PK BH 2001/173
PK BH 2001/173
2001.04.01.
A bizonyítási teher alakulása kártérítés iránti perben, ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki [Ptk. 339. § (1) bek.; Pp. 164. § (1) bek.].
A felperesek 1992. szeptember 23-án az E-75-ös úton, Kecskemét közelében haladtak a Fiat Duna típusú személygépkocsival, amikor közlekedési balesetet szenvedtek. E káresemény úgy következett be, hogy a velük szemben közlekedő, és Cs. T. által vezetett Talbot-Horizont típusú személygépkocsi ismeretlen okból áttért a menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávba, és ott nekik ütközött. Cs. T. ellen büntetőeljárás indult, amelynek során felmentő ítélet született, mert bizonyítékok hiányában bűncselekmény elkövetését nem lehetett megállapítani. A felperesek a jelen peres eljárás során az ütközésből származó vagyoni és nem vagyoni káruk megtérítése iránt támasztottak igényt az alperessel mint a károkozó felelősségbiztosítójával szemben.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróságnak a kereset jogalapját megállapító közbenső ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Úgy foglalt állást, hogy a bizonyítás kiinduló adatainak tisztázatlansága miatt nem lehetett ítéleti bizonyossággal megállapítani, hogy milyen járműmozgások vezettek a balesethez, és ezeknek mi volt a kiváltó oka. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy nem tehető olyan megállapítás sem, amely szerint Cs. T. KRESZ-szabályszegést követett el.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú közbenső ítélet helybenhagyása iránt. Részletesen kifejtett jogi álláspontjuk szerint Cs. T. megszegte a KRESZ 25. §-ának (2) bekezdését, amely szerint járművel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kell közlekedni. Hangsúlyozták, hogy ennek megsértése kétséget kizáróan megállapítható, és ez kellő alapul szolgál az alperes helytállási kötelezettségének megállapításához.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelme alapos.
A felperesek a rendkívüli perorvoslatukat megalapozó jogsértést az alperes kártérítési felelősségének téves jogi megítélésében jelölték meg [Pp. 270. § (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. § (2) bekezdése].
A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet mellékletének 1. §-a úgy rendelkezik, hogy a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési követeléseknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kárigényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak. A törvény idézett rendelkezéséből az következik, hogy az alperes helytállási kötelezettsége abban az esetben állapítható meg, ha a nála biztosított Talbot-Horizont típusú személygépkocsi üzembentartóját, Cs. T.-t a polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősség terheli.
Azt mindkét korábban eljárt bíróság helyesen állapította meg, hogy a baleset bekövetkezése és a jelen per megindítása között a Ptk. 345. §-ának (4) bekezdésében írt 3 éves elévülési idő eltelt, ezért a fokozott veszéllyel járó tevékenységre irányadó szabályok alkalmazására már nem volt jogi lehetőség. Akkor is helyesen jártak el, amikor ehelyett azt vizsgálták, hogy a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében írt feltételek fennállnak-e. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság előre bocsátja, hogy a Pp. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a polgári bíróságot a tényállás megállapítása tekintetében a büntető bíróság ítélete nem köti. Kiemeli továbbá, hogy a büntetőjogi, valamint a polgári jogi kártérítési felelősség megállapításához a bizonyítási teher eltérő szabályai mellett más-más tényállási elemeket kell bizonyítani.
A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A törvény idézett rendelkezésével kapcsolatban, a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a bizonyítási teher úgy oszlik meg, hogy a károsultnak kell bizonyítania, hogy valamely jogellenes magatartással oki összefüggésben kára keletkezett, míg a károkozónak, vagy jogutódának a mentesülés törvényi feltételeinek esetleges fennállását kell kétségtelenné tennie.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet 25. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy járművel az úttesten – az előzés és a kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. A perben nem vitás tényállás szerint Cs. T. az általa vezetett Tatbot-Horizont típusú gépkocsival áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és ott ütközött össze a felperesek gépjárművével. Ez az objektív tény önmagában elegendő annak megállapításához, hogy a nevezett nem tett eleget a KRESZ 25. §-ának (2) bekezdésében előírt követelményeknek, és az ütközés ezzel oki összefüggésben következett be. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha nem tért volna át a bal oldalra, akkor a baleset nem következett volna be.
A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint ezt követően a bizonyítási teher az alperesre hárult, akinek a mentesülés érdekében azt kellett volna igazolnia, hogy az áttérés során Cs. T. úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Az a körülmény tehát, hogy az áttérés okát – mely az alperes kimentésének alapjául szolgálhatott volna – sem a büntető, sem pedig a polgári per során nem lehetett felderíteni, nem a felperesek, hanem az alperes terhére kellett figyelembe venni.
Ezért az elsőfokú bíróság járt el helyesen, amikor közbenső ítéletében az alperes kártérítési kötelezettségének fennállását állapította meg.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 23.887/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás