22/2001. (VI. 15.) PM rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: pénzügyőr) terjed ki.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e rendeletet kell alkalmazni a hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjára is.

(3) A más szervhez vezényelt esetén – ha külön megállapodás eltérően nem rendelkezik – a költségek a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerint a más szervet terhelik.

2. § (1) A pénzügyőr a szolgálati helyén kívüli más helységben teljesített szolgálattal összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésére jogosult.

(2) A pénzügyőr részére kiküldetési költségtérítés a következő címen állapítható meg:

3. § (1) E rendelet alkalmazásában belföldi szolgálati kiküldetést (a továbbiakban: kiküldetést) teljesít a pénzügyőr, ha szolgálati feladatát a szolgálati helyének közigazgatási határán kívül látja el.

(2) A kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés végrehajtásának szolgálati paranccsal történő elrendelésére az állományilletékes parancsnok jogosult, aki ezt a hatáskörét a helyettesére átruházhatja.

(3) A 30 napot meghaladó időtartamú (a továbbiakban: tartós) kiküldetést az állományilletékes parancsnok, illetőleg az elöljáró parancsnok rendelheti el.

(4) A szolgálati kiküldetést teljesítők által az utazással (csatlakozási várakozással) indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani.

(5) A szolgálati hely és a lakóhely (tartózkodási hely) közötti rendszeres (napi, heti vagy havi) helyközi utazás nem minősül kiküldetésnek. Az ilyen címen felmerülő többletköltségek megtérítésére külön szabályok az irányadók.

(6) A kiküldetéshez előleg vehető igénybe, amelynek összege nem lehet nagyobb a várható költségeknél.

(7) A kiküldetés során felmerült költségekről a kiküldetés befejezését követő három munkanapon belül el kell számolni.

(8) A külföldi kiküldetésekről külön jogszabály rendelkezik.

4. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség kiküldetésben lévő tagja az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségének fedezetére – a Hszt. 111. §-ában meghatározott mértékű – napidíjra jogosult.

(2) Többnapos kiküldetés esetén minden befejezett 24 órára teljes összegű napidíj illeti meg a pénzügyőrt, és ha a töredékidő a nyolc órát meghaladja ezután is teljes összegű napidíjat kell elszámolni. Ha a töredékidő a nyolc órát nem éri el, a napidíj fele jár.

(3) Tartós kiküldetés esetén a kiküldetés minden napjára a teljes összegű napidíj jár.

(4) Nem illeti meg napidíj a pénzügyőrt, ha a kiküldetés időtartama alatt térítésmentes élelmezésben részesült.

5. § (1) A távollét időtartamának megállapításánál, a menetrend szerinti közlekedési eszközön történő utazáskor, a menetrendben feltüntetett indulás és érkezés közötti időtartamot kell alapul venni. Ez az indulásnál és a visszaérkezésnél legfeljebb egy-egy órával, a helyi utazás időtartamával (a munkahelyről, lakásról az állomásra, illetve vissza) kiegészíthető.

(2) A nem menetrend szerinti közlekedési eszközzel történő utazás esetén a távollét időtartamának megállapításakor az elindulás és érkezés tényleges időpontját és helyét kell figyelembe venni.

6. § (1) A pénzügyőr részére meg kell téríteni a kiküldetés során indokoltan felmerült utazási költséget.

(2) Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszközt – a gazdaságossági szempontok figyelembevételével – a kiküldetést elrendelő határozza meg.

(3) Magasabb komfort fokozatú (I. osztályú, IC stb.) közlekedési eszköz igénybevételére csak tiszt, főtiszt, tábornok jogosult. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben lehet.

7. § (1) A kiküldetést teljesítő részére a ténylegesen felmerült utazási költség – a 8. §-ban foglaltak kivételével – menetjegy, helyjegy alapján fizethető ki. Az utazással összefüggő (poggyász-szállítási stb.) egyéb költségek számla (egyszerűsített számla) alapján, az állományilletékes parancsnok engedélyével számolhatók el.

(2) Nem számolható el utazási költség, ha a kiküldetés teljesítése szolgálati gépjárművel történt.

8. § A magántulajdonban lévő saját gépjárművet szolgálati célra az állományilletékes parancsnok engedélyével lehet igénybe venni. Az elszámolható kiadások összege a külön jogszabály szerinti nyilvántartás és elszámolás előírásai alapján fizethető ki.

9. § (1) Szállás céljára elsősorban a Vám- és Pénzügyőrség szálláshelyeit kell igénybe venni. Ilyen szálláshely hiányában szálloda vagy más szálláshely vehető igénybe.

(2) Ha a szállodai számla a kötelező reggeli árát is tartalmazza, a napidíj összegét 20%-kal csökkenteni kell.

(3) Nem számolható el szállásköltség az olyan éjszakára, amelyen a szálláshelyet térítésmentesen vették igénybe.

(4) Szállásköltség címen a gépjármű parkolási (őrzési) díja, a szolgálati érdekű telefon, fax és távirati költség számla alapján számolható el.

10. § (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a pénzügyőr szolgálati jogviszonyának módosítása (egyik szolgálati helyről a másik szolgálati helyre való áthelyezés, magasabb beosztásba történő kinevezés vagy megszakítás nélkül két hónapot meghaladó időtartamú vezénylés) szolgálati érdekből történt, és a jogviszony módosítása más helységbe történő átköltözéssel jár.

(2) Az áthelyezett vagy vezényelt pénzügyőr részére járó költségtérítést a fogadó szerv folyósítja.

(3) Nem jogosult áthelyezési költségtérítésre az, akit saját kérelmére helyeztek át vagy vezényeltek. Az állományilletékes parancsnok méltányosságból ilyen esetben is engedélyezheti az egyébként elszámolható költözködési költségek 50%-ának kifizetését.

11. § (1) A pénzügyőrt – a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti feltételek esetén – az átköltözéssel felmerülő kiadásainak megtérítésére költözködési költségtérítés címén megilleti

(2) Az ingóságok szállítását elsősorban a Vám- és Pénzügyőrség gépjárművének igénybevételével kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor a számlával és menetokmánnyal igazolt költséget kell megtéríteni.

(3) Szállítási költség különösen a fuvarozási, a rakodási és a biztosítási költség.

(4) Szállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az igénybe vett szállítóeszközök korábbi szolgálati helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is.

(5) Az utazási költséget a 6–8. §-ok szerint kell megtéríteni.

12. § (1) A költözködési átalány a nem vagy nehezen számszerűsíthető költségeknek, továbbá a bútorok és más ingóságok fokozott elhasználódásának megtérítését szolgálja.

(2) A költözködési átalány összege az illetményalap 100%-a.

(3) A költözködési átalány azt a nyugállományú pénzügyőrt is megilleti, aki a Vám- és Pénzügyőrség lakásgazdálkodási érdekével egyezően a Vám- és Pénzügyőrség vagy az önkormányzat kezelésében lévő szolgálati lakásból költözik ki.

13. § (1) Költözködési költségtérítésre jogosult a pénzügyőr, ha egy évnél hosszabb időtartamú képzést nyújtó iskolára vezénylik, és a vele közös háztartásában élő közeli hozzátartozóját az iskola székhelyére, illetőleg az iskola befejezése után szolgálati helyére ingóságokkal együtt átköltözteti.

(2) Az ugyanazon szolgálati helyen szolgálatot teljesítő házastársak (pénzügyőr házaspár) együttes áthelyezése esetében költözködési költségtérítésre a házaspár azon tagja jogosult, akit az igénylésre közösen benyújtott kérelemben megjelölnek.

14. § (1) Az áthelyezett részére a költözködési átalány és az előre látható szállítási költség együttes összegének legfeljebb 80%-áig terjedő előleg adható.

(2) A felvett előleget egy összegben vissza kell fizetni, ha a pénzügyőr az előleg felvételétől számított 30 napon belül az új szolgálati helyére nem költözött át.

15. § (1) Különélési díjra jogosult az állandó lakóhelyén (tartózkodási helyén) lévő szolgálati helyéről más helységbe áthelyezett, vezényelt, nős, férjezett vagy családfenntartónak [1993. évi CX. tv. 106. § (1) bekezdés] minősülő pénzügyőr, aki az új szolgálati helyén családjával nem tud együtt élni.

(2) A családtól való különélésnek minősül az élettárstól való különélés is, ha a jogosult az áthelyezést, vezénylést megelőzően legalább egy éven át élet- és gazdasági közösségben együtt élt élettársával és erről az élettársával együtt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatot tettek.

(3) A különélési díj szempontjából az áthelyezettnek, vezényeltnek a családfenntartói minőségét csak saját háztartásában eltartott gyermekkel, szülővel kapcsolatban lehet megállapítani.

(4) Különélési díj illeti meg azt az egyedülálló személyt, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét vagy más eltartó nélküli kiskorú testvérét áthelyezése, vezénylése előtt saját háztartásában tartotta el abban az esetben, ha azoknak eltartásra kötelezhető és keresőképes más hozzátartozója nincs, és a pénzügyőr az új szolgálati helyére lakás hiányában nem tudja őket átköltöztetni.

(5) A különélési díj a pénzügyőrnek az áthelyezés, vezénylés időpontjától számított egy évig folyósítható. A különélési díj további egy évre történő folyósítását az állományilletékes parancsnok meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.

(6) A különélési díj napi összege az illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a.

(7) Ha az áthelyezett, vezényelt az új szolgálati helyéről naponta családjához (lakóhelyére, tartózkodási helyére) úgy vissza tud érni, hogy ott legalább tíz órát eltölthet, különélési díj helyett utazási költségtérítésre jogosult.

(8) Az utazáshoz igénybe vehető és költségtérítés szempontjából irányadó közlekedési eszközt – a gazdaságosság és a szolgálati érdek figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(9) A különélőnek a családjához való utazás és onnan a szolgálati helyére történő visszautazás költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

(10) Nem jogosult a hivatásos állomány tagja különélési díjra a szabadság (Hszt. 89. §) idejére, továbbá, ha a kiküldetési (kül- vagy belföldi) költségtérítés címén napidíjban részesül.

16. § A pénzügyőr a szolgálatteljesítés helyére utazással, munkába járással (a továbbiakban: munkába járással) kapcsolatos költségeinek megtérítésére – az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel – a munkavállalókra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult.

17. § (1) Az állományilletékes parancsnok jóváhagyásával helyközi munkába járás céljára saját gépjármű igénybevétele engedélyezhető akkor, ha ezt a szolgálati feladatok teljesítése indokolja, illetve a vám- és pénzügyőrség így költségmegtakarítást ér el.

(2) Nem számolható el munkába járási költség arra az útszakaszra, amelyen a Vám- és Pénzügyőrség által szervezett menetrend szerinti személyszállítás biztosított.

(3) Az állományilletékes parancsnok engedélyezheti az utazási többletköltség elszámolását, ha a szolgálati feladatok végrehajtása miatt a szokásos szolgálatteljesítési időtől eltérő időpontban kell a szolgálatteljesítés helyén jelen lenni, és emiatt utazási többletköltség merül fel.

18. § (1) A pénzügyőr a szolgálatteljesítéssel összefüggő kötelező szűrővizsgálatra berendelt tagja a 4–8. §-okban foglaltak szerint jogosult költségeinek megtérítésére.

(2) A pénzügyőr részére a 6–8. §-okban foglaltak szerint meg kell téríteni a gyógyító-megelőző kezelés, a kórházi ellátás, a gyógyfürdőbe utalás, a gyógyászati segédeszközzel való ellátás, a gyógyintézetbe utalás, a kondicionálás, regenerálás céljából végrehajtott utazás költségét.

19. § A pénzügyőrnek az egyenruházati cikkek készítésével, beszerzésével, illetőleg a kötelező felszerelési tárgyak vásárlásával kapcsolatos utazási költségét – ha a szolgálati helyen ilyen beszerzési lehetőség nincs – a 6–8. §-okban foglaltak szerint évente legfeljebb négy alkalommal meg kell téríteni.

20. § (1) Ha a pénzügyőrt a Vám- és Pénzügyőrség tanintézete és más oktatási intézmény által szervezett tanfolyam elvégzésére, képesítést nyújtó levelező oktatásra, tudományos fokozat megszerzésére kötelezték, részére meg kell téríteni a felsorolt képzési formák kötelező foglalkozásaira, vizsgáira való utazások költségét.

(2) A hivatásos állománynak a Hszt. 73. § (2) bekezdése alapján továbbképzésre berendelt tagja részére a kiküldetés, vezénylés szabályai szerint kell téríteni a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségét.

(3) Ha a pénzügyőrrel tanulmányi szerződést kötöttek, az oktatásban, képzésben résztvevő számára az ezzel kapcsolatos utazási és szállásköltség részben vagy egészben megtéríthető.

21. § A pénzügyőr részére meg kell téríteni a szabadságról, a munkaszüneti és pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költségét – így különösen az utazási költségét –, továbbá az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem téríthető ellenértékét.

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)²