BK BH 2001/261
BK BH 2001/261
2001.06.01.
I. A légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége nem valósul meg, ha a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó terheltek a két közeledő légi jármű egymáshoz való távolsága megtartására vonatkozó és az irányítókra kötelező rendelkezéseket megszegték ugyan, de ezzel okozati összefüggésben a légi járművek utasainak életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzet nem alakult ki [Btk. 185. § (3) bek.].
II. A legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében a terheltek javára emelt jogorvoslat elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a rendelkezésekre álló adatok bűncselekmény hiányában történő felmentő rendelkezés meghozatalát eredményezik [Be. 291/I. § (1) bek., 214. § (3) bek. a) pont].
A kerületi bíróság a 2000. március 6. napján a tárgyalás mellőzésével hozott végzésével az I. r. és a II. r. terheltet a légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt 2-2 évre próbára bocsátotta. A végzés mindkét vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. és a II. r. terheltek 1999. augusztus 27. napján a repülőtéren teljesítettek légiforgalmi irányító szolgálatot, az I. r. terhelt mint tervező irányító, a II. r. terhelt pedig mint radarirányító. Az irányítás során az I. r. terhelt azt az utasítást vette a kolozsvári irányítóközponttól, hogy az egyik járatot hagyja az ő irányításuk alatt úgy, hogy annak 330 egység magasságra való süllyesztését ők végezhessék el. Az I. r. terhelt ezt az utasítást úgy továbbította a II. r. terheltnek, hogy a járatot süllyessze 330 egység magasságra. Ennek megfelelően a II. r. terhelt a járat süllyesztését megkezdte. Eközben nem volt figyelemmel arra, hogy ennek a járatnak a közelében közlekedik egy másik járat is.
A II. r. terhelt utasítást adott az előbb említett járatnak arra is, hogy a korábban használt rádiófrekvenciáról térjen át egy más frekvenciára. Mivel a járat nem a megfelelő rádiófrekvencián állt, így nem tudott információt szerezni arról, hogy a repülési irányát módosítania kellene, és emiatt a két járat elkülönítési minimuma nem teljesült. Ilyen körülmények között az említett járatok között a távolság vízszintesen az előírt 5 mérföld helyett csupán 3,66 mérföld, míg a függőlegesen előírt 2000 láb helyett 400 láb volt, és a két légi jármű egymáshoz való közelsége miatt az azon tartózkodó személyek élete és testi épsége közvetlen veszélyben volt.
A terheltek magatartásukkal megszegték a KHVM Légügyi Főigazgató és a HM Katonai Légügyi Hivatal 20. számú Együttes Légügyi Előírás IV. fejezet 1.1.4.3. pontjában foglalt szabályt.
A kerületi bíróság első fokon jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész a Be. 291/B. §-ának a) pontja alapján a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be, és indítványozta a megtámadott végzés hatályon kívül helyezését, valamint a terhelteknek bűncselekmény hiányában történő felmentését.
A jogorvoslati indítványt a nyilvános ülésen az ügyész fenntartotta és azzal a terheltek védője is egyetértett.
A jogorvoslati indítvány alapos.
A Btk. 185. §-ában meghatározott légi közlekedés veszélyeztetését az követi el, aki a légi közlekedés szabályainak a megszegésével más vagy mások életét és testi épségét veszélyezteti. E bűncselekmény elkövetési magatartása a légi közlekedésre előírt speciális igazgatási rendelkezések – amelyeken a légi forgalom lebonyolításával közvetlen kapcsolatban álló szabályok is értendők – megszegése, eredménye pedig a veszélyhelyzet előidézése. Kétségtelen, hogy a cselekmény megvalósulásához a törvény a közvetlen veszélyhelyzet kialakulását nem kívánja meg, ezért a légi közlekedési szabályok megszegésével okozati összefüggésben álló távolabbi veszély is megvalósíthatja a bűncselekményt. E bűncselekmények körében azonban a távolabbi veszély vizsgálatánál kizárólag más vagy mások életét és testi épségét veszélyeztető magatartás kerülhet szóba, és nem elegendő – szemben a Btk. 184. §-ában írt bűncselekménnyel – az anyagi kárban jelentkező baleset bekövetkezésének a távoli lehetősége.
Az irányadó tényállás szerint a terheltek megszegték cselekményükkel KHVM Légügyi Főigazgató és a HM Katonai Légügyi Hivatal 20. számú Együttes Légügyi Előírás IV. fejezet 1.1.4.3. pontjában foglalt szabályt, így a szóban levő két légi jármű vízszintes és függőleges elkülönítési minimuma nem teljesült. E szabályszegéssel okozati összefüggésben azonban a légi járművek utasainak életét és testi épségét veszélyeztető helyzet – még a távolabbi veszélyhelyzet sem – nem alakult ki. A légi járművek egymástól való távolsága horizontálisan 5778 m volt, vertikálisan pedig kb. 122 m (1 NM = 1852 m; 1 láb = 30,48 cm), ebből következően a légi járművek veszélyes megközelítése nem állott fenn, tehát a légi járművek utasainak életét és testi épségét veszélyeztető helyzet nem alakult ki.
Ezért a terheltek büntetőjogi felelősségének megállapítására az anyagi jog szabályainak megszegésével került sor.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 291/I. §-ának (1) bekezdése alapján a jogorvoslati indítvánnyal megtámadott végzést hatályon kívül helyezte, és a hivatkozott törvényhely (2) bekezdése értelmében maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. Ennek keretében a terhelteket a légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt ellenük emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján – bűncselekmény hiányában – felmentette.
A Be. 291/I. §-ának (6) bekezdése alapján a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. (Legf. Bír. Jt. 2099/2000/4. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás