PK BH 2001/331
PK BH 2001/331
2001.07.01.
A biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei [Vht. 185. § a) pont, 187. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésében megállapította, hogy a II. r. alperes 1998. október 28. napján megbízási szerződést kötött a felperessel, amelynek teljesítéséről a II. r. alperes 1999. szeptember 29-én igazolást állított ki. Az okirat utolsó bekezdése azt is tartalmazza, hogy a teljesítéshez képest a megbízott felperes részére a szerződés szerinti megbízási díj kifizetése esedékessé vált.
A II. r. alperes teljesítésének elmaradása miatt a felperes a megbízási díj megfizetése iránti keresetében egyidejűleg a 275 000 000 forint követelése biztosítására a II. r. alperessel szemben pénzkövetelés biztosításának elrendelését kérte.
Az elsőfokú bíróság végzésével a felperesi kérelemnek helyt adott, mert megállapította, hogy az 1998. október 28-án megkötött megbízási szerződés tartalma és az ezt követő 1999. szeptember 29-i kiállítású teljesítési igazolás a felperesi követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát igazoló olyan teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, amely az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 187. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a biztosítási intézkedés elrendelését lehetővé teszi feltéve, hogy a felperes valószínűsíti a követelése kielégítésének veszélyeztetett voltát. Ezt a veszélyeztetettséget az elsőfokú bíróság valószínűsítettnek fogadta el [Vht. 185. § a) pont], a felperes kérelmében előadott azokra a tényekre alapítottan, amelyek szerint a II. r. alperes – azon túlmenően, hogy a felperessel szemben elismert lejárt tartozását sem rendezte – a korábbi székhelyéről, amely a Budapesten lévő tulajdonában állott ingatlan volt, azért volt kénytelen a jelenlegi bérelt székhelyére költözni, mert ezt az ingatlant a tartozásai törlesztésére értékesítenie kell, az ügylet realizálása folyamatban van.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a II. r. alperes terjesztett elő fellebbezést, a végzés megváltoztatása és a felperesi kérelem elutasítása iránt. Azt kifogásolta: az elsőfokú bíróság nem mérte fel helyesen a II. r. alperes vagyoni helyzetét, és tévesen tulajdonított annak ügydöntő jelentőséget, hogy a XII. kerületi saját tulajdonú ingatlanát – korábbi székhelyét – elhagyva frekventált helyen bérelt magának irodát.
A felperes észrevételében a támadott végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A II. r. alperes – a fellebbezése indokolásából kitűnően – azt nem vitatta, hogy a felperesi követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát a felperes teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyította, így a követelés biztosítása elrendelésének a Vht. 187. §-a (1) bekezdése b) pontjában meghatározott feltételei megvalósultak.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján a II. r. alperes vagyoni helyzetét, illetve a felperesi követelés kielégítésének veszélyeztetett voltát helytállóan állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság ezért értékelve a felperesnek a fellebbezési eljárásban tett, okirattal igazolt előadását, valamint azt, hogy folyamatban van a II. r. alperes előadása szerint is egyéb vagyontárgy (ingatlan, üzletrész) értékesítése – a támadott végzést a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf.I.25.998/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás