25/2001. (VI. 29.) AB határozat
25/2001. (VI. 29.) AB határozat1
2001.06.29.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés miatt az eljáró szerv kijelölése iránt benyújtott indítvány, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a pozitív hatásköri összeütközés miatt az eljáró szerv kijelölésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapítja, hogy alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy a környezetvédelmi miniszter nem tett eleget a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 44. § (3) bekezdésében előírt jogalkotási kötelezettségének. Ezért felhívja a minisztert, hogy jogalkotási kötelezettségének 2001. december 31-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a fokozott védelem alatt álló rétisas pár költése zavartalanságának biztosítása érdekében határozatában meghatározott időre felfüggesztette a rétisas költési helyének szomszédságában lévő erdőrészleteken jóváhagyott erdőgazdálkodási terv alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenységet.
Az Állami Erdészeti Szolgálat Zalaegerszegi Igazgatósága pozitív hatásköri összeütközés megszüntetése és az eljárni jogosult hatóság kijelölése érdekében indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
Az indítvány kifejti, hogy az éves erdőgazdálkodási tervnek és módosításának jóváhagyása az erdőről és az erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 29. §-a alapján az erdészeti hatóság hatáskörébe tartozik. Az Evt. 29. § (3) bekezdése alapján a jóváhagyási eljárás során, ha a terv természetvédelmi területet érint, ki kell kérni a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását. Az indítványozó álláspontja szerint ebből az következik, hogy minden, az erdőgazdálkodást érintő hatósági ügyben az erdészeti hatóság jogosult eljárni, a természetvédelmi hatóság ezekben az ügyekben szakhatóságként jár el. Ezt erősíti meg a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 39. § (1) bekezdés f) pontja, mely szerint a természetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el erdészeti hatósági ügyekben.
A természetvédelmi hatóság a szakhatósági hozzájárulása alapján engedélyezett éves erdőgazdálkodási terv végrehajtását korlátozta utólag határozatával.
A természetvédelmi hatóság az egyeztetési eljárás során kifejtette, hogy határozatát a Tvtv. 43. § (1) bekezdése alapján hozta meg. Egyúttal elismerte azt is, hogy a Tvtv. 44. § (3) bekezdésében meghatározott miniszteri rendelet hiányában nem lett volna jogosult a gazdálkodás felfüggesztésére. Ugyanakkor kifejtette, hogy amennyiben a miniszter szabályozni fogja a Tvtv. 44. § (3) bekezdésében szabályozott használati és gazdálkodási korlátozás elrendelésének feltételeit, a természetvédelmi hatóság jogosult lesz arra, hogy fokozottan védett növény- és állatfaj élőhelye körül hasonló gazdálkodási és használati korlátozásokat írjon elő.
Az indítványozó álláspontja szerint a Tvtv. 44. § (3) bekezdése magában hordozza a hatásköri összeütközés lehetőségét az erdészeti és a természetvédelmi hatóság között, mert ugyanazon ügyben két hatóság is jogosult lenne dönteni, akár ellentétes módon is.
Ezért kéri, hogy az Alkotmánybíróság még a végrehajtási rendelet megszületése előtt foglaljon állást a hatásköri összeütközés kérdésében, és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja alapján jelölje ki a védett természeti területen az éves erdőgazdálkodási terv engedélyezése és módosítása során eljárni jogosult közigazgatási szervet.
II.
1. Az Alkotmánybíróságnak a hatásköri összeütközés feloldására irányuló hatáskörét az Abtv. 1. § f) pontja és 50. §-a határozza meg.
Az Abtv. 1. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése. Az Abtv. 50. §-a pedig kimondja, hogy ha – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.
Az Abtv.-nek ez a rendelkezése a hatásköri vita tárgyát képező ügy jellegére tekintet nélkül hatalmazza fel az Alkotmánybíróságot arra, hogy az eljáró szerv kijelölésével megszüntesse az állami szervek között, az állami szervek és önkormányzatok, valamint az önkormányzatok között keletkezett hatásköri összeütközést.
Az indítvány államigazgatási hatósági ügyben keletkezett hatásköri vita eldöntését kéri.
Az államigazgatási hatósági ügyekben követendő eljárást az Áe. szabályozza. Az Áe. 8. §-a rendelkezik az államigazgatási hatósági ügyekben keletkezett hatásköri összeütközés megszüntetéséről is. Az Áe. 8. § (2) bekezdésének b) pontjában az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja a hatásköri vita eldöntését. Az Áe.-nek ez a rendelkezése az Abtv. idézett rendelkezéseihez képest speciális hatásköri szabály.
Az Alkotmánybíróságnak az Áe. 8. § (2) bekezdése b) pontja alapján konkrét hatósági ügyben keletkezett hatásköri vitában kell állást foglalnia és kijelölni az eljáró szervet. Az Áe.-nek ez a rendelkezése nem ad felhatalmazást az Alkotmánybíróságnak arra, hogy normatív módon, a jövőbeni ügyekre is kiterjedő hatállyal jelölje ki az eljárni jogosult hatóságot.
2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező ügyben az Áe. 8. §-ának hatálya alá tartozó hatásköri vita a természetvédelmi és az erdészeti hatóság között nem keletkezett.
Az Áe. 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján pozitív hatásköri összeütközés akkor keletkezik, ha ugyanabban az ügyben állapítja meg több szerv a hatáskörét.
Az eljárás alapjául szolgáló vita pedig nem ugyanazon ügyben keletkezett.
A vitában az erdészeti hatóság az Evt. 29. §-ára alapítja a hatáskörét. Az Evt. 29. §-a a következő rendelkezést tartalmazza:
,,29. § (1) Az erdőgazdálkodó e törvény keretein belül köteles erdőgazdálkodási tervet készíteni, amelyben maga határozza meg, hogy az üzemtervben az egyes erdőrészletekre megállapított feladatait és haszonvételi lehetőségeit melyik évben kívánja végrehajtani, illetve gyakorolni.
(2) Az erdőgazdálkodási tervnek erdőrészletenként tartalmaznia kell az erdőfelújítási, erdőnevelési feladatokat, valamint az elvégezni kívánt fakitermelési munkákat.
(3) Az erdőgazdálkodási tervet – a hullámtéren lévő erdő esetében a vízügyi hatóság, védett természeti területet érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával, illetőleg honvédelmi érdekeket szolgáló terület vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium előzetes hozzájárulásával – az erdészeti hatóság hagyja jóvá.''
Az Evt. e rendelkezésében az erdészeti hatóság számára meghatározott hatósági jogkör az erdőgazdálkodó által tervezett évi rendes gazdálkodási (erdőfelújítás, erdőnevelési feladatok elvégzése, fakitermelés stb.) tevékenység ellenőrzésére, arra ad felhatalmazást, hogy a jóváhagyási eljárás során érvényesítse az erdőgazdálkodási, erdővédelmi, ökológiai előírásokat. A természetvédelmi területen lévő erdők tekintetében a természetvédelmi hatóság szakhatóságként való eljárása során biztosítja, hogy az erdőgazdálkodó az éves rendes gazdálkodó tevékenységét a természetvédelem követelményeinek megfelelően végezze.
A természetvédelmi hatóságnak a gazdálkodás korlátozására irányuló hatáskörét a Tvtv. határozza meg. A Tvtv. 44. § (3) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:
,,(3) Fokozottan védett növény- és állatfaj élőhelye körül – a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint és mértékben – használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el az igazgatóság. A kártalanítására a 72. § rendelkezései az irányadóak.''
A Tvtv. ezen rendelkezése a Tvtv.-ben a veszélyeztett állat- és növényfajok védelmében megfogalmazott törvényi tilalmak érvényesítéséhez biztosít hatósági jogosítványokat a természetvédelmi hatóság számára.
A Tvtv. 42. § (1) bekezdése, valamint 43. §-ának (1) bekezdése általános, külön hatósági határozat nélkül is fennálló tilalmat fogalmaz meg a védett növény- és állatfajok védelmében.
A Tvtv. 42. § (1) bekezdése a védett növényfajok védelmében előírt törvényi tilalomról rendelkezik:
,,(1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.''
A 43. § (1) bekezdése pedig a védett állatfajok védelme érdekében előírt tilalmat tartalmazza:
,,(1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.''
A Tvtv. 44. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés e tilalmak érvényesítése érdekében ad felhatalmazást a természetvédelmi hatóságnak arra az esetre, ha a fokozottan védett fajok védelme az egyébként jogszerűen végzett gazdasági tevékenység, jogszerű használat korlátozását igényli.
A vizsgált hatósági jogkörök eltérő rendeltetésére, jogi hatásaira tekintettel, nem tekinthető ugyanazon hatósági jogosítvány gyakorlásának, ugyanazon hatósági ügynek az Evt. 29. § (3) bekezdésében szabályozott erdőgazdálkodási terv jóváhagyása és a fokozottan védett növény- és állatfajok védelme érdekében a Tvtv. 44. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozás előírása.
Ennek megfelelően az Áe. 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pozitív hatásköri összeütközés fennállása nem állapítható meg. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
A konkrét ügyben a természetvédelmi hatóság által hozott határozat jogszerűségének elbírálása nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A jogszerűtlen határozat orvoslására az Áe.-ben szabályozott jogorvoslati eszközök igénybevételével van lehetőség.
Ugyancsak nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe annak meghatározása, hogy a természetvédelmi hatóság milyen feltételek mellett és milyen eljárásban jogosult a Tvtv. 44. § (3) bekezdésében hatáskörébe utalt korlátozások előírására. Erre nézve a Tvtv. 44. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi miniszter rendelkezik hatáskörrel.
3. Tekintettel arra, hogy az eljárás alapjául szolgáló ügyben a hatásköri vita a Tvtv. 44. § (3) bekezdésében szabályozott miniszteri rendelet hiánya miatt alakult ki, az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálta azt is, hogy a jogi szabályozás hiánya nem vezetett-e alkotmányellenes helyzet kialakulásához.
Az Alkotmánybíróság az Abtv. 49. §-a alapján mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet akkor állapít meg, ha a jogalkotó jogszabályi felhatalmazáson alapuló jogalkotási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő.
A Tvtv. 43. § (3) bekezdése jogalkotási feladatot ír elő a környezetvédelmi miniszter számára, amikor a használati és gazdasági korlátozás elrendelésére csak a miniszter rendeletében meghatározottak szerint és mértékben ad felhatalmazást a természetvédelmi hatóságnak. Miniszteri rendeleti szabályozás hiányában a Tvtv. 43. § (3) bekezdésében szabályozott hatósági jogkör nem gyakorolható.
Az Alkotmánybíróság a 28/1994. (V. 20.) AB határozatában kifejtette az Alkotmány 18. §-ában szabályozott egészséges környezethez való jogból a természet védelmére nézve következő alkotmányossági követelményeket:
,,A természetvédelemben a védettség szükségességének objektív – bizonyos körben nemzetközi normákban kötelezően megállapított – ismérvei vannak. A természetben okozott károk véges javakat pusztítanak, sok esetben jóvátehetetlenek, a védelem elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg. Emiatt a környezetvédelemhez való jog érvényesülésében nem lehet a gazdasági és társadalmi körülményektől függő olyan minőségi és mennyiségi hullámzást megengedni, mint a szociális és kulturális jogokéban, ahol a körülmények megkívánta megszorítások később orvosolhatók. E sajátosságok miatt a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot.'' (ABH 1994, 134.,140–141.)
A Tvtv. 43. § (3) bekezdése a Tvtv.-ben a fokozottan védett fajok védelmében előírt törvényi tilalmak érvényesítése, a károk megelőzése érdekében biztosít hatósági jogosítványt a természetvédelmi hatóság számára. A hatósági jogkör gyakorlásának feltételeit meghatározó miniszteri rendelet hiánya a megelőzés érdekében a törvényben biztosított hatósági jogosítvány gyakorlását lehetetleníti el.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 18. §-át sértő alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a miniszter nem szabályozta a természetvédelmi hatóság számára a Tvtv. 43. § (3) bekezdésében biztosított hatósági jogosítvány gyakorlásának feltételeit. Ezért felhívta a környezetvédelmi miniszter, hogy jogalkotási kötelezettségének 2001. december 31-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság a határozatból folyó jogalkotási kötelezettségre tekintettel elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét.
Alkotmánybírósági ügyszám: 500/F/2000/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás