266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet
266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet
a Magyar Formatervezési Tanácsról1
A magyar nemzetgazdaság versenyképességének a formatervezés eszközeivel történő erősítése, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók helyzetének javítása érdekében a Kormány a Magyar Formatervezési Tanács (a továbbiakban: MFT) feladatairól, szervezetéről és működéséről, továbbá megalakításáról a következőket rendeli el:
Az MFT feladatai
1. § (1) Az MFT a hazai formatervezés fejlesztésére irányuló kormányzati stratégia összehangolt kidolgozásáért felelős és annak végrehajtásában közreműködő – tanácsadó, illetve érdek- és véleményegyeztetésre szolgáló – testület.
(2) Az MFT a következő feladatokat látja el:
a) figyelemmel kíséri és értékeli a hazai formatervezés helyzetének, illetve gazdasági jelentőségének alakulását, a formatervezéssel kapcsolatos fogyasztói és vállalkozói ismeretekben, illetve elvárásokban és követelményekben bekövetkezett változásokat, valamint a formatervezés nemzetközi fejlődési irányait;
b) javaslatot tesz a Kormány középtávú, átfogó formatervezési politikájára, figyelemmel a gazdaságstratégiai, kutatás-fejlesztési, innovációs, tudomány- és technológiapolitikai, környezetpolitikai, illetve oktatási és kulturális politikai célkitűzésekre;
c) hozzájárul a b) pontban említett formatervezési politika végrehajtásának összehangolásához, ennek érdekében intézkedéseket kezdeményez az érintett kormányzati szerveknél vagy e szervek útján a Kormánynál;
d) közreműködik a formatervezés hazai intézményrendszerének fejlesztésében, elősegíti a formatervezők és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – kapcsolatteremtését, kölcsönös tájékozódását és együttműködését, megfelelő intézkedéseket kezdeményez a vállalkozások, illetve a fogyasztók igényeinek és a formatervezés választékának, illetve fejlődési irányainak hatékonyabb összeegyeztetése érdekében;
e) a formatervezési tevékenységet előmozdító programokat, pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez, szervez vagy támogat;
f) gondoskodik a formatervezéssel kapcsolatos ismeretek összehangolt terjesztéséről, a hazai formatervezési kultúra fejlesztéséről, valamint a formatervezők iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteinek gyarapításáról;
g) elősegíti – különösen az adó- és pénzügyi szabályozás területén – olyan feltételek kialakítását, amelyek a vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy az innovációs folyamatokban, a termékfejlesztésben, a gyártásban és a kereskedelemben nagyobb mértékben, hatékonyabban vegyék igénybe a formatervezés eszközeit;
h) állást foglal, javaslatot tesz és intézkedéseket kezdeményez az érintett kormányzati szerveknél és felsőoktatási intézményeknél a formatervezők képzésének kérdéseiben, elősegíti a formatervezés és az ergonómia szakmakultúrájának fejlődését;
i) előmozdítja a magyar formatervezés nemzetközi ismertségének és elismertségének javítását, valamint a hazai formatervezőknek a nemzetközi együttműködésbe való bekapcsolódását;
j) kialakítja és működteti a nemzeti formatervezési díjak adományozásának rendszerét, javaslatot tesz az erkölcsi és anyagi elismerés más formáira, valamint ösztöndíjak létesítésére.
(3) Az MFT a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatának teljesítése érdekében vizsgálatokat végeztet el és elemzéseket készíttet; a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatának teljesítése érdekében intézményalapítást vagy -átalakítást kezdeményezhet.
(4) Az MFT felkérésre véleményezi a formatervezést érintő jogszabály, illetve kormány-előterjesztés tervezetét.
(5)2
(6)3 Az MFT javaslatára a nemzeti formatervezési díjak adományozásának rendjére vonatkozó szabályzatot a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá.
Az MFT szervezete
2. § (1)4 Az MFT legfeljebb 9 tagú – a formatervezési tevékenységhez kötődő szakértelemmel rendelkező személyekből álló – testület. A kormányzati képviselők száma nem érheti el az MFT taglétszámának a felét.
(2)5 Az MFT-nek hivatalból tagja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke.
(3)6 Az MFT egy-egy tagját – a Hivatal elnöke véleményének figyelembevételével – a miniszter, az iparügyekért felelős miniszter, a felsőoktatásért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter jelöli.
(4)7 Az MFT tagjainak kinevezésére a Hivatal elnöke tesz – a (3) bekezdésben foglaltak szerint jelöltekre is kiterjedő – javaslatot. A javaslat összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.
(5)8 Az MFT tagjait a miniszter nevezi ki hároméves időtartamra. A kinevezés két alkalommal további három-három évre meghosszabbítható.
(6) A tagság megszűnik:
a) a határozott idő elteltével,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) a képviselet ellátására jogosító tisztség megszűnésével,
e) a tag halálával.
3. § (1)9 Az MFT elnöke a Hivatal elnöke.
(2) Az MFT tagjai közül egy vagy több elnökhelyettest választhat.
(3) Az MFT a feladatai ellátása érdekében – szükség szerint – szakbizottságokat alakíthat. A szakbizottságok munkájában való részvételre – tagjain kívül – felkérhet formatervező alkotókat, illetve a formatervezés területén működő vállalkozókat, oktatókat és más szakembereket is.
Az MFT működése
4. § (1)10 Az MFT éves munkaterv alapján látja el feladatait, amelyet az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti formatervezési politikával összhangban alakít ki, és tájékoztatásul megküld a miniszter részére.
(2)11 Az MFT a saját maga által megállapított ügyrend szerint működik.
(3)12
(4)13 Az MFT elnöke évente beszámol az MFT tevékenységéről a miniszternek.
(5)14 Az MFT-t az elnök képviseli.
(6)15 Az MFT működésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság szervezeti egységeként működő Iroda látja el. Az MFT működésével kapcsolatos költségeket a Hivatal költségvetése tartalmazza.
Záró rendelkezések
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)–(3)16
6. §17 Az MFT testületi tagoknak az e § hatálybalépésekor fennálló megbízatása e § hatálybalépésekor megszűnik.
A rendeletet a 248/2024. (VIII. 15.) Korm. rendelet 4. § 1. pontja hatályon kívül helyezte 2024. augusztus 18. napjával.
Az 1. § (5) bekezdését a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (6) bekezdése a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a 341/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (5) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 228. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 341/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdését a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (4) bekezdésének második mondatát a 174/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-ának f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (5) bekezdése a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (6) bekezdése a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1016. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. §-t a - 331/2023. (VII. 19.) Korm. rendelet 17. §-a szerint módosított - 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás