285/B/2001. AB határozat
285/B/2001. AB határozat*
2002.09.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 42/2001. (XII. 27.) Ör. sz. rendelete 7. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének a hulladékkezelési és ártalmatlanítási díj megállapításáról szóló 35/2000. (XII. 18.) Ör. rendelete (a továbbiakban: Ör. 1.) 1. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Ör. 1.-nek a szemétszállítási díjszabást megállapító előírásai sértik az Alkotmány 70/I. §-ában foglaltakat, mert a kisebb jövedelemmel és vagyonnal rendelkezőket aránytalanul terhelik meg a közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségével.
Az Alkotmánybíróság végzésben felhívta az indítványozót, hogy az Ör. 1. időközben hatályát vesztette, 2002. január 1-jén hatályba lépett a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 42/2001. (XII. 17.) Ör. sz. rendelet (a továbbiakban: Ör. 2.). Az indítványozó a felhívásra bejelentette, hogy az indítványát kiterjeszti az Ör. 2. 7. § (5) bekezdése alkotmányossági felülvizsgálatára.
II.
Az indítvánnyal kapcsolatos jogszabályok:
1. Alkotmány:
„70/I. § A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.”
2. Ör. 2.
„7. § (5) Belterületen garázssor kivételével – a háztartási szilárd hulladékok gyűjtéséhez rendszeresített gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor – heti egyszeri ürítést feltételezve – két ürítés közötti időszakra ingatlanonként legkevesebb 120 l hulladék mennyiséget kell figyelembe venni.
Garázssor esetében a gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor – kéthetente történő egyszeri ürítést feltételezve – a két ürítés közötti időszakra garázsonként legkevesebb 5.5 1/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni. A gyűjtőedény típusa 5000 l-es konténer. A konténereket úgy kell elhelyezni, hogy a közszolgáltatással érintett garázstól mért távolság a 250 m-t nem haladhatja meg.
Külterületen (üdülőterületen) a gyűjtőzsákok méretének és számának meghatározásakor – április 15-től október 15-ig terjedő időszakban kéthetente egy ürítést feltételezve – ingatlanonként legkevesebb 5.,5 1/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni. A gyűjtőzsák a szolgáltató által rendszeresített, 80 l-es űrtartalmú.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 70/I. §-a alapján minden állampolgár köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Ez a rendelkezés állampolgári kötelezettségként fogalmazza meg a közteherviselés elvét. Az Alkotmány maga nem határozza meg a közteher fogalmát, de az Alkotmánybíróság 821/B/1990. AB határozata szerint köztehernek minősülnek „az állam javára előírható közbefizetések, amelyek az állam gazdasági tevékenységének, intézményei működtetésének fedezetét szolgálják, vagyis az állam bevételi forrását jelentik.” (ABH 1994. 481., 486.) Közjogi jellegű bevételnek, köztehernek minősül tehát az adó, a vám, az illeték és a jövedék.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 21. § (1) előírása alapján a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A Hgt. 23. § f) pontja felhatalmazza a települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy önkormányzati rendeletben állapítsa meg az elvégzett szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, a díj megfizetési rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét.
Az Ör. 2. a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatás szabályait, a kifogásolt 7. § (5) bekezdése pedig a közszolgáltatási díj meghatározása körében a minimális hulladékmennyiség mértékét állapítja meg a törvényi felhatalmazás keretei között.
Az Ör. 2.-nek a 3. § 13. pontja szerint a hulladékkezelési és ártalmatlanítási közszolgáltatás díja az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a szolgáltatónak fizetendő díj. A közszolgáltatási díj a települési önkormányzat rendeletében feljogosított szolgáltató által az ingatlantulajdonosoktól a szilárd hulladék begyűjtésének, elszállításának, tárolásának, ártalmatlanításának, a hulladék kezelésének a tényleges szolgáltatás ellenértékeként, polgári jogi szerződés alapján fizetendő díj, s mint ilyen, nem minősül köztehernek.
Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az Alkotmány 70/I. § közteherviseléssel kapcsolatos rendelkezése, valamint az Ör. 2.-nek a közszolgáltatási díj meghatározása során a minimális hulladékmennyiség mértékét megállapító előírása [7. § (5) bekezdés] között alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nincs, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2002. június 5.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás