PK BH 2001/23
PK BH 2001/23
2001.01.01.
A biztosítási intézkedés elhatárolása az ideiglenes intézkedéstől [Vht. 185. §, 186. § (1) bek. a) pont; Pp. 156. §].
Az elsőfokú bíróság végzésével a végrehajtást kérő kérelmére biztosítási intézkedésként elrendelte a megjelölt ingatlanok zárlatát az adós tulajdoni hányada mértékéig. A végzés indokolása szerint a nem jogerős ítélet az adóst mint a per alperesét 30 096 783 forint és kamatai megfizetésére kötelezte. A rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható: az adós ellen más ügyben végrehajtási eljárás folyik, amelynek során ingatlanaira – jelentős összegű követelés behajtása végett – végrehajtási jog került bejegyzésre. Ez a körülmény valószínűsíti, hogy a jelen ügybeni követelés későbbi kielégítése veszélyben van.
A végzés ellen az adós nyújtott be fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását és a végrehajtást kérő biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmének elutasítását kérte arra hivatkozva: „Mind a végrehajtást kérő kérelme, mind pedig az I. fokú végzés eljárásjogi feltételei hiányoznak.”
A végrehajtást kérő észrevételt nem tett.
A fellebbezés nem alapos.
Az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 185. §-a szerint, ha a követelés teljesítése érdekében a 13. § alapján végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli
a) a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg
b) a meghatározott dolog zárlatát.
A Vht. 186. §-a (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi, hogy a bíróság biztosítási intézkedést rendelhessen el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként a 15. és 16. § szerint végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert a határozat még nem jogerős.
Az iratokhoz csatolt határozat szerint a megyei bíróság 1999. április 20. napján hozott ítéletével az I. rendű alperest (adóst) 30 096 783 forint és ezen összeg különböző részei után – eltérő időpontoktól – járó kamatai, valamint perköltség megfizetésére kötelezte. Az említett – nem jogerős – ítélet alapján a biztosítási intézkedés elrendelésének az a feltétele, hogy a jogosult követelése létrejöttét nem jogerős bírósági határozattal támasztotta alá, megvalósult. Az is valószínűsített, hogy a nem jogerősen megítélt követelés későbbi kielégítése veszélyben van (Vht. 185. §). Megfelelően igazolt ugyanis az, hogy a kötelezett nevén álló ingatlanilletőségeket – más, többmilliós követelések kielégítése végett – végrehajtási jog terheli; ezért okkal lehet tartani attól, hogy a jelen ügybeni követelés kielégítése nem biztosított.
A kifejtettekre tekintettel a biztosítási intézkedés törvényi feltételei fennállnak, ezért az elsőfokú bíróságnak a kérelem teljesítéseként hozott határozata jogszerű.
A kötelezett tévesen hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kellett volna lennie a Pp. általa hivatkozott szabályaira, így a Pp. 156. §-ában foglaltakra is. Az ideiglenes intézkedés szabályai nem vethetők össze a végrehajtási törvényben szabályozott biztosítási intézkedés jogintézményével. Ami a fellebbezésnek az elsőfokú ítélettel kapcsolatos eljárásjogi és anyagi jogi kifogásait illeti, azok megítélése a jelen eljárás kereteit meghaladja, az ítélet elleni fellebbezés elbírálása körében értékelhetőek.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Pf. I. 25.701/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás