3/2001. (ÜK. 5.) LÜ utasítás
3/2001. (ÜK. 5.) LÜ u t a s í t á s
Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről*
1. §
(1) A Magyar Köztársaság ügyészi szervei:
a) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége (a továbbiakban: Legfőbb Ügyészség),
b) a megyei főügyészségek és a Fővárosi Főügyészség (a továbbiakban együtt: főügyészség),
c) a helyi (városi, budapesti kerületi) ügyészségek,
d) a Katonai Főügyészség,
e) a területi katonai ügyészségek [a d)–e) pont alattiak együtt: katonai ügyészi szervezet].*
(2) A Katonai Főügyészség a Legfőbb Ügyészség szervezetében működik. A területi katonai ügyészségek a Katonai Főügyészség alárendeltségébe tartoznak.
(3) Az ügyészség tudományos és kutató szerve az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI)**.
Ügyészségi alkalmazottak
2. §
Ügyészségi alkalmazottak:
a) az ügyész,
b) az ügyészségi titkár,
c) az ügyészségi fogalmazó,
d) az ügyészségi nyomozó,
e) az ügyészségi ügyintéző,
f) a tisztviselő,
g) az ügykezelő*,
h) a fizikai alkalmazott.
3. §
(1) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(2) A legfőbb ügyész állapítja meg a Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség szervezeti felépítését, a legfőbb ügyész helyettesek, valamint a szervezeti egységek: főosztályok, önálló osztályok (a továbbiakban együtt: főosztályok) feladatkörét, dönt a kizárólagos hatáskörében fenntartott, illetőleg a magához vont ügyekben.
(3) A legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Országgyűléssel kapcsolatos ügyészségi tevékenység irányítása és a legfőbb ügyészi országgyűlési beszámoló benyújtása,
b) a köztársasági elnökhöz, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, az Állami Számvevőszék és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) elnökéhez, valamint –a 32. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétellel – az országgyűlési biztosokhoz [1993. évi LIX. törvény 2. § (5) bek.] címzett átiratok kiadmányozása,
c) a Kormányhoz és a miniszterelnökhöz címzett előterjesztések, átiratok kiadmányozása,
d) a miniszterekhez címzett átiratok és más ügyészi intézkedések kiadmányozása,
e) legfőbb ügyészi utasítás, körlevél kiadása; általános vizsgálatok elrendelése,
f) a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, a főügyészségek, valamint a területi katonai ügyészségek szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
g) a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a területi katonai ügyészségek, továbbá a főügyészségek létszámának és a főügyészségek területén működő helyi ügyészségek összlétszámának a megállapítása,
h) a kinevezési jogkörébe tartozó ügyészségi alkalmazottak kinevezése és ügyészségi szolgálati viszonyuk megszüntetése, továbbá az át nem ruházott munkáltatói jogok gyakorlása,
i) elismerések adományozása, illetőleg állami kitüntetések adományozására javaslattétel,
j) az ügyészi szervezet éves személyügyi és továbbképzési tervének jóváhagyása,
k) a Legfőbb Ügyészség munkatervének megállapítása,
l) előterjesztés ügyészi szerv létesítésére, megszüntetésére és székhelyének áthelyezésére,
m) a Legfelsőbb Bíróságnál jogegységi határozat meghozatalának kezdeményezése, részvétel a jogegységi tanács ülésén, továbbá nyilatkozattétel a nem általa benyújtott jogegységi indítvány tárgyában,
n) jogorvoslati indítvány benyújtása a Legfelsőbb Bírósághoz a törvényesség érdekében (Be. 291/C. §),
o) büntetőeljárás elrendelése, illetve megindítása a Btk. 4. §-ának (1)–(2) bekezdésében és a 6. §-ának (5) bekezdésében felsorolt esetekben,
p) a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítésének garanciákhoz kötése, a magyar bűnügyi jogsegélykérelem teljesítéséhez szabott feltételek vállalása (1996. évi XXXVIII. tv. 7–8. §), a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében a rá háruló egyéb döntések meghozatala,
q) döntés a mentelmi joggal vagy más személyes mentességgel kapcsolatos – hatáskörébe tartozó – ügyekben,
r) kegyelem iránti előterjesztés a vádirat benyújtásáig a köztársasági elnökhöz,
s) döntés a legfőbb ügyészségi ügyészt érintő kizárási ügyekben,
t) minden olyan ügy, amelyet törvény a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyet a legfőbb ügyész a saját hatáskörébe von.
(4) A legfőbb ügyész ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó, valamint a költségvetési szerv vezetője számára meghatározott feladatokat.
(5) A legfőbb ügyész a (3) bekezdés b) pontjából az országgyűlési biztosokhoz intézett iratok kiadmányozására vonatkozó, valamint a (3) bekezdés d) pontjában megjelölt hatáskörét a legfőbb ügyész helyettesekre átruházhatja.
A legfőbb ügyész helyettesei
4. §
(1) Legfőbb ügyész helyettesek:
a) a büntetőjogi szakágat irányító legfőbb ügyész helyettes (a továbbiakban: büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes),
b) a magánjogi és közigazgatási jogi szakágat, valamint a Legfőbb Ügyészség egyes funkcionális feladatainak ellátását irányító legfőbb ügyész helyettes (a továbbiakban: magánjogi és közigazgatási jogi legfőbb ügyész helyettes),
c) a katonai főügyész.
(2) A legfőbb ügyész helyettes
a) irányítja, felügyeli, összehangolja és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó főosztályok, továbbá a főügyészségek (területi katonai ügyészségek) szakági tevékenységét,
b) irányító intézkedéseket ad ki, szakági vizsgálatokat rendel el,
c) kiadmányozza – a 30. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – a törvények, a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek tervezeteire tett észrevételeket,
d) kiadmányozza az Országgyűlés alelnökeihez, az államtitkárokhoz, a helyettes államtitkárokhoz, az országos hatáskörű szervek vezetőihez és vezetőhelyetteseihez, az alkotmánybírákhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteséhez, az Állami Számvevőszék alelnökeihez, valamint az OIT Hivatalának vezetőjéhez címzett átiratokat,
e) gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat a közvetlenül hozzá beosztott ügyészségi alkalmazottak tekintetében,
f) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész megbízza, illetve amelyet a hatásköréből átruházott.
(3) A legfőbb ügyész akadályoztatása esetén a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes dönt, illetőleg intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
(4) A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes felügyeli az OKRI tevékenységét.
A főosztályvezető ügyész
5. §
(1) A főosztályvezető ügyész és az önálló osztályvezető ügyész (a továbbiakban együtt: főosztályvezető ügyész) a jogszabályok, a legfőbb ügyész, illetőleg a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes rendelkezései alapján vezeti a főosztályt; irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol az alárendelt ügyészi szervek felett.
(2) A főosztályvezető ügyész hatásköre:
a) a főosztály feladatkörében irányító intézkedések tervezetének kidolgozása, illetőleg kiadása; célvizsgálatok elrendelése,
b) a főosztály feladatait meghatározó rendelkezések végrehajtásának megszervezése, irányítása és ellenőrzése,
c) a főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben a főosztály, továbbá – külön felhatalmazás alapján – a Legfőbb Ügyészség képviselete, ideértve a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi ülésein meghívás alapján történő részvételt is,
d) a főosztály ügyrendjének (benne szervezeti egységei feladatkörének) – a főosztály közvetlen felügyeletét ellátó legfőbb ügyész, illetőleg legfőbb ügyész helyettes előzetes jóváhagyásával történő – meghatározása,
e) a főosztályi szervezeti egységek vezetőinek irányítása és beszámoltatása,
f) a főosztály ügyészségi alkalmazottai feladatkörének és kiadmányozási jogkörének a megállapítása,
g) munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó ügyekben,
h) az instruálás (az alárendelt ügyészi szervek munkájának segítése) szervezése, irányítása és ellenőrzése; szakmai, illetőleg más hiányosság megállapítása esetén intézkedés annak megszüntetésére,
i) döntés azokban az ügyekben, amelyeket utasítás, illetőleg a legfőbb ügyész vagy a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes a hatáskörébe utalt.
(3) A főosztályvezető ügyész a (2) bekezdés e)–f) és h) pontjában megjelölt hatáskörét a főosztályvezető-helyettes ügyészre, az f) és h) pontjában megjelölt hatáskörét pedig az osztályvezető ügyészre is átruházhatja.
A főosztályvezető-helyettes ügyész
6. §
(1) A főosztályvezető-helyettes ügyész és az önálló osztályvezető-helyettes ügyész (a továbbiakban együtt: főosztályvezető-helyettes ügyész)
a) közvetlenül irányítja a főosztályvezető ügyész által meghatározott főosztályi tevékenységet, illetőleg meghatározott szervezeti egységet vezet,
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a hatásköréből a főosztályvezető ügyész rá átruházott,
c) a főosztályvezető ügyész akadályoztatása esetén gyakorolja annak jogkörét.
(2) Ha a főosztályvezető-helyettes ügyész szervezeti egységet is vezet, e tevékenységére az osztályvezető ügyészre vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
Az osztályvezető ügyész
7. §
(1) Az osztályvezető ügyész a jogszabályok, a legfőbb ügyész, illetőleg a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes és a főosztályvezető ügyész rendelkezései alapján vezeti az osztályt és ellenőrzi annak tevékenységét. Felelős az osztály működéséért, feladatainak teljesítéséért.
(2) Az osztályvezető ügyész tesz javaslatot az 5. § (2) bekezdésének a), d) és f)–g) pontjában foglaltakra.
(3) Az osztályvezető ügyész – ha a főosztályvezető ügyész másként nem rendelkezik – gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a feladatok teljesítését, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
Az osztályvezető-helyettes ügyész
8. §
Az osztályvezető-helyettes ügyész
a) közvetlenül irányítja az osztálynak az osztályvezető ügyész által meghatározott tevékenységét,
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket hatásköréből az osztályvezető ügyész rá átruházott,
c) az osztályvezető ügyész távollétében gyakorolja annak jogkörét.
A csoportvezető ügyész
9. §
(1) A csoportvezető ügyész vezeti a csoportot és ellenőrzi annak tevékenységét. Felelős a csoport működéséért és feladatainak teljesítéséért.
(2) A csoportvezető ügyész az osztályvezető ügyész részére javaslatot tesz az 5. § (2) bekezdésének a), d) és f)–g) pontjában foglaltakra.
2. A Legfőbb Ügyészség
és a Katonai Főügyészség szervezete
A Legfőbb Ügyészség
és a Katonai Főügyészség
főosztályai és felügyeleti rendjük
10. §
(1) A legfőbb ügyész közvetlen felügyelete alatt áll:
a) a Kabinetiroda,
b) a Nemzetközi és Európai Ügyek Irodája,
c) az Ellenőrzési Önálló Osztály.
(2) A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:
a) a Nyomozás Felügyeleti Főosztály,
b) a Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya,
c) a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály,
d) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály.
(3) A magánjogi és közigazgatási jogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:
a) a Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztály,
b) a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály,
c) a Pénzügyi és Műszaki Főosztály,
d) a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály.
(4) A katonai főügyész közvetlen felügyelete alatt áll:
a) a Katonai Ügyek Főosztálya,
b) a Személyügyi és Információs Önálló Osztály,
c) a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály.
3. A Legfőbb Ügyészség főosztályainak feladatai
Kabinetiroda
11. §
(1) A Kabinetiroda
a) előkészíti a legfőbb ügyész tárgyalásait és programjait, szükség esetén a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály közreműködésével gondoskodik megszervezésükről,
b) közreműködik a legfőbb ügyész hivatali kapcsolatainak szervezésében,
c) a Nemzetközi és Európai Ügyek Irodájával együttműködik a legfőbb ügyész külföldi útjainak előkészítésében és nemzetközi kapcsolatainak szervezésében,
d) a legfőbb ügyész megbízása alapján közvetlen kapcsolatot tart a főosztályvezető ügyészekkel, a főosztályvezetőkkel és az önálló osztályvezetőkkel (a továbbiakban együtt: főosztályvezető), a főügyészekkel; közreműködik a közöttük szükséges olyan egyeztetésekben, amelyek a legfőbb ügyész döntését igénylik,
e) a legfőbb ügyész megbízásából ellenőrzi – az illetékes főosztály vezetőjének bevonásával – egyes feladatok végrehajtását,
f) nyilvántartja a legfőbb ügyész napi programját, kezeli a hozzá érkezett megkereséseket, továbbá az Országgyűléssel, illetve az OIT működésével kapcsolatos iratokat, ellátja a legfőbb ügyész személyéhez kapcsolódó – általa meghatározott – feladatokat,
g) közreműködik a legfőbb ügyész tájékoztatóinak, jelentéseinek, beszámolóinak előkészítésében,
h) szervezi és koordinálja a Legfőbb Ügyészség és az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottságok közötti együttműködést,
i) segíti a legfőbb ügyész parlamenti munkáját, gondoskodik a legfőbb ügyészhez intézett interpellációkra, kérdésekre és azonnali kérdésekre vonatkozó válaszok elkészítéséről,
j) közreműködik az ügyészséget érintő ügyekben a képviselők tájékoztatásában,
k) gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésein, valamint szükség szerint a bizottságok ülésein való részvételről, indokolt esetben az ügyészség szakági képviseletéről,
l) szervezi a bizottsági üléseken elhangzott, az ügyészséget érintő felvetésekkel kapcsolatos teendők végrehajtását,
m) szervezi az ügyészi tapasztalatok közreadására irányuló tevékenységet, kapcsolatot tart a sajtó- és hírközlő szervekkel, a legfőbb ügyész utasításai szerint közreműködik a tájékoztatásban, előkészíti és szervezi a sajtótájékoztatókat,
n) a sajtószóvivői tevékenységet ellátva – külön utasítás szerint – tájékoztatja a közvéleményt a Legfőbb Ügyészség tevékenységéről és a legfőbb ügyész által meghatározott kérdésekben az ügyészség hivatalos álláspontjáról,
o) napi sajtószemle készítése útján gondoskodik a Legfőbb Ügyészség vezetőinek informálásáról,
p) megszervezi a legfontosabb dokumentumokból, sajtócikkekből, médiafigyelőkből az ügyészségre vonatkozó írások archiválását, valamint a legfőbb ügyész parlamenti beszámolóinak, illetve egyéb nyilatkozatainak az összegyűjtését,
q) kapcsolatot tart a főügyészségek és a területi katonai ügyészségek sajtószóvivőivel,
r) szerkeszti a Legfőbb Ügyészség internetes honlapját,
s) biztosítja a legfőbb ügyész közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek közötti információáramlást,
t) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész – állandó vagy eseti jelleggel – megbízza.
(2) A Kabinetiroda főosztályi jogállású szervezeti egység.
(3) A Kabinetiroda szervezeti tagozódása:
a) Személyi Titkárság,
b) Parlamenti Titkárság,
c) Sajtóiroda.
Nemzetközi és Európai Ügyek Irodája
12. §
(1) A Nemzetközi és Európai Ügyek Irodája
a) koordinálja és szervezi a nemzetközi kapcsolatokat, végzi és összehangolja az Európai Unióhoz való csatlakozással, illetve a tagsággal összefüggő ügyészségi feladatokat,
b) ellátja a globális, az európai és a regionális együttműködéssel (ENSZ, OECD, Európa Tanács, Közép-európai Kezdeményezés stb.) összefüggő feladatokat,
c) a Kabinetirodával együttműködve szervezi a legfőbb ügyész nemzetközi kapcsolatépítését, előkészíti a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettesek nemzetközi vonatkozású programjait, valamint a külföldi hivatalos vendégek magyarországi programját,
d) szervezi a hazai és a külföldi ügyészi küldöttségek utazását, továbbá az ügyészek hivatalos külföldi utazásait; végzi a protokoll feladatokat,
e) segíti a főosztályokat és a főügyészségeket a nemzetközi együttműködés és az európai integráció terén adódó szakmai feladataik ellátásában,
f) gondoskodik a nemzetközi támogatásokra (PHARE stb.) pályázat benyújtásáról, a nemzetközi programok koordinált végrehajtásáról és ellenőrzéséről. A programok (pl. továbbképzés) tartalmának az ügyészi tevékenység nemzetközi irányaival való összhangjáról véleményt nyilvánít,
g) ellátja az f) pontban megjelölt feladatok vonatkozásában, valamint a kijelölt ügyekben a legfőbb ügyész, illetőleg az ügyészség képviseletét, valamint az ügyészséget érintő nemzetközi megállapodások, különösen az Európai Uniós joganyag átvételének és ügyészségi alkalmazásának előkészítését,
h) véleményezi az ügyészi szervezet egészét vagy több szakágat érintő nemzetközi tárgyú jogszabálytervezeteket és közreműködik azok egyeztetésében,
i) közreműködik a hazai nemzetközi rendezvények, konferenciák megszervezésében és lebonyolításában; véleményt nyilvánít az ügyészi részvétel szakmai indokoltságáról a külföldi rendezvényekre, konferenciákra szóló felhívások és meghívók tekintetében,
j) gyűjti, feldolgozza és közreadja a külföldi utak és fogadások, illetve az egyéb nemzetközi rendezvények szakmai tartalmáról készült jelentéseket, továbbá figyelemmel kíséri a külföldi jogalkotás, jogalkalmazás, jogtudomány és jogélet alakulását, amelyről rendszeresen tájékoztatást ad,
k) javaslatot tesz az ügyészség munkájához szükséges külföldi nyomtatott és elektronikus dokumentáció beszerzésére; közreműködik az ügyészség honlapján megjelenő angol nyelvű szöveg szerkesztésében,
l) feladatai ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes hazai szervekkel, a nemzetközi szervezetekkel és külföldi intézményekkel, más országok ügyészségeivel, a külföldi magyar, illetve a budapesti diplomáciai képviseletekkel,
m) gondoskodik a jogsegélyforgalomban és a nemzetközi érintkezésben a szükséges fordítások és a tolmácsolás biztosításáról,
n) kezeli, szervezi és koordinálja a nemzetközi képzési programokat,
o) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész megbízza.
(2) A Nemzetközi és Európai Ügyek Irodája főosztályi jogállású szervezeti egység.
Ellenőrzési Önálló Osztály
13. §
Az Önálló Osztály
a) az ügyészség hatékony és törvényes gazdálkodásának elősegítése érdekében ellenőrzi és értékeli az ügyészi szervezetben
– a gazdálkodás tervszerűségét és hatékonyságát,
– a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, utasítások és szabályzatok megtartását,
– a költségvetés elkészítését és az előirányzat-maradvány elszámolásának megalapozottságát,
– a bizonylati és okmányfegyelmet,
– a mérleg valódiságát, valamint
– a nemzetközi támogatások felhasználását,
b) véleményezi a gazdálkodással összefüggő belső szabályzatok tervezeteit,
c) az a) pontban említett feladatokat a főügyészségek és az OKRI vonatkozásában felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzés formájában, a Legfőbb Ügyészség központi gazdálkodása körében pedig függetlenített belső ellenőrzés formájában látja el,
d) a gazdálkodás bármely területére kiterjedően cél-, téma- és utóvizsgálatot tarthat,
e) beszámolót készít az éves ellenőrzési tevékenységéről,
f) végzi a vagyonnyilatkozatokkal összefüggő feladatokat.
Nyomozás Felügyeleti Főosztály
14. §
(1) A Főosztály
a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,
b) feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi a bűnözési adatokat, figyelemmel kíséri a bűnüldözési gyakorlatot, értékeli a szakági munkát,
c) rendszeresen figyelemmel kíséri és elemzi az ügyészségi nyomozó hivatalok nyomozási gyakorlatát, és intézkedik az irányítást igénylő elvi és gyakorlati kérdésekben,
d) a hatásköri szabályok szerint intézi a Legfőbb Ügyészséghez címzett nyomozás felügyelettel kapcsolatos beadványokat,
e) elbírálja azokat a jogorvoslatokat, amelyek esetében felettes ügyészség a Legfőbb Ügyészség, elbírálja a megismételt panaszt, továbbá a legfőbb ügyész (legfőbb ügyész helyettes) külön rendelkezésére újabb panasz esetén a vezető döntését előkészíti,
f) dönt
– az ügyészségek, illetve az ügyészségi nyomozó hivatalok között felmerült hatásköri és illetékességi összeütközés, illetve a kizárás és kijelölés tárgyában, továbbá
– a Be. 16. §-ának (7) bekezdése szerint kijelöli az eljáró nyomozó hatóságot,
– elbírálja az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a Határőrség Országos Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága vezetője által a kizárás tárgyában hozott határozat ellen bejelentett panaszokat,
g) intézi az eljárási kegyelemmel, továbbá a mentelmi joggal vagy más személyes mentességgel kapcsolatos – hatáskörébe tartozó – ügyeket,
h) a kiadatás megtagadása vagy meghiúsulása esetén megvizsgálja az igazságügy-miniszter által megküldött iratokat és álláspontja közlésével az eljárásra illetékes ügyészhez teszi át,
i) előkészíti a döntést, illetve dönt az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények ügyészségi nyomozásáról, e körben az eljárásnak a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hatáskörébe utalásáról,
j) előkészíti a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozó intézkedéseket,
k) átruházott jogkörben, szakterületén
– intézkedik a főügyész kizárásával kapcsolatos ügyekben,
– meghosszabbítja a nyomozás határidejét,
– a vádirat benyújtásáig indítványozza az előzetes letartóztatás határidejének meghosszabbítását a Legfelsőbb Bíróságnál, illetőleg ha az előzetes letartóztatás meghosszabbítására nincs alap, rendelkezik annak megszüntetéséről,
– a vádirat benyújtásáig indítványt tesz az ideiglenes kényszergyógykezelés szükségességének a Legfelsőbb Bíróság által történő felülvizsgálatára, ha annak elrendelésétől egy év eltelt,
– dönt a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról vagy a feljelentésről, a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételének elfogadásáról, intézkedéséről egyidejűleg az illetékes ügyészt értesíti,
– dönt a külföldi hatóság részére adható, illetve a külföldi hatóságtól kért eljárási jogsegélykérelem tárgyában.
(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Általános Ügyek Osztálya
– Általános Bűnügyek Csoportja,
– Közlekedési Bűnügyek Csoportja,
– Ügyészségi Nyomozó Hivatalok Felügyeleti Csoportja,
– Értékelő, Elemző Csoport,
b) Kiemelt Ügyek Osztálya
– Szervezett Bűnözés és Korrupciós Ügyek Csoportja,
– Gazdasági Bűnügyek Csoportja,
c) Nemzetközi Jogsegély Ügyek Osztálya,
d) Nyomozás Felügyeleti Ügykezelő Iroda.
Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya
15. §
(1) A Főosztály
a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,
b) feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát,
c) képviseli a legfőbb ügyészt a Legfelsőbb Bíróság tárgyalásán, nyilvános ülésén és – külön felhatalmazás alapján – egyéb eljárási cselekményeknél,
d) indítványt tesz a büntetőeljárás vádemelést követő szakaszában az előzetes letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés határidejének a Legfelsőbb Bíróság által történő meghosszabbítására,
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben elkészíti a felülvizsgálati indítványt, továbbá a megindult felülvizsgálati eljárásokban nyilatkozik az ügyész vagy mások által kezdeményezett felülvizsgálati indítványok tárgyában,
f) elkészíti a törvényesség érdekében benyújtandó jogorvoslati indítványok tervezetét,
g) elkészíti a jogegységi indítványok tervezetét, valamint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának elnöke által megküldött, nem a legfőbb ügyész által benyújtott, jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványra tett nyilatkozat tervezetét,
h) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekmény esetén elkészíti a büntetőeljárás megindításához szükséges legfőbb ügyészi határozat [Btk. 4. § (1) bekezdés a) pont] tervezetét,
i) intézi az eljárási kegyelemmel, továbbá a mentelmi joggal vagy más személyes mentességgel kapcsolatos – hatáskörébe tartozó – ügyeket,
j) elbírálja a főügyészségek döntései ellen bejelentett panaszokat,
k) előterjeszti azokat az indítványokat, amelyekre a törvény szerint jogosult,
l) átruházott jogkörben szakterületén intézkedik a főügyész kizárásával kapcsolatos ügyekben és – szükség szerint – indítványokat tesz a Be. 34. §-ának (4) bekezdése alapján más bíróság kijelölésére.
(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Fellebbviteli Ügyek Osztálya
– Általános Ügyek Csoportja,
– Gazdasági Ügyek Csoportja,
b) Törvényességi Ügyek Osztálya
– Felülvizsgálati Ügyek Csoportja,
– Elvi Ügyek Csoportja,
c) Büntetőbírósági Ügykezelő Iroda.
Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti
és Jogvédelmi Önálló Osztály
16. §
Az Önálló Osztály
a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét, feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, értékeli a szakági munkát,
b) közvetlen törvényességi felügyeletet gyakorol a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet tevékenysége, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság, a Határőrség Országos Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága büntetés-végrehajtási jogi tevékenysége, továbbá a Belügyminisztérium bűnügyi nyilvántartása felett,
c) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtási intézetekben, a rendőrségi fogdákban, az egyes rendőrkapitányságokon, a határőrségi szerveknél foganatosított fogvatartások végrehajtása felett,
d) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a szabadságelvonással nem járó büntetéseket, büntetőjogi intézkedéseket és az utógondozást végrehajtó, abban közreműködő szerveknél büntetés-végrehajtási jogi kötelezettségeik teljesítése felett,
e) megvizsgálja a büntetés-végrehajtási tárgyú bejelentéseket, kérelmeket, panaszokat, meghallgatásokat tart a fogvatartottaknak; intézkedik az ennek során észlelt törvénysértések megszüntetése és orvoslása érdekében,
f) közreműködik a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európa tanácsi egyezmény ajánlásainak végrehajtásában, a nemzetközi ellenőrző bizottság rendszeres és eseti vizsgálati tevékenységének segítésében,
g) teljesíti a büntetések és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatásra irányuló, az ügyészséghez érkezett külföldi megkereséseket a b) és f) pontban foglalt tevékenysége során,
h) közreműködik a büntetés, intézkedés végrehajtásának átengedésével, illetve átvételével kapcsolatos nemzetközi megállapodások, egyezmények végrehajtásának ellenőrzésében,
i) a hatáskörébe tartozó ügyekben jogvédelmi tevékenységet végez,
j) elbírálja a főügyészségek döntései ellen bejelentett panaszokat,
k) együttműködik a büntetés-végrehajtásban közreműködő szervek tevékenységét irányító minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel.
Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály
17. §
Az Önálló Osztály
a) ellátja a hatáskörébe tartozó ügyekben – az ügyészségi nyomozó hivatalokra vonatkozó rendelkezések kivételével – a 14. § (1) bekezdésében, valamint a 15. § (1) bekezdésének c)–l) pontjaiban meghatározott feladatokat,
b) saját hatáskörében, illetve az illetékes főügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatokat ellátó ügyészének közreműködésével ellenőrzi a javítóintézetekben az előzetes letartóztatás foganatosításának, valamint a javítóintézeti nevelés végrehajtásának törvényességét,
c) az országos jellegű büntetés-végrehajtási intézetekben a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztállyal egyeztetve időszakonként ellenőzi a fiatalkorú elítéltekre vonatkozó büntetés-végrehajtási jogszabályok megtartását,
d) szükség esetén intézkedik az egyes büntető jogszabályok büntetőeljáráson kívüli végrehajtása érdekében, különösen a pártfogó felügyelet és a gyámhatósági gyermekvédelmi intézkedések alkalmazása körében,
e) a gyermek- és ifjúságvédelmet érintő büntetőjogon kívüli törvényességi felügyelet körében teljesíti a 18. § (1) bekezdésének d), f) és g) pontjában meghatározott feladatokat,
f) figyelemmel kíséri a kiskorúak jogainak érvényesülését a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek által működtetett gyermekintézményekben,
g) szükség esetén intézkedik a jogellenesen külföldre vitt vagy külföldről Magyarországra hozott kiskorúakat érintő panaszokkal és kérelmekkel kapcsolatban,
h) együttműködik a család-, gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel.
Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztály
18. §
(1) A Főosztály
a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,
b) feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát,
c) jogszabályban meghatározott esetekben polgári (munkaügyi, közigazgatási és más) peres eljárást indít, nemperes eljárást kezdeményez, törvényben meghatározott per- és jogorvoslatokkal él, ellátja – a legfőbb ügyészi utasításokban meghatározott módon – az ügyészi törvényben és más jogszabályokban előírt polgári peres és nemperes eljárásokkal kapcsolatos ügyészi feladatokat,
d) törvényben meghatározott esetekben, a legfőbb ügyésznek a szakági feladatok ellátására vonatkozó utasításában meghatározott módon a hatáskörébe tartozó szerveknél és szervezeteknél megvizsgálja, illetve megvizsgáltatja e szervek (szervezetek) egyedi ügyben hozott határozatainak, jogszabálynak vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek nem minősülő általános érvényű intézkedéseinek, illetőleg tevékenységének törvényességét és megteszi a szükséges ügyészi intézkedéseket,
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli a Legfőbb Ügyészséget a Legfelsőbb Bíróság előtt,
f) hatáskörében eljárva elemzi a jogszabályok érvényesülését,
g) megvizsgálja, illetőleg megvizsgáltatja a hozzá jogszabálysértés miatt benyújtott kérelmekkel kapcsolatos ügyeket,
h) ellátja az ügyészi szervezet egészét érintő peres és nemperes eljárásokban a Legfőbb Ügyészség jogi képviseletét,
i) elkészíti a jogegységi indítványok tervezetét, valamint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának elnöke által megküldött, nem a legfőbb ügyész által benyújtott jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványra tett nyilatkozat tervezetét.
(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Polgári Jogi Osztály
– Kötelmi Jogi, Alapítványi és Egyesületi Ügyek Csoportja,
– Dologi Jogi és Családjogi Csoport,
b) Közigazgatási Jogi, Környezetvédelmi és Igazgatásrendészeti Osztály
– Közigazgatási és Környezetvédelmi Jogi Csoport,
– Igazgatásrendészeti Csoport,
c) Gazdasági és Foglalkoztatási Jogi Osztály
– Szövetkezeti Jogi és Gazdasági Ügyek Csoportja,
– Foglalkoztatási Jogi Csoport,
d) Magánjogi és Közigazgatási Ügykezelő Iroda.
Személyügyi, Továbbképzésiés Igazgatási Főosztály
19. §
(1) A Főosztály
a) közreműködik az ügyészi szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításában,
b) tervezi az ügyészi szervezet létszámutánpótlását, átfogó elemzéseket, értékeléseket és ezekre alapított javaslatokat készít a személyügyi munka egészéről, illetőleg egyes részterületeiről,
c) tervezi és szervezi az ügyészségi fogalmazói utánpótlást, az ügyészségi alkalmazottak képzését és továbbképzését, ezen belül különösen az ügyészségi szervezésű tanfolyamokat, konferenciákat, a külföldi és belföldi partnerintézményekkel közös továbbképzési célú rendezvényeket, külföldi egyéni és csoportos tanulmányutakat, a fogalmazók képzését, a posztgraduális képzést, az idegennyelv-tanfolyamokat, az informatikai képzést, a szakmai-tudományos pályázatokat, tudományos ifjúsági konferenciákat,
d) gondoskodik a külföldi ösztöndíjas pályázatok kiírásáról, a tanulmányúton résztvevők tapasztalatainak hasznosításáról, a nemzetközi továbbképzési programok alapján bel- vagy külföldön rendezendő szemináriumokon résztvevő ügyészségi alkalmazottak kiválasztásáról, a szemináriumok időbeli és más képzési programokkal történő összehangolásáról,
e) közreműködik az ügyészségi szolgálati viszonyra és a javadalmazásra vonatkozó jogszabályok és irányító intézkedések előkészítésében és kidolgozza az ezekre vonatkozó belső szabályzatok tervezetét, szervezi végrehajtásukat,
f) legfőbb ügyészi döntésre előkészíti a javadalmazásra, elismerésekre és szociális intézkedésekre vonatkozó irányelveket, továbbá a legfőbb ügyészi, illetőleg bizottsági hatáskörbe tartozó személyügyi, továbbképzési, szociális és a szolgálati viszonyt érintő egyedi ügyeket,
g) elkészíti az ügyészi szervezet személyügyi és továbbképzési tervét; évente összefoglaló tájékoztatót készít az ügyészség fegyelmi helyzetéről,
h) gondoskodik a pályázati felhívások közzétételéről, elbírálásra előkészíti a pályázatokat,
i) ellátja a személyügyi nyilvántartás központi feladatait,
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol – a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettesei és a katonai ügyészi szervezet kivételével – a munkáltatói jogkört gyakorlók tevékenysége felett,
k) közreműködik az ügyészi szervezet egészét vagy több ügyészi szakágat érintő jogszabálytervezetek egyeztetésében, valamint a legfőbb ügyészi utasítások, beszámolók, jelentések és jelentősebb értekezleti előterjesztések előkészítésében,
l) a főosztályok javaslatai alapján elkészíti a Legfőbb Ügyészség munkatervének a tervezetét; szervezi az utasításban megjelölt vezetői értekezleteket,
m) megszervezi a főügyészségek fontosabb értekezletein a Legfőbb Ügyészség képviseletét,
n) végzi az egész ügyészi szervezetet érintő igazgatásszervezési feladatokat,
o) nyilvántartja a vezetői értekezlet és a legfőbb ügyész döntéseiből eredő feladatokat, összeállítja és kétévenként közzéteszi a hatályos irányító intézkedések jegyzékét,
p) elkészíti az ügyészség szervezetére és működésére vonatkozó szabályzat, továbbá a feladatkörébe tartozó más irányító intézkedések tervezetét,
q) összeállítja a legfőbb ügyész országgyűlési beszámolójának tervezetét,
r) ellátja a könyvtári és a dokumentációs feladatokat és biztosítja e nyilvántartások felhasználhatóságát,
s) végzi a Legfőbb Ügyészségen a panaszirodai tevékenységet,
t) irányítja, koordinálja és végrehajtja – a legfőbb ügyész által e feladatra kijelölt munkacsoporttal együttműködve – a honvédelmi felkészítéssel és az országmozgósítással kapcsolatos teendőket; e körben közvetlen kapcsolatot tart a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium illetékes szerveivel,
u) ellátja a titokvédelmi feladatokat, ideértve a főügyészségek e tevékenységének ellenőrzését is; végzi a központi iratkezelési és titkos ügykezelési tevékenységet, kezeli a főirattárat,
v) közreműködik a Legfőbb Ügyészség hivatalos kiadványainak előkészítésében, szerkeszti az Ügyészségi Közlönyt,
w) működteti a Legfőbb Ügyészség audiovizuális laboratóriumát, ellátja az ügyészség hivatali rendezvényeivel kapcsolatos fotó-, video- és hangtechnikai feladatokat,
x) ellátja – a Pénzügyi és Műszaki Főosztály közreműködésével – a kegyeleti feladatokat,
y) közreműködik a központi épület biztonságának fenntartásában, meghatározza az ügyészi szervezet biztonsági követelményrendszerét,
z) végzi az ügyészség hagyományainak őrzésével kapcsolatos, továbbá mindazokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész – állandó vagy eseti jelleggel – megbízza.
(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Személyügyi Osztály,
b) Továbbképzési Osztály,
c) Igazgatási Osztály
– Igazgatási Csoport
= Panasziroda,
– Szervezési Csoport,
– Könyvtár,
– Központi Igazgatási és Titkos Ügykezelő Iroda
= Főirattár,
d) Személyügyi és Továbbképzési Nyilvántartó és Ügykezelő Iroda.
Pénzügyi és Műszaki Főosztály
20. §
(1) A Főosztály
a) biztosítja az ügyészi szervezet működésének tárgyi feltételeit, közreműködik az ehhez szükséges anyagi eszközök megteremtésében,
b) közreműködik az éves költségvetés megalapozását elősegítő hosszabb távra szóló számítások elkészítésében és az éves költségvetés kereteinek kialakításában; ezek ismeretében az előírt szerkezetben – a főosztályokkal egyeztetve – elkészíti a fejezet éves költségvetési javaslatát, majd az országgyűlési jóváhagyás után kialakítja és egyezteti a főügyészségek, a saját központi, valamint az OKRI költségvetési előirányzatait,
c) szervezi a gazdálkodást, kezdeményezi és előkészíti az éves költségvetés szükség szerinti előirányzat-módosítását,
d) biztosítja a Legfőbb Ügyészség, a saját központi, az alárendelt ügyészi szervek, valamint az OKRI költségvetésének végrehajtását és elkészíti az erről szóló beszámolót,
e) ellátja az ügyészi szervezet központi illetmény-számfejtését és az azt terhelő járulékok és más levonások elszámolását, az önálló kifizetőhelyi feladatokat,
f) irányító intézkedést ad ki a pénzügyi-gazdálkodási rendre és a számvitelre; elkészíti a gazdasági és vagyonvédelmi vonatkozású irányító intézkedések tervezetét,
g) figyelemmel kíséri – a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében – a gazdasági-pénzügyi folyamatok – ezen belül az előirányzatok felhasználásának – alakulását és erről szükség szerint tájékoztatja a Legfőbb Ügyészség vezetését,
h) gondoskodik a gépjárművek, irodatechnikai, híradástechnikai és egyéb műszaki jellegű eszközök beszerzéséről, célszerű, gazdaságos üzemeltetéséről, továbbá az ügyészi szervezetben rendszeresített nyomtatványok megrendeléséről, nyilvántartásáról és elosztásáról,
i) működteti az ügyészségi gépjárművek javítóműhelyét és garázsát,
j) gondoskodik az ügyészségi alkalmazottak – munkájuk ellátásához szükséges – gépjármű-igényének kielégítéséről,
k) nyilvántartja az ügyészségi ingatlanokat, ellátja az ingatlangazdálkodással kapcsolatos feladatokat,
l) az éves költségvetésben biztosított előirányzatok keretén belül ellátja a beruházások megvalósításával, valamint az épületek és egyéb tárgyi eszközök felújításával, karbantartásával kapcsolatos feladatokat, ideértve ezek pénzügyi és műszaki előkészítését, terveztetését, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, az építési munkák műszaki ellenőrzését és az egyéb beruházói feladatokat,
m) a Legfőbb Ügyészség szervezeti egységeinél ellátja a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos teendőket, előkészíti az e körben szükséges irányító intézkedések tervezetét, a főügyészségeknél felügyeli, ellenőrzi e tevékenységet,
n) ellátja az országmozgósítással és a polgári védelemmel kapcsolatos pénzügyi és műszaki feladatokat,
o) a Legfőbb Ügyészség központi épületében ellátja azokat a szolgáltatási és gondnoki teendőket, amelyek – megállapodás szerint – az ügyészséget terhelik,
p) ellátja a Legfőbb Ügyészség Balatonlellei Üdülője és Továbbképzési Központja üzemeltetési és fenntartási teendőit, biztosítja a működés feltételeit.
(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Költségvetési Fejezeti és Finanszírozási Osztály
– Költségvetési és Finanszírozási Csoport,
– Bér-, Létszám és Járulék Elszámolási Csoport,
– Számviteli Csoport,
b) Központi Gazdálkodási és Gondnoksági Osztály
– Gazdálkodási és Számviteli Csoport,
– Gondnoksági Csoport,
– Gépjármű-forgalmi Csoport,
– Balatonlellei Üdülő és Továbbképzési Központ,
c) Építési, Műszaki és Gépjármű Osztály
– Építési Csoport,
– Műszaki Csoport,
– Gépkocsi Javító Műhely és Garázs Csoport,
d) Pénzügyi és Műszaki Ügykezelő Iroda.
Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály
21. §
(1) A Főosztály
a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,
b) meghatározza az ügyészségi ügyviteli, iratkezelési és statisztikai rendet, elvi irányítást gyakorol az ügyiratkezelő irodák működése felett,
c) irányítja, szervezi és végzi az ügyészségi számítástechnika-alkalmazási rendszerek kialakítását, biztosítja a rendszerbe kerülő adatállomány összegyűjtését, karbantartását, feldolgozását és tárolását,
d) gondoskodik a feldolgozott adatok felhasználásáról, meghatározott szempontok szerinti rendszeres közléséről, eseti jelleggel adatokat szolgáltat,
e) szervezi, irányítja és működteti az ügyészségi telekommunikációs és adatátviteli rendszereket, az érintett főosztályokkal együttműködve az engedélyezett kereteknek megfelelően biztosítja az országos hálózat és telephelyei fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez szükséges alapvető anyagi, műszaki és személyi feltételeket,
f) üzemelteti a Legfőbb Ügyészség Informatikai Központját,
g) elősegíti az ügyészi szervek egységes számítógép-ellátását, koordinálja az informatikai eszközök beszerzését, felhasználási módját, ellenőrzi az ezzel összefüggő tevékenységet,
h) közreműködik az ügyészek, ügyészségi titkárok, fogalmazók, ügyintézők, tisztviselők, informatikai-számítástechnikai és egyéb, a munkavégzés színvonalát emelő képzésében és továbbképzésében,
i) megszervezi és elvégzi az ügyészségi ügyviteli, illetve statisztikusi munkakörben dolgozó ügyészségi alkalmazottak vizsgáztatását,
j) közreműködik az informatikai-számítástechnikai eszközök beszerzéseihez, az eszközök működtetéséhez szükséges beruházási, üzemeltetési, fenntartási kiadások költségvetési előirányzatainak kialakításában, rendelkezik az e célra jóváhagyott előirányzatok felett, végzi az eszközök beszerzését és analitikus nyilvántartását, biztosítja az eszközök rendeltetésszerű felhasználását,
k) közreműködik – előzetes egyeztetéssel és szakmai véleményadással – a főügyészségek számítástechnika-alkalmazási és informatikai célú működési és fejlesztési terveinek előkészítésében,
l) végzi a Főosztály kiadványainak megjelentetésével kapcsolatos nyomdatechnikai feladatokat,
m) szakmai szempontból tartalmilag karbantartja az ügyészi szervezetben rendszeresített nyomtatványokat.
(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Jogi Informatikai Osztály
– Értékelő Csoport,
– Statisztikai Csoport,
b) Rendszerfejlesztési és Működtetési Osztály
– Fejlesztési Csoport,
– Működtetési Csoport,
c) Informatikai Központ
– Központi Rendszerfelügyelet,
– Területi Rendszerfelügyelet,
– Gazdálkodási és Fenntartási Csoport.
4. A Katonai Főügyészség főosztályainak feladatai
Katonai Ügyek Főosztálya
22. §
A Főosztály
a) elkészíti a katonai ügyészi szervezetre vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,
b) feltárja a működési területét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a katonai ügyészi munkát,
c) javaslatot tesz a Legfőbb Ügyészség munkatervében előírt feladatoknak a szervezetet érintő meghatározására, előkészíti a Katonai Főügyészség munkatervét, továbbá elvégzi az általános, a szakági és a célvizsgálatokat,
d) közreműködik a Legfőbb Ügyészség katonai ügyészi tevékenységgel is kapcsolatos állásfoglalásainak kialakításában,
e) felügyeli a területi katonai ügyészségek büntetőjogi (nyomozási, nyomozásfelügyeleti, vádhatósági) tevékenységét, felettes ügyészségként elbírálja az intézkedéseik ellen bejelentett jogorvoslatokat, továbbá előkészíti megismételt panasz esetén a felettes ügyész, újabb panasz esetén a döntésre jogosult utasítására a katonai főügyész és a legfőbb ügyész döntését,
f) dönt a kizárás, a kijelölés és az illetékességi összeütközés tárgyában, előkészíti a hatásköri összeütközés feloldását,
g) átruházott jogkörben, működési területén
– intézkedik a területi katonai ügyészséget vezető ügyész kizárásával kapcsolatos ügyekben,
– meghosszabbítja a nyomozás határidejét,
– indítványozza az előzetes letartóztatás határidejének meghosszabbítását a Legfelsőbb Bíróságnál, illetőleg, ha az előzetes letartóztatás meghosszabbítására nincs alap, rendelkezik annak megszüntetéséről,
– indítványt tesz az ideiglenes kényszergyógykezelés szükségességének a Legfelsőbb Bíróság által történő felülvizsgálatára, ha annak elrendelésétől egy év eltelt,
– dönt a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról vagy a feljelentésről, a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételének elfogadásáról, intézkedéséről egyidejűleg az illetékes ügyészt értesíti,
– dönt a külföldi hatóság részére adható, illetve a külföldi hatóságtól kért eljárási jogsegélykérelmek tárgyában,
h) hatáskörében elvégzi a 14. § (1) bekezdésének g)–j) pontjaiban foglalt feladatokat,
i) eljár a hatáskörébe tartozó másodfokú büntetőbírósági ügyekben és ellátja a 15. § (1) bekezdésének c)–k) pontjaiban foglalt feladatokat is,
j) irányítja és ellenőrzi a Btk. 127. §-a szerinti büntetés-végrehajtással kapcsolatos törvényességi felügyeleti tevékenységet és ellátja a 16. § f) és k) pontjaiban írt feladatokat,
k) hatáskörében ellátja a magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységet,
l) összehangolja és irányítja a területi katonai ügyészségek parancsnoki jogalkalmazással kapcsolatos törvényességi tevékenységét,
m) irányítja és szervezi a bűnmegelőzéssel, jogi felvilágosítással kapcsolatos katonai ügyészi feladatok teljesítését,
n) intézi a Katonai Főügyészséghez benyújtott kérelmeket, beadványokat és panaszokat,
o) irányítja és ellenőrzi a főosztály keretében működő ügyviteli iroda és kriminalisztikai laboratórium munkáját.
Személyügyi és Információs Önálló Osztály
23. §
Az Önálló Osztály
a) előkészíti a katonai ügyészi szervezetre vonatkozó személyügyi döntéseket és parancsokat,
b) tervezi és szervezi a fogalmazói és ügyészi létszámutánpótlást,
c) tervezi és koordinálja a katonai ügyészi szervezet egyéb létszámutánpótlását,
d) szervezi és felügyeli a katonai ügyészségi fogalmazók joggyakornoki képzését,
e) szervezi és irányítja a tanulmányi és továbbképzési tevékenységet,
f) gondoskodik a pályázati felhívások előkészítéséről és intézkedik azok közzétételére,
g) ellátja a személyügyi nyilvántartás központi feladatait,
h) felügyeli a területi katonai ügyészségeken folyó személyügyi munkát,
i) felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol az elsőfokú katonai ügyészségek munkáltatói jogkört gyakorló tevékenysége felett,
j) katonai főügyészi döntésre előkészíti a javadalmazásra, elismerésekre, szociális intézkedésekre érkezett előterjesztéseket, javaslatokat,
k) ellátja a katonai ügyészi szervezet katonai szervezési, igazgatási feladatait, kidolgozza a minősített időszakra vonatkozó speciális terveket,
l) a béke- és minősített időszakban állandó és közvetlen kapcsolatot tart a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség illetékes szerveivel,
m) gondoskodik a minősített időszakra lebiztosított tartalékos ügyészi létszám szükségszerű váltásáról,
n) elkészíti a rendszeres és eseti harckészültségi és létszámjelentéseket,
o) közreműködik a katonai ügyészi szervezet nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, végzi a protokoll feladatokat,
p) szervezi és koordinálja a katonai ügyészi szervezet teljes állománya üdültetését,
q) ellátja – az illetékes minisztériumokkal együttműködve – a kegyeleti feladatokat,
r) irányítja és felügyeli az önálló osztály keretében működő információs (adatfeldolgozási) csoport munkáját.
Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály
24. §
Az Önálló Osztály
a) megtervezi a Honvédelmi Minisztérium által kiadásra kerülő tervezési utasítás alapján a katonai ügyészségek cím éves költségvetési előirányzat szükségletét,
b) biztosítja az országgyűlési jóváhagyás után a Katonai Főügyészség, a területi katonai ügyészségek költségvetésének végrehajtását; féléves számszaki, valamint éves számszaki és szöveges beszámolót készít a gazdálkodás végrehajtásáról, a költségvetési előirányzatok felhasználásáról,
c) szervezi és irányítja a gazdálkodást, kezdeményezi és előkészíti az éves költségvetés szükség szerinti előirányzat-módosítását,
d) folyamatosan adatszolgáltatást végez a HM Költségvetési Gazdálkodási Információs Rendszere számára a kötelezettségek teljesítéséről és a kintlévőségek helyzetéről, továbbá adatszolgáltatást biztosít az Információs Rendszer integrált emberi erőforrás-gazdálkodási alrendszere számára,
e) biztosítja a katonai főügyész által a területi katonai ügyészségek részére jóváhagyott költségvetési keretek felhasználásához a havi pénzszükségletet,
f) biztosítja az előírt zárási időpontig a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság számára küldendő havi változásjelentések alapján az ügyészségi alkalmazottak járandóságainak, jogosultságainak időbeni kifizetését,
g) figyelemmel kíséri a belső ellenőrzés, a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében a költségvetési előirányzatok felhasználását, a gazdasági-pénzügyi folyamatok alakulását, helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzi a területi katonai ügyészségek pénzügyi és anyagellátó tiszthelyetteseinek munkáját, pénzügyi-számviteli tevékenységét,
h) irányítja és ellenőrzi a katonai ügyészi szervezet állománytáblájában rendszeresített és biztosított szolgálati gépjárművek ügyintézését, intézkedik szakszervizben történő javításukra, kezdeményezi a gépjárművek selejtezését,
i) ellátja a katonai ügyészi szervezetben lévő irodatechnikai eszközök üzemeltetésével, javításával kapcsolatos feladatokat,
j) gondoskodik a katonai ügyészi szervezet egyéb speciális katonai anyagi, technikai, fegyverzeti ellátásáról.
5. A Legfőbb Ügyészségés a Katonai Főügyészség működésénekegyes szabályai
A legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészség
és a Katonai Főügyészség
irányítási és felügyeleti eszközei
25. §
(1) Irányítási és felügyeleti eszközök:
a) az irányító intézkedések,
b) a felügyeleti ellenőrzések.
(2) Irányító intézkedések:
a) a legfőbb ügyész utasítása,
b) a katonai főügyész intézkedése,
c) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész, valamint a főosztályvezető körlevele.
(3) Felügyeleti ellenőrzések:
a) az általános vizsgálat,
b) a szakági vizsgálat,
c) a célvizsgálat.
A legfőbb ügyész utasítása
26. §
(1) A legfőbb ügyész utasítása az egész ügyészi szervezetre, illetőleg egy vagy több ügyészi szakterületre, továbbá az ügyészség működésének különböző területeire vonatkozó előírás, amely meghatározza az ügyészi feladatokat, a feladatok megvalósításának módját, az ügyintézési, az igazgatási, a számítástechnika-alkalmazási, az informatikai, a pénzügyi és a gazdálkodási tevékenység rendjét.
(2) A legfőbb ügyész utasításának tervezetét a tárgykör szerint illetékes főosztály készíti el és egyezteti az érdekelt főosztályokkal, valamint – szükség esetén – az alárendelt ügyészségekkel, az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezetével, az Ügyészek Országos Egyesületével és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával (az utóbbiak az utasítás alkalmazásában együtt: érdekképviseleti szervek). Az egyeztetés során a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályt érdekelt főosztálynak kell tekinteni.
(3) Költségkihatással járó szabályozás esetén a tervezet pénzügyi kihatásait be kell mutatni.
(4) Az észrevételek egyeztetése az előkészítő főosztály feladata. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a legfőbb ügyész dönt.
(5) Az egyeztetett utasítás tervezetét kiadás előtt az illetékes legfőbb ügyész helyettes részére be kell mutatni.
A katonai főügyész intézkedése
27. §
(1) A katonai főügyész intézkedése (a továbbiakban: intézkedés) a katonai ügyészségen meghatározza a katonai ügyészi feladatok megvalósításának módját, rendezi az általános szabályozástól eltérő ügyintézési, igazgatási és pénzügyi kérdéseket.
(2) Az intézkedés tervezetét a tárgykör szerint illetékes főosztály készíti el és egyezteti.
(3) Az intézkedést – kiadás előtt – a legfőbb ügyésznek be kell mutatni.
A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes,
a főosztályvezető ügyész
és a főosztályvezető körlevele
28. §
(1) A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész és a főosztályvezető körlevele jogszabályban, illetőleg legfőbb ügyészi utasításban, katonai főügyészi intézkedésben szabályozott kérdések végrehajtását segíti elő, eligazítást nyújt a jogalkalmazás részleteire, illetőleg más szerv előírásainak figyelemmel kísérésére hív fel.
(2) A körlevél előkészítésére és kiadására a 26. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztetés során a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályt nem kell érdekelt főosztálynak tekinteni.
Az általános, a szakági és a célvizsgálat
29. §
(1) A főügyészség (területi katonai ügyészség) működésének, szakmai tevékenységének átfogó értékelése, a szakágak együttműködésének, a vezetői, az irányító és az ellenőrző munka eredményeinek elemzése és segítése céljából a Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség) általános vizsgálatot folytathat.
(2) Az egyes ügyészi szakterületeken folyó szakmai munka rendszeres figyelemmel kísérése, illetve meghatározott ügycsoportokban és ügyekben az ügyintézés ellenőrzése és segítése végett az alárendelt ügyészségeken a Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség) szakági, illetőleg célvizsgálatot tarthat.
A jogszabályok véleményezése
30. §
(1) A Legfőbb Ügyészség véleményt nyilvánít
a) törvény és kormányrendelet,
b) miniszteri rendelet
tervezetéről.
(2) A véleményt a tervezet által érintett ügykör szerint illetékes főosztály alakítja ki.
(3) Ha a tervezet több főosztály ügykörét érinti, az érintett főosztályok véleményét is ki kell kérni.
(4) A Legfőbb Ügyészség állásfoglalását tartalmazó véleményt – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgya szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes kiadmányozza.
(5) A Legfőbb Ügyészség állásfoglalását tartalmazó véleményt a minősített többséget igénylő törvénytervezetek, a költségvetési és az annak végrehajtásáról szóló zárszámadási törvénytervezet, továbbá a nemzetközi szerződések esetében a legfőbb ügyész kiadmányozza.
(6) Az (5) bekezdésben említett vélemény előkészítése során az eljáró főosztály a tervezetet a kiadmányozásra beterjesztés előtt a tárgy szerint illetékes legfőbb ügyész helyettesnek bemutatja.
Az Ügyészségi Közlöny
31. §
(1) Az Ügyészségi Közlöny a Legfőbb Ügyészség hivatalos lapja. A közlönyt a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály szerkeszti.
(2) Az Ügyészségi Közlönyben kell közzétenni a legfőbb ügyész utasítását és körlevelét. A közlönyben a 25. § (2) bekezdésének b)–c) pontjában foglalt más irányító intézkedés, továbbá a Magyar Közlönyben kihirdetett bármely jogszabály, illetőleg nemzetközi szerződés is közzétehető.
(3) Az Ügyészségi Közlönyben – a (2) bekezdésben felsoroltakon túl – közölni lehet:
a) a minisztériumok és országos hatáskörű szervek hivatalos lapjaiban közzétett és a Magyar Közlönyben meg nem jelent, az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe tartozó általános érvényű intézkedések, valamint a közlemények közül azokat, amelyek ismeretére az ügyészi munka során szükség lehet,
b) az Alkotmánybíróság határozatait (végzéseit); a Legfelsőbb Bíróság jogegységi és egyedi ügyben hozott, a gyakorlat irányítására alkalmas elvi bírósági határozatait, valamint a Legfőbb Ügyészség szakmai kollégiumainak, illetőleg főosztályainak állásfoglalásait,
c) az ügyészi szervezet személyi híreit, a pályázatokat és a fontos közleményeket,
d) az általános és a szakági vizsgálatok alapján készített legfőbb ügyészségi összefoglaló jelentések, illetve a statisztikai összefoglalók általános érvényű megállapításainak lényegét,
e) az általános, a szakági, illetőleg a célvizsgálatok során hozott intézkedések egyes részeit, amennyiben azoknak az ügyészi munka végzését illetően elvi jelentőségük van,
f) az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek közérdekű közleményeit.
(4) A közzétételre szánt szöveget – a kéziratot – két nyomdakész példányban kell a közlöny szerkesztőségének megküldeni.
32. §
(1) A főügyész a jogszabályok, az irányító intézkedések és a Legfőbb Ügyészségtől kapott utasítások alapján vezeti a főügyészséget, továbbá irányítja, felügyeli és ellenőrzi a főügyészséghez tartozó ügyészségi nyomozó hivatal, valamint az alárendelt helyi ügyészségek tevékenységét.
(2) A főügyész – a legfőbb ügyész által jóváhagyott – utasítással határozza meg a főügyészség szervezeti felépítését, a főügyészhelyettesek, továbbá a főügyészség szervezeti egységeinek feladatkörét; dönt a kizárólagos hatáskörébe utalt, illetőleg a magához vont ügyekben.
(3) A főügyész hatáskörébe tartozik különösen:
a) a főügyészség hatáskörébe tartozó ügyekben a legfőbb ügyészhez és az országgyűlési képviselőkhöz intézett iratok, továbbá – a legfőbb ügyész által meghatározott körben – az országgyűlési biztosokhoz intézett iratok kiadmányozása,
b) a Legfőbb Ügyészséghez és a főügyészekhez intézett iratok kiadmányozása,
c) irányító intézkedések kiadása,
d) a főügyészség illetékességi területén működő ügyészek szakági beosztásának meghatározása,
e) a főügyészségi ügyészségi alkalmazottak feladatkörének és kiadmányozási jogkörének meghatározása,
f) a főügyészség munkatervének, valamint személyügyi és továbbképzési tervének elkészítése,
g) munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó esetekben,
h) a személyügyi és továbbképzési ügyészi munka irányítása,
i) a főügyészség létszámkeretén belül a főügyészség ügyészi létszámának – ideértve a helyi ügyészségek összlétszámát is – megállapítására irányuló kezdeményezés, továbbá a helyi ügyészségek létszámának megállapítása, valamint az irányítása és vezetése alá tartozó ügyészi szervek létszámával történő gazdálkodás,
j) javaslattétel állami kitüntetésre, legfőbb ügyészi elismerésre; főügyészi elismerésben részesítés,
k) a helyi vezető ügyészek és a főügyészségi ügyészek kizárása tárgyában történő döntés,
l) gazdálkodás a főügyészség részére megállapított költségvetési előirányzattal és a kezelésében lévő vagyonnal, a kötelezettségvállalás, az utalványozás és a belső ellenőrzés rendjének kialakítása,
m) általános, szakági és célvizsgálatok elrendelése,
n) a számítástechnika-alkalmazási és az informatikai tevékenység, valamint a titkos ügykezelés irányítása és ellenőrzése,
o) külön utasításban foglaltak szerint sajtótájékoztatók tartása, a helyi hírközlő szervek részére hivatalos közlemény kiadása, illetve felhatalmazás megadása az ügyészségen folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyekről adandó tájékoztatást illetően,
p) az ügyészségi nyomozó hivatal működésének irányítása, felügyelete és ellenőrzése,
q) az érdekképviseleti szervekkel való együttműködés.
(4) A főügyész a (3) bekezdés b), e) és k), valamint m) és o)–p) pontjában foglalt hatásköreit a helyetteseire átruházhatja.
(5) A főügyész a főügyészség működéséről – a legfőbb ügyész által meghatározott szempontok szerint – írásos beszámolót készít és azt évenként február 28-áig a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra felterjeszti.
A főügyészhelyettes
33. §
(1) Ha a legfőbb ügyész eltérően nem rendelkezik, főügyészhelyettesek:
a) a büntetőjogi főügyészhelyettes,
b) a magánjogi és közigazgatási jogi főügyészhelyettes.
(2) A főügyészhelyettes
a) irányítja szakterületét,
b) gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról,
c) összehangolja a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét,
d) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel legfőbb ügyészi és főügyészi utasítások vagy más irányító intézkedések bízták meg, illetőleg amelyeket a főügyész saját hatásköréből átruházott,
e) szükség szerint ügyintéző munkát végez.
(3) A főügyészt – akadályoztatása esetén – a büntetőjogi főügyészhelyettes helyettesíti.
A főügyészségi osztályvezető
és csoportvezető ügyész
34. §
(1) Az osztályvezető ügyész a jogszabályok, a legfőbb ügyészi és a főügyészi utasítások, továbbá az egyéb irányító intézkedések keretei között vezeti a szervezeti egységet, biztosítja a feladatok teljesítését és ügyintézői munkát is végez.
(2) Ha a főügyészség szervezete nem tagozódik osztályokra, az (1) bekezdésben megjelölt feladatokat a csoportvezető ügyész látja el.
(3) A Fővárosi Főügyészség szervezete a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.
2. A főügyészség szervezete
A főügyészség szervezeti és működési szabályzata
35. §
(1) A főügyészség szervezetét a főügyészség szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(2) A szervezetet a büntetőjogi, az ügyészségi nyomozásokból adódó, a magánjogi és közigazgatási jogi, továbbá az igazgatási, a személyügyi és továbbképzési, a számítástechnika-alkalmazási és informatikai, illetőleg a pénzügyi és gazdálkodási feladatokra figyelemmel kell kialakítani.
(3) Ahol a főügyészség ügyészi létszáma a tíz főt nem éri el, a (2) bekezdés szerinti szakterületeket –szervezeti tagozódás nélkül – az illetékes főügyészhelyettes közvetlenül vezeti.
(4) A funkcionális feladatok ellátását közvetlenül a főügyész irányítja.
Az ügyészségi nyomozó hivatal
36. §
(1) Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó, illetőleg az arra jogosult által oda utalt ügyek nyomozását a főügyészség szervezeti egységeként működő ügyészségi nyomozó hivatal látja el.
(2) A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a Fővárosi Főügyészség országos illetékességgel rendelkező önálló szervezeti egysége.
3. A főügyészség működésének egyes szabályai
A főügyész irányítási és felügyeleti eszközei
37. §
(1) Irányítási és felügyeleti eszközök:
a) az irányító intézkedések,
b) a felügyeleti ellenőrzések.
(2) A főügyész irányító intézkedései:
a) a főügyész utasítása,
b) a főügyész körlevele.
(3) Felügyeleti ellenőrzések:
a) az általános vizsgálat,
b) a szakági vizsgálat,
c) a célvizsgálat.
A főügyész utasítása és körlevele
38. §
(1) A főügyész utasítása – a jogszabályok és a legfőbb ügyészi utasítások keretei között – szabályozza
a) a főügyészség szervezetét és működését,
b) azokat a kérdéseket, amelyek a főügyészség illetékességi területén sajátos szabályozást igényelnek.
(2) A főügyész utasítása a főügyészségre és az alárendelt helyi ügyészségekre kötelező.
(3) A főügyész körlevele jogszabályban, legfőbb ügyészi utasításban, főügyészi utasításban szabályozott kérdések végrehajtását segíti elő.
A főügyész felügyeleti ellenőrzései
39. §
A 37. § (3) bekezdésében említett vizsgálatokat a főügyész a főügyészségre, illetőleg az alárendelt helyi ügyészségekre kiterjedően rendeli el.
40. §
(1) A területi katonai ügyészséget vezető ügyész irányítja. E jogkörében
a) felel illetékességi területén a teljes katonai ügyészi tevékenységéért; a katonai és a társszervek vezetőivel való helyes munkakapcsolat kialakításáért; jelentést tesz a Katonai Főügyészség részére a törvényességi tapasztalatokról, a területi katonai ügyészség munkájáról és fegyelmi, erkölcsi helyzetéről,
b) gyakorolja az ügyészségi alkalmazottak tekintetében őt megillető jogokat és felterjeszti az őket érintő, de a katonai főügyész hatáskörébe tartozó javaslatait,
c) gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a munkaterv teljesítését, a szolgálati, valamint a munkafegyelmet,
d) meghatározza a beosztott ügyészségi alkalmazottak feladatkörét és kiadmányozási jogkörét.
(2) A területi katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese
a) vezeti a rábízott szervezeti egységet,
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a vezető ügyész megbízza, illetőleg amelyeket saját hatásköréből rá átruházott,
c) a vezető ügyész akadályoztatása esetén ellátja annak feladatait.
(3) A területi katonai ügyészség csoportvezető ügyésze vezeti a csoportot, felelős működéséért, feladatai teljesítéséért és az ellenőrzésért.
A területi katonai ügyészség szervezete
41. §
A területi katonai ügyészség szervezetét, valamint szervezeti és működési szabályzatát a katonai főügyész javaslata alapján a legfőbb ügyész hagyja jóvá.
A területi katonai ügyészség feladata
42. §
(1) A területi katonai ügyészségek illetékességi területükön
a) nyomozásokat folytatnak, vádat képviselnek és végzik a rendkívüli perorvoslatok előkészítését; törvényességi felügyeletet gyakorolnak a hatáskörükbe tartozó nyomozások, valamint a katonai büntetés-végrehajtási szervek eljárása felett,
b) ellátják a hatáskörükbe tartozó magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységet,
c) ellátják a parancsnoki jogalkalmazással kapcsolatos törvényességi felügyeletet, részt vesznek a katonai szerveknél folyó jogi ismeretterjesztésben, illetve a nyomozótisztek jogi képzésében és továbbképzésében,
d) intézik a kérelmeket, panaszokat és egyéb beadványokat,
e) elkészítik a katonai ügyészi munkára vonatkozó vagy a katonai ügyészi szervezetet érintő, de a Katonai Főügyészség vagy az országos szervek döntési jogkörébe tartozó javaslataikat,
f) intézik a hatáskörükbe utalt katonai, igazgatási, szervezési, személyügyi, gazdasági és pénzügyi feladatokat.
(2) A területi katonai ügyészségek működésére egyebekben a 37–38. § szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
43. §
(1) A vezető ügyész a jogszabályok, az irányító intézkedések és a feletteseitől kapott utasítások alapján vezeti a helyi ügyészséget és – szükség szerint – ügyintéző munkát is végez.
(2) A vezető ügyész hatáskörébe tartozik:
a) a helyi ügyészség ügyrendjének, az ügyészségi alkalmazottak feladatkörének és kiadmányozási jogkörének – a főügyész jóváhagyásával történő – meghatározása,
b) a helyi ügyészség munkatervének megállapítása,
c) javaslattétel azokban a személyügyi és továbbképzési kérdésekben, amelyek a vezetése alatt álló ügyészség ügyészségi alkalmazottait érintik,
d) döntés az alárendelt ügyészek kizárásáról.
A vezetőhelyettes ügyész
és a csoportvezető ügyész
44. §
(1) Ha a helyi ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészek létszáma, illetőleg más ok szükségessé teszi, a legfőbb ügyész vezetőhelyettes, illetőleg csoportvezető ügyészt nevez ki.
(2) A vezetőhelyettes, illetőleg a csoportvezető ügyész ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a vezető ügyész megbízza, továbbá ügyintéző munkát végez.
(3) A vezetőhelyettes ügyész a vezető ügyész akadályoztatása esetén dönt, illetőleg intézkedik olyan kérdésekben, amelyek a vezető ügyész hatáskörébe tartoznak.
(4) Ha a helyi ügyészségen több vezetőhelyettes ügyész teljesít szolgálatot, az ügyrend határozza meg, hogy a vezető ügyészt melyik vezetőhelyettes ügyész és milyen jogkörrel helyettesíti.
2. A helyi ügyészség szervezete és hatásköre
A helyi ügyészség szervezete
45. §
A helyi ügyészségeken szervezeti egységek általában nincsenek. Ha a helyi ügyészség ügyforgalma indokolja – a főügyész jóváhagyásával – a helyi ügyészségen a vezető ügyész szervezeti egységeket alakíthat.
A helyi ügyészség hatásköre
46. §
A helyi ügyészség jár el azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy irányító intézkedés nem utal más ügyészi szerv hatáskörébe.
47. §
Az ügyész kötelessége, hogy feladatait a jogszabályok, az utasítások és más irányító intézkedések, valamint az ügyviteli szabályok alapján esküjéhez híven teljesítse.
Az ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó,
az ügyészségi nyomozó és az ügyészségi ügyintéző
48. §
(1) Az ügyészségi titkárt az ügyészi jogok törvényben meghatározottak szerint illetik meg.
(2) Az ügyészségi fogalmazó ügyészi jogokat –törvényben meghatározottak szerint – ellenőrzés mellett gyakorolhat, kiadmányozási jog azonban nem illeti meg.
(3) Az ügyészségi nyomozó a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság tagjaként jár el, ügyészi jogkört nem gyakorolhat.
(4) Az ügyészségi ügyintéző az ügyészt segítő felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselő, aki az ügyész irányítása és felügyelete mellett ügyészi részjogosítványokat gyakorol.
(5) Az utasításban meghatározott ügyészi kötelességek az ügyészségi titkárra, fogalmazóra, nyomozóra és ügyintézőre is irányadók.
A tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott
49. §
(1) A tisztviselő az a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző, aki nem tartozik a 47–48. §-ban felsoroltak közé.
(2) Az ügykezelő ügyviteli feladatot ellátó ügyészségi alkalmazott.
(3) A fizikai alkalmazott a 47–48. §-ban és az e § (1)–(2) bekezdésében nem említett ügyészségi dolgozó.
2. A felettes ügyészség, a felettes ügyész
és az utasítási jog
A felettes ügyészség
50. §
Felettes ügyészség
a) a Legfőbb Ügyészség az összes nem katonai ügyészi szerv,
b) a főügyészség a megye (főváros) területén működő helyi ügyészségek,
c) a Katonai Főügyészség a területi katonai ügyészségek
tekintetében.
A felettes ügyész
51. §
Ha jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás eltérően nem rendelkezik, felettes ügyész
a) a Legfőbb Ügyészségen és a Katonai Főügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a más vezető beosztású ügyész,
b) a főügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főügyész, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a Legfőbb Ügyészség ügyésze, a főügyészhelyettes, a főügyészségi osztályvezető (csoportvezető) ügyész,
c) a területi katonai ügyészségen: a legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a területi katonai ügyészséget vezető ügyész, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a Katonai Főügyészség ügyésze, a területi katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese és a területi katonai ügyészség csoportvezető ügyésze,
d) a helyi ügyészségen: a b) pontban említett ügyész, valamint a vezető ügyész, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a főügyészségi ügyész és a vezetőhelyettes, illetőleg a csoportvezető ügyész.
A felettes ügyészség utasítási joga
52. §
(1) A felettes ügyészség az alárendelt ügyészségeket utasíthatja, azoktól bármely ügy elintézését saját hatáskörébe vonhatja, illetőleg az ügy elintézésére más – alárendelt – ügyészséget jelölhet ki.
(2) Ha a Legfőbb Ügyészség a helyi ügyészséget utasítja vagy attól valamely ügy elintézését elvonja, erről a felettes főügyészséget egyidejűleg tájékoztatja.
A kapott utasítás végrehajtásának szabályai
53. §
A kapott utasítás végrehajtása során az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló – többször módosított – 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 43. §-ának, 81/N. §-a (1) bekezdésének és 89. §-a (1) bekezdésének alkalmazásáról az utasítottnak a közvetlen felettesét tájékoztatnia kell, ha az utasítást nem tőle kapta, kivéve, ha az utasítás olyan ügyben történt, amelynek az intézéséből a közvetlen felettest kizárták.
3. Jelentéstételi kötelezettség; joga személyes meghallgatáshoz; vezetői ügykör átadása
Jelentéstételi kötelezettség
54. §
Ha az ügy tárgyának jelentősége vagy az ügyben érintett személyek köre miatt indokolt, a legfőbb ügyészt az ügyről haladéktalanul tájékoztatni kell.
A személyes meghallgatás joga
55. §
A személyével kapcsolatos problémáit, illetve egyéb javaslatait az ügyészségi alkalmazott közvetlenül – a szolgálati út betartása nélkül – a közvetlen felettesét felügyelő felettes ügyészségi alkalmazott elé terjesztheti.
Vezetői ügykör átadása
56. §
(1) Az Üsztv. 16. §-a (2) bekezdésének a)–d) pontjában és i)–k) pontjában meghatározott magasabb vezető állású ügyészi, valamint (3) bekezdésének c)–d) és h) pontjában, továbbá a 86. §-a (2) bekezdésében megjelölt vezetői ügykörök átadása esetén átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a felettes ügyészség vezetőjének tájékoztatásul meg kell küldeni.
(2) A főügyész az (1) bekezdésben meg nem jelölt más vezető beosztás esetén is előírhatja átadás-átvételi jegyzőkönyv készítését.
4. Munkarend és együttműködés
az ügyészi szervezetben
A munkaterv
57. §
(1) A legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a főügyész, a területi katonai ügyészséget vezető ügyész és a helyi ügyészséget vezető ügyész az alárendelt, illetve az általa vezetett ügyészi szerv részére éves munkatervet állapít meg.
(2) A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a Legfőbb Ügyészség munkatervét a főosztályoknak, a Katonai Főügyészségnek és a főügyészségeknek a tárgyévet megelőző év december 15-éig megküldi. A Katonai Főügyészség a munkatervét a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálynak és a területi katonai ügyészségeknek megküldi.
(3) A munkaterv megjelöli az elvégzendő feladatot, a teljesítés határidejét és a végrehajtásért felelőst. A főügyészségi és a helyi munkaterveknek tartalmazniuk kell a felettes ügyészség munkatervében kötelezően előírt, valamint a helyi sajátosságok folytán indokolt feladatokat. A vizsgálati szempontokat a vizsgálati jelentés felterjesztésének határidejét legalább tíz héttel megelőzően kell a vizsgálatot végző ügyészség részére kiadni.
(4) A főügyészség a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályhoz, a területi katonai ügyészség a Katonai Főügyészséghez a Legfőbb Ügyészség, illetőleg a Katonai Főügyészség munkatervének kézhezvételétől számított egy hónapon belül felterjeszti munkatervének tervezetét. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a munkaterveket a Legfőbb Ügyészség főosztályaihoz eljuttatja. A főosztályok, illetőleg a Katonai Főügyészség az észrevételeiket 15 napon belül közvetlenül ismertetik a felterjesztőkkel.
(5) A munkatervben szereplő feladatok előírt időben való végrehajtása kötelező.
(6) A végrehajtás alól felmentést, a módosításra engedélyt,
a) a Legfőbb Ügyészség, illetőleg a Katonai Főügyészség munkatervében lévő feladat esetén a legfőbb ügyész (a katonai főügyész),
b) a főügyészség, illetőleg a helyi ügyészség munkatervében lévő – a főügyész, illetve a helyi ügyészség vezetője által meghatározott – feladat esetén a főügyész
adhat.
A személyügyi és továbbképzési terv
58. §
(1) Személyügyi és továbbképzési tervet évente kell készíteni a főügyészségeken és az OKRI-ban (helyi tervek), valamint a Legfőbb Ügyészségen a főosztályok javaslatai alapján (központi terv).
(2) A személyügyi és továbbképzési terv részei:
a) létszámterv (a személyi állomány megtervezése az ügyészi szervezet várható feladataival összhangban; létszámfejlesztés és átcsoportosítás, az összetétel szükséges változásai stb.),
b) utánpótlási terv (a szükséges, illetve várható változások függvényében az utánpótlás szempontjából számba vehető személyek körének meghatározása, vezetői álláshelyekre pályázat kiírásának jelzése),
c) képzési és továbbképzési terv (az ügyészségi alkalmazottak egyes csoportjai részére szakmai ismeretek fejlesztése, a gyakorlati tapasztalatok közreadása céljából szervezendő rendezvények, ügyészségi alkalmazottak posztgraduális továbbképzése),
d) szociális terv (a lakásszerzés munkáltatói támogatása iránti várható igények felmérése, az ügyészségi alkalmazottak szociális helyzetének javításával, a munkabéren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tennivalók, javaslatok), továbbá
e) a központi terv esetében
– beszámoló az előző év személyügyi és továbbképzési feladatainak végrehajtásáról és
– az ellenőrzési terv.
(3) A személyügyi és továbbképzési tervet a következő év január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időszakra kell elkészíteni.
(4) A helyi terveket és a központi terv elkészítéséhez adott javaslatokat a tervidőszakot megelőző év november 15-éig kell felterjeszteni a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra.
(5) A személyügyi és továbbképzési tervet a legfőbb ügyész (központi terv), illetőleg a főügyész, az OKRI igazgatója (helyi terv) hagyja jóvá.
(6) A vezetői értekezlet állásfoglalásáról és a legfőbb ügyész döntéséről a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőket az értekezletet követő 15 napon belül a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály írásban tájékoztatja.
(7) A katonai ügyészi szervezet személyügyi és továbbképzési tervét a Katonai Főügyészség ilyen terve tartalmazza; előkészítésére a (2)–(3) és az (5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
A szervezeti egységek ügyrendje
és együttműködése
59. §
(1) A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség főosztályainak ügyrendjében, illetőleg a főügyészségek (területi katonai ügyészségek) szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a belső szervezeti egységeiket és feladatkörüket, továbbá a szervezeti egységeik közötti együttműködést, illetőleg a helyi ügyészség ügyrendjében a szervezetét és működését.
(2) A szervezeti egységek együttműködésének alapelve, hogy feladataik megoldása során az ügyköreik érintkezési területein egymást tájékoztatva, segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el.
(3) Azokat az ügyeket, amelyek valamelyik résztvevő személye vagy az ügy természete miatt fontosak, a felettes ügyésszel haladéktalanul ismertetni kell.
(4) A főügyészség külföldi ügyészi szervvel csak a Nemzetközi és Európai Ügyek Irodájának – a területi katonai ügyészség a katonai főügyésznek – az előzetes jóváhagyásával léphet hivatalos kapcsolatba, kivéve, ha nemzetközi megállapodás – ideértve a legfőbb ügyész által kötött megállapodást is – eltérően rendelkezik.
A kiadmányozási jog
60. §
(1) Az intézkedés-tervezetek az arra jogosult kiadmányozásával válnak intézkedésekké. A kiadmányozási jog – ha a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a szervezeti egység ügyrendje vagy az ügyészségi alkalmazott munkaköri leírása eltérően nem rendelkezik – magában foglalja
a) az érdemi döntést,
b) az intézkedés (döntés, véleménynyilvánítás, közbenső intézkedés) közlésének (kiadásának) elrendelését,
c) az ügyirat irattárba helyezését.
(2) Az érdemi döntéseket – az elintézési tervezet elkészítésével – az ügy előadója készíti elő.
(3) Ha nem ő a kiadmányozó, az ügy előadója a tényállás helyességéért és az érdemi döntéshez szükséges teljességéért felel.
(4) A kiadmányozó és a közbenső felülvizsgáló a döntés érdemi részéért felelős.
(5) Az elintézési tervezetnek a kiadmányozó (felülvizsgáló) által kijavított részéért és azért a tervezetért, amelyet az ügy előadója a kiadmányozó (felülvizsgáló) utasítása szerint készít el, kizárólag a kiadmányozó (felülvizsgáló) felelős.
(6) Ha az ügyintéző, illetve a kiadmányozó a felettes ügyészség vagy a felettes ügyész utasítása szerint járt el, az intézkedésért az utasítást adó felelős.
A félfogadás
61. §
(1) Az ügyészségekhez panasszal, bejelentéssel, kérelemmel fordulókat vagy meghatalmazottaikat (törvényes képviselőiket) a kijelölt ügyészek (ügyészségi titkárok, ügyészségi fogalmazók) kötelesek a félfogadás rendjének megtartásával fogadni, részükre a megfelelő felvilágosítást megadni és szükség esetén intézkedni vagy az illetékes ügyésznél intézkedést kezdeményezni.
(2) A félfogadás rendjét az adott ügyészség vezetője állapítja meg.
5. Vezetői értekezletek és az ügyészségi testületek
A Legfőbb Ügyészség vezetői értekezlete
62. §
(1) Az ügyészi szervezet irányításában a legfőbb ügyészt vezetői értekezlet segíti.
(2) A vezetői értekezlet tagjai:
a) a legfőbb ügyész,
b) a legfőbb ügyész helyettesek,
c) a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetője,
d) a legfőbb ügyész személyi titkára.
(3) A vezetői értekezletet a legfőbb ügyész hívja össze.
(4) A vezetői értekezletről a legfőbb ügyész személyi titkára – a legfőbb ügyész döntését is tartalmazó – emlékeztetőt készít és azt az értekezlet résztvevőinek megküldi.
Főosztályvezetői értekezlet
63. §
(1) A legfőbb ügyész a főosztályvezetők részére –szükség szerint, de legalább havonta – kötött napirend nélküli főosztályvezetői értekezletet tart, amelyen a Sajtóiroda vezetője és a legfőbb ügyész személyi titkára is részt vesz.
(2) Az értekezlet megszervezéséről a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály gondoskodik.
(3) Az értekezletről hangfelvétel készül és arról a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály – a legfőbb ügyész döntését is tartalmazó – emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevőinek, valamint a feladatok végrehajtásáért felelősöknek megküld.
Legfőbb ügyész helyettesi értekezlet
64. §
(1) A legfőbb ügyész helyettesek a felügyeleti területükön felmerülő elvi vagy operatív kérdések eldöntésére és a résztvevők kölcsönös tájékoztatására –ideértve a vezetői értekezletről adott tájékoztatást is –legfőbb ügyész helyettesi értekezletet tartanak.
(2) Az értekezlet megszervezését a legfőbb ügyész helyettes által kijelölt ügyészségi alkalmazott végzi.
(3) Az értekezleten a felügyeleti területhez tartozó főosztályvezetők, továbbá a legfőbb ügyész helyettes által meghívott ügyészségi alkalmazottak vesznek részt.
Országos vezetői értekezlet
65. §
(1) A legfőbb ügyész negyedévenként országos vezetői értekezletet tart, amelyen értékeli az ügyészi szervezet tevékenységét, a feladatok végrehajtását, meghatározza a következő időszak tennivalóit és követelményeit.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt értekezleten a 62. § (2) bekezdésében és a 63. § (1) bekezdésében említettek, továbbá a főügyészek, a területi katonai ügyészségeket vezető ügyészek, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek vezetői, valamint a legfőbb ügyész által külön meghívottak vesznek részt.
(3) Az értekezlet megszervezése a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály feladata.
(4) Az országos vezetői értekezlet megtárgyalja azokat az ügyeket, amelyeket a legfőbb ügyész az értekezlet elé terjeszt.
(5) Az országos vezetői értekezletre benyújtandó előterjesztést, javaslatot az értekezlet előtt tíz munkanappal kell eljuttatni a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra, a főosztály vezetője által meghatározott példányszámban.
(6) Ha az országos vezetői értekezleten a legfőbb ügyész által hozott döntés eltér az előterjesztett javaslattól, a döntés szerinti szöveget az előterjesztő készíti el.
(7) Az értekezletről hangfelvétel készül és arról a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály – a legfőbb ügyész döntését is tartalmazó – emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevőinek, valamint a feladatok végrehajtásáért felelősöknek megküld.
Szakágvezetői értekezlet
66. §
A legfőbb ügyész helyettesek szakáguk területén a szükséghez képest az illetékes főügyészhelyettesek (területi katonai ügyészségek vezetői és helyettesei) részére országos értekezletet tartanak a munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából.
A főügyészségi vezetői értekezlet
67. §
(1) A főügyész tanácsadó testülete a főügyészségi vezetői értekezlet, melynek tagjai:
a) a főügyész,
b) a főügyészhelyettesek,
c) a főügyész által kijelölt vezetők,
d) a személyügyi feladatokkal megbízott ügyész,
e) a helyi vezető ügyészek.
(2) Ha az adott kérdés tárgyalása szükségessé teszi, a főügyész az értekezletre az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek megyei (fővárosi) vezetőit, az érintett vezetőket, illetve a felelős ügyintézőket meghívja.
Az ügyészségi testületek
68. §
(1) Ügyészségi testületek:
a) az ügyészségi alkalmazottak tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa (Üsztv. 3–7. §);
b) az összügyészi értekezlet (Üsztv. 8. §);
c) az ügyészi tanács (Üsztv. 9–12. §);
d) a szakmai kollégium (Üsztv. 13. §).
(2) A Legfőbb Ügyészségen
a) büntetőjogi, valamint
b) magánjogi és közigazgatási jogi
szakmai kollégium működik.
(3) A Legfőbb Ügyészségen működő szakmai kollégiumok egy-egy jogágazat általános helyzetéről, az adott jogágazat jogalkalmazásának törvényességi kérdéseiről (szükség esetén a vizsgálati összefoglaló jelentésekről), valamint a jogágazat továbbfejlesztésére irányuló kodifikációs kérdésekről, továbbá más – az Üsztv. 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – ügyekben nyilvánítanak véleményt, illetőleg tesznek javaslatot.
(4) A Legfőbb Ügyészségen a büntetőjogi szakmai kollégiumban
a) a Nyomozás Felügyeleti Főosztály,
b) a Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya,
c) a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály ügyészei, valamint
d) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály és
e) a Katonai Főügyészség illetékes ügyészei
vesznek részt.
(5) A Legfőbb Ügyészségen a magánjogi és közigazgatási jogi szakmai kollégiumban
a) a Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztály ügyészei, valamint
b) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály és
c) a Katonai Főügyészség illetékes ügyészei
vesznek részt.
(6) A Kabinetiroda, a Nemzetközi és Európai Ügyek Irodája, a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály, valamint a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ügyészei a kollégiumok ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.
(7) Ha az adott kérdés megtárgyalása miatt indokolt, a kollégiumok együttes ülést tarthatnak.
(8) A szakmai kollégiumok működésével kapcsolatos feladatokat a kollégiumok titkárai látják el.
(9) A kollégiumok titkárait a legfőbb ügyész bízza meg.
69. §
(1) A Kabinetirodán működő Sajtóiroda, valamint a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztályon működő Informatikai Központ az osztállyal azonos jogállású szervezeti egység.
(2) A Kabinetirodán működő Személyi Titkárság és Parlamenti Titkárság a csoporttal azonos jogállású szervezeti egység.
A vezető tisztviselők jogállása
70. §
A főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre, osztályvezetőre, osztályvezető-helyettesre, csoportvezetőre (ügykezelési irodavezetőre) vezetői tevékenysége és munkavégzése szempontjából a főosztályvezető ügyészre, a főosztályvezető-helyettes ügyészre, az osztályvezető ügyészre, az osztályvezető-helyettes ügyészre és a csoportvezető ügyészre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Az ügyészi szervezetés az ügyészségi alkalmazottak
érdekképviseleti szerveinek együttműködése
71. §
Az ügyészi szervezet és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek – az ügyészi szervezet egészére vonatkozó – együttműködésére törvény, az utasítás és az érdekképviseleti szerveknek a legfőbb ügyésszel kötött megállapodása az irányadó.
2. Záró rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
72. §
A főügyészségek, a területi katonai ügyészségek szervezeti és működési szabályzatait, valamint a főosztályok és a helyi ügyészségek ügyrendjét az utasítás hatálybalépésétől számított 90 napon belül el kell készíteni, illetőleg az utasítással összhangban módosítani.
Az utasítás hatálybalépése
73. §
(1) Ez az utasítás – a 48. § (4) bekezdése kivételével – 2001. június 1-jén lép hatályba.
(2) A 48. § (4) bekezdése 2002. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló, többször módosított 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ utasítás 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) Az Országos Kriminológiai Intézet alapító okiratának közzétételéről szóló 9/1999. (ÜK. 8-9.) LÜ utasítás mellékletének 7. pontjában a „legfőbb ügyész” szövegrész helyébe a „legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese” szövegrész lép.
(5) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről szóló 3/1992. Legf. Ü. utasítás 8. §-ának (3)–(4) bekezdése,
b) a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről szóló 6/1994. (ÜK. 7.) LÜ utasítás,
c) az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ utasítás 37–46. §-a,
d) az ügyészségi nyomozó hivatalokról szóló 9/1995. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 7. §-ának (3) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja,
e) a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről szóló 6/1994. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról rendelkező 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ utasítás,
f) az ügyészi szervezet átalakításáról szóló 8/2000. (ÜK. 12.) LÜ utasítás.
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész
Az utasítást a 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 87. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, 2004. január 1. naípjával.
A Fellebbviteli Főügyészség és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség szervezeti és működési szabályainak kiadására az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról rendelkező 1999. évi CX. törvény 163. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel 2002. szeptember 1-je után kerül sor.
Az Országos Kriminológiai Intézet alapító okiratának közzétételéről a 9/1999. (ÜK. 8-9.) LÜ utasítás, szervezeti és működési szabályzatáról a legfőbb ügyész által jóváhagyott 1/2000. igazgatói utasítás rendelkezik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás