19/2001. (VI. 11.) AB határozat
19/2001. (VI. 11.) AB határozat1
2001.06.11.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Alsózsolca Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/1999. (I. 28.) számú rendelete módosításáról szóló 17/1999. (IX. 9.) számú rendelete 1. §-a és 8. §-ának ,,... (5) bek. utolsó mondata helyébe az alábbiak lépnek ... : "20. § (5) bek. A munkabér és a jutalmazás kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében."'' szövegrésze alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti.
A megsemmisítést követően a 8. § az alábbi szöveggel marad hatályban:
,,8. § A rendelet 20. § (6) bekezdés törlésre kerül.''
2. Az Alkotmánybíróság a visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítésre irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. Alsózsolca Nagyközség Önkormányzatának 1/1999. (I. 28.) számú rendelete állapítja meg Alsózsolca Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ). Alsózsolca Nagyközség Képviselő-testülete 17/1999. (IX. 9.) számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.) módosította az SZMSZ-t.
Az Ör. 1. §-a kiegészítette az SZMSZ 4. § (1) bekezdésében a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreinek felsorolását azzal, hogy e körbe tartozik: ,,Az önkormányzat intézményeinek vezetői tekintetében a munkabérrel, jutalmazással kapcsolatos munkáltató jogok gyakorlása.'' Az Ör. 8. §-a az SZMSZ 20. § (5) bekezdése helyébe új rendelkezést iktatott, mely szerint a polgármester a munkabér és a jutalmazás kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a hivatkozott rendelkezésekre törvényességi észrevételt tett, rámutatva arra, hogy az Ör. kifogásolt rendelkezései elvonják a polgármester hatáskörét, ellentétesek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 35. § (2) bekezdés e) pontjával, mely az egyéb munkáltatói jogok gyakorlását meghatározott személyi kör tekintetében a polgármester hatáskörébe utalja. Az önkormányzat polgármestere – egyetértve a törvényességi észrevétellel – előterjesztést nyújtott be a képviselő-testületnek a kifogásolt rendelkezések visszavonására. Az előterjesztést a képviselő-testület nem fogadta el, ezért a hivatalvezető indítvánnyal élt az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az érintett rendelkezések törvényellenességének a megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.''
,,42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.''
,,44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.''
,,44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,''
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
2. Az Ötv. rendelkezései:
,,2. § (2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.''
,,16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.''
,,18. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.''
,,35. § (2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.''
,,103. § (1) E törvény alkalmazásában:
b) az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni.''
3. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései.
,,1. § A rendelet 4. § (1) bekezdés felsorolása kiegészül az alábbiakkal:
"4. § (1) Az önkormányzat intézményeinek vezetői tekintetében a munkabérrel, jutalmazással kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása."''
,,8. § A rendelet 20. § (5) bek. utolsó mondata helyébe az alábbiak lépnek, a (6) bekezdés törlésre kerül:
"20. § (5) bek. A munkabér és a jutalmazás kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében."''
III.
Az indítvány részben megalapozott.
A helyi önkormányzatok önállóságát az Alkotmány és az Ötv. széles körben biztosítja. Az önkormányzati önállóság fontos elemei a szervezeti, személyi hatáskörök, azok önálló gyakorlása.
A képviselő-testület Ötv.-ben megállapított hatáskörébe tartozik az alpolgármester megválasztása, a jegyző kinevezése, az önkormányzati intézmények vezetőinek megbízása. Főszabályként a képviselő-testület által választott, kinevezett, megbízott vezetők felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
Az Alkotmánybíróság eddig a jegyző önálló államigazgatási hatósági jogkörének a védelmével foglalkozott, hangsúlyozta a hatáskör elvonásának tilalmát. Az 1992-ben más ügyben vizsgált önkormányzati rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási hatósági ügyekben a jegyző egyes döntéseihez a képviselő-testület jóváhagyását, más döntéseinél a polgármester előzetes egyetértését írta elő. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ilyen hatásköri korlátozások törvénysértőek, ezért azokat megsemmisítette. [58/1992. (XI. 63.) AB határozat, ABH 1992, 410.]
Az Ötv. 7. § (1) bekezdése szerint törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert (főpolgármestert, közgyűlés elnökét) államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. A (2) bekezdés szerint törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. Ha a polgármester az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
A képviselő-testület – törvényben foglalt kivételekkel – törvény felhatalmazása alapján egyes hatásköreit a polgármesterre ruházhatja [Ötv. 9. § (3) bekezdés], arra azonban nincs felhatalmazása, hogy a polgármester törvényben megállapított hatáskörét elvonja. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy ha a polgármester a törvényben meghatározott saját hatásköreit önállóan gyakorolja, törvényben megállapított hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el, nem korlátozatja.
Az Ötv. 2. § (2) bekezdése kivételesen teszi lehetővé, hogy törvény a polgármesternek (főpolgármesternek, közgyűlés elnökének) önkormányzati feladat- és hatáskört állapítson meg. Maga az Ötv. is ad önálló önkormányzati hatáskört a polgármesternek, amikor a 35. § (2) bekezdés e) pontjában az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásával a polgármestert hatalmazza fel. Az Ötv. 103. § (1) bekezdés b) pontja ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy az alapvető munkáltatói jogokat: kinevezés, megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása a képviselő-testület gyakorolja. A tételesen felsoroltakon kívül minden más munkáltatói jog az Ötv. 35. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásában egyéb munkáltatói jognak minősül, amelyet a polgármester gyakorol az alpolgármester, a jegyző, az önkormányzati intézményvezető tekintetében. A tételes felsorolásban nem szerepel az Ör. által szabályozott munkabérrel, jutalmazással kapcsolatos munkáltatói jog, következésképpen ezek a munkáltatói jogok a polgármester hatáskörébe tartozó egyéb munkáltatói jogok, ezért az Ör. kifogásolt rendelkezései ellentétesek az Ötv. 35. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakkal. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, az Ör. 1. és 8. §-ának vizsgált szövegrésze azonban ellentétes az Ötv. 35. § (2) bekezdés e) pontjával, emiatt alkotmányellenes.
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott időponttól eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy a konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.
Jogszabály visszamenőleges hatályú megsemmisítésének kérdéseivel az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott. Megállapította, hogy a lezárt jogviszonyokba való beavatkozást a törvény csak akkor írja elő, ha azt más, a jogbiztonsággal konkuráló jogállami elv megköveteli. [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 75.] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogszabályok hatályon kívül helyezését az azok alapján keletkezett jogviszonyok lehető kíméletével kell biztosítani. Rámutatott az Alkotmánybíróság arra, hogy eddigi gyakorlatában a kivételesen alkalmazható visszamenőleges hatály lehetőségével csak akkor élt, amikor a konkrét alkotmányjogi panaszban megfogalmazott jogsérelem orvoslása ezt szükségessé tette. [32/1990. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1990, 145.; 339/B/1995. AB határozat, ABH 1998, 605.]
Az Ör. alkotmányellenes rendelkezéseinek visszamenőleges hatályú megsemmisítése e hatáskörökben hozott döntések tekintetében eredményezne jogbizonytalanságot, s az indítványozónak nincs olyan különösen fontos érdeke, amely visszamenőleges hatályú megsemmisítést indokolna, ezért az erre irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 44/H/2000/3.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás