23/2001. (VI. 29.) AB határozat
23/2001. (VI. 29.) AB határozat1
2001.06.29.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Püspökladány Város Önkormányzatának a Püspökladány Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/1998. (XI. 27.) sz. rendelete 3. § (3) bekezdésének ,,az alpolgármester közreműködésével'' szövegrésze, a 17. § (2) bekezdésének ,,különös tekintettel a közművelődési, vállalkozásfejlesztési, helyi sajtóirányítási feladatokra'' szövegrésze és a 17. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti.
A 3. § (3) bekezdése és a 17. § (2) bekezdése a megsemmisítést követően az alábbi szöveggel marad hatályban:
,,3. § (3) Az üléstervet a polgármester készíti elő, aki napirendi javaslatot kér a képviselőktől, az önkormányzati intézmények, a közszolgáltatást nyújtó szervezetek, civil szerveződések vezetőitől.''
,,17. § (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.''
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az egyik indítványozó, a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte Püspökladány Város Önkormányzatának a Püspökladány Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/1998. (XI. 27.) sz. rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 3. § (3) bekezdése, 17. § (2)–(3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint az alpolgármester a képviselő-testületnek nem szerve, ezért az alpolgármesterre az SZMSZ támadott rendelkezéseiben történő hatáskör, illetőleg képviseleti jog átruházás törvénysértő, szűkíti a polgármester irányítási jogkörének teljességét. E rendelkezések – véleménye szerint – sértik az Ötv. 9. § (2) és (3) bekezdésének, a 34. § rendelkezéseit, s ezen keresztül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének a jogszabályi hierarchiára vonatkozó rendelkezését.
A másik indítványozó – aki önkormányzati képviselő – az SZMSZ 17. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések az alpolgármester hatáskörét a polgármester hatáskörének elvonásával szabályozzák és ez ellentétes az Ötv. 9. § (1) bekezdése, 10. § (1) bekezdés b) pontja és a 34. § rendelkezéseivel, amely sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az indítványozó szerint az SZMSZ 17. § (2) bekezdésében a ,,különös tekintettel'' szóhasználat önmagában is jogbizonytalanságot okoz, hiszen az Alkotmánybíróság már korábbi határozataiban elvi jellegű megállapításként hangsúlyozta, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény.
Az Alkotmánybíróság az indítványokat tartalmi azonosságukra tekintettel egyesítette, és azokat egy eljárásban bírálta el.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány indítványokkal érintett rendelkezései a következők:
,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.''
,,44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,''
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
2. Az Ötv. indítványokkal érintett rendelkezései a következők:
,,9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.''
,,10. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;''
,,16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.''
,,34. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik, és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.''
3. Az SZMSZ indítványokkal támadott rendelkezései:
,,3. § (3) Az üléstervet az alpolgármester közreműködésével a polgármester készíti elő, aki napirendi javaslatot kér a képviselőktől, az önkormányzati intézmények, a közszolgáltatást nyújtó szervezetek, civil szerveződések vezetőitől.''
,,17. § (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, különös tekintettel a közművelődési, vállalkozásfejlesztési, helyi sajtó-irányítási feladatokra.
(3) Ezen feladatai ellátása érdekében jogosult az önkormányzat valamennyi szervezetétől közvetlenül információt kérni, az önkormányzat nevében tárgyalni, nyilatkozni.''
III.
Az indítványok megalapozottak.
1. Az Ötv. 9. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, és a képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja alapján a helyi képviselő-testület törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét. Az Ötv. 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, amely az Ötv. 10. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott önkormányzati rendeletalkotással történik. A képviselő-testület szervezetalakítási szabadságának azonban korlátja az Ötv. 9. § (3) bekezdése, amely taxatíve felsorolja azokat a szerveket, amelyekre a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja, illetőleg az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát, amely szerint az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Ezzel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság korábbi határozatában megállapította, hogy a képviselő-testület (közgyűlés) ,,széles autonómiával rendelkezik szervezeti és működési rendjének meghatározása során. Szervezetalakítási autonómiájának egyetlen korlátja van, hogy a szervezeti és működési szabályzatában megállapított szervezeti szabályok nem lehetnek ellentétesek a törvény rendelkezéseivel.'' (1285/H/1993. AB határozat, ABH 1994, 801.)
Az Ötv. 9. § (2) bekezdése alapján az alpolgármester a képviselő-testületnek nem szerve, ezért a képviselő-testület hatáskört az alpolgármesterre nem is ruházhat át. Az alpolgármester az Ötv. 34. § (2) bekezdése alapján teljes egészében a polgármester irányításával látja el feladatát. A polgármester irányítási jogkörébe beletartozik a megfelelő munkamegosztás, az alpolgármester feladatának meghatározása is, illetőleg több alpolgármester esetén az őt helyettesítő alpolgármester személyének kijelölése. Ugyanakkor a képviselő-testület az irányítási jogkör szűkítésével a polgármester hatáskörét vonta el az SZMSZ 3. § (3) bekezdésében írt rendelkezéssel, amely meghatározza a polgármester részére, hogy az üléstervet az alpolgármester közreműködésével készíti elő, illetőleg az SZMSZ 17. § (2) bekezdésének második fordulata, amely az alpolgármester feladatai között állapítja meg a közművelődési, vállalkozásfejlesztési, helyi sajtóirányítási feladatokat. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az SZMSZ 3. § (3) bekezdésének ,,az alpolgármester közreműködésével'' szövegrészét, a 17. § (2) bekezdésének ,,különös tekintettel a közművelődési, vállalkozásfejlesztési, helyi sajtó-irányítási feladatokra'' szövegrészét – mint törvényellenes szabályozást, melyek sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés rendelkezését – a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
2. A polgármester jogállását az Alkotmány 44/B. § (1) bekezdése alapozza meg, amikor kinyilvánítja: ,,A helyi képviselő-testület elnöke a polgármester.'' A polgármester ezáltal olyan önkormányzati vezető, akinek az Alkotmányban meghatározott közjogi pozícióját és funkcióját a jogalkotó is köteles figyelembe venni.
,,Az Ötv. 9. § (1) bekezdése szerint ,,az önkormányzat jogi személy''. E törvényi rendelkezés folytán az önkormányzat polgári jogi személyiséggel rendelkezik. Az önkormányzatnak az Alkotmányból és a vonatkozó törvényekből fakadó közhatalmi jogosítványai külön kinyilvánítás nélkül is kétségbevonhatatlanul kifejezésre juttatják az önkormányzat közjogi jogi személyiségének tényét és sajátosságait. Az Ötv. 9. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint ,,a képviselő-testületet a polgármester képviseli'', a polgármestert egyaránt felruházza az önkormányzat polgári jogi és közjogi képviseletének jogával. A kétféle képviseleti jog a közös vonások mellett természetesen több tekintetben különbözik egymástól. Mindkét képviselet lényeges közös vonása ered az Ötv. 9. § (2) bekezdésének abból a megállapításából, amelyből kitűnik, hogy a polgármester a képviselő-testület egyik szerve. A polgármester tehát mint egyszemélyes önkormányzati szerv törvényi előírás alapján jogosult képviselni az önkormányzati jogok elsődleges letéteményesét, a több választott tagból álló, tehát kollegiális jellegű képviselő-testületet.'' (961/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 624–625.)
Az Ötv. 34. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester jogállását tekintve önkormányzati képviselő, aki az Ötv. 34. § (3) bekezdése alapján a polgármester irányításával látja el feladatait. ,,Az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontja szerint a települési képviselő ,,megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet''. A polgármester számára az Ötv.-ben biztosított általános jellegű képviseleti jog nem korlátozza, illetve nem zárja ki a települési képviselő képviseleti jogát. Ez a jog ugyanis az Ötv. rendelkezéseiből fakadóan nem általános, hanem kifejezetten megbízáshoz kötött. Míg a polgármester számára a törvény nem írja elő a megbízás szükségességét, – a képviselet éppen a törvény előírásán alapul – a képviselő-testület tagja – az Ötv. idézett előírása figyelembevételével – azonban csak megbízás alapján járhat el.'' (961/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 630.) Az alpolgármester – jogállásából eredő – képviseleti jogosultsága nem azonos a polgármester képviseleti jogosultságával. Az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján az alpolgármester mint települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. Ez a képviselet azonban eseti jellegű, és minden esetben a képviselő-testület egyedi határozatán alapulhat. Önkormányzati rendeletben nem szabályozható részleges képviselet sem.
A püspökladányi önkormányzat az alpolgármester számára törvényi felhatalmazás hiányában adott általános képviseleti jogosultságot, mivel az SZMSZ 17. § (3) bekezdésében szabályozott közvetlen információkérési, tárgyalási, nyilatkozattételi jog a képviseleti jogkör része. Az alpolgármester – mivel nem a képviselő-testület szerve – a képviselő-testülettől mint települési képviselő az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján kaphat eseti jellegű képviseletre megbízást, illetőleg a polgármestertől – alpolgármesteri tisztségéből adódóan – az Ötv. 34. § (2) bekezdése alapján a polgármester helyettesítésére kaphat képviseletre megbízást. A polgármestert irányítási jogkörében illeti meg az a jog, hogy felhatalmazást adjon az alpolgármester számára tárgyalás lefolytatására vagy nyilatkozattételre.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a püspökladányi önkormányzat az SZMSZ 17. § (3) bekezdésében törvénysértő módon korlátozta a polgármester Ötv. 9. § (1) bekezdésében biztosított képviseleti jogát, s ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének rendelkezését. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az SZMSZ 17. § (3) bekezdése alkotmányellenes, és azt a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
3. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiságból eredő jogbiztonság vonatkozásában az SZMSZ 17. § (2) bekezdése ,,különös tekintettel'' szövegrésze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát mellőzte, mivel a fentiekben az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére tekintettel oly mértékű alkotmányellenességet állapított meg, amely önmagában is az SZMSZ 17. § (2) bekezdésének ,,különös tekintettel a közművelődési, vállalkozásfejlesztési, helyi sajtóirányítási feladatokra'' szövegrészének megsemmisítését eredményezte.
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 199/H/2000/5.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás