PK BH 2001/226
PK BH 2001/226
2001.05.01.
A bíróság a méltányosság szem előtt tartásával, az összes körülmény mérlegelésével dönti el azt, hogy a köteles rész kiadása pénzben vagy természetben indokolt-e [Ptk. 672. § (3) bek.].
A felperesek az 1994. december 29-én végintézkedés hátrahagyásával elhunyt K. Gy. első házasságából született gyermekei; az alperes a túlélő házastársa. Az örökhagyó végrendeletében kizárólagos örökösévé az alperest tette. Az elsőfokú bíróság a felperesek köteles része fejében a hagyatékhoz tartozó ingatlan 1/8-1/8 részét természetben, az ingók temetési költségekkel csökkentett értékének 1/8-1/8 részét pedig pénzben rendelte kiadni.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, azt akként kérték megváltoztatni, hogy az alperes a teljes köteles részüket pénzben legyen köteles kiadni. Kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság nem indokoltan tért el attól a szabálytól, hogy a köteles részt pénzben kell kiadni és csak kivételesen természetben.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta. A döntését azzal indokolta, hogy a felperesek a köteles rész kiadását a keresetükben maguk is úgy kérték, hogy az ingatlanból tulajdoni hányadot kapjanak. Az elsőfokú bíróság a keresetnek mindenben helyt adó ítéletet hozott. A köteles rész ingatlanhányaddal való kielégítése - a Ptk. 672. §-ának (3) bekezdése rendelkezéseire figyelemmel -egyébként is indokolt volt, mert az alperes a köteles rész teljes pénzbeni kiadására jövedelmi helyzete miatt nem képes. A pénzbeni kiadás az alperes számára nagyobb hátrányt jelent, mint a felperesek számára az, hogy a teljes köteles részük értékének megfelelő pénzösszeghez csak a közös tulajdon megszüntetésével juthatnak.
A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet akként történő megváltoztatását kérték, hogy az alperes a köteles részüket teljes egészében pénzben adja ki. Azzal érveltek, hogy a másodfokú bíróság a köteles rész kiadásának módjáról kizárólag az alperes anyagi helyzetére tekintettel döntött, az ő ugyancsak kedvezőtlen anyagi helyzetüket pedig figyelmen kívül hagyta. Külön sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság perköltséget nem ítélt meg a javukra, bár "az alperes a perre okot adott, a jogalap szempontjából pernyertesek lettek, és a keresetüket is csak azért szállították le, hogy a peres eljárás mielőbb befejeződjön."
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése pedig a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát.
A jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A Ptk. 672. §-ának (3) bekezdése értelmében "ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a köteles résznek egészben vagy részben természetben való kiadását." Az idézett jogszabályból következően tehát arról, hogy a köteles rész kiadása pénzben vagy természetben indokolt-e, a bíróság a méltányosság szem előtt tartásával, az összes körülmény mérlegelésével határoz. A másodfokú bíróság így járt el, mérlegeléssel meghozott döntése ezért helytálló, jogszerű.
Helyesen döntött a másodfokú bíróság a perköltségviselésről is. A perköltségről a bíróság a Pp. 81. §-ának (1) bekezdése értelmében a pernyertesség-pervesztesség arányának, valamint a felek által előlegezett költségeknek figyelembevételével határoz. A jogerős ítéletnek a perköltségviselésre vonatkozó rendelkezése ezen a jogszabályon alapul. A Pp. 81. §-ának (2) bekezdése ugyan lehetővé teszi kártérítés vagy más bírói mérlegelésen alapuló követelés iránti perben a pernyertesség-pervesztesség arányától való eltérést, ha a követelés nyilvánvalóan nem túlzott. Az adott esetben azonban a felperesek követelése pontosan meghatározható volt, ezért e törvényhely alkalmazására nem volt lehetőség.
A Legfelsőbb Bíróság mindezért a jogerős ítéletet a Pp. 275/A §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv.V.20.521/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás