BK BH 2001/215
BK BH 2001/215
2001.05.01.
Ha a felülvizsgálati indítvány formailag ugyan a büntető anyagi jog rendelkezéseinek a megsértését kifogásolja, valójában azonban a cselekmény büntetőjogi értékelését eltérő tényállásra alapítva támadja, vagyis a megállapított tényállás helyességét vitatja: a felülvizsgálati indítvány tanácsülésen való elutasításának van helye [(Be. 287/B §, 289/A § (2) bek. a) pont].
A városi bíróság az 1999. október 25. napján kelt, illetve a megyei bíróság mint másodfokú bíróság 2000. május 31. napján kelt ítéletével a III. r. terheltet 5 rendbeli különösen nagy kárt okozó csalás buntette, 30 rendbeli jelentős kárt okozó. bunszövetségben és üzletszeruen elkövetett csalás buntette, 117 rendbeli nagyobb kárt okozó, bunszövetségben és üzletszeruen elkövetett csalás buntette, valamint 167 rendbeli csalás buntette miatt - valamennyi cselekményben mint társtettest - mondta ki bunösnek, és ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 10 hónapi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A fenti jogerős határozatok ellen, anyagi jogi szabálysértésre hivatkozással és felmentés érdekében a III. r. terhelt és a meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Az ebben kifejtettek lényege szerint a III. r. terhelt által készített biankó szerződés felhasználásával az ügy I. r. terheltje úgy vett fel nagyobb összegu kölcsönöket, hogy erről a III. r. terheltnek nem volt tudomása; a kölcsön összegszeruségét, de a felhasznált blanketták számát illetően is az I. r. terhelt a III. r. terheltet megtévesztette.
Ezen túlmenően az eljárt bíróságok az anyagi jog szabályainak [Btk. 318. §-a, 10. § (1) bekezdése, 13. §, 14. § és 20. § (2) bekezdése] megsértésével minősítették a III. r. terhelt cselekményét társtettesként elkövetett csalásnak; terhére legfeljebb gondatlanság lett volna róható, ugyanis a célzatos közremuködését egyetlen bizonyíték sem támasztotta alá.
Mindemellett a tényállás téves megállapításokat (pl. ügyvédi ellenjegyzés, vezető-társ) is tartalmaz; indokolási kötelezettségét sem teljesítette a bíróság megfelelően, és részben - a blanketta megtévesztő" "bizalomerősítő" jellegét illetően - jogilag is téves következtetésre jutott.
A bíróság által megállapított tényállás tehát nem alkalmas buncselekmény megállapítására, ezért a csalás tényállási elemeinek hiányában felmentő ítélet hozatalának van helye.
A kérelemben előadottakat a jogerős ítéleti tényállással egybevetve, ugyanakkor az állapítható meg, hogy a III. r. terhelt - aki 1993-tól résztulajdonosa is volt a kft.-nek - tudva azt, hogy a kft.-nek a visszafizetésre reális lehetősége nincs, az I. és a II. r. terhelttel megállapodott abban, hogy hirdetések révén magánszemélyektől vesznek fel kölcsön ürügyével különböző pénzösszegeket. A blanketta-kölcsönszerződést előre elkészítették, és sokszorosították. Annak elméleti kimunkálásában a III. r. terhelt is részt vett. A szövegezést is elsősorban mint jogász a III. r. terhelt készítette, és a szövegezés is megtévesztő volt. A III. r. terhelt több száz szerződést írt alá és pecsételt le még a szerződés megkötése előtti és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a blanketták felhasználásával, azok kitöltésével a konkrét - tényállásban később taglalt - szerződéseket megkössék.
Részletezi az ítéleti tényállás azt is, hogy a terheltek - ideértve a III. r. terheltet is - e szerződésekkel milyen körülmények tekintetében ejtették tévedésbe a kölcsönadókat, továbbá, hogy bunszövetséget alkotva, rendszeres haszonszerzésre törekedve jártak el.
A felülvizsgálati indítványban előadottakat az ítéleti tényállás tükrében vizsgálva az állapítható meg, hogy az indítvány - bár formálisan anyagi jogi szabálysértésre hivatkozik - a cselekmény jogi minősítését valójában eltérő tényállásra alapítva támadja, a bíróság ténymegállapításának a helyességét vitatja, és a bizonyítékok újraértékelésével célozza a III. r. terhelt felmentését. Ilyen okokból azonban a felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség, ugyanis a Be. 284/A §-ának (2) bekezdése konkrétan megjelöli azokat a perjogi szabálysértéseket, amelyeknek fennállása esetén a jogerős ítélet felülvizsgálatára kerülhet sor. Az ítéleti tényállás helyessége, a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége azonban felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; a jogerős ítéleti tényállás a Legfelsőbb Bíróság számára még az érdemben lefolytatott felülvizsgálat során is mindig kötelezően irányadó.
Az adott ügyben ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt - mint a törvényben kizártat - a Be. 287/B §-ára utalással és a Be. 289/A §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján tanácsülésen eljárva elutasította.
Legf. Bír. Bfv.IV.1987/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás