26/2001. (VI. 29.) AB határozat

26/2001. (VI. 29.) AB határozat¹

2001.06.29.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése, 34. § (4) és (5) bekezdése, 1. számú melléklete 6. pontja, 41. § (2) bekezdése, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és 12. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 8. § (1) és (2) bekezdésének, 34. § (4) és (5) bekezdésének, 41. § (2) bekezdésének, 1. számú melléklete 6. pontjának, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 2. § (1) bekezdése és 12. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára nagyszámú indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság az indítványokat – azonos tárgykörükre tekintettel – egyesítette.

Az indítványozók álláspontja szerint a Vgt. és a Korm. r. kifogásolt rendelkezései sértik az Alkotmány 8. § (1) bekezdését, 17. §-át, 57. § (5), valamint 63. § (1) bekezdését, 70/C. § (1) bekezdését, illetve 77. § (2) bekezdését, ezért azok megsemmisítését kérték.

Véleményük szerint a Vgt., valamint a Korm. r. ama rendelkezése – amely kötelező tagságot ír elő – alkotmányellenes, mivel minden állampolgárnak egyéni joga, hogy szervezetet, társaságot hozzon létre, s azokhoz tagként csatlakozzon.

Az indítványozók többsége hangsúlyozta azt is, hogy – különböző okokra figyelemmel – nem kívánják a csatornamű szolgáltatásait. Ilyen okokként a leggyakrabban arra utaltak, hogy éppen az elmúlt években építtettek derítőt; ingatlanuk nincs bekapcsolva a vezetékes vízellátásba; a kiépített csatorna-hálózat távol esik az ingatlanuktól, illetőleg arra – a telek lejtésszöge miatt – eleve lehetetlen lenne a rákötés is. Érveik között szerepel az is, hogy a csatornahálózatra való rácsatlakozással további anyagi terheket is magukra kellene vállalniuk, hiszen ,,a társulati hozzájárulást 10 évig kell fizetni, s emellett még a magas csatornamű díjat is fizetni kell.''

Több indítványozó kifogásolja azt is, hogy az általuk lakott településen sok olyan telek, ház van, ahol egy telken, egy udvarban, egy házsoron két, három, sőt több esetben négy család is lakik, illetve ingatlantulajdonnal rendelkezik. Ennek ellenére az ingatlanon lakó valamennyi családot egyenként kötelezték a társulati díj megfizetésére, azaz az egyik indítványozó szerint ,,egy csatorna lefolyóra négyszer veszik fel a társulati hozzájárulást''.

Egy indítványozó támadja a Vgt. 1. számú mellékletének 6. pontját is, amely szerint érdekeltnek tekintendő ,,az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ.'' Ugyanez az indítványozó ellentmondást is lát a Vgt. 34. § (5) bekezdése és az imént idézett értelmező rendelkezés között. Álláspontja szerint a törvény 34. § (5) bekezdése szerint a társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi arányban hozzájárulni. Ez esetben a társulati tag fizetési kötelezettségéről van szó, míg a 6. pont szerint annak kell fizetni, akinek ingatlantulajdona van. A 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés azt mondja: a tag kötelessége, hogy az érdekeltségi hozzájárulást megfizesse. Itt – állítja – összemosódik a tag és az érdekeltség, ami azt jelenti a tagként be nem lépettekre, hogy a tagok által meghatározott érdekeltségi hozzájárulás megfizetése kötelező, illetve közadók módjára behajtható.

Az érvek között felbukkannak továbbá szociális szempontok és megfontolások is. (A többgyermekes családok fenntartásának nehézségei, az alacsony nyugdíjak stb.). Az egyik indítványozó a Vgt. támadott rendelkezéseit az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésének tartalmával is kapcsolatba hozza, e rendelkezés szerinte ,,a Törvénnyel ellentétesen a Szociális Biztonság jogáról Rendelkezik''.

II.

Az indítványozók által felhívott, illetőleg az indítványokban érintett jogszabályi rendelkezések a következők:

1. Az Alkotmány szerint:

,,8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.''

,,17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.''

,,57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.''

,,63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.''

,,70/A. § (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.''

,,70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.''

,,70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.''

,,77. § (2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek.''

2. A Vgt. értelmében:

,,8. § (1) A közérdek mértékét meghaladó, illetve a 7. §-ban nem említett tevékenység – vízimunka, vízilétesítmény építése – többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni.

(2) A helyi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok a társulati érdekeltségi szabályok szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás).''

,,34. (2) A társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétől függően víziközmű-társulat, illetve vízitársulat. A társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére – az e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni.''

,,34. § (4) A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

(5) A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.''

,,41. § (2) A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást – ha az alapszabály kivételt nem tesz – a tagok pénzben kötelesek teljesíteni.

(3) A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.''

,,43. § (1) A társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott – jogszabályba vagy alapszabályba ütköző – határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti.

(2) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti.''

1. számú melléklet:

,,6. érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;

7. érdekeltségi terület:

a) víziközmű-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk megvalósított vízilétesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék- vagy talajvízelvezetés) igénybe vehető;

b) vízitársulat esetén azt a területet, amelyről a vizek természetes úton a befogadóba (mások tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vízilétesítményekbe) jutnak, illetve elvezethetők – ide nem értve az e törvény 2. és 3. számú melléklete szerinti vizekkel, vízilétesítményekkel való közvetlen kapcsolatot – és amely területek felszín alatti vagy felszíni vizeire a társulati közcélú vízimunkák, megépített vízilétesítmények hatást gyakorolnak.''

,,11. közfeladat: az államnak, a helyi önkormányzatnak és a társulatnak az e törvényben megjelölt feladatai továbbá a tulajdonukban, illetve használatukban lévő vizek és vízilétesítmények tulajdonlásából vagy használatából eredő feladatai.''

3. A Korm. r. szerint:

,,2. § (1) A vízgazdálkodási társulat megalakulását előkészítő szervezőbizottságot (a továbbiakban: bizottság) a vízgazdálkodási közfeladat megvalósításában érdekeltek (az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, illetőleg használó természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és egyéb szervezetek) hozzák létre, illetve annak megalakítását a (2) bekezdésben megjelölt állami és önkormányzati szervek kezdeményezik.''

,,12. § (2) A tag kötelessége különösen, hogy

a) az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse;

b) személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta.''

,,13. § (1) Az alapszabály szerinti érdekeltségi hozzájárulás alapját jelentő érdekeltségi egység

a) a víziközmű-társulat esetén

1. az érdekeltségi területen lévő ingatlannak az érdekeltséget megalapozó jogcímen ténylegesen használt részére eső vízfogyasztás vagy szennyvízkibocsátás alapszabályban meghatározott mennyisége, vagy

2. belterületi vízelvezetés esetében az érdekeltségi terület – m²-ben meghatározott – egységnyi része;

b) vízitársulat esetén az érdekeltségi terület – hektárban meghatározott – egységnyi része.''

,,13. § (5) A víziközmű-társulat a lakossági hozzájárulás megelőlegezésére – a teljesítés szakaszos visszafizetésére figyelemmel – külön jogszabály szerint kedvezményes kamatfeltételek mellett hitelt vehet fel. A törlesztő részletek megfizetésének végső határideje az új tagok esetében sem haladhatja meg a társulat tagjaira érvényes fizetési határidőt.''

III.

Az indítványok nem megalapozottak.

1. Az Alkotmánybírósághoz túlnyomórészt alkotmányjogi panasz elnevezéssel érkeztek a beadványok; erre figyelemmel az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az indítványok alkotmányjogi panaszként elbírálhatók-e.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése értelmében: ,,Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.'' ,,Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.'' [Abtv. 48. § (2) bekezdés]

A ,,panasz'' elnevezéssel benyújtott indítványok közül mindössze kettő esetében állapítható meg az, hogy az indítványozók a bírósághoz is fordultak. Az egyik esetben az I. fokú városi bíróság elutasító tartalmú határozatot hozott, amelyet az indítványozó meg sem fellebbezett, mert az – szerinte – ,,értelmetlen lett volna''. Eszerint tehát az indítványozó nem is merítette ki a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket.

A második esetben az indítványozó az ugyancsak elutasító tartalmú, a Sárvári Városi Bíróság P.20.101/1999/6. szám alatt hozott ítéletét megfellebbezte ugyan, de a másodfokon eljárt Vas Megyei Bíróság a Pf.21.001/1999/4. számú végzésében a városi bíróság ítéletét a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján – figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakra – megszüntette. A másodfokon eljárt bíróság az eljárása során nem alkalmazta az indítványozó által kifogásolt jogszabályokat, hanem – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályainak figyelembevételével – elkésettség miatt utasította el az indítványozó fellebbezését.

Az indítványozó ezt követően – 2000. november 30-án kelt levelében – maga kérte azt, hogy az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollra irányuló beadványként kezelje az indítványát.

Az Alkotmánybíróság az indítványokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint bírálja el [31/1990. (XII. 18.) AB határozat, ABH 1990, 139.]. Ennek megfelelően az ,,alkotmányjogi panasz'' elnevezésű indítványokat – tartalmuk szerint – olyan, bárki által benyújtható [Abtv. 21. § (2) bekezdése szerinti] kérelmeknek tekintette, amelyek indítványozói – élve az Abtv. 37. §-ában biztosított lehetőséggel – jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték.

2. Az Alkotmánybíróság korábban az 5/1993. (II. 12.) AB határozatában foglalkozott már a vízgazdálkodási társulások jogi természetével, illetőleg azok érdekeltségi hozzájárulás megállapítására irányuló jogával. E határozatában – az akkor hatályos, vízgazdálkodásról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelettel és a 88/1990. (IV. 30.) MT. rendelettel módosított 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet vizsgálatával összefüggésben – megállapította, hogy ,,a vízgazdálkodási társulat nem közigazgatási szerv''. Vizsgálta azt is, vajon a társulat nem ,,közigazgatási ügy intézésére feljogosított más szerv-e''; itt előkérdésnek tekintette, hogy a társulat az érdekeltségi hozzájárulás megállapításával kapcsolatban közigazgatási ügyet intéz-e, azaz fennáll-e közigazgatási jogviszony a társulat és az érdekelt között (ABH 1993, 92). Az Alkotmánybíróság a 797/B/1991. AB határozatára visszahivatkozva arra az álláspontra jutott, hogy az érdekeltségi hozzájárulás fizetése polgári jogi kötelezettség, amely közvetlenül levezethető a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 198. § (3) bekezdéséből. Eszerint: szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból szerződéskötés nélkül (adott esetben tagsági viszony nélkül) is keletkezhet, ha a jogszabály így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza (ABH 1993, 92.). Az Alkotmánybíróság tehát ebben a határozatában azt a következtetést vonta le, hogy a társulat és az érdekelt között polgári jogi jogviszony áll fenn, amelynél a Ptk. 198. § (3) bekezdése értelmében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (ABH 1993, 93).

3. Az indítványozók alkotmányellenesnek ítélték a Vgt. 34. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezést, amelynek értelmében a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok; s e tagok kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. Mindezekkel összefüggésben vitatták a Korm. r. 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkotmányosságát is, amely szerint a tag kötelessége az is, hogy az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse.

3.1. Az Alkotmánybíróság megállapította: a Vgt. 36. § (2) bekezdése szerint megalakult vízgazdálkodási társulatnak a törvény erejénél fogva azok az érdekeltek is tagjaivá válnak, akik a társulat megalakításához előírt kétharmados többségű döntés meghozatalában nem vettek részt, illetve ilyen tartalmú döntés meghozatalát akár kifejezetten is ellenezték. A Vgt. tehát a szabályszerűen megalakult vízgazdálkodási társulatok esetében az összes érdekeltet tagnak tekinti, s ilyenként állapítja meg azok jogait és kötelezettségeit is. A törvényalkotó ezzel a megoldással megszüntette az érdekeltségi hozzájárulás megállapítása kapcsán tett, a társulat tagja és a kívülálló érdekelt közötti korábbi különbségtételt, amely hátrányos helyzetbe hozta a kívülálló érdekeltet. A korábban hatályos jogszabály nem állapította meg kellő pontossággal ezek kötelezettségeit, emellett a jogi szabályozás megfosztotta őket attól a lehetőségtől is, hogy az eljárás során a jogaikat, jogos érdekeiket érvényesíthessék. A korábbi szabályozásban tehát a kényszertársulás és a közigazgatási döntés elemei keveredtek egymással: a jog csak az érdekeltségi hozzájárulással összefüggésben szabályozta azonos módon a tag és a kívülálló érdekelt jogi helyzetét, nem biztosította ugyanakkor a kívülálló érdekeltek számára a tagsági jogok gyakorlásának a lehetőségét. Gyakorlatilag módot adott arra, hogy a társulat egyoldalú hatalmi aktussal megállapítsa a kívülálló érdekeltek érdekeltségi hozzájárulását anélkül, hogy számukra egyidejűleg a jog- és érdekérvényesítés lehetőségét is megteremtette volna. Ez a jogi helyzet kiszolgáltatottá tette a kívülálló érdekelteket a társulattal szemben, mert azok csak utólag, a már kényszerrel végrehajtott határozat ellen, jogvesztő határidőn belül fordulhattak bírósághoz.

3.2. A Vgt. értelmében tehát a szabályszerűen megalakult társulatnak a törvény erejénél fogva – szándékától függetlenül – tagjává válik az összes érdekelt, azaz mindazok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, akik/amelyek az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkeznek, illetve ingatlant használnak.

A törvényhozó által választott megoldást kellő súllyal alapozza meg a Vgt. preambulumában megfogalmazott célkitűzés, amely kiemelkedően fontos értékként kezeli a környezet- és természetvédelmi követelmények érvényrejuttatását (,,Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek meghatározására – a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel – a következő törvényt alkotja:'').

A törvényalkotót e célkitűzések elérése érdekében széleskörű mérlegelés illette meg atekintetben is, hogy e célkitűzések elérését szolgáló közfeladatok megoldására milyen szervezeti formát tart a leginkább alkalmasnak. A Vgt. 1. számú mellékletének 11. pontja ,,közfeladat''-nak tekinti az államnak, a helyi önkormányzatoknak és a társulatnak a törvényben megjelölt feladatait, továbbá a tulajdonukban, illetve használatukban lévő vizek és vízilétesítmények tulajdonlásából eredő feladatait. E közfeladatokat ítélheti a törvényalkotó olyan fontosnak és kiemelkedő jelentőségűeknek, hogy a végrehajtásukra szolgáló szervezet megalakítását (egyáltalán létrejövetelét) nem bízza teljes egészében az érdekeltek belátására.

Alkotmányossági szempontból tehát nem kifogásolható az a törvényhozó által választott megoldás, amely szerint a társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére ,,– az e törvény eltérő rendelkezése hiányában –'' a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni, s nem pedig az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította: a Vgt. 34. § (4), illetőleg (5) bekezdései nem sértik az Alkotmány 63. § (1) bekezdésében, illetve a 70/C. § (1) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket, de ugyanígy nem idézik elő az Alkotmány idézett rendelkezésének sérelmét – a Vgt. 34. § (4) és (5) bekezdésével szoros logikai és tartalmi kapcsolatban álló – Vgt. 1. számú mellékletének 6. pontjában, illetőleg a Korm. r. 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sem.

Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel a Vgt. 34. § (4) és (5) bekezdéseinek, 1. számú melléklete 6. pontjában foglalt rendelkezéseinek, valamint a Korm. r. 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.

Az Alkotmánybíróság megállapítja: a nagyszámú indítványozó által meghivatkozott alkotmányi rendelkezés [70/C. § (1) bekezdés] nem gazdálkodó, hanem érdekvédelmi feladatokat ellátó szervezet alakításáról, illetőleg ahhoz való csatlakozásról szól. E kétféle funkciót és feladatkört betöltő szervezet között az indítványozók által feltételezett kapcsolat valójában nem is áll fenn.

3.3. Több indítványozó kifogásolta azt, hogy a társulat tagjai ,,érdekeltségi egység'' arányában kötelesek hozzájárulni a társulat közfeladatai ellátásának a költségeihez [Vgt. 34. § (5) bekezdés]. Az érdekeltségi egységet a Korm. r. 13. § (1) bekezdés a) pontja állapítja meg, amely lehetővé teszi az érdekeltségi hozzájárulás összegének érdekeltenkénti (tagonkénti) – egymástól egyértelműen elkülöníthető – meghatározását.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az érdekeltségi hozzájárulás összegének érdekeltenkénti (tagonkénti) meghatározása a jogalkotó mérlegelési körébe tartozik, amely alkotmányossági szempontból nem kifogásolható.

3.4 Nagyszámú indítványozó vélte úgy, hogy a Vgt. 34. § (4) bekezdésében, valamint a Korm. r. 12. § (2) bekezdésében írt rendelkezések sértik az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést is.

A Korm. r. 1. §-a szerint: ,,A vízgazdálkodási társulatok (a továbbiakban: társulat) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: törvény) meghatározott közfeladataikat a törvényben, e rendeletben és az alapszabályban foglaltak szerint látják el.''

A Vgt. szerint: ,,41. § (3) A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.''

A Korm. r. 13. § (2) bekezdése értelmében: ,,... Az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos taggyűlési határozatról a tagot az intézőbizottság elnöke írásban értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni: ... i) a jogorvoslati lehetőséget.''

Mindezekből következik, hogy alaptalan az indítványozóknak az az álláspontja, hogy a Vgt., illetőleg a Korm. r. nem biztosította a tagok számára az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében írt jogorvoslatok igénybevételéhez való jogát.

Az indítványozók erre irányuló kérelmét ezért az Alkotmánybíróság elutasította.

3.5. Valamennyi indítványozó sérelmezte, hogy az adók módjára behajtható köztartozásnak minősülő érdekeltségi hozzájárulás megfizetése súlyos szociális terhet jelent a számukra. Néhány indítványozó ezt az állítását alátámaszthatónak látta az Alkotmány több rendelkezésével is [8. § (1) bekezdése; 17. §; 70/A. § (3) bekezdése; 77. § (2) bekezdése].

Az Alkotmánybíróság megállapítja: az indítványok által támadott Vgt. és Korm. r., valamint az Alkotmány hivatkozott rendelkezései között nincs közvetlen tartalmi összefüggés, ezért az indítványokat e részükben is elutasította.

Az Alkotmánybíróság következetesen képviselt álláspontja szerint nem lehet tárgya az alkotmányossági vizsgálatnak a jogalkotói mérlegelés [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 281.; 1117/B/1993. AB határozat, ABH 1995, 663, 671, 672.; 26/1993. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1993, 203.; 1/1995. (II. 8.) AB határozat, ABH 1995, 52.], illetőleg azoknak a szempontoknak a minősítése, amelyeket a jogalkotó egyes kedvezmények megadásakor figyelembe vett.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésének sérelmét állító indítványok tekintetében megállapította: kedvezményt tartalmaz a Vgt. 41. § (2) bekezdése, amely szerint: ,,... A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. ...''. Kedvezményeket határozott meg a Korm. r. 13. § (5) bekezdése is azzal, hogy lehetővé teszi a víziközműtársulatnak azt, hogy az a lakossági hozzájárulás megelőlegezésére – a teljesítés szakaszos visszafizetésére figyelemmel – külön jogszabály szerint kedvezményes kamatfeltételek mellett hitelt vehet fel.

Nem állítható tehát az sem, hogy a jogalkotó mindenféle szociális szempontra tekintet nélkül ,,elnyomorította'' volna a fizetésre kötelezetteket. Az indítványozók által állított szociális elemnek mindenesetre nincs alkotmányossági aggályokat felvető relevanciája, ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésének sérelmét állító indítványokat is elutasította.

3.6. Az Alkotmánybíróság megjegyzi: lévén nem ténybíróság, határozatában nem tért ki arra, hogy a szolgáltatás igénybevehetőségének – azaz az ,,érdekeltségi terület'' megállapíthatóságának – milyen műszaki – technikai feltételei minősíthetők olyanoknak, amelyek megalapozhatják az ,,érdekelti'', azaz tagi státuszt. Az ilyen igények érvényesítése nem az Alkotmánybíróság, hanem a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik.

Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdeklődésre tekintettel rendelte'' el.

Alkotmánybírósági ügyszám: 624/B/1997.

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek