34/2001. (X. 12.) KöViM rendelet

a 2001. évi X. törvénnyel kihirdetett, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,MARPOL 1973/1978.'') mellékleteinek kihirdetéséről

2001.10.20.

A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,MARPOL 1973/1978.'') kihirdetéséről szóló 2001. évi X. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Európai Közösségeknek e tárgykört érintő irányelveiben foglalt követelményekre, a következőket rendelem el:

1. § (1) A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,MARPOL 1973/1978.'') mellékleteit (a továbbiakban: mellékletek) e rendelettel kihirdetem.

(2) A mellékletek magyar nyelvű fordítását e rendelet melléklete tartalmazza.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 34/2001. (X. 12.) KöViM rendelethez

MARPOL 73/78 Egyezmény

mellékletei

TARTALOM

I. melléklet a MARPOL 73/78 Egyezményhez: Az olaj által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

I. Fejezet – Általános rész

1. szabály Meghatározások

2. szabály Alkalmazás

3. szabály Egyenértékűségek

4. szabály Szemlék és vizsgálatok

5. szabály Bizonyítvány kiállítása

6. szabály Bizonyítvány kiadása más kormány által

7. szabály A bizonyítvány alakja

8. szabály A bizonyítvány érvényességének tartama

8A. szabály Üzemeltetési előírások kikötő szerinti állam általi ellenőrzése

II. Fejezet – Az üzemeltetésből eredő szennyezések ellenőrzésének követelményei

9. szabály Az olajkiürítés ellenőrzése

10. szabály Különleges körzetekben üzemeltetett hajókról származó olajszennyezés megelőzésének módszerei

11. szabály Kivételek

12. szabály Befogadó berendezések

13. szabály Elkülönített ballaszttartályok, kijelölt tiszta ballaszttartályok és nyersolajos mosás

13A. szabály Kijelölt tiszta ballaszttartályokkal rendelkező olajszállító tartályhajókra vonatkozó követelmények

13B. szabály Nyersolajos mosásra vonatkozó követelmények

13C. szabály Meghatározott járatokon közlekedő meglévő tartályhajók

13D. szabály Meglévő olajszállító tartályhajók különleges ballaszt elrendezéssel

13E. szabály Az elkülönített ballaszt terek védő elhelyezése

13F. szabály Olajszennyezés megelőzése összeütközés vagy zátonyra futás esetén

13G. szabály Az olajszennyezés megelőzése összeütközés vagy zátonyra futás esetén. Meglévő olajszállító tartályhajókra vonatkozó rendelkezések

14. szabály Az olaj- és vízballaszt elkülönítése, és olaj szállítása az orrtartályokban

15. szabály Olaj visszatartása a hajón

16. szabály Olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer és olajszűrő berendezés

17. szabály Olajmaradvány (olajiszap) tartályok

18. szabály Olajszállító tartályhajók szivattyú, csővezeték és kiürítő berendezései

19. szabály Szabványos kiürítő csatlakozó

20. szabály Olaj-nyilvántartási napló

21. szabály Speciális követelmények fúrótornyokra és egyéb platókra vonatkozóan

III. Fejezet – Olajszállító tartályhajók oldal- és fenéksérüléseiből származó olajszennyezés minimálisra csökkentésének követelményei

22. szabály Sérülés feltevések

23. szabály Az olaj feltételezett kiömlése

24. szabály A rakománytartályok elrendezésének és méreteinek korlátozása

25. szabály Térbeosztás és stabilitás

IV. Fejezet – Olajszennyezéses eseményből származó szennyezés megelőzése

26. szabály Hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv

Függelékek az I. melléklethez

I. függelék Olajféleségek jegyzéke

II. függelék IOPP Bizonyítvány minta

III. függelék Olaj-nyilvántartási napló minta

Az I. melléklet Egységes értelmező magyarázatai

Függelékek az I. melléklet Egységes értelmező magyarázataihoz

1. függelék Útmutató az Igazgatás részére, a 150 m-nél rövidebb, elkülönített ballaszttartályokkal rendelkező tartályhajók javasolt merülésére vonatkozóan

2. függelék Ideiglenes ajánlás a 13E. szabály egységes értelmezésére

3. függelék Egyenrangú rendelkezések olaj szállítására vegyianyag-szállító tartályhajóban

4. függelék Kisátmérőjű csővezeték csatlakoztatása a gyűjtővezeték szelephez

5. függelék A tengerbe történő ürítés ellenőrzésére szolgáló rész-átfolyású rendszer tervezésére, beépítésére és üzemeltetésére vonatkozó specifikációk

6. függelék Kiürítések tengeri platformokon

7. függelék Útmutató alternatív szerkezeti vagy üzemeltetési intézkedések jóváhagyására a MARPOL 73/78 I. melléklet, 13G. szabály (7) bekezdésének a követelményei szerint

8. függelék Ideiglenes útmutató olajszállító tartályhajók alternatív tervezési és építési módjainak jóváhagyására a MARPOL 73/78 I. melléklet, 13F. szabály (5) bekezdésének követelményei szerint

II. melléklet a MARPOL 73/78 Egyezményhez: Ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok által okozott szennyezések korlátozásának a szabályai

1. szabály Meghatározások

2. szabály Alkalmazás

3. szabály Ártalmas folyékony anyagok osztályokba sorolása és jegyzékbe vétele

4. szabály Egyéb folyékony anyagok

5. szabály Ártalmas folyékony anyagok kiürítése

5A. szabály Szivattyúkkal, csővezetékekkel és tartályok kiürítésével kapcsolatos intézkedések

6. szabály Kivételek

7. szabály Befogadó berendezésekkel és rakományok terminálokon való kirakodásával kapcsolatos intézkedések

8. szabály Ellenőrzésekkel kapcsolatos intézkedések

9. szabály Rakománynapló

10. szabály Szemlék

11. szabály Bizonyítványok kiadása

12. szabály A bizonyítvány érvényességének időbeli hatálya

12A. szabály Vegyianyag-szállító tartályhajók szemlézése és bizonyítványok kiadása

13. szabály A véletlenszerű szennyezés minimálisra csökkentésének követelményei

14. szabály Olajszerű jellemzőkkel rendelkező anyagok szállítása és kiürítése

15. szabály Az üzemeltetési követelmények ellenőrzése a kikötő szerinti állam által

Függelékek a II. melléklethez

I. függelék Útmutató az ártalmas folyékony anyagok osztályokba sorolásához

II. függelék Ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok jegyzéke

III. függelék Egyéb folyékony anyagok jegyzéke

IV. függelék Rakománynapló az ártalmas folyékony anyagokat ömlesztve szállító hajók számára

V. függelék NLS Bizonyítvány minta

Egységes értelmező magyarázatok a II. melléklethez

Függelék a II. melléklet Egységes értelmező magyarázataihoz

Szabványos eljárások és elrendezések ártalmas folyékony anyagok kiürítéséhez

III. melléklet a MARPOL 73/78 Egyezményhez: Ártalmas anyagoknak a tengeren csomagolt formában történő szállítása által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

1. szabály Alkalmazás

2. szabály Csomagolás

3. szabály Jelölés és címkézés

4. szabály Dokumentáció

5. szabály Berakodás

6. szabály Mennyiségi korlátozások

7. szabály Kivételek

8. szabály Az üzemeltetési előírásoknak a kikötő szerinti állam általi ellenőrzése

Függelék a III. melléklethez – Útmutató a csomagolt formában szállított ártalmas anyagok azonosítására

Egységesített értelmező magyarázatok a III. melléklethez

IV. melléklet a MARPOL 73/78 Egyezményhez: A hajók szennyvize által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

1. szabály Meghatározások

2. szabály Alkalmazás

3. szabály Szemlék

4. szabály Bizonyítvány kiállítása

5. szabály Bizonyítvány kiadása más kormány által

6. szabály A bizonyítvány alakja

7. szabály A bizonyítvány érvényességének tartama

8. szabály A szennyvíz kiürítése

9. szabály Kivételek

10. szabály Befogadó berendezések

11. szabály Szabványos kiürítő csatlakozó

Függelék a IV. melléklethez: Szennyvíz bizonyítvány minta

V. melléklet a MARPOL 73/78 Egyezményhez: A hajókról származó szemét által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

1. szabály Meghatározások

2. szabály Alkalmazás

3. szabály Szemételtakarítás különleges körzeteken kívül

4. szabály A szemételtakarítás különleges követelményei

5. szabály Szemételtakarítás a különleges körzeteken belül

6. szabály Kivételek

7. szabály Befogadó berendezések

8. szabály Az üzemeltetési előírásoknak a kikötő szerinti állam általi ellenőrzése

9. szabály Feliratos táblák, szemétkezelési tervek és szemétnyilvántartás

Függelék az V. melléklethez: Szemét-nyilvántartási napló minta

Kiegészítő információk

1. A MARPOL 73/78 Egyezményhez csatolt I. , II. és III. mellékletek egységes értelmező magyarázatainak jegyzéke

2. A kapcsolódó dokumentumok jegyzéke

3. MEPC határozatok jegyzéke

4. A MARPOL 73/78 módosításainak és a kapcsolatos okiratoknak a státusza

5. A MARPOL 73/78 I. és II. mellékletéhez a szemlézés és tanúsítás egységesített rendszerének a bevezetése

I. melléklet a MARPOL 73/78 Egyezményhez

(a módosításokkal¹)

Az olaj által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

I. melléklet a MARPOL 73/78 Egyezményhez

(a módosításokkal^*)

Az olaj által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. szabály

Meghatározások

Ennek a mellékletnek az alkalmazásakor:

(1) Az olaj a kőolaj bármilyen formáját jelenti, ideértve a nyersolajat, olaj üzemanyagot, olajiszapot, olajmaradékot és finomított termékeket (kivéve a petrokemikáliákat, amelyek ennek az Egyezményneknek a II. melléklete rendelkezései alá tartoznak) és – az előzőekben felsoroltak általánosságát nem korlátozva – magában foglalja ennek a mellékletnek az I. függelékében felsorolt anyagokat.

LÁSD AZ 1A.0 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(2) Olajos keverék bármilyen olajtartalmú keveréket jelent.

(3) Olaj üzemanyag bármilyen olyan olajat jelent, amelyet üzemanyagként, ilyen olajat szállító hajó hajtásával vagy segédgépeivel kapcsolatosan használnak.

(4) Olajszállító tartályhajó az olyan hajót jelenti, amelyet elsősorban a raktereiben történő ömlesztett olaj szállítására építettek vagy alakítottak át, és amely magában foglalja a kombinált áruszállító hajókat és ennek az Egyezménynek a II. mellékletében meghatározott „vegyianyag-szállító tartályhajó”-t, ha ez rakományként vagy részrakományként ömlesztett olajat szállít.

LÁSD AZ 1.0 ÉS 6.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(5) Kombinált áruszállító hajó, a vagy ömlesztett olaj, vagy ömlesztett szilárd halmazállapotú rakomány szállítására tervezett hajót jelenti.

(6) Új hajó az a hajó:

(a) amelynek épitési szerződését 1975. december 31-e után kötik meg; vagy

(b) építési szerződés hiányában az, amelynek gerincét 1976. június 30-a után fektetik le, vagy amely ezután áll ennek megfelelő építési fokon; vagy

(d) amelyen nagyobb mértékű olyan átalakítást végeztek:

(i) amelyre a szerződést 1975. december 31-e után kötik meg; vagy

(ii) szerződés hiányában, amelyen az építési munkák 1976. június 30a után kezdődnek meg; vagy

(iii) amelyet 1979. december 31-e után fejeznek be.

LÁSD AZ 1.1 ÉS 1.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(7) Meglévő hajó az a hajó, amelyik nem új hajó.

(8) (a) Nagyobb mértékű átalakítás egy olyan meglévő hajó átalakítását jelenti:

(i) amely a hajó méreteit vagy szállító kapacitását lényegesen megváltoztatja; vagy

(ii) amely a hajó típusát változtatja meg; vagy

(iii) amelynek az a célja, az Igazgatás véleménye szerint, hogy a hajó élettartamát lényegesen meghosszabbítsa; vagy

(iv) amely egyébként annyira megváltoztatja a hajót, hogy amennyiben az új hajó lenne, ennek az Egyezménynek azoknak a vonatkozó rendelkezései alá esne, amelyek mint meglévő hajóra nem alkalmazhatók.

LÁSD AZ 1.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(b) Ennek a bekezdésnek az (a) pontbeli rendelkezései ellenére, egy meglévő 20.000 tonna, vagy annál nagyobb hordképességű olajszállító tartályhajó olyan átalakítása, amely ennek a mellékletnek a 13. szabályában foglalt követelményeknek való megfelelést célozza, nem tekinthető nagyobb mértékű átalakításnak ennek a mellékletnek az alkalmazása szempontjából.

(c) Ennek a bekezdésnek az (a) pontbeli rendelkezései ellenére, egy meglévő olajszállító tartályhajó olyan átalakítása, amely ennek a melléklet 13F. vagy 13G. szabálya szerinti követelményeknek való megfelelést célozza, nem tekinthető nagyobb mértékű átalakításnak, ennek a mellékletnek az alkalmazása szempontjából.

(9) Legközelebbi szárazföld. A „legközelebbi szárazföldtől” való meghatározás attól az alapvonaltól számítandó, amelytől a nemzetközi jog értelmében a kérdéses terület felségvizét meghatározták. Kivételt képez, hogy ennek az Egyezménynek alkalmazása szempontjából Ausztrália északkeleti partja esetében a „legközelebbi szárazföld”-től való meghatározás egy olyan vonaltól számít, amely Ausztrália partjánál a 11°00' déli szélesség és 142°08' keleti hosszúság által meghatározott ponttól a 10°35' déli szélesség és a 141°55' keleti hosszúságig levő pontig,

innen a 10°00' déli szélesség l42°00' keleti hosszúságnál lévő pontig, innen a 9°10' déli szélesség 143°52' keleti hosszúságnál lévő pontig, innen a 9°00' déli szélesség 144°30' keleti hosszúságnál lévő pontig,

innen a 13°00' déli szélesség 144°00' keleti hosszúságnál lévő pontig,

innen a 15°00' déli szélesség 146°00' keleti hosszúságnál lévő pontig,

innen a 18°00' déli szélesség 147°00' keleti hosszúságnál lévő pontig,

innen a 21°00' déli szélesség 153°00' keleti hosszúságnál lévő pontig és

innen a 24°42' déli szélesség 153°l5' keleti hosszúságnál Ausztrália partján lévő pontig kijelölt vonalat jelenti.

(10) Különleges körzet az olyan tengeri körzetet jelenti, ahol annak oceanográfiai és ökológiai körülményeivel összefüggő elismert technikai okok miatt, és forgalmának sajátságos jellege következtében különleges kötelező erejű módszerek alkalmazása szükséges az olaj által okozott szennyezés megakadályozására. A különleges körzetek magukba kell, hogy foglalják ennek a mellékletnek a 10. szabályában felsoroltakat.

(11) Az olajtartalom kiürítésének pillanatnyi üteme azt az arányszámot jelenti, amelyet úgy kapunk meg, hogy a bármely pillanatban kiürített olajat liter/órában kifejezve elosztjuk a hajó ugyanebben a pillanatban mért csomókban kifejezett sebességével.

(12) Tartály egy hajó állandó jellegű szerkezete által alkotott, olyan körülzárt teret jelenti, amelynek rendeltetése ömlesztett folyadék szállítása.

(13) Oldaltartály a hajó oldal-lemezelésével érintkező bármilyen tartályt jelenti.

(14) Középső tartály bármelyik tartály amely a hosszanti válaszfalak között van.

(15) A raktéri szennyvíztartály a kifejezetten a tartályok maradékának, tartálymosási termékeknek és egyéb olajos keverékeknek az összegyűjtésére kijelölt tartályt jelenti.

(16) Tiszta ballaszt egy olyan tartályban lévő ballasztot jelenti, amelyet a legutolsó olajszállítás után annyira kitisztítottak, hogy ha a benne lévő folyadékot egy helyben veszteglő hajóról tiszta sima vízfelületre, tiszta időben kiürítenék, a víz felszínén, vagy a szomszédos partvonulatokon nem keltene látható olajnyomokat, vagy nem okozna olajiszap vagy emulzió lerakodást a víz felszíne alatt, vagy a szomszédos partvonulatokon. Ha a ballasztot az Igazgatás által jóváhagyott olajkiürítést figyelő és szabályozó rendszeren keresztül ürítik ki, az ilyen rendszerre alapozott olyanirányú bizonyíték, hogy a folyadék olajtartalma nem haladta meg a l5 rész per milliót, a látható nyomok ennek jelenléte ellenére, meghatározó erejű, arra nézve, hogy a ballaszt tiszta volt.

(17) Elkülönített ballaszt az olyan tartályba bevezetett ballasztot jelenti, amelyet az olajrakománytól és az olaj üzemanyag rendszertől teljesen elkülönítettek, és amelyet állandó jelleggel ballaszt szállítására jelöltek ki, vagy amelyet ballaszt-, vagy az olajon és ennek az Egyezménynek a mellékleteiben különféleképpen meghatározott ártalmas anyagokon kívüli más rakományok szállítására használnak.

(18) Hossz (L) a hajógerinc felső élétől mért legkisebb oldalmagasság 85 százalékában húzott vízvonalon mért teljes hosszúság 96 százaléka, vagy az orrtőke elülső élétől a kormányszár tengelyvonaláig ugyanezen a vízvonalon mért hossz, ha ez a nagyobb érték. Hajlított gerinccel tervezett hajóknál a hossz mérésére használt vízvonalat a konstrukciós vízvonallal párhuzamosan kell felvenni. A hosszat (L) méterekben kell mérni

(19) A mellső és hátsó függélyeket a hossz (L) mellső és hátsó végein kell felvenni. A mellső függélynek egybe kell esnie az orrtőke elülső élével azon a vízvonalon, amelyen a hosszt mérik.

(20) A hajóközép a hajó-hossznak (L) a közepén van.

(21) Szélesség (B) a hajónak a főbordáján mért legnagyobb szélessége, amelyet fém héjazatú hajónál a borda külső élei között, bármely más anyagból készült hajónál a hajótest külső felületei között mérnek. A szélességet (B) méterekben kell mérni.

(22) Hordképesség (DW) a hajónak az 1,025 fajsúlyú vízben a nyári szabadoldal magasságára meghatározott merülési vonalán mért vízkiszorítása és a hajó üres súlya közötti különbséget jelenti metrikus tonnákban kifejezve.

(23) Üres súly a hajó vízkiszorítását jelenti, metrikus tonnában kifejezve, a rakomány, üzemanyag, kenőolaj, ballasztvíz, a tartályokban lévő édesvíz és tápvizek, fogyasztható készletek, a személyzet és az utasok, és ezek ingóságai nélkül.

(24) Egy tér eláraszthatóság-a az ebben a térben a víz által feltételezhetően elfoglalható térfogat és a tér teljes térfogatának arányát jelenti.

(25) Egy hajó térfogatait és területeit minden esetben az elméleti belső méretek (rajzél) alapján kell kiszámítani.

(26) Ennek a szabálynak a (6) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére, ennek a mellékletnek a 13., 13B., 13E. szabálya és 18. szabálya (4) bekezdésének alkalmazása tekintetében az új olajszállító tartályhajó olyan olajszállító tartályhajót jelenti:

(a) amelynek épitési szerződését 1979. június 1. után kötik meg; vagy

(b) építési szerződés hiányában az, amelynek gerincét 1980. január 30. után fektetik le, vagy amely ezután áll ennek megfelelő építési fokon; vagy

(d) amelyen nagyobb mértékű olyan átalakítást végeznek:

(i) amelyre a szerződést 1979. június 1. után kötik meg; vagy

(ii) szerződés hiányában, amelyen az építési munkák 1980. január 1. után kezdődnek meg; vagy

(iii) amelyet 1982. június 1. után fejeznek be,

kivéve, hogy a 70.000 tonnás, vagy annál nagyobb, hordképességű olajszállító tartályhajókra ennek a mellékletnek a 13. szabály (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében ennek a szabálynak a (6) bekezdése szerinti meghatározást kell használni.

LÁSD AZ 1.1 ÉS 1.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(27) Ennek a szabálynak a (7) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére, ennek a mellékletnek a 13., 13A., 13B., 13C., 13D. szabálya, és 18. szabálya (5) és (6) (c) bekezdéseinek alkalmazása tekintetében a meglévő olajszállító tartályhajó olyan olajszállító tartályhajót jelenti, amely nem minősül ennek a szabálynak a (26) bekezdése szerinti új olajszállító tartályhajónak.

(28) Nyersolaj bármely, a föld mélyében természetesen keletkező szénhidrogén keveréket jelenti, akár derítik azt, hogy szállításra alkalmassá tegyék, akár nem, és magában foglalja a következőket:

(a) nyersolajat, amelyből bizonyos lepárlási frakciókat kivonhattak; és

(b) nyersolajat, amelyhez bizonyos lepárlási frakciókat hozzá adhattak.

(29) Nyersolaj-szállító tartályhajó olyan olajszállító tartályhajót jelent, amelyet nyersolaj kereskedelmi szállításában foglalkoztatnak.

(30) Olajtermék-szállítótartályhajó olyan olajszállító tartályhajót jelenti, amelyet a nyersolajtól eltérő olaj kereskedelmi szállításában foglalkoztatnak.

2. szabály

Alkalmazás

(1) Ennek a mellékletnek a rendelkezései, kifejezetten eltérő rendelkezések hiányában, minden hajóra vonatkoznak.

(2) Azokra a hajókra, amelyek nem olajszállító tartályhajók, és el vannak látva olyan rakterekkel, amelyeket összesített térfogatban 200 köbméter vagy ennél több ömlesztett olaj szállítására szerkesztettek és használnak, ennek a mellékletnek a 9., 10., 14. szabályában, 15. szabálya (1), (2) és (3) bekezdéseiben, 18., 20. szabályában, és 24. szabálya (4) bekezdésében az olajszállító tartályhajókra előírt követelményeket, a terek szerkesztésére és üzemelésére vonatkozóan, szintén alkalmazni kell, kivéve ott, ahol az ilyen összesített térfogat 1000 köbméternél kevesebb, amikor is ennek a mellékletnek a 15. szabálya (4) bekezdésének a rendelkezései alkalmazhatók a 15. szabály (1) és (2) és (3) bekezdése helyett.

(3) Ahol ennek az Egyezménynek a II. mellékletében foglalt rendelkezések alá tartozó árut szállítanak egy olajszállító tartályhajó rakterében, ennek az Egyezménynek a II. melléklete szerinti követelményeket szintén alkalmazni kell.

(4) (a) Bármilyen siklóhajót, légpárnás járművet és egyéb típusú hajót (közel-felszíni járűvet, tengeralattjáró járművet, stb.), amelyeknél a szerkezeti jellemzők olyanok, hogy ennek a mellékletnek II. és III. fejezetében foglalt bármelyik rendelkezésnek a szerkesztésre vagy felszerelésre vonatkozó alkalmazása ésszerűtlen vagy gyakorlatilag kivihetetlen, az ilyen rendelkezések alól az Igazgatásuk felmenthet, azzal a kikötéssel, hogy az ilyen hajó szerkezete és felszerelése – tekintettel arra, hogy milyen szolgálatra szánták – egyenértékű védelmet biztosít az olaj által történő szennyeződés ellen.

(b) Az Igazgatás által biztosított minden ilyen mentesség részleteit ennek a mellékletnek az 5. szabályában hivatkozott bizonyítványban fel kell tüntetni.

(c) Az az Igazgatás, amely bármely ilyen mentességet engedélyez, köteles – mihelyt ez lehetséges – azonban legfeljebb kilencven napon belül – ezekről és ezek indokairól részletes adatokat közölni a Szervezettel, amelyeket a Szervezet köteles az Egyezményben szerződő feleknek, azok tájékoztatása és esetleges megfelelő intézkedések megtétele céljából továbbítani.

3. szabály

Egyenértékűségek

LÁSD AZ 1.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(1) Az Igazgatás megengedheti bármilyen szerelvény, anyag berendezés vagy készülék felszerelését, mint az ebben a mellékletben előírtak alternatív megoldását, amennyiben az ilyen szerelvény, anyag, berendezés vagy készülék legalább annyira hatékony, mint az, amelyet ez a melléklet megkövetel. Az Igazgatásnak ez a jogköre nem terjed ki arra, hogy helyettesítse az olajkiürítés szabályozását érintő üzemelési módszereket olyanokkal, mint amelyek egyenértékűek azokkal, amelyek ennek a mellékletnek a szabályaiban előírt tervezési és szerkezeti jellemzőkkel rendelkeznek.

(2) Az az Igazgatás, amelyik az ebben a mellékletben megkövetelt szerelvényt, anyagot, berendezést vagy készüléket, mint alternatív megoldást engedélyezi, köteles ezt a Szervezettel közölni az Egyezményben részes szerződő felek tájékoztatása és az esetleg szükséges megfelelő intézkedések megtétele végett.

4. szabály

Szemlék és vizsgálatok

(1) Minden 150 tonna vagy ennél nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajót és minden 400 tonna vagy ennél nagyabb bruttó űrtartalmú egyéb hajót az alábbiakban felsorolt szemléknek kell alávetni:

(a) Egy első szemlének a hajó üzembe helyezése előtt, vagy mielőtt ennek a mellékletnek az 5. szabályában előírt bizonyítványt először kiállítják, amelynek ki kell terjednie a testszerkezet, felszerelés, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes felülvizsgálatára, olyan mértékben amennyire a hajó ennek a mellékletnek a hatálya alá esik. Ennek a szemlének biztosítania kell, hogy a testszerkezet, felszerelések, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes mértékben megfeleljenek ennek a melléklet alkalmazható követelményeinek.

(b) Időszakos szemléknek, amelyek időközeit az Igazgatás határozza meg, de az öt évet ez nem haladhatja meg, és amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a testszerkezet, felszerelések, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes mértékben megfeleljenek ennek a melléklet alkalmazható követelményeknek.

(c) Legalább egy közbenső szemlének a bizonyítvány érvényességi időtartamán belül, amelynek biztosítania kell, hogy a felszerelés és ezzel összefüggő szivattyú és csővezeték rendszerek – beleértve az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszereket, a nyersolajos mosó rendszereket, az olajosvíz-tisztító berendezéseket és olajszűrő rendszereket – teljes mértékben megfeleljenek ennek a melléklet alkalmazható követelményeinek és azok jó, működőképes állapotban legyenek. Azokban az esetekben, amikor csak egy ilyen közbenső szemlére kerül sor bármely bizonyítvány érvényességi időtartama alatt, azt az érvényességi időtartam közepénél nem korábban, illetve nem későbben, mint hat hónappal kell megtartani. Az ilyen közbenső szemléket az ennek a melléklet 5. szabálya alapján kibocsátott bizonyítványon láttamozni kell.

LÁSD AZ 1A.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(2) Az Igazgatás azoknak a hajóknak részére, amelyekre ennek a szabály (1) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak megfelelő intézkedéseket köteles foganatosítani annak érdekében, hogy biztosítva legyen ennek a melléklet alkalmazandó követelményeinek teljesítése.

(3) (a) A hajó szemléjét ennek a melléklet rendelkezéseinek érvényre juttatása tekintetében az Igazgatás hivatalos tisztviselőinek kell megtartani. Az Igazgatás azonban a szemlék megtartását átruházhatja az ebből a célból kinevezett felügyelőkre vagy általa elismert szervezetekre.

(b) Az Igazgatásnak intézkedéseket kell foganatosítania terven kívüli szemlék megtartására a bizonyítvány érvényességi ideje alatt. Ezeknek a szemléknek biztosítaniuk kell, hogy a hajó és berendezései minden szempontból megfelelőnek maradjanak arra a szolgálatra, amelyre a hajót szánták. Ezeket a szemléket megtarthatják az Igazgatás saját felügyeleti szervei, vagy kinevezett felügyelők, vagy elismert szervezetek, vagy más szerződő felek az Igazgatás kérésére. Ha az Igazgatás ennek a szabálynak az (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kötelező éves szemlék megtartását rendeli el, a fent említett terven kívüli szemlék megtartása nem kötelező.

LÁSD AZ 1A.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(c) Egy Igazgatásnak, amely felügyelőket, vagy elismert szervezeteket jelöl ki ennek a szabálynak az (a) és (b) bekezdésében meghatározott szemlék megtartására, legalább az alábbiakra kell feljogosítania ezeket a kinevezett felügyelőket, vagy elismert szervezeteket:

(i) a hajó javításának elrendelése; és

(ii) szemlék és ellenőrzések megtartása, ha az azt a kikötő államának illetékes hatóságai megkövetelik.

Az Igazgatásnak értesítenie kell a Szervezetet a kijelölt felügyelőkre, vagy elismert szervezetekre átruházott speciális felhatalmazás kötelezettségeiről és feltételeiről az ebben a Jegyzőkönyvben szerződő felek közötti köröztetés céljából, hogy azok tájékoztathassák erről tisztviselőiket.

(d) Ha egy kijelölt felügyelő, vagy elismert szervezet azt állapítja meg, hogy a hajó vagy berendezései alapvetően nem felelnek meg a bizonyítvány adatainak vagy, hogy az ilyen hajó nem alkalmas a tengeren való közlekedésre anélkül, hogy elfogadhatatlan veszélyt ne jelentene a tengeri környezetre, a kijelölt felügyelőnek, vagy elismert szervezetnek haladéktalanul biztosítania kell, hogy helyesbítő intézkedéseket tegyenek, és kellő időben értesítenie kell az Igazgatást. Ha a helyesbítő intézkedésekre nem kerül sor, a bizonyítványt vissza kell vonni, és erről haladéktalanul értesíteni kell az Igazgatást; továbbá, ha a hajó egy másik szerződő fél kikötőjében van, a kikötő államának illetékes hatóságait szintén haladéktalanul értesíteni kell. Ha az Igazgatás tisztviselője, egy kijelölt felügyelő, vagy elismert szervezet értesítette a kikötő államának illetékes hatóságait, az érintett kikötő államának Kormánya ennek a tisztviselőnek, kijelölt felügyelőnek, vagy elismert szervezetnek minden szükséges segítséget meg kell, hogy adjon, annak érdekében, hogy ebben a szabályban foglalt kötelezettségeiket teljesíthessék. Ha alkalmazható, az érintett kikötő szerinti állam Kormányának olyan lépéseket kell tennie, amelyek biztosítják, hogy a hajó nem hajózik el addig, amíg a tengeren anélkül közlekedhet, vagy a kikötőt a legközelebbi megfelelő javító üzembe való eljutás céljából anélkül elhagyhatja, hogy elfogadhatatlan veszélyt jelentene a tengeri környezetre.

(e) Az érintett Igazgatásnak minden esetben teljes biztosítékot kell nyújtania a szemle és ellenőrzés hiánytalanságára és hatásosságára és meg kell győződnie arról, hogy szükséges intézkedések megfelelnek ennek a kötelezettségnek.

(4) (a) A hajó és berendezései állapotát a ennek az Egyezménynek rendelkezéseivel összhangban kell fenntartani, annak érdekében, hogy a hajó minden tekintetben alkalmas maradjon a tengeren való közlekedésre anélkül, hogy elfogadhatatlan veszélyt jelentsen a tengeri környezetre.

(b) Miután ennek a szabálynak az (1) bekezdése szerinti bármely hajószemle megtörtént, a hajó szemle szerinti testszerkezetén, berendezésein, rendszerein, tartozékain, elrendezésén, vagy anyagain változtatások nem végezhetők az Igazgatás jóváhagyása nélkül, kivéve az ilyen berendezések és tartozékok közvetlen cseréjét.

(c) Bármikor, ha a hajó meghibásodása bekövetkezik, vagy egy hiányosságot fedeznek fel, amely alapvetően befolyásolja a hajó működőképességét vagy az ennek a mellékletnek a hatálya alá tartozó berendezéseinek hatékonyságát, vagy teljességét, a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa az első lehetséges alkalommal jelenteni köteles azt a vonatkozó bizonyítvány kiállításáért felelős Igazgatásnak, elismert szervezetnek, vagy kijelölt felügyelőnek, akinek vizsgálatot kell kezdeményeznie annak megállapítása céljából, hogy ennek a szabálynak az (1) bekezdésében előírt szemle megtartása szükséges-e. Ha a hajó egy másik szerződő fél kikötőjében tartózkodik, a hajó parancsnokának, vagy tulajdonosának haladéktalanul jelentést kell tennie a kikötői állam illetékes hatóságainak, és a kijelölt felügyelőnek vagy elismert szervezetnek meg kell győződnie arról, hogy ez a jelentés megtörtént.

5. szabály

Bizonyítvány kiállítása

LÁSD A 2.0, 2.1, 2.2. ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(1) Ennek a mellékletnek a 4. szabályában foglalt rendelkezések értelmében megtartott szemle után ki kell adni egy Nemzetközi bizonyítványt az olaj által okozott szennyeződés megakadályozásáról minden 150 tonna és ennél nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajó és minden 400 tonna és ennél nagyobb bruttó űrtartalmú egyéb hajó számára, amelyek az Egyezményben részes más szerződő felek joghatósága alá tartozó kikötőkbe vagy nyíltvízi terminálokba tartó utakat tesznek meg. Meglévő hajókra vonatkozóan ezt a követelményt ennek az Egyezménynek a hatálybalépési időpontját követő tizenkét hónap elteltével kell alkalmazni.

(2) Az ilyen bizonyítványt az Igazgatás, vagy valamely általa kellően felhatalmazott személy vagy szervezet adja ki. Az Igazgatásnak minden esetben teljes felelősséget kell vállalnia a bizonyítványért.

6. szabály

Bizonyítvány kiadása más kormány által

(1) Az Egyezményben részes egyik szerződő fél kormánya az Igazgatás felkérésére megszemléltethet valamely hajót, és ha megállapítást nyert, hogy az megfelelt ennek a melléklet rendelkezéseinek, ennek a mellékletnek az értelmében kiadhatja a hajónak a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványt, vagy ennek kiadására felhatalmazást adhat.

(2) A bizonyítvány és a szemlejegyzőkönyv egy-egy másolatát a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni a felkérő Igazgatáshoz.

(3) Az így kiadott bizonyítványnak egy olyan értelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia, hogy azt az Igazgatás felkérésére állították ki és a bizonyítvány azonos értékű, és ugyanúgy el kell fogadni, mint az ennek a mellékletnek az 5. szabálya alapján kiállított bizonyítványt.

(4) A Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvány nem adható ki nem szerződő fél állam lobogójának viselésére jogosult hajó részére.

7. szabály

A bizonyítvány alakja

LÁSD A 2.4A ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

A Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványt ennek a mellékletnek a II. függelékében megadott mintának megfelelő alakban, a kibocsátó ország egyik hivatalos nyelvén kell kiadni. Ha a használt nyelv nem angol, vagy nem francia, akkor a szöveges résznek a két nyelv egyikére való fordítását is tartalmaznia kell.

8. szabály

A bizonyítvány érvényességének tartama

LÁSD A 2.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(1) A Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványt az Igazgatás által meghatározott időtartamra kell kiadni. Ez az időtartam a kiadás időpontjától számított öt évet nem haladhatja meg, azzal a kikötéssel, hogy ennek a mellékletnek a 13. szabálya (9) bekezdése szerint megállapított korlátozott időtartamra, kijelölt tiszta ballaszt-tankkal üzemelő olajszállító tartályhajó esetében, a bizonyítvány érvényességi időtartama nem haladhatja meg az így megállapított korlátozott időtartamot.

(2) A bizonyítvány elveszíti érvényességét, ha jelentős változtatások történnek a megkövetelt testszerkezetben, felszerelésben, rendszerekben, szerelvényekben, elrendezésben, vagy anyagban az Igazgatás hozzájárulása nélkül – kivéve az ilyen berendezések és szerelvények közvetlen cseréjét – vagy, ha ennek a mellékletnek a 4. szabálya (1)(c) bekezdése alapján az Igazgatás által előírt közbenső szemlék nem kerülnek megtartásra.

(3) Egy hajó számára kiállított bizonyítvány szintén elveszti az érvényességét, ha a hajót áthelyezik egy másik állam lobogója alá. Az új bizonyítvány csak akkor adható ki, amikor az új bizonyítványt kiállító kormány teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a hajó minden tekintetben megfelel az ennek a melléklet 4. szabálya (a) és (b) bekezdésében előírt követelményeknek. A szerződő felek közötti áthelyezés esetén – ha azt az áthelyezést követően három hónapon belül igénylik – annak a szerződő fél kormányának, amelynek lobogója alá a hajó korábban tartozott, amilyen hamar csak lehetséges meg kell küldenie az Igazgatásnak a hajó áthelyezés előtti bizonyítványának és ha rendelkezésre áll, a vonatkozó szemlejegyzőkönyvnek a másolatát.

8A. szabály

Üzemeltetési előírások kikötő szerinti állam általi ellenőrzése^*

(1) Amikor egy hajó egy másik szerződő fél kikötőjében, vagy nyíltvízi terminálján tartózkodik, alá van vetve az ilyen szerződő fél kellően felhatalmazott tisztviselője általi ellenőrzésnek az ebben a mellékletben meghatározott üzemeltetési követelmények tekintetében, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a hajó parancsnoka, vagy személyzete nem jártas az olajszennyezés megelőzésével kapcsolatos fedélzeti eljárásokban.

(2) Ennek a szabálynak az (1) bekezdésében fennálló körülmények esetén a szerződő félnek olyan lépéseket kell tennie, amelyek biztosítják, hogy a hajó nem hajózik el addig, amíg a helyzetet úgy nem rendezik, hogy az megfeleljen ennek a melléklet előírásainak.

(3) Ebben a szabályban ennek az Egyezménynek az 5. Cikkében foglalt, a kikötői állam általi ellenőrzéssel kapcsolatban előírt eljárásokat kell alkalmazni.

(4) Ebben a szabályban semmi nem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza az üzemeltetési előírások ellenőrzését gyakorló szerződő fél jogait és kötelezettségeit, amelyekre ebben az Egyezményben foglaltaknak megfelelően kimondottan felhatalmazással bír.

II. FEJEZET – AZ ÜZEMELTETÉSBŐL EREDŐ SZENNYEZÉSEK ELLENŐRZÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

9. szabály

Az olajkiürítés ellenőrzése

(1) Ennek a mellékletnek a 10. és 11. szabályaiban és ennek a szabálynak a (2) bekezdésében foglalt rendelkezések fenntartásával tilos bármilyen olaj vagy olajos keverék kiürítése a tengerbe olyan hajókról, melyekre ez a melléklet vonatkozik kivéve, ha az összes alábbi feltételt teljesül:

(a) Olajszállító tartályhajó esetében, az ennek a bekezdésnek a (b) pontjában felsorolt kikötések kivételével:

(i) a tartályhajó nincs valamely különleges körzeten belül;

(ii) a tartályhajó a legközelebbi szárazföldtől több mint 50 tengeri mérföldnyire van;

(iii) a tartályhajó úton van;

(iv) ha az olajtartalom kiürítésének pillanatnyi üteme nem haladja meg a 60 litert tengeri mérföldenként;

(v) a tengerbe kiürített olaj összes mennyisége a meglévő tartályhajóknál nem haladja meg az 1/15.000-ét annak az összes rakomány-mennyiségnek, melynek egy részét a maradvány képezte, új tartályhajóknál az 1/30.000-ét, annak az összes rakomány-mennyiségnek melynek egy részét a maradvány képezte; és

LÁSD A 3.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(vi) a tartályhajón egy olajkiürítés-ellenőrző és szabályozó rendszer üzemel, továbbá egy raktéri szennyvíztartály berendezés van, ennek a mellékletnek a 15. szabályában előírt követelményeknek megfelelően.

(b) a 400 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú hajókról, amelyek nem olajszállító tartályhajók, és a géptéri fenékárokból, kivéve az olajszállító tartályhajók rakomány-szivattyú tereinek fenékárkait, hacsak nem keveredett bele rakományolaj maradvány:

(i) a hajó nem egy különleges körzeten belül van;

(ii) a hajó úton van;

(iii) a kiürített folyadék olajtartalma felhígítás nélkül 15 rész/milliónál nem több;

a hajó ennek a mellékletnek 16. szabálya által előírt berendezést üzemeltet.

LÁSD A 3.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(2) A 400 tonna bruttó űrtartalomnál kisebb nem olajszállító tartályhajók esetében, amíg a különleges körzeteken kívül tartózkodnak, az Igazgatásnak, amennyire gyakorlatilag lehetséges és ésszerű biztosítania kell, hogy olyan berendezésekkel legyenek ellátva, amelyekkel megoldható az olajmaradványok tárolása a hajón, és befogadó-berendezésekbe vagy a tengerbe való kiürítése, ennek a szabálynak az (1) bekezdése (b) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően.

(3) Minden olyan esetben, amikor a hajó közvetlen közelében vagy sodorvonalában látható olajnyomokat észlelnek a víz felszínén, vagy az alatt, az Egyezményben szerződő felek kormányai – amennyire csak módjukban áll – kötelesek azonnal kivizsgálni az arra vonatkozó tényeket, vajon fennáll-e ennek a mellékletnek ennek a szabályában vagy a 10. szabályában foglalt rendelkezések megszegése. A vizsgálatnak különösen a szél- és tengerviszonyokra, a hajó útirányára és sebességére, továbbá a hajó környezetében látható nyomok egyéb lehetséges forrásaira és bármilyen idevágó olajkiürítés bizonyítékra kell kiterjednie.

(4) Ennek a szabálynak az (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak tiszta vagy elkülönített ballaszt kiürítésére, vagy fel nem dolgozott olyan olajkeverék kiürítésére, amelynek olajtartalma felhígítás nélkül 15 rész/milliónál nem több, és amely nem rakományszivattyú tér fenékárkából származik és nincs keveredve olajrakomány maradékkal.

(5) A tengerbe kiürített anyagnak nem szabad olyan mennyiségben vagy koncentrációban vegyi anyagokat vagy egyéb anyagokat tartalmaznia, amely a tengeri környezetre veszélyes, vagy nem szabad vegyi és más anyagokat abból a célból bevezetni, hogy megkerüljék az ebben a szabályban meghatározott kiürítési feltételeket.

(6) Az ennek a szabálynak az (1), (2) és (4) bekezdései értelmében a tengerbe nem üríthető olajmaradványokat a hajón kell elhelyezni, vagy befogadó-berendezésbe kell kiüríteni.

(7) Ha az a hajó, amelyre ennek a mellékletnek a 16. szabály (6) bekezdése vonatkozik, nincs felszerelve ennek a mellékletnek a 16. szabály (1) vagy (2) bekezdése szerint előírt berendezéssel, akkor ennek a szabály (1) bekezdésének (b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni 1998. július 6-ig, vagy addig az időpontig, amíg a hajót fel nem szerelik ilyen berendezéssel, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Eddig az időpontig az ilyen hajóról tilos az olajnak, vagy olajos keveréknek bármely kiürítése a géptéri fenékárokból a tengerbe, kivéve, ha a következő feltételek mind teljesülnek:

(a) az olajkeverék nem a rakományszivattyú tér fenékárkából származik;

(b) az olajkeverék nem keveredik olajrakomány maradvánnyal;

(d) a hajó 12 tengeri mérföldnél távolabb van a legközelebbi szárazföldtől;

(e) a hajó menetben van;

(f) a kibocsátott folyadék olajtartalma kisebb, mint 100 rész/millió; és

(g) a hajón az Igazgatás által jóváhagyott típusú olajos-víz szeparáló berendezés működik, figyelembe véve a Szervezet ajánlása szerinti specifikációt.^*

10. szabályKülönleges körzetekben üzemeltetett hajókról származó olajszennyezés megelőzésének módszerei

(1) Ennek a mellékletnek az alkalmazására különleges körzetek a Földközi-tenger körzet, a Balti-tenger körzet, a Fekete-tenger körzet, a Vörös-tenger körzet és a Perzsa-öböl körzet, az Adeni-öböl körzet és a Déli-sarkvidék körzet, amelyek meghatározása következő:

(a) A Földközi-tenger körzet magát a Földközi-tengert jelenti, beleértve öbleit és beltengereit, amelyet a Földközi- és a Fekete-tenger közti 41° északi szélességi kör, nyugatra pedig az 5°36' nyugati hosszúsági körön a Gibraltár-szoros határol.

(b) A Balti-tenger körzet magát a Balti-tengert jelenti a Botteni-öböllel és a Finn-öböllel és a Balti-tengerhez vezető bejárattal, a Skagerrakban az északi szélesség 57°44,8' körén lévő Skaw által határolva.

(c) A Fekete-tenger körzet magát a Fekete-tengert jelenti, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közt a 41°északi szélességi kör által képezett határral.

(d) A Vörös-tenger körzet magát a Vörös-tengert jelenti, beleértve a Szuezi-öbölt és az Aquabai-öbölt, délről a Ras si Ane (északi szélesség 12°8,5' keleti hosszúság 43°l9,6') és a Husn Murad (északi szélesség 12°40,4' keleti hosszúság 43°30,2') közti loxodróm vonallal határolva.

(e) A Perzsa-öböl körzet a Ras el Hass (északi szélesség 22°30', keleti hosszúság 29°48') és a Ras el Fasteh (északi szélesség 25°04', keleti hosszúság 61°25') közti loxodróm vonaltól észak-nyugatra eső tengeri területet jelenti.

(f) Az Adeni-öböl körzet az Adeni-öbölnek a Vörös-tenger és az Arab-tenger közötti részét jelenti, amelyet nyugatra a Ras si Ane (északi szélesség 12°28,5', keleti hosszúság 43°19,6') és a Husn Murad (északi szélesség 12°40,4', keleti hosszúság 43°30,2') közötti loxodróm vonal, keletre a Ras Asir (északi szélesség 11°50', keleti hosszúság 51°16,9') és a Ras Fartak (északi szélesség 15°35', keleti hosszúság 52°13,8') közötti loxodróm vonal határol.

(g) A Déli-sarkvidék körzet a 60° déli szélességtől délre fekvő tenger-területet jelenti.

(2) Ennek a mellékletnek a 11. szabálya fenntartásával:

(a) Tilos bármilyen olajat vagy olajos keveréket bármilyen olajszállító tartályhajóról és bármely 400 tonna vagy nagyobb bruttó űrtartalmú nem olajszállító tartályhajóról a tengerbe üríteni, amíg a hajó egy különleges körzetben tartózkodik. A Déli-sarkvidék körzetet illetően, az olaj vagy olajos keverék bármilyen kiürítése bármely hajóról tilos.

(b) Kivételként ennek a szabálynak a Déli-sarkvidék körzetre vonatkozó (2) bekezdés (a) pontja szerinti rendelkezés alól, tilos bármilyen olajat vagy olajos keveréket a tengerbe üríteni a 400 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb nem olajszállító tartályhajóról, amíg egy különleges körzetben tartózkodik kivéve, ha a kiürített folyadéknak az olajtartalma hígítás nélkül nem haladja meg a 15 rész/milliót.

(3) (a) Ennek a szabálynak a (2) bekezdése szerinti rendelkezéseket nem kell alkalmazni a tiszta, vagy elkülönített ballaszt kiürítésére.

(b) Ennek a szabálynak a (2) bekezdés (a) pontja szerinti rendelkezéseket nem kell alkalmazni a gépterek tisztított fenékvizének kiürítésére, feltéve, hogy az alábbi összes feltétel teljesül:

(i) a fenékvíz nem a rakományszivattyú tér fenékárkából származik;

(ii) a fenékvíz nem keveredik olajrakomány maradékkal;

(iii) a hajó menetben van;

(iv) a kiürített folyadék olajtartalma hígítás nélkül nem haladja meg a 15 rész/milliót;

(v) a hajón olajszűrő berendezés működik, amely eleget tesz ennek a melléklet 16. szabálya (5) bekezdésének; és

(vi) a szűrőrendszer el van látva egy leállító készülékkel, amely biztosítja a kiürítés automatikus leállítását, ha a kiürített folyadék olajtartalma meghaladja a 15 rész/milliót.

LÁSD A 3.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(4) (a) A tengerbe kiürített anyagnak nem szabad olyan mennyiségben vagy koncentrációban vegyi anyagokat, vagy egyéb anyagokat tartalmaznia, amelyek veszélyesek a tengeri környezetre, vagy nem szabad vegyi anyagokat és egyéb anyagokat bevezetni abból a célból, hogy megkerüljék a ennek a szabályban meghatározott kiürítési feltételeket.

(b) Ennek a szabálynak a (2) vagy (3) bekezdése szerint a tengerbe nem kiüríthető olajmaradványokat a hajón vissza kell tartani, vagy befogadó berendezésbe szabad üríteni.

(5) Ennek a szabálynak egyik kikötése sem tilthatja meg, hogy egy menetben lévő hajó, ha útjának csak egy részén érint különleges körzetet, hogy a különleges körzeten kívül végezzen kiürítést, ennek a melléklet 9. szabályának megfelelően.

(6) Ahol egy hajó közvetlen környezetében vagy sodorvonalában látható olajnyomok figyelhetők meg a víz felszínén vagy alatta, az Egyezményt aláíró felek kormányai – amennyire csak módjukban áll – kötelesek azonnal kivizsgálni az arra vonatkozó tényeket, vajon fennáll-e ennek a mellékletnek ebben a szabályában vagy a 9. szabályában foglalt rendelkezések megszegése. A vizsgálatnak különösen a szél- és tengerviszonyokra, a hajó útirányára és sebességére, továbbá a hajó környezetében látható nyomok egyéb lehetséges forrásaira és bármely idevágó kiürítés feljegyzéseire kell kiterjednie.

(7) A különleges körzeteken belüli befogadó berendezések:

(a) Földközi-tenger, Fekete-tenger és Balti-tenger körzetek:

(i) Az Egyezményben részes valamennyi olyan szerződő fél kormánya, amelynek a partvonala egy adott különleges körzet határvonalát képezi, kötelezettséget vállal, hogy legkésőbb 1977. január l-ig biztosítja, hogy a különleges körzeteken belül az összes olajrakodó kikötőt és hajójavító kikötőt az olajszállító tartályhajókról származó összes piszkos ballaszt és tartálymosó víz befogadására és kezelésére alkalmas, megfelelő berendezésekkel ellátja. Ezen túlmenően, a különleges körzeteken belül minden kikötőt el kell látni az összes hajóról származó egyéb maradványok és olajos keverékek befogadására alkalmas, megfelelő gyűjtőberendezésekkel. Ezek a berendezések elegendő befogadóképességűek legyenek ahhoz, hogy ki tudják elégíteni az ezeket használó hajók igényeit anélkül, hogy indokolatlan késedelmet kellene okozni.

(ii) Mindazon szerződő felek kormányai, amelyeknek a joghatósága alá olyan tengeri utakhoz vezető bejáratok tartoznak, melyeknek mélysége sekély, amely miatt csökkenteni kell a hajók merülését a ballaszt kiürítése révén, kötelesek olyan berendezésekről gondoskodni, melyekre ennek a bekezdés (a) pontjának (i) alpontja hivatkozik, de azzal a kikötéssel, hogy azok a hajók, melyek kénytelenek szennyvizet vagy piszkos ballasztot kiüríteni némi késedelmet szenvedhetnek.

(iii) A ennek az Egyezménynek hatálybalépése (ha ez l977. január 1-nél korábban történik) és 1977. január 1. közötti időszakban, a különleges körzetekben hajózó hajók kötelesek ennek a melléklet 9. szabályában foglalt követelményeinek eleget tenni. Azoknak a szerződő feleknek a kormányai azonban, ahol a partvonal ehhez a ponthoz tartozó bármelyik különleges körzetet határol, egy 1977. január 1-nél korábbi, de a ennek az Egyezménynek a hatálybalépése utáni időpontot is kitűzhetnek, amelytől kezdve ennek a szabálynak a kérdéses különleges körzetekre vonatkozó előírásai lépnek életbe:

(1) ha az összes szükséges befogadó berendezést az így kitűzött időpontra biztosították; és

(2) azzal a feltétellel, hogy az érdekelt szerződő felek legalább hat hónappal korábban értesítik az így kitűzött időpontról a Szervezetet a többi szerződő fél közötti körözésre.

(iv) 1977. január 1. után – vagy ha korábban, akkor ennek a bekezdésnek az (a) pontja (iii) alpontjában foglaltaknak megfelelően kitűzött időponttól kezdve – valamennyi szerződő fél köteles értesíteni a Szervezetet az összes olyan esetről, amikor a berendezések állítólag nem bizonyultak kielégítőnek, hogy ezt az érintett szerződő kormányoknak továbbíthassa.

(b) Vörös-tenger körzet, Perzsa-öböl körzet és Adeni-öböl körzet:

(i) Mindazon szerződő felek kormányai, ahol a partvonal különleges körzeteket határol, kötelesek vállalni, hogy mihelyt lehetséges, az összes olajrakodó kikötőt és hajójavító kikötőt ellátják az olajszállító tartályhajókból származó összes piszkos ballaszt és tartálymosó víz befogadására és kezelésére alkalmas, megfelelő berendezésekkel. Ezen túlmenően, a különleges körzeten belül minden kikötőt el kell látni megfelelő befogadó berendezésekkel az összes, hajókról kikerülő egyéb maradványok és olajos keverékek befogadására. Ezeknek a berendezéseknek megfelelő befogadó-képességűnek kell lenniük, hogy a berendezéseket használó hajók igényeit ki tudják elégíteni anélkül, hogy indokolatlanul késedelmet kellene okozni.

(ii) Mindazon szerződő felek kormányai, amelyeknek fennhatósága alatt olyan tengeri utakhoz vezető bejáratok vannak, amelyeknek a mélysége sekély, amely miatt csökkenteni kell a hajók merülését a ballaszt kiürítése révén, kötelesek olyan berendezésekről gondoskodni, melyekre ennek a bekezdés (b) pontjának (i) alpontja hivatkozik, de azzal a kikötéssel, hogy azok a hajók, amelyek kénytelenek szennyvizet vagy piszkos ballasztot kiüríteni, némi késedelmet szenvednek.

(iii) Valamennyi érdekelt szerződő fél kormánya köteles a Szervezetet tájékoztatni arról, hogy milyen intézkedéseket tett ennek a bekezdésnek a (b) pontja (i) és (ii) alpontjaiban foglalt rendelkezések értelmében. A Szervezet a kellő értesítések beérkezése alapján köteles kitűzni egy időpontot, melytől fogva ennek a szabálynak a kérdéses körzetre vonatkozó követelményei hatályba lépnek. A Szervezet köteles az így kitűzött időpontról legalább tizenkét hónappal előtte az összes szerződő felet értesíteni.

(iv) Ennek az Egyezménynek hatálybalépése és az így kitűzött időpont közti időszak alatt a különleges körzetben hajózó hajók kötelesek ennek a mellékletnek a 9. szabályában előírt követelményeknek eleget tenni.

(v) Ezután az a időpont után az ezekben a különleges körzetekben lévő kikötőkben rakodó olajszállító tartályhajók – ahol ilyen berendezések még nem állnak rendelkezésre – szintén kötelesek teljes mértékben eleget tenni az ebben a szabályban foglalt követelményeknek. Mindazonáltal, az ezekben a különleges körzetekbe rakodás céljából befutó olajszállító tartályhajók kötelesek mindent elkövetni annak érdekében, hogy a hajó az illető körzetbe csak tiszta ballaszttal lépjen be.

(vi) Azon időpont után, amikor a kérdéses különleges körzetre vonatkozó követelmények hatályba lépnek, mindegyik szerződő fél köteles értesíteni a Szervezetet az összes olyan esetről, amikor a berendezések állítólag nem bizonyultak kielégítőnek, hogy ezt az összes érdekelt szerződő félnek továbbítsák.

(vii) 1977. január 1-ig, vagy egy évvel ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontja után – aszerint, hogy melyik következik be később – legalább ennek a mellékletnek a 12. szabályában előírt befogadó berendezésekről kell gondoskodni.

(8) Ennek a szabálynak a (7) bekezdésében foglaltak ellenére a következő szabályokat kell alkalmazni a Déli-sarkvidék körzetben:

(a) valamennyi szerződő fél kormánya, amelynek kikötőiből a hajók a Déli-sarkvidék körzetbe útra indulnak, vagy kikötőibe onnan érkeznek, kötelesek biztosítani – olyan hamar, amennyire az megvalósítható – hogy a megfelelő berendezések rendelkezésre álljanak az összes iszap, piszkos ballaszt, tankmosó-víz, és egyéb olajmaradványok és olajos keverékek átvételére az összes hajóról, az azokat használó hajók igényeinek megfelelően, anélkül hogy indokolatlan késedelmet okoznának, és

(b) valamennyi szerződő fél kormányának biztosítania kell, hogy a lobogóját viselő összes hajó, mielőtt belép a Déli-sarkvidék körzetbe, fel legyen szerelve kielégítő befogadóképességű tartállyal, vagy tartályokkal az összes iszap, piszkos ballaszt, tankmosó-víz, és egyéb olajos maradványok és keverékek visszatartására, mindaddig, amíg a körzetben működnek és bevégzik az előkészületeket az ilyen olajszármazékok kiürítésére a befogadó berendezésekbe a körzet elhagyása után.

11. szabály

Kivételek

Ennek a mellékletnek a 9. és 10. szabályai nem vonatkoznak az alábbi esetekre:

(a) valamely hajó biztonságának, vagy a tengeren való életmentés céljából szükséges olaj vagy olajos keverék tengerbe való kiürítése; vagy

(b) a hajót vagy berendezését ért kár esetén az olajnak vagy olajos keveréknek a tengerbe való kiürítése:

(i) feltéve, hogy minden ésszerű óvintézkedést megtettek a káreset bekövetkezése vagy a kiürítés felfedezése után annak megakadályozása vagy minimálisra csökkentése érdekében; és

(ii) kivéve, ha a tulajdonos vagy a hajóparancsnok vagy azzal a szándékkal cselekedett, hogy kárt okozzon, vagy gondatlanul és abban a tudatban jár el, hogy valószínűleg káreset következik be; vagy

(c) az Igazgatás jóváhagyásával olyan olajtartalmú anyagok tengerbe való kiürítése esetén, melyeket különleges szennyeződések előfordulásának leküzdése céljából használnak, a szennyeződés által okozott kár minimálisra csökkentése érdekében. Minden ilyen kiürítés annak a kormánynak a jóváhagyását igényli, melynek fennhatósága alatt fog megtörténni a szándékolt kiürítés.

12. szabály

Befogadó berendezések

(1) Ennek a mellékletnek a l0. szabályában foglalt rendelkezések fenntartásával mindegyik szerződő fél kormánya vállalja, hogy biztosítja az olajrakodó kikötőkben, hajójavító kikötőkben és egyéb olyan kikötőkben, ahol a hajóknak olajos maradványokat kell kiüríteniük, megfelelő befogadó berendezések beállítását, olyan maradványok és olajos keverékek befogadására, melyek olajszállító tartályhajókból és egyéb hajókból maradnak hátra, kielégítve a berendezéseket használó hajók szükségletét, anélkül, hogy felesleges késedelmet okoznának a hajóknak.

(2) Ennek a szabálynak az (1) bekezdése értelmében az alábbi helyeken kell befogadó-berendezésekről gondoskodni:

(a) az összes olyan kikötőben és terminálon, ahol nyersolajat raknak olajszállító tartályhajókba, és ahol az ilyen tartályhajók közvetlenül beérkezésük előtt 72 óránál vagy 1200 tengeri mérföldnél nem hosszabb ballaszt-utat tettek meg,

(b) az összes olyan kikötőben és terminálon, ahol nyersolajon kívül másfajta olajat rakodnak ömlesztve 1000 tonnánál nagyobb napi átlagos mennyiségben,

(d) az összes olyan kikötőben és terminálon, ahol ennek a mellékletnek a 17. szabályában előírt olajiszap-tartállyal ellátott hajókat kezelnek,

(e) az összes olyan kikötőben, ahol ennek a mellékletnek a 9. szabálya értelmében nem szabad olajos fenékvizet és egyéb maradványokat kiüríteni, és

(f) az összes ömlesztett rakományt rakodó kikötőben a kombinált áruszállító hajókból kikerülő olajmaradványok tekintetében, melyeket ennek a mellékletnek a 9. szabálya értelmében nem szabad kiüríteni.

LÁSD A 3.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(3) A befogadó berendezések kapacitását a következők szerint kell meghatározni:

(a) A nyersolaj-rakodó termináloknak elegendő befogadó berendezésük kell, hogy legyen valamennyi olaj és olajos keverék befogadására, amit az ennek a melléklet 9. szabály (1) bekezdése (a) pontjának a rendelkezései értelmében nem szabad az úton lévő olajszállító tartályhajókról kiüríteni, az ennek a szabálynak a (2) bekezdése (a) pontjában leírtak szerint.

(b) Az ennek a szabálynak a (2) bekezdése (b) pontjában említett rakodó kikötők és terminálok elegendő befogadó berendezéssel kell, hogy rendelkezzenek valamennyi olaj és olajos keverék befogadására, amit az ennek a mellékletnek a 9. szabálya (1) bekezdése (a) pontjában foglalt rendelkezések értelmében nem szabad azokból az olajszállító tartályhajókból kiüríteni, amelyek nem nyersolajat, hanem másfajta olajat rakodnak ömlesztve.

(c) Minden hajójavító üzemmel vagy tartálytisztító berendezéssel rendelkező kikötőnek elegendő befogadó berendezéssel kell rendelkeznie valamennyi maradvány és olajos keverék befogadására, ami a hajókon maradt eltávolítás céljából, mielőtt beléptek volna ezekbe az üzemekbe vagy létesítményekbe.

(d) Ennek a szabálynak a (2) bekezdése (d) pontja alatt felsorolt kikötőkben és terminálokon létesített összes ilyen berendezésnek elegendőnek kell lennie, hogy az ilyen kikötőkben és terminálokon ésszerű számítás szerint előreláthatóan megforduló összes hajóból a ennek a mellékletnek a 17. szabálya értelmében visszatartott összes maradványt befogadja.

(e) Az ennek a szabálynak az értelmében, a kikötőkben és terminálokban létesített összes berendezésnek elegendőnek kell lennie valamennyi olajos fenékvíz és egyéb maradvány befogadására, amit ennek a mellékletnek a 9. szabálya értelmében nem szabad kiüríteni.

(f) Az ömlesztett rakományt rakodó kikötőkben felállított berendezéseknél számításba kell venni a kombinált áruszállító hajóknál adott esetben felmerülő különleges problémákat.

(4) Az ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdéseiben előirt befogadó berendezéseket legkésőbb egy esztendővel az ennek az Egyezménynek a hatálybalépése után, vagy 1977. január 1-ig rendelkezésre kell bocsátani, aszerint, hogy melyikre kerül később sor.

(5) Mindegyik szerződő fél köteles, az érdekelt szerződő feleknek való továbbítás céljából, a Szervezetet minden olyan esetről értesíteni, amikor ennek a szabálynak az értelmében beállított berendezések állítólag nem bizonyultak kielégítőnek.

13. szabály

Elkülönített ballaszttartályok, kijelölt tiszta ballasztartályok és nyersolajos mosás

LÁSD 2.1 ÉS 4.6 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

Ennek a mellékletnek a 13C. és 13D. szabályaitól függően, az olajszállító tartályhajók elégítsék ki ennek a szabálynak a követelményeit.

20.000 tonna hordképességű és annál nagyobb új olajszállító tartályhajók

(1) Minden 20.000 tonna hordképességű és annál nagyobb új olajszállító tartályhajót és minden 30.000 tonna hordképességű és annál nagyobb olajtermék-szállító tartályhajót el kell látni elkülönített ballaszttartályokkal, amelyeknek meg kell felelniük ennek a szabálynak a (2), (3) és (4), vagy (5) bekezdéseiben foglaltaknak, ahogy az alkalmazandó.

(2) Az elkülönített ballaszttartályok befogadóképességét úgy kell meghatározni, hogy a hajó biztonságosan üzemelhessen a ballaszttal megtett utakon, anélkül, hogy rakománytartályait kellene vízballasztra használnia, kivéve ennek a szabálynak a (3) vagy (4) bekezdésében foglalt intézkedéseket. Az elkülönített ballaszttartályok befogadóképessége azonban minden esetben legalább olyan legyen, hogy bármilyen ballasztolási esetben, az út bármely részén, beleértve az üres hajó plusz csak elkülönített ballaszt állapotot is, a hajó merülése és trimmje kielégíthesse az alábbi követelmények mindegyikét:

(a) az elméleti merülés (dm) méterben mérve a középvonalnál (tekintet nélkül a hajó bármilyen alakváltozására) nem lehet kevesebb, mint

dm = 2,0 + 0,02 L

(b) a merülésnek az első és a hátsó függélynél egyeznie kell a középvonalnál meghatározott merüléssel (dm), ennek a bekezdésnek az (a) pontjában meghatározottak szerint, amellyel összefüggésben a fartrimm nem lehet nagyobb 0,015 L-nél; és

(c) a merülés a mellső hátsó függélynél semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint amennyi a hajócsavar(o)k teljes vízbemerüléshez szükséges.

(3) Semmilyen esetben sem szabad ballasztvizet rakománytartályokban vinni, kivéve:

(a) azokat a ritkán előforduló utakat, amikor az időjárási viszonyok annyira súlyosak, hogy a parancsnok véleménye szerint a hajó biztonsága érdekében szükséges járulékos ballasztvizet szállítani az olajtartályokban; és

(b) kivételes esetekben, amikor egy olajszállító tartályhajó sajátságos üzemelési jellemzői szükségessé teszik ballasztvíz felvételét ennek a szabálynak (2) bekezdésében előírtakat meghaladó mennyiségben, feltéve, hogy az olajszállító tartályhajó ilyen üzeme a Szervezet által meghatározott kivételes esetek kategóriájába tartozik.

Az ilyen járulékos ballasztvizet ennek a mellékletnek a 9. szabályában foglaltaknak megfelelően és a 15. szabály követelményeivel összhangban kell kezelni és kiüríteni, és ezt be kell vezetni ennek a mellékletnek a 20. szabályában hivatkozott Olaj-nyilvántartási naplóba.

LÁSD A 4.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(4) Új nyersolaj-szállító tartályhajók esetében az ennek a szabálynak a (3) bekezdésében engedélyezett járulékos ballasztot csak akkor szabad rakománytartályokban hordozni, ha az ilyen tartályokat az olajkirakó kikötő vagy terminál elhagyása előtt nyersolajjal kimosták ennek a mellékletnek a 13B. szabályában foglaltaknak megfelelően.

LÁSD A 4.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(5) Függetlenül az ennek a szabálynak a (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, a 150 méternél rövidebb olajszállító tartályhajóknál az elkülönített ballaszt körülményei feleljenek meg az Igazgatás igényeinek.

LÁSD A 4.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(6) Minden 20.000 tonna hordképességű és annál nagyobb új nyersolaj-szállító tartályhajót fel kell szerelni nyersolajos-mosó rakománytartály tisztító rendszerrel. Az Igazgatásnak biztosítania kell, hogy a rendszer teljes mértékben megfeleljen ennek a melléklet 13B. szabályában előírt követelményeknek egy évvel azt követően, hogy a tartályhajót először alkalmazták nyersolaj szállítási forgalomban, vagy a harmadik olyan út végén, amelyen nyersolajos mosásra alkalmas nyersolajat szállított, attól függően, hogy melyik következik be későbben. Kivéve, ha az ilyen olajszállító tartályhajó olyan nyersolajat szállít, amely nem alkalmas nyersolajos mosásra, az olajszállító tartályhajónak a rendszert ennek a szabálynak a követelményeivel összhangban kell üzemeltetnie.

40.000 tonna hordképességű és annál nagyobb meglévő nyersolaj-szállító tartályhajók

(7) Ennek a szabálynak a (8) és (9) bekezdése szerinti rendelkezések fenntartásával, minden 40.000 tonna hordképességű és annál nagyobb meglévő nyersolaj-szállító tartályhajót el kell látni elkülönített ballaszt tartályokkal, és azoknak ki kell elégíteniük ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontjától kezdődően.

(8) Ennek a szabálynak a (7) bekezdésében említett meglévő nyersolaj-szállító tartályhajók az elkülönített ballaszttartályokkal való felszerelés helyett, üzemeltethetőek ennek a mellékletnek a 13B. szabályában foglaltaknak megfelelően, nyersolajos mosást alkalmazó rakománytartály tisztító eljárással, kivéve ha a nyersolaj-szállító tartályhajóval olyan nyersolajat szándékoznak szállítani, amely nem alkalmas nyersolajos mosásra.

LÁSD A 4.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(9) Az ennek a szabálynak a (7) és (8) bekezdésében említett nyersolaj-szállító tartályhajók, az elkülönített ballaszt tartályokkal történő felszerelés vagy nyersolajos mosást alkalmazó rakománytartály tisztító eljárással történő üzemeltetés helyett, üzemeltethetőek ennek a mellékletnek a 13A. szabálya szerint kijelölt tiszta ballaszt tartályokkal is, a következő időtartamokig:

(a) 70.000 tonna hordképességű és annál nagyobb nyersolaj-szállító tartályhajók ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontjától számított két évig, és

(b) 40.000 tonna hordképességű és annál nagyobb, de 70.000 tonna hordképességűnél kisebb nyersolaj-szállító tartályhajók ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontjától számított négy évig.

LÁSD A 4.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

40.000 tonna hordképességű és annál nagyobb meglévő olajtermék-szállító tartályhajók

(10) Az ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontjától kezdődően minden 40.000 tonna hordképességű és annál nagyobb meglévő olajtermék-szállító tartályhajót el kell látni elkülönített ballaszttartályokkal úgy, hogy azok feleljenek meg ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, vagy ehelyett üzemeltethetőek ennek a mellékletnek a 13A. szabályában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kijelölt tiszta ballaszttartályokkal.

LÁSD A 4.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

Elkülönített ballasztos olajszállító tartályhajónak minősített olajszállító tartályhajó

(11) Bármely olajszállító tartályhajót, melyet ennek a szabálynak az (1), (7) vagy (10) bekezdése szerint nem kötelező ellátni elkülönített ballaszttartályokkal, mindazonáltal elkülönített ballasztos tartályhajónak lehet minősíteni, amennyiben az kielégíti az ennek a szabálynak a (2) és (3) vagy (5) bekezdéseiben foglalt követelményeket, amelyek reá vonatkoznak.

13A. szabály

Kijelölt tiszta ballaszttartályokkal rendelkező olajszállító tartályhajókra vonatkozó követelmények

LÁSD A 4.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(1) Az ennek a mellékletnek a 13. szabály (9) vagy (10) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kijelölt tiszta ballaszttartályokkal üzemelő olajszállító tartályhajó rendelkezzen kellő befogadóképességű tartályokkal – amelyek ennek a mellékletnek az 1. szabály (16) bekezdésében foglalt meghatározása szerint kizárólagosan tiszta ballaszt szállítására vannak kijelölve – hogy megfeleljen az ennek a mellékletnek a 13. szabály (2) és (3) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.

(2) A kijelölt tiszta ballaszttartályok elrendezése és üzemeltetési eljárásai feleljenek meg az Igazgatás által meghatározott követelményeknek. Az ilyen követelményeknek legalább mindazon rendelkezéseket tartalmazniuk kell, amelyeket az 1978. évi tartályhajó biztonsági és szennyezés megelőzési nemzetközi konferencia 14. határozatával elfogadott, „Kijelölt tiszta ballaszttartályokkal rendelkező olajszállító tartályhajókra vonatkozó specifikációk” tartalmaznak, annak a Szervezet általi lehetséges módosításai szerint.^*

(3) A kijelölt tiszta ballaszt tartályokkal üzemelő olajszállító tartályhajót fel kell szerelni az Igazgatás által a Szervezet ajánlásai szerinti specifikációk^** alapján jóváhagyott olajtartalom mérővel, ami lehetővé teszi a kiürítésre kerülő ballasztvízben lévő olajtartalom ellenőrzését. Az olajtartalom mérőt legkésőbben ennek az Egyezménynek hatálybalépését követően, a tartályhajó első tervezett hajógyári tartózkodása alkalmával kell beépíteni. Addig az időpontig, amíg az olajtartalom mérő beépítésre kerül, közvetlenül a ballaszt kihajózása előtt a kijelölt tartályokból vett ballasztvíz megvizsgálásával kell megállapítani, hogy nem történt olajjal való szennyeződés.

LÁSD A 4.7 ÉS 4.8 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(4) Minden kijelölt tiszta ballaszt tartállyal üzemelő olajszállító tartályhajót el kell látni egy Kijelölt tiszta ballaszttartály üzemeltetési utasítással^*, amely részletesen ismerteti a rendszert, és meghatározza az üzemeltetési eljárásokat. Az ilyen utasítás elégítse ki az Igazgatás követelményeit, és tartalmazza az ennek a szabálynak a (2) bekezdésében hivatkozott specifikációkban közölt információkat. Amennyiben a kijelölt tiszta ballaszt rendszert érintő módosítás történik, az üzemeltetési utasítást ezzel összhangban módosítani kell.

13B. szabály

Nyersolajos mosásra vonatkozó követelmények

LÁSD A 4.6 és 4.9 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(1) Minden nyersolajos-mosó rendszer, melyet ennek a mellékletnek a 12. szabálya (6) és (8) bekezdéseinek megfelelően kötelező beépíteni, feleljen meg az ebben a szabályban foglalt követelményeknek.

(2) A nyersolajos-mosó berendezés és a hozzátartozó felszerelések és elrendezések feleljenek meg az Igazgatás által meghatározott követelményeknek. Az ilyen követelmények legalább mindazokat a rendelkezéseket tartalmazzák, melyeket az 1978. évi tartályhajó biztonsági és szennyezés megelőzési nemzetközi konferencia 15. Határozatával elfogadott „Specifikáció a nyersolajos-mosó rendszerek konstrukciójára, üzemeltetésére és ellenőrzésére” meghatároz, annak a Szervezet általi lehetséges módosításai szerint.^**

(3) Minden rakománytartályba és raktéri szennyvíztartályba semleges-gáz rendszert kell beépíteni az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény II 2 fejezete vonatkozó szabályainak megfelelően, illetve azoknak az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv által történt módosítása és kiegészítése, valamint a további lehetséges módosításai szerint.

(4) A rakománytartályok ballasztolását illetően, minden ballasztban megteendő utat megelőzően elegendő rakománytartályban kell nyersolajos mosást végezni ahhoz, hogy számításba véve a tartályhajó kereskedelmi útvonalát és a várható időjárási viszonyokat, ballasztvíz csakis olyan rakománytartályokba kerüljön, melyekben a nyersolajos mosást elvégezték.

(5) Minden nyersolajos-mosó rendszerrel üzemelő olajszállító tartályhajót el kell látni Üzemeltetési és felszerelési utasítással^*, amely részletesen ismerteti a rendszert és a berendezést, és meghatározza az üzemeltetési eljárásokat. Az ilyen utasítás elégítse ki az Igazgatás követelményeit, és tartalmazza ennek a szabálynak a (2) bekezdésében hivatkozott „Specifikáció” összes információját. Amennyiben a nyersolajos-mosó rendszert érintő módosítás történik, az Üzemeltetési és felszerelési utasítást ennek megfelelően át kell dolgozni.

13C. szabály

Meghatározott járatokon közlekedő meglévő tartályhajók

LÁSD A 4.6 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(1) Az ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezésektől függően, ennek a mellékletnek a 13. szabály (7) és (10) bekezdései nem vonatkoznak azokra a meglévő olajszállító tartályhajókra, melyek kizárólag meghatározott járatokon közlekednek:

(a) egy, az ebben az Egyezményben részes állam kikötői vagy termináljai között; vagy

(b) az ebben a Jegyzőkönyvben részes államok kikötői vagy termináljai között, ahol:

(i) az út teljes egészében ennek a mellékletnek a 10. szabály (1) bekezdésében foglalt meghatározás szerinti különleges körzeten belül esik; vagy

(ii) az út teljes egészében a Szervezet által kijelölt egyéb határokon belül esik.

(2) Ennek a szabálynak az (1) bekezdésében foglalt rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha azok a kikötők vagy terminálok, ahol az ilyen utakon rakomány berakodása történik, megfelelő befogadó berendezésekkel rendelkeznek az azokat használó olajszállító tartályhajókról származó ballaszt és tartálymosó víz befogadására és kezelésére, valamint ha az összes következő feltétel kielégítést nyer:

(a) ennek a mellékletnek a 11. szabályában foglalt kivételektől függően, minden ballasztvizet, beleértve a tiszta ballasztvizet és a tankmosási maradványokat is, visszatartanak a hajón és átadnak a befogadó berendezésekbe, és az erre vonatkozó – ennek a szabálynak a (3) bekezdésében említett Olaj-nyilvántartási naplóba tett – bejegyzést, az illetékes kikötői állam hatósága hitelesítette;

(b) megállapodás jött létre az Igazgatás és az ennek a szabálynak az (1) bekezdése (a) vagy (b) pontjában említett kikötő szerinti államok Kormányai között, a meglévő olajszállító tartályhajónak meghatározott járaton történő használatára vonatkozóan;

(c) a fentebb említett kikötők vagy terminálok befogadó berendezéseinek megfelelőségét, összhangban ennek a mellékletnek a vonatkozó rendelkezéseivel, az Egyezményben részes államok kormányai, amelyek területén az ilyen kikötők vagy terminálok elhelyezkednek, ennek a szabálynak az alkalmazási céljára jóváhagyták; és

(d) a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványba bejegyzésre került, hogy az olajszállító tartályhajó kizárólagosan ilyen meghatározott járaton közlekedik.

13D. szabály

Meglévő olajszállító tartályhajók különleges ballaszt elrendezéssel

(1) Amennyiben egy meglévő olajszállító tartályhajó olyan építésű, vagy oly módon üzemel, hogy az mindenkor megfelel ennek a mellékletnek a 13. szabály (2) bekezdésében kifejtett merülési és trimmelési követelményeknek – anélkül, hogy ballasztvizet kellene felvennie – úgy kell tekinteni, hogy az megfelel ennek a mellékletnek a 13. szabálya (7) bekezdésében az elkülönített ballaszt tartályokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:

(a) az Igazgatás jóváhagyta az üzemeltetési eljárásokat és ballaszt elrendezéseket;

(b) megállapodás jön létre az Igazgatás és az ebben az Egyezményben részes kikötő szerinti államok kormányai között, arra vonatkozóan, hogy a merülési és trimmelési követelmények teljesítését üzemeltetési eljárásokkal érik el; és

(c) a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvány olyan bejegyzéssel van ellátva, mely szerint az olajszállító tartályhajó különleges ballaszt elrendezéssel üzemel.

(2) Az olajtartályokban semmilyen esetben sem szabad ballasztvizet hordozni, kivéve azokat a ritka utakat, amikor az időjárási körülmények olyan rosszak, hogy a hajóparancsnok véleménye szerint a hajó biztonsága érdekében szükségessé válik a rakománytartályokba járulékos ballaszt vizet felvenni. Az ilyen járulékos ballaszt vizet ennek a mellékletnek a 9. szabályában foglaltaknak megfelelően kell kezelni és kiüríteni, összhangban ennek a mellékletnek a 15. szabályában foglalt követelményekkel, és erről az ennek a mellékletnek a 20. szabályában említett Olaj-nyilvántartási naplóba bejegyzést kell tenni.

(3) Annak az Igazgatásnak, amely ennek a szabálynak az (1) bekezdés (c) pontja szerint záradékkal látott el egy bizonyítványt, tájékoztatnia kell a Szervezet erről az ebben az Egyezményben szerződő felek közötti köröztetés céljából.

13E. szabály

Az elkülönített ballaszt terek védő elhelyezése

LÁSD A 2.1, 4.6, 4.10 és 4.11 A ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(1) Minden 20.000 tonna hordképességű és annál nagyobb új olajszállító tartályhajón, valamint minden 30.000 tonna hordképességű és annál nagyobb új olajtermék-szállító tartályhajón, ennek a mellékletnek a 13. szabályában foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges befogadóképességet biztosító elkülönített ballaszt tartályokat, amelyek a rakománytartály hosszában helyezkednek el, ennek a szabálynak a (2), (3) és (4) bekezdéseiben foglalt követelményeknek megfelelően kell elrendezni, olymódon, hogy azok bizonyos mértékű védelmet nyújtsanak az olaj kiömlése ellen zátonyra futás vagy összeütközés esetén.

(2) A rakománytartályok hossza (L_t) mentén fekvő elkülönített ballaszt tartályokat és a nem olajtartály jellegű egyéb tereket úgy kell elrendezni, hogy azok a következő követelményeknek feleljenek meg:

ΣPA_c + ΣPA_s≥ J[L_t(B + 2D)]

ahol: PA_c = az egyes elkülönített ballaszt tartályok, vagy a nem olajtartály jellegű egyéb terek oldalsó héjlemezelésének felülete, a bordákon mért szerkesztési méretek alapján, négyzetméterben,

PA_s = az egyes ilyen tartályok, vagy terek fenék héjlemezelésének felülete négyzetméterben, a bordákon mért szerkesztési méretek alapján,

L_t = a rakománytartályok mellső és hátsó szélső határai közötti távolság, méterben,

B = a hajó legnagyobb szélessége, ennek a mellékletnek az l. szabály (21) bekezdésében foglalt meghatározás szerint,

D = a bordákon mért oldalmagasság méterben, a gerinc tetejétől a szabadoldal-fedélzet fedélzeti gerendájának tetejéig függőlegesen mérve oldalt a hajóközépen. A lekerekített hajóperemű hajóknál a magasságot a fedélzeti- és oldal héjlemezelés belső síkjának metszéspontjáig kell mérni, a vonalak meghosszabbításában, mintha a hajóperem szögletes konstrukciójú lenne,

J = 0,45 a 20.000 tonna hordképességű olajszállító tartályhajóknál, 0,30 a 200.000 tonna hordképességű és annál nagyobb olajszállító tartályhajóknál, ennek a szabálynak a (3) bekezdésében foglalt rendelkezésektől függően. A DW tonna közbenső értékeire a „J” értéket lineáris interpolálással kell meghatározni.

Ebben a szabályban mindenütt, ahol az ebben a bekezdésben megadott jelölések előfordulnak, azok jelentése az ebben a bekezdésben megadottaknak felel meg.

(3) A 200.000 tonna hordképességű és annál nagyobb tartályhajók esetében a „J” értékét a következők szerint lehet csökkenteni:

	O_c+ O_s
J _csökkentett =[ J – ( a –	–––––––	) ]	, vagy 0,2, attól függően, hogy melyik érték a nagyobb,
	4 O_A

ahol: a = 0,25 a 200.000 tonna hordképességű olajszállító tartályhajókra,

a = 0,40 a 300.000 tonna hordképességű olajszállító tartályhajókra,

a = 0,50 a 420.000 tonna hordképességű és annál nagyobb olajszállító tartályhajókra.

A hordképesség közbenső értékeihez tartozó „a” értéket lineáris interpolálással kell meghatározni.

O_c = az ennek a mellékletnek a 23. szabálya (1) bekezdésének (a) pontjában foglalt meghatározás szerint,

O_s = az ennek a mellékletnek a 23. szabálya (1) bekezdésének (b) pontjában foglalt meghatározás szerint,

O_A = a megengedhető olajkiömlés az ennek a mellékletnek a 24. szabálya (2) bekezdésében foglalt követelmény szerint.

(4) Az elkülönített ballaszttartályok, valamint az olajtartályok kivételével az egyéb terekhez tartozó PA_c és PA_s értékek meghatározására a következők vonatkoznak:

(a) az egyes oldaltartályok vagy terek minimális szélessége – melyek akár a hajó teljes oldalmagasságában kiterjednek, akár a fedélzettől a kettősfenék tetejéig – legalább 2 méter legyen. A szélességet a hajó oldalán belül kell mérni, a középvonalra merőlegesen. Ahol ennél kisebb távolság adott, ott az oldaltartályt vagy teret nem lehet számításba venni a PA_c védőterület kiszámításánál; és

(b) az egyes kettősfenék tartályok vagy terek legkisebb függőleges magassága a B/15 vagy 2 méter érték közül a kisebb legyen. Ahol ennél kisebb magasság áll rendelkezésre, ott a fenéktartályt vagy teret nem szabad számításba venni a PA_s védőterület kiszámításánál.

Az oldaltartályok és kettősfenék tartályok minimális szélességét és magasságát a fenékárok körzetén kívül kell mérni, a minimális szélesség esetében pedig a lekerekített hajóperem körzetén kívül.

13F. szabály

Olajszennyezés megelőzése összeütközés vagy zátonyra futás esetén

LÁSD A 4.6 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(1) Ezt a szabályt a 600 tonna hordképességű vagy annál nagyobb olajszállító tartályhajókra kell alkalmazni:

(a) amelynek épitési szerződését 1993. július 6. után kötik meg; vagy

(b) építési szerződés hiányában, amelynek gerincét 1994. január 6. után fektetik le, vagy amely ezután áll ennek megfelelő építési fokon; vagy

(d) amelyen nagyobb mértékű olyan átalakítást végeztek:

(i) amelyre a szerződést 1993. július 6. után kötik meg; vagy

(ii) szerződés hiányában, amelyen az építési munkák 1994. január 6. után kezdődnek meg; vagy

(iii) amelyet 1996. július 6. után fejeznek be.

LÁSD AZ 1.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(2) Minden 5.000 tonna hordképességű, vagy annál nagyobb olajszállító tartályhajónak:

(a) a 13E. szabály helyett, ha az alkalmazható, meg kell felelnie a (3) bekezdés követelményeinek, kivéve, ha arra a (4) vagy (5) bekezdés rendelkezései vonatkoznak; és

(b) meg kell felelnie, ha az alkalmazható, a (6) bekezdés követelményeinek.

(3) A rakománytartályokat teljes hosszban védeni kell ballaszttartályokkal, vagy egyéb terekkel, amelyek nem rakomány vagy tüzelőanyag tartályok, az alábbiak szerint:

(a) Oldaltartályok vagy terek

Az oldaltartályoknak vagy tereknek, vagy a hajó teljes oldalmagasságában, vagy a fedélzettől a kettősfenék tetejéig kell kiterjedniük, függetlenül a lekerekített hajóperemtől – ha az nyer alkalmazást. Az oldaltartályokat úgy kell elhelyezni, hogy az oldallemezelés szerkesztett vonalán belül fekvő rakománytartályok esetében az 1. ábra szerint w-vel jelölt távolság, bármely keresztmetszetben az oldallemezelésre merőlegesen, ne legyen kisebb annál, mint amely az alábbiak szerint adódik:

	DW
w = 0.5 +	–––––––	(m) vagy
	20.000

w = 2,0 m, attól függően, hogy melyik kisebb.

A minimális érték: w = 1,0 m.

(b) Kettősfenék tartályok vagy terek

Bármely keresztmetszetben a kettősfenék tartály vagy tér a magasságának olyannak kell lennie, hogy a rakománytartály alja és a fenéklemezelés szerkesztett vonala között a fenéklemezelésre merőlegesen mért h távolság – az 1. ábra szerint – ne legyen kisebb annál, mint amely az alábbiak szerint adódik:

h = B/15 (m) vagy

h = 2,0 (m), attól függően, hogy melyik kisebb.

A minimális érték: h = 2,0 m.

(c) Medersor környéke, vagy egyértelműen meghatározott medersor nélküli helyek

Ha a w és h távolság különböző, a w távolságot kell használni az 1. ábra szerinti alapvonaltól számított 1,5 h feletti magasságban.

(d) A ballaszttartályok összesített befogadóképessége

A 20.000 tonna hordképességű vagy annál nagyobb nyersolaj-szállító tartályhajókon, vagy a 30.000 tonna hordképességű vagy annál nagyobb olajtermék-szállító tartályhajókon az oldaltartályok, a kettősfenék tartályok, az orrtartályok és a fartartályok összesített befogadóképessége nem lehet kevesebb, mint az elkülönített ballaszttartályoknak a 13. szabályban foglalt követelmények kielégítéséhez szükséges befogadóképessége. A 13. szabály követelményeinek kielégítésére alkalmazott oldaltartályokat és tereket, valamint kettősfenék tartályokat olyan egyenletesen kell elhelyezni a rakománytartály hosszában, amennyire az megvalósítható. A hosszirányú testszerkezeti hajlítófeszültség, trimm, stb., csökkentésére szolgáló kiegészítő elkülönített ballaszttartályok bárhol elhelyezhetők a hajón belül.

LÁSD A 4.12 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(e) Szívókutak a rakománytartályokban

A rakománytartályok szívókútjai benyúlhatnak a kettősfenékbe, a h távolság által meghatározott vonal alá, feltéve, hogy az ilyen kutak olyan kicsik, amennyire az csak lehetséges, és a távolság a kút alja és a fenéklemezelés között nem kisebb, mint 0,5 h.

(f) Ballaszt és rakomány csőhálózat

A ballaszt csőhálózat és egyéb csővezetékek, mint pl. a mélységmérő és a ballaszttartályok szellőző csővezetékei, nem haladhatnak át rakománytartályokon. A rakománytartályok csőhálózata és hasonló, a rakománytartályba vezető csőhálózat, nem haladhat át a ballaszttartályokon. Ezek alól a követelmények alól felmentés adható rövid csővezetékekre, feltéve, ha azok teljes mértékben hegesztettek, vagy kivitelezésük ezzel egyenértékű.

(4) (a) A (3) bekezdés (b) pontja által megkövetelt kettősfenék tartályok és terek – feltéve, hogy a tartályhajó tervezése olyan, hogy a rakomány és a tenger között szimpla határt képező fenéklemezelésre kifejtett rakomány- és gáznyomás nem haladja meg a külső hidrosztatikus nyomást – kiosztása az alábbi összefüggés szerint történhet:

f × h_c × p_c × g + 100Δp ≤ d_n × p_s × g

ahol:

h_c = a fenéklemezeléssel érintkezésben lévő rakomány magassága méterben

p_c= a maximális rakománysűrűség t/m3-ben

d_n = a minimális üzemi merülés bármely várható terhelési esetben, méterben

p_s= tengervíz sűrűsége t/m3-ben

Δp = a rakománytartály nyomás/vákum szelepének maximálisan beállított nyomása bar-ban

f = biztonsági tényező, amelynek értéke 1,1

g = szabványos nehézségi gyorsulás (9,81 m/s2)

(b) Bármely horizontális felosztást, amely fenti követelmények kielégítéséhez szükséges, olyan magasságban kell végezni, amely nem lehet kisebb, mint a B/6 vagy 6 m értékek közül a kisebbik, de nem lehet magasabban, mint 0,6D az alapvonal fölött, ahol D a szerkesztett magasság a hajóközépen.

(c) Az oldaltartályok vagy terek elhelyezésének a (3) bekezdés (a) pontjában meghatározottnak kell lenni, kivéve, hogy az alapvonal feletti h magasság alatt – ahol h a (3) bekezdés (b) pontjában meghatározott értéket jelenti – a rakománytartály határvonala merőleges lehet a fenéklemezelésig levezetően, ahogy azt a 2. ábra szemlélteti.

(5) Az olajszállító tartályhajók tervezésének és szerkesztésének más módszerei is elfogadhatók alternatív megoldásként azokhoz a követelményekhez képest, mint amelyeket a (3) bekezdés előír, feltéve, hogy az ilyen módszerek biztosítják ugyanazt a szintű védelmet összeütközés és zátonyra futás esetén, és ha elveikben jóváhagyást nyernek a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságtól a Szervezet által kidolgozott útmutató alapján.^*

(6) A 20.000 tonna hordképességű vagy annál nagyobb olajszállító tartályhajókra a 25. szabály (2) bekezdése (b) pontjában előírt sérülési feltevéseket ki kell egészíteni a következő feltételezett fenék áthajlási károsodással:

(a) hosszirányú kiterjedés:

(i) 75.000 tonna hordképességű és annál nagyobb hajók:

0,6L a mellső függélytől mérve;

(ii) 75.000 DW tonnánál kisebb hajók:

0,4L a mellső függélytől mérve;

(b) keresztirányú kiterjedés: B/3 bármely helyen, a hajófenéken;

(7) Az 5.000 DW tonnánál kisebb olajszállító tartályhajóknak ki kell elégíteniük az alábbi feltételeket:

(a) el legyenek látva kettősfenék tartályokkal, vagy terekkel, amelyek olyan magasságúak, hogy a (3) bekezdés (b) pontjában meghatározott h távolság megfeleljen az alábbiaknak:

h = B/15 (m)

minimálisan h = 0,76 m-es értékkel;

a medersor körzetében, vagy egyértelműen meghatározott medersor nélküli helyeken a rakománytank határoló vonalának párhuzamosan kell futnia a hajóközép egyenes fenékvonalával, mint ahogy azt a 3. ábra szemlélteti; és

(b) el legyenek látva rakománytartályokkal, olyan elrendezésben, hogy egyik rakománytartály befogadóképessége se haladja meg a 700 m3-t , kivéve, ha a (3) bekezdés (a) pontjával összhangban elrendezett oldalsó tartályok vagy terek megfelelnek a következőnek:

	2,4 DW
w = 0,4 +	–––––––	(m)
	20.000

minimálisan w = 0,76 m-es értékkel.

(8) Olajat nem szállítható semmilyen olyan térben, amely az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény II-1/11 fejezete vonatkozó szabályai, és annak módosításai szerint elhelyezett ütközési válaszfal elé nyúlik. Az olyan olajszállító tartályhajó, amely az említett szabályok szerint nem köteles ütközési válaszfallal rendelkezni, nem szállíthat olajat egyetlen olyan térben sem, amely a hossztengelyre merőleges olyan keresztirányú sík elé terjed, amely – mintha ütközési válaszfal lenne – az említett szabályoknak megfelelően helyezkedik el.

(9) Az ennek a szabálynak a rendelkezéseivel összhangban megépítendő olajszállító tartályhajó tervezésének és szerkesztésének jóváhagyásakor, az Igazgatásnak kellő figyelmet kell fordítania az általános biztonsági szempontokra, beleértve az oldal- és kettősfenék tartályok fenntartásának és szemlézésének szükségességét.

1. ábra. Rakománytartály határvonalai a (3) bekezdés alkalmazására

2. ábra. Rakománytartály határvonalai a (4) bekezdés alkalmazására

3. ábra. Rakománytartály határvonalai a (7) bekezdés alkalmazására

13G. szabály

Az olajszennyezés megelőzése összeütközés vagy zátonyra futás esetén. Meglévő olajszállító tartályhajókra vonatkozó rendelkezések

LÁSD A 4.6 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

Meglévő olajszállító tartályhajókra vonatkozó rendelkezések

(1) Ezt a szabályt:

(a) alkalmazni kell a 20.000 tonna hordképességű és annál nagyobb nyersolaj-szállító tartályhajókra és a 30.000 tonna hordképességű és annál nagyobb olajtermék-szállító tartályhajókra, amelyeknél az építési szerződés megkötésének, a gerinc lefektetésének, vagy az átadásnak az időpontja ennek a mellékletnek 13F. szabálya (1) bekezdésében meghatározott időpontnál korábbi; és

(b) nem kell alkalmazni az ennek a melléklet 13F. szabályának megfelelő olajszállító tartályhajókra, amelyeknél az építési szerződés megkötésének, a gerinc lefektetésének, vagy az átadásnak az időpontja ennek a mellékletnek a 13F. szabálya (1) bekezdésében meghatározott időpontnál korábbi;

(c) nem kell alkalmazni a fenti (a) pont szerinti olajszállító tartályhajókra, amelyek megfelelnek ennek a melléklet 13. szabálya (3) bekezdés (a) és (b) pontjainak, vagy 14. szabálya (4) bekezdésének, kivéve akkor, ha a rakománytartály határvonala és a hajó oldala, valamint a fenéklemezelés közötti minimális távolságokra vonatkozó követelmények nem teljesülnek minden szempontból. Ebben az esetben az oldal-védelmi távolságok nem lehetnek kisebbek, mint amelyeket az Ömlesztett vegyi anyagok nemzetközi szállítási kódexe a 2. típusú rakománytartály elhelyezésére meghatároz, továbbá a fenék-védelmi távolságoknak meg kell felelniük ennek a mellékletnek a 13E. szabályában foglaltaknak.

(2) Ennek a szabálynak a követelményei 1995. július 1-től lépnek életbe.

(3) (a) Az olyan olajszállító tartályhajóra, amelyre ez a szabály alkalmazást nyer fokozott ellenőrzési eljárást kell alkalmazni az időszakos, a közbeeső és az éves szemlék folyamán, amelynek tárgyköre és gyakorisága minimálisan meg kell, hogy feleljen a Szervezet által kifejlesztett útmutatóban foglaltaknak.^*

(b) Az öt évnél idősebb olajszállító tartályhajón, amelyre ezt a szabályt alkalmazzák, az Egyezményben részes államok kormányainak illetékes hatóságai számára hozzáférhető módon, a fedélzeten kell tartani a szemlejelentések teljes dokumentációját, beleértve a megkövetelt szabványméretek mérési eredményeit, továbbá az elvégzett szerkezeti munkákról szóló nyilatkozatot.

(c) A szemlejelentések dokumentációjához csatolni kell egy állapot-kiértékelési jelentést, amely tartalmazza a hajó szerkezeti állapotára vonatkozó megállapításokat, a fennmaradó méreteket, azzal a bejegyzéssel, hogy azokat a lobogó szerinti állam Igazgatása elfogadja. A szemlejelentések dokumentációját és az állapotkiértékelési jelentést a Szervezet által kifejlesztett útmutató szerinti szabványos formában kell elkészíteni.

(4) Egy olajszállító tartályhajónak, amely nem felel meg ennek a mellékletnek az 1. szabálya (26) bekezdésében, az új olajszállító tartályhajókra vonatkozó követelményeknek, nem később, mint 25 évvel az átadása után meg kell felelnie az ennek a mellékletnek a 13F. szabályában foglalt követelményeknek – kivéve, ha az oldaltartályokat, vagy kettősfenék tereket nem használják olaj szállítására. Továbbá, a 13E. szabály (4) bekezdése szerinti szélességi és magassági követelményeinek tekintetében a következőknek kell teljesülniük: védelem az L_t hossz legalább 30%ában a hajó teljes magasságában mindkét oldalon, vagy a fenéklemezelés szerkesztett területének 30%ában az L_t hosszon belül, ahol L_t a 13E. szabály (2) bekezdésében meghatározott érték. Utóbbi esetben a 13F. szabályban foglalt követelményeket nem később, mint a hajó átadása után 30 évvel kell teljesíteni.

LÁSD A 4.13 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(5) Egy olajszállító tartályhajónak, amely kielégíti ennek a mellékletnek az 1. szabálya (26) bekezdésében az új olajszállító tartályhajókra meghatározott követelményeket, nem később, mint 30 évvel az átadása után meg kell felelnie ennek a mellékletnek a 13F. szabályában foglalt követelményeknek.

(6) Az Igazgatásnak jóvá kell hagynia ennek a szabálynak a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásából eredő bármely új ballasztolási, vagy rakodási feltételt, különös tekintettel a hosszirányú és helyi feszültségekre, az ép hajó stabilitására és – amennyiben az alkalmazható – a sérült hajó stabilitásra.

(7) Egyéb szerkezeti vagy üzemeltetési intézkedések, mint pl. a hidrosztatikusan kiegyensúlyozott rakodás, elfogadhatók alternatív megoldásként a (4) bekezdés előírásaihoz képest, feltéve, hogy az ilyen alternatív megoldások ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak az olajszennyezés ellen összeütközés, vagy zátonyra futás esetén, és azokat az Igazgatás a Szervezet által kifejlesztett útmutató alapján jóváhagyja.^*

14. szabály

Az olaj- és vízballaszt elkülönítése, és olaj szállítása az orrtartályokban

(1) Ennek a szabálynak a (2) bekezdésében előírtak kivételével a 4.000 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú új hajókon – amelyek nem olajszállító tartályhajók –, és a 150 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú új olajszállító tartályhajókon ballasztvíz nem szállítható semmilyen olaj üzemanyagtartályban.

(2) Ha a szokásostól eltérő körülmények, vagy a nagymennyiségű olaj üzemanyag szállítás igénye szükségessé teszi nem tiszta ballasztnak minősülő ballasztvíz bármilyen olaj üzemanyagtartályban való szállítását, az ilyen ballasztvizet csak fogadó berendezésekbe szabad üríteni, vagy a 9. szabálynak megfelelően – ennek a mellékletnek a 16. szabály (2) bekezdésében meghatározott berendezés használata mellett – a tengerbe, és ennek megtörténtét be kell vezetni az Olaj-nyilvántartási naplóba.

LÁSD AZ 5.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(3) Minden egyéb hajónak ennek a szabálynak az (1) bekezdésében előírt követelményeknek kell eleget tennie, olyan mértékben, amennyire az ésszerű és gyakorlatilag megvalósítható.

LÁSD AZ 5.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(4) A 400 tonnás vagy annál nagyobb bruttó űrtartalmú hajókon – amelyeknél az építési szerződést 1982. január 1. után kötik meg, vagy építési szerződés hiányában a gerincet 1982. július 1. után fektetik le, vagy amely ezután áll ennek megfelelő építési fokon – olaj nem szállítható az orrtartályban, vagy olyan tartályban, amely az ütközési válaszfal előtt helyezkedik el.

(5) Minden hajónak, amelyre nem terjed ki ennek a szabálynak a (4) bekezdése, olyan mértékben kell megfelelnie a (4) bekezdés rendelkezéseinek, amennyire az ésszerű és gyakorlatilag megvalósítható.

15. szabály

Olaj visszatartása a hajón

(1) Ennek a szabálynak az (5) és (6) bekezdései szerinti rendelkezések fenntartásával a 150 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajókat el kell látni megfelelő berendezésekkel az ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdéseiben foglalt követelményeknek megfelelően, feltéve, hogy – meglévő tartályhajók esetében – az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszerekre és raktéri szennyvíztartály berendezésekre vonatkozó követelmények ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontja után három évvel alkalmazhatók lesznek.

(2) (a) Megfelelő eszközökről kell gondoskodni a rakománytartályok tisztítására és a piszkos ballaszt maradványok, valamint a tartálymosó víz átvezetéséhez a rakománytartályokból egy, az Igazgatás által jóváhagyott raktéri szennyvíztartályba. Meglévő olajszállító tartályhajókon bármelyik rakománytartályt ki lehet jelölni raktéri szennyvíztartálynak.

(b) Ebben az elrendezési rendszerben berendezéseket kell biztosítani az olajos hulladék átvezetéséhez egy raktéri szennyvíztartályba vagy raktéri szennyvíztartályok kombinációjába, olymódon, hogy bármilyen, tengerbe kibocsátott szennyvíznek meg kell felelnie ennek a mellékletnek a 9. szabályában előírt rendelkezéseknek.

(c) A raktéri szennyvíztartály vagy szennyvíztartály-kombináció berendezéseinek olyan kapacitásúnak kell lenniük, hogy be tudják fogadni a tartálymosásnál keletkező szennyvizet, az olajmaradványokat, és piszkos ballasztmaradványt. A raktéri szennyvíztartálynak, vagy tartályoknak a befogadóképessége nem lehet kevesebb a hajó olajszállító kapacitásának 3 százalékánál, kivéve, hogy az Igazgatás elfogadhatja:

(i) a hajó olajszállító kapacitásának 2%-át, amennyiben a tartálymosó berendezések olyanok, hogy ha egyszer a szennyvíztartály, vagy tartályok, megtelnek mosóvízzel, akkor ez a víz elégséges a tartálymosáshoz, továbbá – amennyiben ez fennáll – a keverőfejek hajtófolyadékának a biztosítására, anélkül, hogy további vizet kellene bevezetni a rendszerbe.

(ii) a hajó olajszállító kapacitásának 2%-át, ha a hajó elkülönített ballaszttartályokkal, vagy kijelölt tiszta ballaszttartályokkal rendelkezik ennek a mellékletnek a 13. szabályában foglaltaknak megfelelően, vagy ahol a rakománytartály tisztító rendszer nyersolajos mosással működik ennek a mellékletnek a 13B. szabályával összhangban. Ez a befogadóképesség tovább csökkenthető 1,5%-ra, amennyiben a tartálymosó berendezések olyanok, hogy ha egyszer a szennyvíztartály, vagy tartályok, megtelnek mosóvízzel, akkor ez a víz elégséges a tartálymosáshoz, továbbá – amennyiben ez fennáll – a keverőfejek hajtófolyadékának a biztosítására, anélkül, hogy további vizet kellene bevezetni a rendszerbe.

(iii) a hajó olajszállító kapacitásának 2%-át, kombinált áruszállító hajókra, amennyiben az olajrakományt csak síkfalú tartályokban szállítják. Ez a befogadóképesség tovább csökkenthető 0,8%-ra, amennyiben a tartálymosó berendezések olyanok, hogy ha egyszer a szennyvíztartály, vagy tartályok, megtelnek mosóvízzel, akkor ez a víz elégséges a tartálymosáshoz, továbbá – amennyiben ez fennáll – a keverőfejek hajtófolyadékának a biztosítására, anélkül, hogy további vizet kellene bevezetni a rendszerbe.

LÁSD A 6.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

A 70.000 tonna hordképességű vagy annál nagyobb új olajszállító tartályhajókat legalább két raktéri szennyvíztartállyal kell ellátni.

(d) A raktéri szennyvíztartályokat úgy kell tervezni, különösen tekintettel a beömlő- és kifolyónyílások, terelőlemezek és bukólemezek – amennyiben azok felszerelésre kerülnek – elhelyezése tekintetében, hogy el lehessen kerülni az olaj túlzott örvénylését vagy felragadását, vagy emulzióképződését a vízzel.

LÁSD A 6.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(3) (a) Fel kell szerelni egy, az Igazgatás által jóváhagyott olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszert. A rendszerbe beépítendő olajtartalom mérő felépítését tekintve, az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a Szervezet által ajánlott specifikációt.^* A rendszert adatrögzítő műszerrel kell felszerelni, hogy folyamatos adatokat szolgáltasson az egy tengeri mérföldenként kiürített és az összes kiürített mennyiségről literben, vagy az olajtartalomról és a kiürítés üteméről. A regisztrált adatokat idő és dátum szerint kell azonosítani és legalább három éven keresztül meg kell őrizni. Az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszernek akkor kell működésbe lépnie, amikor bármilyen folyadék kiürítés történik a tengerbe, és olyannak kell lennie, hogy automatikusan leállítsa bármilyen olajos keverék kiürítését, ha az olajkiürítés pillanatnyi üteme meghaladja ennek a mellékletnek a 9. szabály (1) bekezdés (a) pontjában megengedett mértéket. Az ellenőrző és szabályozó rendszer bármilyen meghibásodása meg kell, hogy állítsa a kiürítést, amit be kell jegyezni az Olaj-nyilvántartási naplóba. Gondoskodni kell egy másik, manuálisan működtethető eljárásról, amelyet ilyen meghibásodás esetén lehet használni, de a hibás egységet működőképessé kell tenni a lehető legrövidebb időn belül. A kikötő szerinti állam hatósága megengedheti, hogy a tartályhajó a meghibásodott egységgel egy ballaszt-utat tegyen meg mielőtt egy javító kikötőbe indul. Az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszert azokkal az útmutatókkal és specifikációkkal összhangban kell megtervezni, amelyeket a Szervezet az olajszállító tartályhajók olajkiürítését ellenőrző és szabályozó rendszerek tekintetében kidolgozott.^* Az Igazgatások elfogadhatnak ilyen specifikus berendezéseket az útmutatók és specifikációk részletezése szerint.

(b) Az Igazgatás által jóváhagyott olaj/víz választófelület érzékelőket^** kell alkalmazni az olaj/víz választófelület gyors és pontos meghatározásához a raktéri szennyvíztartályokban és ezeknek elérhetőeknek kell lenniük az egyéb olyan tartályokban való használatra is, ahol olaj és víz szeparálása megy végbe, és ahonnan a szennyvizet közvetlenül a tengerbe akarják kiüríteni.

LÁSD A 6.1 ÉS 6.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(c) A rendszer működtetésére vonatkozó utasításoknak egyezniük kell az Igazgatás által jóváhagyott üzemeltetési utasítással. Az utasításoknak ki kell terjedniük mind a manuális, mind az automatikus műveletekre és rendeltetésük szerint biztosítaniuk kell, hogy soha ne kerüljön sor olaj kiürítésére, kivéve ennek a mellékletnek a 9. szabályában részletezett feltételek mellett.^*

(4) Ennek a szabálynak az (1), (2) és (3) bekezdésében előírt követelmények nem vonatkoznak a 150 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb olajszállító tartályhajókra, melyeken az olajkiürítés szabályozása ennek a mellékletnek a 9. szabálya értelmében úgy történik, hogy az olajat a hajón visszatartják, majd ezt követően az összes szennyezett mosási termékkel együtt befogadó berendezésbe ürítik. Az olaj és az öblítésre felhasznált, majd egy tároló tartályba visszavezetett víz, összes mennyiségét az Olaj-nyilvántartási naplóban kell nyilvántartani. Ezt a teljes mennyiséget befogadó berendezésekbe kell üríteni, amennyiben nem történtek megfelelő intézkedések annak biztosítására, hogy bármilyen szennyvíz, amelynek a tengerbe való ürítése megengedett, hatékony ellenőrzés alá esik, biztosítva ezáltal, hogy ennek a mellékletnek a 9. szabályában foglalt rendelkezések teljesülnek.

(5) (a) Az Igazgatás eltekinthet ennek a szabálynak az (1), (2) és (3) bekezdéseiben foglalt követelményektől bármilyen olajszállító tartályhajónál, ha az kizárólag egyrészt 72 órás vagy rövidebb, másrészt a legközelebbi szárazföldtől 50 mérföld távolságon belül közlekedik, feltéve, hogy az olajszállító tartályhajó kizárólag ebben az Egyezményben részes államok kikötői közötti forgalomban közlekedik. Minden ilyen engedményre azonban érvényesnek kell lennie annak az előírásnak, hogy az olajszállító tartályhajónak vissza kell tartania a hajón az összes olajos keveréket, hogy azt később befogadó berendezésekbe ürítse ki, továbbá annak, hogy az Igazgatás állapítsa meg, vajon az ilyen olajos keverékek befogadására rendelkezésre álló berendezések kielégíthetőek-e.

(b) Az Igazgatás eltekinthet az ennek a szabálynak a (3) bekezdésében foglalt követelményektől az (a) pontban hivatkozott hajóktól eltérő olajszállító tartályhajók esetében az alábbi esetekben:

(i) a tartályhajó ennek a mellékletnek a 13.C szabály (1) bekezdésében foglaltak szerint egy 40.000 tonna hordképességű vagy annál nagyobb meglévő olajszállító tartályhajó, amely kizárólag meghatározott járatokon közlekedik és a 13C. szabály (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek; vagy

(ii) a tartályhajó kizárólag egy, vagy több alábbi típusú úton közlekedik:

(1) különleges körzeteken belüli utak; vagy

(2) a legközelebbi szárazföldtől 50 tengeri mérföldön belüli utak a különleges körzeteken kívül, ahol a tartályhajót az alábbiak szerint foglalkoztatják

(aa) ebben az Egyezményben részes államok kikötői vagy termináljai közötti forgalomban; vagy

(bb) Az Igazgatás által meghatározott korlátozott, és 72 órás időtartamúnál rövidebb utakon;

feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:

(3) az összes olajos keveréket visszatartják a hajón a befogadó berendezésekbe való későbbi kiürítésre;

(4) ennek a bekezdésnek a (2) (ii) alpontjában meghatározott utak tekintetében az Igazgatás megállapította, hogy azokban a kikötőkben, amelyeket a tartályhajó felkeres megfelelő befogadó berendezések állnak rendelkezésre az olajos keverékek átvételére;

(5) ahol az igényelt, a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványba bejegyzést tettek, hogy a hajó kizárólag egy, vagy több olyan típusú úton közlekedik, mint amelyeket ennek a bekezdésnek a (b) (ii) (1) és (b) (ii) (2) (bb) alpontjai meghatároznak, és

(6) a mennyiséget, az időpontot és a kiürítés kikötőjét feljegyzik az Olaj-nyilvántartási naplóba.

LÁSD A 6.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(6) Ahol a Szervezet véleménye szerint ennek a mellékletnek a 9. szabály (1) bekezdése (a) (vi) alpontjában előírt, és az ennek a szabálynak a (3) bekezdése (a) alpontjában részletezett berendezés a könnyű finomított termékek (fehérolajok) kiürítésének ellenőrzésére nem szerezhető be, az Igazgatás eltekinthet ezeknek a követelménynek a kielégítésétől, azzal a feltétellel, hogy a kiürítést csak a Szervezet által meghatározott eljárásoknak megfelelően engedélyezi. Ennek ki kell elégítenie az ennek a mellékletnek a 9. szabály (1) bekezdése (a) alpontjában foglalt feltételeket, kivéve azt a kötelezettséget, hogy működésben lévő olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszerrel kell rendelkezni. A Szervezetnek tizenkét hónapnál nem hosszabb időközökben ellenőriznie kell, hogy a berendezés beszerezhető-e.

(7) Ennek a szabálynak az (1), (2) és (3) bekezdései nem vonatkoznak az aszfaltot, vagy más – ennek a mellékletnek a hatálya alá eső – olyan terméket szállító tartályhajókra, amely termékek fizikai tulajdonságaikból adódóan nem alkalmasak hatásos olaj/víz szeparációra és ellenőrzésre, és amely hajókon a kiürítés szabályozását ennek a mellékletnek a 9. szabályában foglaltaknak megfelelően úgy kell megoldani, hogy a maradványokat, visszatartják a hajón és az összes elszennyeződött mosási terméket befogadó berendezésekbe ürítik.

LÁSD A 6.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

16. szabály

Olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer és olajszűrő berendezés

(1) Minden 400 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú hajót fel kell szerelni olajszűrő berendezéssel, ennek a szabálynak a (4) bekezdésében előírt rendelkezéseknek megfelelően. Minden ilyen hajó, amely nagy mennyiségű olaj üzemanyagot szállít, meg kell, hogy feleljen az ennek a szabálynak a (2) bekezdésében, vagy a 14. szabály (1) bekezdésében előírtaknak.

LÁSD A 7.1 ÉS 7.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(2) Minden 10.000 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú hajót fel kell szerelni olajszűrő berendezéssel és egy riasztó és automatikus leállító készülékkel, amely működésbe lép az olajos keverék bármely olyan kiürítésekor, amikor a kiürített folyadék olajtartalma meghaladja a 15 rész/milliót.

LÁSD A 7.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(3) (a) Az Igazgatás felmentést adhat ennek a szabálynak az (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alól bármely hajó számára, amely kizárólag a különleges körzeteken kívül közlekedik feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:

(i) a hajó fel van szerelve egy olyan megfelelő térfogatú – az Igazgatás számára kielégítő – befogadó tartállyal, amely alkalmas az olajos fenékvíz hajón teljes visszatartására a hajón;

(ii) az összes olajos fenékvizet visszatartják a hajón a befogadó berendezésekbe való későbbi kiürítésre;

(iii) az Igazgatás megállapította, hogy azokban a kikötőkben és terminálokon, amelyeket a hajó felkeres megfelelő befogadó berendezések állnak rendelkezésre kielégítő mennyiségben az olajos fenékvíz átvételére;

(iv) ahol az igényelt, a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványba bejegyzést tettek, hogy a hajó kizárólag különleges körzeteken belüli utakon közlekedik; és

(v) a mennyiséget, az időpontot és a kiürítés kikötőjét feljegyzik az Olaj-nyilvántartási naplóba.

LÁSD A 6.4 ÉS A 7.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(b) Az Igazgatásnak gondoskodnia kell arról, hogy a 400 tonnánál kisebb bruttó űrtartalmú hajók – amennyiben az alkalmazandó – fel legyenek szerelve berendezésekkel az olaj vagy olajos keverékek hajón való visszatartására, vagy azoknak a 9. szabály (1) bekezdése (b) alpontja követelményeivel összhangban való kiürítésére.

(4) Az ennek a szabálynak az (1) bekezdésében említett olajszűrő berendezésnek az Igazgatás által jóváhagyott típusúnak kell lennie, és olyannak, amely biztosítani fogja, hogy semmilyen, a tengerbe ürített olajos keverék olajtartalma – miután a rendszeren áthaladt – nem haladja meg a 15 rész/milliót. Az ilyen berendezés tervét tekintve, az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a Szervezet által ajánlott specifikációt.^*

(5) Ennek a szabálynak a (2) bekezdésében említett olajszűrő berendezésnek az Igazgatás által jóváhagyott típusúnak kell lennie, és olyannak, amely biztosítani fogja, hogy semmilyen, a tengerbe ürített olajos keverék olajtartalma – miután a rendszeren áthaladt – nem haladja meg a 15 rész/milliót. A berendezést fel kell szerelni riasztókészülékkel, amely jelzi, hogy ez a szint nem tartható fenn. A rendszert el kell látni olyan készülékkel is, amely automatikusan leállítja bármilyen olajos keverék kibocsátását, ha a kiömlő folyadék olajtartalma meghaladja a 15 rész/milliót. Az ilyen berendezések és készülékek tervét tekintve, az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a Szervezet által ajánlott leírást.

(6) Az 1993. július 6-a előtt leszállított hajókra ennek a szabály követelményeit 1998. július 6-tól kell alkalmazni feltéve, hogy ezek a hajók képesek olajos-víz leválasztó berendezéssel (100 ppm) működni.

LÁSD A 7.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

17. szabály

Olajmaradvány (olajiszap) tartályok

(1) Minden 400 tonnás vagy annál nagyobb bruttó űrtartalmú hajót fel kell szerelni megfelelő befogadóképességű tartállyal, vagy tartályokkal – figyelembe véve a hajógép típusát és az út hosszát – olyan olajmaradványok (olajiszap) befogadására, amelyek a tüzelőanyag- és kenőolaj tartályok tisztításából és a gépterek olajkifolyásaiból származnak, és amelyek ennek a mellékletnek a követelményeivel összhangban másképpen nem kezelhetőek.

LÁSD A 8.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(2) Új hajókon ezeket a tartályokat úgy kell megtervezni és kvitelezni, hogy alkalmasak legyenek a tisztításra és és maradványaiknak a befogadó berendezésekbe való kiürítésére. A meglévő hajóknak meg kell felelniük ezeknek a követelményeknek, amennyire az ésszerű és és alkalmazható.

LÁSD A 8.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(3) Az olajiszap tartályokba bevezető, és az azokból kivetzető csővezetékek nem rendelkezhetnek közvetlen kapcsolattal a fedélzet fölé, kivéve a 19. szabályban tárgyalt szabványos kiürítési csatlakozót.

LÁSD A 8.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

18. szabály

Olajszállító tartályhajók szivattyú, csővezeték és kiürítő berendezései

(1) Minden olajszállító tartályhajón, a nyílt fedélzeten a hajó mindkét oldalán fel kell szerelni egy kiürítő csőelágazót a befogadó berendezésekhez való csatlakoztatáshoz a piszkos ballasztvíz vagy olajjal szennyezett víz kiürítése céljára.

(2) Minden olajszállító tartályhajón – ennek a mellékletnek a 9. szabálya vagy 10. szabálya értelmében megengedett ballasztvíznek, vagy a rakománytartály terekből származó olajjal szennyezett víznek a tengerbe való kiürítésére szolgáló csőhálózatnak a nyílt fedélzetre kell vezetnie, vagy a hajó oldalára, a legmélyebb ballasztban való merülési vízvonal felett. Másfajta csővezeték elrendezés is elfogadható, amely lehetővé teszi az ennek a szabálynak a (6) bekezdés (a)–(e) alpontjaiban megengedett műveletet.

LÁSD A 9.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(3) Új olajszállító tartályhajókon megfelelő eszközökről kell gondoskodni a ballasztvíz, vagy a rakománytartály terekből származó olajjal szennyezett víz – kivéve azt a vizet, amelynek vízvonal alatti kiürítése ennek a szabálynak a (6) bekezdése alapján megengedett – tengerbe történő ürítésének a leállítására. Ezeket az eszközöket a felső fedélzeten vagy felette levő helyen, olymódon kell elhelyezni, hogy ennek a szabálynak az (1) bekezdésében hivatkozott csőelágazó működését és ennek a szabálynak a (2) bekezdésében hivatkozott csővezetékekből a tengerbe történő kiürítést vizuálisan meg lehessen figyelni. A kiürítés leállítására szolgáló eszközt nem szükséges a megfigyelési ponton elhelyezni, amennyiben közvetlen kommunikációs rendszer – mint pl. telefon vagy rádió rendszer – van felszerelve a megfigyelési hely és a kiürítés-szabályozó helye között.

(4) Minden új olajszállító tartályhajónak, amelyet elkülönített ballaszt tartályokkal kell ellátni, vagy amelyet nyersolajos mosó rendszerrel kell felszerelni, a következő követelményeket kell kielégítenie:

(a) olymódon megszerkesztett és beépített olaj csőrendszerrel kell ellátni, hogy minimális legyen az olaj visszamaradása a vezetékekben, és

(b) lehetőséget kell biztosítani, az összes rakományszivattyúból és az összes olaj-csővezetékből a maradvány leeresztésére a rakodás befejezése után, ahol szükséges, maradékelszívó szerkezettel összekapcsolva. A vezetékekből és szivattyúkból leeresztett maradékokat lehetséges legyen kiüríteni mind partra, mind pedig egy rakománytartályba vagy raktéri szennyvíztartályba. A partra történő kiürítéshez egy speciális kis átmérőjű vezetéket kell létesíteni, és azt a hajó elosztófejének a külsején lévő szelepekhez kell csatlakoztatni.

LÁSD A 9.2 ÉS 9.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(5) Minden meglévő nyersolaj-szállító tartályhajónak, amelyet el kell látni elkülönített ballaszttartályokkal, vagy fel kell szerelni nyersolajos-mosó rendszerrel, vagy kijelölt ballaszttartályokkal kell üzemeltetni, meg kell felelnie ennek a szabálynak a (4) bekezdés (b) pontja szerinti rendelkezéseknek

(6) Minden olajszállító tartályhajón a ballasztvíz, vagy a rakománytartály terekből származó olajjal szennyezett víz kiürítésének a vízvonal felett kell megtörténnie, kivéve az alábbiakat:

(a) Elkülönített ballaszt és tiszta ballaszt kiüríthető a vízvonal alatt:

(i) kikötőkben vagy nyíltvízi terminálokon; vagy

(ii) tengeren, gravitációs úton,

feltéve, hogy a ballasztvíz felszínét közvetlenül a kiürítés előtt megvizsgálták, hogy megbizonyosodjanak arról, miszerint olajjal való szennyeződés nem történt.

(b) Azok a meglévő hajók, amelyek átalakítás nélkül nem képesek az elkülönített ballasztot a vízvonal felett kiüríteni, a vízvonal alatt üríthetik ki az elkülönített ballasztot a tengeren, azzal a feltétellel, hogy a ballasztvíz felszínét közvetlenül a kiürítés előtt megvizsgálták, hogy megbizonyosodjanak arról, miszerint olajjal való szennyeződés nem történt.

(c) Azok a kijelölt tiszta ballaszttartállyal üzemelő meglévő olajszállító tartályhajók, amelyek, amelyek átalakítás nélkül nem képesek a kijelölt tiszta ballaszttartályokból a ballasztot a vízvonal felett kiüríteni, a vízvonal alatt üríthetik ki ezt a ballasztot, azzal a feltétellel, hogy a ballasztvizet ennek a mellékletnek a 13A. szabály (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálják.

(d) Minden tengeren lévő olajszállító tartályhajón a piszkos ballasztvíz, vagy a rakományterek tartályaiból származó olajjal szennyezett víz – kivéve azt, amely a raktéri szennyvíztartályokból származik – kiüríthető gravitációs módszerrel a vízvonal alatt, feltéve, hogy megfelelő idő telt el ahhoz, hogy az olaj/víz szeparáció végbe menjen, továbbá a ballasztvizet közvetlenül a kiürítés előtt megvizsgálták egy olaj/víz felszín-érzékelővel – amelyre hivatkozás történik ennek a mellékletnek a 15. szabály (3) bekezdés (b) pontjában –, hogy rendben megbizonyosodjanak arról, miszerint az ilyen felszín magassága olyan, hogy a kiürítés nem jelenti fokozott veszélyt a tengeri környezet károsodására.

(e) A tengeren tartózkodó meglévő olajszállító tartályhajókon, a piszkos ballasztvíz, vagy a rakományterek tartályaiból származó olajjal szennyezett víz kiüríthető a vízvonal alatt az ennek a bekezdésnek a (d) pontjában hivatkozott eljárást követően, vagy az helyett, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:

(i) az ilyen vízkifolyás egy részét ki kell vezetni egy állandó csővezetéken át egy hozzáférhető megfigyelési helyre a felső fedélzeten, vagy afelett, ahol az a művelet alatt vizuálisan megfigyelhető; és

(ii) az ilyen részátfolyású berendezéseknek meg kel felelniük az Igazgatás által meghatározott követelményeknek, amelyeknek legalább tartalmazniuk kell a Szervezet által elfogadott, a fedélzet feletti kiürítések ellenőrzésére szolgáló részátfolyású rendszerek tervezésére, felszerelésére és működésére vonatkozó specifikációk összes rendelkezését.^*

LÁSD A 9.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

19. szabály

Szabványos kiürítő csatlakozó

Annak érdekében, hogy a befogadó berendezések csővezetékeit össze lehessen kötni a géptéri fenékárkokból származó maradványok kiürítő csővezetékeivel, mindkét vezetéket el kell látni szabványos kiürítő csatlakozóval, az alábbi táblázat szerint:

Kiürítő csatlakozók peremeinek szabványos méretei

Megnevezés	Méret
Külső átmérő	215 mm
Belső átmérő	A cső külső átmérőjének megfelelően
A csavarfuratok osztókörének átmérője	183 mm
Hornyok a peremen	6 db 22 mm átmérőjű lyuk a fenti átmérőjű csavarfurat osztókörén egyforma távolságra elhelyezve a perem külső széléig hornyolva
A perem vastagsága	20 mm
Anyás csavarok és csavaranyák mennyisége, átmérője	6 db, valamennyi 20 mm átmérőjű és megfelelő hosszúságú
A peremet úgy kell tervezni, hogy 125 mm-es legnagyobb belső átmérőjű csöveket lehessen csatlakoztatni, és acélból vagy más ezzel egyenértékű anyagból, sima felülettel készüljön. Ennek a peremnek egy olajálló anyagból készült tömítéssel együtt alkalmasnak kell lennie 6 kg/cm² normális üzemi nyomás elviselésére.

20. szabály

Olaj-nyilvántartási napló

(1) Minden 150 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajót és minden 400 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú hajót – amely nem olajszállító tartályhajó – el kell látni egy Olaj-nyilvántartási napló I. részével (Géptéri műveletek). Minden 150 tonnát meghaladó bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajót el kell továbbá látni az Olaj-nyilvántartási napló II. részével (Rakomány/ballaszt műveletek). Az Olaj-nyilvántartási naplónak – akár a hajó hivatalos hajónaplója részeként, akár másként – ennek a mellékletnek a III. függelékében meghatározott formátumúnak kell lennie.

(2) Az Olaj-nyilvántartási naplót minden alkalommal ki kell tölteni – tartályról-tartályra alapon, ha alkalmazható – valahányszor az alábbi műveletek mennek végbe a hajón:

(a) géptéri műveleteknél (minden hajón):

(i) ballasztolás, vagy az olaj üzemanyag tartályok tisztítása;

(ii) piszkos ballaszt, vagy az (i) alpont alatti tartályokból mosóvíz kiürítése;

(iii) olajos maradványok (olajiszap) eltávolítása;

(iv) géptéri fenékárkokban összegyűlt víz hajóról való kiürítése, vagy más módon való eltávolítása;

(b) rakomány/ballaszt műveleteknél (olajszállító tartályhajókon):

(i) olajrakomány berakása;

(ii) az olajrakomány belső áthelyezése az út folyamán;

(iii) olajrakomány kirakása;

(iv) rakománytartályok és kijelölt tiszta ballaszttartályok ballasztolása;

(v) rakománytartályok tisztítása, beleértve a nyersolajos mosást;

(vi) ballaszt kiürítése, kivéve az elkülönített ballaszttartályokat;

(vii) víz kiürítése a raktéri szennyvíztartályokból;

(viii) az összes érintett szelep, vagy hasonló készülékek zárása a raktéri szennyvíztartály kiürítési műveletek befejezése után;

(ix) a kijelölt tiszta ballaszttartályoknak a rakomány- és kigőzölögtető csővezetékekről való leválasztására szolgáló szelepek zárása, a raktéri szennyvíztartály kiürítési műveletek befejezése után;

(x) maradványok eltávolítása.

(3) Abban az esetben, amikor olyan olaj vagy olajos keverék kiürítésére kerül sor, amelyre ennek a mellékletnek a 11. szabálya utal, vagy abban az esetben, ha véletlenül vagy más kivételes módon kerül sor olaj kiürítésére, amelyet a 11. szabály nem tekint kivételnek, az Olaj-nyilvántartási naplóba be kell vezetni a kiürítés körülményeinek és okainak leírását.

(4) Az ennek a szabálynak a (2) bekezdésében felsorolt mindegyik műveletet teljes egészében és késedelem nélkül be kell jegyezni az Olaj-nyilvántartási naplóba, úgy hogy az illető műveletnek megfelelő összes tételt a naplóban kitöltik. Minden befejezett műveletet alá kell írnia a kérdéses műveletekért felelős tisztnek vagy tiszteknek és minden egyes kitöltött oldalt alá kell írnia a hajó parancsnokának. Az Olaj-nyilvántartási naplóba való bejegyzéseket annak az államnak a hivatalos nyelvén kell megtenni, melynek lobogóját a hajó viselni jogosult, és azokon a hajókon, melyek Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvánnyal rendelkeznek, angolul vagy franciául. Vita vagy eltérés esetén annak az államnak a hivatalos nemzeti nyelvén végzett bejegyzések lesznek a döntőek, amelynek a lobogóját a hajó viselni jogosult.

(5) Az Olaj-nyilvántartási naplót olyan helyen kell tartani, hogy könnyen hozzáférhető legyen ellenőrzés céljából, bármilyen ésszerű időpontban, és azt a vontatás alatt lévő, személyzet nélküli hajók esetét kivéve, a hajón kell tartani. A naplót az utolsó bejegyzés megtétele után három évig kell megőrizni.

(6) Az Egyezményben részes bármely szerződő fél kormányának illetékes hatósága ellenőrizheti az Olaj-nyilvántartási naplót bármely olyan hajón, amelyre ez a melléklet vonatkozik, amíg a hajó az illető kormány kikötőjében van, vagy nyíltvízi termináljain tartózkodik, továbbá másolatot készíthet a naplóba bevezetett bármelyik bejegyzésről és felkérheti a hajó parancsnokát, hogy igazolja, hogy a másolat egy ilyen bejegyzésnek a hiteles másolata. Minden így készült másolatot, amelyet a hajó parancsnoka hiteles másolatként igazolt a hajó Olaj-nyilvántartási naplójába bevezetett valamely bejegyzésről, bármely jogi eljárás során bizonyítékként kell elfogadni a bejegyzésben megállapított tényekről. Ennek a bekezdésnek az értelmében az Olaj-nyilvántartási naplónak az illetékes hatóság általi ellenőrzését és egy hiteles másolat elkészítését a lehető leggyorsabban kell elvégezni, a hajónak okozott felesleges késedelem nélkül.

(7) A 150 tonnánál kisebb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajókra, amelyek ennek a mellékletnek a 15. szabály (4) bekezdésével összhangban működnek, az Igazgatásnak kell megfelelő Olaj-nyilvántartási naplót kidolgoznia.

21. szabály

Speciális követelmények furótornyokra és egyéb platformokra vonatkozóan

LÁSD A 10. ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

A rögzített és úszó fúrótornyoknak – mialatt a tengerfenék ásványi kincseinek feltárásában, kiaknázásában és az ehhez kapcsolódó tengeri tevékenységekben vesznek részt – továbbá az egyéb platformoknak, eleget kell tenniük az ebben a mellékletben foglalt követelményeknek, amelyek a 400 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú nem olajszállító tartályhajókra vonatkoznak, kivéve az alábbiakat:

(a) a rögzített és úszó fúrótornyokat, továbbá az egyéb platformokat – amennyire az megvalósítható – olyan szerelvényekkel kell ellátni, melyeket ennek a mellékletnek a 16. és 17. szabályai előírnak;

(b) a rögzített és úszó fúrótornyoknak, továbbá az egyéb platformoknak nyilvántartást kell vezetniük minden olaj- vagy olajos keverék kiürítésével járó műveletről az Igazgatás által jóváhagyott formában; és

(c) ennek a mellékletnek a 11. szabályában foglalt rendelkezések fenntartásával, meg kell tiltani olaj vagy olajos keverék kiürítését a tengerbe, kivéve, amikor a kiürített anyag olajtartalma hígítás nélkül nem haladja meg a 15 rész/milliót.

III. FEJEZET – OLAJSZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓK OLDAL-
ÉS FENÉKSÉRÜLÉSEIBŐL SZÁRMAZÓ OLAJSZENNYEZÉS MINIMÁLISRA CSÖKKENTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

22. szabály

Sérülés feltevések

(1) Abból a célból, hogy egy olajszállító tartályhajó feltételezett olajkiömlését kiszámítsuk, egy téglatest alakú, háromdimenziós kiterjedésű sérülést tételezünk fel a hajófenéken és az oldalon, az alábbiak szerint. Fenéksérülések esetében két feltételt kell felvenni, amelyeket esetenként kell az olajszállító tartályhajó meghatározott részeire alkalmazni:

(a) Oldalsérülés

(i) hosszirányú kiterjedés /l_c/: 1/3 L2/3 vagy 14,5 m, a kisebb értéket véve,

(ii) keresztirányú kiterjedés /t_c/: B/5 vagy 11,5 m, a kisebb értéket véve,

(a hajóoldaltól befelé, a hossztengelyre

merőlegesen, a kijelölt nyári

szabadoldalnak megfelelő szinten)

(iii) függőleges kiterjedés /v_c/: az alaptól felfelé korlátozás nélkül.

(b) Fenéksérülés

0.3 L-re a hajó A hajó bármely más részén

mellső függélyétől

(i) hosszirányú

kiterjedés (l_s): L/10 L/10 vagy 5 méter, a kisebb

értéket véve.

(ii) keresztirányú

kiterjedés (t_s): B/6 vagy 10 méter, 5 méter

a kisebb értéket véve, de

5 méternél nem lehet

kevesebb

(iii) függőleges kiterjedés

az alapvonaltól /v_s/ : B/15 vagy 6 méter, a kisebb értéket véve.

LÁSD A 11 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(2) A ebben a szabályban megadott jelölések – bárhol is találhatók ebben a fejezetben – az ebben a szabályban meghatározott jelentéssel rendelkeznek.

23. szabály

Az olaj feltételezett kiömlése

LÁSD A 11.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(1) Az olaj feltételezett kiömlését oldalsérülésnél (O_c) és fenéksérülésnél (O_s) a következő képlettel kell számítani, figyelembe véve a hajóhossz mentén elképzelhető összes sérült helyet olyan kiterjedésben, ahogy azt ennek a fejezetnek a 22. szabálya meghatározza.

(a) Oldalsérülésekre:

O_c = ΣW_i+ Σ K_iC_i/I/

(b) Fenéksérülésekre:

M1MARP01_4

	1
O_s=	–––	( Σ Z_i W_i + Σ Z_i C_i)	/II/
	3

ahol: W_i = egy oldaltartály térfogata m3-ben, feltételezve, hogy az oldaltartály a sérülés következtében ennek a mellékletnek a 22. szabályában meghatározott módon szakadt át; W_i értéke elkülönített ballaszt-tartálynál nullának vehető fel.

C_i = egy középső tartály térfogata m3-ben, feltételezve, hogy a középső tartály a sérülés következtében ennek a mellékletnek a 22. szabályában meghatározott módon szakadt át; C_i értéke elkülönített ballaszt-tartálynál nullának vehető fel.

	_b_i
K_i = 1 –	–––	, amikor b_i egyenlő vagy nagyobb, mint t_c, K_i-t nullának kell felvenni.
	t_c

	_h_i
Z_i = 1 –	–––	, amikor h_i egyenlő vagy nagyobb, mint v_s, Z_i-t nullának kell felvenni.
	v_s

b_i = a szóban forgó oldaltartály szélessége méterben az engedélyezett nyári merülés-vonal szintjén a hajóoldaltól merőlegesen a középvonalig mérve.

h_i = a szóban forgó kettősfenék minimális magassága méterben; ahol nincs kettősfenék beépítve, a h_i-t nullának kell venni.

Az ebben a szabályban megadott jelölések – bárhol is találhatók ebben a fejezetben – az ebben a szabályban meghatározott jelentéssel rendelkeznek.

LÁSD A 11.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(2) Ha egy – oldaltartályok között elhelyezkedő – üres tér, vagy elkülönített ballaszttartály hossza kisebb, mint az ennek a mellékletnek a 22. szabályában meghatározott l_c, akkor az (I) képletben szereplő O_c úgy is számítható, hogy a W_i legyen egy oldaltartály tényleges térfogata (ha a két oldaltartály egyenlő térfogatú), vagy a két tartály közül a kisebbé (ha azok térfogata különböző), amelyet az alábbiakban meghatározott S_i-vel szorzunk, és ezt alkalmazzuk az ilyen összeütközésben résztvevő összes más oldaltartályra a tényleges teljes térfogat értékének meghatározásához.

	l_i
S_i = 1 –	–––
	l_c

ahol l_i = a figyelembe vett üres tér vagy elkülönített ballaszttartály hossza méterben.

(3) (a) Javító tényezőként csak az olyan kettősfenék-tereket kell figyelembe venni, ahol azok üresek vagy tiszta vizet szállítanak, amikor a felettük lévő tartályokban rakományt szállítanak.

(b) Ahol a kettősfenék nem terjed ki a szóban forgó tartály teljes hosszára és szélességére, a kettősfeneket nem létezőként kell kezelni és a fenéksérülés feletti tartályok térfogatát, a részleges kettősfenék beépítés miatt, figyelembe kell venni a /II/ képletben, még akkor is, ha a tartályt nem tekintjük megsérültnek.

(c) A szívókutakat el lehet hanyagolni a h_i értékének meghatározásánál, feltéve, ha az ilyen kutak területileg nem terjedelmesek és csak minimális távolságra nyúlnak le a tartály alá, és semmilyen esetben sem jobban, mint a kettősfenék félmagassága. Ha egy ilyen kút a kettősfenék félmagasságánál jobban lenyúlik, akkor h_i-t a kettősfenék-magasság és a kút-magasság különbségének értékével kell azonosnak venni.

Az ilyen kutak csővezetékeit, ha a kettősfenéken belül helyezkednek el, el kell látni szelepekkel vagy más zárószerkezetekkel, amelyeket a tartály bekötési pontnál kell elhelyezni, hogy megakadályozzuk az olaj kiömlését még a csővezeték sérülése esetén is. Az ilyen csővezetéket olyan magasan kell elhelyezni a fenéklemezelés felett, amennyire csak lehetséges. Ha olajrakomány van a tartályban, ezeknek a szelepeknek minden időben zárva kell lenniük a tengeren, kivéve, hogy olyan esetben kinyithatók, ha a hajó trimmelése miatt szükségessé válik a rakomány áthelyezése.

(4) Abban az esetben, ha a fenéksérülés egyidejűleg négy középső tartályt érint, az O_s értéket az alábbi összefüggés szerint lehet számítani:

M1MARP01_8

	1
O_s=	–––	( Σ Z_i W_i + Σ Z_i C_i)	(III)
	4

(5) Az Igazgatóság a fenéksérülésből eredő olajkiömlés lehetőségének csökkentéseként elfogadhatja olyan szükséghelyzeti magas szivattyúzással rendelkező rakományátfejtő-rendszer felszerelését minden olajrakomány tartályban, amely képes arra, hogy egy sérült tartályból vagy tartályokból az olajat az elkülönített ballaszttartályokba vagy a rendelkezésre álló rakománytartály terekbe átszivattyúzza, ha biztosítható, hogy ezek a tartályok elegendő üres térrel fognak rendelkezni. Az ilyen rendszer elfogadásának irányelve az, hogy olyan teljesítményű, hogy kétórai üzemeltetéssel a szóban forgó legnagyobb megsérült tartály térfogatának felével azonos olajmennyiséget képes továbbítani, valamint megfelelő befogadóképességű ballaszt vagy rakománytartályok állnak rendelkezésére. Az elfogadásnak arra kell korlátozódnia, hogy megengedi O_s számítását a (III) képlet szerint. Az ilyen szívó csővezetékeket legalább olyan magasan kell elhelyezni, mint a fenéksérülés v_s függőleges kiterjedése. Az Igazgatás köteles az elfogadott rendelkezéssel kapcsolatban információkat szolgáltatni a Szervezetnek, hogy azokat az Egyezmény más szerződő felei közt körözhesse.

24. szabály

A rakománytartályok elrendezésének és méreteinek korlátozása

LÁSD AZ 1.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(1) Minden új olajszállító tartályhajónak meg kell felelnie az ebben a szabályban foglalt rendelkezéseknek. Minden meglevő olajszállító tartályhajónak – ennek az Egyezménynek a hatálybelépésétől számított két éven belül – ki kell elégítenie ennek a szabálynak a rendelkezéseit, ha az ilyen olajszállító tartályhajó az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

(a) tartályhajó, l977. január l. utáni átadással; vagy

(b) tartályhajó, amely a következő két feltételnek megfelel:

(i) átadása nem későbbi, mint 1977. január l.; és

(ii) építési szerződését 1974. január l-e után kötik, vagy ha előzőleg nem volt az építési szerződés megkötve, a tartályhajó gerincét 1974. június 30-a után fektetik le, vagy áll ennek megfelelő építési fokon.

(2) Az olajszállító tartályhajók rakománytartályainak olyan méretűnek és elrendezésűnek kell lennie, hogy ennek a mellékletnek a 23. szabályában foglalt rendelkezések szerint meghatározott O_c vagy O_s feltételezett olajkiömlés a hajó hossza mentén sehol nem haladja meg a 30.000 m3-t, vagy 400 3√DW értéket, attól függően, hogy melyik a nagyobb, azzal a fenntartással, hogy legfeljebb 40.000 m3 lehet.

(3) Az olajszállító tartályhajók bármelyik oldaltartályának térfogata nem lehet nagyobb, mint ennek a szabálynak a (2) bekezdésében megadott olajkiömlési érték 75%-a. Egyetlen középső rakománytartály térfogata sem lehet nagyobb 50.000 m3-nél. Mindazonáltal, az ennek a mellékletnek a l3. szabályában meghatározott, elkülönített ballaszttartályos olajszállító tartályhajóknál, a két – az l_c-nél nagyobb hosszúságú – elkülönített ballaszttartály között elhelyezkedő oldaltartály megengedett térfogata megnövelhető a feltételezett olajkiömlés maximális értékéig feltéve, hogy az oldaltartályok szélessége meghaladja a t_c-t.

(4) Egyetlen rakománytartály hossza sem haladhatja meg a 10 m-t, vagy a következő értékek egyikét, aszerint, hogy melyik a nagyobb:

(a) ahol a rakománytartályban nincs hosszirányú válaszfal:

	b_i
( 0,5	–––	+ 0,1 ) L , de nem haladhatja meg a 0,2L értéket,
	B

(b) ahol a rakománytartályban a hossz-szimmetriasíkban van hosszirányú válaszfal:

	b_i
( 0,25	–––	+ 0,15 ) L ,
	B

(i) oldalsó rakománytartályokra: 0,2 L

(ii) középső rakománytartályokra:

(1) ha b_i /B egyenlő vagy nagyobb, mint 1/5 akkor: 0,2 L

(2) ha b_i /B kisebb, mint 1/5 akkor:

— ahol nincs a hossz-szimmetriasíkban hosszirányú válaszfal:

	b_i
( 0,5	–––	+ 0,1 ) L
	B

— ahol van a hossz-szimmetriasíkban hosszirányú válaszfal:

	b_i
( 0,25	–––	+ 0,15 ) L ,
	B

(d) a minimális távolság a hajó oldalától a kérdéses tartály külső hosszirányú válaszfaláig, amelyet befelé, a hossztengelyre merőlegesen mérünk a kijelölt nyári szabadoldal-magasságnak megfelelő szinten.

(5) Tekintet nélkül arra, hogy nincs túllépés az ennek a szabálynak a (2), (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott térfogat határértékben, és függetlenül az elfogadott típusú olajrakomány átfejtő rendszer felszerelésétől, amikor az ilyen rendszer két vagy több rakománytartályt köt össze, mindenkor szelepeket, vagy más hasonló zárószerkezeteket kell biztosítani, hogy az egyik tartályt elkülönítsük a másiktól. Amikor a tartályhajó a tengeren tartózkodik, ezeket a szelepeket vagy zárószerkezeteket zárva kell tartani.

(6) Az olyan csőrendszereket, amelyek áthaladnak a rakománytartályokon és olyan elhelyezésűek, hogy a hajóoldaltól kisebb, mint t_c távolságra, vagy a hajófenéktől kisebb, mint v_c távolságra vannak, el kell látni szelepekkel, vagy hasonló zárószerkezetekkel azon a helyen, ahol azok bármelyik rakomány tartályba csatlakoznak. Ezeket a szelepeket a tengeren mindenkor zárva kell tartani, ha olajrakomány van a tartályokban, azzal a kivétellel, hogy csak a hajó trimmelése céljából történő rakomány áthelyezéskor lehet kinyitni.

25. szabály

Térbeosztás és stabilitás

(1) Minden új olajszállító tartályhajó térbeosztás és sérülési stabilitási kritérium szempontjából, bármely részleges vagy teljes terheléshez tartozó üzemi merülésnél, összhangban a trimmel, a hajó szilárdságával, valamint a rakomány fajsúlyával, meg kell, hogy feleljen ennek a szabálynak a (3) bekezdésében rögzített feltételeknek azt követően, hogy ennek a szabálynak a (2) bekezdésében részletezett oldal-, vagy fenéksérülést feltételezzük. Az ilyen sérüléseket az összes elképzelhető helyre alkalmazni kell a hajó hossza mentén az alábbiak szerint:

(a) a 225 méternél hosszabb tartályhajóknál, a hajóhossz mentén bárhol;

(b) a l50 méternél hosszabb, de 225 méternél rövidebb, tartályhajóknál bárhol a hajóhossz mentén, kivéve – a vagy hátsó, vagy mellső válaszfallal határolt – hátul elhelyezett gépteret. A gépteret egy önállóan elárasztható térnek kell tekinteni; és

(c) a 150 méternél rövidebb tartályhajóknál, a hajóhossz mentén két szomszédos keresztválaszfal között bárhol, kivéve a gépteret. Olyan 100 méter hosszúságú, vagy annál rövidebb, tartályhajóknál, ahol ennek a szabálynak a (3) bekezdésében foglalt összes követelményt nem lehet teljesíteni anélkül, hogy lényegesen ne csökkenne a hajó üzemeltetésének minősége, az Igazgatások ezeknek a követelményeknek a teljesítése alól engedményeket adhatnak.

A ballaszt állapotokat, amikor a tartályhajó az olajmaradványok kivételével nem szállít olajrakományt a rakománytartályaiban, nem kell figyelembe venni.

LÁSD A 11.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(2) A feltételezett sérülés jellege és kiterjedése szempontjából a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(a) Oldalsérülés:

(i) Hosszirányú kiterjedés: 1/3 L2/3 vagy 14,5 m, a kisebb értéket véve.

(ii) Keresztirányú kiterjedés: B/5 vagy 11,5 m, a kisebb értéket véve.

(a hajóoldaltól befelé, a hossztengelyre

merőlegesen, az engedélyezett nyári

merülés-vonalnak megfelelő magasságban

mérve)

(iii) Függőleges kiterjedés: A hajó hossztengelyében a fenéklemezelés szerkesztett vonalától felfelé korlátozás nélkül.

(b) Fenéksérülés

0.3 L-re a hajó A hajó bármely más része

mellső függélyétől

(i) Hosszirányú:

kiterjedés: 1/3 L2/3 vagy 14,5 m, L/10 vagy 5 méter a kisebb

a kisebb értéket véve értéket véve

(ii) Keresztirányú

kiterjedés: B/6 vagy 10 méter, B/6 vagy 10 méter,

a kisebb értéket véve a kisebb értéket véve.

(iii) Függőleges

kiterjedés: B/15 vagy 6 méter, B/15 vagy 6 méter,

a kisebb értéket véve, a kisebb értéket véve,

a hajó hossztengelyében a hajó hossztengelyében

a fenéklemezelés a fenéklemezelés

szerkesztett vonalától szerkesztett vonalától

mérve. mérve.

(c) Ha bármely sérülés – amely kisebb kiterjedésű, mint ennek a bekezdésnek az (a) és (b) alpontjában meghatározott sérülés maximális értéke – szigorúbb feltételeket eredményezne, akkor az ilyen sérülést kell alapul venni.

(d) Ahol a harántválaszfalakat is magában foglaló sérülést tételeznek fel, úgy ahogy azt ebben a szabályban az (1) bekezdés (a) és (b) alpontjai részletezik, a vízmentes harántválaszfalak osztásának ennek a bekezdésnek az (a) alpontjában részletezettek szerint legalább a feltételezett sérülés hosszirányú kiterjedésével kell azonosnak lennie, hogy hatékonynak lehessen tekinteni. Ahol a harántválaszfalak kisebb osztásban helyezkednek el, ott a sérülésen belül lévő egy vagy több válaszfalat az elárasztási terek szempontjából nem létezőnek kell tekinteni.

(e) Ahol a sérülést a szomszédos vízmentes harántválaszfalak között tételezik fel, úgy ahogy azt ebben a szabályban az (1) bekezdés (c) alpontja rögzíti, semmilyen fő harántválaszfalat, vagy oldaltartályokat, vagy kettősfenék tartályokat határoló harántválaszfalakat nem kell sérültnek feltételezni, kivéve:

(i) ha a szomszédos válaszfalak osztásköze kisebb, mint a feltételezett sérülés hosszirányú kiterjedése, úgy ahogy azt ennek a bekezdésnek az (a) alpontja részletezi; vagy

(ii) ha egy olyan lépcső vagy besüllyesztés van egy harántválaszfalban, amelynek hossza több mint 3,05 méter és a feltételezett sérülés behatolási kiterjedésén belül van. Ha a lépcsőt egy farkamra válaszfal, vagy egy farkamra tetőlemeze képezi, ennek a szabálynak a szempontjából lépcsőként nem lehet figyelembe venni.

(f) Ha csövek, csőfolyosók, alagutak vannak a sérülés feltételezett kiterjedésében, akkor azokat úgy kell elrendezni, hogy a fokozatos elárasztás ne tudjon ezeken keresztül csak olyan terekre tovaterjedni, amelyek a feltevések szerint bármely sérülési esetekben eláraszthatók.

LÁSD A 11.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(3) Az olaj-tartályhajókat úgy kell tekinteni, hogy eleget tesznek a sérülési stabilitási kritériumnak, ha a következő követelményeket teljesítik:

(a) A végső vízvonalnak – figyelembe véve a süllyedést, a dőlést, és a trimmet – lejjebb kell lennie, mint annak a nyílásnak az alsó éle, amelyiken keresztül a fokozatos elárasztódás végbe mehet. Az ilyen nyílások közé kell számítani a légző csöveket és azokat a nyílásokat, amelyek vízmentes ajtókkal vagy nyílásfedelekkel vannak lezárva. Kizárhatók azonban azok a nyílások, amelyek vízmentes búvó-nyílás fedéllel és szintbeli nyílásfedéllel, kis vízmentes rakománytartály fedéllel záródnak, és amelyek a fedélzet teljes egységét fenntartják, továbbá a távvezérelt működtetésű tolóajtók és a nem nyitható típusú oldalnyílások.

(b) Az elárasztódás végső fázisában az aszimmetrikus elárasztás okozta dőlésszög nem haladhatja meg a 25 fokot, azzal a további kikötéssel, hogy ezt 30 fokig lehet növelni, ha a fedélzet egyik széle sem merül víz alá.

(c) A stabilitást az elárasztódás végső fázisában kell megvizsgálni és akkor fogadható el kielégítőnek, ha a stabilitási görbe az egyensúlyi helyzeten túl legalább egy 20°-os tartománnyal rendelkezik és ehhez – a 20°-os tartományon belül – egy olyan maximális megmaradó billentő nyomatéki kar tarozik, amelynek az értéke legalább 0,1 méter. A stabilitási görbe alatti terület ezen a tartományon belül nem lehet kevesebb, mint 0,0175 méterradián. Nem védett nyílások nem merülhetnek vízbe ebben a tartományban, kivéve, ha az érintett tér feltételezetten elárasztódó tér. Ebben a tartományban megengedhető az (a) alpontban felsorolt bármely nyílás és egyéb olyan nyílások vízbemerülése, amelyek vízmentesen zárhatók.

(d) Az Igazgatásnak meg kell győződnie arról, hogy a stabilitás az elárasztódás közbenső fázisaiban is kielégítő.

(e) A mechanikus segédeszközöket igénylő kiegyenlítő szerkezetek, mint pl. szelepek, vagy kereszt-szintező csővezetékek – amennyiben ilyenek fel vannak szerelve – nem tekinthetők olyan eszköznek, amellyel a dőlési szög csökkenthető, vagy a megmaradó stabilitás maximális tartománya elérhető annak érdekében, hogy ennek a bekezdésnek az (a), (b) és (c) alpontjai szerinti követelményeket teljesítsék. Ott, ahol kiegyenlítést alkalmaznak, a kielégítő mértékű megmaradó stabilitást fenn kell tartani az összes fázis folyamán.

(4) Ennek a szabálynak az (1) bekezdésében foglalt követelményeket egy olyan számítással kell igazolni, amely figyelembe veszi a hajó tervezési jellemzőit, az elrendezéseket, a sérült terek elhelyezkedését és a tartalmát, valamint a folyadékok eloszlását, fajsúlyát, és szabad felszínének hatását. A számításokat az alábbiakra kell alapozni:

(a) Számításba kell venni minden üres vagy részlegesen töltött tartályt, a szállított áru fajsúlyát és minden folyadékkiömlést a sérült terekből.

(b) Az eláraszthatósági tényezőket az alábbiak szerint kell venni.

Terek megnevezése Eláraszthatósági tényező

Felszerelés tárolásához fenntartott terek 0.60

Lakóhelyiségek által elfoglalt terek 0.95

Gépi berendezések által elfoglalt terek 0.85

Légterek 0.95

Fogyó folyadék-készletek részére szánt terek 0-tól 0.95^*

Más folyadékok részére szánt terek 0-tól 0.95^*

(c) Az oldalsérülések felett közvetlenül elhelyezkedő felépítmények felhajtóerejét figyelmen kívül kell hagyni. A sérülés kiterjedésén kívüli el nem árasztott felépítmény részeket azonban figyelembe lehet venni, feltéve, hogy azok vízmentes válaszfalakkal el vannak különítve a sérült tértől és kielégítik ebben a szabályban a (3) bekezdés (a) alpontjának a sértetlen terekre vonatkozó követelményeit. Csuklós vízmentes ajtók a felépítmények vízmentes válaszfalain elfogadhatók.

(d) A szabad folyadékfelszín hatását minden egyes térnél 5°-os oldaldőlésre kell kiszámítani. Az Igazgatás megkívánhatja, vagy megengedheti, hogy a részlegesen töltött tartályoknál 5°-nál nagyobb oldaldőlésre végezzék el a szabad folyadékfelszín korrekciós számításait.

(e) A fogyó folyadék készleteket tartalmazó tartályok szabad folyadékfelszín-hatásának számításánál minden egyes folyadékfajtára fel kell tételezni, hogy legalább egy keresztirányú tartály-párnak, vagy egy egyedüli középső tartálynak van szabad folyadékfelszíne, és azt a tartályt, vagy tartály-kombinációt kell figyelembe venni, amelyiknél a szabad folyadékfelszín hatása a legnagyobb.

(5) Minden új olajszállító tartályhajó parancsnokát, és az új, nem önjáró tartályhajó felelős vezetőjét – amely hajókra ez a melléklet vonatkozik – el kell látni jóváhagyott formában az alábbiakkal:

(a) a rakomány berakására és elosztására vonatkozó olyan tájékoztatóval, amely biztosítja, hogy ennek a szabálynak a rendelkezéseit betartják; és

(b) a hajó azon képességére vonatkozó adatokkal, hogy megfelel az ebben a szabályban meghatározott sérülési stabilitási kritériumoknak, beleértve azoknak az engedmények kihatását, amelyeket ebben a szabályban az (1) bekezdés (c) alpontja értelmében engedélyezhettek.

IV. FEJEZET – OLAJSZENNYEZÉSES ESEMÉNYBŐL SZÁRMAZÓ SZENNYEZÉS MEGELŐZÉSE

26. szabály

Hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv

(1) Minden 150 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajónak és minden 400 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú hajónak – amely nem olajszállító tartályhajó – a fedélzeten kell tartania az Igazgatás által jóváhagyott Hajófedélzeti olajszennyezési riadótervet. Az 1993. április 4-e előtt megépült hajók esetében, ezt a követelményt 24 hónnapal az adott időpont után kell alkalmazni.

LÁSD A 12.1 ÉS 12.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT

(2) Az ilyen tervnek összhangban kell lennie a Szervezet által kidolgozott útmutatóval^* és a hajóparancsnok és tisztek munkanyelvén kell íródnia. A tervnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

(a) azt az eljárást, amelyet a hajó parancsnokának és a hajón más megbízatással rendelkező személyeknek az olajszennyezéssel járó esemény jelentésekor ennek az Egyezménynek 8. cikkében és I. Jegyzőkönyvében előírtak szerint követniük kell, a Szervezet által kifejlesztett útmutatók alapján;^**

(b) azoknak a hatóságoknak, vagy személyeknek a jegyzékét, amelyekkel kapcsolatba kell lépni egy olajszennyezéssel járó esemény bekövetkeztekor;

(c) a hajón lévő személyek által azoknak a haladéktalanul megteendő intézkedéseknek a részletes leírását, amelyek csökkentik, vagy szabályozzák az eseményt követő olajkiürítést; és

(d) azt az eljárást és érintkezési pontot a hajón, amely az olajszennyezés leküzdésében a hajón tett intézkedéseknek a nemzeti és a helyi hatóságokkal való egyeztetésére szolgál.

Függelékek az I. melléklethez

I. függelék

Olajféleségek jegyzéke^*

Aszfalt oldatok

Keverési alapanyagok

Tetőmáz hígító

Primer lepárlási maradék

Olajok

Tisztított olaj

Nyersolaj

Nyersolajat tartalmazó keverékek

Dieselolaj

Tüzelőolaj No.4.

Tüzelőolaj No.5.

Tüzelőolaj No.6.

Pakura

Útolaj

Transzformátorolaj

Aromás olaj (növényi olaj kivételével)

Kenőolajak és keverési alapanyagok

Ásványolaj

Motorolaj

Telítőolaj

Orsóolaj

Turbinaolaj

Párlatok

Primer lepárlásúak

Pillanatlepárláson átment alapanyagok

Gázolaj

Krakkolt

Benzin keverési alapanyagok

Alkilált hajtóanyag

Reformátumok

Polimer tüzelőanyag

Benzinek

Kútfej gazolin /földgázból/

Autóbenzin

Repülőgépbenzin

Primer lepárlás

Tüzelőanyag No.l. /kerozin/

Tüzelőanyag No.1-D

Tüzelőanyag No.2

Tüzelőanyag No.2-D

Sugárhajtómű üzemanyagok

JP-1 /kerozin/

JP-3

JP-4

JP-5 /kerozin, nehéz/

Könnyűbenzin /nafta/

Lakkbenzin

Petróleum

Feles lepárlású olaj

Turbó hajtóanyag

Kerozin

Petroléter

II. függelék

IOPP Bizonyítvány minta

NEMZETKÖZI OLAJSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSI BIZONYÍTVÁNY

(Megjegyzés: ehhez a bizonyítványhoz függelékként csatolni kell az Építési és felszerelési nyilvántartást)

Kiadva az l978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) rendelkezései alapján, a

.......................................................……………………...................................................................................

(az ország teljes megnevezése)

kormányának fennhatósága alatt,

...............................................................................………………….......................................................által

(az Egyezmény rendelkezései alapján felhatalmazott illetékes személy vagy szervezet teljes megnevezése)

Hajó neve	Megkülönböztető szám vagy betűk	Lajstromozási kikötő	Bruttó tonnatartalom

Hajó típusa: Olajszállító tartályhajó^*

Nem olajszállító tartályhajó, melynek rakománytartályai az Egyezmény I. melléklete 2. szabály (2) bekezdésének rendelkezései alá esnek^*

A fentieken kívüli egyéb hajó^*

EZENNEL IGAZOLJUK, hogy:

1. A hajó az Egyezmény I. melléklete 4. szabályával összhangban megszemlélésre került; és

2. A szemle azt bizonyította, hogy a hajó testszerkezete, felszerelései, szerelvényei, elrendezése és anyagai és a hajó állapota minden szempontból megfelelőek, és a hajó kielégíti az Egyezmény I. melléklete szerint alkalmazandó követelményeket.

Ez a bizonyítvány .................................................………………….........................................-ig érvényes,

az Egyezmény I. mellékletének 4. szabálya szerinti szemlék fenntartása mellett.

Kiadva:............................................................................................

(a bizonyítvány kiadási helye)

............................. ............................................................................

(kiadás időpontja) (a bizonyítványt kiadó, kellően felhatalmazott

hivatalos személy aláírása)

(a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)

AZ ÉVES ÉS AZ IDŐKÖZI SZEMLÉK LÁTTAMOZÁSA

EZENNEL IGAZOLJUK, hogy az Egyezmény I. mellékletének 4. szabálya által megkövetelt szemlén a hajó megfelelt az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek:

Éves szemle: Aláírta:.................................................................................

(kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása)

Hely:.....................................................................................

Kelt:......................................................................................

(a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)

Éves^*/időközi^* szemle: Aláírta:.................................................................................

(kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása)

Hely:.....................................................................................

Kelt:......................................................................................

(a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)

Éves^*/időközi^* szemle: Aláírta:.................................................................................

(kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása)

Hely:.....................................................................................

Kelt:......................................................................................

(a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)

Éves szemle: Aláírta:.................................................................................

(kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása)

Hely:.....................................................................................

Kelt:......................................................................................

(a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)

Függelék

„A” MINTA

(Felülvizsgálva 1991-ben)

Függelék a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési (IOPP) Bizonyítványhoz

ÉPÍTÉSI ÉS FELSZERELÉSI NYILVÁNTARTÁS

NEM OLAJSZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓKRA

Az l978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) I. mellékletének rendelkezéseivel összefüggésben.

Megjegyzések:

1. Ezt a mintát kell alkalmazni az IOPP Bizonyítvány besorolása szerinti harmadik típusú hajókra, azaz „a fentieken kívüli egyéb hajók”-ra. Olajszállító tartályhajókra és rakománytartályokkal rendelkező nem olajszállító tartályhajókra, amelyek az Egyezmény I. melléklete 2. szabályának (2) bekezdése alá tartoznak, a „B” mintát kell használni.

2. Ezt a Nyilvántartást állandó jelleggel az IOPP Bizonyítványhoz kell csatolni. Az IOPP Bizonyítványnak mindenkor hozzáférhetőnek kell lenni a hajón.

3. Ha az eredeti Nyilvántartás nyelve nem angol, vagy francia, akkor tartalmaznia kell a szövegnek ezek közül az egyik nyelvre való fordítását.

4. A kockákba való bejegyzés „igen”, vagy „ráillő” válasz esetén kereszt-jellel (×), ”nem”, vagy „nem ráillő” válasz esetén vonás-jellel (−) történhet.

5. Az ebben a Nyilvántartásban hivatkozott szabályok az Egyezmény I. mellékletének szabályaira, a határozatok pedig a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által elfogadott határozatokra vonatkoznak

1 A hajó adatai

1.1 A hajó neve

1.2 Megkülönböztető szám, vagy betűk

1.3 Lajstromozási kikötő

1.4 Bruttó tonnatartalom

1.5 Építési időpont:

1.5.1 Az építési szerződés időpontja

1.5.2 A hajógerinc lefektetésének időpontja, vagy az az időpont, amikor a hajóhasonló építési fokon állt

1.5.3 Átadási időpont

1.6 Nagyobb mértékű átalakítás (ha volt):

1.6.1 Az átalakítási szerződés időpontja

1.6.2 Az átalakítás kezdetének időpontja

1.6.3 Az átalakítás befejezésének időpontja

1.7 A hajó státusza:

1.7.1 Új hajó az 1. szabály (6) bekezdésének megfelelően !

1.7.2 Meglévő hajó az 1. szabály (7) bekezdésének megfelelően !

1.7.3 A hajót az Igazgatás az 1. szabály (7) bekezdésének megfelelően „meglévő hajó”-nak fogadta el az átadás előre nem látható késedelme miatt !

2 A gépterek fenékárkaiból és az olaj üzemanyag tartályokból történő olajkiürítés ellenőrzésére szolgáló berendezések (10. és 16. szabály)

2.1 Ballasztvíz szállítása az olajüzemanyag-tartályokban:

2.1.1 A hajó, szokásos körülmények között szállíthat ballasztvizet az olaj tüzelőanyag tartályokban !

2.2 A felszerelt olajszűrő berendezés típusa:

2.2.1 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) (16. szabály (4) bekezdés) !

2.2.2 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztó és automatikus leállító készülékkel (16. szabály (5) bekezdés) !

2.3 A hajó a meglévő berendezéssel üzemelhet 1998. július 6-ig (16. szabály (6) bekezdés) és fel van szerelve az alábbiakkal:

2.3.1 Olajos víz leválasztó berendezés (100 rész/millió) !

2.3.2 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztó készülék nélkül !

2.3.3 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztóval és kézi leállító készülékkel !

2.4 Jóváhagyási szabványok:^*

2.4.1 A leválasztó/szűrő berendezés:

.1 jóváhagyva az A.393(X) határozat alapján !

.2 jóváhagyva az A.233(VII) határozat alapján !

.3 jóváhagyva olyan nemzeti szabványok alapján, amelyek nem az A.393(X) vagy az A.233(VII) határozatokon alapulnak !

.4 nem lett jóváhagyva !

2.4.2 A feldolgozó egység jóvá lett hagyva az A.444(XI) határozat alapján !

2.4.3 Az olajtartalom mérő jóvá lett hagyva az A.393(X) határozat alapján !

2.5 A rendszer maximális átbocsátó képessége.................................m3/h

2.6 Lemondás a 16. szabály alkalmazásáról:

2.6.1 A 16. szabály (1) vagy (2) bekezdésének rendelkezéseiről lemondás történt, tekintettel arra, hogy a hajó a 16. szabály (3) bekezdése (a) alpontjában előírtaknak felel meg.

A hajó kizárólag az alábbiak szerint közlekedik:

.1 különleges körzeteken belüli utak:...............................................

......................................................................................................

.2 a különleges körzeteken kívüli, a legközelebbi szárazföldtől 12 tengeri mérföldön belüli utak az alábbiakra korlátozódnak:

......................................................................................................

2.6.2 A hajó fel van szerelve olyan m3-ben kifejezett térfogatú tárolótartállyal

(tartályokkal), amely az összes olajos fenékvíznek a hajón való teljes

visszatartására szolgál.

3 Az olajmaradványok (olajiszap) visszatartására és eltávolítására szolgáló eszközök (17. szabály)

3.1 A hajó olajmaradvány (olajiszap) tartályokkal az alábbiak szerint van fel szerelve:

A tartály azonosítója	A tartály elhelyezkedése		Térfogat (m³)
A tartály azonosítója	Bordák (tól) – (ig)	Oldalirányú elhelyezkedés	Térfogat (m³)

		Teljes térfogat............……............. (m³)

3.2 Eszközök a maradványok eltávolítására az olajiszap tartályokkal való ellátáson túlmenően:

3.2.1 Szeméthamvasztó az olajmaradványokhoz, teljesítmény.................l/h !

3.2.2 Az olajmaradványok elégetésére alkalmas segédkazán !

3.2.3 Az olajmaradványok olaj üzemanyaggal való keverésére szolgáló tartály, térfogat: .........…......... (m3) !

3.2.4 Egyéb elfogadható eszköz:

................................................……………………......................................... !

4 Szabványos kiürítési csatlakozó (19. szabály)

4.1 A hajó rendelkezik csővezetékkel a géptéri fenékárok maradványainak befogadó berendezésekbe való kiürítésre, és az fel van szerelve szabványos kiürítési csatlakozóval a 19. szabálynak megfelelően. !

5 Hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv (26. szabály)

5.1 A hajó rendelkezik hajófedélzeti olajszennyezési riadótervvel

a 26. Szabállyal összhangban. !

6 Felmentés

6.1 Az Igazgatás felmentéseket adott az Egyezmény I. melléklete II. Fejezetének követelményei alól, összhangban a 2. szabály (4) bekezdésének (a) alpontjával, azokat a tételeket illetően, amelyeket ennek a Nyilvántartásnak a következő pontja(i) sorol(nak) fel:

........................................................................………….............................

.....................................................................…………................................ !

7 Egyenértékűségek (3. szabály)

7.1 Az Igazgatás egyenértékűségeket hagyott jóvá az I. melléklet bizonyos követelményeit illetően, amely tételek ennek a Nyilvántartásnak az alábbi pontjaiban vannak felsorolva:

...............................................................................…...........…………..........

........................................................................……………............................ !

EZENNEL IGAZOLJUK, hogy ez a Nyilvántartás minden tekintetben helytálló.

Kiadva:.....................................………….................................................................

(a Nyílvántartás kiadási helye)

............................. ............................................................................

(a Nyilvántartást kiadó, kellően felhatalmazott

hivatalos személy aláírása)

(a kiadó hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)

„B” MINTA

(Felülvizsgálva 1991-ben)

Függelék a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési (IOPP) Bizonyítványhoz

ÉPÍTÉSI ÉS FELSZERELÉSI NYILVÁNTARTÁS

OLAJSZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓKRA

Az l978. évi Jegyzőkönyvvel módosított. A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) I. mellékletének rendelkezéseivel összefüggésben.

Megjegyzések:

6. Ezt a mintát kell alkalmazni az IOPP Bizonyítvány besorolása szerinti első kettő típusba sorolt hajókra, vagyis az „olajszállító tartályhajók”-ra és „az Egyezmény I. melléklete 2. szabályának (2) bekezdése alá tarozó rakománytartályokkal rendelkező „nem olajszállító tartályhajók”-ra. Az IOPP Bizonyítvány besorolása szerinti harmadik típusú hajókra az „A” mintát kell használni.

7. Ezt a Nyilvántartást állandó jelleggel az IOPP Bizonyítványhoz kell csatolni. Az IOPP Bizonyítványnak mindenkor hozzáférhetőnek kell lenni a hajón.

8. Ha az eredeti Nyilvántartás nyelve nem angol, vagy francia, akkor tartalmaznia kell a szövegnek ezek közül az egyik nyelvre való fordítását.

9. A kockákba való bejegyzés „igen”, vagy „ráillő” válasz esetén kereszt-jellel (×), ,,nem”, vagy „nem ráillő” válasz esetén vonás-jellel (−) történhet.

10. Az ebben a Nyilvántartásban hivatkozott szabályok az Egyezmény I. mellékletének szabályaira, a határozatok pedig a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által elfogadott határozatokra vonatkoznak – kivéve, ha másként került megállapításra.

1 A hajó adatai

1.1 A hajó neve

1.2 Megkülönböztető szám, vagy betűk

1.3 Lajstromozási kikötő

1.4 Bruttó tonnatartalom

1.5 A hajó befogadóképessége.............…..…………....................................................(m3)

1.6 A hajó hordképessége.........…….……...... (metrikus tonna) (1. szabály (22) bekezdés)

1.7 A hajó hossza ...............….........……………..................(m) (1. szabály (18) bekezdés)

1.8 Építési időpont:

1.8.1 Az építési szerződés időpontja

1.8.2 A hajógerinc lefektetésének időpontja, vagy az az időpont, amikor a hajó hasonló építési fokon állt

1.8.3 Átadási időpont

1.9 Nagyobb mértékű átalakítás (ha volt):

1.9.1 Az átalakítási szerződés időpontja

1.9.2 Az átalakítás kezdetének időpontja

1.9.3 Az átalakítás befejezésének időpontja

1.10 A hajó státusza:

1.10.1 Új hajó az 1. szabály (6) bekezdésének megfelelően !

1.10.2 Meglévő hajó az 1. szabály (7) bekezdésének megfelelően !

1.10.3 Új olajszállító tartályhajó az 1. szabály (26) bekezdésének megfelelően !

1.10.4 Meglévő olajszállító tartályhajó az 1. szabály (27) bekezdésének megfelelően !

1.10.5 A hajót az Igazgatás az 1. szabály (7) bekezdésének megfelelően „meglévő hajó”-nak fogadta el az átadás előre nem látható késedelme miatt !

1.10.6 A hajót az Igazgatás az 1. szabály (27) bekezdésének megfelelően „meglévő olajszállító tartályhajó”-nak fogadta el az átadás előre nem látható késedelme miatt !

1.10.7 A hajónak nem kell megfelelnie a 24. szabály rendelkezéseinek

az átadás előre nem látható késedelme miatt

1.11 A hajó típusa:

1.11.1 Nyersolaj-szállító tartályhajó !

1.11.2 Olajtermék-szállító tartályhajó !

1.11.3 Nyersolaj/olajtermék szállító tartályhajó !

1.11.4 Kombinált áruszállító hajó !

1.11.5 Nem olajszállító tartályhajó, rakománytartályokkal, amely az Egyezmény I. melléklete 2. szabály (7) bekezdése alá tartozik !

1.11.6 Olajszállító tartályhajó, amely a 15. szabály (7) bekezdésében hivatkozott termékek szállítására van kijelölve !

1.11.7 A hajó „nyersolaj-szállító tartályhajó”-nak van minősítve COW üzemeltetésével, továbbá „termékszállító tartályhajó”-ként is minősítve van CBT üzemeltetésével, amelyre egy külön IOPP Bizonyítvány is kiadásra került !

1.11.8 A hajó „olajtermék-szállító tartályhajó”-nak van minősítve CBT üzemeltetésével, továbbá „nyersolaj-szállító tartályhajó”-ként is minősítve van COW üzemeltetésével, amelyre egy külön IOPP Bizonyítvány is kiadásra került !

1.11.9 Vegyianyag-szállító tartályhajó, amely olajat szállít !

2. A gépterek fenékárkaiból és az olajüzemanyag-tartályokból történő olajkiürítés ellenőrzésére szolgáló berendezések (10. és 16. szabály)

2.1 Ballasztvíz szállítása az olajüzemanyag-tartályokban:

2.1.1 A hajó, szokásos körülmények között szállíthat ballasztvizet az olajüzemanyag-tartályokban !

2.2 A felszerelt olajszűrő berendezés típusa:

2.2.1 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) (16. szabály (4) bekezdés) !

2.2.2 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztó és automatikus leállító készülékkel (16. szabály (5) bekezdés) !

2.3 A hajó a meglévő berendezéssel üzemelhet 1998. július 6-ig (16. szabály (6) bekezdés) és fel van szerelve az alábbiakkal:

2.3.1 Olajos víz leválasztó berendezés (100 rész/millió) !

2.3.2 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztó készülék nélkül !

2.3.3 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztóval és kézi leállító készülékkel !

2.4 Jóváhagyási szabványok:^*

2.4.1 A leválasztó/szűrő berendezés:

.1 jóváhagyva az A.393(X) határozat alapján !

.2 jóváhagyva az A.233(VII) határozat alapján !

.3 jóváhagyva olyan nemzeti szabványok alapján, amelyek nem az A.393(X) vagy az A.233(VII) határozatokon alapulnak !

4 nem lett jóváhagyva !

2.4.2 A feldolgozó egység jóvá lett hagyva az A.444(XI) határozat alapján !

2.4.3 Az olajtartalom mérő jóvá lett hagyva az A.393(X) határozat alapján !

2.5 A rendszer maximális átbocsátó képessége................................m3/h

2.6 Felfüggesztés a 16. szabály alól:

2.6.1 A 16. szabály (1) vagy (2) bekezdésének rendelkezései felfüggesztésre kerültek, tekintettel arra, hogy a hajó a 16. szabály (3) bekezdésé (a) alpontjában előírtaknak felel meg.

A hajó kizárólag az alábbiak szerint közlekedik:

.1 különleges körzeteken belüli utak:...............................................

......................................................................................................

...................................................................................................... !

.2 a különleges körzeteken kívüli, a legközelebbi szárazföldtől 12 tengeri mérföldön belüli utak az alábbiakra korlátozódnak:

......................................................................................................

...................................................................................................... !

2.6.2 A hajó fel van szerelve olyan m3-ben kifejezett térfogatú tárolótartállyal (tartályokkal), amely az összes olajos fenékvíznek a hajón való teljes visszatartására szolgál. !

2.3.4 Tárolótartály helyet a hajó olyan berendezéssel van ellátva, amely a fenékvizet a raktéri szennyvíztartályba továbbítja !

3 Az olajmaradványok (olajiszap) visszatartására és eltávolítására szolgáló eszközök (17. szabály)

3.1 A hajó olajmaradvány (olajiszap) tartályokkal az alábbiak szerint van felszerelve:

A tartály azonosítója	A tartály elhelyezkedése		Térfogat (m³)
	Bordák (tól) – (ig)	Oldalirányú elhelyezkedés

		Teljes térfogat:......................... (m³)

3.2 Eszközök a maradványok eltávolítására az olajiszap tartályokkal való ellátáson túlmenően:

3.2.1 Szeméthamvasztó az olajmaradványokhoz, teljesítmény.................l/h !

3.2.2 Az olajmaradványok elégetésére alkalmas segédkazán !

3.2.3 Az olajmaradványok olaj üzemanyaggal való keverésére szolgáló tartály, térfogat: .................. (m3) !

3.2.4 Egyéb elfogadható eszköz:

..........................................................................................……………........... !

4 Szabványos kiürítési csatlakozó (19. szabály)

5 Szerkezet (13., 24. és 25. szabályok)

5.1 A 13. szabály követelményeinek megfelelően a hajóra:

5.1.1 elő van írva SBT, PL és COW felszerelése !

5.1.2 elő van írva SBT, PL felszerelése !

5.1.3 elő van írva SBT felszerelése !

5.1.4 elő van írva SBT vagy COW felszerelése !

5.1.5 nem előírt a 13. szabály követelményeinek teljesítése !

5.2 Elkülönített ballaszttartályok (SBT) !

5.2.1 A hajó fel van szerelve SBT-vel a 13. szabállyal összhangban !

5.2.2 A hajó fel van szerelve SBT-vel a 13. szabállyal összhangban, amelyek védő elhelyezkedésben (PL) vannak elrendezve a 13E. szabálynak megfelelően !

5.2.3 Az SBT kiosztása a következő:

Tartály	Térfogat (m³)	Tartály	Térfogat (m³)

		Teljes térfogat........................... (m³)

5.3 Kijelölt tiszta ballaszttartályok (CBT)

5.3.1 A hajó a 13A. szabálynak megfelelően fel van szerelve CBT-vel

és üzemeltethető termékszállító tartályhajóként !

5.3.2 A CBT kiosztása a következő:

Tartály	Térfogat (m³)	Tartály	Térfogat (m³)

		Teljes térfogat........................... (m³)

5.3.3 A hajó el van látva érvényes „Kijelölt tiszta ballaszttartály üzemeltetési utasítás”-sal, amelynek kelte: !

5.3.4 A hajó közös csővezeték- és szivattyú berendezésekkel rendelkezik a CBT ballasztolására és az olajrakomány rakodására !

5.3.5 A hajó elkülönített független csővezeték- és szivattyú berendezésekkel rendelkezik a CBT ballasztolására !

5.4 Nyersolajos mosás (COW)

5.4.1 A hajó a 13B. szabálynak megfelelően fel van szerelve COW rendszerrel !

5.4.2 A hajó a 13B. szabálynak megfelelően, fel van szerelve COW rendszerrel, azzal a kivétellel, hogy a rendszer hatásossága nem nyert megerősítést a 13. szabály (6) bekezdése és a „Felülvizsgált COW specifikációk” (A.446(XI) határozat^*) 4.2.10 pontja szerint !

5.4.3 A hajó el van látva érvényes „Kőolajos mosó rendszer üzemeltetési és felszerelési utasítás”-sal, amelynek kelte:

....................................... !

5.4.4 A hajó számára nem előírt, de fel van szerelve COW rendszerrel összhangban a „Felülvizsgált COW specifikációk” (A.446(XI) határozat*) biztonsági megfontolásaival !

5.5 Felmentés a 13. szabály alól:

5.5.1 A hajó kizárólag az alábbi helyek közötti forgalomban közlekedik

....................................................................................................

összhangban a 13C. Szabállyal, és ezért mentesül a 13. szabály követelményei alól !

5.5.2 A hajó különleges ballaszt elrendezéssel üzemel a 13D. Szabállyal összhangban, és ezért mentesül a 13. szabály követelményei alól !

5.6 A rakománytartályok elrendezésének és méreteinek korlátozása (24. szabály)

5.6.1 A hajót illetően megkövetelt, hogy a 24. szabállyal összhangban, annak követelményeit kielégítve legyen megépítve !

5.6.2 A hajót illetően megkövetelt, hogy a 24. szabály (4) bekezdésével összhangban, annak követelményeit kielégítve legyen megépítve (lásd a 2. szabály (2) bekezdését) !

5.7 Térbeosztás és stabilitás (25. szabály)

5.7.1 A hajót illetően megkövetelt, hogy a 25. szabállyal összhangban, annak követelményeit kielégítve legyen megépítve !

5.7.2 A hajó a 25. szabály (5) bekezdésében megkövetelt tájékoztatóval és adatokkal jóváhagyott formában el van látva !

5.8 Kettős-test szerkezet:

5.8.1 A hajót illetően megkövetelt, hogy a 13F. szabállyal összhangban, legyen megépítve és kielégítse annak az alábbi bekezdések szerinti követelményeit:

.1 (3) bekezdés (kettős-test szerkezet) !

.2 (4) bekezdés (közép-magas fedélzetű tartályhajó kettős oldal szerkezettel) !

.3 (5) bekezdés (a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság által jóváhagyott alternatív megoldás) !

5.8.2 A hajót illetően megkövetelt, hogy a 13. szabály (7) bekezdésével (kettősfenék követelmények) összhangban, annak követelményeit kielégítve legyen megépítve !

5.8.3 A hajót illetően nem előírt, hogy a 13. szabály követelményeit kielégítse !

5.8.4 A hajó alá van vetve a 23G. szabály követelményeinek és:

.1 előírt, hogy a 13F. szabálynak megfeleljen, nem később, mint:

.................................................. !

.2 úgy van elrendezve, hogy a következő tartályok, vagy terek nem használatosak olaj szállítására:................................................... !

5.8.5 A hajó nincs alávetve a 13G. szabálynak !

6 Olaj visszatartása a hajón (15. szabály)

6.1 Olajkiürítés ellenőrző és szabályozó rendszer:

6.1.1 A hajó az A.496(XII) vagy az A.586(14)^* (nem kívánt rész törlendő) határozat szerint .......................……… .kategóriába eső olajszállító tartályhajónak számít !

6.1.2 A rendszer magában foglal:

.1 szabályozó egységet !

.2 számító egységet !

.3 számoló egységet !

6.1.3 A rendszer fel van szerelve:

.1 indítási zárószerkezettel !

.2 automatikus leállító készülékkel !

6.1.4 Az A.393(X) vagy az A.586(14)^* (a nem kívánt rész törlendő) határozat szempontjából jóváhagyott olajtartalom mérő alkalmazható:

.1 nyersolajra !

.2 fekete termékekre !

.3 fehér termékekre !

.4 a bizonyítványhoz csatolt felsorolásban szereplő olajszerű ártalmas folyékony anyagokra !

6.1.5 A hajó el van látva az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer üzemeltetési utasításával !

6.2 Raktéri szennyvíztartályok:

6.2.1 A hajó fel van szerelve ...................….....kijelölt szennyvíztartállyal, amely(ek) teljes befogadóképessége......................... m3, és amely az olaj-befogadóképesség...............%-a, összhangban a:

.1 15. szabály (2) (c) bekezdésével !

.2 15. szabály (2) (c) bekezdés (i) alpontjával !

.3 15. szabály (2) (c) bekezdés (ii) alpontjával !

.4 15. szabály (2) (c) (iii) bekezdésével !

6.2.2 Rakománytartályok ki lettek jelölve, mint raktéri szennyvíztartályok !

6.3 Olaj/víz választófelület érzékelők:

6.3.1 A hajó fel van szerelve a MEPC.5(XIII)^* határozata szempontjából jóváhagyott olaj/víz választófelület érzékelőkkel !

6.4 Felmentések a 15. szabály alól

6.4.1 A hajó fel van mentve a 15. szabály (1), (2) és (3) bekezdéseinek a követelményei alól, a 15. szabály (7) bekezdése értelmében !

6.4.2 A hajó fel van mentve a 15. szabály (1), (2) és (3) bekezdéseinek a követelményei alól, a 2. szabály (2) bekezdése értelmében !

6.5 Lemondás a 15. szabályról:

6.5.1 A hajót illetően a 15. szabály (3) bekezdésének követelményeiről lemondás történt, a 15. szabály (5) (b) bekezdésével összhangban.

A hajót kizárólag az alábbi forgalomban foglalkoztatják:

.1 különleges forgalomban a 13C. szabály szerint:......…........

.............................................................................................

.............................................................................................. !

2 különleges körzete(ke)n belüli utakon:................................

..............................................................................................

.............................................................................................. !

.3 a különleges körzeteken kívül, a legközelebbi szárazföldtől 50 tengeri mérföldön belüli utakon, amelyek időtartama 72 óra, vagy annál rövidebb, és az alábbiakra korlátozódnak:

.............................................................................................. !

7 Szivattyú, csővezeték és kiürítő berendezések (18. szabály)

7.1 Az elkülönített ballaszttartályoknak a hajóról való kiürítésre szolgáló kivezetései az alábbiak szerint helyezkednek el:

7.1.1 a vízvonal felett !

7.1.2 a vízvonal alatt !

7.2 A tiszta ballaszttartályoknak a hajóról történő kiürítésre szolgáló kivezetései – a kiürítési elosztócső kivételével – az alábbiak szerint helyezkednek el:^*

7.2.1 a vízvonal felett !

7.2.2 a vízvonal alatt !

7.3 A piszkos ballasztvíznek, vagy a rakománytartály terekből származó olajjal szennyezett víznek a hajóról történő kiürítésére szolgáló kivezetések – a kiürítési elosztócső kivételével – az alábbiak szerint helyezkednek el:^*

7.3.1 a vízvonal felett !

7.3.2 a vízvonal alatt, összeköttetésben a 18. szabály (6) bekezdés (e) alpontjának megfelelő részátfolyású berendezéssel !

7.3.3 a vízvonal alatt !

7.4 Olaj kiürítése a rakományszivattyúkból és olajvezetékekből (18. szabály (4) és (5) bekezdés): !

7.4.1 Az olaj leeresztésére szolgáló eszközök az összes rakományszivattyúból és olajvezetékből a rakomány kirakását követően:

.1 a berendezésekben maradt olaj kiüríthető egy rakománytartályba, vagy raktéri szennyvíztartályba !

.2 a partra történő kiürítéshez egy speciális, kis-átmérőjű vezeték van biztosítva !

8 Hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv (26. szabály)

8.1.1 A hajó rendelkezik hajófedélzeti olajszennyezési riadótervvel a 26. Szabállyal összhangban. !

9 Egyenértékű berendezések vegyianyag-szállító tartályhajók általi olajszállításra

9.1 Mint egyenértékű berendezések a vegyianyag-szállító tartályhajó általi olajszállításra, a hajó a következő berendezésekkel van felszerelve a raktéri szennyvíztartályok (fenti 6.2 pont) és az olaj/víz választófelület érzékelők (fenti 6.3 pont) helyett:

9.1.1 Olaj-víz leválasztó berendezés, amely képes 100 rész/milliónál kisebb olajtartalmú kiömlő víz előállítására ..................m3/h teljesítménnyel !

9.1.2 Egy tárolótartály......................m3 befogadóképességgel !

9.1.3 Egy tartály, amely tartálymosó víz gyűjtésére szolgál, és amely:

.1 egy kijelölt tartály !

.2 egy gyűjtőtartálynak kinevezett rakománytartály !

9.1.4 Egy állandó jelleggel felszerelt szivattyú az olajjal szennyezett folyadéknak az olaj-víz leválasztó berendezésen való átvezetésére !

9.2 Az olajos-víz leválasztó berendezés az A.393(X)^* határozat szempontjainak megfelelően lett jóváhagyva és alkalmazható az I. melléklet szerinti termékek teljes körére !

9.3 A hajó érvényes bizonyítvánnyal rendelkezik a veszélyes vegyi anyagok ömlesztett szállítására való alkalmasságról !

10 Olajszerű ártalmas folyékony anyagok

10.1 Az egyezmény II. melléklete 14. szabályával összhangban, a hajó számára engedélyezett a csatolt jegyzék^* szerinti olajszerű ártalmas folyékony anyagok szállítása !

11 Felmentés

11.1 Az Igazgatás felmentéseket adott az Egyezmény I. melléklete II. és III. fejezetének követelményei alól, összhangban a 2. szabály (4) bekezdés (a) alpontjával, azokat a tételeket illetően, amelyeket ennek a Nyilvántartásnak a következő pontja(i) sorol(nak) fel:

......................................................................................................

...................................................................…................................ !

12 Egyenértékűségek (3. szabály)

12.1 Az Igazgatás egyenértékűségeket hagyott jóvá az I. melléklet bizonyos követelményeit illetően, amely tételek ennek a Nyilvántartásnak az alábbi pontjaiban vannak felsorolva:

......................................................................................................

..................................................................................................... !

EZENNEL IGAZOLJUK, hogy ez a Nyilvántartás minden tekintetben helytálló.

Kiadva:.......................................................................................................

(a Nyilvántartás kiadási helye)

............................. ............................................................................

(a Nyilvántartást kiadó, kellően felhatalmazott

hivatalos személy aláírása)

(a kiadó hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)

III. függelék

Olaj-nyilvántartási napló minta

OLAJ-NYILVÁNTARTÁSI NAPLÓ

(I. Rész – Géptéri műveletek)

(Minden hajóra)

A hajó neve:

Megkülönböztető szám, vagy betűk:

Bruttó tonnatartalom:

Időtartam:......................-tól ..........................-ig

Megjegyzés: Az Olaj-nyilvántartási napló I. Részével el kell látni minden 150 tonna bruttó űrtartalmú, vagy annál nagyobb olajszállító tartályhajót, és minden 400 tonna bruttó űrtartalmú, vagy annál nagyobb hajót, amely nem olajszállító tartályhajó, a lényeges géptéri műveletek nyilvántartására. Az olajszállító tartályhajókat el kell látni az Olaj-nyilvántartási napló II. Részével is, amely a lényeges rakomány/ballaszt műveletek nyilvántartására szolgál.

Bevezetés

Ennek a fejezetnek a következő oldalain a géptéri műveletek minden részletre kiterjedő jegyzéke található, amelyeket – amennyiben alkalmazhatóak – fel kell jegyezni az Olaj-nyilvántartási naplóba, összhangban az l978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: MARPOL 73/78) I. mellékletének 20. szabályával. Az egyes tételek műveleti szakaszok szerint vannak csoportosítva, és mindegyik tételt egy betűkód jelöli.

Az Olaj-nyilvántartási naplóba történő bejegyzéseknél, az időpontot, a műveleti kódot és a tételszámot kell a megfelelő oszlopba bejegyezni, és a megkövetelt részleteket kronologikus sorrendben az üresen hagyott helyekre kell beírni.

Minden befejezett műveletet alá kell írnia a kérdéses műveletért felelős tisztnek vagy tiszteknek. Minden egyes kitöltött oldalt alá kell írnia a hajó parancsnokának.

Az Olaj-nyilvántartási napló sok utalást tartalmaz az olaj mennyiségére. A tartályok mérésére szolgáló készülékek korlátozott pontossága, hőmérsékleti változások és a ragadványok a tartályfalon befolyásolják ezeknek a feljegyzéseknek a pontosságát. Az Olaj-nyilvántartási naplóba tett bejegyzéseket ennek megfelelően kell kezelni.

A NYILVÁNTARTANDÓ TÉTELEK JEGYZÉKE

(A) Az olaj tüzelőanyag tartályok ballasztolása, vagy tisztítása

1. A ballasztolt tartály(ok) azonosítója.

2. Tisztításra került-e azóta, hogy utoljára olajat tartalmazott, ha nem, akkor az előzően szállított olaj típusa.

3. Tisztítási eljárás:

.1 a hajó helyzete és az időpont a tisztítás megkezdésekor és befejezésekor;

.2 a tartály(ok) azonosítója, amely(ek)ben az egyik, vagy a másik módszer (átöblítés, gőzölés, vegyszeres tisztítás – a használt vegyszerek típusának és mennyiségének a megjelölésével) alkalmazásra került;

.3 a tartály(ok) azonosítója, amely(ek)be a tisztítóvizet átvezették.

4. Ballasztolás:

.1 a hajó helyzete és az időpont a ballasztolás megkezdésekor és befejezésekor;

.2 a ballaszt mennyisége, ha a tartály nem tisztított.

(B) Az (A) szakaszban említett piszkos ballaszt, vagy az olaj tüzelőanyag tartályok tisztítóvizének a kiürítése

5. A tartály(ok) azonosítója.

6. A hajó helyzete a kiürítés kezdetekor.

7. A hajó helyzete a kiürítés befejezésekor.

8. A hajó sebessége(i) a kiürítés folyamán

9. A kiürítés módszere:

.1 100 rész/millió berendezésen keresztül;

.2 15 rész/millió berendezésen keresztül;

.3 befogadó berendezésekbe.

10. Kiürített mennyiség.

(C) Olajmaradványok (olajiszap) összegyűjtése és eltávolítása

11. Olajmaradványok összegyűjtése

A hajón visszatartott olajmaradványok (olajiszap) mennyisége az út végén, de legfeljebb heti gyakorisággal. Ha a hajók rövid utakat járnak, akkor a mennyiséget hetente kell bejegyezni;^1.

.1 leválasztott olajiszap (olaj tüzelőanyagok és kenőolajak tisztításából származó olajiszap) és más maradványok – ha ideillő:

– tartály(ok) azonosítója

– tartály(ok) befogadóképessége m3

– a visszatartott teljes mennyiség m3

2 az .1 alponton túlmenő tartályműveletekből származó egyéb maradványok (mint pl. leeresztésekből származó maradványok, kifolyások, fáradt-olaj, stb., a gépterekben) – ha ideillő:

– tartály(ok) azonosítója

– tartály(ok) befogadóképessége m3

– a visszatartott teljes mennyiség m3

12. Az olajmaradványok eltávolításának módszerei.

Az eltávolított olajmaradványok, a kiürített tartály(ok) és visszatartott tartalmuk megadása:

.1 befogadó berendezésekbe (kikötő megadása);^2.

.2 áthelyezve másik tartály(ok)ba (a tartály(ok) megadása) és a tartály(ok) teljes tartalma;

.3 elégetve (az üzemelés teljes időtartamának megadása);

.4 más módszerek (a módszerek megadása).

(D) A gépterekben összegyűlt fenékvíz nem-automatikus kiürítése a hajóról, vagy más módon történő eltávolítása

13. A kiürített vagy eltávolított mennyiség.

14. A kiürítés, vagy eltávolítás időtartama (kezdete és befejezése).

15. A kiürítés, vagy eltávolítás módszere:

.1 100 rész/millió berendezésen keresztül (adja meg a hajó helyzetét kezdéskor és befejezéskor);

.2 15 rész/millió berendezésen keresztül (adja meg a hajó helyzetét kezdéskor és befejezéskor);

.3 befogadó berendezésekbe (adja meg a kikötőt);^2.

.4 áthelyezés szennyvíztartályba, vagy tároló tartályba (jelölje meg a tartály(oka)t; adja meg az áthelyezett mennyiséget és tartály(ok)ban visszatartott teljes mennyiséget).

(E) A gépterekben összegyűlt fenékvíz automatikus kiürítése a hajóról, vagy más módon történő eltávolítása

16. A hajó helyzete és az időpont, amikor a rendszert automatikus üzemmódba helyezték a hajóról való kiürítéshez.

17. A hajó helyzete és az időpont, amikor a rendszert automatikus üzemmódba helyezték a fenékvíz tároló tartályba való áthelyezéséhez (jelölje meg a tartályt).

18. Az időpont, amikor a rendszert kézi üzemmódba helyezték.

19. A hajóról való kiürítés módszere:

.1 100 rész/millió berendezésen keresztül;

.2 15 rész/millió berendezésen keresztül.

(F) Az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer állapota

20. A rendszer meghibásodás időpontja.

21. A rendszer működőképessé válásának időpontja.

22. A meghibásodás oka.

(G) Véletlen balesetből származó, vagy egyéb kivételes olajkiürítés

23. A bekövetkezés időpontja.

24. A hajó helye, vagy helyzetpontja bekövetkezés időpontjában.

25. Az olaj típusa és megközelítő mennyisége.

26. A kiürítés, vagy kifolyás körülményei, a bekövetkezés oka és egyéb általános megjegyzések.

(H) Olaj tüzelőanyag, vagy ömlesztett kenőolaj vételezés

27. Vételezés:

.1 A vételezés helye.

.2 A vételezés időpontja.

.3 Az olaj tüzelőanyag típusa és mennyisége, és a tartály(ok) azonosítása (adja meg a tartály(ok)ba vételezett és a tartály(ok)ban lévő teljes mennyiséget.

.4 A kenőolaj típusa és mennyisége, és a tartály(ok) azonosítása (adja meg a tartály(ok)ba vételezett és a tartály(ok)ban lévő teljes mennyiséget.

(I) További üzemelési eljárások és általános megjegyzések

A hajó neve:

Megkülönböztető szám, vagy betűk

RAKOMÁNY/BALLASZT MŰVELETEK (OLAJSZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓK)^*/

GÉPTÉRI MŰVELETEK (ÖSSZES HAJÓ)^*

Dátum	Kód (betű)	Tétel (szám)	Műveletek feljegyzése/felelős tiszt aláírása

Hajóparancsnok aláírása........................................................

OLAJ-NYILVÁNTARTÁSI NAPLÓ

II. RÉSZ – Rakomány/ballaszt műveletek

(Olajszállító tartályhajók)

A hajó neve:

Megkülönböztető szám, vagy betűk:

Bruttó tonnatartalom:

Időtartam:......................-tól ..........................-ig

Megjegyzés: Az Olaj-nyilvántartási napló II. Részével el kell látni minden 150 tonna vagy annál nagyobb bruttó űrtartalmú, olajszállító tartályhajót, a lényeges rakomány/ballaszt műveletek nyilvántartására. Az ilyen olajszállító tartályhajót el kell látni az Olaj-nyilvántartási napló I. Részével is, amely a lényeges géptéri műveletek nyilvántartására szolgál.

A hajó neve:........................................................................................................................

Megkülönböztető szám, vagy betűk:..................................................................................

A RAKOMÁNY- ÉS SZENNYVÍZTARTÁLYOK ÁTTEKINTŐ RAJZA

(kitöltendő a hajón)

M1MARP01_19

	A tartályok azonosítása	Befogadóképesség













	A szennyvíztartály(ok) magassága:

(Adja meg mindegyik tartály befogadó-képességét és a szennyvíztartály(ok) magasságát)

Bevezetés

Ennek a fejezetnek a következő oldalain a rakomány és ballaszt műveletek minden részletre kiterjedő jegyzéke található, amelyeket – amennyiben helyénvalóak – fel kell jegyezni az Olaj-nyilvántartási naplóba, összhangban az l978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: MARPOL 73/78) I. mellékletének 20. szabályával. Az egyes tételek műveleti szakaszok szerint vannak csoportosítva, és mindegyik tételt egy betűkód jelöli.

Minden befejezett műveletet alá kell írnia, és le kell dátumoznia a kérdéses műveletért felelős tisztnek vagy tiszteknek. Minden egyes kitöltött oldalt ellen kell jegyeznie a hajó parancsnokának. A különleges forgalomban foglalkoztatott olajszállító tartályhajók esetében, a MARPOL 73/78 I. melléklete 13C. szabályával összhangban, az Olaj-nyilvántartási napló megfelelő bejegyzését a kikötő állama szerinti illetékes hatóságnak láttamoznia kell.^*

A NYILVÁNTARTANDÓ TÉTELEK JEGYZÉKE

(A) Olajrakomány berakása

1. Berakás helye.

2. A berakott olaj típusa és a tartály(ok) azonosítója.

3. A berakott olaj teljes mennyisége (adja meg a berakott mennyiséget és a tartály(ok)ban lévő teljes mennyiséget).

(B) Az olajrakomány belső áthelyezése az út folyamán

4. Tartály(ok) azonosítója

.1 ..................-ból;

.2 ...................-ba (adja meg az áthelyezett mennyiséget és a tartály(ok)ban lévő teljes mennyiséget).

5. A 4.1 pontban említett tartály(ok) üresek volt(ak)? (Ha nem, adja meg a visszamaradt mennyiséget.)

(C) Olajrakomány kirakása

6. Kirakás helye.

7. A kirakott tartály(ok) azonosítója.

8. Kiürítették a tartály(oka)t? (Ha nem, adja meg a visszamaradt mennyiséget.)

(D) Nyersolajos mosás (csak COW tartályhajók)

(Kitöltendő minden egyes tartályra, amelyet nyersolajjal mostak)

9. A kikötő megnevezése, ahol a nyersolajos mosást végezték, vagy a hajó helyzetpontja, ha azt két kirakó kikötő között végezték.

10. A kimosott tartály(ok) azonosítója.^1.

11. Az alkalmazott gépek száma.

12. A mosás kezdésének időpontja.

13. Az alkalmazott mosási séma.^2.

14. A mosóvezeték nyomása.

15. A mosás befejezésének, vagy leállításának időpontja.

16. Annak a módszernek a megadása, amely szerint megállapítást nyert, hogy a tartály(ok) száraz(ak).

17. Megjegyzések.^3.

(E) Rakománytartályok ballasztolása

18. A hajó helyzete a ballasztolás kezdetekor és befejezésekor.

19. Ballasztolási eljárás:

.1 a ballasztolt tartály(ok) azonosítója;

.2 a kezdés és a befejezés időpontja;

.3 a felvett ballaszt mennyisége. Adja meg a teljes ballasztmennyiséget mindegyik tartályra, amely a műveletben érintett.

(F) A kijelölt tiszta ballaszttartályok ballasztolása (csak CBT tartályhajókra)

20. A ballasztolt tartály(ok) azonosítója.

21. A hajó helyzete, amikor öblítésre szánt vizet, vagy kikötői ballasztot vettek fel a kijelölt tiszta ballaszttartály(ok)ba.

22. A hajó helyzete, amikor a szivattyú(ka)t és vezetékeket a raktéri szennyvíztartályba öblítették.

23. Az olajos víz mennyisége, amelyet – a vezeték öblítése után – a raktári szennyvíztartály(ok)ba, vagy a szennyvíz előzetes tárolására szolgáló rakománytartály(ok)ba továbbítottak (azonosítsa a tartály(ok)at). Adja meg a teljes mennyiséget.

24. A hajó helyzete, amikor járulékos ballasztvizet vettek fel a kijelölt tiszta ballaszttartály(ok)ba.

25. A hajó helyzete és az időpont, amikor a kijelölt tiszta ballaszttartályokat a rakomány- és kigőzölgő vezetékekről leválasztó szelepeket elzárták.

26. A hajóba felvett tiszta ballaszt mennyisége.

(G) A rakománytartályok tisztítása

27. A kimosott tartály(ok) azonosítója.

28. Kikötő, vagy a hajó helyzetpontja.

29. A tisztítás időtartama.

30. A tisztítás módszere.^4.

31. A tartály mosófolyadék áthelyezésre került:

.1 befogadó berendezésekbe (adja meg a kikötőt és a mennyiséget);^5.

.2 raktéri szennyvíztartály(ok)ba, vagy szennyvíztartály(ok)nak kijelölt rakománytartály(ok)ba (azonosítsa a tartály(ok)at; adja meg az áthelyezett mennyiséget és a teljes mennyiséget).

(H) Piszkos ballaszt kiürítése

32. A tartály(ok) azonosítója.

33. A hajó helyzete a tengerbe történő kiürítés kezdetekor.

34. A hajó helyzete a tengerbe történő kiürítés befejezésekor.

35. A tengerbe történt kiürítés mennyisége.

36. A hajó sebessége(i) a kiürítés folyamán.

37. A kiürítés folyamán a kiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer működésben volt-e?

38. A kiürített víz, és a kiürítés környezetében a vízfelszín rendszeres ellenőrzésére sor került-e?

39. A raktéri szennyvíztartály(ok)ba áthelyezett olajos víz mennyisége (azonosítsa a szennyvíztartály(oka)t). Adja meg a teljes mennyiséget.

40. Kiürítés parti átvevő berendezésekbe (adja meg a kikötőt és az érintett mennyiséget).^5.

(I) Víz kiürítése a raktéri szennyvíztartályokból a tengerbe

41. A raktéri szennyvíztartályok azonosítója.

42. A leülepedés ideje a maradványok legutolsó bevezetése óta, vagy

43. A leülepedés ideje a legutolsó kiürítés óta.

44. A hajó helyzete és az időpont a kiürítés megkezdésekor.

45. A tartály teljes tartalmának fennmaradó tere a kiürítés megkezdésekor.

46. Az olaj/víz elválasztó-felszín fennmaradó tere a kiürítés megkezdésekor.

47. A kiürítés ömlesztett mennyisége és a kiürítés üteme.

48. A kiürítés utolsó mennyisége és a kiürítés üteme.

49. A hajó helyzete és az időpont a kiürítés befejezésekor.

50. A kiürítés folyamán a kiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer működésben volt-e?

51. Az olaj/víz elválasztófelszín fennmaradó tere a kiürítés befejezésekor.

52. A hajó sebessége(i) a kiürítés folyamán.

53. A kiürített víz, és a kiürítés környezetében a víz felszínének rendszeres ellenőrzésére sor került-e?

54. Erősítse meg, hogy a hajó csővezeték rendszerében a megfelelő összes szelep elzárásra került a raktéri szennyvíztartályokból való kiürítés befejezése után.

(J) Más módon nem kezelt maradványok és olajos keverékek eltávolítása

55. A tartály(ok) azonosítója.

56. Az egyes tartályokból eltávolított mennyiség (adja meg a visszamaradt mennyiséget)

57. Az eltávolítás módja:

.1 befogadó berendezésekbe (adja meg a kikötőt és az érintett mennyiséget);^5.

.2 összekeverés a rakománnyal (adja meg a mennyiséget);

.3 áthelyezve másik tartály(ok)ba (azonosítsa a tartály(oka)t; adja meg az áthelyezett mennyiséget és a tartály(ok)ban lévő teljes mennyiséget);

.4 egyéb módszer (adja meg melyik); adja meg az eltávolított mennyiséget.

(K) A rakománytartályokban lévő tiszta ballaszt kiürítése

58. A hajó helyzete a tiszta ballaszt kiürítésének a kezdetekor.

59. A kiürített tartály(ok) azonosítója.

60. Üres(ek) volt(ak) a tartály(ok) befejezéskor?

61. A hajó helyzete a tiszta a befejezéskor, ha eltér 58.-tól.

62. A kiürített folyadék, és a kiürítés környezetében a víz felszínének rendszeres ellenőrzésére sor került-e?

(L) Ballaszt kiürítése a kijelölt tiszta ballaszttartályokból (csak CBT tartályhajók)

63. A kiürített tartály(ok) azonosítója.

64. A hajó helyzete és az időpont a tiszta ballaszt tengerbe történő kiürítésének kezdetekor.

65. A hajó helyzete és az időpont a tiszta ballaszt tengerbe történő kiürítésének befejezésekor.

66. A kiürített mennyiség:

.1 a tengerbe; vagy

.2 befogadó berendezésekbe (azonosítsa a kikötőt).

67. Volt bármely jele a ballasztvíz olajjal való szennyezettségének a tengerbe való kiürítést megelőzően, vagy annak folyamán?

68. Ellenőrizve volt a kiürítés olajtartalom mérővel?

69. A hajó helyzete és az időpont, amikor a kijelölt tiszta ballaszttartályokat a rakomány- és kigőzölögtető vezetékekről leválasztó szelepeket a kiballasztolás végén elzárták.

(M) Az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer állapota

70. A rendszer meghibásodás időpontja.

71. A rendszer működőképessé válásának időpontja.

72. A meghibásodás oka.

(N) Véletlen balesetből származó, vagy egyéb kivételes olajkiürítés

73. A bekövetkezés időpontja.

74. Kikötő, vagy a hajó helye a bekövetkezés időpontjában.

75. Az olaj típusa és megközelítő mennyisége.

76. A kiürítés, vagy kifolyás körülményei, a bekövetkezés oka és egyéb általános megjegyzések.

(O) További üzemelési eljárások és általános megjegyzések

MEGHATÁROZOTT JÁRATOKON KÖZLEKEDŐ TARTÁLYHAJÓK

(P) Ballasztvíz felvétele

77. Tartály(ok) azonosítója.

78. A hajó helyzete, amikor ballasztolt.

79. A felvett ballaszt teljes mennyisége köbméterben.

80. Megjegyzések.

(Q) A ballasztvíz újraelosztása a hajón belül

81. Az újraelosztás indokai.

(R) Ballasztvíz kiürítése befogadó berendezésekbe

82. Kikötő(k), ahol a ballasztvíz kiürítésre került.

83. A befogadó berendezés neve, vagy megjelölése.

84. A kiürített ballasztvíz teljes mennyisége köbméterben.

85. Dátum, a kikötői hatóság tisztviselőjének aláírása és bélyegzője.

A hajó neve:

Megkülönböztető szám, vagy betűk:

RAKOMÁNY/BALLASZT MŰVELETEK (OLAJSZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓK)^*/

GÉPTÉRI MŰVELETEK (ÖSSZES HAJÓ)^*

Dátum	Kód (betű)	Tétel (szám)	Műveletek feljegyzése/felelős tiszt aláírása

Hajóparancsnok aláírása........................................................

Az I. melléklet Egységes értelmező magyarázatai

Megjegyzések: Az Egységes értelmező magyarázatokban az alábbi rövidítéseket használjuk:

MARPOL 73/78 Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított 1973. évi MARPOL Egyezmény,

szabály A MARPOL 73/78 I. mellékletében foglalt szabály

IOPP Bizonyítvány Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvány

SBT Elkülönített ballaszttartályok

CBT Kijelölt tiszta ballaszttartályok

COW Nyersolajos mosó rendszer

IGS Semleges gáz rendszerek

PL Elkülönített ballaszttartályok védett elhelyezése

H MARPOL 73/78 hatálybalépésének dátuma (lásd 2.0.1). „H + 2” jelentése: két évvel a MARPOL 73/78 hatálybalépésének dátuma után.

1 Meghatározások

1.(1) szabály 1A.0 Az „olaj” definíciója

1A.0.1 (Az állati és növényi eredetű olajok az „ártalmas folyékony anyagok” kategóriájába tartoznak, ezért ez az értelmezés törlésre került (lásd MARPOL 73/78, II. melléklet, II. függelék).

Olajos rongyok kezelése

1A.0.2 A MARPOL 73/78 V. mellékletének a végrehajtására vonatkozó Útmutatóban definiált olajos rongyokat az V. mellékletnek és az Útmutatóban közölt eljárásnak megfelelően kell kezelni.

1.(4) szabály 1.0 Az „olajszállító tartályhajó” definíciója

1.0.1 Az, a SOLAS 74 (módosított) II-1 fejezetének 3.20 szabályában definiált gázszállító hajó, amely rakományként vagy rész-rakományként, ömlesztve, olajat szállít, az 1. szabály (4) bekezdésének meghatározása szerinti „olajszállító tartályhajónak” tekintendő.

1.(6) szabály 1.1 Az „új hajó” meghatározása

1.(26)

1.1.1 Az „új hajó”, illetve „új olajszállító tartályhajó” meghatározást tartalmazó 1. szabály (6) bekezdést, illetve 1. szabály (26) bekezdést, úgy kell értelmezni, hogy egy hajó, amely ezeknek a bekezdéseknek az (a), (b), (c), (d)(i), (d)(ii) vagy (d)(iii) alpontjaiban felsorolt kategóriák valamelyikébe esik, új hajónak vagy új olajszállító tartályhajónak tekintendő, értelemszerűen.

1.(6) szabály 1.2 Hajók leszállításának előre nem látható késedelme

1.(26), 24.,

13F. 1.2.1 Az új vagy meglevő hajó meghatározása céljából, az 1. szabály (6) és (26) bekezdésében, a 24. és 13F. szabályokban, azokat a hajókat, amelyekre vonatkozóan az építési szerződés (vagy gerincfektetés) és a leszállítás az említett szabályokban meghatározott dátumoknál korábbra volt ütemezve, de az építő és a tulajdonos által nem befolyásolható, előre nem látható körülmények miatt, e dátumokat meghaladó késedelmet szenvedett, az Igazgatás „meglevő hajóknak” fogadhatja el. Az Igazgatásnak az ilyen hajókra vonatkozó mérlegelésének esetenkénti alapon kell történni, figyelembe véve az aktuális körülményeket.

1.2.2 Fontos, hogy azokat a hajókat, amelyek leszállítására, előre nem látható körülmények miatt, a meghatározott dátumoknál később került sor, és amelyek az Igazgatás jóváhagyásával meglevő hajóknak tekintendők, a kikötő szerinti állam is ennek megfelelően kezelje. Ennek biztosítása érdekében, az Igazgatás számára a következő gyakorlat ajánlott, egy hajóra vonatkozó ilyen kérelem mérlegelésekor:

.1 A kérelmeket az Igazgatás esetről esetre, alaposan vizsgálja meg, a konkrét körülmények szem előtt tartásával. Ennek során, egy külföldön épült hajó esetén, az Igazgatás az építés helye szerinti, illetékes Igazgatástól kérheti annak igazolását, hogy a késedelem az építő és a tulajdonos által nem befolyásolható, előre nem látható körülmények miatt következett be;

.2 Abban az esetben, ha egy hajó ilyen kérelem alapján meglevő hajónak tekintendő, akkor a hajó számára kiadott IOPP Bizonyítványt hátirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a hajót az Igazgatás meglevő hajónak fogadta el; és

.3 az Igazgatásnak, a hajó azonosítását valamint a meglevő hajóként történt elfogadásának indokait illetően, jelentésben kell beszámolnia a Szervezetnek.

1.2.3 A 13F. szabály alkalmazása szempontjából egy hajót, amelyre vonatkozóan az építési szerződés (vagy gerincfektetés) és a leszállítás a 13F. szabály (1) bekezdésében meghatározott dátumoknál korábbra volt ütemezve, de az építő és a tulajdonos által nem befolyásolható, előre nem látható körülmények miatt az, e dátumokat meghaladó késedelmet szenvedett, az 1.2.1 és 1.2.2 értelmezésekben szereplő ugyanazon kikötések és körülmények alapján, az Igazgatás olyan „meglevő hajónak” fogadhatja el, amelyre a 13F. szabály nem alkalmazandó.

1.(8) szabály 1.3 Nagyobb mértékű átalakítás

1.3.1 Az I. melléklet szabályainak alkalmazását meghatározó hordképességként azt kell alkalmazni, amelyet a merülési vonalak kijelölésekor megállapítottak. Ha a merülési vonalakat a hordképesség megváltoztatása céljából módosítják, a hajó szerkezeti módosítása nélkül, bármilyen lényeges is a hordképesség változtatás, ha csak átjelölésen alapul, nem szabad az 1. szabály (8) bekezdése szerint meghatározott, „nagyobb mértékű átalakításnak” tekinteni. Mindamellett az IOPP Bizonyítványban, a hajóra vonatkozóan csak egy hordképesség szerepelhet, és a bizonyítványt a merülési vonalak minden egyes átjelölésekor meg kell újítani.

1.3.2 Ha egy meglevő, 40,000 tonna hordképességű, vagy azt meghaladó, nyersolajszállító tartályhajót, amely megfelel a COW követelményeknek, átállítanak olajtermékek^* szállítására, akkor szükséges a CBT-re vagy SBT-re való átalakítás, továbbá az IOPP Bizonyítvány ismételt kiadása (lásd lent a 4.5 pont). Az ilyen átalakítás nem tekinthető az 1. szabály (8) bekezdése szerint meghatározott, „nagyobb mértékű átalakításnak”.

1.3.3 Amikor egy olajszállító tartályhajót kizárólag olaj tárolására használnak, majd később olajszállításra állítanak be, nem tekinthető az 1. szabály (8) bekezdése szerint meghatározott, „nagyobb mértékű átalakításnak”.

1.3.4 Egy meglevő olajszállító tartályhajó átalakítása kombinált áruszállító hajóvá, vagy a tartályhajó megrövidítése egy keresztirányú szekció eltávolításával, az 1. szabály (8) bekezdése szerint meghatározott, „nagyobb mértékű átalakításnak” számít.

1.3.5 Egy meglevő olajszállító tartályhajó átalakítása elkülönített ballaszttartályokkal rendelkező tartályhajóvá, egy keresztszekció hozzá-adásával, csak akkor számít az 1. szabály (8) bekezdése szerinti, „nagyobb mértékű átalakításnak”, ha a tartályhajó szállítási kapacitása megnövekszik.

1.3.6 Ha egy kombinált áruszállítónak épült hajó, kizárólag ömlesztett áru szállításában üzemel, akkor a hajó nem olajszállító tartályhajónak tekinthető, és számára az „A” mintájú Építési és felszerelési nyilvántartást kell kibocsátani. Ha egy ilyen hajót olajszállításra használnak, és felszerelése megfelel az olajszállító tartályhajókra vonatkozó követelményeknek, akkor a hajó osztályozása olajszállító tartályhajó (kombinált áruszállító) legyen, és számára a „B” mintájú Építési és felszerelési nyilvántartást kell kibocsátani. Egy ilyen hajó átállítása kombinált áru szállításáról olajszállításra nem minősül az 1. szabály (8) bekezdése szerinti, „nagyobb mértékű átalakításnak”.

1.(17) szabály 1.4 Az „elkülönített ballaszt” értelmezése

1.4.1 Az elkülönített ballasztrendszernek az olajrakomány és az üzemolaj rendszerektől, az 1. szabály (17) bekezdése szerinti követelményeinek megfelelően, teljesen elválasztottnak kell lennie. Mindazonáltal, az elkülönített ballaszttartályok vészhelyzeti ürítését biztosítani lehet a rakományszivattyúra való csatlakozással egy hordozható közdarab segítségével. Ebben az esetben az elkülönített ballaszthoz csatlakozó vezetékbe egy visszacsapó szelepet kell beépíteni, ami megakadályozza az olaj bejutását az elkülönített ballaszttartályba. A hordozható csatlakozó közdarab a szivattyútérben jól látható helyen legyen, és a közelében egy állandó figyelmeztető táblát kell elhelyezni a használatának korlátozásáról.

1.4.2 Az elkülönített ballaszttartályokon átmenő rakományolaj- vagy üzemolaj vezetékeken, valamint az olajrakomány- és olajüzemanyag-tartályokon átmenő elkülönített ballaszt vezetékeken csúszó típusú dilatációs csatlakozókat nem szabad használni.

3. szabály 1.5 Egyenértékűség

1.5.1 A 3. szabály szerint Igazgatás általi elfogadása bármely szerelvénynek, anyagnak, eszköznek vagy készüléknek, az I. mellékletben megköveteltek alternatívájaként, típusjóváhagyást jelent a szennyezést megelőző felszerelésekre, amelyek egyenértékűek az A.393(X)^* határozatban specifikáltakkal. Az ilyen típusjóváhagyást engedélyező Igazgatásnak a műszaki jellemzőket illetően, beleértve az egyenértékűségi jóváhagyás alapjául szolgáló mérési eredményeket is, a Szervezetettel egyeztetni kell, a 3. szabály (2) bekezdésével összhangban.

1.5.2 Ami a 3. szabály (2) bekezdésében a „esetleg szükséges megfelelő intézkedések megtétele” kifejezést illeti, az Egyezményhez tartozó bármely fél, amelynek egy másik fél által benyújtott egyenértékűséggel szemben ellenvetése van, ezt a Szervezettel és az egyenértékűséget engedélyező féllel közölnie kell, egy éven belül azt követően, hogy a Szervezet az egyenértékűségre vonatkozó körözvényt a felekhez eljuttatta. Az egyenértékűséget ellenző félnek nyilatkoznia kell, hogy a kikötőibe befutó hajókra vonatkozik-e a fenntartása.

1A Szemle és felülvizsgálat

4.(1)(c) 1A.1 IOPP Bizonyítványra nem kötelezett hajók

4.(3)(b) éves és közbenső szemléi

szabály

1A.1.1 A 4. szabály (1) bekezdése (c) alpontjának és 4. szabály (3) bekezdése (b) alpontjának alkalmazhatóságát azokra a hajókra, amelyeknek nem kötelező Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvánnyal rendelkezniük, az Igazgatás határozza meg.

2 Bizonyítvány

5. szabály 2.0 Hatálybalépés dátuma

és mások

2.0.1 A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1978. évi Jegyzőkönyvben, a „ennek az Egyezménynek a hatálybalépési dátuma” kifejezést úgy kell értelmezni, mint az 1978. évi Jegyzőkönyv hatálybalépésének dátumát, ami 1983. október 2. volt.

5. szabály 2.1 Olajszállító tartályhajók típusának megjelölése

13.

13E. 2.1.1 Az IOPP Bizonyítványban az olajszállító tartályhajóknak, mint „nyersolaj-szállító tartályhajó” vagy „olajtermék-szállító tartályhajó” vagy „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” megjelöléssel kell szerepelniük. Továbbá, a 13.–13E. szabályok követelményei különböznek az új és meglevő „nyersolaj-tartályhajókra” és „olajtermék-szállítókra”, és e követelményeknek való megfelelés ténye az IOPP Bizonyítványban rögzítve van. Az olajszállítási esetek, amelyek a különböző típusú olajtartályhajók számára engedélyezettek, az alábbiak:

.1 Nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó számára engedélyezett akár a nyersolaj, akár az olajtermék vagy mindkettő egyidejű szállítása;

.2 Nyersolaj-szállító tartályhajó szállíthat nyersolajat, de az olajtermék szállítása tiltott;

.3 Olajtermék-szállító tartályhajó olajterméket szállíthat és a nyersolaj szállítása tiltott.

2.1.2 Az olajszállító tartályhajók IOPP Bizonyítványon szereplő típusmegjelölésének meghatározása során, az SBT-, PL-, CBT- és COW-ra vonatkozó szabályok kielégítése alapján, az alábbi szabványokat kell alkalmazni:

2.1.3 Új olajszállító tartályhajók^* 20.000 tonna hordképesség alatt

2.1.3.1 Ezeknek az olajszállító tartályhajóknak a megjelölése „nyersolaj/olajtermék szállító” lehet.

2.1.4 Új olajszállító tartályhajók^* 20.000 tonna hordképesség

és afölötti kapacitással

2.1.4.1 Az SBT + PL + COW vonatkozásában a követelményeknek megfelelő hajók megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” lehet.

2.1.4.2 Az SBT + PL vonatkozásában a követelményeknek igen, de a COW-nek nem megfelelő hajók megjelölése „olajtermék-szállító tartályhajó„ lehet.

2.1.4.3 A 20.000 tonna hordképességű vagy nagyobb, de 30.000 tonna hordképességűnél kisebb olajszállító tartályhajók esetében, amelyek nem rendelkeznek SBT és PL berendezéssel, a jelölés „olajtermék-szállító tartályhajó„.

2.1.5 „Új” olajszállító tartályhajók^* 70.000 tonna hordképesség és afölötti kapacitással

2.1.5.1 Az SBT-re vonatkozó követelményeknek megfelelő ilyen olajszállító tartályhajók megjelölése „nyersolaj/olajtermék szállító”.

2.1.6 „Meglevő” olajszállító tartályhajók^** 40.000 tonna hordképesség alatt

2.1.6.1 Ezeknek az olajszállító tartályhajóknak a megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” lehet.

2.1.7 Meglevő olajszállító tartályhajók^* 40.000 tonna hordképesség vagy afölötti kapacitással

2.1.7.1 Az SBT-re vonatkozó követelményeknek megfelelő olajszállító tartályhajók megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” legyen.

2.1.7.2 Azoknak az olajszállító tartályhajóknak a megjelölése, amelyek csak a COW-ra vonatkozó követelményeket elégítik ki, „nyersolaj-szállító tartályhajó” legyen.

2.1.7.3 A CBT-re vonatkozó követelményeknek megfelelő olajszállító tartályhajók megjelölése „nyersolaj/olajtermékék-szállító tartályhajó” legyen. Ez a megjelölés az IOPP Bizonyítvány lejárati dátumáig marad érvényes, amely H + 2 (jelentését lásd a Meghatározásokban) a 70.000 tonna hordképességű vagy nagyobb olajszállító tartályhajókra, és H + 4 a 40.000 tonna hordképességű vagy nagyobb, de 70.000 tonna hordképességűnél kisebb olajszállító tartályhajókra.

2.1.7.4 A bizonyítvány lejártát követően az ilyen olajszállító tartályhajók megjelölésének az alábbiak szerint kell történni:

.1 ha továbbra is CBT-vel üzemel, akkor az olajszállító tartályhajó megjelölése „olajtermék-szállító tartályhajó” legyen;

.2 ha csak a COW biztosított, akkor az olajszállító tartályhajó megjelölése „nyersolaj-szállító tartályhajó” legyen;

.3 ha az olajszállító tartályhajó el van látva SBT-vel, akkor a megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” legyen;

.4 ha a CBT + COW biztosított, akkor a tartályhajó megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” legyen (lásd lejjebb a 4.5 pontot).

5.(1) szabály 2.2 IOPP Bizonyítvány meglevő olajszállító tartályhajók számára

2.2.1 Az 5. szabály (1) bekezdésének megfelelően, meglevő hajókra az IOPP Bizonyítvány kibocsátása, a MARPOL 73/78 életbelépésétől számított 12 hónap elteltéig, nem kötelező. Mindazonáltal, a 40.000 tonna hordképességű vagy nagyobb olajszállító tartályhajók esetében tanácsos a MARPOL 73/78 életbelépésekor rendelkezni IOPP Bizonyítvánnyal vagy egy, az Igazgatás által kiadott, megfelelő bizonylattal, amely idegen kikötőkben vagy terminálokon az ellenőröknek bemutatható.

2.3 Az Egyezmény életbelépése előtt kibocsátott

IOPP Bizonyítványok érvényességi ideje

2.3.1 Abban az esetben, amikor a hajó szemléje megtörtént, és az IOPP Bizonyítvány kiadásra került az Egyezmény életbelépését megelőzően, a bizonyítvány érvényességi idejét a kibocsátás dátumától kezdődően kell meghatározni.

2.4 IOPP Bizonyítvány CBT-vel és COW-val rendelkező

nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajók számára

2.4.1 Abban az esetben, ha egy CBT-vel és COW-val rendelkező hajó szemlére kerül, COW-val rendelkező nyersolaj-szállító tartályhajóból CBT-vel rendelkező olajtermék-szállító tartályhajóvá történő átalakítás miatt, vagy fordítva (lásd a 4.5.2.1 pontot), akkor egy másik IOPP Bizonyítványt kell kiadni, amelynek az érvényességi ideje nem haladhatja meg az eredeti bizonyítvány maradék érvényességi idejét, hacsak a szemle nem terjed ki mindenre, ugyanúgy, mint a 4. szabály (1) bekezdés (b) alpontjának megfelelő időszakos szemle (lásd még a 4.5.2.2 pontot is).

2.4.2 A meglévő Bizonyítványon szereplő bejegyzéseket a fenti módon kiadott, új IOPP Bizonyítványra át kell vezetni.

7. szabály 2.4A Az IOPP Bizonyítvány vagy függelékének új formája

2.4A.1 Abban az esetben, ha az IOPP Bizonyítvány vagy függeléke módosításra kerültek, a meglevő bizonyítvány- vagy függelék-forma, amely a módosítás életbelépésekor érvényes volt, a bizonyítvány hatályosságának lejártáig érvényben is maradhat, feltéve, hogy a módosítások életbelépését követő első szemle alkalmával a szükséges változásokat a meglevő bizonyítványon vagy függelékén megfelelő módon feltüntetik, pl. az érvénytelen bejegyzés átütésével és az új begépelésével.

8. szabály 2.5 Az IOPP Bizonyítvány újraérvényesítése

2.5.1 Ha a MARPOL 73/78 I. mellékletének 4. szabályában megszabott szemlére nem kerül sor, a szabályban meghatározott időn belül, akkor az IOPP Bizonyítvány érvényessége megszűnik. Amikor a megkívánt szemlének megfelelő felülvizsgálatot később elvégzik, a bizonyítvány érvényessége, az eredeti bizonyítvány lejárati idejének módosítása nélkül visszaállítható, és ez a bizonyítványon bejegyzésre kerülhet. Az ilyen vizsgálat alapossága és szigorúsága az előírt szemle elmulasztása óta eltelt időtől és a hajó állapotától függ.

3. Az olaj kiürítésének ellenőrzése

9.(1) szabály 3.1 Kiürítés a géptéri fenékárokból, olajszállító tartályhajóknál

3.1.1 A „géptéri fenékárokból, kivéve az olajszállító tartályhajók rakomány-szivattyú tereinek fenékárkait, hacsak nem keveredett bele rakományolaj maradvány” szövegezés a 9. szabály (1) bekezdése (b) alpontjában, a következőképpen értelmezendő:

.1 A 9. szabály (1) bekezdése (a) alpontja az alábbiakra vonatkozik:

.1.1 az olaj vagy olajos keverék kiürítése az olajszállító tartályhajók gépterének fenékárkából, ahol rakományolaj maradvánnyal való keveredés történt, vagy amikor az olajat vagy olajos keveréket a raktéri szennyvíztartályba továbbítják;

.1.2 olajszállító tartályhajókban a rakomány-szivattyú tér fenékárkából történő kiürítés.

.2 A 9. szabály (1) bekezdése (b) alpontja az olajszállító tartályhajók gépterének fenékárkából történő kiürítésre vonatkozik, a fentiektől különböző esetekben.

3.1.2 A fentiek nem értelmezhetők könnyítésként azokat a meglevő korlátozásokat illetően, amelyek tiltják a raktéri szennyvíztartályokat a géptérrel összekötő csővezetékek olyan beépítését, amelyen át a rakományolaj a géptérbe juthat. Bármilyen kialakítás, amely a géptér fenékárkából a raktéri szennyvíztartályba történő ürítést szolgálja, rendelkezzen olyan visszafolyás-gátló berendezéssel, amely megakadályozza a rakományolaj vagy gázok bejutását a géptérbe. Az ilyen berendezés megléte nem jelenthet könnyítést a 16. szabály követelményei alól, a kiürítést ellenőrző- és szabályozó rendszerek, valamint az olajos-víz leválasztó biztosítására.

3.2 A kiürítés teljes mennyisége

3.2.1 A 9. szabály (1) bekezdése (a)(v) alpontjában „az összes rakomány-mennyiségnek, melynek egy részét a maradvány képezi” kifejezés az előző úton szállított rakomány teljes mennyiségére vonatkozik, és nem értelmezhető úgy, mint csak azokban a tartályokban szállított teljes mennyiség, amelyekbe később ballasztot töltöttek.

9.(4) szabály 3.3 Kiürítés a 400 tonna bruttó űrtartalmú vagy nagyobb, de 10.000 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb hajókból a legközelebbi szárazföldtől számított 12 mérföldön belül [Törölve]

10.(3) 3.4 A módosított 10. szabály (3) bekezdés által megkövetelt

szabály automatikus leállító berendezés

módosított

3.4.1 A 10. szabály (3) bekezdés (b)(vi) alpontja megkövetel egy leállító berendezést, amely automatikusan leállítja a kiürítést, ha a kiáramló folyadék olajtartalma több mint 15 ppm. Mindazonáltal, miután ez a követelmény a 16. szabályban nem szerepel, nincs szükség ilyen leállító berendezésre az olyan, 10.000 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb hajókon, amelyek speciális körzetben semmilyen folyadékot nem ürítenek ki a géptéri fenékárokból. Ugyanakkor ilyen folyadékok kiürítése automatikus leállító berendezés nélkül, speciális körzetekben, akkor is az Egyezmény megsértését jelenti, ha a folyadék olajtartalma kisebb, mint 15 ppm.

12.(2) 3.5 Megfelelő fogadási befogadó berendezés a 15. szabály

szabály (7) bekezdésében szabályozott anyagok számára

3.5.1 A 15. szabály (7) bekezdésében szabályozott anyagok (inter alia beleértve a nagysűrűségű olajokat is) kirakodó kikötőinek az ilyen anyagokhoz megfelelő lehetőségekkel kell rendelkezniük, amelyek biztosítják a teljes tartálytisztítási művelet elvégzését a kikötőben, és alkalmasak a rakománymaradványok és a tisztítási műveletekhez szükséges oldószerek kiürítésére és befogadására, a 6.5.2 pontnak megfelelően.

4 SBT, CBT, COW és PL követelmények

13.(3) 4.1 SBT kapacitás

szabály

4.1.1 A módosított 13. szabály (3) bekezdés (b) pontjának alkalmazása szempontjából az olajszállító tartályhajók alábbi műveletei tekintendők a kivételezett esetek kategóriájába tartozóknak:

.1 amikor kombinált áruszállítóknak berakodó vagy kirakodó hidak alatt kell üzemelni;

.2 amikor tartályhajóknak alacsony híd alatt kell áthaladni;

.3 amikor a helyi kikötői- vagy csatorna szabályok a biztonságos hajózás érdekében speciális merülési értéket írnak elő.

13.(4) 4.2 A 13(4) szabály alkalmazása 70.000 tonna hordképességű

szabály vagy afölötti, új olajszállító tartályhajókra

4.2.1 A 13. szabály (4) bekezdésében hivatkozott új olajszállító tartályhajók olyan olajszállító tartályhajókat jelentenek, amelyeket az 1. szabály (26) bekezdésében meghatározott időpontot követően építettek vagy alakítottak át. Ezért, a 70.000 tonna hordképességű vagy afölötti nyersolaj-szállító tartályhajókba, amelyek az 1. szabály (6) bekezdésében meghatározott dátumnál később, de az 1. szabály (26) bekezdésében megjelölt időpontnál előbb épültek, a COW beépítése nem kötelező, és az ilyen olajszállító tartályhajókra a 13. szabály (4) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak.

13.(5) 4.3 Elkülönített ballaszttolási feltételek

szabály 150 m-nél rövidebb olajszállító tartályhajókra

4.3.1 Az SBT tartályhajóként minősített, 150 m-nél rövidebb olajszállító tartályhajók minimális merülésének és trimjének meghatározásakor az Igazgatásnak a csatolt 1. melléklet útmutatásait^* kell követnie.

4.3.2 Az 1. mellékletben szereplő képlet a 13. szabály (2) bekezdésében közöltek helyére lép, és ezeknek a tartályhajóknak, az SBT olajszállító tartályhajó minősítéshez, meg kell felelniük a 13. szabály (3) és (4) bekezdésében lefektetett feltételeknek is.

13.(8) 4.4 CBT kapacitás

szabály

4.4.1 A CBT kapacitás meghatározásához az alábbi tartályokat kell figyelembe venni:

.1 elkülönített ballaszttartályok; és

.2 kettősfal tartályok, valamint az orr- és fartéri tartályok, amennyiben kizárólagosan ballasztvíz tartására szolgálnak, és állandó csővezetékkel csatlakoznak a ballasztvíz szivattyúkhoz.

13.(9) 4.5 CBT-vel és COW-val ellátott, meglevő olajszállító tartályhajók

13.(10)

szabály 4.5.1 A CBT-vel és COW-val ellátott olajszállító tartályhajóknak, amelyek megjelölése az IOPP Bizonyítványban „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” (lásd a 2.1.7.4.4 pontot), a 13. szabály (9) bekezdése szerinti érvényességi idő lejárta után az alábbiak szerint kell üzemelniük:

.1 Mindig CBT-vel kell működniük, amikor nyersolajat vagy olajterméket, vagy egy időben mindkettőt szállítanak, és sem nyersolaj, sem olajtermék nem szállítható a tiszta ballaszttartályokban.

.2 Amikor nyersolajat és olajterméket egy időben-, vagy csak nyersolajat szállítanak, akkor az olajiszap kezelésére a COW-val történő üzem is követelmény.

4.5.2 Ha egy COW-val üzemelő olajszállító tartályhajónak meg kell változtatni a megjelölését CBT-vel üzemelő olajtermék-szállítóra, vagy fordítva, akkor az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

.1 Ha a tartályhajónak a ballaszt és a CBT-beli rakományának kezelésére közös csőrendszere és szivattyú berendezése van, akkor az ilyen tartályhajót szemlére kell bocsátani, és új IOPP Bizonyítványt kell kiadni. A szemle során meg kell győződni arról, hogy a CBT-nek megjelölt tartályokat alaposan kitisztították, és a CBT-be töltött víz az 1. szabály (16) bekezdése szerint definiált tiszta ballasztnak tekinthető.

.2 Ha a tartályhajó a CBT ballaszttolására külön, független csőrendszerrel és szivattyú berendezéssel rendelkezik, akkor az ilyen tartályhajó számára az Igazgatás két IOPP Bizonyítványt bocsáthat ki. Az egyik bizonyítványon a tartályhajó megjelölése „nyersolaj-szállító tartályhajó”, míg a másikon „olajtermék-szállító tartályhajó”. Egy időben csak az egyik bizonyítvány lehet érvényben, amelyik megfelel az aktuális szállítási tevékenységnek, de mindkét bizonyítványra rá kell jegyezni a másik meglétére vonatkozó bejegyzést. Az ilyen tartályhajót a szállítási feladat cseréjét megelőzően nem szükséges szemlének alávetni. Csak nyersolaj szállításakor, a szóban forgó tartályhajók esetében megengedett, hogy azokban a tartályokban, amelyek olajtermék szállításakor CBT-nek vannak megjelölve, nyersolajat szállítsanak. Csak olajtermék szállításakor a CBT-ben rakomány nem szállítható. A jóváhagyott CBT és COW Kezelési utasításoknak tartalmazniuk kell olyan fejezetet, amely leírja a szükséges eljárásokat a nyersolajszállításról olajtermék szállításra való átálláskor és fordítva is.

13. szabály 4.6 Olajtárolásra használt olajszállító tartályhajók

4.6.1 Amikor egy olajszállító tartályhajót úszó tároló egységként (FSU) vagy úszó terméktároló- és letöltő berendezésként (FPSO) üzemeltetnek, ahol a felhasználás kizárólagosan a tárolásra vagy a tárolásra és az olajkivételre irányul, és a tartályhajó egy meghatározott helyen van kikötve – kivéve a szélsőséges környezeti viszonyokat vagy vészhelyzetet –, akkor egy ilyen egységnek nem szükséges megfelelni a 13. és 13G. szabályok rendelkezéseinek, hacsak a parti állam azt részlegesen vagy egészében elő nem írja.

4.6.2 Amikor egy olajszállító tartályhajót, mint úszó egységet, más tartályhajókból kiürített, szennyezett ballaszt befogadására használják, akkor az ilyen tartályhajónak nem kell kielégítenie a 13. és 13G. szabályok követelményeit.

13A.(3) 4.7 Olajtartalom mérő felszerelése CBT tartályhajókon

szabály

4.7.1 A 13A. szabály (3) bekezdésében az „első tervezett hajógyári tartózkodása” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az olajtartalom mérőt nem később, mint az első hajógyári szemle időpontja, amikor a tartályok gázmentesítése megtörtént, be kell építeni, de semmi esetben sem később, mint a MARPOL 73/78 életbelépésétől számított 3 év, a 15. szabály (1) bekezdésének megfelelően.

4.7.2 Meg kell jegyezni, hogy az 1. szabály (6) bekezdésében meghatározott időpont után, de az 1. szabály (26) bekezdésében meghatározottnál előbb épült hajók új hajóként kezelendők a 15. szabály (3) bekezdésének alkalmazását illetően. Ezért, az Egyezmény életbelépésekor, a megkövetelt kiürítés ellenőrző és szabályozó rendszernek ezekben a hajókban beépítettnek kell lenni.

4.8 CBT olajtartalom mérő

4.8.1 A tiszta ballaszttartályokból a ballaszt ürítésekor folyamatosan mérni kell az olajtartalmat (de nem szükséges rögzíteni), a 13A. szabály (3) bekezdése által megkövetelt olajtartalom mérő segítségével, úgy, hogy a ballasztvíz olajtartalma, ha van, időről időre követhető legyen. Az olajtartalom mérőnek nem szükséges automatikusan bekapcsolódnia.

13B. szabály 4.9 COW rendszer önkéntes felszerelése

4.9.1 Az olajszállító tartályhajókba a MARPOL 73/78 szabályain túlmenően felszerelt COW rendszer legalább a felülvizsgált COW specifikáció biztonságra vonatkozó részének feleljen meg.

13E. szabály 4.10 A PL követelmények alkalmazása

70.000 tonna hordképességű és afölötti olajszállító tartályhajókra

4.10.1 Az 1. szabály (6) bekezdésében meghatározott időpont után, de az 1. szabály (26) bekezdésében meghatározottnál előbb épült, 70.000 tonna hordképességű és afölötti olajszállító tartályhajókat el kell látni SBT-vel, de a 13E. szabály szerinti védőzóna jellegű elhelyezésük nem szükséges.

4.11 SBT védőzóna jellegű elhelyezése

4.11.1 El kell végezni az oldaltartályok minimális szélességének és a kettősfenék tartályok minimális magasságának a mérését és a védőzóna értéket (PAc és PAs ) a csatolt 2. mellékletben^* található Ideiglenes ajánlások a 13E. szabály értelmezéséhez – Elkülönített ballaszttartályok védőzóna jellegű elhelyezése – szerint kell kiszámítani.

4.11.2 Ennek az értelmezésnek megfelelően épülő hajókat úgy kell tekinteni, mint a 13E. szabály követelményeinek megfelelőket, és átalakításuk egy későbbi értelmezésből fakadó, más követelmények miatt nem szükséges.

4.11.3 Ha az Igazgatás véleménye szerint egy olajszállító tartályhajó, amelynek a gerincfektetése vagy hasonló építési fázisa 1980. július 1-e előtti, megfelel a 13E. szabály követelményeinek, figyelmen kívül hagyva az Ideiglenes ajánlásokat, akkor az Igazgatás az ilyen hajót, mint a 13E. szabálynak megfelelőt fogadhatja el.

13F.(3)(d) 4.12 A ballaszttartályok együttes kapacitása

szabály

4.12.1 Minden, a helyi belső terekben, bemélyedésekben, a kettős héj rekeszeiben szállított ballasztot az elkülönített ballaszttartályok minimális kapacitására megkövetelt minimális érték fölöttinek kell tekinteni, a MARPOL 73/78 I. melléklet 13. szabályának megfelelően.

4.12.2 A 13F. szabály (3) bekezdés (d) alpontja szerinti együttes kapacitás meghatározása során az alábbiakat kell figyelembe venni:

.1 a géptéri ballaszttartályok térfogatát a ballaszttartályok együttes kapacitásába nem szabad beszámítani;

.2 a kettős héjon belüli ballaszttartályok kapacitása nem számítható bele a ballaszttartályok együttes kapacitásába (lásd az 1. ábrát)

A – A METSZET

1. ábra

.3 az olyan terek, mint pl. a kettős héj közötti terek, amelyek a rakományterek hosszán belül helyezkednek el beszámíthatók az együttes ballaszttartály kapacitásba (lásd a 2. ábrát)

B – B METSZET

2. ábra

13.G(4) 4.13 Meglevő olajszállító tartályhajók vízballaszthoz

szabály használt oldaltartályai és kettősfenék terei

4.13.1 Ha a 13G. szabály (4) bekezdésében hivatkozott oldaltartályokat és kettősfenék tereket vízballaszt céljára használják, akkor a ballasztelrendezésnek legalább az Felülvizsgált specifikációk a kijelölt tiszta ballaszttartállyal rendelkező olajszállító tartályhajókra (A.495(XII) határozat) szabályainak meg kell felelni.

5. Olaj üzemanyag

14.(2) 5.1 Nagymennyiségű olaj üzemanyag

szabály

5.1.1 A 14. szabály (2) bekezdésében a „nagymennyiségű olaj üzemanyag” kifejezés alkalmazása a MARPOL 73/78 szövegezése során azoknak a hajóknak figyelembe vételére szolgált, amelyeknek üzemeltetésük vagy a velük folytatott kereskedelemi tevékenység természeténél fogva, hosszabb időt kell a tengeren tölteniük. A számításba vett körülmények között megkívánt, hogy ezek a hajók az üres olaj üzemanyag-tartályaikat ballasztvízzel töltsék fel, a megfelelő stabilitás és a biztonságos hajózási feltételek fenntartása érdekében.

5.1.2 Ezek közé a hajók közé tartoznak, többek között, a nagyméretű halászhajók bizonyos fajtái, vagy az óceánjáró vontatóhajók. Más hajók egyes típusai, amelyeknél biztonsági okokból, mint pl. a stabilitás, kívánatos az olajüzemanyag-tartályok ballasztvízzel való feltöltése, szintén ebbe a kategóriába sorolhatók.

14.(3) 5.2 A 14. szabály (3) bekezdés alkalmazása

szabály

5.2.1 A 14. szabály (3) bekezdésében a „minden egyéb hajó” kifejezés az alábbiakra vonatkozik:

.1 a 4.000 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb olajszállító tartályhajóktól különböző hajók;

.2 150 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb, új olajszállító tartályhajók;

.3 minden meglevő hajó, tekintet nélkül a tonnatartalomra.

5.2.2 Ha a fenti, 5.2.1 pontban említett hajók esetében az olaj üzemanyagtartályok és ballaszttartályok különválasztása célszerűtlen vagy kivitelezhetetlen, akkor szállítható az olaj üzemanyag-tartályokban vízballaszt, feltéve, hogy az ilyen vízballaszt kiürítése, a 9. szabály (1) bekezdése (b) alpontjának megfelelően a tengerbe-, vagy a 10. szabály (4) bekezdése szerinti befogadó berendezésekbe történik.

6. Az olaj visszatartása a hajón

1.(4) 6.1 Egyenértékű rendelkezések olaj szállítására

15.(2) vegyianyag-szállító tartályhajóban

15.(3)(b)

szabály 6.1.1 A MARPOL I. melléklet 1. szabálya (4) bekezdése szerint bármely vegyianyag-szállító tartályhajó, amelyik rakományként vagy rész-rakományként olajat szállít, olajszállító tartályhajónak tekintendő, következésképpen meg kell felelnie az I. melléklet olajszállító tartályhajókra vonatkozó követelményeinek. Amennyiben egy ilyen tartályhajó esetében a 15. szabály (2) bekezdése szerinti raktéri szennyvíztartály és a 15. szabály (3) bekezdése (b) alpontjának megfelelő olaj/víz határfelület érzékelők beépítése nehezen kivitelezhető, akkor a hajónak a 3. függelékben^* közölt, egyenértékű rendelkezéseknek kell megfelelnie.

Módosított 6.2 Sima falú tartályok

15.(2)(c)

szabály 6.2.1 A „sima falú tartályok” kifejezést az olaj/ömlesztett áru/érc szállító hajók fő rakománytartályaira kell vonatkoztatni, amelyek alacsony, függőleges bordázással épülhetnek. A függőleges bordáslemezből készült válaszfalak sima falnak minősülnek.

15.(3)(b) 6.3 Olaj/víz határfelület érzékelők

szabály

6.3.1 A meglevő tartályhajók esetében a 15. szabály (3) bekezdése (b) alpontjában hivatkozott, olaj/víz határfelület érzékelőt legkésőbb a MARPOL 73/78 hatálybalépése napján biztosítani kell.

15.(5) 6.4 A követelményektől való elállás feltételei

16.(3)(a)

szabályok 6.4.1 Szükség esetén a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványnak elegendő információt kell tartalmaznia ahhoz, hogy a kikötői állam megállapíthassa, hogy a hajó teljesíti-e a követelményektől való elállás feltételeit „az Igazgatás által meghatározott korlátozott utak” kifejezést illetően. Ez magába foglalhatja a kikötők listáját, a fogadási lehetőségekkel rendelkező kikötők közötti hajóút megtételéhez szükséges maximális időtartamot vagy az Igazgatás által előírt egyéb feltételeket.

15.(5) 6.4.1A A 15. szabály (5) bekezdés (b)(ii)(2) alpontjában szereplő „72 óra

szabály vagy rövidebb időtartam” korlátozás az alábbiak szerint számítandó:

(a) attól az időtől kezdve, amikor a hajó elhagyja a különleges körzetet, ha a hajóút különleges körzetből indul, vagy

(b) attól az időtől kezdve, amikor a tartályhajó elhagyja a különleges körzeten kívül eső kikötőt, addig az időpontig, amikor a tartályhajó elér egy különleges körzetet.

6.4.2 A 15. szabály (5) bekezdés (a) és a 15. szabály (5) bekezdés (b)(ii)(3) alpontjában szereplő „minden olajos keverék” kifejezés magába foglalja valamennyi rakományolaj tartályból származó ballasztvizet és tartálymosó maradékot.

15.(7) 6.5 Az I. mellékletbeli anyagok, amelyek fizikai tulajdonságai

szabály gátolják a hatékony termék/víz szétválasztást és mérést

6.5.1 A fogadó állam kormányának megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani a 6.5.2 rendelkezéseinek betartása érdekében.

6.5.2 A kiürített tartályt, a 6.5.3 pont szabályainak megfelelően, ki kell mosni és a szennyezett mosóanyagot, megfelelő befogadó berendezés igénybevételével kiüríteni, mielőtt a hajó a kirakodási kikötőt egy másik kikötő irányában elhagyja.

6.5.3 A hajóparancsnok kérésére a fogadó fél kormánya felmentést adhat a fenti, 6.5.2 pontban előírt követelmények alól, amennyiben az alábbiak teljesülnek:

.1 a kiürített tartályba az előzővel megegyező vagy azzal összeférhető anyagot hajóznak be, és a hajó kimosására vagy ballasztolására a berakás előtt nem kerül sor;

.2 a kiürített tartály sem kimosva, sem ballasztolva nem lesz a tengeren, amennyiben a hajónak folytatnia kell az útját egy másik kikötőbe, hacsak nincs írásban megerősítve, hogy a célkikötő rendelkezik megfelelő befogadó berendezéssel a maradékok és a mosáshoz szükséges oldószerek befogadására.

6.5.4 A 6.5.3 szabályban szereplő felmentést csak a fogadó fél kormánya adhatja olyan hajónak, amely az Egyezményben szerződő felek joghatósága alá tartozó kikötők és terminálok, mint célkikötők felé hajózik. Az ilyen felmentés kiadását a fogadó fél kormányának írásban kell megerősítenie.

6.5.5 Azoknak a hajóknak az esetében, amelyek a maradékokat a hajóban visszatartva folytatják az utat egy másik, az Egyezményben szerződő fél joghatósága alá tartozó kikötőbe, a fogadó fél kormányának tanácsos a célkikötőt tájékoztatni a hajó és a rakománymaradványok adatairól, hogy a kihágások felderítésére és az Egyezmény betartatására a megfelelő intézkedéseket megtehessék.

7. Az olaj kiürítését ellenőrző és szabályozó rendszer

valamint az olajszűrő berendezés

16.(1) 7.1 A ballasztvíz olajüzemanyag-tartályból való kiürítésének

szabály ellenőrzése

7.1.1 A 16. szabály (1) bekezdésének második mondatát az alábbiak szerint kell értelmezni:

.1 Bármely hajó, amely 400 tonna bruttó űrtartalmú vagy nagyobb, de 10.000 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb:

.1.1 amelyik az olajüzemanyag-tartályban nem szállít vízballasztot, legyen ellátva 15 ppm-es olajszűrő berendezéssel a géptéri fenékárokból történő kiürítéshez;

.1.2 amelyik az olajüzemanyag-tartályban szállít vízballasztot, legyen ellátva a 16. szabály (2) bekezdésében megkövetelt berendezéssel, a géptéri fenékvíz és az olajüzemanyag-tartályokból kijövő szennyes ballasztvíz ellenőrzésére. Azok a hajók, amelyeken a fenti berendezések felszerelése nem indokolt, az olajüzemanyag-tartály vízballasztját a hajóban visszatarthatják, majd befogadó berendezés igénybevételével üríthetik ki.

7.1.2 A fenti berendezéseknek elegendő kapacitással kell rendelkezniük a kiürítendő folyadékmennyiség kezelésére.

16.(1), 16.(2) 7.2 Olajszűrő berendezés

szabályok

7.2.1 A 16. szabály (1) és (2) bekezdésében hivatkozott olajszűrő berendezés lehet egy szeparátornak, olajszűrőnek vagy koagulátornak bármilyen kombinációja, de lehet egyedileg tervezett berendezés is, ami biztosítja, hogy a folyadék olajtartalma ne legyen nagyobb, mint 15 ppm.

16.(3)(a) 7.3 A követelményektől való elállás

szabály a korlátozott hajóutakat illetően

7.3.1 Szükség esetén a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványnak elegendő információt kell tartalmaznia ahhoz, hogy a kikötői állam megállapíthassa, hogy a hajó teljesíti-e a követelményektől való elállás feltételeit „az Igazgatás által meghatározott korlátozott hajóutak” kifejezést illetően. Ez magába foglalhatja a kikötők listáját, a fogadási befogadó berendezésekkel rendelkező kikötők közötti hajóút megtételéhez szükséges maximális időtartamot vagy az Igazgatás által előírt egyéb feltételeket.

16.(6) 7.4 Automatikus leállító készülék15 ppm-es olajszűrő

szabály berendezéssel üzemeltetett, meglevő hajókhoz

7.4.1 A 16. szabály (2) bekezdésének követelményeit egy automatikus leállító készülék felszerelésére vonatkozóan nem szükséges alkalmazni meglevő hajókra, 1998. július 6-ig, ha ezek a hajók el vannak látva 15 ppm-es olajszűrő berendezéssel.

8. Olajiszap tartályok

16.(6) 8.1 Olajiszap tartályok kapacitása

szabály

8.1.1 Az olajiszap tartályok megfelelő kapacitásának meghatározásában az Igazgatásokat, útmutatásként, az alábbi követelményrendszer alkalmazása segítheti. Ezek a követelmények nem tekinthetők a gépészeti berendezések által adott idő alatt termelt olajos maradékok mennyiségi meghatározásának. Az olajiszap tartályok kapacitásának számításához minden egyéb indokolt feltételt figyelembe kell venni. Azokra a hajókra, amelyek gerincfektetésére vagy hasonló építési fázisára 1990. december 31-én vagy azt követően került sor, a .4 és .5 pontok alatti útmutatás az .1 és .2 alattiak helyett használandó.

.1 Azoknál a hajóknál, amelyek az olajüzemanyag-tartályokban nem szállítanak ballasztvizet, a minimális olajiszap tartály kapacitást (V1) a következő képlettel kell meghatározni:

V1 = K1CD (m3)

ahol: K1 = 0.01 azokra a hajókra, ahol a nehézolajat a főgépi használathoz tisztítják, vagy 0.005 azokra a hajókra, ahol használat előtti tisztítást nem igénylő dízelolajat vagy nehézolajat használnak.

C = napi üzemolaj fogyasztás (metrikus tonna)

D = a hajóút maximális időtartama a kikötők között, ahol az olajiszap parti létesítménybe üríthető (nap). Pontos adat hiányában 30 napot kell használni.

.2 Ha egy ilyen hajó homogenizálóval, olajiszap elhamvasztóval vagy más elismert eszközzel rendelkezik az olajiszap kezelésére, akkor az olajiszap tartály kapacitása (V1), a fenti helyett, a következő legyen:

V1 = 1 m3 a 400 tonna bruttó űrtartalmú vagy afölötti, de 4,000 tonnánál kisebb bruttó űrtartalmú hajókra, vagy 2 m3 a 4,000 tonna bruttó űrtartalmú vagy annál nagyobb hajókra.

.3 Azokra a hajókra, amelyek az olajüzemanyag-tartályokban ballasztvizet szállítanak, az olajiszap tartály minimális kapacitása (V2) az alábbiak szerint számítandó:

V2 = V1 + K2 B (m3)

ahol: V1 = az .1 vagy .2 pont szerint meghatározott olajiszap tartály kapacitás;

K2 = 0.01 nehézolaj üzemanyag-tartályokra, vagy 0.005 dízelolaj tartályokra,

B = azoknak a ballaszttartályoknak a kapacitása, amelyekben olaj üzemanyag is szállítható (metrikus tonna)

.4 Azokra a hajókra, amelyek az olajüzemanyag-tartályokban ballasztvizet nem szállítanak, az olajiszap tartály minimális kapacitása (V1) az alábbiak szerint számítandó:

V1 = K1CD (m3)

ahol: K1 = 0.015 azokra a hajókra, ahol a nehézolajat a főgépi használathoz tisztítják, vagy 0.005 azokra a hajókra, ahol használat előtti tisztítást nem igénylő dízelolajat vagy nehézolajat használnak.

C = napi üzemolaj fogyasztás (metrikus tonna)

D = a hajóút maximális időtartama a kikötők között, ahol az olajiszap parti létesítménybe üríthető (nap). Pontos adat hiányában 30 napot kell használni.

.5 A homogenizálóval, olajiszap elhamvasztóval vagy az olajiszap kezelésére más elismert eszközzel rendelkező hajók olajiszap tartály kapacitása az alábbi legyen:

.5.1 a fenti, .4 pont szerint számított érték 50%-a; vagy

.5.2 1 m3 a 400 tonna bruttó űrtartalmú vagy afölötti, de 4.000 tonnánál kisebb bruttó űrtartalmú hajókra, vagy 2 m3 a 4.000 tonna bruttó űrtartalmú vagy annál nagyobb hajókra; amelyik érték az .5.1 és .5.2 közül a nagyobb.

8.1.2 Az Igazgatásoknak meg kell állapítani, hogy egy hajóban, amelynek gerincfektetésére 1990. december 31-én vagy azt követően került sor, elégséges tartálykapacitás – amelybe a 8.1.1 szerinti olajiszap tartályok is beletartozhatnak – áll rendelkezésre a gépészeti berendezésekből származó szivárgó, csepegő és szennyolaj számára is. Ezt a meglevő hajóknál, a célszerűség és kivitelezhetőség határain belül, figyelembe kell venni.

17.(2) 8.2 Az olajiszap tartályok tisztítása és a maradékok kiürítése

szabály

8.2.1 Az olajiszap tartályok megfelelő, a tisztításukat és a maradékok befogadó létesítményekbe történő kiürítését lehetővé tevő tervezésének és építésének megállapításához az Igazgatásoknak, útmutatásként, az alábbi útmutató áll a rendelkezésére, azokra a hajókra vonatkozóan, amelyek gerincfektetésére vagy hasonló építési fázisára 1990. december 31-én vagy azt követően került sor:

.1 elegendő búvó-nyílást kell biztosítani, hogy, figyelembe véve az olajiszap tartályok belső szerkezetét, tisztításkor a tartály minden része hozzáférhető legyen;

.2 a felhasználás előtt tisztítást igénylő, nehéz üzemolajjal működő hajók olajiszap tartályaihoz megfelelő fűtőberendezést vagy más alkalmas eszközt kell biztosítani, ami lehetővé teszi a tartály tartalmának szivattyúzását kiürítéskor;

.3 az olajiszap tartály kiürítésére szolgáló csövezés és a fenékvíz csőrendszer között nem lehet más összeköttetés, mint a 19. szabályban említett, szabványos kiürítő csatlakozóhoz vezető, esetleges közös csővezeték. Mindamellett, az olajiszap tartályokban összegyűlt víz elvezetése kézi működtetésű önzáró szelepekkel vagy egyenértékű berendezésekkel megoldható;

.4 az olajiszap tartályt egy erre kijelölt szivattyúval kell ellátni, a tartály tartalmának befogadó létesítménybe történő ürítéséhez. A szivattyúnak alkalmas típusúnak kell lennie, és megfelelő kapacitással valamint nyomómagassággal kell rendelkeznie, figyelemmel a szivattyúzandó folyadék jellemzőire, a tartály(ok) méretére, helyzetére és a teljes kiürítési időre.

17.(3) 8.3 Külső csatlakozók az olajiszap tartályokhoz

szabály

8.3.1 Azok a hajók, amelyek meglevő berendezései az olajiszap tartályokba és tartályokból olyan külső ürítő csatlakozóhoz vezető csövezést tartalmaznak, amely csatlakozó nem felel meg a 19. szabályban említett szabványos kiürítő csatlakozónak, a szóban forgó csővezetékbe kiiktatás beépítésével megfelelhetnek a 17. szabály (3) bekezdésének.

9. Szivattyúzási és csőrendszerek

Módosított 9.1 Csőrendszerek a vízvonal feletti ürítéshez

18.(2)

szabály

9.1.1 A 18. szabály (2) bekezdésének megfelelően, a tengerbe történő, vízvonal feletti ürítésre szolgáló csővezetékek az alábbiak szerint vezetendők:

.1 akár a hajó kiürítő nyílásához, amelynek a legmélyebb helyzetet eredményező ballaszttolásnál is a vízvonal felett kell lennie;

.2 akár a hajóközépen levő ürítő elosztóvezetékbe vagy, ha be van építve, az orrban vagy a farban elhelyezett, felső fedélzet feletti töltő/ürítő berendezésbe.

9.1.2 A hajó 9.1.1.1 pontban említett oldalsó kiürítő nyílását úgy kell elhelyezni, hogy az alsó éle akkor se merülhessen be, ha a hajó ballasztmenetben a maximális ballasztmennyiséget viszi, figyelembe véve a hajó és a szállítmány típusát. Az alábbi ballaszttolási esetekben a kiürítő nyílás vízvonal feletti helyzete a jelen követelmény szerintinek tekintendő:

.1 SBT és CBT nélküli olajszállító tartályhajók esetében, olyan ballaszttolási helyzetben, amikor a hajó normál indulási ballasztot és normál tiszta ballasztot egyidejűleg visz;

.2 SBT-vel és CBT-vel rendelkező olajszállító tartályhajók esetén, olyan ballaszttolási helyzetben, amikor a hajó az elkülönített vagy tiszta ballaszttartályokon kívül további ballasztot is visz a rakományolaj-tartályokban, a 13. szabály (3) bekezdésének megfelelően.

9.1.3 Azt a csőelrendezést, amely a hajó oldalsó kiürítő nyílásához vezet, amely indulási ballaszttolásnál a vízvonal fölött van, de a legmélyebb merülést eredményező ballaszttolási esetben nem, az Igazgatások elfogadhatják, ha a szóban forgó elrendezés kialakítására 1981. január 1. előtt került sor.

9.1.4 Bár a 18. szabály (2) bekezdése nem zárja ki eleve a 9.1.1.2 pontban említett berendezés alkalmazását a ballasztvíz kiürítésére, közismert, hogy ez nem kívánatos, és nagyon ajánlatos, hogy a hajók vagy a 9.1.1.1 pontban hivatkozott oldalsó kiürítővel, vagy a 18. szabály (6) bekezdés (e) alpontjában említett rész-átfolyású rendszerrel legyenek ellátva.

18.(4)(b) 9.2 Kisátmérőjű csővezeték

módosított

szabály 9.2.1 A 18. szabály (4) bekezdés (b) alpontjának alkalmazása szempontjából a kisátmérőjű csővezeték keresztmetszeti területe nem haladhatja meg az alábbiakat:

.1 új olajszállító tartályhajók vagy kisátmérőjű csővezetékkel még nem rendelkező, meglevő olajszállító tartályhajók esetében a rakományürítő fővezeték keresztmetszetének 10%-a;

.2 kisátmérőjű csővezetékkel már felszerelt, meglevő olajszállító tartályhajók esetében a rakományürítő fővezeték keresztmetszetének 25%-a. (lásd a Felülvizsgált COW specifikációkat az A.446(XI) sz. határozatban.)

18.(4)(b) 9.3 Kisátmérőjű csővezeték csatlakoztatása

az elosztófej szelepéhez

9.3.1 A „külső csatlakoztatás” kifejezés, a partra történő ürítésre szolgáló kisátmérőjű vezetéket illetően, a tartályhajó fedélzeti elosztófej szelepek kimenő oldalára vonatkozik a fedélzet mindkét oldalán a rakomány ürítésekor.

Ez az elrendezés lehetővé teszi a visszacsurgást a tartályhajó rakomány-vezetékeiből, amit lezárt gyűjtővezeték szelepek mellett partra kell szivattyúzni, ugyanazokon a csatlakozókon keresztül, amelyek a rakomány fő vezetékeit is kiszolgálják (lásd a vázlatot a 4. függelékben^*).

18.(6)(e)(ii) 9.4 Rész-átfolyású rendszer specifikálása

módosított

szabály 9.4.1 A hajóból történő kiürítés megfigyelésére szolgáló, a 18. szabály (6) bekezdés (e)(ii) alpontban említett rész-átfolyású rendszer specifikációját az 5. függelék^** tartalmazza.

10. Követelmények olajfúró tornyokra és egyéb platformokra

21. szabály 10.1 A MARPOL 73/78 alkalmazása

2.(3)(b)(ii)

cikk 10.1.1 A tengeri platformokkal kapcsolatosan, az ásványkincsek kutatása és kitermelése során, a kiürítésnek négy kategóriája létezik:

.1 géptéri kiürítések;

.2 tengeri feldolgozási folyamatokból származó kiürítések;

.3 ipari víz kiürítés;

.4 vízkiszorítás csökkentése.

A MARPOL 73/78^* szabályainak alkalmazása csak a géptéri kiürítésekre kötelező.

10.1.2 Amikor egy olajszállító tartályhajót úszó tároló egységként (FSU) vagy úszó terméktároló és letöltő berendezésként (FPSO) használnak, az Egységes értelmező magyarázatok 4.6.1 pontjának megfelelően, akkor az „egyéb platform” minősítés szerint kell alkalmazni rá a 2.1 szabály kiürítésre vonatkozó követelményeit.

11. Tartályok méretkorlátozása és a sérült hajó stabilitása

22.(1)(b) 11.1 Követelmények a fenék sérülésekor

szabály

11.1.1 Amikor az értékeket a fenék sérülésének esetére alkalmazzuk a hajó mellső részén, a 22. szabály (1) bekezdésének (b) alpontjában foglaltaknak megfelelően, az olajkiömlés és a sérülés utáni stabilitás számításához is, a sérülés kiterjedésének leghátsó pontját a mellső függélytől 0.3L távolságra levőnek kell felvenni.

23. szabály 11.2 Feltételezett olajkiömlés kombinált-áruszállító hajóknál

11.2.1 Kombinált-áruszállító hajók esetén a feltételezett olajkiömlés számítására:

.1 a rakománytartály térfogatába bele kell számítani a lejárónyílás keret térfogatát a nyíláskeret tetejéig, függetlenül a lejárónyílás konstrukciójától, de a nyílásfedél térfogata elhagyható; továbbá

.2 az élvonalakon mért térfogat nem csökkenthető a belső szerkezetek köbtartalmával.

23.(1)(b) 11.3 A feltételezett kiömlés kiszámítása

szabály

11.3.1 Olyan esetben, amikor az oldaltartály bi szélessége nem állandó a tartály hossza mentén, a tartályon belüli legkisebb bi szélességet kell használni a feltételezett olajkiömlési Oc és Os értékek megállapításához.

25.(1) 11.4 Üzemi merülés

szabály

11.4.1 A „bármely részleges vagy teljes terheléshez tartozó üzemi merülésnél” kifejezést illetően, a kívánt adatoknak lehetővé kell tenni a sérült hajó stabilitásának meghatározását, ugyanolyan vagy hasonló feltételek között, amelyek a hajó üzemeltetése közben várhatók.

25.(2) 11.5 Szívókutak

szabály

11.5.1 A feltételezett sérülés kiterjedésének meghatározásakor, a 25. szabály (2) bekezdésének megfelelően, a szívókutak figyelmen kívül hagyhatók, feltéve, hogy nem túlzottan nagyok, és csak minimális mértékben nyúlnak a tartály alá, de semmi esetben sem jobban, mint a kettősfenék magasságának a fele.

12. Hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv

26.(1) 12.1 Az új hajó definíciója

szabály

12.1.1 A „megépült hajó” kifejezés a 26. szabály (1) bekezdésének az utolsó mondatában mint „leszállított hajó” értelmezendő.

12.1.2 Az olajszennyezési riadóterv

alkalmazásával egyenértékű óvintézkedések

12.2.1 Bármely rögzített vagy úszó fúrótorony vagy más, tengeri berendezés, amely ásványkincsek felkutatásával, kitermelésével vagy az ehhez kapcsolódó feldolgozási tevékenységgel foglalkozik, és a parti állammal koordinált, a parti állam által megállapított eljárásoknak megfelelően jóváhagyott olajszennyezési riadótervvel rendelkezik, úgy tekintendő, hogy megfelel a 26. szabálynak.

Függelékek az I. melléklet Egységes értelmező magyarázataihoz

1. függelék

Útmutató az Igazgatás részére, a 150 m-nél rövidebb,

elkülönített ballaszttartályokkal rendelkező tartályhajók

javasolt merülésére vonatkozóan

Bevezetés

1 Az Igazgatás részére szolgáló útmutatóként három számítási eljárás áll rendelkezésre a 150 m-nél rövidebb, elkülönített ballaszttartályokkal rendelkező tartályhajók minimális merülésére vonatkozó követelményeket illetően.

2 A számítási eljárások alapjául egyaránt szolgáltak elméleti kutatások és gyakorlati tapasztalatok különféle szerkezetű tartályhajókkal, különböző mértékben véve figyelembe a hajócsavar kiemelkedését, a vibrációt, felütődést, sebességvesztést, bukdácsolást, dokkolást és egyéb kérdéseket. Ezeken kívül, egyes információk a feltételezett tengerállapotra vonatkozóan szintén szerepet kaptak.

3 Felismerve a számítási eljárások alapjául szolgáló munka természetét, a kisebb tartályhajók széles skálán változó kialakítását és a hajók egyedileg különböző érzékenységét a szélre és tengerjárásra, nincs alapja egyetlen képlet javasolásának.

Figyelmeztetés

4 A közölt információkat, amelyek az Igazgatás részére általános útmutatóként szolgálnak, körültekintően kell kezelni. Egy adott hajó egyedi üzemi követelményeire tekintettel, az Igazgatásnak meg kell győződnie arról, hogy a tartályhajó elégséges ballasztkapacitással rendelkezik a biztonságos működéshez. A stabilitást minden esetben külön kell vizsgálni.

5 „A” számítási eljárás

.1 közepes merülés (m) = 0.200 + 0.032 L

.2 maximális trimm = (0,024 – 6 × 10-5L)L

6 Ezek a kifejezések egy 26 tartályhajóra kiterjedő tanulmány eredményeként kerültek levezetésre: A vizsgált tartályhajók hossza 50–150 m közötti volt. A merülések meghatározása, néhány esetben, a trimm és a stabilitási tájékoztató alapján történt, és indulási ballaszthelyzetet képvisel. A ballaszttolási esetek hajózási feltételekre vonatkoznak, 5 Beaufort szélerősségig (az 5 Beaufortot is beleértve).

7 „B” számítási eljárás

.1 minimális merülés az orrnál (m) = 0.700 + 0.017L

.2 minimális merülés a farnál (m) = 2.300 + 0.030L

vagy

.3 minimális középmerülés (m) = 1.550 + 0.023L

.4 maximális trim = 1.600 + 0.013L

8 Ezek a kifejezések elméleti kutatásokon, modell kísérleteken és teljes léptékű próbákon alapuló vizsgálatok eredményei. A képletek alapja a „Sea 6” tengerállapot (Nemzetközi Tengerállapot Skála).

9 „C” számítási eljárás

.1 minimális merülés hátul (m) = 2.0000 + 0.0275L

.2 minimális merülés elől (m) = 0.5000 + 0.0225L

10 Ezek a kifejezések némileg megnövelt merülést biztosítanak, segítségül a hajócsavar kiemelkedésének vagy becsapódásának a megelőzésére hosszabb hajók esetében.

2. függelék

Ideiglenes ajánlás a 13E. szabály

egységes értelmezésére

1 A MARPOL 73/78 I. mellékletének 13E. szabály (4) bekezdését az oldaltartályok 2 m minimális szélességének mérésére, valamint a kettősfenék tartályok minimálisan 2 m vagy B/15 szélességének mérésére, a hajó végeiben levő tartályokban, ahol nincs felismerhető medersori terület, az alábbiak szerint kell értelmezni. A párhuzamos hajóközép részen, ahol a medersori terület tisztán felismerhető, a tartályok mérése nem jelent nehézséget. A szabály nem ad magyarázatot a mérés elvégzésének módjára.

2 Az oldaltartályok minimális szélességét az alapvonal felett D/5 magasságban kell mérni, biztosítva ezzel egy ésszerű szintet, amely fölött az ütközés elleni védelemnek megfelelő 2 m szélességnek meg kell lenni, feltételezve, hogy a D/5 minden esetben a medersor hajlás felső pontja fölött van a hajóközépen (lásd az 1. ábrát). A kettősfenék tartály magasságát abban a hajó hosszirányával párhuzamos, függőleges síkban kell mérni, amely az oldallemezelés és az alapvonal felett D/5 magasságban levő, vízszintes sík metszéspontjától D/5 távolságban van a hajó belseje felé (lásd a 2. ábrát).

3 Azokra az oldaltartályokra, amelyeknél nincs meg a minimális 2 m szélesség a tartály teljes hosszában, a PAc érték nulla; nem számítható be a tartálynak az a része sem, ahol a szélesség meghaladja a 2 métert. Szintén nem számítható be a PAs érték meghatározása során az a kettősfenék tartály, amely bárhol a tartályon belül, nem felel meg a minimális tartálymagasság követelményének. Mindamellett, ha a kettősfenék fölötti rakománytartály aljának vetített méretei teljes egészében olyan kettősfenék tartály vagy tér területén belül vannak, amely kielégíti a minimális tartálymagasságra vonatkozó követelményt, és a rakománytartályt határoló oldalsó válaszfalak fölül függőlegesek vagy a függőlegeshez képest legfeljebb 45° dőlésűek, akkor a rakománytartály-fenék vetített felülete alatti kettősfenék tartály-rész beszámítható. Hasonló esetben, ahol a kettősfenék fölötti oldaltartályok elkülönített ballaszttartályok vagy légterek, ugyanilyen beszámítás engedélyezhető. Mindamellett, a fenti esetekben, ez nem zárja ki eleve a PAs értékbe való beszámítást az első esetben, illetve a PAc értékbe a második esetben, ahol, értelemszerűen, a függőleges, illetve vízszintes irányú védelem megfelel a 13E. szabály (4) bekezdésében meghatározott minimális távolságoknak.

4 A vetített méreteket úgy kell használni, ahogyan azt a 3–8 ábrákon szemléltetett példák mutatják. A 7 és 8. ábra a PAc számításához mutatja a magasság mérését lejtős tetejű kettősfenék tartály esetén. A 9 és 10. ábra olyan eseteket mutat, ahol a PAs értékbe egy kettősfenék tartály részben vagy egészben beszámítható.

1. ábra – A hajó végein levő oldaltartály

minimális szélességének mérése

1. Keresztmetszet

2. Oldaltartály

3. Középtartály

4. Alapvonal

A PAc számításában figyelembe vett tartály esetében a w értéknek legalább 2 méternek kell lennie a tartály teljes hossza mentén.

2. ábra – A hajó végein levő kettősfenék tartály

minimális magasságának mérése

1. Keresztmetszet

2. Kettősfenék

3. Alapvonal

A h értéknek legalább 2 méternek vagy B/15-nek kell lennie, amelyik a kisebb, a PAs számításában figyelembe vett tartály teljes hossza mentén.

3. ábra – PAc és PAs számítása

hajóközépen levő kettősfenék tartály esetén

1. Keresztmetszet

Ha hdb legalább 2 m vagy B/15, amelyik kisebb, a tartály teljes hossza mentén, akkor

PAc = hdb × kettősfenék tartály hossz × 2

PAs = B × kettősfenék tartály hossz

Ha hdb kisebb, mint 2 m vagy B/15, amelyik kisebb, akkor

PAc = hdb × kettősfenék tartály hossz × 2

PAs = 0

4. ábra – PAc és PAs számítása

a hajó végein levő kettősfenék tartály esetén

1. Keresztmetszet

Ha hdb legalább 2 m vagy B/15, amelyik kisebb, a tartály teljes hossza mentén, akkor

PAc = hdb × kettősfenék tartály hossz × 2

PAs = B × kettősfenék tartály hossz

Ha hdb kisebb, mint 2 m vagy B/15, amelyik kisebb, akkor

PAc = hdb × kettősfenék tartály hossz × 2

PAs = 0

M1MARP01_21

ábra – PAc és PAs számítása
hajóközépen levő oldaltartálynál
    Felülnézet
    Tartály hossza
    A – A metszet

 

ábra – PAc és PAs számítása
a hajó végén levő oldaltartálynál
    Felülnézet D –nél
    Tartály hossza
    A – A metszet
    B méret-élen mérve
    D méret-élen mérve

Ha W 2 méter vagy több Ha W 2 méter vagy több

PAc = D × tartály hossz × 2^* PAc = D × tartály hossz × 2*

PAs = W × tartály hossz × 2* PAs = b × tartály hossz × 2*

Ha W kisebb, mint 2 méter Ha W kisebb, mint 2 méter

PAc = 0 PAc = 0

PAs = W × tartály hossz × 2* PAs = b × tartály hossz × 2*

7. ábra – h mérése a PAc számításához

lejtős tetejű kettősfenék tartály esetén (1)

1. Keresztmetszet

PAc = h × kettősfenék tartály hossz × 2^*

8. ábra – h mérése a PAc számításához

lejtős tetejű kettősfenék tartály esetén (2)

1. Keresztmetszet

PAc = h × kettősfenék tartály hossz × 2^*

9. ábra – PAs számítása kettősfenék tartály esetén, ahol a medersori felhajlás nem határozható meg egyértelműen − amikor az oldaltartály rakománytartály

1. Középvonal

2. Rakománytartály

3. Rakománytartály

4. Kettősfenék

Ha h kisebb, mint 2 méter vagy B/15, amelyik a kisebb, bárhol a tartály hossza mentén, de hdb legalább 2 méter, vagy B/15, amelyik a kisebb, a tartály teljes hossza mentén, a 2b szélességen belül, akkor:

PAs = 2b × rakománytartály hossz

10. ábra – PAs számítása kettősfenék tartály esetén, ahol a medersori felhajlás nem határozható meg egyértelműen − amikor az oldaltartály elkülönített ballaszttartály vagy légtér

1. Középvonal

2. Elkülönített ballaszttartály

3. Rakománytartály

4. Kettősfenék

PAs = B × rakománytartály hossz

3. függelék

Egyenrangú rendelkezések olaj szállítására

vegyianyag-szállító tartályhajóban^*

1 A MARPOL 73/78 I. mellékletének 1. szabály (4) bekezdése közvetve úgy rendelkezik, hogy amikor egy, a MARPOL 73/78 I. mellékletének hatálya alá tartozó anyagot szállítanak egy vegyianyag-szállító tartályhajó rakterében, akkor az I. melléklet vonatkozó követelményeit alkalmazni kell. Az ilyen követelmények alkalmazása céljából, az olajat szállító vegyianyag-szállító tartályhajónak, ha a 15. szabály (2) bekezdésében és (3) bekezdése (b) alpontjában foglalt követelményeik kielégítése gyakorlatilag megvalósíthatatlan, az alábbi, egyenrangú szabályoknak kell megfelelni, az I. melléklet 3. szabályával összhangban.

2 Egy vegyianyag-szállító tartályhajónak rendelkeznie kell egy érvényes Alkalmassági bizonyítvánnyal a Veszélyes vegyianyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelési kódexe vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

3 Egy vegyianyag-szállító tartályhajónak, a rakománytartályok területén belül, a következő felszerelésekkel kell rendelkeznie:

.1 olajos-víz leválasztó (szeparátor), amely képes 100 ppm-nél kisebb olajtartalmú folyadékot előállítani, a 16. szabály (6) bekezdésének megfelelően, és amely bizonyítottan megfelelő az I. mellékletben felsorolt anyagok mindegyikére, továbbá az alábbi táblázat szerinti minimális kapacitással rendelkezik:

Hordképesség (tonna) Szeparátor kapacitás

m3/óra)

Kisebb, mint 2.000 5

2.000 vagy több, de kisebb, mint 5.000 7.5

5.000 vagy több, de kisebb, mint 10.000 10

10.000 és afölött tonna hordképesség/1000;

.2 állandó jellegű, beépített szivattyú a szeparátoron átment, olajtartalmú folyadék hajón kívülre történő ürítésére, a szeparátor kapacitását nem meghaladó teljesítménnyel;

.3 tárolótartály a szeparátorból kikerülő olaj számára, felszerelve a megfelelő befogadó létesítménybe történő ürítéshez. A tároló tartály kapacitásának legalább a kirakodás után a rakománytartályban levő maradványok teljes mennyiségével kell azonosnak lenni, amelynek meghatározása a Szabályok az ártalmas anyagok kiürítési eljárásaira és berendezéseire „A” függelékének megfelelően történik;

.4 gyűjtőtartály a mosóanyagok összegyűjtésére. Gyűjtőtartálynak bármelyik rakománytartály kijelölhető.

4 A 3.1 pontban hivatkozott felszereléseknek az A.393(X) határozat feltételeinek megfelelően jóváhagyott típusúaknak kell lenniük.

5 Az olajos víz szeparátorból kikerült folyadéknak a hajón kívülre történő ürítéséhez, a kiürítő nyílásnak a vízvonal fölött kell lennie, a hajó legnagyobb terhelt merülésénél.

4. függelék

Kisátmérőjű csővezeték csatlakoztatása

a gyűjtővezeték szelephez

(Ábrafeliratok:)

1. partra

2. kisátmérőjű csővezeték

3. Felső fedélzet

4. rakomány vezeték

5. szivattyú tér

6. rakománytartály

7. raktéri szennyvíztartályból

5. függelék

A tengerbe történő ürítés ellenőrzésére szolgáló rész-átfolyású rendszer tervezésére, beépítésére

és üzemeltetésére vonatkozó specifikációk

1 Célkitűzés

1.1 Ennek a specifikációnak a célja, hogy részletes tervezési követelményrendszert valamint beépítési és üzemeltetési feltételeket biztosítson az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (MARPOL 73/78) I. melléklete 18 szabály (6) bekezdésének (e) alpontjában hivatkozott rész-átfolyású rendszerre vonatkozóan.

2 Alkalmazás

2.1 A meglevő olajszállító tartályhajók esetében, a MARPOL 73/78 I. mellékletének 18. szabály (6) bekezdés (e) alpontjával összhangban, a piszkos ballasztvíz és a rakterekből származó olajjal szennyezett víz a vízvonal alatt kiüríthető, amennyiben a kiáramló folyadék egy részét egy, a felső fedélzeten vagy afölötti helyen levő, jól hozzáférhető, állandó jellegű csővezetéken vezetik át, ahol az ürítési folyamat alatt a folyadék vizuálisan megfigyelhető, és a berendezés megfelel a Igazgatás által megállapított követelményeknek. Ezeknek a követelményeknek ennek a specifikációnak a szabályait minimumként kell tartalmazniuk.

2.2 A rész-átfolyású eljárás azon az elven alapul, hogy egy folyadékáram jellemző részének a megfigyelése egyenértékű a teljes folyadékáram megfigyelésével. Az alábbi szabályok kiterjednek a rész-átfolyású rendszer tervezésének, beépítésének és üzemeltetésének részleteire.

3 Általános rendelkezések

3.1 A rész-átfolyású rendszert úgy kell felszerelni, hogy bármilyen, normál üzemi körülmények között hatékonyan tudja biztosítani a reprezentatív mintát a kiürített folyadékból, annak vizuális megfigyeléséhez.

3.2 A rész-átfolyású rendszer sok tekintetben hasonló az olajkiürítés ellenőrző és szabályozó rendszernek a mintavételi részéhez, azzal a különbséggel, hogy az utóbbiaktól független szivattyú- és csővezeték rendszerrel kell rendelkeznie, vagy a Igazgatás által elfogadott, egyenértékű, kombinált megoldással.

3.3 A rész-átfolyású rendszer megfigyelő egységét, az Igazgatás által elfogadott, könnyen hozzáférhető, védett helyen, a felső fedélzeten vagy afölött kell elhelyezni (pl. a szivattyútér bejáratánál). A rész-átfolyású rendszer megfigyelő egysége és az ürítési vezérlőállás közötti hatékony kommunikáció biztosítására tekintettel kell lenni.

3.4 A hajón kívülre történő ürítést szolgáló csőrendszer megfelelő szakaszaiból vett minta egy állandó jellegű csővezetéken keresztül jut a megfigyelő egységhez.

3.5 A rész-átfolyású rendszer a következő elemeket tartalmazza:

.1 mintavevő szondák;

.2 vízminta csőrendszere;

.3 minta tápszivattyú(k);

.4 megfigyelő berendezések;

.5 mintaürítő berendezés; továbbá, a mintavevő vezeték átmérőjétől függően;

.6 öblítő berendezés.

3.6 A rész-átfolyású rendszernek meg kell felelnie a vonatkozó biztonsági követelményeknek.

4 A rendszer felépítése

4.1 Mintavételi pontok

4.1.1 A mintavételi pontok elhelyezése:

.1 A mintavételi pontokat úgy kell elhelyezni, hogy biztosítani lehessen a megfelelő mintákat azokból a folyadékokból, amelyeket a vízvonal alatt, az üzemi ürítésre használt kifolyókon keresztül ürítenek ki.

.2 Amennyire lehetséges, a mintavételi pontokat olyan csőszakaszokon kell elhelyezni, ahol általában turbulens az áramlás.

.3 Lehetőség szerint, a mintavételi pontok hozzáférhető helyeken, az ürítési csőrendszer függőleges szakaszain legyenek.

4.1.2 Mintavevő szondák:

.1 A mintavevő szondát úgy kell elhelyezni, hogy a csőbe kb. egynegyed csőátmérőnyi mélyen nyúljon be.

.2 A mintavevő szonda tisztítás céljából könnyen kivehető legyen.

.3 A rész-átfolyású rendszerben minden szonda mellett egy záró szelepet kell elhelyezni kivéve, amikor a szonda a rakományvezetékbe van beépítve, ilyenkor két, sorosan elhelyezett záró szelepre van szükség a mintavezetékben.

.4 A mintavevő szondáknak korrózióálló és olajálló anyagból kell készülniük, továbbá megfelelő szilárdsággal, csatlakoztatással és megtámasztással rendelkezniük.

.5 A mintavevő szondák profilja olyan legyen, hogy a darabos szennyeződések ne tömíthessék el, továbbá a szonda végén ne keletkezzen nagy hidrodinamikai nyomás. Az 1. ábra a mintavevő szonda egy lehetséges, megfelelő beépítését ábrázolja.

.6 A mintavevő szonda furata ugyanakkora legyen, mint a mintavezeték névleges átmérője.

4.2 Mintavevő vezeték

.1 Amennyire csak lehetséges, a mintavezeték minél egyenesebb legyen a mintavételi pont és a megfigyelő egység között. Az éles kanyarokat és üregeket, ahol az olajmaradványok és üledékek összegyűlhetnek, kerülni kell.

.2 A mintavevő rendszernek biztosítania kell, hogy a vízminta a megfigyelő egységhez 20 másodperc alatt eljusson. A mintavezetékben az áramlási sebesség ne legyen kisebb, mint 2 m/s.

.3 A vezeték átmérője ne legyen kevesebb 40 mm-nél, ha nincs állandó öblítő berendezés, és 25 mm-nél, ha a 4.4 pontban részletezett nyomásos öblítő berendezés beépítésre került.

.4 A mintavezetéknek korrózióálló és olajálló anyagból kell készülni, továbbá megfelelő szilárdsággal, csatlakoztatással és megtámasztással rendelkeznie.

.5 Ahol több mintavételi hely van, ott a csövezést egy szelepszekrényhez kell csatlakoztatni, a minta tápszivattyú szívóoldalán.

4.3 Minta tápszivattyú

.1 A minta tápszivattyú kapacitása akkora legyen, hogy a vízminta áramlási sebessége a 4.2.2 pontban foglaltaknak megfeleljen.

4.4 Öblítő berendezés

.1 Ha a mintavezeték átmérője kisebb, mint 40 mm, akkor állandó csatlakozást kell biztosítani egy nyomás alatti tengervíz- vagy édesvíz vezetékre, amellyel a mintavezeték kiöblítése elvégezhető.

4.5 Megfigyelő egység

.1 A megfigyelő egységnek tartalmaznia kell egy kémlelő ablakkal ellátott megfigyelő kamrát. A kamra mérete akkora legyen, hogy lehetővé tegye a vízminta eső irányú, szabad áramlását és annak megfigyelését legalább 200 mm hosszon. Az Igazgatás egyenértékű berendezéseket is jóváhagyhat.

.2 A megfigyelő egységnek tartalmaznia kell egy szelepekkel ellátott megkerülő vezetéket, amelyben a mintaáram egy része a kamrát megkerülheti, hogy a kamrában lamináris áramlást lehessen létrehozni a megfigyeléshez.

.3 A megfigyelő egységet úgy kell kialakítani, hogy könnyen nyitható és tisztítható legyen.

.4 A megfigyelő kamra belseje fehér legyen, kivéve a hátfalat, amelynek a színét úgy kell megválasztani, hogy a vízminta minőségi változásának észlelését lehetővé tegye.

.5 A megfigyelő kamra alsó részét a vízminta összegyűjtésére tölcsérszerűen kell kialakítani.

.6 Egy vízminta kivételéhez és a megfigyelő kamrától független, szúrópróba jellegű megvizsgálásához csapot kell beépíteni.

.7 A vízminta vizuális megfigyeléshez a berendezést megfelelő világítással kell ellátni.

4.6 Minta kiürítő rendszer

.1 A megfigyelő egységből kijövő vízmintát, megfelelő átmérőjű, állandó vezeték segítségével a tengerbe vagy a szennyvíztartályba kell üríteni.

5 Üzemeltetés

5.1 Amikor piszkos ballasztvíz vagy más, olajjal szennyezett víz kiürítésére kerül sor a rakománytartályokból, a vízvonal alatti kiürítő nyíláson keresztül, a rész-átfolyású rendszernek a kiürítés alatt levő szennyvízből a mintát mindvégig biztosítania kell.

5.2 A vízminta megfigyelését különösen a kiürítés azon szakaszában kell végezni, amikor a szennyeződés megjelenésének a valószínűsége a legnagyobb. A kiürítési folyamatot azonnal le kell állítani, amint a mintában olajnyomok jelennek meg, vagy az olajtartalom mérő a megengedett határértéknél nagyobb olajtartalmat jelez.

5.3 Az öblítő berendezéssel ellátott rendszerek esetében a mintavezetéket az olajszennyezés megfigyelésekor ki kell öblíteni, továbbá ajánlatos a mintavezeték kiöblítése minden használat után is.

5.4 A rakomány és a ballaszt kezelésére vonatkozó utasításoknak, valamint a nyersolajos mosók és a tiszta ballaszttartályok, ha vannak, üzemeltetéséhez szükséges utasításoknak egyértelműen ismertetniük kell a rész-átfolyású rendszer használatát a ballaszt kiürítési- és raktéri szennyvíztartály lefejtési eljárásokhoz kapcsolódóan.

1. ábra – Rész-átfolyású rendszer mintavevő szondája

ÁRAMLÁS

IRÁNYA

6. függelék

Kiürítések tengeri platformokon

Ábrafeliratok:

1. „SZÁRAZ GÁZ”

2. DEHIDRÁLÁS

3. „NEDVES GÁZ”

4. GŐZ

5. KÚTBÓL

6. OLAJ/GÁZ SZEPARÁTOR

7. „NEDVES OLAJ”

8. „SZÁRAZ OLAJ”

9. DEHIDRÁLÁS (FWKO)

10. SZEPARÁTUM TÁROLÁS

11. PARTRA JUTTATÁS

12. VISSZANYERT OLAJ

13. ÜZEMI VÍZ

14. GENERÁTOROK, ÜZEMANYAG- TARTÁLYOK ÉS SZIVATTYÚK

15. OLAJ ÉS GÁZ FELDOLGOZÓ TEVÉKENYSÉG

MARPOL 73/78

ÉS

NEMZETI/REGIONÁLIS

SZABÁLYOK

16. GRAVITÁCIÓS SZÉTVÁLASZTÁS

17. GRAVITÁCIÓS SZÉTVÁLASZTÁS

18. GÉPTÉRI KIVEZETÉSEK

19. NYITOTT ÉS ZÁRT KIVEZETÉSEK

20. GRAVITÁCIÓS SZÉTVÁLASZTÁS

21. GRAVITÁCIÓS SZÉTVÁLASZTÁS

22. GÁZ FLOTÁCIÓS SZÉTVÁLASZTÁS

23. GÉPTÉRI KIÜRÍTÉS

24. TENGERI FELDOLGOZÁSI KIÜRÍTÉS

25. ÜZEMI VÍZ KIÜRÍTÉS

26. VÍZKISZORÍTÁSI VÍZ KIÜRÍTÉS

NEMZETI/REGIONÁLIS SZABÁLYOK

7. függelék

Útmutató alternatív szerkezeti vagy üzemeltetési intézkedések

jóváhagyására a MARPOL 73/78 I. melléklet, 13G. szabály

(7) bekezdésének a követelményei szerint

Előzmények

1 A MARPOL 73/78 I. melléklete 14.G szabályának (4) bekezdése meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a meglevő, 20.000 tonna hordképességű vagy afölötti olajszállító tartályhajókra valamint a 30.000 tonna hordképességű vagy nagyobb olajtermék-szállító tartályhajókra kell alkalmazni annak érdekében, hogy csökkenjen az olaj véletlenszerű kiömlésének veszélye, ütközés vagy megfeneklés esetén. A 13G. szabály (7) bekezdése megengedi más, alternatív megoldások elfogadását, amennyiben az ilyen megoldások legalább azonos szinttű védelmet nyújtanak az olajszennyezés ellen, ütközés vagy zátonyra futás esetén, és a Szervezet által kidolgozott ajánlások alapján az Igazgatás ezeket jóváhagyja.

Az alábbi útmutatások meghatározzák azt a követelményrendszert, amellyel az alternatív berendezések megfelelő volta megállapítható. Az útmutató kidolgozása idején a MEPC által jóváhagyott módszereket a függelék tartalmazza.

Egyéb alternatív megoldásokat a MEPC a berendezések szennyezést megakadályozó és biztonsági jellemzőinek mérlegelése után hagyhat jóvá.

Alkalmazhatóság

2 Ezek az útmutatások az olyan, 20.000 tonna hordképességű vagy afölötti olajszállító tartályhajókra valamint a 30.000 tonna hordképességű vagy nagyobb olajtermék-szállító tartályhajókra vonatkoznak, amelyeknek nem kell megfelelni a 13F. szabálynak, és nem elégítik ki a (c) alpontjában foglalt követelményeket.

Működési követelmények

3 A véletlenszerű olajkiömlés elleni minimális védelmet a 13G. szabály (4) bekezdése szabályozza, amely kimondja, hogy azoknak a tartályhajóknak, amelyekre a 13G. szabály vonatkozik, olaj szállítására nem használt oldaltartályokkal vagy kettősfenék terekkel kell rendelkezniük, továbbá ki kell elégíteniük a 13E. szabály (4) bekezdésének követelményeit a szélességre és magasságra vonatkozóan, lefedve az Lt legalább 30%-át a hajó teljes oldalmagasságában mindkét oldalon, vagy a vetített fenék-felület legalább 30%-át az Lt hosszon belül, ahol Lt a 13E. szabály (2) bekezdése szerinti érték. A 13G. szabály (7) által megengedett alternatív megoldásoknak ütközéskor vagy zátonyra futáskor legalább ezt a védelmi szintet kell biztosítani az olajszennyezés ellen. Az egyenértékűséget az alábbi, 4. és 5. pontban közölt számításokkal kell megállapítani.

Sérülési és kiömlési kritériumok

4 Az olajkiömlést ennek az útmutatónak az 5.1 alpontjában megnevezett sérülési esetekre vonatkozóan kell kiszámítani. Az elméleti kiömlés számítását a 4.1, 4.2 és 4.3 alpontok szerinti feltételek mellett, az 5.2, 5.3 és 5.4 alpontokban meghatározott eljárásoknak megfelelően kell elvégezni. Az ilyen módon megállapított elméleti kiömlést elosztva a hajó által az eredeti elrendezésnek megfelelően szállított rakomány mennyiségével, és az eredményt százalékban kifejezve, megkapjuk a hajóra vonatkozó egyenértékű olajkiömlési számot (EOS), a 4.1, 4.2 és 4.3 alpontokban részletezett feltételek mellett.

4.1 Az EOS számot a meglevő hajókra a legnagyobb merülési jelhez tartozó terhelés és nulla trimm mellett, azonos sűrűségű, a tartályok 98%-os töltöttségét jelentő rakomány figyelembe vételével kell kiszámítani. Ez a számítás meghatározza az alap EOS számot, valamint a rakományolaj névleges sűrűségét, amelyet a 4.2 és 4.3 pontok által megkövetelt számításokban használni kell.

4.2 Egy második EOS számot arra az esetre kell kiszámítani, amikor a hajó a 13G. szabály (4) bekezdésében említett, nem rakomány céljára szolgáló oldaltartályokkal rendelkezik.

4.3 Egy harmadik EOS számot a kiválasztott alternatív megoldásra kell kiszámítani, és ez nem haladhatja meg a 4.2 alpont szerint kiszámított EOS számot, továbbá nem lehet nagyobb a 4.1 alpontnak megfelelően meghatározott EOS szám 85%-ánál.

4.4 Az EOS szám meghatározása szempontjából a rakománytartályok hosszirányú kiterjedésén belül levő olajüzemanyag-tartályokat rakományolaj tartályoknak kell tekinteni.

Az elméleti olajkiömlés kiszámításának metodikája

5 Az ebben a pontban részletezett módszert kell alkalmazni a 4. pont szerinti EOS szám meghatározáshoz.

5.1 Sérülési esetek

Az EOS szám meghatározásakor az alábbi sérülési eseteket kell figyelembe venni, valamennyi olajtartályra vonatkozóan.

5.1.1 Oldalsérülés

Hosszirányú kiterjedés lc = 1/3L2/3 vagy 14.5 m, amelyik a kisebb

Keresztirányú kiterjedés tc = B/5 vagy 11.5 m, amelyik a kisebb

Függőleges kiterjedés vc = alapvonaltól felfelé, határ nélkül

5.1.2 Fenéksérülés

Hosszirányú kiterjedés ls = 0.2L

Keresztirányú kiterjedés bs = B/6 vagy 10 m, amelyik a kisebb,

de nem kisebb, mint 5 m

Függőleges kiterjedés vs = B/15

5.2 Kiömlés meghatározása oldalsérülés esetén

Az oldalsérülés esetén a kiömlés számítását az alábbiak szerint kell elvégezni:

A rakománytartályok mellső és hátsó végpontjai közötti távolság = Lt (m)

Az i-edik tartály hossza = li (m)

A tartály határoló fal távolsága az oldallemeztől = si (m)

Az i-edik tartályban levő rakomány mennyisége = Ví (m3)

Oldalsérülés hossza az 5.1.1 pontnak megfelelően = lc (m)

A sérülés keresztirányú kiterjedése az 5.1.1 pont szerint = tc (m)

Hosszirányban a sérülés elhelyezkedésének egyenletes eloszlását vesszük alapul.

Az oldalsérüléskor az i-edik tartály sérülésének valószínűségi tényezője:

(li + lc)

qci = (1 – si/tc) ⎯⎯⎯⎯

(Lt + lc)

(1 – si/tc) ≥ 0 kell legyen

A teljes elméleti kiömlés oldalsérülés esetén

Oc = Σ qci ⋅ Vi

Ez a számítási módszer tetszőleges számú- és méretű oldalsó ballaszttartály beszámítását biztosítja, és figyelembe veszi a rakománytartály méretének hatását is. Ugyancsak számításba veszi annak kockázatát, hogy egy hosszválaszfal sérül meg, és a középső tartályokból történik kifolyás.

5.3 Kiömlés meghatározása fenéksérülés esetén

A fenéksérülés esetén a kiömlés számítását az alábbiak szerint kell elvégezni:

A rakománytartályok mellső és hátsó végpontjai közötti távolság = Lt (m)

A rakománytartály terület szélessége = Bi (m)

Az i-edik tartály hossza = li (m)

Az i-edik tartály szélessége = bi (m)

A kettősfenék magassága = hi (m)

Az i-edik tartályban levő rakomány mennyisége = Ví (m3)

Fenéksérülés hossza az 5.1.2 alpontnak megfelelően = ls (m)

A fenéksérülés szélessége az 5.1.2 pont szerint = bs (m)

A fenéksérülés függőleges kiterjedése az 5.1.2 pont szerint = vs (m)

A fenéksérüléskor az i-edik tartály sérülésének valószínűségi tényezője:

(li + ls)(bi + bs)

qsi = (1 –hi/vs) ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯

(Lt + ls) (Bi + bs)

(1 – hi/vs) ≥ 0 kell legyen

A rakomány névleges sűrűsége a 4. pont szerint = pc (t/m3)

A tengervíz sűrűsége (általában 1.025) = ps (t/m3)

Terhelt merülés = d (m)

A rakomány folyadékoszlop magassága a tartályfenék fölött = hc (m)

A semleges gáz rendszer legmagasabb normál túlnyomása = Δp (bar)

(általában 0.05 bar)

Átmeneti veszteség határértéke, hullámzás és árapály hatások = 1.1

Gravitációs gyorsulás szabványos értéke g = 9.81 m/s2

A hidrosztatikus túlnyomás miatti kiömlési tényező az i-edik tartályban

(ps (d – hi)g – 100Δp)

qhi = 1 − ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯

1.1pc ⋅ hc ⋅ g

qhi ≥ 0 kell legyen

Kifolyás az i-edik tartályból

Osi = qsi ⋅ qhi ⋅ Vi

A teljes elméleti kifolyás a fenék sérülése esetén

Os = Σ qsi ⋅ qhi ⋅ Vi

Amennyiben a hajó kettősfenékkel rendelkezik, akkor az ilyen kettősfenék fölötti tartályok esetében a számított kiömlés az érintett kettősfenék tartályok kapacitásának 50%-ával csökkenthető, de a csökkentés semmilyen esetben sem haladhatja meg a tartályokból történő kiömlés számított értékének 50%-át.

5.4 A teljes kiömlés kiszámítása egy oldalsó vagy fenéksérülés esetén

A teljes elméleti kiömlés meghatározásához az 5.2 és 5.3 alpontok szerint kiszámított kiömlést az alábbiak szerint kell kombinálni:

Otot = 0.4Oc + 0.6Os

Kiömlés-csökkentő megoldások

6 A 13G. szabály (7) bekezdésének megfelelően engedélyezett alternatív, kiömlés-csökkentő megoldások közé tartozhat egy olyan önálló módszer vagy különböző módszerek kombinációja, amely ütközés, zátonyra futás vagy mindkettő egyidejű bekövetkezése esetén védelmet biztosít. Az MEPC által jóváhagyott megoldásokat a függelék tartalmazza.

Egyéb megoldásokat a Szervezet elfogadhat. Az elfogadáshoz, ezeket, azon túlmenően, hogy meg kell felelniük a 4 és 5. pontokban foglalt követelményrendszernek, miden egyes esetben ki kell értékelni általános üzemeltetési és biztonsági szempontokból is. Ilyen megoldás esetén különösen tekintettel kell lenni arra, hogy

ne tegye ki a tartályhajót, sérülésmentes körülmények között, elfogadhatatlan mértékű igénybevételnek, és esetleges sérüléskor azt ne súlyosbítsa;

ne fokozza a tűz és robbanásveszélyt.

Üzemeltetési utasítás

7 A hajóparancsnoknak rendelkeznie kell egy, az Igazgatás által jóváhagyott üzemeltetési utasítással, amely világosan leírja azokat az üzemi feltételeket, amelyek ezeknek az útmutatásoknak a betartásához szükségesek. Az üzemeltetési utasítást tartalmazhatja egy külön kézikönyv, de belefoglalható a hajó meglevő fedélzeti kézikönyvébe is. Az utasításnak meg kell jelölnie a jóváhagyott terhelési feltételeket, beleértve a részterhelés feltételeit, valamint az ezek biztosításához szükséges ballaszttolási módokat. A üzemeltetési utasításnak tartalmaznia kell továbbá a semleges gáz rendszer használatával kapcsolatos tudnivalókat, valamint a vonatkozó trimm, terhelés és stabilitási információkat.

Az IOPP Bizonyítvány/függelék bejegyzései

8 Az IOPP Bizonyítvány/függelék tartalmazzon azonosító bejegyzést a 13G. szabály (7) bekezdésének megfelelően jóváhagyott szerkezeti és üzemi rendszabályokra, valamint a jóváhagyott üzemeltetési utasításokra vonatkozóan.

Függelék

Elfogadott alternatív megoldások

a MARPOL 73/78 I. mellékletének 13G. szabály (7) bekezdése alapján

Ez a függelék részletes követelményeket tartalmaz azokra a megoldásokra vonatkozóan, amelyek a MEPC által alternatívaként elfogadhatók a MARPOL 73/78 I. melléklet 13G. szabály (7) bekezdésének rendelkezései alapján. A kidolgozás időpontjában ez a függelék még csak egy elfogadott megoldást tartalmaz.

Követelmények a rakománytartályoknak a hidrosztatikus

egyensúly alkalmazása szerinti töltéséhez

A hidrosztatikus egyensúly szerinti töltés azon az elven alapszik, hogy a rakománytartály fenekén ható nyomás, amely a rakomány folyadékoszlop magasságából és a felette lévő üres tér semleges gáz túlnyomásából tevődik össze, egyenlő lehet, vagy kisebb, mint a külső vízoszlop hidrosztatikus nyomása, így a fenék sérülése esetén nem történik olajkiömlés.

A fenti követelménynek megfelelően töltött tartályokban a rakomány maximális szintje az alábbi egyenletből határozható meg:

hc ⋅ pc ⋅ g + 100Δp ≤ (d – hi) ⋅ ps ⋅ g

ahol

hc az elfogadható maximális rakományszint a tartályokban,

a rakománytartály aljától mérve (m)

pc az aktuális rakomány sűrűsége (t/m3)

d a hajó merülése (m)

hi A tartályfenék magassága a gerinc felett (m)

Δp a semleges gáz rendszerben a normál túlnyomás

maximális értéke bar-ban (általában 0.05 bar) (bar)

ps a tengervíz sűrűsége (t/m3)

g a gravitációs gyorsulás szabványos értéke (g = 9.81 m/s2)

A merülés növelésére az elkülönített ballaszttartályokban is szállítható ballaszt. Ezzel, a hidrosztatikus egyensúly követelményei és a kijelölt merülési vonalak által megengedett merülési határok között, a rakománytartályok töltése növelhető.

A hidrosztatikus egyensúly módszerének alkalmazására szolgáló berendezéseket és eljárásokat az Igazgatásnak jóvá kell hagynia. A jóváhagyása alapja egy, a rendszerre vonatkozó specifikáció és dokumentáció, amelynek az alábbiakat is tartalmaznia kell:

.1 számítások annak igazolására, hogy a jóváhagyott terhelési esetekben egyik tartályban sem lép fel rezonancia a rakomány hosszirányú lengésének saját frekvenciája és a hajó bukdácsolásának saját frekvenciája között, továbbá a rakomány keresztirányú lengésének saját frekvenciája és a hajó dülöngélésének saját frekvenciája között. Ebben az értelemben „rezonancia fellépésének” kell tekinteni, ha a rakomány hosszirányú lengésének saját frekvenciája a hajó bukdácsolása saját frekvenciájának 60–130% tartományába esik, illetve a rakomány keresztirányú lengésének saját frekvenciája a hajó dülöngélés saját frekvenciájának 80–120% tartományán belül van. Abban az esetben, ha a rakomány és a hajó mozgása között rezonancia lép fel, akkor a rezonancia miatti folyadéklengésből származó nyomást meg kell becsülni, és igazolni kell, hogy a szerkezet elegendő szilárdsággal rendelkezik a folyadéklengés okozta nyomással szemben;

.2 intakt- és sérült hajóra vonatkozó stabilitási számítások, figyelembe véve a szabad folyadékfelszín hatást. Mindamellett, a sérülés esetére vonatkozó stabilitásszámítások elvégzése csak az 1. szabály (6) bekezdésében megjelölt hajók esetében követelmény.

Ha a balesetkor előforduló kiömlés csökkentésének követelményeit a hidrosztatikus egyensúly módszerének csak a tartályok egy részénél való alkalmazásával is ki lehet elégíteni, akkor erre a célra elsősorban az oldaltartályokat kell használni, amellyel egyrészt az oldaltartályokból történő kifolyás csökkentése biztosítható, oldalsó sérülés esetén, másrészt minimálisra csökkenthető a középső tartályok részleges töltéséből származó folyadéklengés.

Több kikötőt érintő be- és kirakodással való működés esetén, ha a hidrosztatikus egyensúly módszerét használják, akkor a raktéri oldalhosszúság legalább 30%-át kitevő tartályt az utolsó berakodási helyig üresen kell hagyni, vagy az első kirakodási helyen ki kell üríteni.

A hiteles résztöltés felmérési jegyzőkönyveket a hajón kell tartani és legalább három évig megőrizni.

8. függelék

Ideiglenes útmutató olajszállító tartályhajók alternatív tervezési és építési módjainak jóváhagyására a MARPOL 73/78 I. melléklet, 13F. szabály (5) bekezdésének követelményei szerint

Bevezetés

1 Ennek az Ideiglenes Útmutatónak (a továbbiakban: Útmutató) a célja egy nemzetközi szabvány biztosítása az olajszállító tartályhajók alternatív tervezési és építési módjainak kiértékelésére és jóváhagyására a MARPOL 73/78, I. melléklet 13F. szabály (5) bekezdésének megfelelően.

2 Az Útmutató alapelve, hogy összehasonlítja az alternatív olajszállító tartályhajó szerkezeti törése vagy zátonyra futása esetén várható olajkiömlést a referenciaként szolgáló, a 13F. szabály (5) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő kettősfalú konstrukcióval, egy számított szennyezés-megelőzési index alapján.

3 A 13F. szabály (3) bekezdésének megfelelő, kettősfalú tartályhajók viselkedése az olajkiömlés tekintetében különböző lehet. A rakománytartályok hosszirányú felosztásának a hajótest belső átfúródása esetén van jelentős hatása az olajkiömlésre. A referenciaként kiválasztott kettősfalú konstrukciók viselkedése az olajkiömlés szempontjából kedvező.

4 Az olajkiömlés meghatározása valószínűségi módszereken és a tartályhajó balesetekről rendelkezésre álló, leghasználhatóbb statisztikai adatokon alapszik. Az Útmutató újraértékelésére akkor kerülhet sor, ha a tartályhajó balesetekről több információ áll majd rendelkezésre, és az Útmutató alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok már összegyűltek.

5 Az apálynak a zátonyra futott hajóból történő olajkiömlésre kedvezőtlen a hatása, és az Útmutató ezt számításba veszi. Az 5. szakaszban meghatározott árapály értékek valódi, közepes árapályváltozásokat képviselnek, amelyek megmutatják az árapály hatását az olajkiömlésre, zátonyra futott hajó esetén.

1 Általános rész

1.1 A MARPOL 73/78 I. mellékletének 13F. szabálya meghatározza a szerkezeti követelményeket a 600 tonna hordképességű és afölötti új tartályhajókra, amelyekre az építési szerződést 1993. július 6-án vagy azt követően kötötték. A szabály (3) bekezdése az 5.000 tonna hordképességű és annál nagyobb tartályhajók esetében megköveteli a kettősfalú konstrukciót. A különböző, részletes követelmények és az engedélyezett kivételek a szabályban megtalálhatók.

Az szabály (5) bekezdése meghatározza azokat az egyéb megoldásokat, amelyek a kettősfalú konstrukció alternatívájaként elfogadhatók, amennyiben az ilyen megoldások legalább azonos szinttű védelmet nyújtanak az olajszennyezés ellen, ütközés vagy zátonyra futás esetén, és a Szervezet által kidolgozott ajánlások alapján az MEPC ezeket elvben jóváhagyja.

1.2 Ezt az Útmutatót kell használni annak megállapítására, hogy az 5.000 tonna hordképességű vagy afölötti olajszállító tartályhajók alternatív konstrukciója az ütközéskor vagy zátonyra futáskor bekövetkező olajkiömlés megelőzése szempontjából elfogadható-e, a MARPOL 73/78, I. melléklet, 13F. szabály (5) bekezdésének megfelelően.

1.3 Bármely alternatív konstrukciójú olajszállító tartályhajó esetében, amely nem felel meg a 13F. szabály (3) vagy (4) bekezdésének, az olajkiömlési viselkedésre vonatkozóan egy tanulmányt kell készíteni, ennek az Útmutatónak a 4–6 pontjaiban előírtaknak megfelelően.

1.4 A tanulmánynak egy, legalább négy különböző méretű hajóból álló, teljes hajó méretsorozatra ki kell terjedni, hacsak nem egy korlátozott méretű hajókból álló sorozatra kérik a jóváhagyást. A referencia adatokat négy kettősfalú konstrukcióra vonatkozóan a 7. szakasz tartalmazza.

1.5 A rakományolaj kiömlésének kiértékelését az alternatív konstrukcióra vonatkozóan az „E” olajszennyezés-megelőzési index kiszámításával kell elvégezni, ennek az Útmutatónak a 4. pontjában közölteknek megfelelően.

1.6 Az Útmutató szerinti, olajkiömlés meghatározására szolgáló, valószínűségi módszer tartályhajók rendelkezésre álló baleseti statisztikáin alapul. További statisztikai anyagok gyűjtésével az 5.2 pontban meghatározott sérülési sűrűség-eloszlási függvények időről időre felülvizsgálandók.

1.7 Alapvetően, és amennyire csak lehetséges, a 13F. szabály (3) bekezdésének
(d)–(f) alpontjait, valamint (6) és (8) bekezdését szintén alkalmazni kell az alternatív konstrukciókra. A 13F. szabály (9) bekezdésének követelményei ugyancsak vonatkoznak az alternatív tervezésű hajókra. Ezeken kívül új konstrukció esetén, kockázati analízis segítségével bizonyítani kell, hogy a vizsgált megoldás megfelelő biztonsági szintet garantál. Az ilyen elemzésnek az alternatív konstrukcióval kapcsolatos minden kockázati elemre ki kell terjednie, és bizonyítani kell, hogy a konstrukció biztonságos megoldást nyújt ezekkel szemben.

2 Alkalmazhatóság

2.1 Ez az Útmutató a módosított, 1974. évi SOLAS Egyezmény II-2 fejezet 42. szabályának megfelelően acélból vagy más, egyenértékű anyagból készült olajszállító tartályhajók alternatív konstrukciójának elbírálására vonatkozik. Azoknak a tartályhajóknak a terveit, amelyeket más anyagból szándékoznak építeni, vagy amelyek újdonságokat tartalmaznak (pl. nemfémes anyagokat), vagy ütközéselnyelő berendezéseket, külön kell vizsgálni.

2.2 Ennek az Útmutatónak a jóváhagyási eljárását olajszállító tartályhajókra kell alkalmazni, egészen 350.000 tonna hordképességig. Ennél nagyobb méret esetén a jóváhagyási eljárás speciális megfontolást igényel.

3 Alternatív tartályhajó tervek jóváhagyási eljárása

3.1 Egy, a MARPOL 73/78 Egyezményben szerződő fél Igazgatásának, amikor felkérik egy alternatív tartályhajó terv jóváhagyására, a 13F. szabálynak való megfelelőség tekintetében, először ki kell értékelnie az előterjesztett tervet, és meg kell győződnie arról, hogy a konstrukció megfelel ennek az Útmutatónak és a MARPOL 73/78 I. melléklet egyéb, vonatkozó szabályainak. Ezután az Igazgatásnak a tervezetet, az azt alátámasztó dokumentációval és a saját értékelő jelentésével együtt, be kell nyújtania a Szervezethez, a tervkoncepciónak – mint a 13F. szabály (3) bekezdése szerinti követelmények hatálya alá eső alternatívának – a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság (MEPC) általi kiértékelésére és jóváhagyására. Egy, a 13F. szabály (5) bekezdésének a hatálya alá tartózó olajszállító tartályhajó építésére csak akkor adható engedély, ha a tervkoncepciót az MEPC elvben jóváhagyta.

3.2 Az Igazgatásnak és a Szervezetnek benyújtott folyamodványnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

.1 Az alternatív tervkoncepció részletes specifikációja.

.2 A tartályrendszer alapvető tervei és, ahol szükséges, a teljes hajót ábrázoló rajzok.

.3 Az olajkiömlésre vonatkozó tanulmány, az 1.3–1.5 pontoknak megfelelően.

.4 Kockázatelemzés az 1.7 pont szerint.

.5 Az olajkiömlésre vonatkozó valószínűségi analízishez használt számítási módszer vagy számítógépi program, hogy az Igazgatás meggyőződhessen a kapott eredmények kielégítő voltáról. A számítógépi program ellenőrzéséhez lásd a 6.2 pontot.

Szükség esetén bármely egyéb információ benyújtása kérhető.

3.3 A 3.1 és 3.2 pontokban meghatározott, a tervkoncepcióra vonatkozó jóváhagyási eljáráson túlmenően, a végleges gyártási terveket is jóvá kell hagynia azon állam Igazgatásának, amelynek a lobogója alatt a tartályhajó hajózni fog. Ennek során meg kell győződnie arról, hogy a tervek megfelelnek ennek az Útmutatónak és a MARPOL 73/78 I. melléklete egyéb, vonatkozó szabályainak. Ebbe bele kell, hogy tartozzanak az 5.1.5.10 pontban hivatkozott túlélési szempontok is.

3.4 Bármely jóváhagyott tervkoncepció ismételt megfontolást igényel, ha az Útmutató módosításra került.

4 Olajkiömlés elemzés

4.1 Általános rész

4.1.1 Egy tartályhajó konstrukció olajszennyezés megelőzési képességét egy dimenziónélküli, olajszennyezés megelőzési index, „E”, fejezi ki, amely három olajkiömlési paraméter függvénye: „nulla olajkiömlési valószínűség”, „közepes olajkiömlés” és „rendkívüli olajkiömlés”. Az olajkiömlési paramétereket az 5. szakaszban részletezett sérülési körülmények teljes körében, minden elképzelhető sérülési esetre meg kell határozni.

4.1.2 A három olajkiömlési paramétert az alábbiak szerint kell meghatározni:

Nulla olajkiömlés valószínűsége. Ez a paraméter azt fejezi ki, hogy a tartályhajóból, ütközéskor vagy zátonyra futáskor semennyi olaj nem jut ki. Ha pl. a paraméter 0.6-tal egyenlő, ez azt jeleni, hogy az ütközéses vagy zátonyra futásos balesetek 60%-a során nem várható olajkiömlés.

Közepes olajkiömlési tényező. A közepes olajkiömlési tényező az összes olajkiömlések és valószínűségük szorzatainak az összege. A közepes olajkiömlési tényezőt a 98%-os töltöttséghez tartozó teljes olajrakomány kapacitás hányadosaként fejezzük ki.

Rendkívüli olajkiömlési tényező. A rendkívüli olajkiömlési tényező meghatározása úgy történik, hogy miután az összes kiömlési eset mennyiségeit növekvő sorrendbe rendeztük, a 0.9 és 1.0 halmozott valószínűség közötti kiömlési mennyiségek és a hozzájuk tartozó valószínűségek szorzatát összeadjuk. Az így kapott értéket 10-el szorozzuk. A rendkívüli olajkiömlési tényezőt a 98%-os töltöttséghez tartozó teljes olajrakomány kapacitás hányadosaként fejezzük ki.

4.1.3 Általában egy alternatív terv koncepcionális jóváhagyásához a hajó túlélési képességének vizsgálata nem követelmény. Mindamellett, a terv speciális tulajdonságaitól függően, esetenként megkövetelhető.

4.2 Szennyezés-megelőzési index

A szennyezés elleni védettség szintjét, ütközés vagy zátonyra futás esetén, összehasonlítva a kettősfalú referencia-konstrukcióval, az E szennyezés-megelőzési index számításával kell meghatározni, az alábbiak szerint:

P0 0.01 + OMR 0.025 + OER

E = k1 ⎯⎯ + k2 ⎯⎯⎯⎯⎯ + k3 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯ ≥ 1.0

POR 0.01 + OM 0.025 + OE

ahol

k1, k2 és k3 súlytényezők, az alábbi értékekkel:

k1 = 0.5

k2 = 0.4

k3 = 0.1

P0 = a nulla olajkiömlés valószínűsége az alternatív konstrukcióra

OM = közepes olajkiömlési tényező az alternatív konstrukcióra

OE = rendkívüli olajkiömlési tényező az alternatív konstrukcióra

P0R, OMR és OER a megfelelő paraméterek az ugyanakkora rakományolaj kapacitású, duplafalú referencia-konstrukcióra vonatkozóan, a 7. pontban foglaltak szerint.

4.3 A kifolyási tényezők kiszámítása

A P0, OM és OE kifolyási tényezőket az alábbiaknak megfelelően kell számítani:

A nulla kifolyás valószínűsége, P0:

P0 = Σ Pi ⋅ Ki

i=1

ahol

i a vizsgált egyes rekeszeket vagy rekeszcsoportokat jelöli,

és i = 1-től fut i = n-ig

Pi annak a valószínűségét mutatja, hogy csak a vizsgált rekesz

vagy rekeszcsoport sérül meg

Ki értéke 0, ha van olajkiömlés bármelyik sérült i rakománytérből.

Ha nincs olajkiömlés, akkor Ki = 1.

Közepes olajkiömlési tényező, OM:

n Pi ⋅ Oi

OM = Σ ⎯⎯⎯

i=1 C

ahol

Oi = kombinált olajkiömlés (m3) az összes sérült i rakománytérből

C = teljes rakományolaj kapacitás 98%-os töltésnél (m3)

Rendkívüli olajkiömlési tényező, OE:

Pie ⋅ Oie

OE = 10 ⋅ (Σ ⎯⎯⎯ )

ahol az „ie” index képviseli a 0.9 és 1.0 halmozott valószínűségi értékek közé eső rendkívüli kifolyási eseteket, az összes eset 6.1 pontban meghatározott rendezése után.

5 Feltevések az olajkiömlési tényezők kiszámításához

5.1 Általános rész

5.1.1 Az olajkiömlési tényezők számítása során ebben a fejezetben meghatározott feltevéseket kell alkalmazni

5.1.2 Az olajkiömlési tényezőket külön-külön kell kiszámítani ütközésre és zátonyra futásra, majd kombinálni az alábbiak szerint:

a számított érték 0.4-szerese ütközésre, plusz

a számított érték 0.6-szorosa zátonyra futásra.

5.1.3 Zátonyra futásnál külön számítást kell készíteni 0 m, 2 m és 6 m apály figyelembevételével. Mindamellett nem szükséges a hajó maximális merülésének 50%ánál nagyobb apállyal számolni. A zátonyra futás esetére meghatározott kifolyási tényezőnek egy súlyozott átlagnak kell lennie, az alábbiak szerint számolva:

0,4—0 m apály esetén

0,5—2 m apály esetén

0,1—6 m apály esetén

5.1.4 A sérülési eseteket és a hozzájuk tartozó valószínűségi tényezőket a sérülési sűrűség eloszlási függvény alapján kell meghatározni, az 5.2 pontban meghatározottak szerint.

5.1.5 Az alábbi általános feltevések a kifolyási tényezők meghatározására alkalmazandók:

.1 A hajót úgy kell tekinteni, hogy az a kijelölt, maximális merülési vonalnak megfelelő terheléssel, nulla trimm mellett, oldaldőlés nélkül úszik, és a szállítmány sűrűsége a tartályok 98%-os töltését eredményezi.

.2 Minden ütközési esetben azt kell feltételezni, hogy minden sérült tartály teljes tartalma a tengerbe ömlik, hacsak nem bizonyítható ettől különböző fejlemény.

.3 Minden megfeneklési esetben a hajót zátonyon levőként kell vizsgálni. A megfenekléskor feltételezett, árapályváltozás előtti merülést a megelőző, intakt merüléssel egyenlőnek kell tekinteni. Ha a hajó billenhet vagy felúszhat az olajkiömlésből eredően, akkor ezzel a végleges tervezési munkák során számolni kell.

.4 Általában a semleges gáz nyomását illetően 0.05 bar túlnyomással kell számolni.

.5 Megfeneklés esetén, az olajkiömlés számításánál a hidrosztatikus egyensúly elvét kell alkalmazni, és a sérülés helyét, a hidrosztatikai nyomások egyensúlyának és az ehhez kapcsolódó olajkiömlési számítások céljára, a rakománytartály legalacsonyabb pontján kell feltételezni.

.6 Azoknak a rakománytartályoknak az esetében, amelyeket a fenéklemez határol, a sérült tartály volumenének 1%-ával megegyező kiömlést kell feltételezni, a kezdeti, tengervízzel való vegyülés, valamint az áramlatok és hullámok dinamikus hatása miatt, hacsak nem bizonyítható ettől eltérő állapot.

.7 A sérült, nem rakomány céljára szolgáló tartályok esetében, amelyek részben vagy egészben sérült rakományolaj tartályok alatt helyezkednek el, azt kell feltételezni, hogy egyensúlyi helyzetben 50 térfogatszázalék olajat és 50 térfogatszázalék tengervizet tartalmaznak, hacsak nem bizonyítható ettől eltérő fejlemény.

.8 Ha szükséges, akkor az árapálynak, az áramlatoknak és a hullámzásnak az olajkiömlésre gyakorolt hatását modell vizsgálatokkal kell meghatározni.

.9 Az olyan hajóknál, amelyek az olajkiömlés csökkentésére a rakomány áthelyezését lehetővé tevő berendezésekkel vannak ellátva, az ilyen rendszer hatékonyságát számításokkal kell igazolni. Ezekhez a számításokhoz a sérülések helyét az 5.2 pont szerinti sérülési sűrűség- eloszlási függvénynek megfelelően kell felvenni.

.10 Ahol a 3.3 pontban említett végleges gyártási tervre vonatkozóan, illetve a 4.1.3 pontban említett speciális esetekben, sérült hajóra vonatkozó stabilitási számításokra van szükség, az alábbiakat kell betartani:

Minden sérülési esetre el kell végezni a stabilitásszámítást. Az elárasztás végső állapotában akkor tekinthető elégségesnek, ha a MARPOL 73/78 I. melléklete 25. szabály (3) bekezdésének a követelményei teljesülnek.

Ha a hajó nem tud megfelelni a 25. szabály (3) bekezdésében megfogalmazott túlélési követelményrendszernek, akkor az adott sérülési esetben valamennyi rakománytartályból 100%-os olajkiömlést kell feltételezni.

5.2 Sérülési feltevések

5.2.1 Általános rész, meghatározások

A sérülési feltevések, a valószínű olajkiömlési elemzéshez, az 5.2.2 és 5.2.3 alpontokban adottak, a sérülési sűrűség-eloszlási függvények formájában. Ezek a függvények úgy vannak kialakítva, hogy minden sérülési paraméter teljes valószínűsége 100%, azaz a görbék alatti terület minden esetben 1.0-el egyenlő.

A sérülés helye mindig a sérülés közepére vonatkozik. A sérülés helye és kiterjedése egy belső, vízszintes fenéken vagy függőleges válaszfalon azonosnak tekintendő a külső héjon levő, statisztikailag meghatározott sérüléssel.

A rekeszek határoló falain a sérülést négyszögletes formájúnak kell feltételezni, az 5.2.2 és 5.3.3 alpontokban meghatározott kiterjedéssel a héjon.

Az alábbi meghatározások az 5.2.2 és 5.2.3 pontokra vonatkoznak:

x = dimenziónélküli távolság a hátsó függélytől, a függélyek közötti hajóhosszhoz viszonyítva

y = a sérülés dimenziónélküli hosszirányú kiterjedése, a függélyek közötti hajóhosszhoz viszonyítva

zt = a behatolás dimenziónélküli keresztirányú kiterjedése, a hajó szélességéhez viszonyítva

zv = a behatolás dimenziónélküli függőleges kiterjedése, a hajó oldalmagasságához viszonyítva

zl = dimenziónélküli függőleges távolság az alapvonal és a zv függőleges kiterjedés középpontja között, az alapvonal és a fedélzet közötti távolsághoz viszonyítva (általában az oldalmagassággal egyenlő)

b = a fenék sérülésének dimenziónélküli, keresztirányú kiterjedése, a hajó szélességéhez viszonyítva

bl = a fenék sérülésének dimenziónélküli helyzete keresztirányban, a hajó szélességéhez viszonyítva.

5.2.2 Oldal sérülése ütközés következtében

Függvény a hosszirányú elhelyezkedésre:

fs1 = 1.0 0 ≤ x ≤ 1.0 esetén

függvény a hosszirányú kiterjedésre:

fs2 = 11.95 – 84.5y y ≤ 0.1 esetén

fs2 = 6.65 – 31.5y 0.1 < y ≤ 0.2 esetén

fs2 = 0.35 0.2 < y ≤ 0.3 esetén

függvény a keresztirányú behatolásra:

fs3 = 24.96 – 399.2 zt zt ≤ 0.05 esetén

fs3 = 9.44 – 88.8 zt 0.05 < zt ≤ 0.1 esetén

fs3 = 0.56 0.1 < zt ≤ 0.3 esetén

függvény a függőleges kiterjedésre:

fs4 = 3.83 – 11.1 zv zv ≤ 0.3 esetén

fs4 = 0.5 zv > 0.3 esetén

függvény a függőleges elhelyezkedésre:

fs5 = zl zl ≤ 0.3

fs5 = 5 zl – 1.0 0.25 < zl ≤ 0.50

fs5 = 1.50 0.50 < zl ≤ 1.00

Az fs1 , fs2, fs3, fs4 és fs5 függvények grafikonjait az 1 és 2. ábrák mutatják.

5.2.3 Fenék sérülése megfeneklés miatt

Függvény a hosszirányú elhelyezkedésre:

fb1 = 0.2 + 0.8x x ≤ 0.5 esetén

fb1 = 4x + 1.4 0.5 < x ≤ 1.0 esetén

függvény a hosszirányú kiterjedésre:

fb2 = 4.5 – 13.33y y ≤ 0.3 esetén

fb2 = 0.5 0.3 < y ≤ 0.8 esetén

függvény a függőleges behatolásra:

fb3 = 14.4 – 134 zv zv ≤ 0.1 esetén

fb3 = 1.1 0.1 < zv ≤ 0.3 esetén

függvény a keresztirányú kiterjedésre:

fb4 = 4.0 – 12b b ≤ 0.3 esetén

fb4 = 4.0 0.3 < b ≤ 0.9 esetén

fb4 = 12b – 10.4 b > 0.9 esetén

függvény a függőleges irányú elhelyezkedésre:

fb5 = 1.0 0 ≤ bl ≤ 1.0 esetén

Az f_b1, f_b2, f_b3, f_b4és f_b5függvények grafikonjait az 3 és 4. ábrák mutatják.

6 Valószínűségi módszer az olajkiömlés számítására

6.1 Sérülési esetek

6.1.1 Az 5.2 pontban meghatározott sérülési valószínűségi eloszlás-függvények felhasználásával a 4.3 pont szerinti, n számú, összes sérülési esetet ki kell értékelni, és az olajkiömlés mértéke szerinti növekvő sorrendbe állítani. Minden sérülési esetre ki kell számolni a halmozott valószínűségi értéket, amely a valószínűségek folyó összege a minimális kifolyást eredményező esettől kiindulva és haladva a maximális kifolyást képviselő sérülési esetig. A halmozott valószínűségnek minden sérülési esetre 1.0-nek kell lenni.

6.1.2 Minden sérülési esetben meg kell állapítani a sérülés következményeit a rakománytartályok határoló elemeit illetően (áttörés), és az olajkiömlést ki kell számítani. Egy rakománytartályt áttörtnek kell tekinteni, ha az alkalmazott sérülési határfelület a rakománytartályt határoló elemek bármely részét eléri.

6.1.3 A sérülési esetek meghatározásakor, e számítások szempontjából azt kell feltételezni, hogy a sérülések elhelyezkedése, kiterjedése és mélysége egymástól függetlenek.

6.2 Olajkiömlési számítások

6.2.1 A valószínűségi olajkiömlési számításokat ennek az Útmutatónak a függelékében közölt „Példa az Ideiglenes Útmutató használatára” alapján lehet elvégezni. Egyéb számítási eljárások is elfogadhatók, ha megfelelő pontosságot mutatnak.

6.2.2 Az olajkiömlési elemzéshez használt számítógépi programot a kettősfalú referencia konstrukcióra vonatkozó, a 7. szakaszban megadott olajkiömlési paraméterekkel ellenőrizni kell.

6.2.3 A végleges vízvonal meghatározása után az olajkiömlést minden sérült rakománytartályból, minden sérülési esetben ki kell számítani, az 5.1.5 pontban megadott feltevések mellett.

7 Kettősfalú referencia konstrukciók

Négy kettősfalú referencia konstrukcióra vonatkozóan – 5.000 tonna hordképesség, 60.000 tonna hordképesség, 150.000 tonna hordképesség és 283.000 tonna hordképesség – az adatokat a 7.1 és 7.2 táblázatok tartalmazzák, és az 5–8 ábrák szemléltetik.

A 7.1 táblázat a POR, OMR és OER kifolyási adatokat tartalmazza a tervkoncepció jóváhagyásához (a hajó túlélési képessége nincs vizsgálva). A 7.2 táblázat ugyanezeket az adatokat a végleges építési tervre vonatkozóan mutatja (a hajó túlélési képességének figyelembe vételével).

7.1 táblázat – Olajkiömlési paraméterek

(a hajó túlélési képességének vizsgálata nélkül)

Referencia konstrukció száma	Hordképesség (t)	Olajkiömlési paraméterek (hajó túlélési képesség vizsgálata nélkül)
Referencia konstrukció száma	Hordképesség (t)	POR	OMR	OER
1 2 3 4	5,000 60,000 150,000 283,000	0.81 0.81 0.79 0.77	0.017 0.014 0.016 0.013	0.127 0.104 0.113 0.085

7.2 táblázat - Olajkiömlési paraméterek

(a hajó túlélési képességének figyelembevételével)

Referencia konstrukció száma	Hordképesség (t)	Olajkiömlési paraméterek (hajó túlélési képesség vizsgálata nélkül)
Referencia konstrukció száma	Hordképesség (t)	POR	OMR	OER
1 2 3 4	5,000 60,000 150,000 283,000	0.72 0.81 0.79 0.77	0.113 0.021 0.017 0.015	0.469 0.173 0.124 0.098

1. Hosszirányú elhelyezkedés

2. Hosszirányú kiterjedés

3. Keresztirányú behatolás

1. ábra – Oldalsérülés ütközés következtében:

sűrűség-eloszlási függvények fs1, fs2, fs3

1. Függőleges kiterjedés

2. Függőleges irányú elhelyezkedés

2. ábra – Oldalsérülés ütközés következtében:

sűrűség eloszlási függvények fs4 és fs5

1. Hosszirányú elhelyezkedés

2. Hosszirányú kiterjedés

3. Függőleges behatolás

3. ábra – Fenéksérülés zátonyra futáskor:

sűrűség eloszlási függvények fb1, fb2 és fb3

1. Keresztirányú kiterjedés

2. Keresztirányú elhelyezkedés

4. ábra – Fenéksérülés zátonyra futáskor:

sűrűség eloszlási függvények fb2 és fb5

1. csak a ∗-gal jelzett tartályokban

2. Ballaszt

3. Rakomány

4. L = 95.00 m

B = 16.50 m

D = 8.30 m

T = 6.20 m

hDB = 1.10 m

w = 1.00 m

5. Rakományolaj kapacitás 98%-os tartály töltésnél: 6.061 m3

6. Rakományolaj sűrűsége: 0.825 t/m3

5. ábra – 1. sz. kettősfalú referencia konstrukció

Hordképesség: 5.000 t

1. Ballaszt

2. Rakomány

3. L = 203.50 m

B = 36.00 m

D = 18.00 m

T = 13.50 m

hDB = 2.00 m

w = 2.00 m

4. Rakományolaj kapacitás 98%-os tartály töltésnél: 70,175 m3

5. Rakományolaj sűrűsége: 0.855 t/m3

6. ábra – 2. sz. kettősfalú referencia konstrukció

Hordképesség: 60.000 t

1. Ballaszt

2. Rakomány

3. L = 264.00 m

B = 48.00 m

D = 24.00 m

T = 16,80 m

hDB = 2.32 m

w = 2.00 m

4. Rakományolaj kapacitás 98%-os tartály töltésnél:175,439 m3

5. Rakományolaj sűrűsége: 0.855 t/m3

7. ábra – 3. sz. kettősfalú referencia konstrukció

Hordképesség: 150.000 t

1. Ballaszt

2. Rakomány

3. L = 318.00 m

B = 57.00 m

D = 31.00 m

T = 22.00 m

hDB = 4.20 m

w = 2.00 m

4. Rakományolaj kapacitás 98%-os tartály töltésnél: 330,994 m3

5. Rakományolaj sűrűsége: 0.855 t/m3

8. ábra – 4. sz. kettősfalú referencia konstrukció

Hordképesség: 283.000 t

Függelék

Példa az „Ideiglenes Útmutató” alkalmazására

1 Általános rész

Az Ideiglenes Útmutató, a továbbiakban „Útmutató”, alkalmazását az alábbi, kidolgozott példa szemlélteti, amely egy tartályuszály esetében mutatja be az olajkiömlés számítását. Szemléltetési célból egyszerűsített hajóformát és térbeosztást tételezünk fel. Az alábbiakban ismertetett eljárások számítógépi alkalmazása könnyen megvalósítható, amelyre a bonyolultabb elrendezések kiértékeléséhez szükség is van. A közölt példa megoldása a „koncepció jóváhagyás” követelményeinek megfelelően történt. A hajógyári építési tervekre vonatkozó további követelményekre az alkalmazásuk helyén található utalás.

Az Útmutató alkalmazása általában hét alapvető lépésben történik, az alábbiak szerint:

1) Hajó konstrukció: Az Útmutató 3.1 pontjával összhangban, a hajó tervezése úgy történik, hogy kielégítse a MARPOL 73/78 I. mellékletének vonatkozó szabályait.

2) Teljes terhelési állapot meghatározása: Az Útmutató 5.1.5 pontjának megfelelően, egy teljes terhelési állapotot határoznak meg.

3) Sérülési esetek összeállítása: Az Útmutatóban biztosított sérülési sűrűség-eloszlási függvények alkalmazásával megállapítják a sérült terek összes sajátságos csoportosítását és az adott sérülésre vonatkozó valószínűségi értéket. Egymástól független esetcsoportokat kell meghatározni az oldalsérülésekre (ütközés) és a fenéksérülésekre (megfeneklés).

4) Egyensúlyi feltételek számítása minden sérülési esetre: Számolják a végleges egyensúlyi feltételeket minden oldalsó- és fenéksérülésre. Erre a lépésre csak a végleges hajógyári építési terv esetében van szükség, az Útmutató 5.1.5.10 pontjának megfelelően.

5) Olajkiömlés számítása minden sérülési esetre: Kiszámítandó az olajkiömlés minden sérülési esetben. Külön számítás szükséges oldalsérülésre és fenéksérülésre, 0.0 m, 2.0 m és 6.0 m apály esetén. Oldalsérülésnél a sérült tartályokból teljes olajkiömlést kell feltételezni. A fenék sérülésére a hidrosztatikus egyensúlyi módszer alkalmazandó. A végleges hajógyári építési terv esetében a túlélési képesség vizsgálatát a MARPOL 73/78, I. melléklete 25. szabály (3) bekezdésének a követelményeivel összhangban kell elvégezni.

6) Olajkiömlési tényezők kiszámítása: Meg kell határozni az egyes olajkiömlési mértékekhez azok előfordulásának halmozott valószínűségét. Ezt az oldalsérülésre és, apály figyelembe vételével, valamennyi fenéksérülésre el kell végezni. Ezt követően számolandók az olajkiömlési tényezők. A fenéksérülési apály paramétereket kombinálni kell az 5.1.3 pontnak megfelelően, majd ezután az oldalsérülési és fenéksérülési paramétereket kell kombinálni az Útmutató 5.1.2 pontja szerint.

7) Szennyezés-megelőzési „E” index számítása: Egy új konstrukció jellemzői megfelelőek, ha az Útmutató 4.2 pontja szerinti E index nagyobb vagy egyenlő 1.0-el.

2 Elemzési eljárás

Ebben a szakaszban az 1–6 alapvető lépések kerülnek leírásra.

2.1 1. Lépés: Hajó konstrukció

A példában szereplő uszály elrendezését és méreteit az A1 ábra mutatja (Uszály elrendezés). A tisztánlátás kedvéért egyszerű elrendezés került kiválasztásra, amely nem felel meg mindenben a MARPOL 73/78 követelményeinek. Természetesen, aktuális esetben, a kettősfalú konstrukció alternatívájaként jóváhagyásra benyújtott tervnek a MARPOL 73/78 I. mellékletének valamennyi vonatkozó szabályát ki kell elégítenie.

2.2 2. Lépés: Teljes terhelési állapot meghatározása

Meg kell határozni egy intakt terhelési esetet, amellyel a hajó a kijelölt, maximális vízkiszorításnak megfelelő merülési vonalon úszik, trimm és oldaldőlés nélkül. Meg kell állapítani az állandó és fogyó (üzemanyagolaj, dízelolaj, édesvíz, kenőolaj, stb.) mennyiségeket, kihajózáskor. A rakományolaj tartályok kapacitásának e terek tényleges átbocsátóképességén kell alapulni. Valamennyi rakományolaj tartály esetében 98%-os feltöltöttséget kell feltételezni a kapacitáshoz képest. Minden olajrakományt homogén sűrűségűnek kell venni.

Ebben a példában az a feltételezés, hogy a rakományolaj tartályok átbocsátóképessége 0.99, a kettősfenék és oldalsó ballaszttartályoké pedig 0.95. A CO1 és CO2 rakományolaj tartályok 100%-os kapacitása:

CO1: 9,623 m3

CO2: 28,868 m3

⎯⎯⎯⎯

Összesen: 38,491 m3

Rakománytartály kapacitás 98% töltöttségnél: C = 0.98 x 38.491 = 37,721 m3.

Ennek az uszálynak az esetében, az egyszerűség kedvéért, nulla súly lett figyelembe véve az állandó és fogyó mennyiségekre. A 9.0 m kijelölt terhelési vízvonalon a következő értékeket kapjuk a rakományolaj tömegére (W) és sűrűségére (pc):

W = vízkiszorítás – üres uszály súlya = 33,949 t/ m3

pc = 33,949 t/C = 0.90 t/ m3

2.3 3. Lépés: Sérülési esetek összeállítása

Ebben a lépésben meg kell határozni a sérülési eseteket. Ehhez használni kell a valószínűségi sűrűség-eloszlási függvényeket az oldalsérülésekre (1. és 2. ábra) és a fenéksérülésekre (3. és 4. ábra) vonatkozóan. A sérült terek minden egyes csoportját a sérülési esethez tartozó valószínűséggel együtt kell meghatározni. A valószínűségek összegének mind az oldalsérülések, mind a fenéksérülések kalkulációjában 1.0-nak kell lenni.

A terek csoportosításának és a valószínűségek meghatározására különféle módszerek állnak rendelkezésre, amelyeknek mind ugyanahhoz az eredményhez kell közelíteniük.

Ebben a példában a terek csoportosítása és a valószínűségi sűrűség-eloszlási függvények használata egy „lépésenként haladó” kiértékelési módszer alkalmazásán keresztül kerül bemutatásra. Az eljárás lépésenként halad át minden sérülési helyen és kiterjedésen, megfelelően finom növekedéssel. Például (oldalsérülésre) vegyük a függvényeken való áthaladásra a következőket: hosszirányú elhelyezkedés = 100 lépés, hosszirányú kiterjedés = 100 lépés, keresztirányú behatolás = 100 lépés, függőleges irányú elhelyezkedés = 10 lépés és függőleges irányú kiterjedés = 100 lépés. Ebből ezután 109 sérülési eset vezethető le. Minden lépés valószínűsége a valószínűségi sűrűségeloszlás görbe alatti területtel egyenlő az aktuális lépéshez tartozó szakasz felett. Minden egyes sérülési eset valószínűsége az öt függvény valószínűségeinek a szorzata. Sok olyan elhagyható sérülési eset van, amelyek ugyanazoknak a tereknek a sérülését jelentik. Ezeket a valószínűségeik összeadásával lehet összevonni. Így, egy tipikus kettősfalú tartályhajó esetében a 109 számú sérülési eset 100–400 különálló tércsoportra csökkenthető.

2.3.1 Oldalsérülés kiértékelése

A sérülési sűrűség-eloszlási függvények független statisztikát jelentenek az elhelyezkedésre, a hosszra és a behatolásra. Egy adott oldalsérülési esetben a sérülés hosszirányú helyzetének, hosszirányú kiterjedésének, keresztirányú mélységének, függőleges irányú helyzetének és függőleges irányú mélységének a valószínűsége az öt sérülési jellemző valószínűségeinek a szorzata.

A példa kezelhetősége érdekében az alábbi, kissé durva lépcsőzést vegyük fel:

Hosszirányú helyzet 10 lépésben: = L/10 = 0.10L lépésenként

Hosszirányú kiterjedés 3 lépésben: = 0.3L/3 = 0.10L lépésenként

Keresztirányú behatolás 6 lépésben: = 0.3B/6 = 0.05B lépésenként

A kiértékelés további egyszerűsítéseként, minden sérülést függőleges irányban határ nélkülinek tekintünk. Így, minden sérülési esetben, a függőleges irányú helyzet és a függőleges irányú kiterjedés valószínűsége 1.0-nek vehető. Ez ésszerű feltételezés, mivel a kettősfenék magassága az oldalmagasságnak csak 10%-a.Ha vesszük a függőleges irányú helyzetre vonatkozó sűrűség eloszlási görbe alatti területet, egészen fel 0.1D-ig (lásd 2. ábra, fs5 függvény), akkor az 0.005 értéket eredményez. Ez azt jelenti, hogy annak a valószínűsége, hogy a sérülés középpontja a kettősfenék sávján belülre esik 1/200.

Az A2 ábra (oldalsérülés meghatározása) a hosszirányú helyzetre, a hosszirányú kiterjedésre és a keresztirányú behatolási mélységre vonatkozó lépéseket mutatja, az uszály esetében. Az A1 táblázat (függvényérték változás az oldalsérülés lépésenkénti kiértékeléséhez) megadja minden lépés függvényérték tartományát és a lépéshez tartozó közép vagy átlagos függvényértéket, továbbá az adott lépés szerinti eset előfordulásnak valószínűségét. Például, Z1 jelenti a keresztirányú behatolás tartományát az oldalhéjtól befelé 5% hajószélességnek megfelelő mértékben. Az átlagos behatolási mélység 0.025B vagy a hajószélesség 2.5%-a. Az eset előfordulásának valószínűsége arra vonatkozik, hogy a keresztirányú behatolás a szélesség 0%–5% tartományába esik. Jelen esetben a valószínűség 0.749, amely a keresztirányú behatolásra vonatkozó sűrűség-eloszlási görbe (lásd 1. ábra, fs3 függvény) alatti terület 0.0B és 0.05B között. Minden valószínűségi sűrűség eloszlási görbe alatti terület 1.0, ezért a valószínűségek összege az összes lépést figyelembe véve, minden függvény esetében 1.0-el egyenlő.

Összesen tíz hosszirányú helyzet, három hosszirányú kiterjedés és hat keresztirányú behatolási mélység kerül kiértékelésre. A sérülések valamennyi kombinációját figyelembe kell venni összesen (10) x (3) x (6) = 180 különböző esetre. A sérült tereket úgy határozzuk meg, hogy minden helyzet/kiterjedés/behatolás kombinációt ráhelyezünk az uszályra. Ezek a sérülési határok egy négyszögletes dobozt határoznak meg. Minden olyan hajótér, amely ebbe a sérülési zónába benyúlik, sérültnek tekintendő. Bármelyik eset a 180 közül, egy vagy több tér sérülését eredményezheti. Azokat az eseteket, amelyek ugyanazoknak a tereknek a sérülését jelentik, össze kell vonni egyetlen sérülési esetbe, úgy, hogy az egyes sérülési esetek valószínűségeit összeadjuk.

Induljunk el az uszály hátsó végétől és haladjunk előre. Az első sérülési helyzet X1, középpont távolsága a fartükörtől 0.05L előre. Az első sérülési kiterjedés Y1 átlagos hossza 0.05L. Az első, Z1 behatolási mélységre vonatkozó átlagérték 0.025B. A sérülést képviselő doboz teljes egészében a WB1 téren belül helyezkedik el, így egyedül csak ennek a térnek a sérülését jelenti. Ennek az esetnek a valószínűsége:

P111 (X1 Y1 Z1) = (0.1000) x (0.7725) x (0.7490) = 0.05786

Ha végigmegyünk a Z2 – Z6 keresztirányú behatolási mélységeken, látjuk, hogy minden esetben csak a WB1 tér szenved sérülést. Ezekre az esetekre vonatkozóan a valószínűségi értékek 0.01074, 0.00216, 0.00216, 0.00216 és 0.00216 értelemszerűen. A hat estre vonatkozó kombinált valószínűség az X1 hosszirányú helyzetű sérüléskor:

P111 – 6 (X1 Y1 Z1-6) = 0.05786 + 0.01074 + 0.00216 + 0.00216

+ 0.00216 + 0.00216 = 0.07725

Következőként lássuk az Y2 sérülési kiterjedést. Az X1 Y2 Z1 sérüléshatároló doboz ismét a WB1 téren belülre esik. Ugyanúgy, a Z2–Z6 keresztirányú behatolás is ezen a téren belül van. Kiszámítva a valószínűséget ezekre az esetekre azt kapjuk, hogy

P121 – 6 (X1 Y2 Z1-6) = 0.01925

Hasonlóképpen, az X1 Y3 Z1-6 által képviselt sérüléshatároló doboz is a WB1 téren belül van, és kombinált valószínűsége:

P131 – 6 (X1 Y3 Z1-6) = 0.00350.

Most áttérünk a következő hosszirányú helyzetre, X2-re. Y1 hosszirányú kiterjedéssel a sérülés a WB1 téren belül marad. A kombinált valószínűség:

P211 – 6 (X2 Y1 Z1-6) = 0.07725.

Az X2 Y2 Z1 sérüléshatároló doboz mellső határa a 20.0 m-nél elhelyezett keresztválaszfal elé nyúlik, így a válaszfal előtti és mögötti tér sérülését is jelenti. A Z1 keresztirányú behatolási mélység éppen a hosszválaszfal külső felületéig ér, ezért a WB1 és WB2S terek kombinált sérülését okozza. A valószínűség:

P221 – 6 (X2 Y2 Z1) = 0.01442.

Úgy látjuk, hogy az X2 Y2 Z2 sérüléshatároló doboz a hosszválaszfalon belülre nyúlik, a WB1, WB2S és CO1 terek sérülését okozva. Egy rakományolaj tartály megsérült, ezért olajkiömlés fog fellépni. Hasonlóképpen, a Z3–Z6 sérülési mélységek a három tér áttöréséhez vezetnek. Ennek az öt esetnek a kombinált valószínűsége:

P222 – 6 (X2 Y2 Z2-6) = 0.00268 + 0.00054 + 0.00054

+ 0.00054 + 0.00054 = 0.00483

Az eljárással végighaladva az uszályon, mind a 180 esetre és a kombinált sérült tércsoportra vonatkozóan, megkapjuk az A2 táblázatban (valószínűségi értékek oldalsérülésre) feltüntetett tércsoportosításokat és valószínűségi értékeket. Minden tércsoport a terek egy sajátságos alakzatát jelenti. A hozzátartozó valószínűség minden egyes csoport számára annak a valószínűségét fejezi ki, hogy a csoportba tartozó minden tér megsérül a külhéjat áttörő ütközéskor. Például, a WB1 tér sérülésének a valószínűsége 0.17725. Ez azt jelenti, hogy közelítőleg 17.7% az esélye annak, hogy csak ez a tér fog megsérülni. Hasonlóképpen, a WB1 és WB2S terek egyidejű sérülésének a valószínűsége 0.03408, vagy másképpen 3.4%. Jegyezzük meg, hogy minden egyes csoportra vonatkozóan, az előfordulás halmozott valószínűsége 1.0-el egyenlő.

2.3.2 Fenéksérülés kiértékelése

Fenéksérülés esetén, a sérülés hosszirányú helyzetének, hosszirányú kiterjedésének, keresztirányú mélységének, függőleges irányú helyzetének és függőleges irányú mélységének a valószínűségét az oldalsérülés kiértékelésével analóg módon, az öt sérülési jellemző valószínűségeinek a szorzata adja.

A példa kezelhetősége érdekében az alábbi, kissé durva lépcsőzést vegyük fel:

Hosszirányú helyzet 10 lépésben: = L/10 = 0.10L lépésenként

Hosszirányú kiterjedés 8 lépésben: = 0.8L/8 = 0.10L lépésenként

Keresztirányú behatolás 6 lépésben: = 0.3D/6 = 0.05D lépésenként

A terek csoportosításának meghatározása ugyanolyan módon történik, mint az oldalsérülések kiértékelése esetében.

Analóg módon, összesen tíz hosszirányú helyzet, nyolc hosszirányú kiterjedés és hat függőleges behatolási mélység figyelembe vételével szükséges elvégezni a kiértékelést. Ennek megfelelően, a számításba veendő, különálló sérülési esetek száma zátonyra futáskor (10) x (8) x (6) = 480.

Az A3 ábra (Fenéksérülés meghatározása) a hosszirányú helyzetre, a hosszirányú kiterjedésre és a függőleges irányú behatolási mélységre vonatkozó lépéseket mutatja, az uszály esetében. Az A3 táblázat (Függvényérték változás a fenéksérülés lépésenkénti kiértékeléséhez) megadja minden lépés függvényérték tartományát és a lépéshez tartozó közép vagy átlagos függvényértéket, továbbá az adott lépésnek megfelelő helyzet előfordulásának valószínűségét.

Ahogy az előzőkben, összeállítva a leghátsó WB1 teret a növekvő sérüléseknek megfelelően, az alábbi valószínűségeket kapjuk:

P111 – 6 (X1 Y1 Z1-6) = (0.0240) x (0.38333) x (1.0) = 0.00920

P121 – 6 (X1 Y2 Z1-6) = (0.0240) x (0.25000) x (1.0) = 0.00600

P131 – 6 (X1 Y3 Z1-6) = (0.0240) x (0.11677) x (1.0) = 0.00280

P211 – 6 (X2 Y1 Z1-6) = (0.0320) x (0.38333) x (1.0) = 0.01227.

Következésképpen a WB1 tér sérülésének valószínűsége:

PWB1 = P11 + P12 + P13 + P21 = 0.03027

Hozzárendelve mind a 480 esetet a megfelelő hajótérhez, vagy terek csoportjaihoz, a zátonyra futásból eredő sérülésük valószínűségét meg fogjuk kapni. Ezt mutatja az A4 táblázat (Valószínűségi értékek fenéksérülésre).

2.4 4. Lépés: Egyensúlyi feltételek kiszámítása minden sérülési esetre

Ez a példa csak a koncepcióelemzést írja le. A sérült hajó stabilitáselemzése az egyensúlyi feltételek meghatározására csak a végleges hajógyári építési tervek esetében követelmény, az Útmutató 5.1.5.10 pontjának megfelelően.

2.5 5. Lépés: Olajkiömlés számítása minden sérülési esetre

Ebben a lépésben minden hajótércsoportra megtörténik az olajkiömlés kiszámítása, mind az oldalsérülésre, mind a fenéksérülésre, az alábbiak szerint:

2.5.1 Oldalsérülés kiértékelése

Oldalsérülés esetén, a sérült rakományolaj tartályokból, az olaj 100%-ának a tengerbe való kifolyásával kell számolni. Ha áttekintjük a tizenegy hajótér csoportot az oldalsérülés szempontjából, akkor látjuk, hogy az olajtartályok sérülése háromféle kombinációban fordulhat elő: csak CO1, csak CO2, valamint CO1 és CO2 egyidejűleg. Az olajkiömlés ezekből a tartályokból a következő:

CO1 (98%-os töltöttség) = 9,430 m3

CO2 (98%-os töltöttség) = 28,291 m3

CO1 + CO2 (98%-os töltöttség) = 37,721 m3

2.5.2 Fenéksérülés kiértékelése

Fenéksérülés esetén egy, a nyomások egyensúlyára vonatkozó számítást kell elvégezni. A hajót úgy kell tekinteni, hogy az eredeti merülésének megfelelő helyzetben marad a zátonyon. Koncepcióelemzés esetén nulla trimm és nulla dőlés tekintendő mérvadónak. A semleges gáz túlnyomásaként, az Útmutató 5.1.5.4 pontjának megfelelően, 0.05 bar-t kell felvenni. A rakományolaj tartályok alatti kettősfenék terek az olajkiömlés egy részét „befogják”. Az Útmutató 5.1.5.7 pontjával összhangban, az ilyen módon elárasztott terekben, egyensúlyi helyzetben, 50 térfogatszázalék olajat és 50 térfogatszázalék tengervizet kell feltételezni. Amikor a „befogott” olajmennyiséget számoljuk nem élünk semmilyen feltételezéssel arra vonatkozóan, hogy az olaj és a tengervíz miként oszlik meg ezekben a terekben.

A számításokat általában 3 féle árapályváltozásra végezzük el: 0.0 m-re, 2.0 m-es apályra és 6.0 m-es apályra. Az Útmutató 5.1.3 pontja szerint nem szükséges nagyobb apállyal számolni, mint a hajó maximális merülésének 50%-a. A jelen példában ezért az alkalmazandó értékek: 0.0 m, 2.0 m és 4.5 m.

A tényleges olajkiömlést a rakománytartályból mind a három árapályhelyzetre elvégezzük, hidrosztatikus egyensúly feltételezésével, az alábbiaknak megfelelően:

g ⋅ zc ⋅ pc + 100Δp = zs ⋅ ps ⋅ g

ahol

zc = a sérült tartályban maradó olaj magassága (m)

pc = rakományolaj sűrűsége (0.9 t/ m3)

g = gravitációs gyorsulás (9.81 m/s2)

Δp = a tartályok túlnyomás/vákuum szelepeinek beállítása (0.05 bar)

zs = külső tengervíz magassága a belső fenék felett (m)

zs = T – 2 = 7.00 m

ps = tengervíz sűrűsége (1.025 t/ m3)

Lásd még az A4 ábrát is.

A fenti egyenletből a megmaradó olaj zc magassága, nulla árapály esetén:

zc = 7.40 m

Így, az elfolyt olaj magassága (hl = 0.98 hc−zc):

hl = 17.64 – 7.40 = 10.24 m

Az elfolyt olaj mennyisége (Vl) a CO1 rakománytartályból:

Vl = 10.24 x 36 x 15 x 0.99 = 5,474 m3

Ebben az esetben, a ballasztvíz tartályban levő olaj és víz teljes mennyisége (Vwo):

Vwo = 2 x [20 x 2 + zwo x 2] x 60 x 0.95 = 6,202 m3

ahol

zwo = 0.5(zc + zs) = 2.70 m

Ha azt tételezzük fel, hogy a Vwo 50%-át a „befogott” olaj teszi ki, akkor a CO1 tartályból való olajkiömlésre (Vkifolyás) az alábbi értéket kapjuk:

Vkifolyás = V1 – 0.5 Vwo = 2,373 m3

Az olajkiömlés a CO2 rakománytartályból:

Vwo = 10.24 x 36 x 45 x 0.99 – 0.5 x 6,202 = 13,322 m3

és a teljes olajkiömlés a CO1 és CO2 tartályokból:

Vwo = 10.24 x 36 x 60 x 0.99 – 0.5 x 6,202 = 18,796 m3

A sérülések kiterjedésének és a felvett lépcsőzésnek lépésenkénti alkalmazása tizennégy hajótér csoportot eredményez a fenéksérülés esetére. Olajtartály és kettősfenék sérülés három kombinációban fordulhat elő. Az olajkiömléseket ezekből a tartályokból, 0.0 m, 2.0 m és 4.5 m nagyságú apály esetén, az alábbi táblázat összegzi:

Tartály kombináció	Olajkiömlés (m³)
Tartály kombináció	0.0 m árapály	2.0 m apály	4.5 m apály
WB2S + WB2P + CO1 WB2S + WB2P + CO2 WB2S + WB2P + CO1 + CO2	2,373 13,322 18,796	3,832 17,210 23,898	5,658 22,081 30,292

2.6 6. Lépés: Olajkiömlési tényezők számítása

Ebben a lépésben történik az olajkiömlési tényezők kiszámítása, az Útmutató 4.3 pontjának megfelelően. A számítás megkönnyítésére, rendezzük táblázatba a sérülési hajótér csoportokat, az olajkiömlés növekvő mértéke szerint. A valószínűségek folyó összegét úgy számítjuk, hogy a minimális kifolyást eredményező esettől indulva haladunk a maximális kifolyást képviselő esetig. Az A5 és A6 táblázatok (Olajkiömlési értékek halmozott valószínűsége) tartalmazzák az oldalsérülésre és fenéksérülésre vonatkozó olajkiömlési értékeket a háromféle árapályváltozás feltételei mellett.

A nulla olajkiömlés valószínűsége, Po: Ez a tényező egyenlő az összes olyan sérülési eset halmozott valószínűségével, amelyek során nem lép fel olajkiömlés. Az A5 táblázatból láthatjuk, hogy a nulla kifolyás valószínűsége oldalsérülés esetén 0.83798, fenéksérülésnél pedig (0.0 m árapály) 0.84313.

Közepes olajkiömlési tényező, OM: Ez valamennyi eset súlyozott átlaga, és úgy kapjuk meg, hogy az egyes esetek valószínűségének és az esetekhez tartozó, számított olajkiömlések szorzatait képezzük, majd a szorzatokat összeadjuk.

Rendkívüli olajkiömlési tényező, OE: Ez azoknak a sérülési eseteknek a súlyozott átlagát jelenti, amelyek a halmozott valószínűség 0.9–1.0 tartományába esnek. Értékét úgy kapjuk meg, hogy a 0.9–1.0 tartományban levő sérülési esetek valószínűségének és az ezekhez tartozó olajkiömléseknek a szorzatait összeadjuk, majd az eredményt 10-zel megszorozzuk.

A példára vonatkozó, számított kifolyási értékeket az A5 és A6 táblázatok mutatják. Az Útmutató 5.1.3 pontjának megfelelően, a 0.0 m, 2.0 m és 4.5 m árapályváltozásra vonatkozóan, a fenéksérülés kiömlési tényezőinek kombinálását a 0.4 : 0.5 : 0.1 aránynak megfelelően végeztük el. Ezt követően, az 5.2 pontban foglaltak alapján, az oldalsérülés (ütközés) és a zátonyra futás (fenéksérülés) kiömlési tényezőit kombináltuk 0.4 : 0.6 arányban. Az A7 táblázat (Kiömlési tényezők összefoglalása) a Po, OM, OE kiömlési tényezőket tartalmazza a példában szereplő uszályra vonatkozóan.

A1 táblázat – Függvényérték változások

az oldalsérülés lépésenként haladó kiértékeléséhez

Hosszirányú helyzet (lépés = 0.1L)

Lépés	Változási tartomány			Valószínűség
Lépés	minimum	maximum	középpont
X1	0.0L	0.1L	0.05L	0.1000
X2	0.1L	0.2L	0.15L	0.1000
X3	0.2L	0.3L	0.25L	0.1000
X4	0.3L	0.4L	0.35L	0.1000
X5	0.4L	0.5L	0.45L	0.1000
X6	0.5L	0.6L	0.55L	0.1000
X7	0.6L	0.7L	0.65L	0.1000
X8	0.7L	0.8L	0.75L	0.1000
X9	0.8L	0.9L	0.85L	0.1000
X10	0.9L	1.0L	0.95L	0.1000
				1.0000

Hosszirányú kiterjedés (lépés = 0.1L)

Lépés	Kiterjedési tartomány			Valószínűség
Lépés	minimum	maximum	átlagos	Valószínűség
Y1	0.0L	0.1L	0.05L	0.7725
Y2	0.1L	0.2L	0.15L	0.1925
Y3	0.2L	0.3L	0.25L	0.0350
				1.0000

Keresztirányú behatolási mélység (lépés = 0.05L)

Lépés	Behatolási tartomány			Valószínűség
Lépés	minimum	maximum	átlagos	Valószínűség
Z1	0.0B	0.05B	0.025B	0.7490
Z2	0.05B	0.10B	0.075B	0.1390
Z3	0.10B	0.15B	0.125B	0.0280
Z4	0.15B	0.20B	0.175B	0.0280
Z5	0.20B	0.25B	0.225B	0.0280
Z6	0.25B	0.30B	0.275B	0.0280
				1.0000

A2 táblázat — Valószínűségi értékek oldalsérülésre

Az 1997. évi Összevont Kiadás megjelenésétől számítva a szemlézés és tanúsítás összehangolt rendszerének 1990. évi módosításai nem léptek életbe. Kizárólag tájékoztatási célból, az utalás a MARPOL 73/78 I. és II. melléklete összehangolt szemlézési és tanúsítási rendszerének bevezetéséről szóló MEPC.39(29) határozatra vonatkozik, amelyet 1990. március 16-án fogadott el a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság (megtalálható a kiegészítő információk között az 1997. évi Összevont Kiadás 393. oldalán).

^*)

* Utalás a kikötő szerinti állam ellenőrzési eljárásaira, amelyet a Szervezet az A.787(19) határozattal fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-650E kiadványt.

* Utalás a hajók gépterének fenékárkaiból származó környezetszennyezést megakadályozó berendezésekről szóló Útmutatóra és specifikációra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.60(33) határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-646E kiadványt.

Utalás a Felülvizsgált specifikációk a kijelölt tiszta ballaszttartályokkal rendelkező olajszállító tartályhajókra c. dokumentumra, amelyet a Szervezet az A.495(XII) határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-619E kiadványt.

^**

Az 1986. október 2. előtt épült olajszállító tartályhajókon felszerelt olajtartalom-mérőkre vonatkozóan, utalás az Ajánlások az olajos-víz leválasztó berendezések és olajtartalom-mérők nemzetközi működési és tesztelési specifikációjára, amelyet a Szervezet az A.393(X) határozatával fogadott el. Az 1986. október 2. után épült olajszállító tartályhajókra felszerelt kiürítést ellenőrző és szabályozó berendezések részeként működő olajtartalom-mérők tekintetében, utalás az Útmutató és specifikáció az olajszállító tartályhajók olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszereire, amelyet a Szervezet az A.586(14) határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-608E , illetve IMO-646E kiadványokat.

^*,

Lásd az A.495(XII) határozatot az Utasítás szabványos formájára; lásd az IMO által forgalmazott IMO619E kiadványt.

^**

Utalás a Felülvizsgált specifikáció a nyersolajos-mosó rendszerek konstrukciójára, üzemeltetésére és ellenőrzésére, amelyet a Szervezet az A.446(XI) határozatával fogadott, és az A.497(XII) határozatával módosított; lásd az IMO által forgalmazott IMO-617E kiadványt.

^*,

Utalás a Nyersolajos-mosás üzemeltetési és felszerelési utasítás szabványos formája c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.3(XII) sz. határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-617E kiadványt.

Utalás a MARPOL 73/78 Egyezmény I. mellékletének 13F. szabálya alá eső olajszállító tartályhajókra vonatkozó, Ideiglenes útmutató az olajszállító tartályhajók alternatív tervezési és szerkesztési módszereinek jóváhagyására c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.66(37) határozatával fogadott el; lásd az I. melléklethez tartozó Egységes értelmező magyarázatok 8. függelékét.

* Utalás az Útmutató az ömlesztett áruszállító hajók és olajszállító tartályhajók fokozott ellenőrzési programjához a szemlék folyamán c. dokumentumra, amelyet a Szervezet az A.744(18) határozatával, és annak módosításai szerint, fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-180E kiadványt.

A MARPOL 73/78 I. melléklete 13G. szabályának (7) bekezdésében hivatkozott „útmutató” utalás az Útmutató az alternatív szerkezeti vagy üzemeltetési intézkedések jóváhagyására c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága fogadott el a MEPC.64(36) határozatával; lásd az I. melléklethez tartozó Egységes értelmező magyarázatok 7. függelékét.

Az 1986. október 2. előtt épült olajszállító tartályhajókon felszerelt olajtartalom-mérőkre vonatkozóan, utalás az Ajánlások az olajos-víz leválasztó berendezések és olajtartalom-mérők nemzetközi működési és tesztelési specifikációjára, amelyet a Szervezet az A.393(X) határozatával fogadott el. Az 1986. október 2. után épült olajszállító tartályhajókra felszerelt kiürítést ellenőrző és szabályozó berendezések részeként működő olajtartalom-mérők tekintetében, utalás az Útmutató és specifikációk az olajszállító tartályhajók olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszereire, amelyet a Szervezet az A.586(14) határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-608E, illetve IMO-646E kiadványokat.

^**

Utalás a Specifikációk az olaj/víz választófelület érzékelőkre c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.5(XIII) határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-646E kiadványt.

Utalás a Tiszta tengerek – Útmutató az olajszállító tartályhajók számára c. kiadványra, amelyet a Nemzetközi Hajózási Kamara és az Olajtársaságok Nemzetközi Tengerészeti Fóruma adott ki.

Utalás az Útmutató és specifikáció hajók gépterének fenékárkaiból származó környezetszennyezést megakadályozó berendezésekre c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.60(33) határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-646E kiadványt.

Lásd az I. melléklethez fűzött Egységes értelmező magyarázatok 5. függelékét.

A részlegesen töltött terek eláraszthatósága legyen összhangban az adott térben szállított folyadékmennyiséggel. Bármely esetben, amikor a sérülés következtében a folyadékot tartalmazó tartály elárasztódik, fel kell tételezni, hogy abból a térből a folyadék teljes mennyiségben veszendőbe megy és helyére sós víz kerül a végső egyensúlyi sík szintjéig.

Hivatkozás az Útmutató hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv kialakítására c. dokumentumra, amelyet a SzervezetTengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága a MEPC.54(32) sz. határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-586E kiadványt.

^**

Hivatkozás az Általános alapelvek a hajóbejelentkezési rendszerekre és jelentési követelményekre, beleérve az Útmutató a veszélyes árukkal, ártalmas anyagokkal és/vagy egyéb tengeri környezetszennyező anyagokkal kapcsolatos események jelentésére c. dokumentumot, amelyet a Szervezet A.648(16) sz. határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-516E kiadványt.

Az olajféleségek jegyzéke nem tekinthető feltétlenül teljesnek.

Nem kívánt rész törlendő.

Utalás az Ajánlások az olajos-víz leválasztó berendezések és olajtartalom-mérők nemzetközi működési és tesztelési specifikációjára, amelyet a Szervezet 1997. november 14-én az A.393(X) határozatával fogadott el, és amely felváltotta az A.233(VII) határozatot; lásd az IMO által forgalmazott IMO-608E kiadványt. További utalás az Útmutató és specifikáció a hajók gépterének fenékárkaiból származó környezetszennyezést megakadályozó berendezésekről c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.60(33) határozatával fogadott el, és amely 1993 július 6-án lépett életbe, hatálytalanítva ezáltal az A.393(X) és A.444(XI) határozatokat; lásd az IMO által forgalmazott IMO-646E kiadványt.

Utalás az Ajánlások az olajos-víz leválasztó berendezések és olajtartalom-mérők nemzetközi működési és tesztelési specifikációjára, amelyet a Szervezet 1997. november 14-én az A.393(X) határozatával fogadott el, és amelyet felváltotta az A.233(VII) határozatot; lásd az IMO által forgalmazott IMO-608E kiadványt. További utalás az Útmutató és specifikáció a hajók gépterének fenékárkaiból származó környezetszennyezést megakadályozó berendezésekre c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.60(33) határozatával fogadott el, és amely 1993. július 6-án lépett életbe, hatálytalanítva ezáltal az A.393(X) és A.444(XI) határozatokat; lásd az IMO által forgalmazott IMO-646E kiadványt.

^*)

Lásd az IMO által forgalmazott IMO-617E kiadványt.

Azokat az olajszállító tartályhajókat, amelyek gerincét 1986. október 2-án, vagy azt követően fektették le, vagy amelyek ekkor álltak hasonló építési fokon, fel kell szerelni az A.586(14) határozat alapján jóváhagyott rendszerrel; lásd az IMO által forgalmazott IMO-646E kiadványt.

Az 1986. október 2-a előtt épült olajszállító tartályhajókon felszerelt olajtartalom-mérőkre vonatkozóan, utalás az Ajánlások az olajos-víz leválasztó berendezések és olajtartalom-mérők nemzetközi működési és tesztelési specifikációjára, amelyet a Szervezet az A.393(X) határozatával fogadott el. Az 1986. október 2-a után épült olajszállító tartályhajókra felszerelt kiürítést ellenőrző és szabályozó berendezések részeként működő olajtartalom-mérők tekintetében, utalás az Útmutatók és specifikációk az olajszállító tartályhajók olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszereire, amelyet a Szervezet az A.586(14) határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-608E, illetve IMO-646E kiadványokat.

Utalás a Specifikáció az olaj/víz választófelület-érzékelőkre c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága a MEPC.5(XIII) határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-646E kiadványt.

Csak azokat a kivezetéseket kell jelezni, amelyek ellenőrizhetőek.

Utalás a hajók gépterének fenékárkaiból származó környezetszennyezést megakadályozó berendezésekről szóló Útmutatóra és specifikációra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.60(33) határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-646E kiadványt.

A szállításra engedélyezett olajszerű ártalmas anyagok jegyzékét, aláírva, dátumozva és a kiállító hatóság pecsétjével, vagy bélyegzőjével ellátva, csatolni kell.

^1.

Csak azokra a tartályokra, amelyek az IOPP Bizonyítvány függelékét képező A és B minták 3. pontjában vannak felsorolva.

^2.

A hajóparancsnokoknak egy elismervényt, vagy igazolást kell kapniuk a befogadó berendezések
– beleértve az uszályokat és a tartálykocsikat is – kezelőjétől, amely részletesen tartalmazza az átadott tartálymosó folyadékok, a piszkos ballaszt, az olajmaradványok és olajos keverékek mennyiségét, valamint az átadás időtartamát és időpontját. Ez az elismervény, vagy igazolás, amennyiben az Olajnyilvántartási naplóhoz csatolják, bizonyítékul szolgálhat a hajóparancsnok részéről arra, hogy a hajó nem volt részese egy olajszennyezéssel járó, állítólagos eseménynek. Az elismervényt, vagy igazolást az Olajnyilvántartási naplóval együtt kell megőrizni.

^2.

Lásd a hasonló számú megjegyzést a 12.1 pontnál.

^*/

Nem kívánt rész törlendő.

Ezt a mondatot csak a meghatározott útvonalakon közlekedő tartályhajók Olajnyilvántartási naplójába kell beilleszteni.

^1.

Ha egy egyedi tartály több géppel rendelkezik, mint amennyi együttesen üzemeltethető – ahogy azt az Üzemeltetési és felszerelési kézikönyv leírja – akkor a nyersolajjal mosott szakaszt meg kell jelölni, pl. No.2 középső, első szakasz

^2.

Az Üzemeltetési és felszerelési utasítással összhangban, be kell jegyezni, hogy egyfokozatú, vagy többfokozatú mosási eljárást alkalmaztak-e. Ha többfokozatú módszert alkalmaztak, meg kell adni a gépek által befogott függoleges ívet és azt, hogy az adott ívu befogásra hányszor került sor a program adott fokozatában.

^3.

Ha az Üzemeltetési és felszerelési utasítás által megadott programot nem követik, akkor ennek okait meg kell adni a megjegyzések rovatban.

^4.

Kézi locsolócsöves mosás, gépi mosás és/vagy vegyszeres tisztítás. Ha vegyszeres tisztítást alkalmaztak, meg kell adni az alkalmazott vegyszert és annak mennyiségét.

^5.

^*/

Nem kívánt rész törlendő.

Az „olajtermék” az 1. szabály (28) bekezdésében meghatározott nyersolajon kívül bármilyen olaj lehet.

* A géptéri fenékárkok olaj-víz szétválasztó rendszereit illetoen lásd az Útmutató és specifikációk a hajók gépterének fenékárkaiból származó környezetszennyezést megakadályozó berendezésekre c. dokumentumot, amelyet a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság MEPC.60(33) sz. határozatával fogadott el, és amely 1993 július 6-án lépett életbe, hatálytalanítva az A.393(X) határozatot.
Az 1986. október 2. elott épült olajszállító tartályhajók olajkiürítést ellenorzo és szabályozó berendezéseit illetoen, utalás az Útmutató és specifikációk az olajszállító tartályhajók olajkiürítést ellenorzo és szabályozó rendszereire, amíg az 1986. október 2-án vagy azt követoen épült olajszállító tartályhajók esetében utalás a Felülvizsgált útmutató és specifikációk az olajkiürítést ellenorzo és szabályozó rendszerekre, amelyeket a Szervezet az A.496(XII), illetve A.586(14) sz. határozataival fogadott el; lásd: az által forgalmazott IMO-608E és IMO-646E publikációkat. 1998. július 6-ig egyes hajók olaj-víz szétválasztókkal (100 ppm) üzemelhetnek.

Az 1. szabály (26) bekezdésének meghatározása szerint.

Ebben az esetben az „új” olajszállító tartályhajó olyan 70.000 tonna hordképességu vagy nagyobb olajszállító tartályhajót jelent, amely az 1. szabály (6) bekezdésében meghatározott dátum után, de az 1. szabály (26) bekezdésében meghatározott dátumot megelozoen épült. Az „épült” kifejezés ebben a szövegben az építési szerzodést, a gerincfektetést vagy a leszállítást jelenti az 1. szabály (16) bekezdésének (a) vagy (b) vagy (c) alpontjában foglalt meghatározás szerint.

^**

Az 1(27) szabály meghatározása szerint.

Lásd az 1. mellékletet az Egységes Értelmezésekhez.

Lásd a 2. mellékletet az Egységes értelmező magyarázatokhoz.

Lásd az Egységes értelmező magyarázatok 3. függelékét, Egyesített Kiadás 167. old.

^*).

Lásd az Egységes értelmező magyarázatok 4. függelékét.

^**

Lásd az Egységes értelmező magyarázatok 5. függelékét.

Lásd az Egységes értelmező magyarázatok 6. függelékét.

A két oldalt (jobb és bal) figyelembevevő szorzó.

Az 1992-es módosítás, amelyet a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság a MEPC.51(32) sz. határozatával fogadott el a 16. szabályhoz, valójában érvénytelenítette ebben a függelékben a 3. és 4. pont némely részeit. Ezért ezt a függeléket az MEPC-nek majd módosítania kell.

Az 1997. évi Összevont Kiadás megjelenésétől számítva a szemlézés és tanúsítás összehangolt rendszerének 1990. évi módosításai nem léptek életbe. Kizárólag tájékoztatási célból, az utalás a MARPOL 73/78 I. és II. melléklete összehangolt szemlézési és tanúsítási rendszerének bevezetéséről szóló MEPC.39(29) határozatra vonatkozik, amelyet 1990. március 16-án fogadott el a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság, és amely megtalálható a kiegészítő információk között az 1997. évi Összevont Kiadás 393. oldalán.

^*)

Az 1997. évi Összevont Kiadás megjelenésétől számítva a szemlézés és tanúsítás összehangolt rendszerének 1990. évi módosításai nem léptek életbe. Kizárólag tájékoztatási célból, az utalás a MARPOL 73/78 I. és II. melléklete összehangolt szemlézési és tanúsítási rendszerének bevezetéséről szóló MEPC.39(29) határozatra vonatkozik, amelyet 1990. március 16-án fogadott el a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság, és amely megtalálható a kiegészítő információk között az 1997. évi Összevont Kiadás 393. oldalán.

Lásd az IMO által forgalmazott IMO-100E kiadványban.

^**

Lásd az IMO által forgalmazott IMO-772E kiadványban.

Ezzel kapcsolatos tájékoztatás a Tengeri Környezetvédelmi Bizottság harmincegyedik ülésszakán elfogadott Útmutató a MARPOL 73/78 II. mellékletének Anyagjegyzékén, valamint a szennyezési kockázatokkal kapcsolatosan az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexén és az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexén végrehajtandó módosítások alkalmazásához című kiadványban található; lásd a II. mellékletben az Egységesített értelmező magyarázatok című függeléket.

Ebben a szabályban a „Szervezet által kidolgozott szabványok” meghatározásra utaló hivatkozás a Szabvány eljárások és intézkedések ártalmas folyékony anyagok kiürítéséhez című részre utaló hivatkozásként értelmezendő; lásd a 278. oldalon.

Ebben a szabályban a „Szervezet által kidolgozott szabványok” meghatározásra való hivatkozás a Szabványos eljárások és intézkedések ártalmas folyékony anyagok kiürítéséhez című dokumentumra való hivatkozásként használatos; lásd a 278. oldalon.

^**

Utalás a Szervezet által az A.787(19) számú határozatban elfogadott A kikötő szerinti állam általi ellenőrzési eljárások című kiadványban található, lásd az IMO által forgalmazott IMO-650E kiadványt.

Ezzel kapcsolatos tájékoztatás a II. melléklet Egységes értelmező magyarázatok című részének 6A.1.1 értelmező magyarázatában található; lásd a 272. oldalon.

^**

Ezzel kapcsolatos tájékoztatás a II. melléklet Egységes értelmező magyarázatok című részének 7.2.1 értelmező magyarázatában található; lásd a 272. oldalon.

Ezzel kapcsolatos tájékoztatás a Kikötő szerinti állam általi ellenőrzés eljárásai című, a Szervezet által az A.787(19) számú határozatban elfogadott kiadványban található; lásd az IMO által forgalmazott IMO-650E kiadványban

Megjegyzés: minden ártalmas folyékony anyagokat ömlesztve szállító hajónak rendelkeznie kell egy Rakománynaplóval az előírásokban meghatározott rakományműveletek és ballasztolások rögzítéséhez.

Nem kívánt rész törlendő.

Az anyagok kiértékelésének a végrehajtásakor a szállítással kapcsolatos követelmények megállapításában nem csak a II. melléklet rendelkezései szerinti szempontokat kell figyelembe venni, hanem a biztonsági szempontokat is. Ezért megfelelő módon figyelembe kell venni a Tengerészeti Biztonsági Bizottság (MSC) negyvenkettedik ülésszakán elfogadott „Az ömlesztett vegyianyagok által előidézett veszély kockázatértékelési kritériumai” című utasítást (az 1985. évi Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexének 3. melléklete, valamint tartalmazza az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexének 1993. évi, valamint az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexének 1994. évi kiadása is).

A megkeresést a következő címre kell elküldeni: The Director, MED, IMO, 4 Albert Embankment, London SE1 7SR, United Kingdom; telefonszám: 44 171 735 7611, telex: 23588 IMOLDN G, telefax: 44 171 587 321; és a megkeresésben fel kell tüntetni a feladó postacímét, telex és telefax számát. Az utóbbi információ, ha rendelkezésre áll, elősegíti a gyors válaszadást.

^**

A korábbi Útmutató ömlesztve szállított folyékony anyagok ideiglenes osztályba besorolásához című kiadványt az Útmutató ömlesztve szállított folyadékok ideiglenes osztályba besorolásához című dokumentum váltja fel; lásd az IMO által forgalmazott IMO—653E kiadványt.

Ennek a szabálynak az alkalmazásában, egy olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer jóváhagyási eljárása során az Igazgatás tesztek lefolytatásával köteles meggyőződni arról, hogy a rendszer minden egyes olajszerű anyag koncentrációszintjét képes ellenőrizni, összhangban az Ajánlások az olajos-víz elválasztó rendszerek és olajtartalom-mérő berendezések nemzetközi teljesítmény-specifikációira című, a Szervezet által az A.393(X) határozatban elfogadott dokumentum, vagy a Szervezet által az A.586(14) határozatban elfogadott, Felülvizsgált útmutató és specifikáció az olajszállító tartályhajók olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszereire című dokumentum rendelkezéseivel. Abban az esetben, ha olajtermékekről olajszerű ártalmas anyagokra való átálláskor az ellenőrzőrendszeren meg kell változtatni a beállításokat, a beállítások megváltoztatásával kapcsolatos információkat rendelkezésre kell bocsátani, és azokat az üzemeltetési eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy az olajszerű ártalmas anyagok mérése az elvárt pontossággal történik, az Igazgatással jóvá kell hagyatni. Az olajtartalom-mérő műszer beállításának megváltoztatását követően az Olaj-nyilvántartási naplóba megfelelő bejegyzést kell tenni.

Tehát olyan anyagok, amelyek viszkozitás értéke a kirakodási hőmérsékleten 25 mPa.s vagy annál nagyobb. Lásd a különleges körzeteken belül eső területeken kiürített „C” osztályba besorolt nagy viszkozitású anyagok meghatározását.

^*,

Tehát a kirakodási hőmérsékleten 25 mPa.s viszkozitás értéknél kisebb viszkozitású anyagok különleges körzeten belül eső területen.

^**

Tehát a kirakodási hőmérsékleten 25 mPa.s viszkozitás értéknél kisebb viszkozitású anyagok különleges körzeten belül eső területen, vagy a kirakodási hőmérsékleten 60 mPa.s viszkozitás értéknél kisebb viszkozitású anyagok különleges körzeten kívül eső területen.

* A Vegyianyagok albizottság huszonötödik ülésszakán (1993. szeptemberében) határozatot hozott, hogy az 1994. július 1-e után épült hajók számára kötelezővé teszi az új B. függelék** alkalmazását, de ha az Igazgatás azt jóváhagyja, annak a rendelkezései önkéntességi alapon már meglévő hajókra is kiterjeszthetők. Ezért az 1994. július 1-e előtt épült hajók vonatkozásában a B. függelék módosítatlan szövege még hatályos.
** Lásd az átdolgozott B. függeléket a 265. oldalon.

A Vegyianyagok albizottság huszonötödik ülésszakán (1993. szeptemberében) határozatot hozott, hogy az 1994. július 1-e után épült hajók számára kötelezővé teszi az új B. függelék alkalmazását, de ha az Igazgatás azt jóváhagyja, annak a rendelkezései önkéntességi alapon már meglévő hajókra is kiterjeszthetők. Ezért az 1994. július 1-e előtt épült hajók vonatkozásában a B. függelék módosítatlan szövege még hatályos.

Az Utasításban a szögletes zárójelek közé zárt szövegeket, valamint az egyes oldalak bal oldali margóján megjelölt szövegeket csak abban az esetben kell feltüntetni, ha a kézikönyv 2. részt is tartalmaz.

^**

A Utasításba csak az érintett hajó számára kiadott bizonyítványt kell bevezetni.

A MARPOL 73/78 egyezmény ezeket a körzeteket a következők szerint határozza meg:
—    A Balti-tenger körzet a Balti-tengert jelenti a Botteni-öböllel és a Finn-öböllel együtt, a Skaw magasságában a Skaggearkot átszelő 57° 44.8’ északi szélességi körig bezárólag.
—    A Fekete-tenger körzet a Fekete-tengert jelenti a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közötti határvonalnak tekintett 41° északi szélességi körig bezárólag.
—    A Déli-sarkvidék körzet a 60° déli szélességi körtől délre fekvő tengeri területet jelenti.

Utalás a Szervezet által, az A.716(17) határozattal elfogadott IMDG Kódexre, a Tengerészeti Biztonsági Bizottság módosításai, vagy lehetséges módosításai szerint. Lásd az IMO által forgalmazott IMO-200E és IMO-210 E kiadványokat.

Utalás az IMDG Kód által biztosított különleges felmentésekre. Lásd az IMO által forgalmazott IMO-200E és IMO-210 E kiadványokat.

^**

Ebben a szabályban a „dokumentumok”-ra való hivatkozás nem zárja ki az elektronikus adatfeldolgozást (EDP), vagy az elektronikus adatcserét (EDI), mint olyan továbbítási eljárásokat, amelyek a papír-dokumentálást segítik.

Utalás a kikötő szerinti állam ellenőrzési eljárásaira, amelyet a Szervezet az A.787(19) határozattal fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-650E kiadványt.

^*);

* Utalás a Veszélyességi jellemzők összetett jegyzékére, amelyet az IMO / FAO / UNESCO / WMO / WHO / IAEA / UN / UNEP által alakított, a Tengeri környezetszennyezés tudományos aspektusait vizsgáló egyesített szakértői csoport (GESAMP) készített, és amelyet a Szervezet BLG körlevelek útján évente köröztet az összes IMO tagállam között.

** Az anyag koncentrációja, amely egy meghatározott időtartamon (általában 96 órán) belül elpusztítja a hatásának kitett teszt-organizmusok 50%-át. Az LC₅₀ értéket gyakran fejezik ki milligramm/liter (mg/l) vagy rész/millió (ppm) egységben.

Az 1997. évi Egyesített Kiadás megjelenésének időpontjában a IV. melléklet nem felelt még meg a hatálybalépési feltételeknek. Ez a melléklet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságának a felülvizsgálata alatt áll.

Utalás az Ajánlások a nemzetközi kifolyó-szennyvíz szabványokra és útmutató a szennyvízkezelő berendezések működésének tesztelésére c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.2(VI) határozatával fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-592E kiadványt.

Nem kívánt rész törlendő.

A nem megfelelő törlendő.

^*(a)

^**

A paramétereket be kell vezetni.

^*(b)

^*(c)

Utalás a kikötő szerinti állam ellenőrzési eljárásaira, amelyet a Szervezet az A.787(19) határozattal fogadott el; lásd az IMO által forgalmazott IMO-650E kiadványt.

Utalás az Útmutató a szemétkezelési terv kialakítására c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága a MEPC.70(38) határozatával fogadott el. Lásd a MEPC/Circ.317 körlevelet és az IMO által forgalmazott IMO-656E kiadványt.

Utalás az Útmutató a MARPOL 73/78 V. mellékletének a végrehajtására c. dokumentumra; lásd az IMO által forgalmazott IMO-656E kiadványt.

Alternatív megoldásként a hajó adatai elhelyezhetők horizontálisan, táblázatban is.

^**

Olajszállító tartályhajókra.

^***

Összhangban az A.600(15) határozattal, IMO hajóazonosítási szám szisztéma, ez az információ önkéntesen adható meg.

Nem kívánt rész törlendő.

^**

Írja be a lejárati dátumot az Igazgatás által meghatározottak szerint, összhangban az Egyezmény
I. melléklete 8. szabályának (1) bekezdésével. Ennek a dátumnak a hónapja és napja megfelel az Egyezmény I. melléklete 1. szabályának (31) bekezdésében meghatározott évenkénti dátumnak kivéve, ha az Egyezmény I. melléklete 8. szabálya (8) bekezdése szerint módosításra kerül.

Nem kívánt rész törlendő.

Alternatív megoldásként a hajó adatai elhelyezhetők horizontálisan, táblázatban is.

^**

Összhangban az A.600(15) határozattal, IMO hajóazonosítási szám szisztéma, ez az információ önkéntesen adható meg.

^**

Írja be a lejárati dátumot az Igazgatás által meghatározottak szerint, összhangban az Egyezmény II. melléklete 12. szabályának (1) bekezdésével. Ennek a dátumnak a hónapja és napja megfelel az Egyezmény II. melléklete 1. szabályának (14) bekezdésében meghatározott évenkénti dátumnak kivéve, ha az Egyezmény II. melléklete 12. szabálya (8) bekezdése szerint módosításra kerül.

Nem kívánt rész törlendő.

Aláírások elhagyva.

^*.

Utalás a Szervezet A.739(18) határozatával elfogadott Irányelvek az Igazgatás képviseletében eljáró szervezetek meghatalmazására, valamint a Szervezet A.789(19) határozatával elfogadott Specifikáció az Igazgatás képviseletében eljáró szervezetek ellenőrzési és bizonylati tevékenységére vonatkozóan.

Utalás az MSC/Circ.585, Kipárolgás ellenőrző rendszerekre vonatkozó előírásokra.

^**

Utalás a MEPC 76(40) határozatra, Szabványos specifikáció fedélzeti hamvasztókra.

Utalás az A.787(19) határozatra: Eljárások a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésre.

Nem kívánt rész törlendő.

^*:

Az üzemolajat az ISO 3675 szerint kell vizsgálni.

^**:

Az üzemolajat az ISO 8745 szerint kell vizsgálni.

Utalás a Szervezet által elfogadott A.739(18) határozatra az Igazgatás nevében eljáró szervezetek meghatalmazására vonatkozó ajánlásokról, továbbá az A.789(19) határozatra az Igazgatás nevében eljáró elismert szervezetek felülvizsgálati és bizonylatolási funkcióira vonatkozó előírásokról.

∗ 25 °C tengervíz hőmérséklet a vonatkoztatási külső tényező, az NOx határértékeknek való megfelelést illetően. A hajóba beépített hőcserélők (pl. az alacsony-hőmérsékletű hűtővíz rendszerhez) miatti, további hőmérséklet emelkedést számításba kell venni.

Ha alkalmazható.

Lásd a Minimális követelmények az Igazgatás képviseletében eljáró elismert szervezetekre c. dokumentumot, amely a Szervezet által az A.739(18) sz. határozattal elfogadott, Útmutató az Igazgatás nevében eljáró szervezetek meghatalmazására c. dokumentum 1. Függelékét képezi.

^*)

θf az a dőlésszög, amelynél a hajótesten, a felépítményeken vagy fedélzeti házakon levő, vízmentesen nem zárható nyílások bemerülnek. E követelmény alkalmazásakor azokat a kisméretű nyílásokat, amelyeken keresztül növekvő mértékű elárasztás nem alakulhat ki, nem szükséges figyelembe venni.

Lásd Vizsgálatok és Anyagok Amerikai Társasága, Szabványos Anyagvizsgálati Módszerek (D86 sz. meghatározás).

^*:

Lásd az Ajánlások az olajos-víz leválasztó berendezések és olajtartalom-mérők nemzetközi működési és tesztelési specifikációjára, amelyet a Szervezet az A.393(X) határozatával fogadott el, és amely hatályon kívül helyezi az A.233(VII) határozatot; lásd az IMO által forgalmazott IMO-608E kiadványt. További utalás az Útmutató és specifikációk a hajók gépterének fenékárkaiból származó környezetszennyezést megakadályozó berendezésekre c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.60(33) határozatával fogadott el, és amely 1993, július 6-i hatálybalépéssel hatályon kívül helyezi az A.393(X) és A.444(XI) határozatokat; lásd az IMO által forgalmazott IMO-646E kiadványt.

Az egyezmény nem ír elő a fenékvíz tárolótartály(ok)at, a 3.3 bekezdés szerinti táblázat kitöltése önkéntes.

^*:

Lásd az Ajánlások az olajos-víz leválasztó berendezések és olajtartalom-mérők nemzetközi működési és tesztelési specifikációjára, amelyet a Szervezet az A.393(X) határozatával fogadott el, és amely hatályon kívül helyezi az A.233(VII) határozatot; lásd az IMO által forgalmazott IMO-608E kiadványt. További utalás az Útmutató és specifikációk a hajók gépterének fenékárkaiból származó környezetszennyezést megakadályozó berendezésekre c. dokumentumra, amelyet a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.60(33) határozatával fogadott el, és amely 1993. július 6-i hatálybalépéssel hatályon kívül helyezi az A.393(X) és A.444(XI) határozatokat; lásd az IMO által forgalmazott IMO-646E kiadványt.

Az Egyezmény nem ír elő a fenékvíz tárolótartály(ok)at, a 3.3 bekezdés szerinti táblázat kitöltése önkéntes

^*,

Lásd: Ajánlások a hajófedélzeti tengerszennyezési riadótervek kidolgozásához olajra és/vagy ártalmas folyékony anyagokra vonatkozóan c. dokumentumot

^**által

Lásd: Alapelvek a hajók bejelentési rendszereire és a jelentésekkel kapcsolatos követelményekre, beleértve a veszélyes árukkal, ártalmas anyagokkal és/vagy tengerszennyezéssel kapcsolatos események jelentését; elfogadva a Szervezet A.851(20) sz. határozatával.

Ajánlások biztonsági átjárókhoz a tartályhajók orrészébe, elfogadva a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságának MSC.62(67) sz. határozatával.

^**”

Ajánlások tartályhajók vészhelyzeti vontató berendezéseihez, elfogadva Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságának MSC.35(63) sz. határozatával.

II-2/15 szabály az üzemolaj, kenőolaj és más gyúlékony olajok rendszereire vonatkozóan

^*.”

A Szervezet által kidolgozandó szabványt jelenti.

^*.

Azokat a rakományokat illetően, amelyekhez az állandó, gázzal működő tűzoltórendszer nem hatásos, lásd a rakományok 2. táblázatát az MSC/Circ.671-ben.

^**

Azok a rakományok, amelyek nem-éghetők, vagy amelyek alacsony tűzeseti kockázatot jelentenek, az MSC/Circ.671 1. táblázatában találhatók.

^***

Lásd Szilárd Ömlesztett Rakományok Biztonságos Kezelésének szabályai – Vészhelyzeti Ütemterv B14, szénre vonatkozó rész.

∗ Lásd a Minimális követelmények az Igazgatás képviseletében eljáró elismert szervezetekre c. dokumentumot, amely a Szervezet által az A.739(18) sz. határozattal elfogadott, Útmutató az Igazgatás nevében eljáró szervezetek meghatalmazására c. dokumentum 1. függelékét képezi.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek