329/B/2001. AB határozat
329/B/2001. AB határozat*
2002.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 3. §-a, valamint 27. § (1) bekezdésének a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 3. §-a, valamint 27. § (1) bekezdésének a) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Álláspontja szerint a kifogásolt törvényi rendelkezések „sértik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett özvegyi haszonélvezet jogosultjának a haszonélvezet gyakorlására és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 14. §-ában írt, az öröklés joga körébe tartozó özvegyi haszonélvezet gyakorlásához való jogot.”
Az indítványozó indítványában hivatkozik arra, hogy az Eb. tv. hatályos törvényi rendelkezései alapján az erdőbirtokossági társulat tagja csak erdőtulajdonnal rendelkező természetes vagy jogi személy lehet, a társulati érdekeltség a tagnak a társulat használatába adott tulajdonán alapul, és a társulati érdekeltség alapján a tagot illeti meg a társulat vagyonából való részesedés, így az eredmény után járó osztalék.
Az indítványozó utal továbbá az indítványában arra is, hogy a törvény egészének szabályozása nem ismeri és nem ismeri el a tulajdont terhelő haszonélvezeti jog jogosultjának e jogából eredő jogosultságait, így az erdőbirtokossági társulat eredménye után járó osztalékhoz való jogát sem.
Az indítványozó indítványában kifejti, hogy álláspontja szerint az Alkotmányban rögzített örökléshez való jog biztosítása körébe tartozik az öröklésen alapuló özvegyi haszonélvezeti jog és ezen jog gyakorlásának az elismerése is, és véleménye szerint az indítványában megjelölt és a fent hivatkozott Eb. tv.- i rendelkezések kizárják az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultját ezen alkotmányos jog gyakorlásából. Megfosztják ugyanis a haszonélvezeti jogból eredő jogosítványoktól, így attól is, hogy az erdőbirtokossági társulat eredményéből részesülhessen.
Az indítványozó megítélése szerint az erdőbirtokossági társulatot az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultja irányába elszámolási és teljesítési kötelezettség terheli az erdőbirtokossági társulat használatába adott erdő tulajdont terhelő özvegyi haszonélvezeti jog alapján.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:
2. Az Eb. tv.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„3. § (1) A társulat a tagnak a társulati vagyonból való részesedéséről társulati érdekeltséget tanúsító igazolást állít ki. Az igazolásban fel kell tüntetni a tag tulajdonának a társulat használatában lévő összes erdőterülethez való arányát.
(2) A társulati érdekeltség a társulat vagyonából való részesedésen kívül kifejezi a társulati tagot megillető szavazati jogot, valamint a társulat használatában vagy tulajdonában lévő erdőn fennálló használat mértékét (használati illetőség).
(3) Társulati érdekeltséget – ha e törvény másként nem rendelkezik – csak a tulajdonjoggal együtt lehet átruházni, valamint örökölni.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor működő erdőbirtokossági társulat (37. §) esetében a társulati érdekeltség alapja a tag használati illetősége.”
„26. § (1) A társulati érdekeltség átruházásával vagy átszállásával a társulati tagság is átszáll a szerző félre.”
„27. § (1) A tag alapvető joga, hogy
a) részt vegyen a társulat tevékenységében, társulati érdekeltségének, valamint közreműködésének megfelelően részesedjék a gazdálkodás eredményéből;
b) személyesen vagy képviselője útján tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;
c) a társulatban – megválasztása esetén – tisztséget viseljen;
d) a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a társulatot érintő bármely kérdésről.”
3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) indítvánnyal érintett rendelkezései:
„615. § (1) Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).
(2) Ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik.”
„616. § (1) A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
(2) A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
(3) Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
(4) A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból – természetben vagy pénzben – olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
(5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
A támadott törvényi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos normakontroll keretében történő vizsgálatát az Alkotmánybíróság az örökléshez való alkotmányos jog szempontjából végezte el.
Az Alkotmánybíróság több határozatában érintette az öröklés jogát, mint alkotmányos jogot.
A 672/B/1990. AB határozatában – többek között – kifejtette: „Az Alkotmány 14. §-a az öröklés jogának biztosításával arra ad lehetőséget, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek esetén az örökhagyó vagyonát halála esetén más személy megszerezhesse.” (ABH 1991. 508., 510.)
Az Alkotmánybíróság az indítvány kapcsán a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az indítványozó által felhívott Eb. tv. 3. §-a, valamint 27. § (1) bekezdésének a) pontja és az Alkotmány 14. §-a között fennáll-e alkotmányjogilag értékelhető közvetlen kapcsolat. Vizsgálta továbbá, hogy az Eb. tv. felhívott törvényi rendelkezései korlátozzák, illetve kizárják-e az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultjának e jogából eredő jogait, és ezáltal gátolják-e az öröklés alkotmányos jogának érvényesülését.
Az Eb. tv. 3. §-ának rendelkezései a társulati érdekeltségre vonatkozó törvényi rendelkezéseket tartalmazzák, míg az Eb. tv. 27. § (1) bekezdésének a) pontja – az erdőbirtokossági társulat tagjának alapvető jogaira vonatkozó törvényi rendelkezések körében – a társaság tevékenységében való részvétel, valamint a gazdálkodás eredményéből való részesedés jogát rögzíti.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 14. §-a, valamint az indítványozó indítványában felhívott Eb. tv.-i rendelkezések összevetéséből megállapította, hogy közöttük alkotmányjogilag értékelhető, közvetlen kapcsolat nem áll fenn. Az indítványban felhívott törvényi rendelkezések nem korlátozzák, és nem zárják ki az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultjának az ezen jogából eredő jogosultságait, nem gátolják az Alkotmányban foglalt örökléshez való alkotmányos jog érvényesülését.
Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a Ptk. ötödik része tartalmazza az öröklési jogra vonatkozó polgári jogi rendelkezéseket. Ennek keretében a Ptk. 615. §-a rendelkezik a túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jogról (özvegyi jog). Az özvegyi jog korlátozására és annak megváltására vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. 616. §-a tartalmazza.
A haszonélvezeti jog tárgyaként a Ptk. 157. §-a a dolgot említi, 164. §-a pedig a kamatozó, vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait rendeli megfelelően alkalmazni.
Az Eb. tv. 3. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a társulati érdekeltséget – ha a törvény másként nem rendelkezik – csak a tulajdonjoggal együtt lehet átruházni, valamint örökölni. Az Eb. tv. 26. § (1) bekezdése pedig azt rögzíti, hogy a társulati érdekeltség átruházásával vagy átszállásával a társulati tagság is átszáll a szerző félre.
Az Eb. tv. fenti rendelkezései alapján az erdőbirtokossági társulat használatában álló erdőtulajdon öröklése esetén a társulati érdekeltség a tulajdonnal együtt – a Ptk. öröklési jogi szabályai szerint – a társulati tagsággal egyetemben átszáll a jogutódra.
Az Eb. tv. fent hivatkozott törvényi rendelkezései mind az erdőbirtokossági társulatban a tagot megillető társulati érdekeltség, mind pedig a tag tagsági joga tekintetében utat engednek tehát a Ptk. öröklési jogi szabályai érvényesülésének, e körben sem az állagöröklésre, sem pedig a túlélő házastárs által örökölt haszonélvezeti jog (özvegyi jog) öröklésére nézve korlátozást, illetve kizáró rendelkezést nem tartalmaznak.
Az Alkotmánybíróság rámutat továbbá arra is, hogy noha az indítványozó által megjelölt, Eb. tv.-ben foglalt rendelkezések, de maga az Eb. tv. sem tartalmaz kifejezett rendelkezést a társulati érdekeltségre vonatkozó, a túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jogra (özvegyi jog), azonban ezen tényből – különös figyelemmel arra, hogy a Ptk. öröklési jogra vonatkozó törvényi szabályainak érvényesülését a fent kifejtettek szerint az Eb. tv. nem korlátozza és nem zárja ki – az Alkotmányban foglalt örökléshez való jog sérelme nem állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság egyebekben megjegyzi, hogy az Eb. tv. és a Ptk. együttes alkalmazása során esetlegesen felmerülő jogviták elbírálása – ideértve az özvegyi jog érvényesítésével kapcsolatos jogvitákat is – a bíróságok hatáskörébe tartozik.
Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az indítványban megjelölt törvényi rendelkezések az örökléshez való alkotmányos jogot nem sértik, és ebből következően az Eb. tv. 3. §-a és 27. § (1) bekezdésének a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2002. december 10.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás