18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet
18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet
a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól1
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 93. §-a (2) bekezdésének d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §2 E rendelet alkalmazásában
a) beruházás: bármely földmunkával együtt járó, az építésügyi jogszabályok hatálya alá eső építési munka, intézkedési terv kivitelezésére, továbbá létesítmény megvalósítására, üzembe helyezésére irányuló engedélyköteles tevékenység;
b) beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási terv engedélyezését kérelmező vagy végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
c) gyűjtőterületében illetékes múzeum: olyan régészeti gyűjtőkörrel rendelkező nyilvántartott múzeum, melynek a nagyberuházással érintett lelőhely a működési engedélyében meghatározott gyűjtőterületére esik;
d) illetékes múzeum: a területileg illetékes, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező megyei (a fővárosban: a Budapesti Történeti Múzeum) múzeum;
e) kivitelező: az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására – jogszabályban meghatározottak szerint – jogosult természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
f)3 nagyberuházás: beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől;
g) régészeti leletek elsődleges feldolgozása: olyan mértékű feldolgozás, amely a leletek azonosítását, állapotának megőrzését, biztonságos tárolását, nyilvántartását és a szakmai közönség számára való hozzáférését biztosítja;
h) régészeti leletek befogadása: a nagyberuházás megelőző régészeti feltárása során előkerült régészeti leletanyag szakszerű elhelyezése a lelőhely tekintetében gyűjtőterületében illetékes múzeumban;
i) régészeti szakszolgálat: az e rendeletben meghatározott nagyberuházások tekintetében országos illetékességgel és feladatellátási kötelezettséggel működő, az oktatási és kulturális miniszter által felügyelt örökségvédelmi intézmény;
j) szakértő: a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről szóló 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet 1. §-a alapján szakértői névjegyzékbe felvett személy;
k) területátadás: a régészeti feltárást követően az építőipari munkaterület kivitelezési tevékenységre történő átadása az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet 4. § (1) bekezdése szerint;
l) területátvétel: a régészeti feltárást megelőzően a földmunkával járó változtatással érintett beruházási területek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő, állapotrögzítő jegyzőkönyves átvétele a beruházótól;
m) történeti városmag: a mai városok területén található, az eredeti, történelmi városszerkezetet tükröző, maradandó emlékeket nagy mélységben és több rétegben megőrző, a település több évezredes múltját és folyamatosságát mutató, jól lehatárolható, nagyobb összefüggő terület.
Általános rendelkezések
2. § (1)4 Régészeti feltárást – a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 39. §-ának (3) bekezdése szerinti működési engedélyükben meghatározott feltételekkel – az illetékes, valamint a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok, illetőleg a régészeti tanszékkel rendelkező magyarországi egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve az oktatási és kulturális miniszter által felügyelt örökségvédelmi intézmények végezhetnek.
(2) Az ország területén lévő régészeti lelőhely tudományos terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak elsőbbsége van.
3. § Régészeti feltárás vezetője csak olyan felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező régész lehet, aki az engedélyes intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy megbízási jogviszonyban áll.
4. § (1) A feltárási engedély (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet a feltárásra jogosult intézmény vezetőjének – a Tv. 24. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a munkálatok megkezdése előtt legalább 30 nappal kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) benyújtani.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét, székhelyét, címét,
b) a feltárás pontos helyét az érintett ingatlan azonosításra alkalmas adataival (a település neve, az ingatlan fekvése, utca, házszám, helyrajzi szám),
c) régészeti terepbejárásokra vagy az egy lelőhelynél nagyobb területet érintő műszeres felderítésekre, légifelvételezésre szóló engedélykérés esetén a vizsgált terület megjelölését (közigazgatási, földrajzi stb. egység),
d) légifelvételezés, terepbejárás kivételével a tulajdonos (kezelő, használó) nevét, címét,
e) a feltárás felelős vezetőjének nevét, beosztását, munkahelyét (ha nem a feltárási engedélyt kérő intézmény a munkáltató), a szakmai munkatársak nevét és szakterületét,
f) a régészeti lelőhelyek – külön jogszabályban meghatározott – fenntartható használata elveinek figyelembevételével tervezett feltárás célját, tárgyát, módját (ideértve a műszeres kutatást is) és tudományos indokolását,
g) a munka tervezett időpontját, időtartamát és ütemezését,
h) a feltárás tervezett költségvetését és annak forrását,
i) a befogadó múzeum nyilatkozatát a leletanyag elhelyezéséről, illetőleg szándéknyilatkozatát az elhelyezésre kerülő leletanyag állami tulajdonból való átvételére,
j) folyamatos feltárás esetén tájékoztatást az addig feltárt anyag állapotáról, leltározottságáról, tudományos feldolgozottságáról.
(3) A kérelemhez mellékelni kell:
a) légifelvételezés kivételével a helyszínrajzot (külterületen 1:10 000 méretarányú térképmásolat),
b) légifelvételezés kivételével az illetékes múzeum véleményét, amennyiben nem az illetékes múzeum kérte az engedélyt,
c) terepbejárásoknál és az egy lelőhelynél nagyobb területet érintő feltárásoknál összesítő térképet,
d) nyomvonalas létesítmények építését vagy bányaművelés megkezdését megelőző feltárásoknál a nyomvonal 1:25 000 méretarányú átnézeti térképét, a bányatelek részletes térképét és az érintett ismert lelőhelyek jegyzékét.
5. § A feltárás folytatásához vagy a régészeti lelőhely további feltárásához adott engedély kiadásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a feltárást lehetőség szerint az fejezze be, aki a korábbi feltáró munkát is vezette.
6. § (1) A Hivatal a feltárási engedély iránti kérelmek elbírálására, illetőleg a beruházó és a feltárást végző közötti szerződés jóváhagyása érdekében összehívja az Ásatási Bizottságot. A Hivatal a feltárási engedélyt az Ásatási Bizottság javaslatát figyelembe véve adja ki. Az Ásatási Bizottságra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
(2) Az Ásatási Bizottság véleményezi a régészeti feltárások indokoltságát, meghatározza a munkák szakmai követelményeit és közreműködik azok ellenőrzésében.
7. § (1) A feltárási engedélyben fel kell tüntetni:
a) a feltárást végző intézmény nevét, címét, a felelős vezető nevét,
b) a feltárás pontos helyét, várható időtartamát, tárgyát és célját,
c) a leletanyag elhelyezésére kijelölt intézményt,
d) a leletanyag elsődleges feldolgozásának határidejét,
e) a feltárásra vonatkozó követelményeket, és
f) az esetleges korlátozó intézkedéseket.
(2) Az engedély határozott időre, de legfeljebb egy évre szól, nem ruházható át.
(3) Az engedélyben foglalt adatokban bekövetkezett változástól számított 15 napon belül a Hivataltól kell kérni az engedély módosítását.
(4) A Hivatal az engedély egy-egy példányát megküldi az engedélyt kérő intézménynek, a feltárás vezetőjének, légifelvételezés és terepbejárás kivételével az érintett ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának), továbbá a területileg illetékes önkormányzatnak és az illetékes, illetőleg a leletanyag elhelyezésére kijelölt múzeumnak, valamint az érintett más hatóságoknak.
8. § (1) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha annak elvégzéséhez a törvényes feltételek nincsenek biztosítva, vagy ha az engedélyt kérő a feltárásokra vonatkozó rendelkezéseket korábban nem vagy ismételten nem megfelelően teljesítette.
(2) A Hivatal az engedély kiadását megtagadhatja, ha az Ásatási Bizottság nem javasolja az engedély kiadását.
9. § (1) A régészeti feltárásokat a Hivatal szükség szerint az Ásatási Bizottság bevonásával ellenőrzi, az ellenőrzés tényét és tapasztalatait, valamint a szükséges intézkedéseket a feltárási naplóba bejegyzi.
(2) Amennyiben az ellenőrzés olyan szabálytalanságokat tár fel, amelyek veszélyeztetik a lelőhelyet vagy az előkerülő leleteket, illetve egyébként veszélyeztetik a feltárást, a Hivatal határidő kitűzésével felfüggesztheti a feltárást.
(3) Amennyiben a Hivatal felfüggesztő határozatában megjelölt feltételeket határidőre nem teljesítették, a Hivatal a feltárási engedélyt visszavonja.
10. § Az engedélyes a feltárás felelős vezetője útján köteles
a) a feltárási munkálatokat a tudományos, műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a legnagyobb gondossággal és az engedélyben kikötött feltételek betartásával irányítani,
b) a feltárási naplót naprakészen vezetni,
c) a feltárt régészeti jelenségekről, leletekről, objektumokról és környezetükről szöveges és azokat megörökítő, dátummal ellátott, bármilyen technikával rögzített képi dokumentációt (rajzot, fényképet, koordinátás térképet) készíteni,
d) a feltárt régészeti örökség őrzéséről, állagának ideiglenes megóvásáról és elsődleges feldolgozásáról gondoskodni,
e) a feltárásról annak befejezésétől számított 30 napon belül a Hivatalnak jelentést tenni,
f) a feltárási engedély lejártát követő egy éven belül annak teljes dokumentációját elkészíteni, és megküldeni a 11. § (4) bekezdése szerinti intézményeknek,
g) a feltárás leletanyagának restaurálásában szakmailag közreműködni,
h) a leleteket múzeumi szakmai leltárba venni,
i) a feltárás eredményét tudományosan feldolgozni,
j) a munkálatok szünetelése esetén a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, befejezésük után pedig az ingatlan korábbi használatának megfelelő tereprendezési munkák elvégzéséről gondoskodni.
11. § (1) Minden feltárásról dokumentációt kell készíteni. A teljes dokumentáció tartalmazza a feltárási naplót, a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést, a feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fényképet, méretarányos helyszín-, alap- és metszetrajzot, koordinátás térképet, bármilyen technikával rögzített minden adatot, valamint a feltárásról szóló jelentést.
(2) A feltárási naplót a munkálatokkal egy időben kell vezetni és a helyszínen kell őrizni. A feltárási naplót úgy kell vezetni, hogy annak alapján a munkálatok folyamatossága biztosítható, az ásatás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek. A feltárási napló két részből áll. Az első rész az időpontot, a munkatársak és szakértők nevét, a munkások létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket (pl. időjárás), a második rész a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket tartalmazza.
(3) A jelentés a rendelet melléklete szerinti ,,Lelőhelybejelentő adatlap''-ból és szöveges részből áll. Az adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni. A szöveges rész tartalmazza a feltárás menetét, költségeit, a feltárt terület nagyságát, a leletek elhelyezését és a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat. Összefoglalóan ismerteti a munkálatok lefolyását, az alkalmazott módszereket, az előkerült leleteket és a feldolgozástól várható tudományos eredményeket. A feltárás felelős vezetője a jelentésben javaslatot tehet a feltárás folytatására, illetve a feltárt terület védetté nyilvánítására vagy a védettség feloldására.
(4)5 A dokumentáció eredeti példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta. További egy-egy példányát meg kell küldeni a Hivatalnak, az illetékes, valamint a leletanyag végleges elhelyezésére kijelölt múzeumnak, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Amennyiben a feltárási engedélyhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, akkor a dokumentációt az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek is meg kell küldeni.
12. § (1) A feltárás befejezése után a régészeti leletek őrzéséről, állagmegóvásáról – azok végleges elhelyezéséig – a feltárást végző intézmény köteles gondoskodni. Az összegyűjtött régészeti leleteket az engedélyben megjelölt múzeumban kell elhelyezni.
(2) Amennyiben a feltárást nem a Magyar Nemzeti Múzeum vagy nem az illetékes múzeum végezte, a feltárások anyaga a teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig, a feltárást végző intézmény kérelmére annak őrzésében maradhat.
(3) A leletanyag elhelyezésére kijelölt intézmény a régészeti leletek állami tulajdonjogáról való lemondást a Hivatal területileg illetékes szervénél kérheti, amely a kérelmet javaslatával együtt – a Hivatal vezetője útján – felterjeszti a miniszterhez.
13. § Régészeti feltáráshoz és annak megközelítéséhez szükséges ingatlan ideiglenes használatát az ingatlan tulajdonosa és az ásató intézmény között elsősorban megállapodás útján kell biztosítani.
A megelőző feltárásra vonatkozó eltérő szabályok
14. § (1) A megelőző feltárás elvégzésére a beruházó vagy kivitelező a Tv. 22. §-ának (3) bekezdésében megjelölt szerződést az illetékes múzeummal köti meg. A régészeti feltárás ásatáson kívüli fajtáira vonatkozó, a beruházó és a 2. § (1)–(2) bekezdésében felsorolt egyéb, feltárásra jogosult intézmény közötti megállapodás a szerződés része lehet.
(2)6 Megelőző feltárás esetén, ha a beruházó is köteles a vonatkozó jogszabályok értelmében hatósági engedélyek beszerzésére, úgy ezen engedélyeket a feltárásra kiterjedő érvénnyel kell beszereznie, és a Hivatalnak benyújtania.
(3) A megelőző feltárás elvégzésére kötött szerződésnek – a Tv.-ben meghatározottakon és a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályain kívül – tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a feltárás pontos helyét az azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével,
b) a feltárás tárgyát és módszereit,
c) a feltárás felelős vezetőjének nevét, beosztását, munkahelyét, a szakmai munkatársak nevét és szakterületét,
d) a leletanyag elhelyezésére vonatkozó javaslatot,
e) a becsült költségek folyósításának módját és ütemezését, a tényleges költségekről szóló végleges elszámolás módját és határidejét, illetőleg a beruházó kötelezettségvállalását a tényleges költségek teljes viselésére vonatkozóan,
f) a feltárás befejezésének időpontját, valamint
g) a szerződés mellékletét képezik a más jogszabályok által előírt, a beruházó által beszerzett engedélyek az ezekben foglalt korlátozásokkal, kitételekkel, illetve amennyiben a Hivatal örökségvédelmi hatástanulmány vagy egyéb vizsgálat készítését rendelte el, annak dokumentációja.
(4) A megkötött szerződést a beruházónak hatósági jóváhagyás céljából be kell mutatnia a Hivatal területileg illetékes regionális szervének, amely ellenőrzi, hogy abban érvényesülnek-e a régészeti lelőhelyek fenntartható használatának elvei. A Hivatal a szerződést – az Ásatási Bizottság javaslatát figyelembe véve – határozatban hagyja jóvá. A beruházás területátadása csak a megelőző feltárás lezárulása után történhet meg.
(5)7 Amennyiben a beruházás bármilyen okból meghiúsulna, akkor a beruházó köteles a feltárt részeknek a Hivatal által előírt ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról gondoskodni.
(6) A jóváhagyást meg kell tagadni, ha a szerződés nem biztosítja a régészeti örökség megfelelő védelmét. A Hivatal jóváhagyása nélkül a szerződés érvénytelen. Az érvénytelen szerződés alapján végzett feltárás engedély nélküli feltárásnak minősül.
(7) A megelőző feltárásokra egyebekben a régészeti feltárásokra vonatkozó általános rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
14/A. §8
A nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző
feltárás szabályai9
14/B. §10 (1) A nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárásra az e rendelet megelőző feltárásra vonatkozó eltérő szabályok alcímében foglaltakat csak kifejezett rendelkezés esetén, az általános rendelkezéseiben foglaltakat pedig a következő eltérésekkel kell alkalmazni. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárás engedélyezése során a 4. § (2) bekezdésének c), f), h), i), j) pontjában, 7. § (1)–(2) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 12. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(2) A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett beruházás nagyberuházásnak számít-e. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete.
14/C. §11 A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken pedig megelőző feltárást kell végezni.
14/D. §12 (1) A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat – beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is – a Tv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el.
(2) A régészeti szakszolgálat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében bevonhatja az adott nagyberuházással érintett területen régészeti feltárás végzésére feljogosított intézményeket. A történeti városmagok területét érintő nagyberuházások esetén a folyamatban lévő kutatási programokat végző intézményeknek elsőbbséget kell biztosítani.
14/E. §13 (1) A régészeti szakszolgálat köteles a teljes építési területen a tűzszerészeti átvizsgálási, valamint az azzal kapcsolatos előkészítési (bozót- és cserjeirtás), felderítési feladatok ellátásáról gondoskodni.
(2) A régészeti lelőhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés.
14/F. §14 (1) A beruházás, illetve a régészeti feltárás előkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelőhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerződést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történő bemutatásával egyidejűleg megkéri a feltárási engedélyt.
(2) A feltárási engedély iránti kérelem benyújtása előtt a régészeti szakszolgálat köteles egyeztetni a beruházás helyszínén található lelőhely tekintetében a gyűjtőterületében illetékes múzeumokkal a régészeti leletek befogadásáról és arról a nyilatkozatot a feltárási engedély kérelméhez csatolni.
(3) Más gyűjtőterületében illetékes múzeum befogadó nyilatkozatának hiányában a leletanyag elhelyezéséről a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik. A Magyar Nemzeti Múzeum a régészeti szakszolgálat felhívására 5 napon belül írásban nyilatkozatot tesz.
(4) A régészeti szakszolgálat és a beruházó között létrejött (1) bekezdés szerinti szerződésnek a Tv.-ben meghatározottakon és a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályain, valamint a 14. § (3) bekezdésének a) és g) pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) a régészeti feltárásért, továbbá a régészeti leletek elsődleges feldolgozásáért felelős vezető nevét, munkahelyét, valamint a szakirányú felsőfokú végzettségét igazoló okirat megnevezését, számát és kiállítóját,
b) a régészeti feltárásban és a régészeti leletek feldolgozásában részt vevő szakmai munkatársak nevét és szakterületét,
c) a munka tervezett kezdetét, várható időtartamát és ütemezését,
d) a régészeti leleteket befogadó múzeum nyilatkozatát,
e) olyan térképet, amelyen a feltárandó terület helyszíne és pontos kiterjedése egyértelműen azonosítható.
(5) A feltárási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 4. § (2) bekezdésének a), b), d), e) és g) pontjában foglaltakat.
(6) A szerződés jóváhagyása érdekében a Hivatal döntéshozatalában közreműködik az Ásatási Bizottság. A Hivatal a feltárást engedélyező határozatában köteles feltüntetni:
a) a feltárást szükségessé tevő nagyberuházás megnevezését;
b) feltárást végző intézmény nevét, címét;
c) a feltárás felelős vezetőjének nevét;
d) a feltárás pontos helyét;
e) a feltárás várható időtartamát.
(7) A feltárási engedély a szerződés időtartamára, de legfeljebb a területátadás idejéig szól.
14/G. §15 Az Ásatási Bizottság véleményezheti a feltárás és a feldolgozás vezetőinek szakmai felkészültségét, meghatározhatja a munkák szakmai követelményeit és közreműködhet azok ellenőrzésében.
14/H. §16 (1) A régészeti feltárást csak szakirányú mesterképzésben szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező régész, illetve a tárgyban doktori fokozatot szerzett személy vezetheti, aki a feltárást végző intézménnyel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll.
(2) Azok, akik szakirányú alapképzésben szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek, vagy kiegészítő régészeti speciális képzés elvégzését igazolják, szakmai munkatársként vonhatók be a feladatok ellátásába.
14/I. §17 (1) A feltárási munka a területátvételt követően kezdhető meg. Amennyiben a feltárás beépített ingatlanon vagy azzal közvetlenül szomszédos területen kerül lefolytatásra, akkor a jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is.
(2) A régészeti szakszolgálat és a beruházó között létrejött szerződés rögzíti az elszámolás rendjét, így különösen az ütemezés, az előleg, a részszámlák és a végszámla kérdéseit.
(3) A feltárási munka lezárása után a feltárás vezetője, vagy az intézmény vezetője teljesítési nyilatkozatot tesz. A feltárási munka szerződésben rögzített ellenszolgáltatásának beérkezése után a területátadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a régészeti szakszolgálat részéről a feltárás vezetője vagy az intézmény vezetője írhat alá. A területátadás – a szerződésben meghatározottak szerint – szakaszosan is történhet. Kivitelezői tevékenység csak a területátadás után végezhető.
(4) A befogadó múzeum és a régészeti szakszolgálat közötti elszámolás az átadásra kerülő régészeti leletanyag raktározásához szükséges térfogat egysége alapján kerül meghatározásra.
14/J. §18 (1) Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elő, erről a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetője 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak.
(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlékek kezeléséről – ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megőrzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó előírásokat – a bejelentő véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt.
(3) A beruházás megvalósulása esetén a feltárás végeztével a terület beruházásra való alkalmassá tételéről, így különösen a gödrök szakszerű tömedékeléséről, a felületi szintek kialakításáról a beruházó köteles gondoskodni.
(4) Ha a munkálatok szünetelésére a feltárást végzőnek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról a régészeti szakszolgálat a beruházó költségére köteles gondoskodni. Amennyiben a tervezett beruházás nem valósul meg, a feltárás befejezésével az ingatlan korábbi használatának megfelelő tereprendezési, helyreállítási munkák elvégzéséről a beruházó köteles gondoskodni.
A mentő feltárásokra vonatkozó rendelkezések
15. § (1) A mentő feltárások elvégzése az illetékes múzeum feladata, e feladatok ellátására annak éves költségvetésében kell keretet biztosítani. A mentő feltárások költségeihez a Hivataltól támogatást lehet igényelni.
(2) A Tv. 24. §-a (5) bekezdésében megjelölt nyilatkozat tartalmazza a régészeti lelőhely, illetve lelet meghatározását, a lelet megtalálásának helyét, idejét és módját, szakmailag indokolt javaslatot a tevékenység folytatásának feltételeiről, illetőleg a munka felfüggesztéséről és annak várható időtartamáról.
(3) Az illetékes múzeum a nyilatkozatot megküldi a tevékenység jellege szerint illetékes első fokú hatóságnak, a jegyzőnek, a lelet bejelentőjének, a munkálatok felelős vezetőjének, a terület tulajdonosának (használójának, kezelőjének) és a Hivatalnak.
(4) Az illetékes múzeum a tevékenység felfüggesztésétől számított 30 nap letelte előtt legalább 5 nappal javaslatot tehet a Hivatalnak a terület ideiglenes védetté nyilvánítására.
(5) Az illetékes múzeum a mentő feltárás befejezése után 24 órán belül nyilatkozni köteles a tevékenység felfüggesztését kimondó hatóság felé a felfüggesztés feloldásáról vagy fenntartásáról.
(6) A mentő feltárásra egyebekben a feltárásokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
Bejelentési kötelezettség és anyagi elismerés
16. § (1) A régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet az illetékes múzeum a ,,Lelőhelybejelentő adatlap''-on, 8 munkanapon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni.
(2) Régészeti emlék vagy lelet megtalálóját a lelőhely, illetve a lelet tudományos jelentőségével arányos pénzjutalom és elismerő oklevél illeti meg.
(3) Nem fizethető ki jutalom a megtalálónak, ha a Tv. 24. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tett eleget. Ilyen esetben a jutalom a bejelentőt illeti.
(4) A nemesfémből készült, vagy drágakövet tartalmazó lelet után kifizetendő pénzjutalom mértékét a lelet nemesfém-, illetve drágakőtartalma napi piaci értékének figyelembevételével kell megállapítani.
(5) A lelőhely, emlék, lelet tudományos jelentőségével arányos jutalmat a Hivatal állapítja meg.
(6) A lelet elhelyezéséről a Hivatal dönt.
Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
(2)19
Melléklet a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez
A rendeletet az 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 31. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2010. augusztus 19. napjával.
Az 1. § a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
Az 1. § f) pontja a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. április 1. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 2. § (1) bekezdése a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 3. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 11. § (4) bekezdése a 45/2005. (X. 21.) EüM–FVM–GKM–IHM–KvVM–NKÖM–TNM együttes rendelet 13. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 22. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A 14. § (2) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdésének 65. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (5) bekezdése a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 3. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 14/A. §-t a 19/2005. (VI. 4.) NKÖM rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 3. § (3) bekezdésének c) pontja.
A 14/B. §-t megelőző alcímet a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be.
A 14/B. §-t a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 14/C. §-t a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 14/D. §-t a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 14/E. §-t a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 14/F. §-t a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 14/G. §-t a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 14/H. §-t a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 14/I. §-t a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 14/J. §-t a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 3. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
A 17. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 38. §-ának 50. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás