PK BH 2001/176
PK BH 2001/176
2001.04.01.
A köteles rész iránti igénnyel szemben viszontkereset nélkül, védekezésként is eredményesen lehet hivatkozni az öröklésből való kiesésre [Ptk. 601. § (1) és (3) bek., 661. §; Pp. 206. § (1) bek.].
A felperes köteles rész megállapítása iránti igényt terjesztett elő. Keresetében annak megállapítását kérte, hogy az 1996. augusztus 9-én meghalt férje hagyatékát képező ingatlan egészéhez viszonyított 1/4. résznek a tulajdonjoga köteles rész címén megilleti.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes és az örökhagyó között az életközösség megszakadt, és a körülményekből nyilvánvaló volt, hogy az életközösség visszaállítására sem volt remény.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, amely ellen a felperes élt fellebbezéssel. A fellebbezés indokolása szerint az elsőfokú bíróság tévesen hívta fel a felperest az életközösség fennállásának a bizonyítására, mert az alperest terhelte volna mindazon tények bizonyítása, amelyek alapján a túlélő házastársnak az öröklésből való kiesése megállapítható lenne.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes és az örökhagyó nem éltek együtt, házassági életközösségük az örökhagyó halálakor nem állott fenn.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A rendkívüli jogorvoslatot megalapozó törvénysértést az eljárási szabályok megszegésében jelölte meg. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a bíróság a peres fél öröklésből való kiesését csak erre irányuló kereseti kérelem esetében állapíthatja meg. Ilyen tartalmú viszontkeresetet pedig az alperes nem terjesztett elő. Ezen túl az eljárt bíróságok az adott perben tévesen ítélték meg azt, hogy melyik felet terheli a bizonyítási teher, és a bizonyítékok értékelése során is törvénysértően jártak el, mert a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlenül és helytelen következtetéssel történt.
Az alperes a felülvizsgálati eljárásban ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
A felperes a perben köteles rész iránti igényt kívánt érvényesíteni, ami a Ptk. 661. §-a értelmében akkor illeti meg, ha törvényes öröklésre is jogosult. A végrendeleti örökös alperes ellenkérelmében a Ptk. 601. §-ának (3) bekezdésében szabályozott jogosultságával élve arra hivatkozott, hogy a felperes a Ptk. 601. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezésre tekintettel kiesett az öröklésből, aminek folytán köteles részre sem jogosult. Erre tekintettel kérte a kereset elutasítását.
Téves a felülvizsgálati kérelemnek az ítélkezési gyakorlatra utaló álláspontja, mely szerint az alperes a kiesésre csak viszontkeresetben hivatkozhatott volna. A felperes által felhívott eseti döntés tényállása szerint a felperes más jogalapon terjesztett elő keresetet, az alperesnek az öröklésből való kiesésére nem hivatkozott. Erre az esetre mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy nincs eljárási jogi lehetősége annak, hogy a bíróság az alperes öröklésből való kiesését erre irányuló kereseti kérelem nélkül hivatalból állapítsa meg. Az adott perben a bíróságok a kiesést nem hivatalból vizsgálták, és vették figyelembe, ezért eljárásuk ez okból nem volt törvénysértő.
A felperes felülvizsgálati kérelmében ezen kívül megjelölt eljárási jogi törvénysértések közül a felülvizsgálati eljárásban csak annak volt jogi jelentősége, hogy a bíróságok a kiesés megállapításához szükséges tények megállapítása érdekében lefolytatták-e a bizonyítást, és a bizonyítékok értékelése során megsértették-e a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezéseket.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti ügyben hozott döntésében rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Felülmérlegelésre csak igen kivételesen és csak akkor kerülhet sor, ha a tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. A jelen esetben azonban ez nem állapítható meg.
Az eljárt bíróságok a bizonyítékoknak a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti értékelésével a kiesés megállapításának a Ptk. 601. §-a (1) bekezdésében szabályozott két együttes feltétele tekintetében megalapozott álláspontra helyezkedtek.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 21.772/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás