PK BH 2001/319
PK BH 2001/319
2001.07.01.
A szabadságvesztés végrehajtása a büntetés-végrehajtási szerveknek a közhatalom gyakorlása során kifejtett olyan intézkedő tevékenysége, amelyre az államigazgatási jogkörben történt károkozás szabályait kell alkalmazni [Ptk. 349. §; Pp. 23. § (1) bek. b) pont; 8/1979. (VI. 30.) IM r.; 6/1996. (VII. 12.) IM r. 20. §].
A felperes vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére kérte az alperes kötelezését. Előadta, hogy 1993. augusztusában előzetes letartóztatásba került, amelyet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai fogdájában foganatosítottak, majd 90 nap elteltével átszállították a Nagy Ignác utcai Büntetés-végrehajtási Intézetbe, ahol 1995 szeptemberéig tartották fogva. 1994. évben megállapították, hogy TBC-vel fertőződött. Véleménye szerint az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésbe hozható a megbetegedése. Kárigényét a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésére és a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésére alapította.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet áttette a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Kifejtette, álláspontja szerint a felperes keresetében megjelölt károkozó magatartás és kár nincs összefüggésben az alperes közhatalmi szervező-intézkedő tevékenységével.
A végzés ellen a felperes élt fellebbezéssel. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság azt változtassa meg. Indokolása szerint a befogadásakor hatályos, a 8/1979. (VI. 30.) IM rendelettel megállapított büntetés-végrehajtási szabályzat 6. §-a, de az azt követően hatályba lépett 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 20. §-a is előírja a büntetés-végrehajtási intézetek számára, hogy az elítéltet egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni; e nélkül nem szabad a többi elítélt közzé helyezni. Álláspontja szerint a büntetés-végrehajtási intézet államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységének az elmulasztásával okozta a kárt.
A fellebbezés megalapozott.
A Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése szerinti államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításának az az alapvető feltétele, hogy a kárt a hatóság alkalmazottja a közhatalom gyakorlása, a hatósági feladatok ellátása során jogellenes tevékenységgel vagy jogszerű tevékenység elmulasztásával okozza. A szabadságvesztés végrehajtása a büntetés-végrehajtási szerveknek a közhatalom gyakorlása során kifejtett olyan intézkedő tevékenysége, amelyre az államigazgatási jogkörben történt károkozás szabályait kell alkalmazni. Helyesen utal arra a felperes, hogy a korábban hatályban volt és a jelenleg hatályos büntetés-végrehajtási szabályzat is előírja a büntetés-végrehajtási intézet számára, hogy mielőtt az elítéltet a többi elítélt közé elhelyezné, egészségügyi szempontból meg kell vizsgáltatnia. Ez a tevékenység a szabadságvesztés végrehajtásának, a befogadási eljárásnak a része, amely azt a célt szolgálja, hogy a fertőző betegségben szenvedő elítéltet elkülönítsék és ezzel megakadályozzák, hogy az egészséges társait megfertőzze.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes által a keresetben megjelölt alperesi mulasztás a közhatalmi tevékenységének része, s az erre alapított kárigény elbírálása – eltérő rendelkezés hiányában – a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján megyei bírósági hatáskörbe tartozik. Az elsőfokú bíróság végzését ezért a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében megváltoztatta, a keresetlevél áttételét mellőzte. (Legf. Bír. Pf.V.25.917/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás