17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet
17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet
a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról1
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya
a) a légszennyezettség,
b) a helyhez kötött légszennyező pontforrások,
c) a pontforrásnak nem minősülő helyhez kötött légszennyező források (a továbbiakban: diffúz forrás) légszennyező anyag kibocsátásának
vizsgálatára, ellenőrzésére, értékelésére,
d) a légszennyezettség mérését végző, valamint a b) és c) pontban meghatározott légszennyező forrásokat üzemeltető természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre (a továbbiakban: üzemeltető)
terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) vizsgálati küszöb (felső vagy alsó): a légszennyezettség mértéke (lásd 1. számú melléklet), amelyet a vizsgálati módszer meghatározásához kell figyelembe venni;
b) ellenőrző kalibrálás: az elemző készülékek teljes méréstartományában (a jelzési tartományban) legalább 3 ponton a pontosság vizsgálata;
c)2 teljes ülepedés: a szennyező anyagnak a légkörből a felszínre (pl. talajra, vízbe, épületre stb.) kerülő teljes tömege az adott területen, adott idő alatt;
d)3 policiklikus aromás szénhidrogének: szénből és hidrogénből álló, legalább két aromás gyűrűt tartalmazó vegyület;
e)4 összes gáznemű higany: elemi Hg gőz és a magas gőznyomású vízoldható Hg vegyület.
A légszennyezettség vizsgálata, értékelése
Vizsgálati módszerek
3. § (1)5 A légszennyezettség vizsgálatához olyan mérési módszert és értékelési eljárást kell alkalmazni, amely lehetővé teszi a vizsgálati eredményeknek a külön jogszabály szerinti határértékekkel, illetve célértékekkel történő összehasonlítását.
(2) A légszennyezettség vizsgálatánál a következő módszereket kell alkalmazni:
a) méréses vizsgálatot kell végezni a zónákban és agglomerációkban6
aa) azokra a légszennyező anyagokra, amelyekre külön jogszabály a riasztási küszöbértéket megállapítja,
ab) azokra a légszennyező anyagokra, amelyekre a jogszabály a vizsgálati küszöbértékeket meghatározza, és a szennyezettség modellezés vagy célvizsgálat eredménye alapján túllépi a felső vizsgálati küszöbértéket, illetve a túllépés megengedett gyakoriságát;
b) méréses vizsgálat, illetve modellezési technikák együttesen is alkalmazhatók azon légszennyező anyagokra, amelyekre a jogszabály a vizsgálati küszöbértéket meghatározza, és a szennyezettségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöbérték között van;
c) a modellezés vagy a műszaki becslés önmagában is elegendő, ha a szennyezettségi szint az alsó vizsgálati küszöbérték alatt van, illetve alacsonyabb, mint a 24 órás határérték 40%-a.
(3) Egyes légszennyező anyagok felső és alsó vizsgálati küszöbértékeit, valamint a vizsgálati küszöbértékek túllépésének feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4)7 A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendelet8 1.1. számú mellékletének A) és B) pontjában felsorolt légszennyező anyagokra, valamint az egyes rákkeltő légszennyező anyagokat felsoroló C) pontból az arzénra, a nikkelre, kadmiumra és a benz(a)pirénre és a 2. számú mellékletében felsorolt légszennyező anyagok tekintetében a légszennyezettség vizsgálatát és értékelését rendszeresen kell végezni.
(5) A többi, határértékkel szabályozott légszennyező anyag tekintetében, a várhatóan a határérték közeli (a határérték 80%-át meghaladó) légszennyezettség vizsgálatára eseti méréseket kell végezni.
(6) Azoknál a légszennyező anyagoknál, amelyekre vizsgálati küszöbértéket a jogszabály nem állapít meg, a méréses vizsgálatot akkor kell végezni, ha a szennyezettség várhatóan túllépi a 24 órás határérték 80%-át, illetve a mérés és/vagy modellezés alkalmazható, ha a szennyezettség várhatóan a 24 órás határérték 40 és 80%-a között van.
(7)9 Az arzén, a kadmium, a nikkel, a benz(a)pirén meghatározása ezen elemek és vegyületeik összes mennyiségét jelenti a PM10 porfrakcióban.
A légszennyezettség mérése
4. § (1) A légszennyezettség mérését a kijelölt mérőponton állandó helyre telepített mérőrendszerrel vagy időszakosan, ismételt, illetve eseti méréssel kell végezni folyamatos vagy szakaszos mintavételi és mérési módszerek alkalmazásával.
(2) A mérőpontokat olyan helymegválasztással és olyan sűrűséggel kell a környezetvédelmi hatóságnak kijelölni, hogy a mért adatok az ország egyes településeit és térségeit levegőtisztaság-védelmi szempontból kellő részletességgel jellemezzék, és a szükséges levegőtisztaság-védelmi intézkedéseket megbízhatóan megalapozzák.
(3) Azokon a településeken, ahol nincs kijelölt mérőpont, illetve a kijelölt mérőpontok száma nem elegendő, vagy azok nem alkalmasak az összes vizsgálni kívánt légszennyező anyag vizsgálatára, indokolt esetben egyedi mérési program alapján, mobil mérőrendszerrel, eseti mérésekkel kell ellenőrizni a légszennyezettséget.
(4)10 A kijelölt mérőpontok minimális számát a 2. számú melléklet határozza meg, az elhelyezésükre vonatkozó követelményeket a 3. számú melléklet tartalmazza. A mérőpontok kijelölését rendszeresen, legalább 5 évenként felül kell vizsgálni. A kijelölést és a felülvizsgálatot a 3. számú melléklet szerint dokumentálni kell. A környezeti levegő ózon tartalmát vizsgáló mérőpontok minimális számát, valamint helykijelölésének szempontjait e rendelet 12. és 13. számú mellékletei határozzák meg. A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén koncentrációjának és az ülepedésnek a mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezésének követelményeit és minimális számát e rendelet 16. számú melléklete határozza meg.
(5) A légszennyezettség mérése során
– a 4. számú mellékletben meghatározott referencia módszert, a mellékletben nem szabályozott légszennyező anyagokra nemzeti szabványban rögzített vagy azzal egyenértékű mérési módszert kell alkalmazni, és
– be kell tartani a 19. § (2) bekezdése és a 20. § (1) bekezdése szerinti előírásokat.
(6) A mérőeszközök, mérőrendszerek ellenőrző kalibrálását évenként, valamint a mérőrendszerek, mérőeszközök üzembe helyezése, átalakítása, javítása után minden alkalommal el kell végeztetni az erre akkreditált szervezettel. Az ellenőrző kalibrálás a helyszínen is elvégezhető.
(7) A mérőrendszerek tervszerű, rendszeres megelőző karbantartását az üzemeltetőnek el kell végeztetni.
(8)11 A nemzetközi adatszolgáltatás teljesítése érdekében az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Üzemeltetési Ügyrendjében kijelölt légszennyezettségi mérőpont üzemeltetőjének a kijelölésben előírt mérési programot kell végrehajtania. A programban a folyamatos kén-dioxid mérés esetében a 10 perces átlagok vizsgálatát, illetve a PM10 mellett a PM2.5 porfrakciók vizsgálatát szerepeltetni kell. PM2.5 a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a a 2.5 μm-es vagy annál kisebb mérettartományba esik a szelektív szűrőn történő leválasztáskor.
(9)12 Az ózonképződést elősegítő anyagok (ózon prekurzorok) mérésével, ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat e rendelet 14. számú melléklete tartalmazza.
(10)13 A benz(a)pirén méréssel történő vizsgálatával egyidejűleg kijelölt mérőpont/ok/on más policiklusos aromás szénhidrogéneket is vizsgálni kell. A vizsgálatokat legalább a benz(a)antracén, benz(b)flourantén, benz(j)fluorantén, benz(k)fluorantén, indenol(1,2,3-cd)pirén és dibenz(a,h)antracén összetevőkre is ki kell terjeszteni.
(11)14 Országosan egy kijelölt háttér mérőponton időszakos mintavétellel vizsgálni kell a környezeti levegőben található arzén, kadmium, nikkel, összes gáznemű higany, benz(a)pirén és a (10) bekezdésben előírt policiklusos aromás szénhidrogének mellett ezen légszennyezők teljes kiülepedését. A szilárd és a két vegyértékű gáznemű higany vizsgálata is ajánlott. Ahol lehetséges, a méréseket az EMEP (Európai Megfigyelő és Értékelő Program a légszennyező anyagok nagytávolságú terjedésének ellenőrzésére) program keretében kell végezni.
(12)15 Az ökológiai rendszereket érő regionális léptékű hatások bioindikátorok alkalmazásával is vizsgálhatók.
5. §16 Az ország, a kijelölt légszennyezettségi zónák, illetve agglomerációk, valamint egy-egy település levegőminőségének értékelésére, illetve a nemzetközi adatszolgáltatásra irányuló légszennyezettség mérését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi.
Az értékelés módszerei
6. § (1)17 A légszennyezettség vizsgálata során kapott adatokat, eredményeket értékelni kell. Az értékeléshez felhasználható mérési adatok minőségi követelményeit, valamint a vizsgálati módszerek dokumentálásának előírásait e rendelet 5. számú melléklete, a környezeti levegő ózontartalmával kapcsolatos előírásokat e rendelet 15. számú melléklete tartalmazza. A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén tartalmának meghatározásához felhasználható adatok minőségi követelményeit e rendelet 17. számú melléklete tartalmazza.
(2) A légszennyezettség értékelése együttesen alkalmazott
a) matematikai-statisztikai módszerrel,
b) grafikus, és
c) térképes ábrázolással
történik. Az értékelés módszereinek követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.
(3) A határérték túllépések értékelésénél külön kell kezelni és nyilvántartani azokat az eseteket, amikor a határérték túllépést bizonyíthatóan természetes forrás vagy természeti jelenség okozza.
Helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzése
7. § (1) A helyhez kötött légszennyező pontforrás (a továbbiakban: pontforrás) kibocsátásának ellenőrzését:
a) folyamatos méréssel, vagy
b) időszakos méréssel, vagy
c) számítással, műszaki becsléssel, anyagmérlegek készítésével
kell elvégezni (a továbbiakban együtt: kibocsátás ellenőrzés).
(2)18 Amennyiben a külön jogszabály19 alapján az eljáró hatóság a légszennyezőt a légszennyezés csökkentésére, megszüntetésére, illetve az ezzel járó intézkedésekre kötelezi, a kibocsátás ellenőrzését az üzemeltető az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén saját szervezetével végezheti, vagy azzal egyéb külső mérőszervezetet bízhat meg. Az (1) bekezdés c) pontja esetében az ellenőrzést csak szakirányú engedéllyel rendelkező szakértő végezheti.
(3)20 Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – megfelel a 19. § (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek, valamint rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt típusalkalmassági felülvizsgálatnak.
(4)21 Folyamatos kibocsátás ellenőrzés esetén a 19. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakat nem kell alkalmazni.
8. § (1) Folyamatos méréssel kell végezni a kibocsátás ellenőrzését azoknál a légszennyező tevékenységeknél és azokra a légszennyező anyagokra:
a) amelyeket e rendelet 7. számú melléklete meghatároz,
b) azoknál a tevékenységeknél, amelyeknél a környezetvédelmi hatóság a szennyező anyagok kibocsátásának folyamatos ellenőrzését, meghatározását határozatban előírja,
c) ahol ezt jogszabály előírja.
(2) A környezetvédelmi hatóság határozatban az (1) b) bekezdés alapján folyamatos kibocsátás ellenőrzést írhat elő:
a) azoknál a pontforrásoknál, ahol egyes légszennyező anyagok tekintetében, a határérték betartása csak légtisztító berendezéssel biztosítható, de a műszaki kialakítás folytán a technológia tartósan működtethető a légtisztító berendezés nélkül,
b) azoknál a technológiai berendezéseknél, amelyeknél gyakori a rendkívüli légszennyezéssel járó üzemzavar,
c) a külön jogszabályban meghatározott, az I. különösen veszélyes fokozatba sorolt légszennyező anyagokat kibocsátó berendezések, technológiák esetében,
d) amikor légszennyező anyagok kibocsátásának meghatározása megbízhatóan csak folyamatos méréssel történhet.
9. § (1) A folyamatos kibocsátás (tömegáram vagy koncentráció) méréséhez olyan mérőrendszert kell alkalmazni, amely
a) az ellenőrzésre kijelölt légszennyező anyagok kibocsátását meghatározó paramétereket folyamatosan érzékeli, méri és regisztrálja,
b) abban az esetben, ha valamely légszennyező anyag kibocsátása a megállapított határértéket túllépi, azonnali riasztó jelzést ad az üzemeltetőnek,
c) a kibocsátás mértéke, illetve veszélyessége által indokolt esetben, a környezetvédelmi hatóság erre vonatkozó külön határozata alapján a környezetvédelmi hatóság részére történő adatátvitel biztosítására alkalmas. Az adatátviteli rendszer kiépítése és működtetése az üzemeltető feladata, az adatok fogadási feltételeinek biztosítása a hatóság feladata. Folyamatos adatátvitelt kell biztosítani:
ca) a 1000 kg/h névleges kapacitást meghaladó teljesítményű hulladékégető berendezések esetében, és
cb) az 300 MWth és az ennél nagyobb bemenő, névleges hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében, amely alól a környezetvédelmi hatóság indokolt esetben felmentést adhat.
(2) A hordozógázban mérni kell a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt légszennyező anyagok és az oxigén koncentrációját, valamint a hordozógáz térfogatáramát és hőmérsékletét.
(3) A mérőrendszert úgy kell kialakítani, hogy az gátolja meg az illetéktelen hozzáférést és az eredmények megváltoztatását.
(4) A mérőrendszer meghibásodását az üzemeltetőnek a környezetvédelmi hatóság részére 24 órán belül jelenteni kell.
(5) A környezetvédelmi hatóság kötelezése alapján a folyamatos kibocsátás mérés adatait is be kell mutatni, a megfelelő értékeléssel együtt.
10. § (1)22 Időszakos méréssel kell végezni a kibocsátás ellenőrzését a környezetvédelmi hatóság által hatósági határozatban előírt légszennyező tevékenységekre, ha jogszabály másként nem rendelkezik:
a) évente a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendelet23 5. számú melléklet 1. pont A és B osztályában, 2. pont cianid csoportjában és a 4. pontjában szereplő anyagokat kibocsátó pontforrásnál,
b) a 8. számú mellékletben meghatározott légszennyező tevékenységek esetében évente, kétévente, illetve ötévente,
c) a folyamatos mérésre kötelezett, meglévő létesítményeknél (berendezéseknél) a folyamatos kibocsátás ellenőrzéshez szükséges mérőrendszer kiépüléséig.
(2)24 A környezetvédelmi hatóság egy telephelyen több egyforma, hasonló műszaki, illetve üzemelési paraméterekkel működő berendezés esetén, az (1) bekezdésben foglaltak alól, az üzemeltető kérésére felmentést adhat, amennyiben egy berendezés mérésével a többi berendezés légszennyező anyag kibocsátása is meghatározható.
11. § Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. A szükséges mérési időtartamra vonatkozó követelményeket, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 9. számú melléklet tartalmazza.
A kibocsátások mérésének követelményei
12. § (1) A folyamatos és az időszakos mérésekre történő kötelezés esetében, a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével, a légszennyezővel történt egyeztetés alapján a környezetvédelmi hatóság határozza meg:
a) az ellenőrizendő légszennyező forrást (forrásokat),
b) a mérések időpontját, időtartamát és gyakoriságát,
c) a mérendő légszennyező anyagokat,
d) a mérések alatti üzemviteli körülményeket,
e) a szabványos mintavételi helyek kialakítását.
(2) A mérőrendszerek kialakítását és működését a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi.
13. § (1) A helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzéséhez szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni.
(2) A mérés előtt, illetve folyamatos mérés esetén a műszer gyártója által meghatározott rendszerességgel el kell végezni a mérőműszer nullpontjának és referencia értékének ellenőrzését, tanúsított anyagmintával vagy használati etalonnal.
(3)25 A mérőrendszerek tervszerű, rendszeres megelőző karbantartását az üzemeltetőnek el kell végeztetni, a gyártó által meghatározott gyakorisággal.
(4) A mérőeszközök ellenőrző kalibrálását évente el kell végeztetni az erre akkreditált szervezettel. A mérőeszközök, mérőrendszerek üzembe helyezése, átalakítása és javítása után minden esetben ellenőrző kalibrálást kell végeztetni az erre akkreditált szervezettel. Az ellenőrző kalibrálás a helyszínen is elvégezhető.
14. § (1) A rendelet hatálybalépésekor meglévő létesítménynél (berendezésnél) a kibocsátás folyamatos méréséhez szükséges mérőrendszert – ha jogszabály másként nem rendelkezik – e rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül kell kialakítani.
(2) A folyamatos mérőrendszerek és az időszakos mérésekhez a mérőhelyek kiépítése, valamint a méréshez szükséges állapotuk folyamatos fenntartása az üzemeltető feladata.
A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzése számítással
15. § Minden olyan légszennyező tevékenység esetén, amikor a folyamatos vagy időszakos mérés alkalmazása a 8. § és a 10. § alapján nem kötelező, illetve technikailag nem végezhető el, a kibocsátás ellenőrzése számítással történik, amely anyagmérlegen vagy más műszakilag elfogadott módszer (pl. fajlagos kibocsátási értékek használata) alkalmazásán alapul.
A helyhez kötött légszennyező források ellenőrzésének dokumentálása
16. § (1) A létesítmény üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóság által meghatározott légszennyező forrásokról és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben naprakészen fel kell tüntetni:
a) a technológiai berendezések, valamint az elszívó és légszennyezőanyag-leválasztó berendezések üzemidejét,
b) a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat (felhasznált anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük stb.),
c) a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket,
d) a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás-változást,
e) a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait,
f) a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét.
(2) Az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni, és az éves jelentéshez [17 §. (1) bekezdés] előírt összesítést el kell végezni.
(3) Az üzemnaplót a környezetvédelmi hatóság jogosult ellenőrizni, és az üzemeltetőt a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vagy pótlására kötelezni.
17. § (1) Az üzemeltetőnek a folyamatos kibocsátás ellenőrzés eredményeiről évente összefoglaló jelentést kell készíteni, és azt a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig külön jogszabályban előírt adatszolgáltatással egyidejűleg kell a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani.
(2) A folyamatos méréssel történő kibocsátás ellenőrzés esetében az éves jelentésnek a regisztrált mérési adatok alapján a negyedéves és éves gyakoriság eloszlásokat, valamint a napi középértékek ismertetését és értékelését is tartalmaznia kell, kivéve a folyamatos adatátvitelre hatósági határozatban kötelezett légszennyezőket. Az értékelés módját a 10. számú melléklet tartalmazza. A folyamatos mérőrendszerek ellenőrző kalibrálásának bizonylatait is mellékelni kell. A környezetvédelmi hatóság felhívására a folyamatos mérések részletes eredményeit, illetve az üzemvitelre és a mérőrendszerre vonatkozó egyéb dokumentumokat is be kell mutatni.
(3) Az üzemeltetőnek az időszakos mérésekről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig jogszabályban előírt adatszolgáltatással egyidejűleg a környezetvédelmi hatósághoz be kell nyújtani, ha arra jogszabály vagy hatósági határozat kötelezi.
(4) Az időszakos mérések értékelésének módját a 10. számú melléklet tartalmazza.
(5) A számításon alapuló éves adatszolgáltatáshoz csatolt jelentésnek tartalmaznia kell a számítások módját és az ehhez felhasznált, az üzemnapló alapján összesített és feldolgozott adatokat.
(6) A kibocsátás ellenőrzés adatait, részeredményeit és a pontforrás üzemnaplóját, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni.
Diffúz források vizsgálata
18. § A kibocsátási határértékkel szabályozott diffúz források vizsgálatára vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.26
Minőségügyi követelmények
19. § (1)27 A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek:
a) rendelkeznie kell a feladatai szerinti akkreditálással,
b) el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást,
c)28 kétévente részt kell vennie a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban: kijelölt intézmény) ipari helyszínen szervezett összehasonlító mérésén.
(2)29 A légszennyezettség mérését végző szervezetnek:
a) rendelkeznie kell dokumentált minőségirányítási rendszerrel,
b)30 2007. január 1. után, az OLM részeként működő szervezetnek 2008. január 1. után rendelkeznie kell a feladata szerinti akkreditálással,
c)31 el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást az erre akkreditált szervezettel,
d)32 évente legalább egy alkalommal részt kell vennie a kijelölt intézmény által szervezett körmérésen.
Típusalkalmassági felülvizsgálat
20. § (1) A légszennyezettség mérésére alkalmazott gázelemző készülékeknek 2003. január 1. után rendelkeznie kell típusalkalmassági felülvizsgálati igazolással.
(2) A légszennyező anyagok kibocsátásának helyszíni ellenőrzése céljából, a rendelet hatálybalépést követően telepített, folyamatos mérésre alkalmas gázelemző készüléknek legkésőbb 2002. január 1. után rendelkeznie kell típusalkalmassági felülvizsgálati igazolással. A rendelet hatálybalépésekor már üzemelő (beépített) folyamatos mérésre alkalmas gázelemző készüléknek a rendelet hatálybalépését követő 3 éven belül kell típusalkalmassági felülvizsgálati igazolással rendelkezni.
(3)33 A típusalkalmassági felülvizsgálatot a kijelölt intézmény végzi, tartja nyílván és állítja ki a típusalkalmassági felülvizsgálati igazolást. A típusalkalmassági felülvizsgálat követelményrendszerét a 11. számú melléklet tartalmazza.
(4) A típusalkalmasság felülvizsgálattal rendelkező mérőműszer típusok listáját a Környezetvédelmi Minisztérium teszi közzé évente hivatalos lapjában. A közzétételre első ízben 2001. december 31-ig kerül sor.
(5) A műszerek típusalkalmassági felülvizsgálatának költségei a műszer gyártóját, forgalmazóját terhelik. Üzemelő (telepített vagy beépített) műszerek esetén a típusalkalmasság felülvizsgálat költségét az üzemeltető viseli.
(6)34 A légszennyezettség, valamint a légszennyező anyagok kibocsátásának mérésére alkalmazott, a 2005. január 1-jét követően üzembe helyezett új folyamatos működésű pormonitornak rendelkeznie kell típusalkalmassági felülvizsgálati igazolással.
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)35
22. §36 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 96/62/EK irányelve (1996. szeptember 27.) a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről 2. cikkének 1–4. és 9–10. pontja, 3. cikke, 4. cikkének (6) és (7) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8., 9., 10., cikke, 11. cikkének (1) bekezdése, 12. cikkének (1a)–(1c) bekezdése és IV. melléklete;
b) a Tanács 1999/30/EK irányelve (1999. április 22.) a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (2) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (6) bekezdése;
c) a Tanács 2000/69/EK irányelve (2000. november 16.) a környezeti levegőben lévő benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (1) és (6) bekezdése;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve (2002. február 12.) a környezeti levegő ózontartalmáról 2. cikkének 1., 2., 4., 5., 7–10. pontja, 3. bekezdésének (2), (3) és (4) bekezdése, 4. cikkének (2) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8. cikke, 10. cikkének (1a)–(1c) és (2a)–(2c) bekezdése, valamint 14. cikke;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről 1. cikk c) pontja, 2. cikk b)–i) pontja, 4. cikk (1)–(13) bekezdése, II., III., IV. és V. melléklete.
1. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez37
és a szálló por PM10 frakciójában található arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén felső és alsó vizsgálati
küszöbértékei
|
Egészségügyi szempontú vizsgálat |
Ökológiai szempontú vizsgálat |
---|---|---|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A 24 órás határérték 60%-a (75 μg/m3, |
A téli határérték 60%-a |
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A 24 órás határérték 40%-a (50 μg/m3, |
A téli határérték 40%-a |
|
Órás egészségügyi határérték NO2 |
Éves egészségügyi |
Éves ökológiai |
---|---|---|---|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A határérték 70%-a (70 μg/m3, naptári évenként 18-nál többször nem lehet túllépni) |
A határérték 80%-a |
A határérték 80%-a |
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A határérték 50%-a (50 μg/m3, naptári évenként 18-nál többször nem lehet túllépni) |
A határérték 65%-a |
A határérték 65%-a |
|
24 órás átlag |
Éves átlag |
---|---|---|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A határérték 60%-a (30 μg/m3, |
14 μg/m3 |
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A határérték 40%-a (20 μg/m3, naptári évenként 7-nél többször nem lehet túllépni) |
10 μg/m3 |
|
arzén |
kadmium |
nikkel |
benz(a)pirén |
---|---|---|---|---|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A célérték 60%-a (3,6 ng/m3) |
A célérték 60%-a (3 ng/m3) |
A célérték 70%-a (14 ng/m3) |
A célérték 60%-a (0,6 ng/m3) |
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A célérték 40%-a (2,4 ng/m3) |
A célérték 40%-a (2 ng/m3) |
A célérték 50%-a (10 ng/m3) |
A célérték 40%-a (0,4 ng/m3) |
|
Éves átlag |
---|---|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A határérték 70%-a (0,21 μg/m3) |
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A határérték 50%-a (0,15 μg/m3) |
|
Nyolcórás átlag |
---|---|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A határérték 70%-a (3,5 mg/m3) |
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A határérték 50%-a (2,5 mg/m3) |
|
Éves átlag |
---|---|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A határérték 70%-a (3,5 μg/m3) |
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A határérték 40%-a (2 μg/m3) |
2. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez
Az agglomeráció, vagy a zóna |
Ha a szennyezettség meghaladja |
Ha a szennyezettség a felső és alsó |
SO2 és NO2 esetében olyan |
|
---|---|---|---|---|
0– 250 |
|
1 |
1 |
– |
250– 499 |
|
2 |
1 |
1 |
500– 749 |
|
2 |
1 |
1 |
750– 999 |
|
3 |
1 |
1 |
1000–1499 |
|
4 |
2 |
1 |
1500–1999 |
|
5 |
2 |
1 |
2000–2749 |
|
6 |
3 |
2 |
Ha a szennyezettség meghaladja a felső vizsgálati |
Ha a szennyezettség a felső és alsó vizsgálati küszöbérték között van |
1 állomás minden 20 000 km2-re |
1 állomás minden 40 000 km2-re |
3. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez
4. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez38
5. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez39
|
Kén-dioxid, |
Szálló por és ólom |
Benzol |
Szén-monoxid |
Folyamatos mérés:Mérési bizonytalanság |
15 |
25 |
25 |
15 |
Minimálisan szükséges adatmennyiség: |
90 |
90 |
90 |
90 |
Minimálisan vizsgált időtartam: |
|
|
35% városi háttér és közlekedési mérőponton1, 90% ipari mérőponton2 |
|
Időszakos mérés:Mérési bizonytalanság |
25 |
50 |
30 |
25 |
Minimálisan szükséges adatmennyiség: |
90 |
90 |
90 |
90 |
Minimálisan vizsgált időtartam3: |
14 |
14 |
14 |
14 |
Modellezés bizonytalansága:Órás átlagok esetén |
50–60 |
|
|
|
Nyolcórás átlag esetén |
|
|
|
50 |
Napi átlagok esetén |
30 |
|
|
|
Éves átlagok esetén |
30 |
50 |
50 |
|
Műszaki becslés bizonytalansága |
75 |
100 |
100 |
75 |
6. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez
7. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez
8. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez
gyártás,
9. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez42
10. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez
11. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez
12. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez45
Népességszám |
Városi/elővárosi jellegű |
Elővárosi és vidéki |
Vidéki háttér jellegű terület |
---|---|---|---|
250 alatt |
|
1 |
50 000 km2-enként 1 állomás |
500 alatt |
1 |
2 |
|
1000 alatt |
2 |
2 |
|
1500 alatt |
3 |
3 |
|
2000 alatt |
3 |
4 |
|
2750 alatt |
4 |
5 |
13. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez46
Mérőpont típusa |
A mérés célja |
Reprezentativitás |
Telepítési szempontok |
---|---|---|---|
Városi |
Az emberi egészség védelmea városi lakosság ózonterhelésének vizsgálata olyan helyeken, ahol a népsűrűség és az ózonkoncentráció viszonylag magas és a lakosság terhelése tekintetében reprezentatív |
Néhány km2 |
– A helyi kibocsátások, pl. közlekedés, benzinkút stb. közvetlen hatásaitól távol. |
Elővárosi |
Az emberi egészség és a vegetáció védelmeaz elővárosi és az agglomerációban élő lakosság, illetve a vegetáció ózonterhelésének vizsgálata azokon a területeken, ahol várhatóan a legmagasabb ózonkoncentrációk fordulnak elő |
Néhányszor |
– A legnagyobb kibocsátó forrásoktól meghatározott távolságra, az uralkodó szélirányba eső területen. |
Vidéki |
Az emberi egészség és a vegetáció védelmea népesség, a haszonnövények és a természetes ökoszisztéma lokális ózonterhelésének vizsgálata |
Szubregionális |
– Kis településen és/vagy természetes ökoszisztémával, erdővel vagy haszonnövénnyel borított területen. |
Vidéki háttér |
A vegetáció és az emberi egészség védelmea mezőgazdaságilag művelt terület és a természetes ökoszisztéma, valamint a lakosság regionális ózonterhelésének vizsgálata |
Regionális/országos |
– Alacsony népsűrűségű területeken, pl. természetes ökoszisztéma, erdő, igen távol a városi és ipari területtől és távol a helyi kibocsátásoktól. |
14. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez47
Etán |
2-Butén |
n-Hexán |
m,p-Xilol |
Propán |
1,3-Butadién |
i-Hexán |
o-Xilol |
Propén |
n-Pentán |
n-Heptán |
1,2,3-Trimetil benzol |
n-Bután |
i-Pentén |
n-Oktán |
1,2,4-Trimetil benzol |
i-Bután |
1-Pentén |
i-Oktán |
1,3,5-Trimetil benzol |
1-Butén |
2-Pentén |
Benzol |
|
Etil-benzol |
Toluol |
Formaldehid |
|
15. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez48
|
Ózon |
---|---|
Folyamatos mérés |
|
Pontosság |
15% |
Időszakos mérés |
30% |
Modellezés bizonytalansága |
50% |
Műszaki becslés bizonytalansága |
75% |
16. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez49
vizsgálatára a helyhez kötött mérési pontok minimális száma
Az agglomeráció vagy zóna lakossága |
Ha a maximális koncentrációk túllépik |
Ha a maximális koncentrációk a felső és alsó |
||
|
As, Cd, Ni |
Benz(a)pirén |
As, Cd, Ni |
Benz(a)pirén |
0–749 |
1 |
1 |
1 |
1 |
750–1999 |
2 |
2 |
1 |
1 |
2000–3749 |
2 |
3 |
1 |
1 |
3750–4749 |
3 |
4 |
2 |
2 |
4750–5999 |
4 |
5 |
2 |
2 |
≥6000 |
5 |
5 |
2 |
2 |
17. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez50
|
Benz(a)pirén |
Arzén |
A benz(a) piréntől |
Teljes kiülepedés |
Mérési bizonytalanság |
50% |
40% |
50% |
70% |
Modellezés |
60% |
60% |
60% |
60% |
Minimálisan szükséges adatmennyiség: |
90% |
90% |
90% |
90% |
Minimálisan vizsgált időtartam |
33% |
50% |
– |
– |
Időszakos mérések (*) |
14% |
14% |
14% |
33% |
(*) Az időszakos mérés, nem rendszeresen elvégzett mérés, amely a többi adatminőségi követelménynek megfelel. |
A rendeletet a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 26. §-a hatályon kívül helyezte 2011. január 15. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 23. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 2. § c) pontját az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. §-a iktatta be.
A 2. § d) pontját az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. §-a iktatta be.
A 2. § e) pontját az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. §-a iktatta be.
A 3. § (1) bekezdése az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 10. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (7) bekezdését az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (4) bekezdésének negyedik mondatát a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése, ötödik mondatát az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § (8) bekezdése a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított és az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 10. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § (9) bekezdését a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 4. § (10) bekezdését az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (11) bekezdését az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (12) bekezdését az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdésének második mondata a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg, harmadik mondatát az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 5. §-a iktatta be.
A 7. § (2) bekezdése a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet.
A 7. § (3) bekezdése a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdését a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 10. § eredeti szövegének jelölését a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 4. §-a (1) bekezdésre változtatta, felvezető szövege a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdését a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 4. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.
A 13. § (3) bekezdése a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Jelenleg a 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet.
A 19. § (1) bekezdése a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdésének c) pontja az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdésének b) pontja az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdésének c) pontja az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdésének d) pontja az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (6) bekezdését a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
A 21. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 26. §-ának 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 8. számú melléklet második francia bekezdése a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 12. § (5) bekezdésének b) pontja és az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 10. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. számú melléklet harmadik francia bekezdésének második mondatát a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 11. §-a iktatta a szövegbe.
A 9. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 11. számú melléklet 2. pontja a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 12. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. számú melléklet 10. pontját a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 12. § (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. számú mellékletet a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. számú mellékletet a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 14. számú mellékletet a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 15. számú mellékletet a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 16. számú mellékletet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 9. §-a iktatta be.
A 17. számú mellékletet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet 9. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás