20/B/2001. AB határozat
20/B/2001. AB határozat*
2003.09.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 98. § (2) bekezdés első mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, illetőleg az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 81/D. § (4) bekezdés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a bírósági és az ügyészségi fogalmazók fizetési besorolásának egyes szabályait kifogásolja. A támadott jogszabályok szerint a bírósági, valamint az ügyészségi fogalmazókat – a rájuk vonatkozó szabályok alapján – az egyetemi végzettséget igazoló oklevél minősítésétől függően kell ugyanazon fizetési osztályon belül három különböző fizetési fokozatba besorolni. A szolgálati jogviszony egyebekben minden tekintetben megegyezik; minden ügyészségi, valamint bírósági fogalmazónak ugyanolyan munkát kell végeznie, mint a vele azonos szabályozási koncepció hatálya alá tartozó, de eltérő besorolást nyert ügyészségi, vagy bírósági fogalmazónak. Az indítványozó álláspontja szerint az ilyen szempont alapján történő besorolás sérti az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdésében szereplő alapjogot, amely szerint egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Ezen érvelés mentén indítványozza mind a bírósági, mind az ügyészségi fogalmazók besorolását rendező jogszabályok megsemmisítését.
II.
Az indítvánnyal érintett jogszabályhelyek a következők:
„70/B. § (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.”
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iatv.):
„98. § (2) A bírósági fogalmazót a II. fizetési osztályba, ezen belül az egyetemi végzettséget igazoló oklevél minősítésétől függően az 1–3. fizetési fokozat valamelyikébe kell besorolni.”
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ütv.):
„81/D. § (4) Az ügyészségi fogalmazót a II. fizetési osztályba, ezen belül – az egyetemi jogi végzettségét igazoló oklevél minősítésétől függően – az 1–3. fizetési fokozat valamelyikébe kell besorolni.”
III.
1. „Az Alkotmány 70/B. §-a (...) helyes értelme szerint az általános diszkriminációtilalmat megfogalmazó 70/A. §-nak a munka világára vonatkoztatott konkretizálása.” (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 459.)
A jogalanyok közötti megkülönböztetés pedig – az Alkotmánybíróság következetes álláspontja szerint – akkor tekinthető alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. (191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.) Az Alkotmánybíróság az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvének vizsgálata kapcsán már többször kifejtette, hogy az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdéséből nem következik az, hogy az „egyenlő munkáért” kifejezés olyan, megegyező jellemzőkkel meghatározott, munkavégzés jellegű tevékenységeket foglalna magában, amelyekért a jogviszony személyi és tárgyi körülményeitől függetlenül, minden esetben azonos mértékű szolgáltatás (munkabér) járna. (1060/B/1993. AB határozat, ABH 1997, 770, 772.; 1014/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 780, 784.)
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 23. §-ával összefüggésben már állást foglalt abban, hogy: „az azonos besorolási osztályba tartozók között a szolgálatban eltöltött időre tekintettel történő különbségtétel nem minősíthető olyan megkülönböztetésnek, ami ellentétben állna az Alkotmány 70/B. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseivel (...) miként az sem, hogy a végzett munka mennyiségének, minőségének megfelelő jövedelem biztosítása során a törvényhozó a munka mennyiségének és minőségének egyik mérhető kritériumát a megfelelő iskolai végzettség és vizsga meglétében határozta meg.” (849/B/1992. AB határozat, ABH 1996, 391, 393.)
2. A jelen esetben a megfelelő iskolai végzettség minőségének figyelembevételével kerülnek besorolásra az eltérő fizetési fokozatokba, de az azonos fizetési osztályba a fogalmazók. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem tekinthető önkényes megkülönböztetésnek az Iatv. és az Ütv. azon szabályozása, amely az egyetemi oklevél minősítéséhez köti a fogalmazók fizetési besorolását.
A bírósági és ügyészségi fogalmazók illetményének meghatározásakor a jogi egyetemi tanulmányok értékelésére kialakított szempontrendszer figyelembevételének ésszerű indoka a jobb felkészültség elismerése és vele ezáltal a jövőbeli minőségi munka ösztönzése.
Ezt a célt szolgálja a fogalmazók előresorolására az Iatv.-ben és az Ütv.-ben kialakított szabályrendszer is, melynek alkalmazása következtében az alacsonyabb fizetési fokozatba besorolt fogalmazónak is lehetősége nyílik arra, hogy magasabb fizetési fokozatba kerüljön.
Az Iatv. 98. § (2) bekezdése értelmében a fogalmazót legalább egy évi joggyakorlat után az átlagon felüli munkavégzése és a joggyakorlati eredménye alapján eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet előresorolni. Az Iatv. 103. § (1) bekezdése alapján a bírósági fogalmazónak a 98. § (2)–(3) bekezdései alapján történő előresorolásától eltekintve, átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár és a szakértőjelölt egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a bírósági tisztviselő és az írnok két alkalommal – soron kívül – eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható.
A bírósági fogalmazó tehát akár többször is előre sorolható, átlagon felüli munkavégzés esetén.
Az Ütv. 81/H. § (1) bekezdése alapján az ügyészségi fogalmazót legalább egy év joggyakorlat után – átlagon felüli munkavégzése és joggyakorlati eredménye alapján – eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet előresorolni.
Ugyanezen szakasz második bekezdése úgy rendelkezik az előresorolás üteméről, hogy átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén az ügyészségi titkár egy alkalommal, az ügyészségi nyomozó két alkalommal – soron kívül – eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható. Két soron kívüli előresorolás között legalább hat évnek kell eltelnie.Az Ütv. 81/H. § (2) bekezdéséből következően az ügyészségi fogalmazó szintén akár többször is előre sorolható, átlagon felüli munkavégzés esetén.
Az indítványozó kifogásával ellentétben épp a besorolással és az előresorolással megvalósuló differenciálás teszi lehetővé, hogy érvényesüljön az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdésében foglalt egyenlő munkáért egyenlő bért elve.
3. Az Alkotmánybíróság megállapította tehát, hogy az indítványozó által kifogásolt jogszabályok nem ellentétesek az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdésével, és nem sértik az Alkotmány 70/A. §-át sem, minthogy a besorolásra és az előresorolásra vonatkozó szabályok hátrányos különbségtétel nélkül kiterjednek minden bírósági és minden ügyészségi fogalmazóra, ezért az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően az indítványt elutasította.
Budapest, 2003. szeptember 1.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Holló András s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
Dr. Bagi István
alkotmánybíró helyett
Dr. Cúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás