PK BH 2001/177
PK BH 2001/177
2001.04.01.
A 2000. január 1-je után jogerősen befejezett ügyekben a felülvizsgálati pertárgyérték megállapításánál a kamatokat, költségeket és az illetékfizetésre vonatkozó rendelkezéseket figyelmen kívül kell hagyni [Pp. 24. § (1) bek., 25. § (4) bek., 271. § (3) bek.].
A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a Délvilág című napilap 1999. július 17-i lapszámában közzétett nyilatkozatával megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. Egyúttal az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 100 000 forint nem vagyoni kártérítést és annak 1999. július 19-től a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. A felperes ezt meghaladó, összesen 500 000 forint kártérítés megfizetése iránti keresetét elutasította, mert a kár bekövetkezésében maga is közrehatott. Az alperest ugyanakkor 100 000 forint közérdekű célra fordítandó bírság megfizetésére kötelezte. A le nem rótt kereseti és fellebbezési illetékből a felperest összesen 48 000 forint, az alperest összesen 12 000 forint állam javára történő megfizetésére is kötelezte.
A jogerős ítélet ellen – kizárólag a kártérítéssel kapcsolatos rendelkezés miatt – a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a bizonyítékok téves mérlegelésével, iratellenesen jutott arra a következtetésre, hogy a kár bekövetkeztében maga is közrehatott, ezért a további 400 000 forint nem vagyoni kárigényét megalapozatlanul utasította el. Ez okból kérte a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezésével az alperest 500 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelező elsőfokú ítélet helybenhagyását. A felülvizsgálat megengedhetőségével kapcsolatos álláspontja szerint a Pp. 271. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazható, mert a jelen per személyiségvédelem iránti per, és nem vagyonjogi per. Arra is hivatkozott, hogy abban az esetben, ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján a Pp. 271. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezést alkalmazná, a korábbi bírói gyakorlatnak megfelelően a járulékokat a tőke-követeléshez hozzá kell számítania. A járulékokkal együtt pedig a felülvizsgálattal érintett pertárgyérték az 500 000 forintot meghaladja.
Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányul, megállapítható, hogy a felülvizsgálati pertárgy értéke valójában 500 000 forint. A felperes ugyanis a javára elsőfokon megítélt 500 000 forint nem vagyoni kártérítés mellett az alperes terhére kiszabott bírság mellőzését is indítványozta.
Az alperes a felülvizsgálati kérelem elutasítását és költségei megállapítását kérte.
A felülvizsgálat az alábbiak szerint kizárt.
A személyhez fűződő jogok megsértése miatti hátrányok kiküszöbölését a Ptk. 84. §-a részben objektív jellegű jogkövetkezmények, részben pedig az általános polgári jogi szankciók körébe sorolható, szubjektív szankciók igénybevételével kívánja biztosítani. Ezek körébe tartozik a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének e) pontjában írt kártérítés iránti igény.
Az adott esetben a felperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag a szubjektív jogkövetkezményként alkalmazott nem vagyoni kárpótlás összegének módosítását (felemelését) kérte. Az objektív szankciók alkalmazásával kapcsolatos ítéleti rendelkezéseket a felülvizsgálati kérelem nem érinti, ezért a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a per vagyonjogi természetű, melyre a Pp. 271. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezés az irányadó.
A Pp. – többször módosított és a 2000. január 1. után jogerősen befejezett perekben alkalmazandó – 271. §-ának (3) bekezdése értelmében nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) az 500 000 forintot nem haladja meg.
A Pp. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. A Pp. 25. §-ának (4) bekezdése értelmében a főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak.
Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy a felülvizsgálati pertárgyérték megállapításánál a kamatokat, költségeket és az illetékfizetésre vonatkozó rendelkezéseket figyelmen kívül kellett hagyni. Téves a felperes azon érvelése, hogy a bírói gyakorlat a kis perértékű ügyekben korábban a járulékok hozzászámításával állapította meg a felülvizsgálati pertárgy értékét, és ez a gyakorlat a jelen ügyben is irányadó. Ennek alapja a 2000. január 1. napjáig hatályos Pp. 271. §-ának (3) bekezdésében írt azon rendelkezés volt, hogy a pertárgyérték megállapításánál a megítélt perköltség összegét is be kellett számítani. A jelenleg hatályos rendelkezés azonban a perköltség összegének beszámítását sem teszi lehetővé. (A kamat beszámítására korábban sem volt lehetőség.) A pertárgy értékének megállapításánál az ellenérdekű fél terhére megítélt, közérdekű célra fordítandó bírság összegét sem lehet figyelembe venni (BH. 1995/151. számú eseti döntést). Egyébként az így számított érték sem haladná meg a jogszabályban előírt értékhatárt.
A kifejtettekből következik, hogy az adott esetben a felülvizsgálat kizárt volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból elutasította, és a felperest a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. (Legf. Bír. Pfv. IV. 21.254/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás