PK BH 2001/169
PK BH 2001/169
2001.04.01.
A bírósági úton való szerződésmódosításnál irányadó szempontok (Ptk. 241. §).
A felperes a használatában lévő s.-i 9676/2. hrsz.-ú ingatlanon lévő önkormányzati tulajdonú orvos-nővérszálló épületében lévő háziorvosi rendelőket 1995. április 4-én külön-külön szerződéssel az alperesek használatába adta térítési díj fizetése nélkül azzal, hogy az alperesek a rendelőket a háziorvosi alapellátás körébe tartozó feladataik ellátásához használhatják. A szerződés szerint az alpereseket a használati jog addig illeti meg, amíg a háziorvosi teendők ellátására szóló megbízási jogviszonyuk fennáll. A szerződések 6. pontja szerint a felperes által szolgáltatott fűtési energia díjaként az alperesek MW-óránként 1375 forint hődíjat, 553 forint alapdíjat, valamint ennek 12% áfa-összegét kötelesek fizetni. Az üzemeltetés során a felperes tapasztalta, hogy a felek szerződésében kikötött alapdíj alkalmazásával a költségeinek igen kis része térül meg, ezért a szerződések módosítását kezdeményezte a fűtési díj tekintetében, amely elől azonban az alperesek elzárkóztak.
A felperes módosított keresetében az 1995. április 4én megkötött szerződés 6. pontját akként kérte módosítani, hogy az alperesek 306,44 forint légköbméter/év alapdíjat legyenek kötelesek fizetni. A keresetét a Ptk. 241. §-ára alapította.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a bíróság általi szerződésmódosítás törvényi feltételei nem állnak fenn, mert nem utólag következtek be a felek tartós jogviszonyában azok a körülmények, amelyek a felperes lényeges és jogos érdekét sértik, hanem azok már korábban is fennálltak.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felek között létrejött szerződés 6. pontját akként módosította, hogy az alperesek 1997. április 15. napjától kezdődően 260 forint/1égköbméter + 12% áfa fűtési alapdíjat kötelesek fizetni havi egyenlő részletekben a fűtési hődíj megfizetésével egyidejűleg a felperesnek. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Döntése értelmében az állam által előlegezett illetéket az állam, míg a felek a perköltségeiket maguk viselik.
Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felek tartós jogviszonyában a felperes lényeges és jogos érdekei sérelmet szenvednek a perbeli szerződés 6. pontjában meghatározottak miatt, ezért a szerződéseket módosította, és az alapdíj mértékét az általa kirendelt szakértő véleményében meghatározottakat szem előtt tartva mérlegeléssel állapította meg.
Az alperesek fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A felperest kötelezte, hogy fizessen meg az alperesek részére 7500 forint elsőfokú perköltséget, és 13 000 forint fellebbezési perköltséget. Döntése értelmében a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.
A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes nem bizonyította, hogy a szerződéskötés után lényeges körülmény változott, ezért a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a szerződésmódosításnak a Ptk. 241. §-ában foglalt feltételei nem állnak fenn, ez okból a keresetet elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 241. §-ának rendelkezéseit, mert szerinte a jelen perben a szerződés bírói módosításának feltételei fennállnak. Előadta, hogy az irreálisan alacsony fűtési alapdíj sérti az érdekeit, és álláspontja szerint a Ptk. 241. §-ának három együttes feltétele is fennáll. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy háziorvosi rendelőkben felszerelt hőmennyiség-mérők működését a szerződések megkötésekor nem ismerte, és csak a szerződéskötést követő huzamosabb idő elteltével tudott meggyőződni arról, hogy a rendelők hőmennyiség-mérői tartósan igen alacsony értéket mérnek. Álláspontja szerint helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a Ptk.-kommentárban is szereplő bírói gyakorlatra, amelyre tekintettel sérelmezte a kereset elutasítását.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredménye alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Ptk. 241. §-ának megsértésére hivatkozva kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. A bírói gyakorlat szerint a Ptk. 241. §-a alapján a szerződés módosításának három feltételeként az határozható meg, hogy a felek között tartós jogviszony álljon fenn, a szerződéskötés után valamilyen változás történjék, és a változás következtében a szerződés teljesítése valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértse. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem bizonyította a szerződés után történt lényeges körülményváltozást. A felperes a felülvizsgálati kérelmében sem jelölt meg változásra utaló tényeket. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott körülmények, hogy ti. a felszerelt hőmennyiség-mérők olyan új típusú készülékek voltak, amelyeket még a város távfűtését végző kommunális vállalat sem ismert, és a beszabályozásukkal kapcsolatos gondokat vélték a mért alacsony értékek mögött, a felperes esetleges tévedésére, illetve a szerződés megkötésével kapcsolatos nem kellően gondos eljárására utalhatnak. Annak a későbbiek során történt felismerése, hogy a szerződésben alkalmazott számítási mód a felperes részére kedvezőtlen díjfizetési kötelezettséget állapít meg az alperesek terhére, nem minősül olyan körülményváltozásnak, amely a Ptk. 241. §-ának alkalmazását indokolná.
Miután a felperes az őt a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján terhelő bizonyítási kötelezettsége ellenére nem bizonyította, hogy a szerződéskötés után jelentkeztek olyan körülmények, amelyeknek következtében a szerződés teljesítése számára sérelmet okoz, a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a keresetet.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VII. 20.072/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás