MK BH 2001/301
MK BH 2001/301
2001.06.01.
A bíróság az egyes bizonyítékok kellően indokolt elfogadásával – mérlegeléssel – olyan tényállást is megállapíthat, amely a fél által vitatott bizonyíték tartalmával nem áll ugyan összhangban, a per egyéb adataira figyelemmel azonban nem okszerűtlen [Pp. 206. § (1) bek.].
A felperes a keresetében a munkaviszonya rendes felmondással történt megszüntetésének megállapítását, az elmaradt munkabérét, valamint végkielégítés és mindezek kamatai megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél 1998. július 27. napjától számított 6 hónap felmondási idő lejártával rendes felmondással szűnik meg, és az alperest 1 008 000 forint felmondási időre járó munkabér, valamint 672 000 forint végkielégítés, illetve ezen összegek kamatai megfizetésére kötelezte.
Az ítélet tényállása szerint az alperes közgyűlése az 1998. március 11-én hozott határozatával a felperest visszahívta az igazgatósági elnök tisztségéből, majd 1998. július 13-án rendkívüli felmondással megszüntette a munkaviszonyát. Az 1998. július 27-én kelt jegyzőkönyv szerint az egyeztetés során az alperes szövetkezet elnöke a rendkívüli felmondást rendes felmondásra változtatta azzal, hogy a felperest hat havi felmondási idő és négy havi végkielégítés illeti meg. Az egyezségkötést követően a szövetkezeti elnök lemondott, és a szövetkezettől szintén távozott. A felperes ezután kérte az alperestől az egyezségben foglaltak teljesítését. Ez azonban nem vezetett eredményre.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a peres felek között létrejött előbbi egyezség jogszerű volt, mert az alperes szervezeti és működési szabályzata szerint az igazgatóság elnöke jogosult volt a munkáltatói jogkör gyakorlására.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és elutasította a felperes keresetét.
A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette. Megállapította, hogy az 1998. július 13-án meghozott igazgatósági határozat alapján a rendkívüli felmondást a szövetkezeti elnök adta ki az aláírásával, és a felperes ezt követően az 1998. július 31-én kelt munkáltatói igazolás átvételét az aláírásával igazolta. Ezen okirat szerint a felperes munkaviszonya „rendkívüli felmondás a munkáltató részéről” jogcímen szűnt meg. A jogvégzett felperes az igazolás átvételekor ez ellen nem emelt kifogást. Az elnök jogviszonya az alperesnél 1998. augusztus 6-án megszűnt. A munkaköre átadásakor folyamatban lévő ügyként nem jelölte meg a felperes munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetését, és jogviszonya megszűnéséig a felmondási járandóságok kifizetése iránt sem intézkedett. A felperes az alperesnek az 1998. július 27-én kelt jegyzőkönyvet az igénye bejelentésekor, 1998. október 1-jén adta át. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a perben nem bizonyította: mikor és milyen módon kezdeményezett egyeztetési eljárást. A per adatai alapján a bíróság arra következtetett, hogy az egyeztetés, illetve a jegyzőkönyvben foglalt egyezség megkötése nem történt meg 1998. augusztus 6-a, az elnök jogviszonyának megszűnése előtt. Ezért megállapította, hogy az 1998. július 27-ei keltezésű jegyzőkönyvben foglalt megállapodás érvénytelen.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását” és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte törvénysértésre [1992. évi I. törvény 29. § (1) bekezdés, Mt. 6. § (4) bekezdés, 7. § (6) bekezdés, 8. § (1) bekezdés] hivatkozva. Vitatta a munkáltatói jogkör gyakorlójára vonatkozó jogerős ítéleti álláspontot. Iratellenesnek tartotta azt a ténymegállapítást, hogy az egyeztetési jegyzőkönyv 1998. augusztus 6. és október 1. közötti időpontban készült. Állította, hogy a munkáltatói igazolást 1998 októberében állította ki részére az alperes. Az alperes bélyegzőjének használatára és az elnök közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatára hivatkozva vitatta a mérlegelés okszerűségét.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 275. §-ának (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Legfelsőbb Bíróság a peres iratok alapján dönt. A felperes felülvizsgálati kérelméhez csatolt iratok – a perben tanúként kihallgatott elnök közjegyzői okiratba foglalt vallomása és a felperes alpereshez írt levele, illetve az arra adott válaszirat – az előbbiekre tekintettel – a felülvizsgálat tárgyát nem képezhetik.
A bíróság az egyes bizonyítékok kellően indokolt elfogadásával – mérlegeléssel – olyan tényállást is megállapíthat, amely a fél által vitatott bizonyíték tartalmával nem áll ugyan összhangban, a per egyéb adataira figyelemmel azonban nem okszerűtlen [Pp. 206. § (1) bekezdés].
Az adott esetben a másodfokú bíróság az előbbieknek megfelelően, eljárási jogszabálysértés nélkül vonta le a következtetését arra nézve, hogy a felperes által az alperesnek 1998. október 1-jén átadott egyeztetési jegyzőkönyv, illetve az abban rögzített megállapodás nem az ott megjelölt időpontban (1998. július 27-én), hanem az elnök jogviszonyának megszüntetését (1998. augusztus 6.) követően született. Ezt a bíróság mérlegelési körébe vont adatok kellően alátámasztják; így különösen a vitatott jegyzőkönyv tartalmával ellentétes, a munkaviszony megszűnéséről szóló munkáltatói igazolás és annak kifogás nélküli átvétele, a jegyzőkönyvben a munkáltató nevében a felmondási járandóságok egyidejű kifizetésére vállalt intézkedés elmaradása, amelynek elfogadható indokát az érintettek nem adták A felülvizsgálati kérelem ezért iratellenességre, okszerűtlen következtetésre hivatkozva alaptalanul támadta a jogerős ítéletet.
A másodfokú bíróságnak az előbbiek szerint megalapozott ténymegállapításából következik, hogy az elnöki tisztségéről és igazgatósági tagságáról lemondott elnök a munkáltató nevében a vitatott egyezség megkötésére nem volt jogosult. Ezért az érvénytelenségre vonatkozó ítéleti megállapítást is tévesen vitatta a felülvizsgálati kérelem.
Az elnök munkáltatói jogkörével kapcsolatos felülvizsgálati érvelés a előzőek miatt az érdemben helyes döntést nem érinti, ezért ennek vizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság mellőzte.
A munkáltatói igazolás átvételének időpontjával kapcsolatos felülvizsgálati előadás a jogerős ítélet következtetésének támadására nem alkalmas, mert az állított 1998. októberi átvétel ugyancsak azt támasztja alá, hogy a felperes a rendkívüli felmondásáról szóló igazolást az egyeztetési jegyzőkönyv dátumát követően vette át. E tekintetben a másodfokú bíróság mérlegelése során helytállóan vette figyelembe azt a körülményt, hogy a felperes jogi végzettséggel rendelkezik.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.488/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás