• Tartalom

2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet

2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet

a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról1

2001.08.14.

A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 6/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc kitüntetést (a továbbiakban: kitüntetés) alapítok.

2. § A kitüntetés adományozásának rendjét és feltételeit, a kitüntetés leírását, valamint a kitüntetéssel járó jogokat és kötelezettségeket, továbbá a Magyar Corvin-lánc Testület létrehozásának és működésének alapvető szabályait a kitüntetés alapszabályában foglaltak szerint állapítom meg. Az alapszabályt e rendelet melléklete tartalmazza.

3. § Az e rendelet végrehajtásával összefüggő költségek fedezetéről 2002. január 1-jétől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma gondoskodik.

4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Melléklet a 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelethez

A Magyar Corvin-lánc kitüntetés
alapszabálya
A kitüntetés leírása
1. § (1) A Magyar Corvin-lánc kitüntetés (a továbbiakban: kitüntetés) az olasz művésztől eredő, XV. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja ,,Mathias Rex Hungariae'' körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű renaissance díszítmény övezi, melybe felül mondatszalag fonódik ,,Pro scientia – litteris – et artibus'' felirattal. A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A függőrész teljes hossza száz milliméter.
(2) A kitüntetés kisebbített alakja a Magyar Corvin-lánc függő részének hű másolata negyven milliméteres méretben.
Az adományozás rendje és feltételei
2. § A kitüntetés azon magyar és külföldi állampolgár részére adományozható, aki
a) a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szerzett;
b) a kitüntetés alapszabályát elfogadja és vállalja, hogy közreműködik a Magyar Corvin-lánc Testület (12. §, a továbbiakban: Testület) munkájában;
c) előzetesen írásban hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait és lakcím adatát , valamint az adományozásra vonatkozó javaslathoz szükséges személyes adatait [4. § (2) bek.] a kitüntetettek nyilvántartásában kezeljék, a kitüntetés adományozása esetén nevét a Magyar Közlönyben közzétegyék, és az érem hátoldalába bevéssék, továbbá ahhoz, hogy érdemeiről a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kapjon.
3. § (1) A kitüntetéssel adományozottak száma egy időben a tizenkettőt nem haladhatja meg.
(2) Ha az adományozottak száma a tizenkettőt eléri, további adományozásnak az adományozottak egyikének kiesése (8. §) esetén van lehetőség.
(3) A kitüntetés ugyanazon személy részére egy ízben adományozható.
Javaslat az adományozásra
4. § (1) Attól kezdve, hogy az adományozottak száma a tizenkettőt eléri és megalakul a Testület, a kitüntetés további adományozására csak az e testület által támogatott javaslat terjeszthető az adományozó elé.
(2) Az adományozásra irányuló javaslatban be kell mutatni a kitüntetés alapjául szolgáló érdemeket, ismertetni kell az érintett közéleti tevékenységét, továbbá belföldi és külföldi kitüntetéseit.
(3) A javaslathoz csatolni kell a 2. § c) pontja szerinti hozzájárulást tanúsító nyilatkozatot. A nyilatkozat szövegét az 1. számú függelék tartalmazza.
Az adományozás és a kitüntetés átadása
5. § (1) A kitüntetést a miniszterelnök adományozza.
(2) Az adományozásra a nemzeti ünnepek alkalmával, első ízben a magyar millennium évében, 2001-ben kerül sor.
(3) Az adományozás a kitüntetés és az adományozást igazoló tanúsítvány átadásával, valamint az alapszabály elfogadásáról szóló nyilatkozat aláírásával történik. A tanúsítvány szövegét a 1. számú függelék, a nyilatkozat szövegét a 2. számú függelék tartalmazza.
(4) Az adományozott nevét a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
A kitüntetéssel járó jogosultságok
6. § (1) Az adományozott jogosult
a) a kitüntetést – a 8. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti kivételekkel – élete végéig birtokolni és magát a kitüntetés birtokosának nevezni;
b) a kitüntetést a nemzeti és az állami ünnepeken viselni, meghívottként részt venni a Magyar Köztársaság nemzeti és állami ünnepeinek központi állami rendezvényein, valamint a nemzeti és állami ünnepnek nem minősülő kiemelkedő fontosságú rendezvényeken;
c) részt venni a Testület munkájában, és ennek keretében három évente javaslatot tenni a Testület részére egy-egy általa kiválasztott kiemelkedő tehetségű fiatal tudományos képzésének, kutató és alkotó munkásságának, illetve művészeti képzésének és művészi alkotó tevékenységének támogatására.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás nem haladhatja meg a havi nettó 500 000,– Ft összeget, és legfeljebb három évre nyújtható.
Az adományozás megörökítése
7. § (1) Az adományozást az adományozott nevének és az adományozás évszámának a kitüntetés hátlapjába történő bevésésével meg kell örökíteni.
(2) A bevésést – a kitüntetés átvételét követően – úgy kell elvégezni, hogy egy kitüntetés hátoldalára, az adományozás időrendjét követő sorrendben egymás alatt legalább négy név és évszám elférjen.
(3) Ha a kitüntetés hátoldalára már több név nem véshető fel, az érmet a ,,Lezárva:'' felírat és az utolsó adományozott kiesése évszámának bevésésével le kell zárni, és azt végleges megőrzésre és kiállításra a Magyar Nemzeti Múzeumnak át kell adni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell új kitüntetés előállításáról.
Az adományozott kiesése
8. § (1) A kitüntetés birtoklásának joga megszűnik
a) az adományozott halálával,
b) az adományozottat a közügyek gyakorlásától eltiltó határozat jogerőre emelkedésével,
c) a kitüntetésről való lemondással.
(2) A lemondás a Magyar Corvin-lánc Irodához (17. §, a továbbiakban: Iroda) címzett nyilatkozattal és a kitüntetés egyidejű visszaadásával történik.
Megőrzési és visszaszolgáltatási kötelezettség
9. § (1) A kitüntetést az adományozott kiesése esetén a kiesés napjától számított harminc napon belül az Irodának vissza kell szolgáltatni.
(2) A kitüntetés megőrzéséről és visszaszolgáltatásáról a 8. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti kiesés esetén az adományozott, halála esetén az örököse vagy a vele közös háztartásban élő nagykorú személy köteles gondoskodni.
(3) A kitüntetés megőrzéséről az érem lezárását követően a Magyar Nemzeti Múzeum, a (2) és az e bekezdésben nem szabályozott esetekben az Iroda köteles gondoskodni.
10. § (1) Az őrzésre kötelezett a kitüntetés elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését vagy a birtoklás akaratán kívüli megszűnésének egyéb eseteit – a tudomására jutástól számított 15 napon belül – köteles az Irodának bejelenteni, illetve a megrongálódott kitüntetést az Irodának átadni.
(2) Új kitüntetés előállításáról kell gondoskodni, ha a kitüntetés megsemmisült, megrongálódott és javítással nem állítható helyre, továbbá, ha az eltűnt kitüntetés az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított egy éven belül nem kerül elő. Az új kitüntetés hátoldalába be kell vésni az eredeti kitüntetés hátoldalába bevésett adatokat.
(3) Aki az elveszett kitüntetés hollétéről tudomást szerez, köteles azt az Irodának bejelenteni.
(4) Ha az eltűnt kitüntetés megkerül, azt az Irodának haladéktalanul be kell jelenteni. Ha erre a kitüntetés pótlását követően került sor, az utólag megkerült kitüntetést bevonás és érvénytelenítés céljából meg kell küldeni az Irodának.
11. § (1) Az Iroda az őrzésre kötelezettől az új kitüntetés előállítási költségeinek megtérítését követelheti, ha a kitüntetés eltűnését, megrongálódását, megsemmisülését felróható magatartásával maga idézte elő.
(2) Az Iroda a jogosulatlanul birtokolt kitüntetést a polgári jog szabályai szerint bárkitől visszakövetelheti.
A Magyar Corvin-lánc Testület feladatai
12. § (1) A Testületet a Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel adományozottak alkotják. A Testület az alapszabály szerinti tevékenységével a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén munkálkodik, és őrködik a kitüntetés tekintélye felett.
(2) A Testület
a) állást foglal abban a kérdésben, hogy a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására irányuló javaslat szempontjából megfontolás tárgyává tett személy a magyar tudomány, irodalom vagy művészet területén kifejtett munkássága, illetőleg a magyar nemzeti oktatás vagy művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai alapján – figyelemmel közéleti tevékenységére is – érdemes és méltó-e a kitüntetésre;
b) dönt arról, hogy a Testület tagja által támogatásra javasolt személy eddigi teljesítménye alapján érdemes-e a 6. § (2) bekezdése szerinti támogatásra, és meghatározza a támogatás különös feltételeit;
c) külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat vagy művészetet, illetve az oktatást és művelődést érintő állami döntések tervezeteivel kapcsolatban;
d) figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, az oktatás és művelődés helyzetét és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslatot tehet, illetve nyilvános állásfoglalást tehet közzé.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra csak az javasolható, aki hozzájárul természetes személyazonosító és lakcím adatának, valamint a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges személyes adatainak az Iroda által a támogatásban részesítettekről vezetett nyilvántartásban történő kezeléséhez, valamint nevének és a támogatott tevékenység nyilvánosságra hozatalához.
(4) A Testület – az Iroda útján – gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság a támogatásokról megfelelő tájékoztatást kapjon.
A Testület létrehozása
13. § (1) Ha a kitüntetéssel megadományozottak száma eléri a tizenkettőt, az adományozottak megalakítják a Testületet. Az alakuló ülést az Iroda hívja össze. Az alakuló ülésre meg kell hívni az adományozót.
(2) Az alakuló ülés akkor határozatképes, ha azon legalább kilenc adományozott jelen van.
(3) A Testület döntését titkos szavazással és egyszerű többséggel hozza meg. A Testület minden tagját egy szavazat illeti meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) Az alakuló ülést az adományozó vagy az általa kijelölt miniszter nyitja meg, majd az ülés vezetését átadja a legidősebb kitüntetettnek, mint korelnöknek.
(5) A Testület alakuló ülésén kimondja megalakulását, és tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és két jegyzőt választ.
A Testület működése
14. § (1) A Testület üléseit – az alakuló ülés kivételével – az elnök hívja össze. Ülés összehívását az elnöknél a megtárgyalandó napirend megjelölésével a Testület bármely tagja kezdeményezheti, kötelező az ülés összehívása, ha azt a tagok egyharmada vagy az adományozó kezdeményezi. Az ülésen részt vesz az Iroda képviselője.
(2) Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnök vagy az elnökhelyettes, az egyik jegyző és legalább további öt adományozott jelen van.
(3) Az ülés napirendjéről a Testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel határoz. A Testület feladatkörébe tartozó kérdés napirendre tűzését az elnök, a Testület bármelyik tagja, valamint az adományozó kezdeményezheti.
(4) A Testület a döntési javaslatokról titkos szavazással, egyszerű többséggel határoz. A szavazástól való tartózkodást nemleges szavazatként kell figyelembe venni.
(5) A 12. § (2) bekezdésének a) és c) pontja szerinti állásfoglalás céljából az elnök – határidő kitűzésével – felkéri a Testület egyik tagját, hogy előadói minőségben készítsen indokolással ellátott javaslatot a Testület részére. A 12. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti állásfoglalás kialakításához – tanácskozási joggal – meg kell hívni a döntési javaslatot előkészítő szerv képviselőjét.
(6) A támogatásra [12. § (2) bek. b) pont] irányuló határozati javaslat előadója a Testület javaslatot tevő tagja.
(7) A közérdekű javaslat megtételének vagy nyilvános állásfoglalás [12. § (2) bek. b) pont] közzétételének indokoltságáról a Testület előzetesen állást foglal. Indokoltság esetén az elnök – a Testület tagjai véleményének figyelembevételével – felkéri a Testület egy vagy több tagját a közérdekű javaslat, illetve a nyilvános állásfoglalás szövegének előkészítésére.
(8) A Testület megállapítja a működésével kapcsolatos további részletes szabályokat, valamint megalkotja a támogatás, ezen belül a támogatási szerződés általános feltételeit, valamint a Testület és a támogatott közötti együttműködés egyéb követelményeit rögzítő támogatási szabályzatot. A szabályzatok az adományozó egyetértésével alkalmazhatók. A szabályzatok eredeti példányának megőrzéséről az Iroda gondoskodik.
15. § (1) A Testület feladatainak eredményes ellátása érdekében
a) tudományos intézménytől, felsőoktatási intézménytől, művészeti alkotások minősítését végző szervektől, az érintett állami szervtől, a tudomány és a művészet kiemelkedő képviselőitől véleményt és tájékoztatást kérhet. Az erre irányuló felkérést a Testület érintett tagja készíti elő és az elnök írja alá;
b) kivételesen indokolt esetben – az Irodával történt előzetes egyeztetést követően – külső szakértő közreműködését veheti igénybe;
c) a véleményt nyilvánító szervezet képviselője, az erre felkért személy, illetőleg a külső szakértő az ülésre – tanácskozási joggal – meghívható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján felkért szakértővel az Iroda köt szerződést.
A jegyzőkönyv
16. § (1) A Testület üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját;
b) a jelenlévők névsorát;
c) a napirendi pontokat;
d) a Testület határozatait a szavazati arányok feltüntetésével;
e) a Testület munkája vagy működése szempontjából fontos bejelentések, nyilatkozatok lényegét;
f) a tag kívánsága esetén a döntéssel kapcsolatos ellenvéleményét;
g) a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a napirendi pontok írásos anyagát és a Testület munkájához kapcsolódó egyéb dokumentumokat.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányát az elnök és a jegyző írja alá, annak megőrzéséről az Iroda gondoskodik. A jegyzőkönyvről – a mellékletek kivételével – 12 másolati példány készül, amelyet az Iroda a Testület tagjai részére megküld.
A Magyar Corvin-lánc Iroda
17. § (1) Az Iroda feladatait a Miniszterelnöki Kabinet látja el.
(2) Az Iroda gondoskodik
a) a kitüntetés adományozására vonatkozó javaslatokkal, valamint az adományozással összefüggő adminisztratív és szervező munka ellátásáról;
b) a kitüntetés előállításáról, pótlásáról, javíttatásáról, az adományozottak nevének és az adományozás, valamint a lezárás évszámának bevésetéséről, átmeneti megőrzéséről, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum részére történő átadásáról;
c) az adományozottak és a támogatásban részesítettek alapszabály szerinti adatainak kezeléséről;
d) a Testület működéséhez szükséges feltételekről és a Testület titkársági feladatainak ellátásáról;
e) az adományozott nevének a Magyar Közlönyben történő közzétételéről és a nyilvánosság alapszabály szerinti tájékoztatásáról,
f) az adományozott meghívásáról a 6. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ünnepi rendezvényekre;
g) a Testület megbízás alapján támogatási szerződést köt a támogatottal, és szükség esetén gondoskodik a szerződésből eredő igények érvényesítéséről;
h) a támogatási szerződés megküldésével intézkedik a támogatás folyósításáról, illetve szerződésszegés esetén a támogatás szüneteltetéséről vagy megszüntetéséről;
i) a kitüntetés eltűnése esetén szükséges, valamint a kitüntetés előállítási költségének megtérítésére, valamint a jogosulatlanul birtokolt kitüntetés visszaszerzésére (11. §) irányuló intézkedések megtételéről.
Adatkezelés
18. § (1) Az érintett hozzájárulása esetén az Iroda elkülönített nyilvántartást vezet a kitüntetettekről és támogatásban részesülőkről. A nyilvántartás tartalmazza az adományozott 2. § c) pontja és a 4. § (2) bekezdése szerinti, valamint a támogatásban részesülő 12. § (3) bekezdése szerinti adatait. Az Iroda az adományozott adatait a kitüntetési javaslat elkészítésének napjától a kitüntetés visszaadásának napjáig, a támogatott adatait a támogatási javaslat benyújtása napjától támogatási szerződésben rögzített lejárat, illetve a szerződésből eredő igények elévülésének napjáig kezeli. Ezt követően az adatokat a nyilvántartásból törölni kell.
(2) A nyilvántartásokban szereplő adatokról – az adományozott nevének és érdemeinek, valamint a támogatott nevének és tevékenységének kivételével – csak az adományozó és az adományozott, valamint a Testület tagja részére adható tájékoztatás, illetve adat csak részükre továbbítható. Az adományozó és Testület tagja részére szolgáltatott adat – az előző kivételek figyelembevételével – csak az alapszabályban meghatározott feladat ellátására használható fel, azt harmadik személy részére továbbítani nem szabad.
(3) Ha az adományozó a kitüntetési javaslatot, illetve a Testület a támogatási javaslatot nem fogadja el, a javaslatba hozott személy adatait a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, az írásos javaslatot meg kell semmisíteni.

1. számú függelék

N y i l a t k o z a t
Alulírott kijelentem, hogy hozzájárulok természetes személyazonosító adataim és lakcím adatom, valamint a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapszabálya 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt személyes adataimnak a Magyar Corvin-lánc Iroda által történő kezeléséhez, valamint nevemnek a Magyar Közlönyben történő közzétételéhez és a kitüntetés hátoldalába való bevéséséhez, illetve a nyilvánosság kitüntetésemről és érdemeimről történő tájékoztatásához.
Ez a nyilatkozat a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet melléklete 2. §-ának c) pontján alapul.
Budapest, .....................
..............................
kitüntetésre javasolt aláírása

2. számú függelék

T a n ú s í t v á n y
MAGYAR CORVIN-LÁNC
IRODA
T a n ú s í t v á n y
Ezen okirat igazolja, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke ..................... év augusztus hó ........ napján
......................................................................................... részére
aki .................. év ........................................ hónap ........ napján
...................................................................................... született
anyja neve: .................................................................................
a Magyar Corvin-lánc kitüntetést adományozta.
E tanúsítvány alapján a kitüntetett jogosult a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapszabályának 6. §-ában foglalt jogosultságok gyakorlására.
Ezen tanúsítvány kiállítására a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet melléklete 5. §-ának (3) bekezdése alapján került sor.
Budapest, ........................................................
......................................................
a Magyar Corvin-lánc Iroda
vezetője

3. számú függelék

N y i l a t k o z a t
Alulírott ünnepélyesen kijelentem, hogy a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapszabályát elfogadom, és a Magyar Corvin-lánc Testület munkájában legjobb tudásom szerint részt veszek.
Ez a nyilatkozat a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet melléklete 5. §-ának (3) bekezdésén alapul.
Budapest, ....................
........................
az adományozott aláírása
1

A rendeletet a 2011: CCII. törvény 31. § e) pontja hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére