294/B/2001. AB határozat
294/B/2001. AB határozat*
2002.11.19.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 6. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 33. § 1. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 2. § 6. pontja és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 33. § 1. pontja megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a támadott jogszabályok ellentétesek az Alkotmány 13. §-a (1) bekezdésének a tulajdonhoz való jogot kimondó rendelkezésével, mert az építési telek fogalmát leszűkítik. Az építési telek fogalmának ez a jogszabályi meghatározása korlátozza a tulajdonjogot, holott véleménye szerint ezt az alapvető emberi jogot korlátozni „csak a másik személy alapvető emberi jogával történő összeütközése esetén lehetséges”.
2. Az indítvány elbírálásánál az Alkotmánybíróság az Alkotmány következő szabályait vette alapul:
„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
Az Ét. indítványozó által támadott szabálya a következő:
„2. § E törvény alkalmazásában:
…
6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.”
Az R. támadott szabálya:
„33. § Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek
1. közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége,
…
biztosított,”.
II.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványozó az építési teleknek az Ét. és az annak alapján kibocsátott R. szabályaiban meghatározott fogalmát a tulajdonhoz való alkotmányos jog megsértésének tekinti és ezen az alapon kéri a fogalom meghatározását tartalmazó szabályok megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság ezért megvizsgálta, hogy fennáll-e a tulajdonhoz való jog sérelme.
Az Alkotmánybíróság kezdettől fogva alapvető jognak tekintette a tulajdonhoz való jogot, de azt is kimondta, hogy a tulajdonból származó jogosítványokat – az Alkotmány 8. §-a (2) bekezdésében meghatározott keretek között – törvény korlátozhatja [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991. 22., 25–26.]. Az Alkotmánybíróság az alapjogként védett tulajdont a mindenkori korlátokkal együtt veszi számításba. Az Alkotmány szerinti tulajdonvédelem nem azonosítható a polgári jogi tulajdon védelmével; a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme az egyéni cselekvési szabadság anyagi alapjának biztosítását szolgálja, de szociális kötöttségek érvényesülnek [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993. 373., 379–380.].
A 27/2000. (VII. 6.) AB határozat a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme szempontjából egy helyi önkormányzati rendeletet vizsgált és ezzel összefüggésben foglalkozott az Ét. egyes – nem a jelen indítványban támadott – rendelkezéseivel is. Ez a határozat kifejtette, hogy alkotmányellenes az a rendelkezés, amely a tulajdonjogot nem szükséges és nem arányos módon korlátozza, de ezen elvek alapján nem állapította meg az alkotmányellenességet az ingatlan tulajdonjogának a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását biztosító korlátozása esetében (ABH 2000. 449., 453–454.).
Az ingatlanokkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy ingatlanon fennálló tulajdonjogból nem következik az építés joga. Az ingatlanokon csak a közérdekre tekintettel meghatározott építési jogszabályok alapján lehet építeni; a beépített területek növekedésének megakadályozását célzó telekalakítási szabályok nem tekinthetők alkotmányellenesnek, ha ezek a korábbi szabályoktól nem térnek el és nem teszik a rendeltetésszerű használatot aránytalanul nehezebbé [13/1998. (IV. 30.) AB határozat, ABH, 1998. 429., 434.]. Egy másik határozatában az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy konkrét épület, építmény megvalósítására való jog csak a jogerős építési engedélyből származik (349/B/2001. AB határozat, ABK 2002. június-július 389.). Az építési telek fogalmának 1986. évben (az Ét.-t megelőzően) megalkotott jogszabályban található meghatározásával már foglalkozott az Alkotmánybíróság. A vizsgált jogszabály eltérő volta ellenére azonos a meghatározásnak az az eleme, hogy az építési telekként való elismerés feltétele a közútról vagy magánútról történő megközelítés lehetősége. E fogalmi elem megegyezésére tekintettel az Alkotmánybíróság a jelen esetben is irányadónak tekinti az 1514/B/1991. AB határozatnak azt a megállapítását, amely szerint a telek megközelíthetőségére vonatkozó előírás nem ellentétes a szükséges és arányos korlátozás követelményével, a szabály nem alkotmányellenes (ABH 1993. 704., 705–706.).
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 2002. október 14.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k., Dr. Tersztyánszkyné
alkotmánybíró dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 294/B/2001.
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás