PK BH 2001/328
PK BH 2001/328
2001.07.01.
A bizonyítékok bejelentésével kapcsolatos mulasztás jogkövetkezményei [Pp. 141. § (2) és (6) bek., 235. § (1) bek.].
A kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező alperes 1995. július 31. napján gépjárművével harmadik személynek kárt okozott. A kárt a felelősségbiztosítás hiánya miatt a Magyar Biztosítók Szövetsége felperes térítette meg a károsultnak. Ezt követően előterjesztett keresetében ennek megtérítése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Követelése összegét 646 754 Ft-ban jelölte meg. Az alperes a kereset jogalapját, valamint 45 000 Ft erejéig annak összegét is elismerte. Ezt meghaladóan annak elutasítását kérte. Vitatta, hogy az általa okozott kár az elismert összeget meghaladta volna.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes védekezésével szemben, a Pp. 164. §-a (1) bekezdése érelmében az okozott kár összegét illetően a bizonyítás kötelezettsége a felperest terhelte. Rámutatott, hogy e kötelezettségének a felperes a Pp. 141. §-a (2) bekezdésének előírása, valamint a bíróság többszöri felhívása ellenére nem tett eleget. Ezért a Pp. 141. §-ának (6) bekezdése alkalmazásával keresetet elutasító ítéletet hozott.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság tárgyalásának berekesztése után benyújtott okirati bizonyítékok figyelembevételére a Pp. 235. §-a (1) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezés miatt nem látott lehetőséget.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezésre, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt. Sérelmezte, hogy a korábban eljárt bíróságok a bizonyítékok előterjesztésére nem engedélyeztek megfelelő határidőt, és nem vették figyelembe a külföldi károsultak kártérítési igényének regresszálása során felmerülő bizonyítási nehézségeket.
Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek jogszabályban előírt határidőn belül bejelentett tárgyalás tartására irányuló kérelme hiányában, a Pp. 27. §-a (1) és (2) bekezdéseinek a folyamatban lévő ügyekre is irányadó módosított szabálya szerint tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem alapos.
A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést tartalmilag a mulasztásos ítélet eljárásjogi feltételeinek téves megítélésében jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A Pp. 141. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait – a per állása szerint – a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni.
A Pp. 141. §-ának (6) bekezdése értelmében ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével – a (2) bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére – alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve ha annak bevárása a per befejezését nem késlelteti.
A Pp. 235. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141. § (6) bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell.
A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét 1997. november 18-án terjesztette elő. Ezt követően az elsőfokú bíróság 1998. január 20. napján tárgyalást tartott, amelyen felhívta őt bizonyítékai előterjesztésére. Ezután 1998. február 6. napján tárgyaláson kívül újabb felhívást intézett hozzá. Ezek eredménytelensége miatt 1998. április 14-én őt pénzbírsággal sújtotta. Ezt követően 1998. május 4-én tárgyaláson kívül újabb felhívást intézett hozzá. Mindezek ellenére a felperes a bizonyítékok bejelentésére irányuló kötelezettségének az 1998. augusztus 27. napján megtartott tárgyalásig sem tett eleget. Ezért ekkor az elsőfokú bíróság a tárgyalást berekesztette és a Pp. 141. §-ának (6) bekezdése alkalmazásával keresetet elutasító ítéletet hozott.
Ezután a felperes fellebbezéséhez csatolta a javítócég által 1995. július 31. napján kiállított és a kárrendezést bonyolító ÁB-AEGON Általános Biztosító Részvénytársaságnak 1995. szeptember 14-én megküldött javítási számláját. Erről az okiratról a másodfokú bíróság megállapította, hogy azt a felperes már a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelméhez is akadálytalanul csatolhatta volna. Ezért a mulasztást nem találta a felperes önhibáján kívülinek. Emiatt az elsőfokú bíróság döntését a Pp. 235. §-a (1) bekezdésére utalással helybenhagyta.
A most kiemelt tényekből okszerűen következik, hogy a felperes indokolatlanul és olyan okiratok csatolásával késedelmeskedett, amelyek számára a perindítás idején már rendelkezésre álltak. Emiatt alaptalanul hivatkozik felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a korábban eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták a bizonyítékok külföldről történő beszerzésével összefüggő nehézségeit.
Ezért mindkét korábban eljárt bíróság helyesen állapította meg a felperesnek a bizonyítékok bejelentésével kapcsolatos mulasztását és jogszabálysértés nélkül alkalmazta annak jogkövetkezményeként a Pp. 141. §-a (6) bekezdését, illetőleg a Pp. 235. §-ának (1) bekezdését.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A §-a (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.VIII.20.762/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás