KK BH 2001/304
KK BH 2001/304
2001.06.01.
A már kisajátított ingatlan ismételt kisajátítására nincs lehetőség (1976. évi 24. tvr. 6. §).
A jogerős ítéleti tényállás szerint a M5-ös autópálya Kecskemét városát elkerülő szakaszának megépítése érdekében a II. r. alperes kérelmére az I. r. alperes kisajátítási eljárást folytatott 1e: az 1994. április 22-én kelt határozatával kisajátította az 5/0. tulajdoni lapon 0145/5. hrsz. alatt felvett 4136 m2 szántót 413 600 forint kisajátítási kártalanítás ellenében, a 0145/4. hrsz. alatti szántó gyepművelésből 3200 m2 területet 320 000 forint kisajátítási kártalanítási összegéért, a 0145/3. hrsz.-ú ingatlanból 2762 m2 területet 276 200 forint kisajátítási kártalanítási összegért.
E kisajátítással kapcsolatos határozat bírósági felülvizsgálata folytán a városi bíróság és a megyei bíróság 1995. június 22-én jogerőre emelkedett ítéletével a határozatot hatályon kívül helyezte, és az I. r. alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
A lefolytatott új eljárás eredményeképpen az I. r. alperes 1995. szeptember 14-én kelt határozatával a kisajátítási kérelmet a fenti ingatlanok vonatkozásában elutasította, és kötelezte a felpereseket összesen 733 600 forint felvett kártalanítási összeg visszafizetésére. E határozat indokolása szerint a megismételt eljárás során új tényállás megállapítása történt, ezek szerint a KPM Közúti Igazgatósága kisajátítási kérelmének helyt adva – az autópálya-építés érdekében – a járási hivatal igazgatási osztálya már 1980. november 26-án kelt határozatával kisajátította a Magyar Állam javára e három ingatlanrészt, így az tévedésből került ismételt kisajátításra.
1980-ban ún. egyszerűsített kisajátítási terv és eljárás során hoztak határozatot, az autópálya létesítése megkezdődött, és 1989-ben forgalomba is helyezték.
A feleslegessé vált területek a Közúti Beruházó Kft. által elkészített végleges területelszámolás alapján a megyei köztársasági megbízott megyei területi hivatal módosított határozata folytán visszaadásra kerültek (kivéve azokat a területeket, amelyek később a csomópontépítéshez kellettek). Az elszámolással és visszaadással kapcsolatos határozatokat az érintetteknek megküldték.
Ennek ellenére a B. Szakszövetkezet Földkiadó Bizottsága a visszaadást figyelmen kívül hagyta; így kerülhetett sor arra, hogy a felperesek részére olyan területek is részarány-tulajdonként kiadásra kerültek, amelyeken már működő autópálya volt.
A felperesek az elsőfokú bírósághoz benyújtott keresetükben vitatták e tény megállapítását és az abból levont jogi következtetéseket. A felperesek jogi álláspontja az volt, hogy az 1972. évi 31. számú tvr. szerint a tulajdonjog-szerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre. A Magyar Állam tulajdonjoga pedig korábban nem került bejegyzésre, tehát téves az a megállapítás, hogy a korábbi kisajátítás alapján az állam tulajdont szerzett volna. Becsatolták K. Sándor igazságügyi ingatlanszakértő véleményét, aki támogatta a korábbi kisajátítási eljárás során megítélt kártalanítási összeg felemelése iránti igényüket, ezenfelül további területek kisajátítását is kérték arra tekintettel, hogy azok már nem hasznosíthatóak.
Az I. és II. r. alperesek a kereset elutasítását kérték, és fenntartották a határozatban foglaltakat.
Az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértői bizonyítást folytatott le arra vonatkozóan, hogy az 1980-as kisajátítás a rendelkezésre álló iratok alapján megtörtént-e. A városi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.
A fellebbezés folytán eljáró megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal a módosítással, hogy a felperesek által fizetendő eljárási illeték összegét 6000 forintra szállította le.
Az első- és másodfokú bíróság ítéletét az aggálytalannak tekintett igazságügyi szakértői véleményre alapította, és megállapította, hogy az állam tulajdonszerzése korábbi hatósági határozat folytán következett be, és nem átruházással. Ebből következik, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem volt kötelező, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát az állam szerezte meg. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés csak a Magyar Állam tulajdonjogát tanúsítja. Ezért helytállóan állapította meg az I. r. alperes a megismételt eljárása során, hogy ismételt kisajátítási eljárás lefolytatására nincs lehetőség.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérték az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek megfelelő ítélet meghozatalát. A felperesek felderítetlennek minősítették az 1980-as években végrehajtott kisajátítási eljárást. Kifejtették, hogy az ún. egyszerűsített kisajátítási eljárás a korabeli jogszabályoknak nem felelt meg. Nem tisztázták továbbá, hogy a kisajátított földterületeket hogyan hasznosították a termelőszövetkezetnél, illetőleg a Magyar Állam a kisajátítás után kinek a kezelésébe adta és milyen határozatokkal a földterületeket, miért maradt el ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés. A felperesek sérelmezték, hogy az eljáró bíróságok T. Gyula szakértői véleményét aggálytalannak minősítették, holott a kirendelő végzés ellenére helyszíni méréseket nem végzett. A bíróságok nem folytattak le bizonyítási eljárást arra vonatkozóan, hogy a maradék ingatlanuk nem használható, mivel a megépült autópálya kettészelte.
Az I. r. alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, és részletesen kifejtette, miért tartja alaptalannak a felperesek felülvizsgálati kérelmét.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt megállapította, hogy a jelen per tárgya a megyei bíróság hatályon kívül helyező ítélete folytán lefolytatott új eljárás során hozott alperesi, 1995. szeptember 14-én kelt határozat felülvizsgálata volt, amely határozat a perbeli ingatlanokra a kisajátítási kérelmet elutasította. Nem volt tárgya a felülvizsgálatnak az 1980-ban lefolytatott kisajátítási eljárás és határozat, ezért a felperesek felülvizsgálati kérelmében megjelölt, ezzel kapcsolatos jogszabálysértéseket a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy korábban, a peres eljárás során a felperesek ezen jogszabálysértésekre nem hivatkoztak.
A jogerős ítélet a kirendelt igazságügyi szakértő – a Legfelsőbb Bíróság által is aggálytalannak minősített – véleménye alapján helytállóan állapította meg, hogy a perbeli ingatlanok már állami tulajdonban voltak a jelen kisajátítási eljárás megindulásakor, így az ismételt kisajátításokról a későbbiekben nem lehetet dönteni. Az igazságügyi szakértő véleményét a beszerzett hiteles térképkivonatok, megosztási vázrajzok, kisajátítási tervrajz és területkimutatás hiteles másolatai, az autópálya-csomópont végleges kisajátításához készített és módosított változási vázrajzok alapján készítette el. A helyszíni szemle tartása az igazságügyi szakértőnek csak szükség esetére volt előírva, így ennek elmaradása önmagában a megadott szakvéleményt nem tette kétségessé, egyéb lényegi kifogást a felperesek sem közöltek a szakértői véleménnyel kapcsolatban.
A jelen perben nem volt peres fél a földhivatal sem, ezért a bíróság a földhivatali eljárást, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, illetve annak elmaradását sem vizsgálhatta felül. A kisajátítási eljárás lefolytatásáról 1991. évben azonban az érintetteket értesítették, így tudomással bírt erről akkor a termelőszövetkezet is.
A kisajátítás nem átruházáson alapuló, hanem eredeti tulajdonszerzési mód, a kisajátítási határozat (az egyszerűsített kisajátítási határozat is) jogerőre emelkedésével a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 6. §-a értelmében az állam tulajdonjogszerzése bekövetkezett. E tulajdonszerzéshez az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem volt szükséges.
Mindezekre tekintettel mind a közigazgatási szerv, mind a bíróság helytállóan állapította meg, hogy az állami tulajdonban lévő földterületek ismételt kisajátítása nem lehetséges, az alperes határozata a jogszabályoknak megfelelt. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 27.451/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás