34/2001. (BK 15.) BM utasítás
34/2001. (BK. 15.) BM utasítás a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról*
2. Ezen utasítás hatálybalépésétől számított 30 napon belül – amennyiben szükséges – készítsék el, illetve pontosítsák
a) a minisztériumi hivatal szervezetek ügyrendjüket, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek a szervezeti és működési szabályzatukat, és jóváhagyásra a közigazgatási államtitkárhoz – a Szabályzatban meghatározottak szerint – nyújtsák be;
b) a belügyminiszter alárendeltségében működő minisztériumi hivatali szervezetek ügyrendjüket, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, valamint a belügyminiszter közreműködésével irányított fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok a szervezeti és működési szabályzatukat a miniszterhez – a Szabályzatban meghatározottak szerint – nyújtsák be.
3. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba.
belügyminiszter
Melléklet a 34/2001. (BK 15.) BM utasításhoz
és Működési Szabályzata
1. §
(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezeteire (a továbbiakban: hivatali egységek), a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre (a továbbiakban: minisztériumi szervek), valamint, ha e Szabályzat külön így rendelkezik, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre (a továbbiakban: önálló belügyi szervek), a Kormány által létrehozott, a belügyminiszter által irányított, központi hivatalként működő Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalra, illetve a belügyminiszter közreműködésével irányított – a Kormány területi szerveiként működő – fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra (a továbbiakban: közigazgatási hivatalok), továbbá a Belügyminisztérium többségi tulajdonú gazdasági társaságokra is.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő szervek felsorolását a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.
2. §
(1) A minisztérium hivatali egységei, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek tevékenységük során együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezetek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetésért az a szervezet felelős, amelynek a feladat elvégzése a jelen Szabályzat második része szerint a fő feladatkörébe tartozik.
(2) A hivatali egység, a minisztériumi szerv, valamint az önálló belügyi szerv dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt az illetékes szervezeti egységhez eljuttatni, illetve szükség esetén az információ alapján hivatalból eljárást kezdeményezni.
(3) A minisztérium hivatali egységei – a jelen Szabályzatban meghatározott ügykörük szerint – szakmai felügyeletet gyakorolnak a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhetnek és végezhetnek.
(4) Ha a jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok (a továbbiakban: felső szintű vezetők), a főosztályvezetők, valamint a minisztériumi szervek főigazgatói, igazgatói, főosztályvezetői besorolású vezetői:
a) feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre átruházhatják;
b) az egyedi hatósági ügyek kivételével az alárendeltségükbe tartozó szervektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak;
c) az ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – érdemi és eljárási utasítást adhatnak;
d) megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják – egyedi hatósági ügyek kivételével – az alárendeltségükbe tartozó hivatali egység, minisztériumi szerv bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a megsemmisítést, a megváltoztatást az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.
(5) Pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult az eljáró szerv kijelölésére.
(6) Az egyes, jogszabályokban meghatározott hatósági ügyekben a másodfokú döntéseket a miniszter, illetve megbízásából a közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár hozza.
(7) A felettes vezető rendelkezése alapján a hivatali egységek, minisztériumi szervek, annak vezetői és ügyintézői kötelesek olyan ügynek az intézésére is, amely a Szabályzat, illetve az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más hivatali egység vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik.
3. §
(1) A jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megfelelően részt vesz a kormányzati munkában; a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja – többek között – a minisztérium és az irányítása alá tartozó önálló szervezetek szakigazgatással és a közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenységét; gyakorolja a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket; közreműködik a közigazgatási hivatalok irányításában, továbbá az általános közigazgatás-szervezési és fejlesztési feladatok kialakításában, valamint ellátja a közigazgatási személyzetpolitikai feladatokat.
(2) A minisztérium irányítása során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:
a) meghatározza a szervezetek – államtitkárok, Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, helyettes államtitkárok általi – irányítási rendjét, a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait; a személyzeti és munkaügyi, szervezési hatásköröket; a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét; a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés, az adat- és titokvédelem, valamint a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesítésének előírásait;
b) meghatározott feladat végrehajtására, határozott időtartamra célszervezetet hozhat létre. A célszervezet felépítését, feladatait és munkatervét, a feladat végrehajtásához szükséges eszközöket utasításban határozza meg. Kijelöli a célszervezet vezetőjét és a feladat végrehajtásában részt vevő személyeket;
c) közvetlenül irányítja a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője tevékenységét és a miniszter alárendeltségében működő hivatali egységek munkáját;
d) a közigazgatási államtitkár útján:
– irányítja az 1. §-ban felsorolt szervezetek, valamint az önkormányzatok rendkívüli állapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre (a továbbiakban: minősített időszak) vonatkozó felkészülésének tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését. Meghatározza a minősített időszaki tevékenységüket;
– meghatározza a honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint az 1. §-ban felsorolt szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködési rendjét;
– elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatok végrehajtási költségeit;
e) megállapítja a szervezet-irányítás és felügyelet rendjét; a minisztériumi hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek létszámát és a bérezésük főbb szabályait;
f) jóváhagyja a minisztérium munkaprogramjait, a miniszteri értekezletek napirendjét, továbbá kiadmányozza a Belügyminisztérium által alapított költségvetési szervek alapító okiratát az azokat szakmailag felügyelő hivatali egység vagy önálló belügyi szerv vezetőjének javaslatára;
g) jóváhagyja a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter alárendeltségében működő hivatali egységek ügyrendjeit, az illetékes vezetők javaslatára az önálló belügyi szervek szervezeti és működési szabályzatait, melyek a Személyügyi Főosztály útján kerülnek felterjesztésre, továbbá jóváhagyja – az érdekelt miniszterek egyetértésével – a közigazgatási hivatalok szervezeti és működési szabályzatait, melyeket az Önkormányzati Főosztály készít elő;
h) kialakítja és előterjeszti a Belügyminisztérium fejezet éves költségvetési javaslatát, valamint az annak végrehajtásáról szóló beszámolót;
i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve a saját hatáskörében fenntartott ügyekben;
j) jóváhagyja – a közigazgatási államtitkár útján – az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek által készített dokumentumokat és jegyzőkönyveket, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik;
k) irányítja a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóságát, jóváhagyja a Magyar Közigazgatási Intézet munkatervét, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát.
(3) Az országgyűlési biztos felkérésére a rendvédelmi szerveknél elvégezteti a biztos által kért vizsgálatokat azokra az ügyekre nézve, amelyeknek az irataiba a biztos az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének III. fejezete szerint nem tekinthet be, és a vizsgálat eredményéről a biztost 15 napon belül tájékoztatja.
(4) A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával kapcsolatban gyakorolja a maga számára fenntartott jogköröket.
(5) A jogszabályban meghatározott jogkörében irányítja a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt.
(6) A közhasznú társaságok felett gyakorolja a jogszabályokban előírt tulajdonosi jogokat.
A politikai államtitkár
4. §
(1) A politikai államtitkár feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés koordinálása, a miniszter helyettesítése.
(2) A politikai államtitkár – a miniszter akadályoztatása esetén – helyettesíti a minisztert:
a) az Országgyűlés, illetve a bizottsága ülésén;
b) a Kormány ülésén;
c) a miniszterek részvételével működő tárcaközi bizottságokban;
d) a jogszabály kiadásában.
(3) A közigazgatási államtitkárnak csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást.
(4) Közreműködik a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka miniszteri irányításában. Ennek során különösen:
a) gondoskodik a jogszabályi koncepciókban a kormányzati politika érvényesítéséről;
b) ellátja a kormánypártok frakcióival való egyeztetési feladatokat;
c) irányítja a parlamenti pártközi egyeztetési munkálatokat.
(5) Figyelemmel kíséri a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítésével kapcsolatos tevékenységet.
(6) Összehangolja – a közigazgatási államtitkár útján – a helyettes államtitkároknak a parlamenti és a kormányzati feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét.
(7) Irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét.
(8) Ellátja – a miniszter megbízásából – az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöki, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium elnöki teendőit.
(9) A sajtó és tájékoztatási, a személyzeti feladatokra vonatkozó koncepciók kialakításában, továbbá a politikai okokból elbocsátottak rehabilitációjával kapcsolatos egyedi ügyekben, valamint minden jelentősebb kérdésben előzetesen ki kell kérni a politikai államtitkár véleményét.
(10) Eljár a miniszter által hatáskörébe utalt ügyekben.
(11) Az 1. §-ban meghatározott szervek a politikai államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.
A közigazgatási államtitkár
5. §
(1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali szervezetét.
(2) A politikai államtitkár akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal részt vehet a Kormány ülésén, valamint a miniszter megbízása alapján – az Országgyűlés ülése kivételével – helyettesíti a minisztert és a politikai államtitkárt. [A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 12. § b) pontja.]
(3) Irányítja a helyettes államtitkárok, a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét. Ellátja az önálló belügyi szervek miniszteri irányításából reá háruló feladatokat.
(4) A közigazgatási államtitkár – alárendeltségüktől függetlenül – biztosítja a hivatali egységek és a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen:
a) gondoskodik a működés dologi és pénzügyi feltételeiről, biztosítja a minisztériumi munkarend, az ügyintézés és az iratkezelés, a gazdálkodás szabályainak megtartását;
b) jogszerűségi és közigazgatás-szervezési szempontból véleményezi az 1. §-ban meghatározott szervezetek által kidolgozott szakmai koncepciókat; a szabályozást igénylő kérdésekben gondoskodik a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének elkészítéséről;
c) véleményezi a miniszter, a politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egységek és az önálló belügyi szervek személyzeti, munkaügyi és szervezeti ügyeit;
d) jóváhagyja – az illetékes helyettes államtitkár javaslatára, a Személyügyi Főosztály útján felterjesztett – hivatali egységek ügyrendjeit és a minisztériumi szervek szervezeti és működési szabályzatait.
(5) A közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egység, illetve a helyettes államtitkárok alárendeltségében működő hivatali egység, illetve minisztériumi szerv közreműködésével szakmai szempontból előkészíti a miniszter, valamint a politikai államtitkár döntéseit, ha azok közvetlen irányítása alatt nincs az ügyben szakmailag illetékes hivatali egység, illetve minisztériumi szerv. Gondoskodik a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtásáról.
(6) Állást foglal az országgyűlési biztos azon ajánlásai tekintetében, amelyeket a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek, illetve a helyettes államtitkárok alárendeltségében működő hivatali egységek, illetve minisztériumi szervek feladat- és hatáskörét érintően tett, és az erről kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve megtett intézkedéséről 30 napon belül értesíti az országgyűlési biztost. Az országgyűlési biztos felkérése alapján elvégzi, illetve elvégezteti az alkotmányossági vizsgálatot mindazon területeken, amelyek nem tartoznak közvetlenül a miniszter vagy a politikai államtitkár alárendeltségébe.
(7) Összehangolja az önkormányzati helyettes államtitkár útján a közigazgatási hivatalok tevékenységét.
(8) A minisztert jogszabály alapján megillető, átruházott hatáskörében eljárva:
a) javaslatot tesz az útlevél hatóságnak szolgálati útlevél kiadására;
b) aláírja a nyugdíjjog igény tárgyában első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú határozatokat, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. §-a alapján méltányossági jogkörben hozott határozatokat.
(9) A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén az általa esetileg kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.
(10) Az 1. §-ban meghatározott szervek a közigazgatási államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.
(11) A hivatali egységek jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező köztisztviselői részére szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat, melyek számát a Szabályzat 6. számú függeléke tartalmazza.
(12) A hivatali egységek köztisztviselői részére képzettségi pótlékot állapíthat meg, melyet a Szabályzat 7. számú függeléke tartalmazza.
(13) A köztisztviselők jogállásáról szóló mód. 1992. évi XXIII. tv. 22/A. § (8) bekezdés a)–c) pontjain túlmenően – figyelemmel a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló mód. 1996. évi XLIII. tv. 245/B § (1) bekezdésére – a hivatali egységek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek felsorolását a Szabályzat 8. számú függeléke tartalmazza.
A kabinetfőnök
6. §
(1) A kabinetfőnök főosztályvezető jogállású vezető, munkáját közvetlenül a miniszter irányítása alatt végzi, tevékenységéért a miniszternek tartozik felelőséggel.
(2) A miniszter olyan vezető munkatársa, akinek személye közvetlenül kapcsolódik a miniszter személyéhez, és alapvető feladata a miniszter segítése, lehetőség szerinti tehermentesítése, egyes programjainak szervezése.
(3) A miniszter nevében és megbízásából:
a) meghatározott feladatokat adhat a Miniszteri Kabinethez tartozó politikai főtanácsadóknak, tanácsadóknak;
b) halasztást nem tűrő esetekben közvetlenül – egyébként szolgálati úton – tájékoztatást, jelentést kérhet a hivatali egységek, a minisztérium szervek, az önálló belügyi szervek, valamint a közigazgatási hivatalok vezetőitől, illetőleg a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés vagy egyéb tervezet kidolgozására hívhatja fel;
c) részt vesz olyan – hazai és nemzetközi – tanácskozásokon, rendezvényeken, ahol nem szükségszerű a miniszter megjelenése;
d) hazai vagy nemzetközi szakmai konferenciákat szervezhet;
e) irányítja a miniszter belföldi rendezvény-programjainak szervezését.
(4) A saját hatáskörében:
a) a miniszter részére külső szakértőktől, jogi személyektől tanulmányt vagy szakvéleményt rendelhet;
b) figyelemmel kíséri az Országgyűlés, illetve a Kormány döntései alapján a minisztert terhelő határidős kötelezettségeket, azok teljesítését;
c) sajtófigyelő alapján felhívja a miniszter figyelmét a tárca tevékenységi körébe tartozó, kivizsgálást vagy intézkedést igénylő fontosabb ügyekre, illetve a tárcát ért bírálatokra;
d) közreműködik a miniszterhez intézett panaszok, kérelmek, bejelentések és javaslatok elbírálásában;
e) a tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kabinet-irodával és más tárcák kabinetfőnökeivel;
f) jogosult eljárni, állást foglalni, intézkedni mindazokban az ügyekben, amelyekre a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei feljogosítják, illetve amelyekre vonatkozóan a minisztertől, az államtitkároktól utasítást vagy felhatalmazást kapott, továbbá, ha mindezekre a helyettes államtitkárok, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője felkérte;
g) a távollétének idejére – a munkáltatói jogkörének gyakorlásán kívül – az általa megbízott politikai főtanácsadó, tanácsadó helyettesíti.
(5) Eljárása még akkor sem csorbíthatja az államtitkárok vagy más vezetők hatáskörét, ha a feladatokat közvetlenül továbbítja valamely egység vezetőjének, ilyenkor ezekről a legrövidebb időn belül hivatali feletteseit tájékoztatja.
A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője
7. §
(1) A Hivatal vezetője tevékenységét a miniszter közvetlen irányításával végzi.
(2) A jogszabályoknak, szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Hivatalt, irányítja a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát.
(3) Megszervezi a minisztérium hivatali egységeinek, a minisztériumi szerveknek és az önálló belügyi szerveknek, továbbá az ágazatot érintő feladatok vonatkozásában a közigazgatási hivataloknak az ellenőrzését, továbbá a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szakmai tevékenységének és a rendvédelmi oktatási intézményeknek felügyeletét.
(4) Felügyeleti és ellenőrzési tevékenysége gyakorlása során a miniszter jogkörében jár el.
(5) Munkaterv és az ellenőrzés, valamint a felügyelet tapasztalatai alapján elrendeli a (3) bekezdésben meghatározott szervek ellenőrzését.
(6) Indokolt esetben kezdeményezi az ellenőrzött szerveket és tevékenységüket érintő jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek a kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
(7) Segíti és ellenőrzi a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, továbbá az EU jogharmonizációs feladatok ellátását.
(8) Meghatározza a felügyeleti tevékenység rendjét, jóváhagyja az egyes ellenőrzések programjait, más szerv munkatársainak ellenőrzésekbe történő bevonását.
(9) Felügyeleti és ellenőrzési jogkörében a rendvédelmi szervek vezetőit – a miniszter tájékoztatásával – közvetlenül felhívhatja:
a) a felügyelet, ellenőrzés által feltárt jogszabálysértő működés megszüntetésére, a jogszerű állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére;
b) a több rendvédelmi szervet érintő feladatok végrehajtásában való együttműködésre;
c) a szervek adatszolgáltatási kötelezettségeinek soron kívüli teljesítésére.
(10) Távolléte vagy akadályoztatása esetén a Felügyeleti Főosztály vezetője helyettesíti.
A helyettes államtitkár
8. §
(1) A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítása alapján végzi.
(2) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységeket, minisztériumi szerveket, és a belügyminiszter által átruházott jogkörben irányítja az önálló belügyi szerveket, ezek vezetőinek bevonásával elemzi az illetékességi körébe tartozó terület átfogó kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására.
(3) Eljár a miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár által hatáskörébe utalt ügyekben.
(4) Akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.
(5) Felügyeleti területén segíti és ellenőrzi a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tevékenységet, valamint felelős a felügyeletét érintő területeken az EU jogharmonizációs feladatok ellátásáért.
(6) Az önkormányzati helyettes államtitkár közreműködik a közigazgatási hivatalok irányításában.
(7) A parlamenti és jogi helyettes államtitkár a személyi titkársága közreműködésével:
a) gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezleten, valamint a kormányülésen napirendre kerülő anyagoknak az összeállításáról, a háttéranyagoknak az illetékes főosztály által soron kívül történő elkészítéséről;
b) gondoskodik a Kormány üléséről szóló összefoglalók kezeléséről, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok részére történő bemutatásáról;
c) kezeli a 3000-es kormányhatározatokat, végzi az azokban és egyéb kormányhatározatokban meghatározott feladatokkal kapcsolatos szervezési, ügykezelési teendőket;
d) határidő-nyilvántartást vezet a belügyminiszter jogalkotási kötelezettségével kapcsolatban;
e) nyilvántartja és folyamatosan vezeti a hatályos belső rendelkezések címgyűjteményét;
f) összeállítja a Kormány féléves munkaterveihez a belügyminisztériumi javaslatokat, illetve a Belügyminisztérium féléves munkaprogramját;
g) figyelemmel kíséri a Kormány munkatervében és határozataiban szereplő, belügyminiszteri első helyi felelősségű feladatok végrehajtását;
h) az országgyűlési biztosnak a jogalkotásra tett javaslatát megvizsgálja, szükség esetén kezdeményezi a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve kialakítja a minisztérium ezzel kapcsolatos állásfoglalását intézkedését, és gondoskodik az országgyűlési biztos erről történő tájékoztatásáról.
(8) A közgazdasági helyettes államtitkár:
a) gyakorolja a Gazdálkodási Szabályzatban részére meghatározott jogköröket;
b) koordinációs feladatokat végez a Belügyminisztérium többségi tulajdonú gazdasági társaságok működését illetően.
(9) Az informatikai és távközlési helyettes államtitkár:
a) szakmailag felügyeli a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai, adatvédelmi, adatbiztonsági és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos, valamint távközlési, frekvencia-gazdálkodási és rejtjel tevékenységét;
b) összehangolja a hivatali egységeknek, a minisztériumi szerveknek, az önálló belügyi szerveknek és a közigazgatási hivataloknak, valamint a polgármesteri hivataloknak az állami feladatokhoz kapcsolódó informatikai, adatbiztonsági, távközlési, rejtjeltechnikai, információ-technológiai fejlesztési terveit és szakmai koncepcióit;
c) előzetesen egyezteti a hivatali egységek, a minisztérium szervek és az önálló belügyi szervek vezetőivel az informatikai és távközlési tárgyú közbeszerzéseinek – amennyiben a beszerzés értéke meghaladja a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 95. §-ában meghatározott és az éves költségvetési törvénnyel módosított értékhatár háromszorosát – az árubeszerzésre, illetve szolgáltatásra vonatkozó műszaki leírását (követelményrendszerét) abból a célból, hogy biztosítani lehessen az összhangot a beszerzés és a Belügyminisztérium fejlesztési terve, fejlesztési irányvonala között;
d) képviseli a Belügyminisztériumot az informatika és a távközlés területén a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, területi szervekkel és az önkormányzatokkal folytatott tárgyalásokon, irányítja e területeken az európai integrációval, valamint e területet érintő egyéb nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tevékenységet. Képviseli a minisztériumot a nemzetközi informatikai szervezetekben, valamint gondoskodik a nemzetközi szervezetek szakirányú munkabizottságaiban történő képviseletről;
e) képviseli a minisztériumot az Informatikai és Távközlési Kormánybizottságban és az Informatikai Tárcaközi Bizottságban.
(10) A nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár:
a) szakmai felügyeletet gyakorol a belügyi szervek nemzetközi tevékenysége felett;
b) előkészíti a Belügyminisztérium nemzetközi tevékenységére vonatkozó irányelveket;
c) kialakítja a minisztérium szakmai területein a tárca európai integrációs álláspontját, az illetékes szakmai szervekkel és a Külügyminisztériummal előzetesen egyeztetve;
d) elkészíti a Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság üléseire a nemzeti álláspontot az érintett társminisztériumokkal, azok szerveivel, valamint a Külügyminisztériummal való egyeztetés során;
e) kialakítja az Európai Unió előcsatlakozási támogatásának (PHARE, ISPA, SAPARD) országprogramjában a minisztérium igényét, tervezését és a megítélt támogatások felhasználását, összhangban a bilaterális támogatások fogadásával és felhasználásával;
f) érvényesíti az európai integrációs követelményeket a minisztérium jogszabály-előkészítési és a szakmai szervek intézményfejlesztési feladataiban;
g) képviseli a minisztériumot az Európai Integrációs és NATO Tárcaközi Bizottságokban és a magyar tárgyaló delegációban, valamint a PHARE, ISPA, SAPARD és az EU-tagállami bilaterális támogatási ügyekben a kormányzati koordinációban;
h) vezeti a 24. számú bel- és igazságügyi, valamint a PHARE Koordinációs munkacsoportokat;
i) végzi a belügyi attasék, az integrációs belügyi szakattasé, a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság (SCEPC) állandó belügyi képviselő, valamint a nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő vezető belügyi tisztségviselők szakmai irányítását a szakmailag illetékes belügyi szervek bevonásával.
A főosztályvezető
9. §
(1) Meghatározza a főosztály munkatervét, elkészíti a főosztály ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását.
(2) Szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek koncepcióit, gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések, a felettesei utasításainak végrehajtásáról.
(3) Gyakorolja a főosztály feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket. Hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a főosztály munkájáért való felelősségét. Ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket felettes vezetője állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.
(4) Vezeti a főosztályt, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési határidők betartását.
(5) Gondoskodik a főosztály nemzetközi kapcsolatok tartásával, az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizációs feladatainak ellátásáról.
A főosztályvezető-helyettes
10. §
(1) A főosztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében jár el.
(2) A munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység (osztály) vezetése esetén gyakorolja a
11. § (1) – (3) bekezdésben meghatározottakat.
(3) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározottak szerint szervezeti egység vezetése nélkül is rendszeresíthető főosztályvezető-helyettes.
Az osztályvezető
11. §
(1) A főosztályi ügyrendnek és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti az osztályt.
(2) Meghatározza az ügyintézők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak részletes feladatait.
(3) Eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza.
(4) Megbízás, illetve kijelölés alapján helyettesíti a főosztályvezetőt.
(5) A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjének, valamint a helyettes államtitkároknak a munkáját osztály jogállású személyi titkárság segíti.
A miniszteri (politikai) főtanácsadó, tanácsadó
12. §
(1) Jogszabályban meghatározott módon a Miniszteri Kabinetben és a Miniszteri Titkárságon miniszteri (politikai) főtanácsadók és tanácsadók működhetnek, akik segítik a minisztert és az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt, eljárnak a miniszter, az őt helyettesítő politikai államtitkár megbízásából.
(2) Közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormánypolitikai megalapozásuk elősegítésében; e jogkörükben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit, kormányülési anyagokat véleményezik.
(3) Kiadmányozási jogkörüket a miniszter, illetve a kabinetfőnök határozza meg.
(4) Segítik a minisztert a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában.
(5) A miniszteri (politikai) főtanácsadói és tanácsadói munkaköröket a Szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.
A szóvivő
13. §
(1) A szóvivő a miniszter közvetlen irányításával, a kabinetfőnök alárendeltségében:
a) szervezi, összehangolja a miniszter és a politikai államtitkár sajtótevékenységeit;
b) szervezi, összehangolja és kidolgozza a miniszter hazai és nemzetközi média megjelenését, exkluzív interjúit, kommunikációs és reakció javaslatait;
c) kapcsolatot tart a médiával, az Országgyűlés és a Kormány kommunikációs szerveivel, más tárcák és az önálló belügyi szervek szóvivőivel.
(2) A feladatai ellátása során kapcsolatot tart a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodával.
Az ügyintéző
14. §
(1) Az ügyintéző feladata: a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése; felhatalmazás esetén kiadmányozása; valamint a végrehajtás szervezése.
(2) A kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős a minisztérium állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.
(3) Az országgyűlési biztos kérésére adatokat és felvilágosítást ad az általa lefolytatott eljárásról, a biztos kérdésére szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást, magyarázatot vagy nyilatkozatot ad. Az országgyűlési biztos eljárásáról és az általa adott tájékoztatásról, nyilatkozatról haladéktalanul tájékoztatja közvetlen felettesét.
Az országgyűlési biztos kérésére betekintési jogot biztosít az általa intézett iratokba – a Határőrség és a Rendőrség kivételével – függetlenül azok minősítésétől. Azokról részére a titokbirtokos engedélyével másolatot készít.
Az ügyviteli alkalmazott
15. §
(1) Az ügyviteli alkalmazott a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
(2) Ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.
(3) Az országgyűlési biztos kérésére betekintési jogot biztosít az általa intézett iratokba – a Határőrség és a Rendőrség kivételével – függetlenül azok minősítésétől. Azokról részére a titokbirtokos engedélyével másolatot készít. Az országgyűlési biztos eljárásáról haladéktalanul értesíti az ügyintézőt, illetve közvetlen felettesét.
A fizikai foglalkozású alkalmazott
16. §
(1) Tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását.
(2) Ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE,
A HIVATALI EGYSÉGEK FELADATAI
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
17. §
A miniszter közvetlen irányításában – más vezetők jogosítványait nem érintve – működik: az Országos Rendőr-főkapitányság, a Határőrség Országos Parancsnokság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Rendőrtiszti Főiskola és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata.
A Miniszteri Titkárság
18. §
(1) A Miniszteri Titkárság a miniszter közvetlen alárendeltségében működő, főosztály jogállású belső szervezeti egység, melynek élén – titkárságvezetőként – miniszteri (politikai) főtanácsadó áll.
(2) A titkárság fő feladatai különösen:
a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról; továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
b) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását.
(3) Közreműködik a miniszteri értekezletek, a feladat-meghatározó miniszteri megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.
A Miniszteri Kabinet
19. §
(1) A Miniszteri Kabinet a miniszter közvetlen alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, melynek élén a kabinetfőnök áll.
(2) A Miniszteri Kabinet ellátja a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár által meghatározott feladatokat, ennek keretében szorosan együttműködik a Miniszteri Titkársággal.
(3) A Miniszteri Kabinet döntés-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, az előterjesztést átdolgozásra visszaadhatja, további egyeztetésre utalhatja, valamint meghatározhatja az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat.
(4) A miniszter megbízásából komplex szakvélemény, felkészítő anyag elkészítéséről gondoskodik.
(5) Figyelemmel kíséri a kormányprogramból adódó feladatok megvalósítását.
(6) Koordinálja a miniszterelnöktől érkező megkeresések teljesítését.
(7) Közreműködik az Alkotmánybíróság határozataiból adódó, az Állami Számvevőszék, valamint az országgyűlési biztosok vizsgálatával kapcsolatos minisztériumi feladatok meghatározásában és végrehajtásában.
(8) Figyelemmel kíséri a minisztérium munkaprogramjának teljesítését.
(9) Koordinálja a miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységek tevékenységét.
(10) Véleményezi a miniszter közvetlen hatáskörébe tartozó személyzeti tárgyú előterjesztéseket.
(11) Összehangolja a miniszter által meghatározott panaszok, kérelmek vizsgálatát, a döntésnek megfelelő intézkedések kialakítását.
(12) A Miniszteri Titkárság közreműködésével:
a) gondoskodik a miniszteri értekezletek, a feladat meghatározó miniszteri megbeszélések előkészítéséről és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról;
b) szervezi a miniszter belföldi rendezvény-programjait.
(13) Ellátja a minisztériumi ügyeletet, ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart az állami szervek ügyeleteivel. Meghatározott vezetők számára tájékoztatást ad a rendkívüli eseményekről. Végzi a minisztérium hatáskörébe utalt riasztási, készültségbe helyezési, értesítési, tájékoztatási feladatokat.
(14) Gondoskodik a miniszter és az államtitkárok sajtótevékenységének koordinálásáról, melynek során kapcsolatot tart a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodával.
(15) A Titokvédelmi Iroda – főosztály jogállású hivatali egységként – a kabinetfőnök alárendeltségében:
a) szakmai előterjesztőként közreműködik az államtitok és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogszabályok tervezeteinek kidolgozásában, ellátja a miniszter ágazati felügyeletébe utalt feladatokat. A miniszter nevében országos hatáskörrel – hatósági jogkörben eljárva – ellenőrzi, felügyeli az államtitok és a szolgálati titok védelmét;
b) az állam- és szolgálati titokkal összefüggő feladatok ellátása során kapcsolatot tart az adatvédelmi biztossal;
c) ellátja a nemzetközi kötelezettség alapján átvett vagy készült minősített adat védelmére, a titokvédelem ágazati irányítása körébe tartozó feladatokat;
d) részt vesz a NATO minősített adatok védelmét ellátó Nemzeti Biztonsági Felügyelet munkájában.
(16) A Belügyi Szemle Szerkesztősége – főosztály jogállású hivatali egységként – a kabinetfőnök alárendeltségében végzi a minisztérium és szerveinek elméleti és gyakorlati munkáját segítő szakmai folyóirat szerkesztésével összefüggő tevékenységet.
A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal
20. §
(1) A Hivatalt a miniszter közvetlen irányítása alatt a hivatalvezető vezeti.
(2) A Hivatal hatásköre kiterjed:
a) más vezetők jogosítványait nem érintve a Rendőrség, a Határőrség, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központi, területi és helyi szervei szakmai tevékenységének, valamint a rendvédelmi oktatási intézményeknek az ellenőrzésére;
b) a minisztérium hivatali egységei, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek ellenőrzésére;
c) a közigazgatási hivatalok belügyi ágazati, valamint funkcionális és pénzügyi-gazdasági feladatot érintő ellenőrzésére;
d) a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának irányítására, felügyeletére és ellenőrzésére.
(3) A Hivatal titkárságból és főosztályokból, állományát tekintve berendelt hivatásos állományúakból és köztisztviselőkből álló munkaszervezet.
(4) A Hivatal a tevékenységét a szervek helyszíni szakmai ellenőrzésével, a rendvédelmi információs rendszer adatainak, valamint a minisztérium más szerveinél a szervekkel és tevékenységükkel összefüggésben keletkezett adatoknak a célhoz kötöttség elvéhez igazodó felhasználásával, a szervek vezetőinek beszámoltatásával látja el, melynek során a Hivatal munkatársai:
a) együttműködnek a minisztériumi szervezeti egységekkel, állandó és közvetlen kapcsolatot tartanak a felügyelt szervek vezetőivel és munkatársaival;
b) jogosultak a szerv tevékenységével összefüggő bármilyen iratba, nyilvántartásba, adatkezelési rendszerbe betekinteni, azokról – az ügykezelési szabályok betartásával – másolatot készíteni;
c) a szervek vezetőitől, munkatársaitól a szerv tevékenységével összefüggésben információt, felvilágosítást kérhetnek;
d) részt vehetnek a szerv tevékenységi körébe tartozó témákat tárgyaló értekezleteken és ott véleményt nyilváníthatnak;
e) a jogsértő gyakorlat megszüntetésére a szerv vezetőjének figyelmét kötelesek felhívni, javaslatot tenni a jogsértés megszüntetésére, javaslatuk elutasítása esetén kezdeményezni a felettes szerv intézkedését vagy a szerv ellenőrzését.
(5) A Hivatal ellenőrzési tevékenységét a szervek helyszíni ellenőrzésével és vezetőjének szóbeli vagy írásbeli beszámoltatásával hajtja végre. A helyszíni ellenőrzés terjedelme szerint lehet:
a) átfogó költségvetési ellenőrzés: a minisztériumi szerveknél, az önálló belügyi szerveknél, valamint a közigazgatási hivataloknál legalább három évenként egyszer, a szakmai tevékenység értékelésére is kiterjedő – szükség esetén más hivatali egység, minisztériumi szerv bevonásával történő – ellenőrzés, amely kiterjed különösen:
– a szervezeti rendszer működésének szabályozottságára, a szabályozás és feladatrendszer összhangjára,
– a szerv alaptevékenységét meghatározó jogszabályok hatályosulására, a tevékenység jogszerűségére és szabályszerűségére,
– a szervezetre ható irányítási és a szervezeten belül érvényesülő vezetési funkciókra, valamint a szerv tevékenységének hatásfokára,
– a működés teljes feltételrendszerére, a működési feltételek, a feladatrendszer, az eredményesség közötti összefüggésekre,
– az ügyintézés és az ügyvitel szakszerűségére, tervszerűségére, az állam- és szolgálati titok védelmére,
– a személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartására,
– a költségvetés tervezésére és végrehajtására, az állami pénzeszközök kezelésére és ésszerű felhasználására,
– a létszám- és illetménygazdálkodás jogszerűségére,
– a pénzügyi rendelkezések megtartására,
– a beruházások, fejlesztések, felújítások rendjére,
– a belső ellenőrzési tevékenységre,
– az adatvédelemre és a közérdekű adatok nyilvánosságára;
b) témaellenőrzés: a szervek egyes résztevékenységeit meghatározó normák hatályosulásának, a kezdeményezett miniszteri vagy magasabb szintű irányítási normák várható hatásának és végrehajtásuk szükséges feltételrendszerének felmérése;
c) célellenőrzés: a szervvel vagy egyes munkatársaival kapcsolatos törvénysértő gyakorlat vagy magatartás vizsgálata, a miniszter egyedi utasításai végrehajtásának ellenőrzése;
d) utóellenőrzés: a szervek helyszíni ellenőrzése vagy a szerv vezetőjének beszámoltatása alapján előírt feladatok végrehajtásának vizsgálata.
A Hivatal Felügyeleti Főosztálya
21. §
(1) Ellátja a Hivatal hatáskörébe tartozó szervek, intézmények és tevékenységek, a rendvédelmi oktatás, a rendvédelmi szervek szakmai tevékenységének felügyeletét és ellenőrzését, valamint a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek, továbbá az ágazatot érintő feladatok vonatkozásában a közigazgatási hivatalok szakmai ellenőrzését.
(2) Feladatkörében együttműködik az állami és kormányzati ellenőrző szervekkel, nemzetbiztonsági szolgálatokkal, valamint a nem belügyminiszteri irányítás alatt álló rendvédelmi szervek ellenőrző szerveivel.
(3) Képviseli a minisztériumot a rendvédelemmel összefüggő feladatkörű tárcaközi bizottságokban.
(4) Szakfelügyeletet gyakorol a hatáskörébe tartozó rendvédelmi szervek szakmai ellenőrző szervei és tevékenységük felett.
(5) Megszervezi és végrehajtja az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai tevékenysége munkaterv szerinti vagy soron kívüli ellenőrzését.
(6) Közreműködik az (5) bekezdésben meghatározott szervek vezetőinek beszámoltatásában, segíti a beszámolásra történő felkészülést.
(7) A felügyelet és ellenőrzés tapasztalatai, az információs rendszer adatai alapján kezdeményezi egyes szervek vagy tevékenységi körök soron kívüli ellenőrzését, vezetőik soron kívüli beszámoltatását.
(8) Javaslatot tesz a felügyelt szervekkel és tevékenységekkel összefüggő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére. Kezdeményezi a szervek vezetőinél belső rendelkezés kiadását, ha annak szükségessége a jogszabályok egységes végrehajtása, a jogellenes gyakorlat megszüntetése, a meglévő szabályozás elégtelensége miatt szükségessé vált.
(9) Véleményezi a belügyi szerveket és tevékenységeket érintő norma-tervezeteket.
(10) Közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozókkal szemben elrendelt fegyelmi eljárás lefolytatásában.
(11) Az ellenőrzési tevékenység sajátos szabályait e Szabályzat 5. számú függeléke tartalmazza.
A Hivatal Hivatalköltségvetési Ellenőrzési Főosztálya
22. §
(1) Éves ellenőrzési terv alapján a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és végzi az 1. §-ban meghatározott szervek – az önkormányzatok, valamint az önálló belügyi szervek irányítása alá sorolt költségvetési szervek, továbbá a Belügyminisztérium többségi tulajdonú gazdasági társaságok kivételével – gazdálkodásának fejezetszintű felügyeleti-költségvetési ellenőrzését.
(2) A költségvetési ellenőrzés módszereivel és eszközeivel fellép a korrupció ellen. Ennek keretében a korrupció visszaszorítása érdekében javaslatot tesz a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, az ügyintézés rendjének módosítására; szükség esetén az erre feljogosított szervezetnél kezdeményezi a megfelelő eljárás lefolytatását.
(3) Külön utasítás alapján téma-, illetve célellenőrzéseket végez.
(4) Ellátja a feladatkörébe utalt gazdasági információs, elemző, értékelő és koordinációs feladatokat. Gondoskodik a költségvetési ellenőrzések éves tapasztalatainak összegzéséről, javaslatokat készít a gazdálkodás hatékonyságának növelésére.
(5) Felügyeli a (1) bekezdésben foglalt költségvetési szervek gazdasági belső ellenőrzését.
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
23. §
(1) A Politikai Államtitkár Titkársága a politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működő, főosztály jogállású belső szervezeti egység, melynek élén – titkárságvezetőként – főosztályvezető áll.
(2) A titkárság fő feladatai különösen:
a) gondoskodik a politikai államtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
b) továbbítja a politikai államtitkár által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
c) figyelemmel kíséri az államtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását.
(3) A politikai államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez.
(4) Ellátja a Nemzetbiztonsági Kabinet működésével kapcsolatos titkársági, előkészítő, koordináló tevékenységet.
(5) Részt vesz az önkormányzatokat érintő egyes tárcaközi bizottságok munkájában, így különösen a pinceveszély elhárítási, partfalveszély elhárítási, útalap, bányászati koncessziós és kerékpáros koordinációs bizottságokban.
A Parlamenti Főosztály
24. §
(1) Fő feladataként segíti az Országgyűlésben a miniszter és a politikai államtitkár munkáját.
(2) Az Országgyűlés plenáris üléseire előkészíti a tárgyalásra kerülő anyagokat, gondoskodik a szakértők részvételéről.
(3) Közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések képviselőkkel történő egyeztetésében, Országgyűléshez történő benyújtásban, továbbá a Házszabály szerint a jogalkotás technikai menetével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában.
(4) Közreműködik az Országgyűlés által elfogadott ágazati törvények és országgyűlési határozatok kihirdetésére történő előkészítésében.
(5) Összehangolja a minisztériumnak az Országgyűlés állandó-, al-, ideiglenes-, és eseti bizottságaival, a parlamenti pártokkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkáját. Információs összeköttetést biztosít a Parlament és a minisztérium között, szervezi a parlamenti állandó-, al-, ideiglenes-, és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet.
(6) Gondoskodik a napirenden kívüli felszólalások, továbbá az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válaszainak elkészítéséről, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséről, a miniszter, illetve a politikai államtitkár felkészítéséről.
(7) Gondoskodik az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáról. Kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szerveivel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok parlamenti szerveivel.
(8) Szükség szerint szervezi az országgyűlési képviselők, valamint a miniszter és a politikai államtitkár találkozásait, megbeszéléseit, előkészíti azok anyagait.
(9) A miniszter, illetve a politikai államtitkár felhatalmazása alapján az ágazatnak az Országgyűlés tevékenységét érintő ügyeiben tájékoztatókat és egyéb információs anyagokat juttat el a frakciók vezetőinek, politikai pártoknak.
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
25. §
A közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Központi Kórház és Intézményei.
A Közigazgatási Államtitkári Hivatal
26. §
(1) A Közigazgatási Államtitkári Hivatal főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Ellátja a közigazgatási államtitkár titkársági feladatait.
(3) A közigazgatási államtitkár által meghatározott témakörökben, utasítása alapján véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő tevékenységet végez.
(4) Gondoskodik a minisztériumi ügyvitel jogszabályokban foglaltaknak megfelelő szabályozásáról és felügyeletéről. Ennek keretében szabályozza a hivatali egységek ügyvitelét, irányítja és elősegíti a többi belügyi szerv ügyviteli szabályainak kialakítását, ellenőrzi azok végrehajtását. Felügyeli a hivatali egységek titokvédelmi munkáját, valamint – a 72. §-ban meghatározottak szerint – az adatvédelmi tevékenységet.
(5) Gondoskodik a nagyobb terjedelmű és példányszámú minisztériumi anyagok, parlamenti és a kormány-előterjesztések sokszorosításáról.
(6) Az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működteti a minisztérium Központi Irattárát. Ennek keretében gyűjti a hivatali egységek nem selejtezhető iratait, nyilvántartja, rendezi, selejtezi és segédletekkel látja el a kezelésében lévő iratokat. A rendezett, maradandó értékű iratokat az előírt őrzési időt követően átadja az illetékes levéltár, illetve szerv részére. A hivatali egységek iratselejtezési eljárásaihoz beszerzi a levéltári hozzájárulást.
(7) Biztosítja a minisztérium kezelésében lévő iratok vonatkozásában az információs önrendelkezési jog gyakorlásához a betekintést, illetve a másolást, ellátja a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget, elősegíti a tudományos kutatásokat.
(8) Hivatali és szakmai együttműködést folytat a Magyar Országos Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel. Figyelemmel kíséri és hasznosítja a külföldi társintézmények szakmai eredményeit.
A Személyügyi Főosztály
27. §
(1) Előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, kártérítési, kegyeleti és szociális döntéseket.
(2) Megállapítja és határozattal elbírálja a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek szolgálati és rokkantsági nyugdíját, valamint az elhunyt hivatásos állományúak hozzátartozóinak (özvegyi, árva, szülői) nyugellátását, továbbá a hivatásos állomány szolgálati baleseti, illetve szolgálati megbetegedésen alapuló baleseti járadék igényét és a járulék összegét.
(3) Előkészíti és felterjeszti másodfokú ügyintézés céljából a Jogi Főosztályhoz a nyugellátást megállapító határozatok elleni fellebbezéseket; a nyugdíjmegállapító határozatok bíróság előtti megtámadása esetén szakmai állásfoglalást ad és előkészítő munkát végez a Jogi Képviseleti Iroda részére.
(4) Intézi a minisztériumból és szerveitől, valamint a volt tanácsoktól politikai okokból elbocsátottak munkáltatói rehabilitációját, szociális és kegyeleti gondozását.
(5) Ellátja a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek dolgozóiról (hivatásos, köztisztviselő, közalkalmazott), valamint a belügyi nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás szakirányítását; a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és a jogutód nélkül megszűnt központi szervek esetében a központi segélyező és kegyeleti tevékenységet.
(6) Koordinálja a miniszternek a kitüntetésekkel és elismerésekkel kapcsolatos tevékenységét. Javaslatot tesz – a kabinetfőnökkel együttműködve – a miniszter és a politikai államtitkár elismerési költségvetésére és annak felhasználására, továbbá gondoskodik annak kezeléséről. Előkészíti, megszervezi a minisztérium központi ünnepségeit, ennek keretében gondoskodik a kitüntetések, elismerések átadásának megszervezéséről, végzi az elismerések okmányolását és kifizetését, intézkedik az átutalásról.
(7) Személyzeti nyilvántartást vezet és adatfeldolgozást végez, fenntartja az országos személyzeti okmányarchívumot. Az 1945-től folyamatosan fennálló országos munkáltatói nyilvántartás adataiból – társadalombiztosítási szervek, munkáltatók és állampolgárok megkeresésére – a szolgálati időre és a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat ad ki, biztosítja a nyilvántartásban szereplő személyek részére az információs önrendelkezési jog gyakorlásának lehetőségét.
(8) Országosan gondoskodik az 1. §-ban felsorolt szervezetek munkáltatói, szolgálati (rendőri, határőri, katasztrófavédelmi, tűzoltói, polgári védelmi) és nyugdíjas igazolvánnyal történő ellátásáról. Végzi a munkáltatói és szolgálati igazolványok okmányvédelmével és cseréjével kapcsolatos – hatáskörébe utalt – feladatokat. Az 1. §-ban felsorolt szervezetek munkatársai foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése esetén közreműködik a Társadalombiztosítási Hatósági Igazolvány biztosításában. Gondoskodik a fegyveres biztonsági őrségek, valamint a közterület-felügyelők szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel történő ellátásáról.
(9) Előkészíti a szervezetkorszerűsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat a Közgazdasági Főosztállyal, a BM Igazgatási cím központi igazgatási alcíme vonatkozásában pedig a Költségvetési és Gazdasági Főosztállyal együttműködve. Ellátja a BM Hatásköri Listában meghatározott egyéb szervezési, valamint a szervezeti- és létszámtáblázat (szervezési munkaköri, illetve állománytáblázat) készítésével kapcsolatos feladatokat.
(10) Közreműködik a miniszter alárendeltségében működő hivatali egységek ügyrendjeinek és az önálló belügyi szervek szervezeti és működési szabályzatainak miniszteri, valamint a többi hivatali egység ügyrendjeinek és a minisztériumi szervek szervezeti és működési szabályzatainak közigazgatási államtitkári jóváhagyásra való előterjesztésében.
(11) Működteti – az Informatikai Főosztállyal együttműködve – az integrált emberi erőforrás gazdálkodást támogató információs rendszer személyzeti munkát segítő programját (SZENYOR for Windows). Feldolgozza a minisztérium és az önálló belügyi szervek állományának összetételére, alkalmasságára, képzésére, továbbképzésére, fluktuációjára, fegyelmi helyzetére vonatkozó adatokat; statisztikai értékeléseket, előrejelzéseket készít és szolgáltat.
(12) Végzi a hivatali egységek és a meghatározott önálló belügyi szervek szakmai feladatainak ellátásához szükséges emberi erőforrás biztosításával, a foglalkoztatásra kerülő köztisztviselők és hivatásos állományúak kiválasztásával, a jogviszonyuk létesítésével, megszüntetésével, munkajogi járandóságaik megállapításával kapcsolatos személyzeti intézkedések előkészítését, a döntések végrehajtásának megszervezését.
(13) Szervezi – ütemezés szerint – a hivatali egységek munkatársainak a közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint az ügykezelői alapvizsgára bocsátását. Szervezi a személyzeti, munkaügyi szakmai továbbképzést.
(14) Ellátja az ENSZ vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással összefüggő tárcaközi koordinációs feladatokat, illetve az EU és más nemzetközi feladatokra a személyzeti, a kiküldésre kerülők kiválasztási, felkészítési és a külszolgálatot teljesítőkkel való kapcsolattartási tevékenységét.
(15) Végzi a hivatali egységek, a misztériumi szervek és az önálló belügyi szervek személyi állományát érintő fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos általános törvényességi felügyeletet. Lefolytatja a vizsgálatot a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők által a hatáskörébe utalt fegyelmi, kártérítési és panaszügyekben, javaslatot tesz az ügyek érdemi lezárására.
(16) Ellátja a Belügyi Érdekegyeztető Tanács működésével kapcsolatos titkársági (szervezési és koordinációs) feladatokat.
(17) Közreműködik a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos koncepciók kialakításában, jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását.
(18) Közreműködik a BM minősített időszakban kialakításra kerülő szervezete megalakítási tervének, a közszolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyási rendjének, a mozgósítás előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos tervezés irányelveinek Védelmi Hivatal általi kidolgozásában.
(19) Gondoskodik a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos – a vonatkozó jogszabályokban és BM utasításban meghatározott – feladatok ellátásáról.
(20) Ellenőrzi az 1. §-ban felsorolt szervezetek létszám-gazdálkodási tevékenységét, továbbá ellenőrzi a képesítéssel, gyakorlati idővel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását, végzi a jogszabályban meghatározott munkaügyi ellenőrzést.
(21) A fegyveres szervek személyügyi igazgatásával összefüggő felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében végrehajtja a vonatkozó BM rendeletben meghatározott feladatokat.
(22) Szakmai felügyeletet gyakorol – ügykörének megfelelően – a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhet és végezhet.
(23) Ellátja a minisztérium központi épületével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó igazgatási-szervezési feladatokat.
(24) Közreműködik a minisztérium országos szakmai rendezvényeinek előkészítésében, szervezésében.
(25) Segíti a minisztert – a humánszolgálati tevékenység részeként – a felvételre kerülők és az állományban lévők alkalmasságával, valamint a személyi állományból kikerülőkkel kapcsolatos egészségügyi kérdésekben, továbbá tanácsadó, koordináló, véleményező, javaslattevő feladatokat lát el.
(26) Közegészségügyi és járványügyi, valamint munkavédelmi kérdésekben másodfokú hatósági jogkört gyakorol a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek vonatkozásában. A rendvédelmi szervek országos hatáskörű központi szervei vonatkozásában gyakorolja a munkavédelemmel kapcsolatos elsőfokú hatósági jogkört.
(27) Koordinálja az 1. §-ban felsorolt szervezetek munkavédelmi tevékenységét, ellenőrzi a munkavédelmi szabályok érvényesülését.
A Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda
28. §
(1) A Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Felel a minisztérium kommunikációjáért, ezen belül a folyamatos sajtókapcsolatokért és az időszakos sajtótevékenységért.
(3) Megtervezi a tárca és a tárca vezetőinek publicitását.
(4) Kapcsolatot tart más államigazgatási szervek kommunikációs szervezeteivel.
(5) Koordinálja a tárca által irányított szervezetek PR és Kommunikációs egységeinek tevékenységét.
(6) Részt vesz a Magyar Köztársaság állami ünnepeinek előkészítésében, koordinálja a BM irányítása alá tartozó szervek közreműködését.
(7) Biztosítja az egységes minisztériumi imázshoz szükséges külső megjelenési (design) elemeket.
(8) Kapcsolatot tart a szóvivővel, és sajtófigyeléssel, információs anyagok összeállításával segíti a tevékenységét.
(9) Előkészíti és megszervezi – a Személyügyi Főosztály feladatkörébe nem tartozó – egyéb miniszteri ünnepségeket, rendezvényeket.
(10) Ellátja a BM lapok szakmai felügyeletét, szerkeszti az MTV Teletext oldalakat és az Internet BM honlapjának – hatáskörébe utalt – részeit.
(11) Közreműködik a miniszter és az államtitkárok szakmai jellegű látogatásainak előkészítésében.
(12) Kapcsolatot tart a civil szférával: társadalmi szervezetekkel, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal stb.
(13) Közreműködik a társadalmi tanácsadó testületek megszervezésében és működtetésében.
(14) Szervezi a belügyi közművelődési tevékenységet, felügyeli a BM Duna Palota és Kiadó tevékenységét.
(15) Ellátja a minisztériumi ügyfélszolgálati teendőket.
(16) Végrehajtja és koordinálja az áldozatvédelemmel kapcsolatos feladatokat a Belügyminisztériumban és az irányítása alá tartozó szerveknél, együttműködik az e témával foglalkozó társadalmi szervezetekkel.
(17) Tervezi és szervezi a tárca feladatkörébe tartozó lakossági tájékoztató kampányokat.
(18) A tárcát érintő kérdésekben tervezi, előkészíti a közvélemény-kutatásokat, gondoskodik azok hasznosításáról.
(19) Működteti a tárcánál létrehozott cigány kisebbséggel foglalkozó szakmai bizottságot.
(20) A feladatkörébe tartozó ügyekben részt vesz a tárcaközi szervek, közalapítványok munkájában.
A Közkapcsolatok (PR) Főosztály
29. §
(1) Megteremti a miniszter által meghatározott megelőzési célú döntések, intézkedések társadalmi elfogadottságát.
(2) Ellátja a baleset- és bűnmegelőzéssel kapcsolatos kommunikációs tevékenységet, beleértve az Országos Bűnmegelőzési Tanács titkársági feladatait is.
(3) Folyamatosan támogatja a , Szabadegyetem a hétköznapok biztonságáért” című programot és a Bűnmegelőzési Akadémiát.
(4) Segíti az Országos Balesetmegelőzési Bizottság és az Országos Polgárőrszövetség munkáját.
(5) Nyilvántartja az országos jelentőségű baleset- és bűnmegelőzési programokat, illetve közigazgatási rendezvényeket.
(6) Nyilvántartja a megelőzési és PR-célú tevékenység nemzetközi gyakorlati tapasztalatainak bevált, elfogadott módszereit.,
(7) Szervezi a PR-célú művészeti, szórakoztató alkotások készítését, kapcsolatot tart a szponzorokkal.
(8) Javaslatot dolgoz ki a BM és szervei által kiadott lapok hatékonyabb működtetésére, segíti a külső- és belső információ-áramlást.
(9) Előkészíti a Rendőrség és a Határőrség tevékenységét segítő alapítványok helyett egy egységes, e szervek munkáját támogató alapítvány létrehozását
(10) Közreműködik a Szabadságharcosokért Alapítvány munkájában.
(11) Tagja a Gyermek és Ifjúsági Alap Tanácsának (Ifjúsági és Sport Minisztérium).
(12) Tagja a Nőképviseleti Tanácsnak (Szociális- és Családügyi Minisztérium).
(13) Felügyeletet gyakorol a felsorolt feladatok ellátásával kapcsolatban az országos parancsnokságok tevékenysége felett.
Az Oktatási Főosztály
30. §
(1) Koordinálja és felügyeli a minisztériumi és a rendvédelmi területen dolgozók oktatási, szakképzési, vezetőképzési és továbbképzési feladatait.
(2) Szakmai irányítási és felügyeleti tevékenysége során a miniszter jogkörében jár el.
(3) Elemző és értékelő munkája alapján javaslatot tesz a minisztériumi, kiemelten pedig a rendvédelmi oktatási, szakképzési, vezetőképzési és továbbképzési feladatokra.
(4) Részt vesz a Rendőrtiszti Főiskola törvényességi felügyeletében és a belügyi finanszírozású felsőoktatási szervezeti egységek miniszteri felügyeletében, szakirányítja a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek által működtetett képzési, kiképzési, vezetőképzési és továbbképzési rendszert.
(5) Segíti a minisztert a belügyi közoktatási intézmények irányába gyakorolt fenntartói irányító jogosítványai gyakorlásában; közreműködik a miniszteri döntések előkészítésében, a költségvetésük kialakításában és a gazdálkodásuk összehangolásában.
(6) Ellátja az Oktatási Igazgatóság felett a szakmai felügyeletet, állást foglal, illetve dönt az alárendeltségében működő oktatási intézmények gazdasági szükségletei tekintetében.
(7) Ellátja a minisztériumi szervekként működő, alárendeltségében lévő oktatási intézmények szakmai irányítását és felügyeletét.
(8) Közreműködik a szakmai irányítása és felügyelete alá tartozó intézményeket érintő jogszabály-tervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek kidolgozásában, javaslatot tesz és kidolgozza a szükséges szabályozók módosítását.
(9) Részt vesz a szakmai irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények szervezeti és működési szabályzatainak, alapszabályainak, alapító okiratainak kidolgozásában.
(10) Kapcsolatot tart a hazai és külföldi társszervekkel és a szakirányításban érintett minisztériumokkal.
(11) Ellátja – a szakmailag érintett hivatali egységekkel egyeztetve – a belügyminiszter szakmai felügyeletébe tartozó és az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések vonatkozásában a szakképesítésekkel kapcsolatos tanügyigazgatási-koordinációs feladatkört. Végzi a tárca felügyeletébe tartozó szakképesítések szakmai dokumentumainak előterjesztésével és szakmai képviseletével összefüggő feladatokat.
(12) Közreműködik – az együttműködésre utalt szervekkel közösen – a személyi állomány hazai és külföldi képzési lehetőségeinek megteremtésében, illetve fejlesztésében.
(13) Koordinálja és felügyeli a belügyi szervek tudományszervezési és sporttevékenységét.
(14) Koordinálja az országos parancsnokságokkal a belügyi szervek állománya utánpótlása érdekében, a középiskolákban folyó orientációs és szakmacsoportos alapozó, valamint előkészítő képzéseket.
A Védelmi Hivatal
31. §
(1) A Védelmi Hivatal főosztály jogállású hivatali egység.
(2) A védelmi felkészítés és az országmozgósítás területén:
a) részt vesz a védelmi igazgatás rendszerére és működtetésére vonatkozó elgondolások kialakításában, a Honvédelmi Tanács Belügyi Hivatala működési feltételei szabályzásának előkészítésében;
b) kezdeményezi és koordinálja – a Belügyminisztériumra háruló – minősített időszakokra vonatkozó rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabálytervezetek kidolgozását és – a Jogi Főosztály közreműködésével – napra készen tartását;
c) tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi az 1. §-ban felsorolt szervek minősített időszakra vonatkozó felkészülését, továbbá szakmai felügyeletet gyakorol a honvédelmi felkészítés, ország-mozgósítás területén e szervek tevékenysége fölött;
d) közreműködik a védelmi felkészítés és az országmozgósítás miniszteri felelősségi körbe tartozó követelményrendszere kidolgozásában;
e) kidolgozza és naprakészen tartja a minisztérium felsőszintű vezetése minősített időszakokra vonatkozó okmányait, előkészíti az érintett minisztériumok BM által történő riasztásának okmányait;
f) tervezi, szervezi (az illetékes belügyi szervek bevonásával) az 1. §-ban felsorolt szervek minősített időszaki működéshez szükséges gazdaságmozgósítási tevékenységét;
g) gondoskodik a minisztérium vezetői állománya minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséről, közreműködik a főpolgármester, a megyei közgyűlések elnökei és a polgármesterek felkészítésében;
h) koordinálja az 1. §-ban felsorolt szervek környezetvédelemmel és kármentesítéssel kapcsolatos feladatai végrehajtását és működteti az ezzel összefüggő központi nyilvántartási rendszert;
i) gondoskodik – együttműködve a Műszaki, a Költségvetési és Gazdasági, valamint az Oktatási főosztályokkal – a hivatali egységeknél dolgozók egyéni és kollektív védelméről, polgári védelmi felkészítéséről, valamint az 1. §-ban felsorolt szervek polgári védelmi feladatokra való felkészülésének összehangolásáról;
j) kidolgozza – a Személyügyi Főosztály közreműködésével – az 1. §-ban meghatározott szervek minősített időszakban kialakításra kerülő szervezete megalakítási tervét, a közszolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyásának rendjét, a mozgósítás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos irányelveket és koordinálja azok végrehajtását;
k) ellátja a Belügyminisztérium képviseletét a kijelölt tárcaközi bizottságokban;
l) közreműködik a honvédelmi feladatok belügyi-, valamint a környezetvédelmi feladatok végrehajtási költségei elkülönített tervezésében;
m) ellátja a megyei (fővárosi) közgyűlés elnökök alárendeltségébe vezényelt belügyi referensek védelmi igazgatással összefüggő szakmai irányítását és felügyeletét;
n) koordinálja a védett vezetési rendszer, valamint a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítási határkörébe tartozó szervek és szervezetek magasabb készenlétbe helyezésével kapcsolatos feladatokat;
o) részt vesz – együttműködve a Távközlési Főosztállyal – a minősített időszak híradásának tervezésében, szervezésében és előkészítésében;
p) felkérés, illetve központi kijelölés esetén, részt vesz az országos jellegű védelem igazgatással összefüggő hazai rendszergyakorlatokon, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásból eredő szövetségesi gyakorlatokon;
r) koordinálja a válságkezelés Belügyminisztériumot érintő védelmi igazgatási feladatait.
ALÁRENDELTSÉGÉBEN, ILLETVE FELÜGYELETÉVEL,
KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
32. §
Az önkormányzati helyettes államtitkár közreműködik a közigazgatási hivatalok irányításában.
Az Önkormányzati Főosztály
33. §
(1) Figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatokról, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, valamint a területszervezési eljárásról szóló törvények hatályosulását, az önkormányzatok működése feltételeinek alakulását.
(2) Figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény hatályosulását, a társulások ösztönzését szolgáló rendelkezések érvényesülését.
(3) Figyelemmel kíséri és elemzi a körjegyzőségek működését, az új körjegyzőségek alakítását segítő ösztönző-rendszer hatályosulását, javaslatot tesz a korszerűsítésre, továbbá előkészíti a belügyminiszter döntését körjegyzőségi kijelölés esetén.
(4) Figyelemmel kíséri és elemzi a közterület-felügyeletről szóló törvény hatályosulását.
(5) Közreműködik a központi közigazgatás és a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok kapcsolatrendjének, működésének továbbfejlesztésében.
(6) A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok működése szempontjából véleményezi a jogszabályok tervezeteit, javaslatot tesz a jogszabályok korszerűsítésére, illetve túlhaladott jogszabályok hatályon kívül helyezésére.
(7) Előkészíti a belügyminiszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályokat, közreműködik a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, a polgármester, főpolgármester, a közigazgatási hivatalok tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében.
(8) Átfogóan értékeli a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok működése törvényességének helyzetét, működteti a törvényességi ellenőrzési információs rendszert.
(9) Segíti az önkormányzati szervek működését, jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, módszertani kiadványok és szakmai tájékoztatók, illetve ajánlások megjelentetése útján.
(10) Vezeti és negyedévente aktualizálja a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzékét.
(11) Közreműködik az önkormányzati törzsadattár működtetésében.
(12) Az önkormányzatok jogalkalmazási munkáját segítve működteti az Önkormányzati és a Kisebbségi Forródrót telefonos szolgálatot.
(13) Segíti az önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérleteket, új módszertani megoldásokat, illetve azok megismertetését.
(14) Közreműködik a közigazgatási korszerűsítésre vonatkozó feladatok megoldásában.
(15) Szerkeszti a havonta megjelenő Önkormányzati Tájékoztatót.
(16) Közreműködik a polgármesterek és jegyzők továbbképzésének szervezésében.
(17) Kapcsolatot tart az önkormányzatok érdekszövetségeivel, a Jegyzők Országos Szövetségével.
(18) Közreműködik az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésében.
(19) Előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntésekre vonatkozó miniszteri előterjesztéseket.
(20) Segíti a közigazgatási államtitkárt a közigazgatási hivatalok tevékenységének irányításában, összehangolásában. Ennek keretében szervezi a hivatalvezetői értekezleteket, közreműködik a hivatalok ágazati tevékenységének koordinálásában, elemzi a hivatalok tevékenységét, együttműködik a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási és Területpolitikai Államtitkárságával. Jóváhagyásra előkészíti a hivatalok szervezeti és működési szabályzatát.
(21) Ellátja a vagyonátadó bizottságok működésével és az önkormányzati vagyon szabályozásával kapcsolatos feladatokat. Az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok önkormányzatok tulajdonába adásával kapcsolatos ügyekben elbírálásra előkészíti a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok döntései ellen benyújtott – a belügyminiszter hatáskörébe tartozó – jogorvoslatokat.
(22) Irányítja az önkormányzati szabálysértési, kisajátítási, bányaszolgalmi, hagyatéki leltározási, a külföldiek ingatlan-vásárlásának engedélyezési, és a Polgári Törvénykönyvből fakadó igazgatási tevékenységet.
(23) Közreműködik az útlevéllel kapcsolatos jogszabálytervezetek előkészítésében. Döntésre előkészíti az első fokú központi útlevélszerv első fokú döntése ellen benyújtott jogorvoslatokat.
(24) Ellátja a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal első fokú döntéseivel kapcsolatos másodfokú hatósági tevékenységet.
(25) A belügyminiszter nevében engedélyezi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 32. §-ában meghatározott adatszolgáltatásokat.
(26) Figyelemmel kíséri és értékeli az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény érvényesülését, végzi az eljárási jellegű jogszabályok, koncepciók készítését, ellátja e jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(27) Első fokon eljár mindazon hatósági ügyekben, amelyek nem tartoznak más hivatali egység hatáskörébe.
(28) Átfogóan értékeli, elemzi a hatósági igazgatási, valamint a szabálysértési tevékenységet, működteti a statisztikai adatszolgáltatási rendszert.
(29) Előkészíti a lakáshoz jutás feltételeinek, ezen belül a lakások és helyiségek bérletével, bérével, házingatlanok elidegenítésével, valamint a helyiséggazdálkodással kapcsolatos szabályozási koncepció tervezetét. Közreműködik a koncepcióban meghatározott feladatok jogszabályi kereteinek kidolgozásában.
(30) Elkészíti az ingatlanközvetítés szakmai követelményrendszerének meghatározására vonatkozó javaslatot.
(31) Közreműködik a lakás- és helyiséggazdálkodás központi irányításában.
(32) Részt vesz az önkormányzatok lakásgazdálkodási tevékenységének a kormányzati lakáspolitikával való összehangolásában.
(33) Ellátja a társasházi és ingatlankezelési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok előkészítését. E körben ellátja a szakmai képzés kormányzati feladatait.
(34) Külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban.
A Településfejlesztési Iroda
34. §
(1) A Településfejlesztési Iroda főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Közreműködik a belügyminiszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályok, valamint a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, a polgármester, főpolgármester, a közigazgatási hivatalok tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében.
(3) Közreműködik a kormányzati településpolitika feladatainak kialakításában, az országos koncepció kidolgozásában, és a településügy jogi kereteinek kimunkálásában, a kapcsolódó jogszabályok megalkotásában.
(4) Közreműködik a települési önkormányzatokat érintő területfejlesztési és területrendezési feladatok településfejlesztési feladatokkal való összehangolásában.
(5) Közreműködik az önkormányzatok településfejlesztési tevékenysége eszközrendszerének kialakításában.
(6) Közreműködik a településtervezés differenciált szakmai követelményeinek szabályozásában.
(7) Előkészíti a kedvezményezett települések besorolását a települések közötti jelentős fejlettségi különbségek mérséklése érdekében. Részt vesz a besorolt települések támogatásának kialakításában, vizsgálja a besorolással kapcsolatos észrevételeket.
(8) Részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács szakbizottságainak munkájában, megbízás esetén képviseli a Belügyminisztériumot a Tanács ülésein.
(9) Kapcsolatot tart a regionális fejlesztési tanácsokkal és a Balatoni Térségi Tanáccsal, felkérés alapján további térségi tanácsokkal.
(10) Jogszabályi előírás alapján véleményezi az országos, a regionális, a kiemelt térségi és a megyei területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési stratégiai és operatív programokat, területrendezési terveket, megbízás vagy felkérés alapján a kistérségek hasonló terveit.
(11) Közreműködik a települések fejlesztési, rendezési, építészeti, természet- és környezetvédelmi tevékenységével összefüggő központi koncepciók, ágazati döntések előkészítésében és véleményezésében.
(12) Jogszabályi előírás alapján véleményezi az egyes települések településrendezési terveit, helyi építési szabályzatait, megbízás vagy felkérés alapján fejlesztési koncepcióit, programjait.
(13) Irányítja a településeket fenyegető – a vis maior támogatások keretében nem kezelhető, de kormányzati intézkedést igénylő – természeti, illetve emberi beavatkozás okozta veszélyek elhárítására és programszerű megelőzésére létrehozott szakmai (tárcaközi) bizottság munkáját.
(14) Előkészíti és ellenőrzi a különösen nagy kárt okozó közterületi pinceomlásokkal kapcsolatos, valamint a természetes partfalakra vonatkozó veszélyelhárítási kormányzati intézkedéseket, részt vesz végrehajtásukban.
(15) Részt vesz a PHARE közigazgatási és regionális programjai, valamint a SAPARD program előkészítésében és lebonyolításában.
(16) Közreműködik a területszervezés jogszabályi környezetének kialakításában, szükség szerinti módosításában. Szakmailag előkészíti a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó várossá nyilvánítási döntéseket.
(17) Összehangolja a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos tárcafeladatokat.
(18) Részt vesz egyes EU integrációs tárcaközi bizottságok munkájában.
(19) Ellátja a – területfejlesztésre és területrendezésre vonatkozó – Területi Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos tárcafeladatok összehangolását.
Az Önkormányzati Gazdasági Főosztály
35. §
(1) Ellátja – a Pénzügyminisztériummal együttműködve – az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait és részt vesz a végrehajtásban. Végzi az önkormányzatok jövedelemviszonyait meghatározó pénzügyi bevételek modellezésének munkáit. Irányítja és koordinálja az éves költségvetési zárszámadási törvényjavaslat helyi önkormányzatokat érintő részanyagainak elkészítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat.
(2) Részt vesz a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozási rendszerének korszerűsítésében, a működéséhez szükséges feltételek megteremtésében, és az önkormányzati törvényben, valamint az államháztartási törvényben foglaltak érvényesítésében.
(3) Ellátja a Belügyminisztérium fejezet „helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai” címhez tartozó valamennyi előirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat, ezen belül különösen a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének működtetését, a helyi önkormányzatok előirányzatainak nyilvántartását, utalványozását.
(4) Ellátja a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló jogszabályok előkészítéséből és végrehajtásából adódó kormányzati feladatokat. Gondoskodik a működést szolgáló feltételek megteremtéséről. Kialakítja és működteti a címzett- és céltámogatással kapcsolatos döntéselőkészítő rendszert. Szervezi és koordinálja a finanszírozás, az elszámolás rendjét.
(5) Ellátja a helyi önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat.
(6) Ellátja a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásával kapcsolatos döntés előkészítéséből és végrehajtásából adódó feladatokat.
(7) Összehangolja az önkormányzati tervezéssel és gazdálkodással összefüggő kormányzati tevékenységet.
(8) Vizsgálja az önkormányzatok tervezett új, kötelező feladatai ellátásához szükséges anyagi feltételeket és javaslatot tesz azok biztosítására.
(9) Ellátja a Pénzügyminisztériummal közösen – jogszabályban meghatározott feladatkörének megfelelően – a megyei TÁH-ok, valamint a fővárosi TÁKISZ helyi önkormányzatokat érintő feladatainak szakmai irányítását.
(10) Közreműködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában, az ellátottsági mutatók felmérésében, értékelésében.
(11) Szakmai módszertani tanácsadással, kiadványokkal és konzultációkkal segíti az önkormányzatok költségvetési tervezési-, zárszámadási tevékenységét.
(12) Közreműködik az önkormányzatok és intézményeik számviteli, valamint az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének kialakításában, működtetésében.
(13) Részt vesz a helyi önkormányzatok tulajdonát, az azzal való gazdálkodást érintő állami döntések előkészítésében, végrehajtásában. Közreműködik az önkormányzati vállalkozásokat érintő központi állami döntések előkészítésében, segíti a vállalkozási feltételeket kialakító önkormányzati tevékenységet.
(14) Ellátja az egyedi központi fűtéssel és melegvíz-ellátással kapcsolatos kormányzati feladatokat.
A Településüzemeltetési Iroda
36. §
(1) A Településüzemeltetési Iroda főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Ellátja a belügyminiszter hatáskörébe tartozó, a helyi önkormányzatok településüzemeltetési tevékenységére vonatkozó kormányzati feladatokat, közreműködik azok összehangolásában.
(3) A településüzemeltetés körében ellátja a kéményseprő-ipari, a temetkezési, a közterület fenntartásával összefüggő települési zöldfelület-gazdálkodási, valamint a köztisztasági és településtisztasági szolgáltatások szakmai, kommunális igazgatási feladatokat.
(4) Ellátja az egyes helyi közszolgáltatásokkal (köztisztaság, településtisztaság, kéményseprés, temetkezés, zöldfelület-gazdálkodás) kapcsolatos jogszabályok előkészítését, azokhoz szakmai koncepciót készít. Kidolgozza a döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során képviseli a minisztériumot. Figyelemmel kíséri és segíti a végrehajtást, a feladatkörét érintő rendelkezések hatályosulását, javaslatot tesz korszerűsítésükre.
(5) Közreműködik a településüzemeltetés kormányzati és önkormányzati feladatait segítő gazdasági, pénzügyi eszközrendszer kidolgozásában, javaslatot tesz az eszközrendszer fejlesztésére, korszerűsítésére. Részt vesz a településüzemeltetés önkormányzatokat érintő eszközrendszerének megalapozásában és kialakításában.
(6) Szakmai feladatellátása során együttműködik az Önkormányzati Gazdasági Főosztállyal és ezen belül közreműködik az ár- belvízveszély elhárításával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában.
(7) Részt vesz a települések üzemeltetésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében, közreműködik a helyi önkormányzatok településüzemeltetési feladatainak környezetvédelemmel összehangolt szakmai feltételrendszerének kialakításában.
(8) Kialakítja és működteti a hulladékgazdálkodás területén a települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatásával kapcsolatos döntés-előkészítő rendszert.
(9) Tárcaközi koordináció keretében részt vesz a helyi önkormányzatok településüzemeltetést is szolgáló, fejlesztési, üzemeltetési célú pályázatainak értékelésében. Segíti a közterületek fejlesztésére és fenntartására irányuló önkormányzati és civil programokat.
(10) Gondoskodik az önkormányzatok rendszeres informálásáról a településüzemeltetést érintő kérdéskörben szakmai módszertani tanácsokkal, kiadványokkal és konzultációkkal segíti azok munkáját.
(11) Kapcsolatot tart a közigazgatási hivatalokkal, az önkormányzatok érdekszövetségeivel és a településüzemeltetés területén működő szakmai szövetségekkel.
(12) Megbízás alapján képviseli a minisztériumot tárcaközi bizottságokban.
(13) Közreműködik az Országos Környezeti Kármentesítési Program Tárcaközi Koordinációs Munkacsoport munkájában.
(14) Koordinatív és szervezési feladatokat lát el a Településüzemeltetési Tanács működtetésében.
A Közszolgálati Főosztály
37. §
(1) Kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika, valamint az egységes közszolgálat működési elveit és jogi szabályait, előmozdítja ezek érvényesülését, közreműködik eszközrendszerük kialakításában.
(2) Kidolgozza a köztisztviselők jogainak és kötelezettségeinek, kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerének elveit, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogi szabályozást, figyelemmel kíséri a jogszabályok hatályosulását, javaslatot tesz korszerűsítésükre.
(3) Ellátja a közszolgálati ellenőrzéssel, valamint a központi közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos rendszerirányító feladatokat, részt vesz annak folyamatos működtetésében, elemzi az adatköréből származó információkat, adatokat szolgáltat és javaslatot tesz a rendszer korszerűsítésére, valamint működteti a tartalékállományt.
Koordinációs jogkörében személyzetpolitikai szempontból kezdeményezi a közigazgatás információs rendszerei közötti összhang megteremtését.
(4) Javaslatot dolgoz ki a közigazgatás létszám- és bérgazdálkodási rendszerének kialakítására, valamint továbbfejlesztésére.
(5) Az érdekelt közigazgatási szervekkel (és a minisztérium szervezeti egységeivel) együttműködve – részben a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok közreműködésével – szervezi és összehangolja a köztisztviselők és a polgármesterek képzését, továbbképzését, átképzését, a közigazgatási vezetőképzést; ellátja a köztisztviselői képzés szakmai koordinációjával kapcsolatos feladatokat.
Ellátja a közigazgatási vizsgarendszer felügyeletét, továbbá az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium titkársági feladatait.
(6) Gondoskodik a köztisztviselők képzését, továbbképzését érintő nemzetközi támogatási programok alapcélkitűzéseinek, irányainak, a végrehajtás ütemezésének meghatározásáról, a programok tartalmi részének kidolgozásáról, valamint a köztisztviselők EU-integrációs felkészítésének a köztisztviselői továbbképzés országos rendszerébe illesztéséről. Adatszolgáltatással segíti a köztisztviselők integrációs felkészítését.
(7) Közreműködik az országos köztisztviselői érdekegyeztetés működtetésében és ellátja annak titkársági feladatait. Figyelemmel kíséri a köztisztviselők sztrájkjogával kapcsolatos megállapodás érvényesülését. Együttműködik a közigazgatás területén működő szakmai, önkormányzati, munkavállalói, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetekkel.
(8) Előmozdítja – a belügyminiszter ágazati feladatkörébe tartozó területeken – a közigazgatás szervezetrendszerének, tevékenységének és működésének fejlesztését, s az ezzel kapcsolatos koncepciók és egyéb kormányzati döntések előkészítését.
Más érintett kormányzati szervekkel együttműködve részt vesz a minisztériumi hatáskörök felülvizsgálatában, a működés elemzésében, a minisztériumok szervezeti rendszerének folyamatos és tervszerű vizsgálatában és mindezek, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján koncepciót dolgoz ki a minisztérium vezetése részére, illetve közigazgatás-korszerűsítési szempontból véleményezi a szervezet- átalakítási javaslatokat.
(9) Kidolgozza – a szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervek közreműködésével – a Köztisztviselők Etikai Kódexet, figyelemmel kíséri annak érvényesülését, és működteti a köztisztviselői erkölcsi normák gondozásával összefüggő intézményrendszert.
(10) Koordinálja a belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintő deregulációs tevékenységet. Az Önkormányzati Főosztály bevonásával más tárcáknak az önkormányzatokat érintő jogalkotási és deregulációs tevékenységében képviseli a belügyminisztériumi álláspontot. Az önkormányzatok részére deregulációs útmutatót ad ki az Önkormányzati Főosztály bevonásával.
(11) Együttműködik az Önkormányzati Főosztállyal a közszolgálati jogviszony szabályainak alkalmazása tekintetében az önkormányzati szervezet-korszerűsítési döntések, minőségbiztosítási programok, közigazgatási kísérletek előkészítésében, s figyelemmel kíséri a megvalósítás eredményeit.
(12) Ellátja a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatósága irányításával kapcsolatos feladatokat, javaslatot tesz az igazgatóság éves munkatervi feladataira.
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
38. §
(1) Gondoskodik a belügyminiszter feladatkörébe tartozó jogszabályok és az ezekhez kapcsolódó kormány-előterjesztések, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek elkészítéséről, a nemzetközi tárgyúak kivételével.
(2) Gondoskodik az (1) bekezdésben foglalt jogszabálytervezetek, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek elkészítéséről, belső és külső véleményeztetéséről, a jogharmonizációs jogszabálytervezetek koordinálásról, közreműködik a kormányülésre történő felkészítésben, a törvényjavaslatok indokolásának és a miniszteri expozé előkészítésében.
(3) Gondoskodik a jogszabályokhoz, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeihez kapcsolódó kormány-előterjesztések benyújtásáról, a kormányülés napirendjére történő felvételéről, a Kormány döntésének megfelelő véglegesítéséről.
(4) Közreműködik a törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában, a törvény, határozati javaslat szövege véglegesítésében és kihirdetésre történő előkészítésében.
(5) Gondoskodik a jogszabályok kihirdetéséről és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek közzétételéről.
(6) Az alkotmánybírósági ügyekben, valamint az országgyűlési biztosoktól érkező megkeresésekkel kapcsolatban gondoskodik a koordinált miniszteri állásfoglalás kialakításáról, vezetői megbízás esetén az alkotmánybírósági eljárásban a tárca képviseletéről.
(7) Előkészíti a miniszter részére a jogszabályok végrehajtásának fő irányára és módszerére vonatkozó irányelveket, valamint a miniszter által kiadott tájékoztatóhoz szükséges tényeket és adatokat.
(8) Figyelemmel kíséri a jogszabályok hatályosulását, a jogalkalmazási gyakorlatot, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását vagy deregulációját, illetve értelmezésre irányuló állásfoglalás kialakítását, ellátja a jogszabályok folyamatos karbantartását.
(9) Közreműködik a tárca hivatalos lapjának szerkesztésében, a szerkesztőbizottság irányítása mellett, gondoskodik a nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéről.
(10) Közreműködik a tárca nem jogi szabályozásra irányuló kormány-előterjesztéseinek, jelentéseinek előkészítésében.
(11) Gondoskodik a más szervek által előkészített jogszabályok, nemzetközi szerződések, előterjesztések belső egyeztetéséről, összeállítja a BM álláspontját összegző átirat tervezetét és aláírásra az illetékes helyettes államtitkárnak felterjeszti.
(12) A Kormány ügyrendjében, valamint a jogalkotási törvényben meghatározott határidőnél rövidebb időtartamra megküldött tervezeteket – a kabinetfőnök egyidejű tájékoztatásával – közvetlen válaszadásra az illetékes helyettes államtitkári titkárságnak megküldi.
(13) Az államigazgatási eljárás keretében dönt az őrzés elrendeléséről , a fegyveres biztonsági őrség létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről.
Jogorvoslat keretében előkészíti a miniszter részére a másodfokú határozatot.
(14) Előkészíti a nyugdíjjog igény tárgyában első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú határozatokat.
(15) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. §-a alapján előkészíti a méltányossági jogkörben hozandó határozatokat.
(16) Gondoskodik a jogharmonizációval kapcsolatban a jogszabálytervezetek véleményeztetéséről.
(17) Előkészíti a közigazgatási, társadalombiztosítási, munkaügyi, tűzvédelmi és egyéb hatósági ügyekben a miniszter hatáskörébe utalt döntéseket.
A Jogi Képviseleti Iroda
39. §
(1) A Jogi Képviseleti Iroda főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Az iroda feladata, hogy a jog eszközével elősegítse a minisztérium működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítésében, valamint a kötelezettségek teljesítésében.
(3) Az iroda e kereteken belül:
a) a minisztérium hivatali egységeinek működéséhez jogi tanácsot és tájékoztatást ad, részt vesz a jogi munka megszervezésében;
b) a feladatkörében tudomására jutott jogsértésekre felhívja az illetékes szervezeti egység vezetőjének figyelmét, javaslatokat tesz azok kiküszöbölésére;
c) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések jogi szempontú előkészítésében és végrehajtásában;
d) közreműködik a minisztérium hivatali egységei polgári jogi szerződéseinek – kivéve a nemzetközi és a külkereskedelmi szerződéseket – alapító- és egyéb okiratainak előkészítésében, elkészítésében, megkötésében és ellenjegyzi azokat.
Végzi ezen szerződésekhez, alapító- és egyéb okiratokhoz kapcsolódó peren kívüli eljárási cselekményeket;
e) vezeti az általa ellenjegyzett szerződések, alapító- és egyéb okiratok számítógépes nyilvántartását. Az alapítást végző szervek által megküldött alapító okiratok egy eredeti példányát őrzi;
f) ellát minden olyan jogi ügyet, amely jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján a feladatkörébe tartozik;
g) ellátja a minisztérium jogi (peres és nem peres) képviseletét. Ezen képviseleti tevékenységét a minisztérium és a miniszter által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során indult közigazgatási perekben, valamint a minisztérium működéséből adódó társadalombiztosítási, munka-, cég-, polgári jogi stb. ügyekben a szakfőosztályokkal együttműködve végzi. Irányítja a minisztérium hivatali egységeinek esetenkénti jogi képviseleti tevékenységét;
h) külön megbízás alapján ellátja a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek jogi képviseletét.
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
40. §
A közgazdasági helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Központi Gazdasági Főigazgatóság.
A Közgazdasági Főosztály
41. §
(1) Kialakítja és irányítja a Belügyminisztérium költségvetési fejezethez tartozó címek és költségvetési intézmények tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási rendszerét, összeállítja a fejezet belügyi ágazatának éves költségvetési javaslatait, részt vesz azok tárcaközi egyeztetésében.
(2) Javaslatot tesz a jóváhagyott keretek címek, illetve költségvetési intézmények, feladatok közötti felosztására, szükség esetén átcsoportosítására, zárolására. Elemzi a költségvetés végrehajtását, gondoskodik az előirányzatok év közbeni szükséges módosításáról, a fejezet költségvetési beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséről. Ellátja a kincstári finanszírozásból adódó fejezeti feladatokat. Meghatározza a számviteli renddel összefüggő elvárásokat, működteti a pénzügyi információs rendszert.
(3) Részt vesz a létszám- és bérgazdálkodás szabályozására vonatkozó koncepciók, jogszabályok, belső rendelkezések előkészítésében. Vezeti a létszám- és személyi juttatást érintő nyilvántartásokat. Elkészíti a fejezeti szintű pénzügyi statisztikai és munkaügyi, illetmény- és létszámbeszámolókat, elvégzi az ezekkel kapcsolatos felméréseket.
(4) Részt vesz a minisztérium gazdasági képviseletében.
(5) Előkészíti a gazdálkodási szabályozási javaslatokat. A gazdálkodási, pénzügyi szabályozási kérdésekben állásfoglalásokat, iránymutatásokat készít. Elemzi a gazdasági ellátó szervek működését, javaslatokat tesz azok korszerűsítésére.
(6) Közreműködik a fejezet irányítása alá tartozó szervek vállalkozási alapokra történő helyezésével kapcsolatos kezdeményezések elbírálásában, engedélyezésében, tevékenységének felügyeletében. Ellátja a miniszter által a közhasznú társaságok irányítási jogköréből leadott részjogosultságokat.
(7) Részt vesz a minisztériumot, illetve szerveit érintő közbeszerzési eljárásokban, a versenytárgyalások lebonyolításában és a szállítási szerződések előkészítésében. Képviseli a minisztérium pénzügyi-gazdasági érdekeit.
A Műszaki Főosztály
42. §
(1) A minisztérium és az önálló belügyi szervek tekintetében:
a) szervezi és koordinálja a hadi- és rendészettechnikai, a szárazföldi, vízi- és légi jármű, a ruházati szakterület műszaki fejlesztési feladatait;
b) ellátja a BM-szervek tűzvédelmével kapcsolatos feladatokat;
c) intézi az iparjogvédelmi és találmányi ügyeket a szakmai szervezetekkel és hivatalokkal együttműködve;
d) irányítja és koordinálja a rendszeresítési eljárásokat;
e) tervezi a hadi- és rendészettechnikai eszközök központi forgótartalékának költségeit, fejezeti kezelésű előirányzatok formájában;
f) összeállítja a központi építési-beruházási terveket, irányítja a végrehajtást, valamint gondoskodik a pénzügyi forrásokat kezelő pénzintézeten (Magyar Államkincstár) keresztül a beruházások bejelentéséről és finanszírozásáról. Szabályozza az építési tevékenységet, kijelöli a jelentősebb ingatlan nagyjavításokat bonyolító szervezeteket;
g) irányítja és felügyeli a minisztérium, valamint a minisztérium irányítása alá tartozó vagyonkezelők lakás- és ingatlangazdálkodási tevékenységét, előkészíti az ezzel kapcsolatos szabályozást, működteti a lakás- és ingatlan-nyilvántartás központi adatbázisát. Kivizsgálja a panaszügyeket. Eljár ingatlan- és lakásügyekben, elvégzi, illetve meghatározott esetekben kezdeményezi az ingatlanok hasznosításához szükséges belügyi szervek közötti, valamint más szervekkel való egyeztetéseket. A hatályos jogszabályok által előírt engedélyeket, hozzájárulásokat beszerzi, az ingatlan szerzésével, cseréjével, elidegenítésével kapcsolatos szerződéseket, megállapodásokat előzetesen véleményezi, adott esetben – a Jogi Képviseleti Iroda ellenjegyzésével – jóváhagyja.
(2) Végzi a tevékenységi körébe tartozó jogalkotási feladatok szakmai előkészítését, kidolgozza a stratégiai jellegű döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során – eseti felhatalmazás alapján – képviseli a minisztériumot.
(3) Részt vesz a Műszaki Főosztályt, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveket érintő közbeszerzési eljárásokban.
(4) Ellátja a Belügyminisztérium képviseletét a katonai beruházásokkal, a haditechnikai eszközök külkereskedelmi forgalmának engedélyezésével, az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának minisztériumi szintű ellenőrzésével, a katonai szabványosítási ügyekkel, valamint a gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerét érintő szabályozással, aktuális problémáival foglalkozó tárcaközi bizottságok működése során.
A Költségvetési és Gazdasági Főosztály
43. §
(1) Ellátja a Belügyminisztérium Központi Igazgatása – mint önálló költségvetési szerv – gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatát.
(2) Gondoskodik költségvetésének összeállításáról, a jóváhagyását követően az elemi költségvetés elkészítéséről.
(3) Folyamatosan figyelemmel kíséri az előirányzat-felhasználás alakulását, gyűjti az évközi többletigényeket, szükség esetén kezdeményezi az előirányzat-módosításokat.
(4) Végzi a rendelkezésre álló fedezet figyelembevételével a kötelezettség-vállalások nyilvántartását.
(5) Folyamatosan végzi a Magyar Államkincstár működéséből eredőn az önálló költségvetési szervre háruló feladatokat (banki átutalások, adatszolgáltatások, finanszírozás ütemezése, előrehozás kezdeményezése stb.).
(6) Folyamatosan nyilvántartja a személyi kiadások előirányzatát és felhasználását, javaslatot készít a bérmegtakarítások felhasználására, előkészíti az éves bérfejlesztéseket.
(7) Végzi a hivatali egységek anyagi, tárgyi, üzemeltetési igényeinek felmérését, nyilvántartását, teljesítés lehetőségeinek vizsgálatát, intézkedik a teljesítés érdekében.
(8) Figyelemmel kíséri az integrációs csatlakozás előkészítésével kapcsolatos feladatok pénzügyi fedezetét és annak felhasználását az EU Integrációs Hivatal által teljesített adatszolgáltatások alapján.
(9) Teljesíti az évközi és év végi adatszolgáltatási, valamint beszámolási kötelezettséget a Központi Gazdasági Főigazgatóság számviteli adatszolgáltatása alapján.
(10) Gondoskodik a költségvetési szerv vagyonának leltározásáról, a leltárok kiértékeléséről és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
44. §
Az informatikai és távközlési helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal.
Az Informatikai Főosztály
45. §
(1) Ellátja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai tevékenységének koordinálását, képviseli a Belügyminisztériumot az e területet érintő tárcaközi kapcsolatokban és részt vesz a nemzetközi együttműködésben.
(2) Előkészíti – az érintett szervek javaslatainak figyelembevételével – a minisztérium átfogó, tárcaszintű, közép- és hosszú távú informatikai stratégiai tervét, figyelemmel kíséri az elfogadott terv végrehajtását és gondoskodik annak folyamatos aktualizálásáról.
(3) Döntésre előkészíti a minisztérium éves informatikai fejlesztési tervét.
(4) Összehangolja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai rendszereinek fejlesztését, véleményezi az új rendszerek fejlesztési és költségvetési terveit.
(5) Nyilvántartást vezet a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek információs rendszereiről és fejlesztési terveiről.
(6) Közreműködik az informatikát érintő jogszabályok, jogi iránymutatások és szakmai szabályok előkészítésében, hatályosulásuk vizsgálatában, a más tárcák által előkészített koncepciók és jogszabálytervezetek véleményezése során érvényesíti az informatikai szempontokat.
(7) Biztosítja a minisztérium önálló költségvetési intézményei részére az egységes humánerőforrás-gazdálkodási, pénzügyi és számviteli adminisztrációt támogató számítógépes alkalmazásokat, szervezi azok fejlesztését, bevezetését, működési feltételeinek megteremtését.
(8) Összesíti és továbbítja a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos intézményi adatszolgáltatásokat.
(9) Gondoskodik a BM Fejezet „helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai” címhez tartozó előirányzatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásának számítástechnikai feltételeiről.
(10) Biztosítja a Személyügyi Főosztály, valamint az Oktatási Főosztály nyilvántartási adatfeldolgozási feladatainak számítástechnikai hátterét.
(11) Koordinálja a közigazgatási hivatalok informatikai tevékenységét, fejlesztéseit, a közigazgatási hivatalok közreműködésével módszertani segítséget nyújt az önkormányzatoknak feladataik informatikai támogatásához. A közigazgatási hivatalokkal együttműködve gondoskodik az önkormányzati törzsadattár, a törvényességi ellenőrzési rendszer, valamint a hatósági statisztikai rendszer fejlesztéséről és működtetéséről.
(12) Javaslatot tesz a PHARE-programok informatikai részére, és részt vesz az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásában.
(13) Részt vesz a köztisztviselők informatikai tárgyú képzésében és továbbképzésében.
(14) Koordinálja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek statisztikai tevékenységét, felelős az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) Belügyminisztériumot érintő előkészítéséért.
(15) Gondoskodik a minisztérium hivatali egységeinél az adatbiztonsági feltételek megteremtéséről, az informatikai rendszerek biztonsági követelményeire vonatkozó kormányzati ajánlások érvényesüléséről.
(16) Biztosítja az informatikai feltételeket az adatvédelmi felelős feladatai ellátásához, közreműködik a adatvédelmi nyilvántartás vezetésében.
(17) Gondoskodik a minisztérium hivatali egységeinek számítás- és ügyviteltechnikai eszközökkel való ellátásáról, számítógépes hálózata üzemeltetéséről, fejlesztéséről.
(18) Ellátja a belügyi szervek számítógépes ügyviteli rendszereinek összehangolását. Biztosítja a minisztérium hivatali egységei számítógépes ügyvitelének folyamatos korszerűsítését és egységesítését. Gondoskodik a belső elektronikus levelező rendszer, valamint a kormányzati üzenetkezelő rendszer belügyminisztériumi alközpontja üzemeltetéséről, rendszeradminisztrációs feladatainak ellátásáról.
(19) Működteti a minisztérium számítógépes vezetési információs rendszerét, biztosítja továbbfejlesztését, adatállományainak karbantartását, a hivatali egységek igényeit figyelembe véve gondoskodik a minisztérium és szervei, valamint a minisztérium és a kormányzati, továbbá más adatszolgáltató szervek közötti adatcsere informatikai feltételeit.
(20) Ellátja a minisztérium által interneten szolgáltatott adatok karbantartását. Összehangolja a Belügyminisztérium és szervei interneten – adatszolgáltatóként és felhasználóként – történő megjelenésével kapcsolatos informatikai feladatokat.
(21) Szervezi a hivatali egységek informatikai képzését és továbbképzését, helyszíni segítséget nyújt a számítástechnikai eszközök kezeléséhez, alkalmazások használatához. Működteti a BM Szakkönyvtárát.
(22) Az általa üzemeltetett adatkezelések adatállományaiból rendszeresen és igény szerint számítógépes feldolgozásokat végez, szakmai kiadványokat, tájékoztatókat készít, gondoskodik a minisztérium közérdekű adatainak közzétételéről.
(23) Kidolgozza és folyamatosan aktualizálja a belügyi szervek informatikai biztonságpolitikáját és stratégiáját, a belügyi szervek területén érvényesítendő biztonsági követelményeket, az informatikai biztonság tervezési módszereit, a belügyi szervek egységes ágazati informatikai biztonsági szabályzatát.
(24) Közreműködik a belügyminiszter felelősségi körébe tartozó jogszabályoknak az adatkezeléseket és informatikai biztonsági kérdéseket érintő részének előkészítésében.
(25) Véleményezi a belügyi szervek adat- és titokvédelmi, ügyviteli szabályzatainak informatikai biztonsági előírásait; a belügyi szervek informatikai rendszereinek biztonsági szabályzatait, katasztrófaterveit; a belügyi szervek belső vagyonvédelmi, rendészeti, biztonságtechnikai, objektumvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzatait, előírásait.
(26) Gondoskodik az informatikai biztonságot érintő jogszabályok, műszaki normatívák, szabványok, irányelvek és ajánlások egységes alkalmazásáról, az ágazati szintű rendelkezések, utasítások, helyi szabályozások összehangolásáról, a belügyi informatikusok rendszeres informatikai biztonsági képzéséről és továbbképzéséről.
(27) Szakirányítást gyakorol a belügyi szervek számítógépes üzemeltető szervezeteinek informatikai biztonsági tevékenysége felett.
A Távközlési Főosztály
46. §
(1) Ellátja a belügyminiszter irányítása alatt álló területek, rendvédelmi és közigazgatási országos hatáskörű szervek távközléssel, frekvencia-felhasználással és rejtjelzéssel kapcsolatos tevékenységének felügyeletét, szakmai irányítását és tárcaszintű koordinációját.
(2) Koordinálja és ellenőrzi a belügyi rádiófrekvencia-vagyon gazdálkodásával, használatával és az információs, valamint adatátviteli rendszerek védelmével, továbbá a távközlési rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, működési rendet.
(3) Közreműködik a távközléssel, frekvencia-gazdálkodással, rejtjeltevékenységgel kapcsolatos szabályozási koncepciók, jogszabálytervezetek előkészítésében.
(4) Előkészíti a Belügyminisztérium részére kiutalt frekvenciák használatának engedélyezését, elvégzi a szükséges hazai és nemzetközi egyeztetéseket, érvényesíti a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó híradástechnikai szakterületek szükségleteiből adódó frekvencia-igényeket.
(5) Az érintett szervek bevonásával – együttműködve a Kormány egyéb érintett szerveivel is – előkészíti a komplex közigazgatási (rendvédelmi) távközlési fejlesztés középtávú koncepcióját, jóváhagyás után gondoskodik annak végrehajtásáról.
(6) A Műszaki Főosztállyal közösen javaslatot tesz a központilag beszerzendő és központi készletezést igénylő távközlési termékekre, alkatrészekre. Részt vesz a távközlési beszerzéseket érintő tenderek kiírásában és értékelésében, valamint a szerződések előkészítésében.
(7) Felügyeli és ellenőrzi a belügyminiszter irányítása alá tartozó területek, rendvédelmi és közigazgatási szervek távközlési, frekvencia-felhasználási és rejtjeltechnikai, a híradó szolgálatok szakmai tevékenységét, erről tájékoztatja az informatikai és távközlési helyettes államtitkárt, és javaslatot tesz részére a szükségesnek ítélt intézkedésekre.
(8) Az EU gyakorlattal összhangban országosan koordinálja a segélyhívó rendszerek informatikai-kommunikációs infrastruktúrájának tervezését, fejlesztését és felügyeletét.
(9) Együttműködik a Védelmi Hivatallal a rendkívüli időszak híradásának szervezésében és előkészítésében.
(10) Együttműködik az érintett tárcákkal a NATO tagságból adódó, valamint az EU integrációs feladatok végrehajtásában.
(11) Véleményezi az önálló költségvetési szervek távközlést és rejtjeltevékenységet érintő fejlesztési terveit, költségvetési javaslatait.
(12) Véleményezi a rendvédelmi és közigazgatási szervek távközlési, rejtjeltechnikai ellátási normatíváit, belső szakutasításait.
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK
47. §
(1) Az EU Integrációs Hivatal főosztály jogállású hivatali egység.
(2) Végzi az EU bel- és igazságügyi együttműködést érintő és a belügyi hatáskörbe tatozó feladatok koordinációját és szervezését, az uniós követelmények és normák ismertetését, terjesztését.
(3) Koordinálja más minisztériumoktól, országos hatáskörű szervtől az európai integrációs témában érkezett nemzetközi megállapodásokat vagy ilyen tárgyú kormány-előterjesztéseket a minisztérium álláspontja kialakítása céljából.
(4) Kapcsolatot tart az EU szerveivel (Bizottság, Munkacsoportok), valamint más regionális és univerzális nemzetközi szervekkel (ENSZ, ET, OECD), szervezi az e tevékenységhez kapcsolódó feladatokat, azok fórumain való képviseletet.
(5) A minisztériumra háruló jogharmonizációs feladatokat a feladat- és hatáskör szerint illetékes szakmai főosztályokkal koordinálva látja el.
(6) Működteti az IM és a KüM társelnökletével az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság 24. sz. Bel- és Igazságügyi szakértői munkacsoportját, valamint koordinálja a szükség szerinti albizottságok (Szervezett Bűnözés Elleni Multidiszciplináris Szakértői Munkacsoport stb.), illetve más EITB munkacsoport belügyi szakértőinek, valamint a PHARE Koordináló Munkacsoport tevékenységét.
(7) Működteti a csatlakozást előkészítő jogharmonizációhoz és intézményfejlesztéshez szükséges szakértői és PHARE koordinátori hálózatot az Országos Rendőr-főkapitányság, a Határőrség Országos Parancsnokság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szakértőinek közreműködésével.
(8) Részt vesz a helyi önkormányzatok uniós csatlakozásra való felkészülését elősegítő programok előkészítésében, szervezésében, koordinálásában, illetve a kapcsolódó jogszabályok előkészítésében.
(9) Szervezi, koordinálja és előkészíti a minisztérium vezetőinek integrációs tárgyú beszámolóit és nemzetközi tárgyalásait.
(10) Vezeti a minisztérium EU dokumentumtárát, szolgáltatást nyújt belőle.
(11) Végzi az EU előcsatlakozási támogatás ország-, illetve horizontális programjainak és az uniós tagállamok kétoldalú segélyeinek koordinációját.
A NATO Koordinációs Főosztály
48. §
(1) Biztosítja a Kormány 2337/1999. (XII.20.) határozata szerint a Polgári Veszélyhelyzet Tervezés hazai feladatainak koordinálását és figyelemmel kíséri a végrehajtást.
(2) Előkészíti az érintett tárcák bevonásával a NATO Polgári Veszélyhelyzet Tervezési és Felülvizsgálati Ciklussal kapcsolatos nemzeti feladatok koordinálását.
(3) Kidolgozza a Polgári Veszélyhelyzet Tervezésre vonatkozó miniszteri irányelvekből származó nemzeti feladatokat, biztosítva az érintett szervek tervezési feladatainak végrehajtásához szükséges koordinációs tevékenységet.
(4) Javaslatot tesz a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság állandó és plenáris ülésein képviselendő nemzeti álláspontra az érintett társminisztériumok és azok illetékes szerveivel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, valamint a Külügyminisztériummal való egyeztetés és a közigazgatási államtitkári jóváhagyás után. Javaslatot tesz a plenáris ülésen részt vevő magyar delegáció összetételére.
(5) A NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés hazai kapcsolattartási pontja és napi munkakapcsolatban áll a NATO Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Igazgatósággal (CEPD).
(6) Információt biztosít az SCEPC Tervezési tanácsaiban és bizottságaiban tevékenykedő képviselőinek a vonatkozó kormányhatározat szerint.
(7) Részt vesz a békepartnerségi feladatokkal kapcsolatos polgári veszélyhelyzet tervezési feladatokban, különös figyelemmel a kelet-közép-európai, illetve a NATO déli térségének országaira és a NATO Mediterrán Párbeszédére koncentrálva.
(8) Koordinálja a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban részt vevő minisztériumok tevékenységét. Részt vesz az Euro-atlanti Katasztrófareagálási Egység alkalmazásának további kialakításában. Kapcsolatot tart az Euro-atlanti Katasztrófareagálási Központtal.
(9) Végzi az Európai Unió keretében folyó válságkezelési és humanitárius műveletekkel összefüggő feladatok koordinálását, az érintett minisztériumokkal együttműködve.
A Nemzetközi Főosztály
49. §
(1) Szervezi a minisztérium nemzetközi tevékenységét.
(2) Összeállítja a Belügyminisztérium nemzetközi kapcsolataira vonatkozó irányelveket a belügyminisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek javaslati alapján és felterjeszti a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz.
(3) A jóváhagyott irányelvek alapján elvégzi a belügyminisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek féléves munkaterveinek összesítését és prioritási javaslataival felterjeszti a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz.
(4) A vezetői szintű kiutazások és partnerfogadások belügyminisztériumi tervét a kormányzati szintű összehangolás érdekében megküldi a Külügyminisztériumnak. Gondoskodik a koordináció nyomán esetlegesen szükséges változtatásoknak a Belügyminisztérium illetékes szervei által történő végrehajtásáról.
(5) Összeállítja a belügyminisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek nemzetközi tevékenységéről szóló éves jelentést és felterjeszti a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz.
(6) Kapcsolatot tart a partner országokban a Belügyminisztérium illetékességi körébe tartozó kérdésekért felelős főhatóságokkal, illetve a Budapesten akkreditált külképviseletekkel és biztosítja a szükséges szakmai tájékoztatást.
(7) Szervezi és koordinálja az univerzális, regionális és szubregionális nemzetközi szervezetekkel való belügyi szakmai kapcsolattartást (az EU-hoz és NATO-hoz kapcsolódó szervezetek kivételével), javaslatot tesz a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárnak az e fórumokon való részvételére.
(8) A Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó területeken az érintett szakmai szervezetek bevonásával előkészíti a tervezett államközi-, kormányközi-, tárcaközi-, illetve alacsonyabb szintű két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokat (a továbbiakban együtt: nemzetközi megállapodások).
(9) A nemzetközi szerződés tárgya szerint illetékes hivatali egységekkel közösen készíti el – a Belügyminisztérium nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének irányelveit figyelembe véve – a nemzetközi megállapodás, valamint a szükséges kormány-előterjesztés tervezetét, ellátja az ezzel kapcsolatos koordinációs feladatokat, beleértve a nemzetközi szakértői tárgyalások előtti hazai egyeztetést is.
(10) Végzi a nemzetközi megállapodás aláírásával és a további kormányzati és dokumentációs tevékenységgel, a szükséges jóváhagyással, megerősítéssel és kihirdetéssel, illetve közzététellel kapcsolatos feladatokat. A jóváhagyást, megerősítést igénylő nemzetközi szerződéseket a parlamenti és jogi helyettes államtitkár küldi meg a Miniszterelnöki Hivatalnak.
(11) Véleményezi a más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől érkezett nemzetközi szerződések tervezetét, illetve ilyen tárgyú kormány-előterjesztéseket, és erről tájékoztatja a Jogi Főosztályt.
(12) Az illetékes belügyi szervek, társtárcák és más államigazgatási szervek bevonásával előkészíti a Belügyminisztérium felső szintű vezetői nemzetközi tárgyalásainak szakmai anyagait. Gondoskodik az e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásáról, illetve végrehajtatásáról, valamint az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány és/vagy a minisztérium vezetése számára történő előkészítéséről.
(13) Tájékoztatja a helyettes államtitkár és magasabb szintű vezetők nemzetközi tárgyalásairól, valamint a nemzetközi szerződések aláírásáról és a hatálybalépéséről a Belügyminisztérium illetékes szerveit, az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket.
(14) Ellátja a minisztérium felső szintű vezetőinek kiutazásaival és a külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris, utaztatási és pénzügyi elszámolási teendőket. Megszervezi a felsőszintű és szakértői tárgyalásokhoz szükséges tolmácsolási szolgáltatásokat.
(15) A minisztérium hivatali egységei vezetőinek, valamint az önálló belügyi szervek vezetőinek kezdeményezésére, a közigazgatási államtitkár döntése alapján javaslatot tesz az útlevélhatóságnak szolgálati útlevelek kiadására.
(16) Jogszabály rendelkezései szerint nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó szolgálati útlevelekről, biztosítja a rendeltetésszerű felhasználást, a jogosultság megszűnéséig kezeli azokat, gondoskodik az útlevelek biztonságos őrzéséről.
(17) Végzi a minisztérium felső vezetésének nemzetközi levelezését, indokolt esetekben biztosítja a szakmai anyagok fordítását (fordíttatását).
(18) Vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggő nyilvántartásokat, szolgáltatást nyújt azok anyagai alapján.
50. §
(1) A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek, a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal és a közigazgatási hivatalok folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülő ügyrendek (béke, illetve minősített időszaki), illetve saját szervezeti és működési szabályzatuk és a felettes vezető utasításai határozzák meg.
(2) A hivatali egység ügyrendjét és a minisztériumi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár, a miniszter alárendeltségében működő hivatali egység ügyrendjét a közigazgatási államtitkár javaslatára, az önálló belügyi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes vezető javaslatára, továbbá a közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatát az érdekelt miniszterek egyetértésével – ha jogszabály vagy miniszteri utasítás másként nem rendelkezik – a miniszter hagyja jóvá.
(3) A vezető, az ügyintéző, az ügyviteli alkalmazott és a fizikai foglalkozású alkalmazott feladatait – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírása szabályozza.
(4) A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – többek között tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb, sajátos előírásokat.
(5) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket végzi el:
a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyet érintő iratok pótlólagos összegyűjtésére és átmeneti csatolására, illetve a különböző ügyiratdarabok végleges szerelésére.
b) amennyiben az ügyben más hivatali egység vagy minisztériumi szerv álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi;
c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről szükség szerint jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vagy feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi; fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az előadói ívre vagy az ügyet kísérő lapra külön feljegyzi;
d) megállapításait, javaslatát az ügyiratban rövid előadmány, feljegyzés formájában összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét;
e) az ügyiratot kiadmányozza vagy továbbítja azt a kiadmányozásra jogosulthoz;
f) az iratra feljegyzi a kezelői és a kiadói utasításokat, az irattári tételszámot.
51. §
(1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A hivatali egységen, a minisztériumi szerven belül a kiadmányozási jogköröket úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.
(2) A miniszter kiadmányozza az Országgyűlés tisztségviselői, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az állampolgársági jogok és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, a külképviseletek vezetői felé irányuló ügyiratokat, a kormány-előterjesztéseket, a miniszteri rendeleteket, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, és mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn. (Erre szóban vagy írásban „a.k” (aláírásommal kiadom) betűjelzéssel hívja fel a figyelmet.)
(3) A közigazgatási államtitkár, a kabinetfőnök, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkár, a hivatali egység, illetve a minisztériumi szerv vezetője – saját hatáskörében eljárva – kiadmányozza a más tárcák, egyéb állami szervek azonos, illetve hasonló beosztású, jogállású vagy besorolású vezetőinek címzett ügyiratokat.
(4) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza az alárendeltségében működő hivatali egységek, a helyettes államtitkárok, illetve az alárendeltségükben működő hivatali egységek által előkészített, a feladatkör szerint érintett azonos jogállású közigazgatási szervek teljes köréhez, valamennyi önkormányzathoz vagy azok többségéhez címzett ügyiratokat. Indokolt esetben a helyettes államtitkár kezdeményezésére a kiadmányozási jogkört átruházza.
(5) Valamennyi ügyintéző jogosult kiadmányozni az ügyviteli jellegű, érdemi döntést nem tartalmazó (iratbekérés, idézés, iratok átküldése stb.) ügyiratokat.
(6) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a hivatali egység vezetője az ügyrendben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.
52. §
(1) Az ügy intézésére kijelölt köteles a vezetője utasításai szerint eljárni.
(2) Ha az ügyintézés során kapott vezetői utasítással nem ért egyet:
a) köteles azt a közvetlen felettesének szóban megindokolni;
b) ezt követően jogosult az elutasított ellenvéleményét az ügyiratra vagy az ügyiratot kísérő lapra rávezetni;
c) az ügyiratban feltüntetett ellenvéleményét a szolgálati felettese útján vagy annak előzetes értesítésével felsőszintű vezetők elé terjesztheti.
(3) Az ügyet intéző ellenvéleménye általában nem akadályozhatja meg a vezetői utasítás végrehajtását. A szabályszerű és a szolgálati úton előterjesztett ellenvéleményért, valamint az országgyűlési biztos részére – annak kérésére – ügykörében közvetlenül adott tájékoztatásért az ügyintézőt semmilyen hátrány nem érheti. Az ügyintéző külön jogszabályban előírt kivételes esetekben köteles, illetve jogosult a vezetői utasítások végrehajtását megtagadni.
(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A kiadmányozásra előkészített irat fogalmazványát (másodpéldányát) mind az ügyintéző, mind a továbbítást javasló vezető szignálja és keltezéssel lássa el. Határidő túllépésnél a mulasztásról, annak okáról az iraton vagy az előadói íven készült feljegyzésben kell számot adni, melyet az illetékes vezetőnek is láttamoznia kell.
(5) A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszterhez szóló előterjesztéseket (jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket) ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a közigazgatási államtitkár útján a Miniszteri Titkársághoz kell megküldeni. A titkárságvezető ellenőrzi az előkészítés szabályszerűségét, és ennek tényét szignójával igazolja.
(6) A kormány-előterjesztések, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének kiadmányozására való előterjesztést a politikai államtitkár és a kabinetfőnök véleményezi.
(7) Különösen indokolt esetben vezető közvetlenül fordulhat a miniszterhez vagy az államtitkárhoz a közvetlen felettese egyidejű, ha ez nem lehetséges utólagos tájékoztatása mellett.
(8) A felső szintű vezető által kiadmányozásra kerülő iratokat, illetve a feljegyzéseket, tájékoztatókat a személyi titkárságok vezetőihez kell eljuttatni, akik kötelesek ellenőrizni, hogy az ügyintézők és a vezetők az előírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek.
(9) Az ügyintézés során betartandó részletes ügykezelési (iratkezelési) szabályokat a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.
(10) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján a minősítési jogosultságok meghatározását a Szabályzat 4. számú függeléke tartalmazza.
A FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
53. §
(1) A minisztérium fő feladatait – a törvényalkotási programról szóló országgyűlési határozathoz és a Kormány munkatervéhez igazodva – félévenként munkaprogram foglalja össze.
(2) A féléves munkaprogramot – a Kormány munkatervének elfogadását követő 15 napon belül – a Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkársága előzetes egyeztetés alapján, a kabinetfőnök véleményét kikérve állítja össze, és a közigazgatási államtitkár útján a miniszternek jóváhagyás céljából benyújtja.
(3) A munkaprogram tartalmazza:
a) a kormányülés napirendjére tűzött előterjesztéseket, ezek elkészítésének határidejét, a részhatáridőket és a felelősöket;
b) a miniszteri, valamint az államtitkári értekezleteken írásos előterjesztésben megtárgyalásra kerülő témaköröket, azok elkészítésének határidejét, előterjesztőjét és felelősét.
c) a miniszter által kiadásra kerülő rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadásának határidejét és felelőseit.
(4) A hivatali egységek és a minisztériumi szervek a minisztériumi munkaprogram alapján elkészítik saját féléves munkatervüket, amelyet a részleget irányító felső szintű vezető hagy jóvá.
A MINISZTÉRIUMI TESTÜLETEK MŰKÖDÉSE
54. §
A belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggő döntések előkészítését a miniszteri szaktanácsadó testület segíti. Tagjai a miniszter által felkért külső szakértők.
A miniszteri értekezlet
55. §
(1) A miniszteri értekezlet szükség szerint ülésezik.
(2) Feladata: a kölcsönös tájékoztatás az előző miniszteri értekezlet óta történt jelentősebb eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladategyeztetés, valamint minden olyan előterjesztés és kérdés megtárgyalása, amelyet a miniszter napirendre tűz.
(3) Az értekezlet résztvevői: a miniszter, az államtitkárok, a kabinetfőnök, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok, a Miniszteri Titkárság vezetője, a Személyügyi Főosztály vezetője, a szóvivő, az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint a miniszter által esetenként meghívottak.
(4) Az értekezlet összehívásáról a kabinetfőnök gondoskodik.
A közigazgatási államtitkári értekezlet
56. §
(1) A közigazgatási államtitkár tanácsadó testülete az államtitkári értekezlet, amely üléseit – a minisztérium féléves munkaprogramjára is figyelemmel – szükség szerint tartja.
(2) Feladata: a miniszteri értekezlet fontosabb írásos előterjesztéseinek előkészítése, a jelentősebb, de a miniszteri értekezletre nem kerülő előterjesztések, jogszabálytervezetek megvitatása, beszámoltatás az időszerű feladatok, a felső szintű vezetői rendelkezések végrehajtásának helyzetéről, továbbá a vezetői programegyeztetés.
(3) A közigazgatási államtitkári értekezlet állandó résztvevői: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működő főosztályok vezetői, valamint a Parlamenti Főosztály vezetője, jogszabálytervezet és az állami irányítás egyéb jogi eszközei vitája esetén a Jogi Főosztály vezetője, más minisztériumi vezetők eseti meghívás alapján vesznek részt.
(4) A közigazgatási államtitkári értekezlet összehívásáért a Közigazgatási Államtitkári Hivatal vezetője felelős.
Egyéb értekezletek
57. §
A miniszter évente legalább egyszer az éves munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából apparátusi értekezletet hív össze: a résztvevők körét a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter állapítja meg.
58. §
Az államtitkárok, a kabinetfőnök, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok, a főosztályvezetők, a főigazgatók és az igazgatók szükség szerint tartanak értekezletet, egyeztető megbeszéléseket.
59. §
(1) A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek munkáltatóinak és munkavállalóinak érdekegyeztető fóruma a Belügyi Érdekegyeztető Tanács.
(2) Résztvevői: a munkáltatói tárgyalócsoport és a munkavállalói tárgyalócsoport, illetve az általuk meghívott szakértők és a tanács titkára.
(3) A minisztérium munkáltatói tárgyalócsoportját a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésein eseti döntéstől függően a politikai vagy a közigazgatási államtitkár, illetve az általuk megbízott – helyettes államtitkárnál nem alacsonyabb beosztású – személy vezeti.
(4) Az Érdekegyeztető Tanács maga határozza meg a tanácskozásainak rendjét.
(5) Az érdekegyeztetés körébe tartozó ügyek körét és az eljárási szabályokat a belügyminiszteri rendeletben kihirdetett Együttműködési Megállapodás határozza meg.
(6) A hivatali apparátust érintő előterjesztéseket a közigazgatási államtitkár nyújtja be.
60. §
(1) Az értekezletekről az összehívásért felelős vezető a döntést, a végrehajtásért felelős vezetőt és a határidőt tartalmazó emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet készít, amelyet az értekezlet vezetője hagy jóvá.
(2) Az emlékeztetőt a résztvevőknek és az érintett szervek vezetőinek meg kell küldeni.
A jogszabály-előkészítés rendje
61. §
(1) A Kormány, a minisztérium munkaprogramjában levő, a közigazgatási államtitkár által meghatározott, jelentősebb jogszabálytervezetek előkészítéséhez szabályozási javaslat (koncepció) készül, melynek összeállítása a feladatkör szempontjából elsődlegesen érintett belügyi szerv feladata, a Jogi Főosztály, a Közgazdasági Főosztály és a Nemzetközi Főosztály feladatkörének megfelelően abban közreműködik. Amennyiben szabályozási javaslat készítése nem kötelező, a tervezet szakmai anyagát (probléma-vázlat) ugyanilyen módon kell kialakítani.
(2) A szabályozási javaslat, illetve a probléma-vázlat előkészítésébe be kell vonni a feladatkör szerint érintett főosztályt, az önálló belügyi szervet.
(3) A szabályozási javaslat tartalmazza:
a) az elérendő társadalmi, gazdasági célt, a jogi szabályozás politikai, szakmai, közgazdasági indokait, a tervezett szabályozás hatályosulásának, illetve elmaradásának következményeit;
b) a szabályozással befolyásolni tervezett társadalmi jelenség rövid leírását, az érintett alanyi kört, a jogalanyok magatartását befolyásoló jogi, gazdasági és egyéb tényezőket;
c) a célhoz rendelt szabályozási, intézkedési megoldást, ennek indokait, költségkihatását, a várható társadalmi, gazdasági, igazgatási, államháztartási következményeket;
d) törvényi szabályozás esetén az a)–c) pontban meghatározottakon túl be kell mutatni a szabályozás rövid történeti előzményeit, az adott területen a jogérvényesülés tapasztalatait, az Európai Unió jogához, valamint az Európa Tanács egyezményeihez és ajánlásaihoz való illeszkedés főbb jellemzőit, a végrehajtás szervezeti-, személyi feltételeit, a végrehajtás időszükségletét és ütemezését;
e) ha a szabályozási javaslatot a Kormány ügyrendje szerint előzetesen be kell mutatni, a külső és belső egyeztetés és a benyújtás szabályait a szabályozási javaslatra nézve is alkalmazni kell.
(4) A jogszabályok előkészítése során:
a) a hivatali egység, illetve az önálló belügyi szerv felelős a tervezet szakmai tartalmának meghatározásáért;
b) a Közgazdasági Főosztály felelős az előírt költség-haszon-elemzés előkészítéséért;
c) a Jogi Főosztály felelős a jogszabálytervezet előírások szerinti szerkesztéséért, a jogalkotási eljárás szabályainak érvényesítéséért, a jogrendszeri illeszkedés biztosításáért;
d) az EU Integrációs Hivatal felelős az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő, a Belügyminisztériumra háruló jogharmonizáció megteremtéséért;
e) a Parlamenti Főosztály vezetője – a politikai államtitkár irányításával – felelős a parlamenti pártokkal történő, szükség szerint felmerülő egyeztetésért;
f) a Jogi Főosztály vezetője a jogalkotási törvénynek megfelelően gondoskodik arról, hogy a törvénytervezetek az érdekelt társadalmi szervezetekkel egyeztetésre kerüljenek.
(5) Törvényre vonatkozó szabályozási javaslat és a tervezet elkészítésére a feladatkörileg érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek), a belügyminisztériumi főosztályok, az önálló belügyi szervek, felsőoktatási intézmények, tudományos intézetek munkatársaiból – a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelően – törvényelőkészítő bizottság szervezhető.
A jogszabálytervezet elkészítése
62. §
(1) A közigazgatási államtitkár által elfogadott szabályozási javaslat, illetve az illetékes helyettes államtitkár által elfogadott probléma-vázlat alapján jogszabálytervezet készül, ennek során gondoskodni kell az elfogadott javaslatok érvényesítéséről, az alkotmányos követelmények, a nemzetközi jog által elismert jogelvek érvényesítéséről, a jogalkotási eljárás és a Kormány ügyrendjében foglaltak megtartásáról és az előterjesztés elkészítéséről, melyben a szükséges mértékig ki kell térni az 61. § (3) bekezdésében felsorolt szempontokra.
(2) A tervezet belső véleményezését (részletes indoklással együtt), a külső szakmai egyeztetést az előkészítésért felelős hivatali egység megkeresése alapján a Jogi Főosztály vezetője végzi, törvénytervezet esetében a parlamenti és jogi helyettes államtitkár engedélyével. Ha a helyettes államtitkár kezdeményezi a koordinációt, azt a végrehajtással együtt jelzi a parlamenti és jogi helyettes államtitkárnak.
(3) A belső egyeztetés kiterjed a Szabályzat hatálya alá tartozó azon szervekre, amelyek ügykörét a tervezet érinti, a felsőszintű vezetők titkárságvezetőire, a kabinetfőnökre, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjére. A beérkezett véleményeket a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró hivatali egység a Jogi Főosztállyal együtt érvényesíti, véleményeltérés esetén munkaértekezleten rendezik a nézetkülönbséget, ennek sikertelensége esetén felsőszintű vezetői döntést kérnek.
(4) A belső, illetve a külső szakmai egyeztetés lefolytatását követően kialakított tervezetet a Jogi Főosztály tárcavezetői egyeztetésre küldi, melyet a parlamenti és jogi helyettes államtitkár engedélyez. Ha helyettes államtitkár kezdeményezi a koordinációt, azt a végrehajtással együtt jelzi a parlamenti és jogi helyettes államtitkárnak. A tárcavezetői egyeztetésről beérkezett észrevételek feldolgozására, egyeztetésére és érvényesítésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók, azzal, hogy ha az észrevételek érvényesítése a tervezet lényeges változtatását eredményezi, az egyeztetést meg kell ismételni.
(5) A jogszabály végleges tervezetét rövid tájékoztató feljegyzéssel a parlamenti és jogi helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár útján továbbítja kiadmányozásra. A feljegyzést láttamozza a kabinetfőnök, egyetértően aláírja a szakterületet irányító helyettes államtitkár, továbbá a politikai államtitkár.
(6) A jogszabály-előkészítés folyamatának figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából az ügyintézés fontosabb mozzanatait és annak időpontjait tartalmazó adatlapot kell kiállítani és folyamatosan vezetni, melyet az ügy irataihoz csatolva meg kell őrizni. Az adatlap vezetése a Jogi Főosztályhoz koordinációra való megküldéséig a tervezet előkészítéséért felelős hivatali egység, a koordináció megkezdésétől kezdve pedig a Jogi Főosztály feladata.
Más tárcák előterjesztésének koordinációja
63. §
(1) A más jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által készített tervezetekkel (továbbiakban: tárcatervezet) kapcsolatos minisztériumi állásfoglalásra a miniszter, az államtitkár, illetve a tárgykörben érintett helyettes államtitkár jogosult. Az állásfoglalás kialakításának megszervezése a Jogi Főosztály feladata.
(2) A Jogi Főosztály a kezdeményező szerv által megjelölt határidőre is figyelemmel megküldi a tárcatervezetet az ügy által érintett hivatali egységnek, a titkárságvezetőknek, a kabinetfőnöknek, az érintett önálló belügyi szervnek. A Jogi Főosztály az észrevételek alapján összeállítja a Belügyminisztérium álláspontját összegező választervezetet, továbbá abban jelzi a jogi, kodifikációs szempontú észrevételeket.
(3) A Jogi Főosztály a véglegesített választervezetet az érintett helyettes államtitkárhoz, illetve a közigazgatási államtitkárhoz érkezett tárcatervezet esetén az érintett helyettes államtitkár szignálásával a közigazgatási államtitkárhoz továbbítja kiadmányozás céljából.
(4) Ha a tárcatervezet véleményezése során felmerült vitás kérdés főosztályi szinten nem rendezhető, az ügy súlyától függően a szakterületet felügyelő helyettes államtitkár vagy magasabb szintű vezető dönt a minisztériumi állásfoglalás tartalmáról.
(5) A Kormány ügyrendjében, illetve a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott határidőnél rövidebb időtartamra megküldött tervezeteket közvetlen válaszadás céljából a kabinetfőnöknek, az illetékes helyettes államtitkár titkárságának kell megküldeni.
(6) A tárcatervezetekkel kapcsolatos eltérő vélemények egyeztetésére kitűzött megbeszéléseken a Belügyminisztérium álláspontjának képviseletére – ha a miniszter vagy államtitkár másként nem rendelkezik – a tárgykörrel érintett helyettes államtitkár, illetve az általa kijelölt vezető jogosult.
A parlamenti és kormányzati munka segítése
64. §
(1) Az Országgyűlés plenáris ülésén való részvételről a napirendek függvényében a miniszter dönt.
(2) A minisztert, illetve az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt az ülésre megfelelően fel kell készíteni. Ennek érdekében:
a) minisztériumi előterjesztés esetén az illetékes hivatali egység összeállítja a miniszteri expozét, az általános és részletes vita lezárását követő záróbeszédeket, és azt szolgálati úton a Parlamenti Főosztály közreműködésével továbbítja a miniszterhez;
b) más tárca előterjesztése esetén csak a miniszter külön rendelkezése szerint kell felszólalási anyagot készíteni.
(3) A miniszterhez intézett interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válasz elkészítéséről a Parlamenti Főosztály vezetője gondoskodik a következők szerint:
a) az interpellációk, illetve kérdések kézhezvétele után a választervezet elkészítése céljából megküldi azokat a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező főosztályvezetőnek az érintett helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett;
b) a helyettes államtitkár szükség szerint az általa kijelölt hivatali egységgel, az érintett tárgykörben elvégezteti a szükséges egyeztetést, teljes és kimerítő információs anyagot gyűjtet, összeállíttatja a választervezetet, amelyet megküld a közigazgatási államtitkár és a Parlamenti Főosztály vezetője részére.
(4) A minisztérium feladatkörébe tartozó önálló képviselői és bizottsági indítványokról kormány-előterjesztés készül a következők szerint:
a) a Parlamenti Főosztály vezetője véleményezésre megküldi az önálló indítványt a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező főosztályvezetőnek az érintett helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett;
b) a minisztérium véleményt tartalmazó kormány-előterjesztés közigazgatási államtitkári értekezletre és Kormányülésre történő benyújtásáról a Jogi Főosztály gondoskodik.
(5) A Parlamenti Főosztály vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az országgyűlési bizottságok működését és közreműködik abban, hogy a bizottsági üléseken a minisztériumot megfelelő vezetői és szakértői szinten képviseljék, ennek érdekében a szakértők kijelölését egyezteti a közigazgatási államtitkárral vagy a parlamenti és jogi helyettes államtitkárral. Gondoskodik a szakértők részére a szükséges tárgyalási anyagok biztosításáról.
(6) A szakértők a bizottsági ülésen elhangzott lényeges kérdésekről, véleményekről azonnal rövid, tömör, írásos tájékoztatót készítenek, melyet összesítés céljából soron kívül megküldenek a Parlamenti Főosztály vezetőjének, aki elvégzi a miniszter, illetve a politikai államtitkár szükség szerinti tájékoztatását.
(7) A Parlamenti Főosztály vezetője és/vagy képviselője rendszeresen köteles részt venni az Országgyűlés – Belügyminisztériumot érintő – plenáris és bizottsági üléseinek napirendi pontjain. A Parlamenti Főosztály vezetője az üléseket követően haladéktalanul köteles tájékoztatni a minisztert és az államtitkárokat a jelentősebb, vezetői döntést igénylő eseményekről.
(8) A Parlamenti Főosztály a civil szervezetek és az országgyűlési képviselők részére a minisztériumban zajló törvényelőkészítő munkáról felmerült igények alapján tájékoztatót, konzultációt szervez, közreműködik a képviselői megkeresések ügyintézésében. Amennyiben az országgyűlési képviselők vagy bizottságok közvetlenül az egyes főosztályokat keresik meg, arról az adott főosztályok haladéktalanul tájékoztatják a Parlamenti Főosztályt.
A testületi ülésekre való felkészítés rendje
65. §
(1) A Kormány, a Kormány kabinetjei, a miniszterek részvételével működő tárcaközi bizottságok ülései előtt a minisztert (őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt), a kormányülést előkészítő közigazgatási államtitkárok értekezlete előtt az államtitkárt, a helyettes államtitkárt fel kell készíteni.
(2) A Miniszterelnöki Hivatal által megküldött, a közigazgatási államtitkári értekezletre, kabinetülésre vagy kormányülésre benyújtott tervezeteket a Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkársága amennyiben indokolt, haladéktalanul továbbítja véleménynyilvánítás céljából az államtitkárok, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok titkárságainak, a Miniszteri Kabinetnek, továbbá soron kívül elkészítteti az illetékes hivatali egységekkel a miniszter, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár felkészítését szolgáló feljegyzést, és igény szerint szóban is segítséget ad a felkészüléshez.
(3) A felkészítéshez készült feljegyzések röviden tartalmazzák az előterjesztés lényegét, az előterjesztésre korábban tett észrevételek elfogadására vagy elutasítására való utalást és ez utóbbi esetben javaslatot az észrevétel fenntartására vagy attól való elállásra. Saját előterjesztés esetén a más tárcák részéről felmerült észrevételekkel kapcsolatos belügyminisztériumi véleményt, és amennyiben hozzászólást is javasolnak, úgy annak rövid lényegét is. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a megelőző közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalását és az ennek alapján tett intézkedéseket.
(4) A feljegyzést legkésőbb a kormányülést, illetve más testületi ülést megelőző napon juttatják el az ülésen résztvevők számára.
(5) A kormányülést követően a miniszter a felkészítést végző vezetőket – a miniszteri értekezlet keretében – tájékoztatja az ülésen hozott döntések, illetve az elhangzottak alapján teendő intézkedésekről.
(6) A minisztériumi előterjesztések tárgyában hozott döntésekről az érintett hivatali egységeket az illetékes felsőszintű vezető soron kívül tájékoztatja.
66. §
(1) A Kormány üléseiről készült emlékeztetőket, illetve a belső kormányhatározatokat a miniszternek történő bemutatás után a Miniszteri Kabinet megküldi a Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkárságának.
(2) A Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkársága gondoskodik ezek felsőszintű vezetői körben történő köröztetéséről, a határozatot megküldi a végrehajtásra kijelölt vezetőnek és a meghatározott feladatokat, határidőket nyilvántartásba veszi.
(3) A Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkársága figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, és a teljesítésről havonta előkészíti a tájékoztatást a Miniszterelnöki Hivatal részére.
A nemzetközi kapcsolatok rendje
67. §
A Belügyminisztérium nemzetközi kapcsolatainak rendjét külön BM utasítás határozza meg.
A sajtó- és a tömegtájékoztatási tevékenység rendje
68. §
(1) A miniszter és a politikai államtitkár sajtótevékenységét a szóvivő – a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodával együttműködve – végzi.
(2) A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok sajtótevékenységét a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda szervezi, valamint a hivatali egységek és minisztériumi szervek az időszerű feladataikról, rendezvényeikről, akcióikról, a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedésekről, eseményekről, ügyekről, vezetői közszereplésekről és az állampolgárokat érdeklő belügyi kérdésekről a közvéleményt – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda közreműködésével tájékoztatják.
(3) Az egyes minisztériumi feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs terveket a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda – a szóvivő közreműködésével – készíti elő, egyezteti azokat és szükség esetén jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti; gondoskodik végrehajtásuk koordinálásáról.
69. §
(1) A minisztérium vezetői és ügyintézői a (2) – (6) bekezdésekben meghatározottak szerint jogosultak az írott vagy elektronikus sajtó tájékoztatására.
(2) A minisztérium nevében, illetve politikai jellegű kérdésekben nyilatkozatot csak a miniszter, a politikai államtitkár, a kabinetfőnök, nem politikai jellegű kérdésekben az előzőekben felsoroltak, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter által kijelölt vezető adhat.
(3) A miniszter által jóváhagyott koncepcionális, valamint szakmai kérdésekről saját működési területüket illetően a közigazgatási államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok, valamint a főosztályvezetők nyilatkozhatnak. Az érdemi ügyintézést végző munkatársak a főosztályvezető által adott felhatalmazás körében nyilatkozhatnak.
(4) A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok csak a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével; a főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők és munkatársak a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda vezetőjével történt előzetes egyeztetés után nyilatkozhatnak.
(5) A nyilatkozatról (riport, interjú), illetve publikációról (cikk, tanulmány), annak megjelenési helyéről, idejéről a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodát a nyilatkozatot adó tájékoztatja.
(6) A tájékoztatási tevékenység során az állam- és szolgálati titokra, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
70. §
(1) A minisztérium kommunikációs tevékenységében valamennyi, az 1. §-ban felsorolt szervezet közreműködik.
(2) A Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a belügyi tevékenységről kialakult közvéleményt, ennek érdekében felméréseket végez és rendel meg. Azokat feldolgozva javaslatot tesz a kommunikáció formáira.
(3) A minisztériumi szervek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakra vonatkozó kezdeményezéseikkel a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodához fordulhatnak.
Az informatikai és távközlési tevékenység
szakmai irányítása
71. §
(1) A hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek hatáskörébe tartozó informatikai rendszerek és távközlési hálózatok fejlesztésének összehangolása, a minisztérium egységes tárcaszintű informatikai és távközlési stratégiai tervének kidolgozása, az informatikai és híradástechnikai ágazati rendszereket érintő jogi szabályozási koncepciók kidolgozásában történő közreműködés, az informatikai és híradástechnikai tevékenység szakmai irányítása, szervezése, felügyelete és ellenőrzése az informatikai és távközlési helyettes államtitkár feladata, amelyet az Informatikai Főosztály, illetve a Távközlési Főosztály bevonásával végez el.
(2) A minisztérium informatikai, illetve távközlési tevékenységének összehangolását segíti a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai, illetve távközlési szakértőiből álló Informatikai, illetve Távközlési Értekezlet, amelynek konzultatív tanácsadó szerepe van.
(3) A hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai és távközlési fejlesztési tervet, illetve az informatikai rendszereket érintő jogi szabályozási koncepciót csak az Informatikai Főosztály, illetve a Távközlési Főosztály közreműködésével készíthetnek.
(4) Az informatikai és távközlési helyettes államtitkár egyetértési jogot gyakorol az önálló költségvetéssel rendelkező szervek informatikával és a távközléssel kapcsolatos költségvetési tervei, valamint a kiemelt informatikai és távközlési projektek költségvetése, továbbá az informatikai és távközlési előirányzatok év közbeni átcsoportosítása tekintetében. Jóváhagyja a kiemelt informatikai és távközlési projektek fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásáról – az érintett szervek által – készített tervet.
(5) Az informatikai és távközlési helyettes államtitkár az informatikai és távközlési fejlesztések előkészítésére és lebonyolítására – az érintett igazgatási, rendvédelmi, jogi, közgazdasági, informatikai stb. szakértők bevonásával – projekt szervezetet hoz létre, melynek finanszírozására fejezeti kezelési előirányzatot kell biztosítani a BM költségvetésében.
(6) Az Informatikai Főosztály, illetve a Távközlési Főosztály közreműködik a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai, távközlési, információ-technológiai fejlesztései és szakmai koncepciói, valamint az e területeket érintő költségvetés előkészítésében.
(7) Az 1. § hatálya alá tartozó szervek kötelesek minden olyan koncepciót vagy jogszabály-tervezetet véleményezésre megküldeni az Informatikai Főosztálynak, illetve a Távközlési Főosztálynak, amelyek informatikai vagy távközlési kérdéseket (feladatokat) érintenek, illetve amelyek végrehajtásának vagy végrehajthatóságának informatikai vagy távközlési tárgyú összefüggése van.
(8) Az 1. § hatálya alá tartozó szervek kötelesek tájékoztatni az informatikai és távközlési helyettes államtitkárt az informatikát, annak igazgatási hátterét, a távközlést, a nyilvántartási rendszerek működését érintő külföldi szakmai tapasztalataikról.
Az adatvédelmi tevékenység irányítása
72. §
(1) A hivatali egységeknek, minisztériumi szerveknek, önálló belügyi szerveknek és a közigazgatási hivataloknak a személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységének felügyeletét az Közigazgatási Államtitkári Hivatal szervezetéhez tartozó – a miniszter által kijelölt – adatvédelmi felelős látja el.
(2) Az adatvédelmi felelős feladatai:
a) segíti a minisztert a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatai ellátásában. Ennek során évente jelentést tesz a miniszternek a miniszter irányítása alá tartozó szervek hatáskörébe tartozó adatkezelésekkel kapcsolatosan az adatvédelmi feladatok végrehajtásának tapasztalatairól és a közérdekű adatok nyilvánosságának helyzetéről;
b) gondoskodik az adatkezelések nyilvántartásának kialakításáról és javaslatot tesz működtetésének részletes szabályai meghatározására;
c) kapcsolatot tart az adatvédelmi biztossal; gondoskodik az adatkezelések bejelentésének előkészítéséről;
d) az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben képviseli a minisztériumot az adatvédelmi biztos előtt. Az adatvédelmi biztossal – a minisztérium felső vezetői és a Jogi Főosztály koordinációs tevékenysége, valamint a Miniszteri Kabinet államtitok és szolgálati titok kérdéscsoport körében végzett tevékenysége kivételével – levelezni csak az adatvédelmi felelős útján lehet. Az adatvédelmi biztostól érkezett megkeresésekről, ajánlásokról az adatvédelmi felelőst tájékoztatni kell;
e) részt vesz a személyes adatok kezelését, illetve az adatvédelmet, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozási koncepciók, jogszabály-tervezetek előkészítésében, véleményezésében. Az adatvédelmet és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintően véleményezi a minisztérium szervei, illetve a más tárcák által előkészített jogszabályok tervezeteit;
f) véleményezi az 1. § hatálya alá tartozó szervek által vezetett, személyes adatokat kezelő rendszerek működésével, szervezeti rendjével, informatikai és jogi szabályozásával kapcsolatos terveket, illetve javaslatot tesz e rendszereknek az adatvédelmi követelményeknek megfelelő átalakítására;
g) az illetékes adatkezelő szervek vezetőinek kivizsgálás végett továbbítja az adatvédelmi, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megsértése miatt érkezett állampolgári bejelentéseket, valamint ellenőrzi a bejelentés tárgyában tett intézkedést. Indokolt esetben büntető-, szabálysértési, fegyelmi eljárást vagy egyéb felelősségre vonást kezdeményez;
h) a belügyminiszter által átruházott jogkörben – az adatvédelmi és ellenőrzési feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben – az állami és szolgálati titokra vonatkozó szabályok megtartásával korlátozás nélkül jogosult az 1. § hatálya alá tartozó szervek adatkezeléseibe, az azzal kapcsolatos ügyiratba, illetve a közérdekű adatot tartalmazó iratba betekinteni;
i) segítséget nyújt a minisztérium szervei részére az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben az egységes álláspont kialakításához. Kapcsolatot tart a szervek adatvédelmi felelőseivel és segítséget nyújt munkájukhoz;
j) a Közszolgálati Főosztály szervezésében közreműködik a köztisztviselők adatvédelmi tárgyú, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos képzésében és továbbképzésében.
(3) Az adatvédelmi felelős részére véleményezésre meg kell küldeni:
a) a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szerv vezetője által elkészített, adatvédelmi tárgyú, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő belső intézkedések tervezetét;
b) az adatkezeléseket és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozás változására vagy új szabályozásra irányuló javaslatokat (koncepciók, tervezetek);
c) az új adatkezelési rendszer kifejlesztésére vagy meglévő adatkezelési rendszer funkcionális megváltoztatására készített fejlesztési javaslatot.
(4) Az adatvédelmi felelős a minisztérium ellenőrzési tervében foglaltak, illetve a miniszter, az államtitkár intézkedése alapján ellenőrzi az 1. § hatálya alá tartozó szervek adatvédelmi és a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységét.
(5) Az adatvédelmi felelős az ellenőrzések, az állampolgári bejelentések, illetve az adatvédelmi biztos kezdeményezése alapján a felmerült problémákat jelzi az érintett szervek vezetőinek, és javaslatot tesz a jogszerűség helyreállításának módjára, valamint ellenőrzi annak végrehajtását; amennyiben nem alakítható ki jogszerű állapot, javaslatot tesz az ellenőrzött szerv hivatali felettesének a szükséges intézkedések megtételére.
A minisztériumi ügyelet
73. §
(1) A minisztériumban az állami ügyeleti rendszer részeként a Miniszteri Kabinet szervezetében – Ügyeleti Osztály megnevezéssel – BM Ügyelet működik.
(2) Az ügyelet munkarendje szerint a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek ügyeleteitől – külön utasításban szabályozott rend szerint – érkező tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményekről jelentést tesz, a napi rendkívüli eseményekről BM Tájékoztató Jelentés címen összefoglalót készít, és azt megküldi a kabinetfőnök által meghatározott vezetőknek.
(3) Végzi a külön dokumentumokban meghatározott riasztási, értesítési és koordinációs feladatokat.
(4) Ellátja a minősített információ telefonon, faxon és elektronikus levélben történő vételével és továbbításával kapcsolatos feladatokat NATO TITKOS szintig. Működteti ezen információk elektronikus továbbítására, tárolására, kezelésére használt rendszert.
(5) A BM központi épületében előforduló rendkívüli esemény (tűz-, robbanás-, közveszély-okozással történő fenyegetés stb.), illetve ilyen fenyegetettség esetén – az ennek kezelésére hivatott szervek által rendelkezésre bocsátott tervek alapján – végzi az objektumőrség, a gondnokság, a veszély- és kárelhárításban részt vevő szervek értesítését, közreműködik az ezzel összefüggő feladatok végrehajtásában.
(6) Folyamatosan figyeli az írott sajtót, a magyar nyelvű rádiók és televíziók belügyi vonatkozású műsorait, amelyek alapján lapszemléket, hír- és médiafigyelőket, hang- és videófelvételeket készít és archivál.
A választással és a népszavazással kapcsolatos feladatok
74. §
(1) Az országgyűlési, az önkormányzati képviselő- és polgármester-választás, valamint a kisebbségi és egyéb hatáskörébe utalt választáskor alkalmazandó választási eljárásra és a népszavazásra vonatkozó jogi szabályozási koncepciót és a jogszabályok szakmai tervezetét a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal készíti elő.
(2) A Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közreműködik a választások és népszavazások lebonyolításában, előkészíti a választások költségtervét, utalványozza a kifizetéseket, ellenőrzi az előirányzatok felhasználását.
Az országgyűlési biztosra vonatkozó jogszabályok
végrehajtásával összefüggő általános feladatok
75. §
(1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, annak általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos (a továbbiakban együtt: országgyűlési biztos) és ezek igazolt munkatársai részére a Belügyminisztérium hivatali szervezeteibe, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekbe, valamint a – a Rendőrség és a Határőrség kivételével – belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekbe történő belépést korlátozás nélkül biztosítani kell
(2) Az országgyűlési biztos részére meg kell adni a lefolytatott eljárással kapcsolatos adatokat és felvilágosításokat, a keletkezett iratokba – a Rendőrség és a Határőrség kivételével – a minősítésre tekintet nélkül betekintést lehetővé kell tenni, illetve kérésére az iratokról másolatot kell készíteni vagy azt eredetben részére át kell adni. Az adatvédelmi biztos az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatok esetén a Rendőrségnél és a Határőrségnél csak személyesen járhat el, egyéb esetben felhatalmazott munkatársát sem kötik a titokvédelmi korlátozások.
(3) Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálatot elő kell segíteni. Amennyiben a vizsgált szerv saját hatáskörében meg tudná szüntetni a visszásságot, és az erre irányuló kezdeményezéssel nem ért egyet, 30 napon belül a kezdeményezést – az ügy irataival együtt – köteles a felügyeleti szervhez felterjeszteni.
(4) A belügyi szerveknek az országgyűlési biztos kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatniuk kell a felettes szervüket, illetve az irányító államtitkárt, valamint a miniszter részére negyedévenként tájékoztatót kell készíteni. Az adatvédelmi biztos ellenőrzése, eljárása vagy kezdeményezése esetén – az adatvédelmi felügyelő útján – a közigazgatási államtitkárt kell tájékoztatni.
76. §
(1) A miniszter és az államtitkárok jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkeznek.
(2) A miniszter és az államtitkárok más vezetőket is felruházhatnak munkáltatói jogokkal.
(3) A munkáltatói jogok gyakorlásának és átruházásának módját a minisztérium Hatásköri Listája tartalmazza.
77. §
A minisztérium és az irányítása alá tartozó önálló költségvetési címmel rendelkező szervezetek gazdálkodási tevékenységét (bér, költséggazdálkodás, beruházás, fejlesztés stb.), valamint az intézmények gazdálkodási jogkör szerinti besorolását a külön utasításként kiadott Gazdálkodási Szabályzat határozza meg.
78. §
(1) Ott, ahol a jelen Szabályzat minisztériumot említ, ez alatt a hivatali egységek és minisztériumi szervek összessége értendő.
(2) Szervezeti egység alatt értendő a hivatali egységek és minisztériumi szervek ügyrendjük, illetve szervezeti és működési szabályzatok szerint elkülönült részlegei.
1. számú függelék
A.
A Belügyminisztérium hivatali szervezetei (hivatali egységek):
I. Miniszteri alárendeltségben működik
1. Miniszteri Titkárság
2. Miniszteri Kabinet
3. Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal
II. Politikai államtitkári alárendeltségben működik
4. Politikai Államtitkár Titkársága
5. Parlamenti Főosztály
III. Közigazgatási államtitkári alárendeltségben működik
6. Közigazgatási Államtitkári Hivatal
7. Személyügyi Főosztály
8. Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda
9. Közkapcsolatok (PR) Főosztály
10. Oktatási Főosztály
11. Védelmi Hivatal
IV. Miniszteri Kabinet alárendeltségében működik
12. Titokvédelmi Iroda
13. Belügyi Szemle Szerkesztősége
V. Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjének alárendeltségében működik:
14. Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal Titkársága
15. Felügyeleti Főosztály
16. Költségvetési Ellenőrzési Főosztály
VI. Önkormányzati helyettes államtitkári alárendeltségben működik
17. Önkormányzati Helyettes Államtitkár Titkársága
18. Önkormányzati Főosztály
19. Településfejlesztési Iroda
20. Önkormányzati Gazdasági Főosztály
21. Településüzemeltetési Iroda
22. Közszolgálati Főosztály
VII. Parlamenti és jogi helyettes államtitkári alárendeltségben működik
23. Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkársága
24. Jogi Főosztály
25. Jogi Képviseleti Iroda
VIII. Közgazdasági helyettes államtitkári alárendeltségben működik
26. Közgazdasági Helyettes Államtitkár Titkársága
27. Közgazdasági Főosztály
28. Műszaki Főosztály
29. Költségvetési és Gazdasági Főosztály
IX. Informatikai és távközlési helyettes államtitkár alárendeltségben működik
30. Informatikai és Távközlési Helyettes Államtitkár Titkársága
31. Informatikai Főosztály
32. Távközlési Főosztály
X. Nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkári alárendeltségben működik
33. Nemzetközi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága
34. EU Integrációs Hivatal
35. NATO Koordinációs Főosztály
36. Nemzetközi Főosztály
B.
(minisztériumi szervek):
(önálló belügyi szervek):
irányított központi hivatalként működő szerv:
E.
területi szervek:
F.
társaságok:
egységek) egységes iratkezelési szabályzata
Az iratkezelés felügyelete
Az irat védelmével kapcsolatos szabályok
A külföldi levelezés rendje
Az ügykezelő feladata
Az ügykezelés helyiségei
A küldemények felbontása
Az ügyintéző kijelölése
Az iktatásra nem kerülő irat nyilvántartása
Az ügykezelés iktatási rendszere
Az irat iktatása
(pl. „vele: 14 – 135/1980”).
Számítógépes iktatási sajátosságok
Az irat mutatózása
Az irat kiadása
Az irat nyilvántartása a hivatali egységeknél
Digitális hitelesítés
Az irat külalakja
Az irat továbbítása
IRATTÁRBA HELYEZÉSE
Az irat határidő-nyilvántartásba helyezése
Az irat irattárba helyezése
Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések
A megszűnt hivatali egységek iratainak kezelése
Munkakör-átadással kapcsolatos rendelkezések
Az iratok selejtezése
Megsemmisítés
Az ügykezeléssel kapcsolatos munka ellenőrzése
A minősített adatot tartalmazó iratok (TÜK-irat) kezelése
Számítógépes ügykezelés
1. számú melléklet az iratkezelési szabályzathoz
ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI ÜGYEK
1. JOGALKOTÁSI ÉS KORMÁNYZATI MUNKÁVAL KAPCSOLATOS ÜGYEK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
1 |
A Belügyminisztérium jogalkotási felelősségébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei és ezek tervezetei, koordinációs iratai |
|
|
a) |
a fő- és társfelelősséggel előkészítő, készítő, koordináló hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
a többi véleményező, javaslattevő hivatali egységnél |
1 |
– |
2 |
Más minisztérium, szerv jogalkotási felelősségébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei, koordinációs iratai |
|
|
a) |
a koordináló hivatali egységeknél |
10 |
– |
b) |
a többi véleményező, javaslattevő hivatali egységnél |
1 |
– |
3 |
Az Alkotmánybíróság és az országgyűlési biztosok megkereséseivel kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél |
5 |
– |
4 |
A miniszterhez intézett interpellációkra, kérdésekre adott válaszok iratai a hivatali egységeknél |
5 |
– |
5 |
Országgyűlési képviselői, bizottsági önálló indítványokkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
6 |
Tárcaközi bizottságok és munkacsoportjaik működésével kapcsolatban keletkezett iratok |
5 |
– |
7 |
Más minisztérium, állami szerv tevékenységével, intézkedéseivel kapcsolatos megkeresések, koordinációs megbeszélések, tárgyalások iratai |
5 |
– |
2. SZERVEZET, MŰKÖDÉS ÉS ÜGYVITEL
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
10 |
A minisztériumi testületek (szaktanácsadó testület, miniszteri értekezlet, közigazgatási államtitkári értekezlet) működése során keletkezett jegyzőkönyvek, emlékeztetők, egyéb iratok és ezek mellékletei (előterjesztések stb.) |
|
|
a) |
a készítő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
a felhasználó hivatali egységeknél |
a feladat alapján keletkező irat őrzési idejének megfelelően |
a feladat alapján keletkező irat átadási idejének megfelelően |
11 |
Egyéb vezetői értekezletekről (apparátusi értekezlet, helyettes államtitkári, főosztályvezetői stb. értekezlet) készült jegyzőkönyvek, feljegyzések, emlékeztetők és ezek mellékletei (előterjesztések stb.) |
|
|
a) |
a készítő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
a felhasználó hivatali egységeknél |
a feladat alapján keletkező irat őrzési idejének megfelelően |
a feladat alapján keletkező irat átadási idejének megfelelően |
12 |
Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) hivatali egységek részére megküldött iratai |
5 |
– |
13 |
Tervek, munkatervek, munkaprogramok |
|
|
a) |
hosszabb időtartamra vonatkozó (távlati, többéves, éves, féléves) vagy időszaki és eseti, de jelentősebb tartalmú (intézkedési, végrehajtási tervek stb.) a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
időszaki és eseti, kevésbé jelentős tartalmú a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél a végrehajtást követően |
5 |
– |
c) |
a felhasználó hivatali egységeknél |
a feladat alapján keletkező irat őrzési idejének megfelelően |
a feladat alapján keletkező irat átadási idejének megfelelően |
14 |
Jelentések, beszámolók (tervek, munkatervek, munkaprogramok végrehajtásáról stb.) |
|
|
a) |
hosszabb időtartamra vonatkozó (többéves, éves, féléves) vagy időszaki és eseti, de jelentősebb tartalmú (intézkedési, végrehajtási tervek, stb.) a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
időszaki, kevésbé jelentős tartalmú a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél |
5 |
– |
c) |
a felhasználó hivatali egységeknél |
1 |
– |
15 |
Statisztikai jelentések, kimutatások |
|
|
a) |
hosszabb időtartamra vonatkozó (többéves, éves, féléves, összefoglaló) vagy időszaki, de jelentősebb tartalmú a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
időszaki és kevésbé jelentős tartalmú a készítő, előterjesztő hivatali egységeknél |
5 |
– |
c) |
a felhasználó hivatali egységeknél |
1 |
– |
16 |
Ügyrend és mellékletei |
NS |
15 |
17 |
Szervezetre és a létszámra vonatkozó jelentések, javaslatok, fejlesztéstervek, kimutatások |
NS |
15 |
18 |
Munkakör átadás-átvétel során keletkezett iratok |
|
|
a) |
vezetők esetén |
NS |
15 |
b) |
nem vezető beosztású munkatársak esetén |
5 |
– |
c) |
TÜK ügykezelők esetén |
10 |
– |
19 |
Ellenőrzésről, vizsgálatról készült iratok |
|
|
a) |
külső szerv által belügyi szervnél végzett ellenőrzésről készített iratok |
NS |
15 |
b) |
a Belügyminisztérium hivatali egységei által végzett ellenőrzésről készített iratok az ellenőrzést főfelelőséggel végző hivatali egységeknél |
NS |
15 |
c) |
a Belügyminisztérium hivatali egységei által végzett ellenőrzésről készített iratok az ellenőrzésben résztvevő (részjelentést készítő), illetve az ellenőrzésről tájékoztatást kapott egyéb hivatali egységeknél |
5 |
– |
d) |
a belügyi szerv által ellenőrzött hivatali egységeknél |
10 |
– |
20 |
Nemzetközi együttműködéssel és kapcsolattartással összefüggő ügyek iratai |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok (megállapodások, egyezmények, szerződések, együttműködési programok, jelentések stb.) a kapcsolattartást feladatkörében végző hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
érdemi jelentőségű iratok a kapcsolattartásban érintett hivatali egységeknél |
10 |
– |
c) |
konferenciákkal, kongresszusokkal, értekezletekkel kapcsolatos iratok, levelezés, útijelentések, javaslatok, delegációk fogadása, kiutazási tervek stb. a kapcsolattartást végző és érintett hivatali egységeknél |
5 |
– |
d) |
egyéb hivatali egységeknél |
1 |
– |
e) |
egyes relációk helyzetéről készített tájékoztatók a kapcsolattartást végző és érintett hivatali egységeknél |
3 |
– |
21 |
Euro-atlanti szervezetekkel és európai integrációval kapcsolatos ügyek iratai |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok (megállapodások, egyezmények, szerződések, együttműködési programok, jelentések stb.) a kapcsolattartást feladatkörében végző hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
érdemi jelentőségű iratok a kapcsolattartásban érintett hivatali egységeknél |
10 |
– |
c) |
konferenciákkal, kongresszusokkal, értekezletekkel kapcsolatos iratok, levelezés, útijelentések, javaslatok, delegációk fogadása, kiutazási tervek stb. a kapcsolattartást végző és érintett hivatali egységeknél |
5 |
– |
d) |
egyéb hivatali egységeknél |
1 |
– |
e) |
egyes relációk helyzetéről készített tájékoztatók a kapcsolattartást végző és érintett hivatali egységeknél |
3 |
– |
22 |
PHARE-programok, dokumentumok a hivatali egységeknél a feladat elvégzése után |
1 |
– |
23 |
Eseti döntés alapján a minisztérium feladat- és hatáskörébe utalt ágazati irányítási ügyek iratai |
|
|
a) |
elvi jelentőségű ügyek iratai |
NS |
15 |
b) |
elvi jelentőséggel nem bíró ügyek iratai |
10 |
– |
24 |
Eseti vezetői döntés alapján a hivatali egység hatáskörébe utalt igazgatási ügy iratai |
a különös részben feltüntetett irattári tétel megőrzési ideje szerint |
a különös részben feltüntetett irattári tétel átadási ideje szerint |
25 |
A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó bejelentések, kérelmek, megkeresések, javaslatok, panaszügyek |
|
|
a) |
a Miniszteri Titkárságon |
NS |
15 |
b) |
a többi hivatali egységnél |
5 |
– |
26 |
A minisztérium feladat- és hatáskörébe nem tartozó bejelentések, kérelmek, megkeresések, javaslatok, panaszügyek |
1 |
– |
27 |
Ügyintézés céljából végleg eredetben továbbított iratok kísérő iratai |
1 |
– |
28 |
Belügyi szervek által tájékoztatás céljából megküldött iratok |
|
|
a) |
ügyeleti szervek által készített napi tájékoztató (összefoglaló) jelentések |
1 |
– |
b) |
egyéb tájékoztatás céljából megküldött iratok (szerződések, stb.) |
1 |
– |
29 |
Vezetői utasítás alapján iktatásra kerülő egyéb iratok (értekezletekkel, előadásokkal, bemutatókkal, szolgáltatásokkal, termékekkel stb. kapcsolatos tájékoztatók, beszámolók, meghívók, ismertetők, ajánlatok, köszönőlevelek stb.) |
1 |
– |
30 |
Tömegkommunikációval, médiával kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél (MTI-nek, sajtónak adott belügyi vonatkozású tájékoztatók, közlemények stb.) |
1 |
– |
31 |
Iratbetekintési engedély ügyek iratai |
|
|
a) |
minősített iratok esetén |
NS |
HŐ |
b) |
nyílt iratok esetén |
az irat őrzési idejének megfelelően |
– |
32 |
Kutatási engedély ügyek iratai |
NS |
HŐ |
33 |
Ügyvitelszervezéssel kapcsolatos iratok (belső szabályzatok, módszertani útmutatók, elektronikus programleírások stb.) |
|
|
a) |
a készítő hivatali egységeknél |
NS |
15 |
b) |
a többi hivatali egységnél a hatályon kívül helyezés, illetve elévülés után |
3 |
– |
34 |
Ügyviteli, iratkezelési nyilvántartások |
|
|
a) |
főnyilvántartókönyv, iktatókönyv, gyűjtőív (iktatólap), tárgymutató, átmenő napló, átadókönyv, illetve évenként kinyomtatott számítógépes iktatókönyv és mutatókönyv |
NS |
15 |
b) |
futárjegyzék lezárás után |
3 |
– |
c) |
adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás |
20 |
– |
35 |
Iratok átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvek, jegyzékek és az ezzel kapcsolatos levelezés |
NS |
15 |
36 |
Iratok selejtezéséről készült jegyzőkönyvek, jegyzékek és az ezzel kapcsolatos levelezés |
NS |
15 |
37 |
Iratok minősítésének felülvizsgálatával kapcsolatos iratok |
NS |
HN |
3. HUMÁNPOLITIKAI ÉS MUNKA ÜGYEK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
45 |
Foglalkoztatási jogviszonyba kerülők alkalmazásával, foglalkoztatásával, szolgálati viszonyával kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél a munkaviszony megszűnése után |
1 |
– |
46 |
Foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok a hivatali egységeknél |
|
|
a) |
szabadságolással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
b) |
egyéb eseményekkel, változásokkal (betegállomány, gyermekgondozás, családi állapot, lakcím és iskolai végzettség stb.) kapcsolatos iratok |
1 |
– |
47 |
Szervezési, szervezeti, létszám és munkaköri (állomány-) táblázatok a hivatali egységeknél hatályon kívül helyezést követően |
1 |
– |
48 |
Fegyelmi és kártérítési eljárással kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél az eljárás befejezését követően |
1 |
– |
49 |
Kitüntetésekkel, jutalmazásokkal kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél |
1 |
– |
50 |
Képzési, továbbképzési ügyek iratai a hivatali egységeknél a képzés befejezését követően |
1 |
– |
51 |
Szociális ügyek iratai a hivatali egységeknél |
1 |
– |
52 |
Lakásügyek iratai a hivatali egységeknél |
1 |
– |
53 |
Üdültetéssel kapcsolatos iratok |
3 |
– |
4. GAZDASÁGI ÜGYEK
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
60 |
Beszerzésre, anyag-, eszközigénylésre vonatkozó iratok az igénylő hivatali egységeknél |
1 |
– |
61 |
Leltározással kapcsolatos iratok a hivatali egységeknél |
5 |
– |
62 |
Pénzügyi levelezés, számviteli iratok, bizonylatok (bevétel-kiadási bizonylatok, pénztárbizonylatok, pénztárnaplók, számlák, számlatömbök tőpéldányai stb.) a hivatali egységeknél |
5 |
– |
II. Különös rész
A HIVATALI EGYSÉGEK IGAZGATÁSI ÜGYEI
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
70 |
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény |
NS |
15 |
71 |
A Ttv. végrehajtásával kapcsolatos feladatok során keletkező iratok |
|
|
a) |
szolgálati titokkör kiadása |
NS |
15 |
b) |
Titokvédelmi Szabályzat kiadása |
NS |
15 |
c) |
felülvizsgálattal kapcsolatos tevékenység |
NS |
15 |
d) |
a 15/1996. (BK 17.) BM utasítás alapján megalakult bizottság üléseinek emlékeztetői |
5 |
– |
72 |
Titokvédelmi ellenőrzésekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
saját kezdeményezésre történő ellenőrzés |
NS |
15 |
b) |
bejelentésre történő ellenőrzés |
NS |
15 |
c) |
Nemzeti Biztonsági Felügyelet felkérésére történő ellenőrzés |
NS |
15 |
73 |
Titokvédelmi felügyelőkkel történő levelezés |
|
|
a) |
saját kezdeményezésre |
10 |
– |
b) |
minisztériumi felsőbb vezetés utasítására |
10 |
– |
c) |
állapotfelmérés a titokvédelem helyzetéről |
NS |
15 |
74 |
Titokvédelmi koordinációval kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
Konzultációk |
NS |
15 |
b) |
titokvédelemben érintett partnerekkel történő együttműködés |
NS |
15 |
c) |
intézkedésre kötelezés |
NS |
15 |
d) |
feladatkijelölés, számonkérés |
NS |
15 |
75 |
Normasértés esetén történő intézkedésekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
büntető feljelentések |
NS |
HŐ |
b) |
szabálysértési feljelentések |
NS |
HŐ |
c) |
államigazgatási eljárás szerinti szignalizáció |
NS |
HŐ |
d) |
egyéb intézkedések |
NS |
HŐ |
e) |
évi büntető statisztika kérése |
5 |
– |
76 |
Más országokkal történő titokvédelmi együttműködéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
10 |
– |
77 |
NATO-val és NYEU-val kapcsolatos feladatok végrehajtása során keletkező iratok |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
10 |
– |
78 |
EU-val kapcsolatos feladatok végrehajtása során keletkező iratok |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
10 |
– |
79 |
EUROPOL-lal kapcsolatos feladatok végrehajtása során keletkező iratok |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
10 |
– |
80 |
Szakértői tevékenységgel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
előzetes szakértés |
NS |
HŐ |
b) |
titokkörökkel kapcsolatos állásfoglalás |
NS |
HŐ |
c) |
a Ttv. alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalás |
NS |
HŐ |
d) |
a Ttv. 29. § (2) bekezdés alapján történő felülvizsgálat |
NS |
HŐ |
81 |
A belügyminiszter titokvédelemben fennálló felügyeleti tevékenységéről készült összefoglalók |
NS |
15 |
82 |
Informatika területét érintő titokvédelmi tevékenység |
NS |
15 |
83 |
Titokvédelmi oktatással kapcsolatos iratok |
1 |
– |
84 |
Engedélyezési ügyek (ki- és belépés, csomag kivitel stb.) iratai |
1 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
90 |
Napi események rögzítésére szolgáló ügyeleti napló |
NS |
HŐ |
91 |
Az ügyelet által készített napi tájékoztató (összefoglaló) jelentések |
NS |
15 |
92 |
Az ügyeleti jelentőszolgálat keretén belül érkező iratok |
1 |
– |
93 |
Az ügyelet által rögzített hanganyag |
1 hónap |
– |
94 |
Az ügyelet által rögzített, valamely ügyhöz hagyományos hangszalagra is elmentett hanganyag |
az irat őrzési idejének megfelelően |
az irat átadási idejének megfelelően |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
110 |
Nyilvántartókönyv cikkekről |
NS |
HŐ |
111 |
Cikkek kéziratai |
5 |
– |
112 |
Kiadóval kapcsolatos levelezés |
3 |
– |
113 |
Költségvetés |
NS |
15 |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
120 |
Éves felügyeleti és ellenőrzési terv |
NS |
15 |
121 |
Belügyi és más szervekkel való együttműködéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
hosszabb távra szóló, jelentősebb együttműködés esetén |
NS |
15 |
b) |
egy-egy alkalomra vonatkozó, kevésbé jelentős együttműködés esetén |
3 |
– |
c) |
biztosítási, intézkedési tervek |
3 |
– |
122 |
Fegyveres biztonsági őrségek felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos ügyek iratai |
10 |
– |
123 |
Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentések |
3 |
– |
124 |
Ellenőrzési eseti megbízólevelek nyilvántartása |
1 |
– |
125 |
Ügyeleti utasítás, ügyeleti beosztás, jelszó hatályon kívül helyezést követően |
1 |
– |
126 |
Gépjárművek igénybevételével és használatával kapcsolatos iratok |
1 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
130 |
A miniszter országgyűlési képviseletének elősegítésével, helyettesítésével kapcsolatos iratok |
3 |
– |
131 |
A parlamenti munkával kapcsolatos iratok |
3 |
– |
132 |
Országgyűlési képviselők megkeresései |
1 |
– |
133 |
Politikai pártokkal, parlamenti frakciókkal kapcsolatos iratok |
1 |
– |
134 |
Kormányülés, Gazdasági Kabinet ülés iratai |
1 |
– |
135 |
Külügyminisztériumi anyagok, diplomáciai jelentések |
1 |
– |
136 |
A Belügyminisztérium szervezeti egységeitől származó információt, tájékoztatást tartalmazó iratok |
3 |
– |
137 |
Önkormányzatokkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
138 |
Közigazgatási Koordinációs Bizottság iratai |
5 |
– |
139 |
A közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos egyéb iratok |
5 |
– |
140 |
Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottsággal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
141 |
A Közigazgatási Továbbképzési Kollégiummal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
142 |
A Nemzetbiztonsági Kabinet üléseivel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
előterjesztések, emlékeztetők |
NS |
15 |
b) |
egyéb iratok |
5 |
– |
143 |
Haditechnikai Tárcaközi Bizottság iratai |
5 |
– |
144 |
A Magyar Olimpiai Bizottsággal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
150 |
Miniszterhez intézett azonnali kérdésekkel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
151 |
Miniszterhez intézett kérdésekkel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
152 |
Miniszterhez intézett írásos kérdésekkel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
153 |
Miniszterhez intézett interpellációkkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
154 |
Napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
155 |
Napirend utáni felszólalásokkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
156 |
Képviselői kérdésekkel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
157 |
Kormány és belügyminisztériumi jogalkotási programmal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
158 |
Országgyűlési frakcióknak megküldött iratok |
5 |
– |
159 |
Választásokkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
170 |
Ügykezeléshez használt iktatóbélyegzők nyilvántartása, lenyomata és selejtezése |
NS |
HŐ |
171 |
Negatív pecsétnyomók kiadásának nyilvántartása |
NS |
HŐ |
173 |
Iktatási előszámok nyilvántartása |
NS |
15 |
174 |
TÜK iratok kezeléséről készült jegyzőkönyvek |
NS |
15 |
175 |
Ügykezelők TÜK vizsgájával kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
176 |
A Központi Irattárban őrzött iratanyagról készült nyilvántartások (gyarapodási és fogyatéki napló, raktári jegyzék stb.) |
NS |
HŐ |
177 |
A Központi Irattárban őrzött iratanyag alapján készült hatósági igazolások |
NS |
HŐ |
178 |
A Belügyminisztérium által készített, illetve támogatott kiadványokkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
179 |
A Belügyminisztérium Szakkönyvtárának a Központi Irattár kézikönyvtárában lévő állományával kapcsolatos iratok |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
190 |
A különböző foglalkoztatási jogviszonyba kerülők alkalmazásával kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
felvételi kérelem, önéletrajz, javaslat és az ellenőrzés során keletkezett iratok a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
b) |
a felvétel meghiúsulása esetén a szervnél keletkezett iratok |
5 |
– |
c) |
pályázatok elbírálásáról készült jegyzőkönyv, egyéb iratok |
5 |
– |
d) |
kinevezésre, megbízásra, munkakör változásra vonatkozó javaslatok, kikérők a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
e) |
a felvétellel kapcsolatos egyéb átiratok, levelek |
1 |
– |
f) |
jogviszony megszűntetésére vonatkozó kérelem, javaslat a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
g) |
az állomány tagja részéről előterjesztett kérelem, panasz és kapcsolódó iratok a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
191 |
A személyzeti nyilvántartással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
személyzeti anyaggyűjtő |
NS |
HŐ |
b) |
az állományra vonatkozó határozatok eredeti (kiadói) példányai (személyzeti okmánytár) |
NS |
HŐ |
c) |
a határozatok másolati, kivonati példányai |
3 |
– |
d) |
a szolgálati és egyéb jogviszonyra vonatkozó igazolások másolatai a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
e) |
a szolgálati és munkáltatói igazolványok kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos iratok az érvényesség lejárta után |
1 |
– |
f) |
adatváltozásra vonatkozó bejelentések (változásjelentés) |
1 |
– |
192 |
Szervezési munkával kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
szervezési, munkaköri (állomány) táblák eredeti példánya |
NS |
15 |
b) |
a szervek által előterjesztett javaslatok és kapcsolódó iratok |
5 |
– |
193 |
Fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
a szolgálati és egyéb jogviszonyt érintő fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok (jegyzőkönyvek, jelentések, határozat) a személyi anyagban |
NS |
HŐ |
b) |
fegyelmi ügyben keletkezett egyéb iratok |
10 |
– |
c) |
rendkívüli eseményekről készült jelentések |
3 |
– |
d) |
statisztikai lapok, tényjelentések |
3 |
– |
194 |
Kitüntetések, elismerések iratai |
|
|
a) |
Köztársasági Elnöki kitüntetésre vonatkozó javaslatok |
5 |
– |
b) |
elismerésre, jutalmazásra vonatkozó javaslatok |
5 |
– |
c) |
adóigazolások személyzeti példánya |
5 |
– |
195 |
Képzési, továbbképzési ügyek iratai |
|
|
a) |
tanulmányi szerződések a személyzeti anyagban |
NS |
HŐ |
b) |
költségelszámolások, egyéb igazolások |
5 |
– |
c) |
pályázatok kiírása, azok elbírálásával kapcsolatos iratok, jegyzőkönyvek |
5 |
– |
d) |
a felügyelt szakképzések vizsgajelentései, a szakmai vizsgák jóváhagyásával kapcsolatos iratok |
3 |
– |
196 |
Szociális ügyekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
kérelmek, javaslatok kivizsgálásáról készült jelentések a személyzeti anyagban |
NS |
HŐ |
b) |
az állomány szociális helyzetével és munkakörülményeinek alakulásával kapcsolatos értékelések, jelentések |
NS |
15 |
c) |
szociális, kegyeleti ügyintézéssel kapcsolatos egyéb levelezés |
3 |
– |
d) |
átiratok, egyéb levelezések |
1 |
– |
197 |
Nyugdíj-megállapítással kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
198 |
Egészségügyi (gyógyító-megelőző, közegészségügyi) és munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos iratok |
3 |
– |
199 |
Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) jegyzőkönyvei és ezek mellékletei |
NS |
15 |
200 |
Érdekképviseleti szervekkel történő levelezések iratai |
3 |
– |
201 |
Csomag ki- és beléptető tömbök nyilvántartása |
NS |
HŐ |
KÖZKAPCSOLATOK (PR) FŐOSZTÁLY
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
210 |
PR és kommunikációs tevékenységgel kapcsolatos iratok (a tárca arculatának tervezése, kiállítások szervezése, filmkészítés stb.) |
|
|
a) |
elvi ügyek, a tevékenység szervezésével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
b) |
a tevékenységgel kapcsolatos feladatok előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok |
5 |
– |
211 |
Közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
212 |
Központi állami és nemzeti ünnepek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok |
3 |
– |
213 |
Belügyi ünnepségek és egyéb rendezvények előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok |
3 |
– |
214 |
Civil szférával, társadalmi szervezetekkel, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal stb. kapcsolatos iratok |
3 |
– |
215 |
Nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos iratok |
3 |
– |
216 |
Áldozatvédelemmel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
217 |
Országos Bűnmegelőzési Tanács tevékenységével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elvi jelentőségű ügyek iratai (működéssel kapcsolatos iratok, emlékeztetők és mellékleteik stb.) |
NS |
15 |
b) |
pályázatokkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
c) |
egyéb kisebb jelentőségű ügyek iratai |
3 |
– |
218 |
Rendvédelemmel, bűnmegelőzéssel, közbiztonsággal kapcsolatos iratok |
3 |
– |
219 |
Közművelődéssel, a BM Duna Palota és Kiadó tevékenységével kapcsolatos iratok |
1 |
– |
220 |
Sajtótevékenységgel, belügyi tudósítókkal kapcsolatos iratok |
3 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
250 |
Minősített időszaki feladatok ellátására való felkészüléssel összefüggő koordinációs iratok (levelezések, feljegyzések, javaslatok stb.) |
1 |
– |
251 |
A magasabb készültségbe helyezés és a minősített időszaki továbbműködés végrehajtását biztosító tervezéssel összefüggő iratok |
5 |
– |
252 |
A készültségi, a különleges intézkedések feladatai irányításának és végrehajtásának céljából készült összesített készültségbe helyezési terv, intézkedési terv, tervkivonat, végrehajtási terv |
NS |
HN |
253 |
A minősített időszaki felkészülési helyzetet értékelő összefoglaló jelentés, beszámoló, tájékoztató; a GM (gazdaságmozgósítás) feladatok végrehajtásának éves értékelése |
NS |
HN |
254 |
Gazdaságmozgósítással kapcsolatos javaslatok, tájékoztatók, útmutatók, együttműködési okmányok, ütemtervek |
5 |
– |
255 |
Az ország védelmi célú terület-előkészítésével kapcsolatos iratok |
NS |
HN |
256 |
Fontosabb objektumok minősített időszaki őrzésével és védelmével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
összesített jelentések és kimutatások |
10 |
– |
b) |
koordinációs iratok |
3 |
– |
257 |
A „K” vezetési rendszer működésével kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
258 |
Rendkívüli intézkedési tervekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
intézkedési tervek |
NS |
HN |
b) |
koordinációs iratok |
3 |
– |
259 |
Védelmi igazgatási rendszergyakorlatokkal kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
levezetési tervek, értékelő jelentések |
NS |
HN |
b) |
előkészítő koordinációs iratok |
1 |
– |
260 |
Védelmi bizottságok működésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
261 |
Belügyminisztériumi referensek tevékenységével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
262 |
Nem minősített időszakban bekövetkezett veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
következtetések, megállapítások és összefoglaló jelentések |
NS |
15 |
b) |
koordinációs iratok |
1 |
– |
263 |
Minősített időszaki igénybejelentés a hatályon kívül helyezést követően |
3 |
– |
264 |
Minősített időszakra vonatkozó normák, tervezési szabályzók a hatályon kívül helyezést követően |
5 |
– |
265 |
Anyagi, technikai és pénzügyi vonatkozású iratok |
|
|
a) |
beruházásokkal kapcsolatos programok, szerződések, költségvetések stb. |
NS |
15 |
b) |
lebonyolítással kapcsolatos iratok |
10 |
– |
266 |
Környezetvédelemmel és kármentesítéssel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
270 |
Az Oktatási Főosztály irányítása alá tartozó oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatai, ezek tervezetei, koordinációs iratai |
10 |
– |
271 |
Az oktatási intézmények alapításával, ügyrendjével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
alapító okiratok, ügyrendek |
NS |
15 |
b) |
koordinációs iratok |
1 |
– |
272 |
Iskolaparancsnoki értekezletek jegyzőkönyvei, emlékeztetői és ezek mellékletei |
NS |
15 |
273 |
Az Oktatási Minisztériumtól érkezett iratok |
|
|
a) |
a feladatok elvégzése után |
5 |
– |
b) |
koordinációs iratok, javaslatok |
1 |
– |
274 |
Az oktatási intézmények munkaterve, munkaprogramja a feladatok végrehajtása után |
5 |
– |
275 |
Az iskolák oktatási helyzetéről készített jelentések, statisztikák, kimutatások |
NS |
15 |
276 |
Éves értékelő értekezletekről készített jegyzőkönyvek, feljegyzések |
1 |
– |
277 |
Felvételi jelentkezések |
5 |
– |
278 |
Felvételi panaszügyek |
5 |
– |
279 |
Hallgatói kártérítési ügyek |
1 |
– |
280 |
Hallgatói panaszügyek |
5 |
– |
281 |
Hallgatói szociális ügyek |
1 |
– |
282 |
Hallgatói lakásügyek |
1 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
290 |
Megyei és települési önkormányzatok részére, jogértelmezéssel összefüggésben kiadott állásfoglalás, szakmai vélemény |
5 |
– |
291 |
Fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok működésével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
292 |
Fővárosi és a megyei önkormányzatok működésével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
293 |
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréhez kapcsolódó iratok |
NS |
15 |
294 |
Helyi önkormányzati nemzetközi ügyek iratai |
5 |
– |
295 |
Helyi önkormányzatokkal kapcsolatos Európa tanácsi ügyek iratai |
NS |
15 |
296 |
A rendőrséggel kapcsolatos feladatok és hatáskörök iratai |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
309 |
A helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzékének aktualizálása során keletkezett iratok |
3 |
– |
310 |
Területszervezéssel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
311 |
Helyi önkormányzatok megalakulásával, feloszlásával, megszűnésével, illetőleg kisebbségi önkormányzat megszűnésével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
312 |
Nemzetiségekkel, etnikumokkal kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
5 |
– |
313 |
Közterület-felügyelettel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
314 |
Informatikához kapcsolódó iratok |
5 |
– |
315 |
Jogértelmezéssel összefüggésben kiadott szakmai vélemények |
|
|
a) |
önkormányzat és szervei részére |
5 |
– |
b) |
fővárosi és megyei közigazgatási hivatal részére |
5 |
– |
c) |
egyéb szervek és magánszemélyek részére |
5 |
– |
316 |
Közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzésével és szakmai irányításával összefüggő iratok |
NS |
15 |
317 |
Közigazgatási hivatalok szervezetével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
318 |
Közigazgatási hivatalok költségvetésének előkészítésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
319 |
Közigazgatási hivatalok működésével kapcsolatos egyéb iratok |
5 |
– |
320 |
Illetékes hivatalvezető helyett másik hivatalvezető kijelölése, hatásköri, illetékességi okok miatt iratáttétel, eljáró szerv vagy ügyintéző kijelölése, egyéb kisebb jelentőségű iratok |
3 |
– |
321 |
Hivatalvezetői értekezletek (közigazgatási hivatalok vezetői) iratai |
NS |
15 |
322 |
Megyei (fővárosi) államigazgatási kollégium tevékenységével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
323 |
Módszertani és közigazgatás-fejlesztési iratok |
|
|
a) |
elvi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
3 |
– |
324 |
Önkormányzati érdekszövetséggel, Jegyzők Országos Szövetségével, jegyzőklubokkal, szakmai érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
325 |
Képviselettel kapcsolatos iratok (bizottságok, kuratóriumok stb.) |
5 |
– |
326 |
Köztisztviselők képzésével, továbbképzésével kapcsolatos iratok |
3 |
– |
334 |
A vagyonátadó bizottságok hatósági jogkörében másodfokon keletkezett iratok |
NS |
15 |
335 |
Hatósági, szabálysértési igazgatási statisztikai adatok, adatfeldolgozással kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
336 |
Szabálysértési hatósági iratok |
5 |
– |
337 |
Kisajátítással, bányaszolgalom megállapítással kapcsolatos iratok |
10 |
– |
338 |
Birtokháborítással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
339 |
Útlevélügyek iratai |
5 |
– |
340 |
Lakás- és helyiségbérlettel, illetőleg az elidegenítéssel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
341 |
Lakcím bejelentési ügyek iratai |
5 |
– |
342 |
Külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatban hozott államigazgatási határozatok |
5 |
– |
343 |
Igazságügyi szakértői névjegyzékkel kapcsolatos javaslat |
3 |
– |
344 |
Ingatlanközvetítéssel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
345 |
Ingatlankezeléssel, illetőleg társasház kezeléssel kapcsolatban keletkezett iratok |
5 |
– |
346 |
Pályázatokkal kapcsolatban keletkezett iratok |
10 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
327 |
Településfejlesztéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elvi ügyek iratai |
NS |
15 |
b) |
egyéb iratok |
5 |
– |
328 |
Településrendezéssel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
329 |
Országos, regionális és megyei szintű területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek |
NS |
15 |
330 |
Területfejlesztéssel kapcsolatos egyéb iratok |
5 |
– |
331 |
Területrendezéssel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
332 |
Ágazati (közlekedés, út, víz, energia, környezetvédelem stb.) tervek, koncepciók, javaslatok |
10 |
– |
333 |
Pince, partfal veszély-elhárítással kapcsolatos iratok |
10 |
– |
347 |
Várossá nyilvánítással kapcsolatos iratok |
15 |
NS |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
350 |
Minisztériumokkal, valamint az Államkincstárral való együttműködéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
érdemi jelentőségű iratok |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű ügyek iratai |
3 |
– |
351 |
Ágazati, szakági fejlesztési koncepció |
NS |
15 |
352 |
Az önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő szakvélemény |
5 |
– |
353 |
Központosított előirányzat igénylése (aktuális költségvetési törvénybe foglaltak szerint) |
5 |
– |
354 |
Céltámogatással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elutasított igénybejelentés esetén |
3 |
– |
b) |
támogatott igénybejelentés esetén a beruházás befejezését követően |
5 |
– |
c) |
céltámogatással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
d) |
céltámogatással kapcsolatos kisebb jelentőségű iratok |
1 |
– |
355 |
Normatív állami támogatással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
356 |
Címzett támogatással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
elutasított igénybejelentés esetén |
3 |
– |
b) |
támogatott igénybejelentés esetén a beruházás befejezését követően |
5 |
– |
c) |
címzett támogatással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
d) |
címzett támogatással kapcsolatos kisebb jelentőségű iratok |
1 |
– |
357 |
A megyei Területi Államháztartási Hivatalok (TÁH), valamint a fővárosi Területi Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) működésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
358 |
Területfejlesztési Tanácsok által odaítélt támogatásokkal kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások |
5 |
– |
b) |
céljellegű decentralizált támogatások |
5 |
– |
359 |
Önkormányzat vagyonkataszterével kapcsolatos iratok |
10 |
– |
360 |
Önkormányzat önálló vállalkozásban, gazdasági társaságban való részvételével kapcsolatos iratok |
10 |
– |
361 |
Önkormányzattal kapcsolatos munkaügyi iratok |
5 |
– |
362 |
Nemzetközi együttműködésben készülő kutatásokkal kapcsolatos iratok |
10 |
– |
363 |
Kutatási- fejlesztési szerződések |
10 |
– |
364 |
Munkabizottsági iratok |
5 |
– |
365 |
Önkormányzati dolgozók képzésével, továbbképzésével kapcsolatos iratok |
3 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
366 |
Településüzemeltetési szakágazati tevékenységgel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
szakmai vélemény önkormányzat vagy állampolgár által kezdeményezett ügyekben |
5 |
– |
b) |
Tájékoztatás |
3 |
– |
c) |
egyéb kisebb jelentőségű iratok |
1 |
– |
367 |
Hulladékgazdálkodási céltámogatással kapcsolatos iratok |
3 |
|
368 |
Települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatásával kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
támogatott pályázat esetén a támogatás évét követően |
5 |
– |
b) |
elutasított pályázat esetén |
3 |
– |
c) |
a támogatással kapcsolatos kisebb jelentőségű egyéb iratok |
1 |
|
369 |
Minisztériumoktól, hivataloktól érkezett településüzemeltetéssel kapcsolatos iratok |
3 |
|
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
370 |
A közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos koncepciók, javaslatok, elemzések, előterjesztések |
NS |
15 |
371 |
A közigazgatási rendszer működésével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
372 |
A közigazgatási szervekkel való kapcsolattartás iratai |
5 |
– |
373 |
A közigazgatási szakemberképzéssel, továbbképzéssel, vezetőképzéssel kapcsolatos iratok (összefoglaló elemzések, programok, koncepciók, megállapodások, szerződések) |
NS |
15 |
374 |
A közigazgatás személyi állományával kapcsolatos nyilvántartások, elemzések |
|
|
a) |
létszám, összetétel, illetmény |
NS |
15 |
b) |
központi közszolgálati nyilvántartás (KÖZIGTAD) |
50 |
– |
c) |
tartalékállomány nyilvántartás (TARTINFO) |
5 |
– |
d) |
alapvizsgáztatás, szakvizsgáztatás |
10 |
– |
375 |
Főosztályi kezelésű fejezeti költségvetési előirányzatokkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
376 |
Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos állásfoglalások |
3 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
380 |
Az Alkotmánybíróság és az országgyűlési biztosok megkereséseivel kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
381 |
Jogszabály alkalmazására, értelmezésére vonatkozó állampolgári, vagy szervezeti megkeresésre adott állásfoglalás, tájékoztatás |
3 |
– |
382 |
A fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos hatósági jogkörben keletkezett iratok |
10 |
– |
383 |
A belügyminiszter irányítása alá tartozó hivatalos állományúakat foglalkoztató szervek tagja szolgálati, rokkantsági nyugdíjügyeivel, baleseti járadék megállapítási ügyeivel kapcsolatos hatósági jogkörben keletkezett iratok |
NS |
HŐ |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
390 |
Ingatlan tulajdonjogára, kezelésére, idegen ingatlanon a Belügyminisztériumot, hivatali egységét, minisztériumi szervet, valamint a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetet megillető vagyoni értékű, illetve szolgalmi jogra vonatkozó iratok |
NS |
HN |
391 |
Szerződéstervezetek és véleményezési iratok |
10 |
– |
392 |
Szerződések számítógépes nyilvántartásával kapcsolatos iratok |
10 |
– |
393 |
Lezárt (végrehajtott) peres üggyel kapcsolatos iratok (kivéve az ingatlan ügyeket) |
10 |
– |
394 |
Balesettel összefüggő társadalombiztosítási igénnyel kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
395 |
Behajtott kártérítéssel és egyéb követeléssel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
396 |
Be nem hajtott kártérítéssel és egyéb követeléssel kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
397 |
A Belügyminisztérium hivatali egysége, minisztériumi szerve, valamint a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezet elleni igénybejelentéssel kapcsolatos iratok |
10 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
400 |
Egy évet meghaladó pénzügyi kötelezettségvállalás engedélyezésével kapcsolatos iratok |
3 |
– |
401 |
Közbeszerzéshez, valamint központi közbeszerzéshez kapcsolódó iratok |
3 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
410 |
A Belügyminisztérium fejezeti költségvetésének tervezésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
folyó évi tervezés, fejezeti költségvetés |
NS |
15 |
b) |
következő évi terv |
3 |
– |
c) |
évközi módosítás |
3 |
– |
d) |
Lakástámogatás |
5 |
– |
e) |
Alapítvány |
1 |
– |
f) |
Választás |
5 |
– |
411 |
A belügyi fejezet (címek, alcímek) finanszírozása |
|
|
a) |
előirányzat-módosítás, szervek pénzellátása |
5 |
– |
b) |
Államkincstári pénzellátás |
5 |
– |
c) |
kormányzati pénzügyi döntések belügyi végrehajtása kormányhatározat alapján |
5 |
– |
d) |
nem állami normatív finanszírozással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
e) |
egyéb (fentiekbe nem sorolható) költségvetési iratok |
5 |
– |
412 |
A Belügyminisztérium fejezeti és költségvetési szervei általános és operatív gazdálkodásának iratai |
|
|
a) |
gazdálkodás-szabályozás |
5 |
– |
b) |
központi beruházás |
5 |
– |
c) |
adózás |
5 |
– |
d) |
számvitel |
5 |
– |
413 |
A Belügyminisztérium fejezeti zárszámadásával kapcsolatos iratok |
5 |
– |
414 |
Társadalombiztosítással és bérgazdálkodással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
határőr sorkatonák kártérítési ügyeinek elbírálása II. fokon |
NS |
HŐ |
b) |
személyi juttatás |
5 |
– |
c) |
egyéni panaszügyek |
5 |
– |
d) |
adatszolgáltatás bekérés, összesítés |
1 |
– |
e) |
munkaügyi adatszolgáltatás külső szervek felé (PM, KSH stb.) |
5 |
– |
f) |
bérpolitikai intézkedések végrehajtása |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
420 |
Tárgyévet követő év költségvetésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
költségvetés és kapcsolódó iratok |
NS |
15 |
b) |
a költségvetés összeállítása során keletkezett iratok |
10 |
– |
421 |
Elemi költségvetéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
költségvetés és kapcsolódó iratok |
NS |
15 |
b) |
a költségvetés összeállítása során keletkezett iratok |
10 |
– |
422 |
Éves gazdasági program |
NS |
15 |
423 |
Egy évet meghaladó időszakra vonatkozó – középtávú – tervezések iratanyaga |
10 |
– |
424 |
Középtávú gazdasági program |
NS |
15 |
425 |
Adott év költségvetési tevékenységéről készített beszámolóval kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
költségvetési beszámoló és kapcsolódó iratok |
NS |
15 |
b) |
a beszámoló készítése során keletkezett iratok |
10 |
– |
426 |
Költségvetési gazdálkodás értékelését bemutató szöveges beszámoló |
NS |
15 |
427 |
Alkalomszerűen elrendelt – költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó – időszaki beszámolók |
5 |
– |
428 |
Költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó belső szabályzatok hatályon kívül helyezést követően |
5 |
– |
429 |
Előirányzatok nyilvántartása, módosítása |
10 |
– |
430 |
Átutalásokkal kapcsolatos iratok (számlák kiegyenlítése) |
3 |
– |
431 |
Leltárfelvétel, kiértékelés |
NS |
HŐ |
432 |
Kötelezettségvállalások nyilvántartása |
10 |
– |
433 |
Működéshez kapcsolódó levelezések |
|
|
a) |
Magyar Államkincstárral |
3 |
– |
b) |
Központi Gazdasági Főigazgatósággal |
3 |
– |
c) |
egyéb szervekkel, szervezetekkel |
3 |
– |
434 |
Szerződések lejártukat követően |
5 |
– |
435 |
Tartós külszolgálattal kapcsolatos iratok |
10 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
440 |
Újítási, szabványügyi, biztosítási, tűzvédelmi, energetikai, környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
nagyobb jelentőségű iratok (szakvélemény, határozat, szerződés, jelentés stb.) |
10 |
– |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
3 |
– |
441 |
Központi beszerzésű termékellátással kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
haditechnikai termékek esetén |
10 |
– |
b) |
nem haditechnikai termékek esetén |
5 |
– |
442 |
Termékek és tárgyi eszközök rendszeresítésével, használatba vételével, ezen termékek és eszközök használatból való kivonásával, értékesítésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
nagyobb jelentőségű iratok (szakvélemény, határozat, szerződés, jelentés stb.) |
NS |
15 |
b) |
kisebb jelentőségű iratok |
3 |
– |
443 |
Információtechnológiai, híradástechnikai, jármű és egyéb technikai, műszaki fejlesztéssel, ellátással kapcsolatos iratok |
5 |
– |
444 |
Normával és eszközszükséglettel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
norma és eszközszükséglet meghatározása |
NS |
15 |
b) |
norma elkészítése során keletkezett koordinációs iratok |
5 |
– |
445 |
Közúti gépjármű, vízi és légi jármű beszerzésével nyilvántartásával, üzemeltetésével, használatával és javításával kapcsolatos levelezés |
5 |
– |
446 |
Eszköz és szolgáltatás ajánlatok |
1 |
– |
447 |
Hadi- és rendészettechnikai eszközök, rendszeresített ruházati cikkek minőségi problémáival kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
minőségi problémával kapcsolatos iratok (reklamációk) |
10 |
– |
b) |
rendkívüli esemény miatti (haláleset, 100%-os rokkantság stb.) felterjesztés esetén |
NS |
HŐ |
448 |
Iparjogvédelemmel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
449 |
Egyenruházati boltokkal kapcsolatos iratok |
3 |
– |
450 |
Hadi- és rendészettechnikai eszközök, egyenruházati cikkek vizsgálatával, kísérletével és csapatpróbájával (próbahasználatával) kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
451 |
Fegyvercserével, elvesztéssel, selejtezéssel, előtalálással kapcsolatos iratok |
10 |
– |
452 |
Fegyverzeti és vegyvédelmi, illetve ruházati anyagigények |
5 |
– |
453 |
Jóváhagyott építési, beruházási program, építési engedély, kivitelezési dokumentáció egy példánya |
NS |
HN |
454 |
Műszaki átadás-átvételi , üzembe helyezési jegyzőkönyv, épületátadási dokumentáció |
NS |
HN |
455 |
Beruházással kapcsolatos egyéb iratok |
10 |
– |
456 |
Beruházási tervvel, igénybejelentéssel kapcsolatos pénzügyi iratok |
5 |
– |
457 |
Építési, tervezési, megbízási szerződések |
10 |
– |
458 |
Ingatlan használatára vonatkozó megállapodások (épületcsere, elidegenítés, vagyonkezelői jog, tulajdonjog átadás-átvétel), hosszú távú (10 év fölötti) bérleti szerződések |
NS |
HN |
459 |
Rövid távú (10 év alatti) bérleti szerződések a bérleti jogviszony lejárta után |
3 |
– |
460 |
Ingatlan-kisajátítási határozatok, földhivatali nyilvántartásokkal kapcsolatos iratok |
NS |
HN |
461 |
Ingatlan-nyilvántartásokkal kapcsolatos iratok |
NS |
HN |
462 |
Ingatlan-gazdálkodással, elhelyezéssel kapcsolatos egyéb iratok |
5 |
– |
463 |
Lakásügyekkel kapcsolatos nyilatkozatok, megállapodások |
10 |
– |
464 |
Lakásügyekkel kapcsolatos egyéb iratok (elhelyezés, bérlőkijelölés, lakásügyi panaszok stb.) |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
470 |
Információs rendszerrel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
Rendszerterv |
NS |
15 |
b) |
Információrendszerek felelősségi viszonyainak rendezésével kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
c) |
Információrendszerrel összefüggő koordináció iratai |
NS |
15 |
471 |
Statisztikai adatgyűjtésekkel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programmal (OSAP) és az Országos Statisztikai Tanáccsal (OST) kapcsolatos iratok |
5 |
– |
b) |
más szervek statisztikai javaslatai |
5 |
– |
c) |
statisztikai rendszerek felelősségi viszonyainak rendezésével kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
472 |
Számítógépes oktatással, képzéssel kapcsolatos iratok |
5 |
– |
473 |
Számítógépes erők, eszközök elosztásával és nyilvántartásával kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
474 |
Információs rendszerek együttműködésével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
saját rendszerre vonatkozó számítógépes adatbázis dokumentációja |
NS |
15 |
b) |
más szerv számítógépes rendszerére vonatkozó dokumentáció |
5 |
– |
475 |
Informatikai fejlesztéssel kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
informatikai stratégiai terv |
NS |
15 |
b) |
saját készítésű fejlesztési dokumentációk |
NS |
15 |
c) |
más szervtől érkezett fejlesztési koncepciók |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
480 |
Rendszertervek |
NS |
HŐ |
481 |
ARAMIT titkosító eszközökkel kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
482 |
Rejtjelzéssel kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
483 |
Segélykérő rendszerrel kapcsolatos iratok („112”–hívószámos rendszer) |
NS |
HŐ |
484 |
Rádiórendszerrel (TETRA) kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
485 |
Frekvencia-táblázatok |
NS |
HŐ |
486 |
Távközlési rendszerrel kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
487 |
Központi WAN hálózattal kapcsolatos iratok |
NS |
HŐ |
488 |
Más szerv rendszerével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
489 |
Távközlési szolgáltatókkal kapcsolatos iratok |
5 |
– |
490 |
Rádióengedélyek |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
100 |
Állandó Tárgyaló Delegációval kapcsolatos iratok |
5 |
– |
101 |
Integrációs célú vezetői, illetve szakértői kiutazás szakmai anyagai |
5 |
– |
103 |
PHARE-programokkal kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
230 |
A külföldi országok társ-minisztériumával folytatott miniszteri tárgyalás előkészítő anyaga, valamint a tárgyalásról készült jelentés |
NS |
15 |
231 |
A külföldi országok társ-minisztériumával folytatott államtitkári, helyettes államtitkári szintű tárgyalás előkészítő anyaga, valamint a tárgyalásról készült jelentés |
NS |
15 |
232 |
Egyéb munkadelegáció ki- és beutazásával kapcsolatos levelezés, valamint az arról készült útijelentés |
5 |
– |
233 |
A minisztérium ki- és beutazási tervével kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
jóváhagyott ki- és beutazási terv |
NS |
15 |
b) |
előkészítő anyagok |
1 |
– |
235 |
Miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári szintű program és ajándékjavaslat |
5 |
– |
236 |
Vendéglátással kapcsolatos levelezés, program, pénzügyi elszámolás |
3 |
– |
237 |
Fordításra megküldött anyagok |
5 |
– |
238 |
Levéltovábbítás |
1 |
– |
239 |
A Külügyminisztériumtól érkezett diplomáciai és egyéb jelentések |
5 |
– |
240 |
A belügyi attasék működésével kapcsolatos iratok |
5 |
– |
241 |
Vegyes bizottságok működésével kapcsolatos iratok |
NS |
15 |
242 |
Önkormányzatok testvérvárosi kapcsolataival összefüggő iratok |
5 |
– |
Irattári |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
Levéltári |
520 |
A NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság (a továbbiakban: SCEPC) Állandó Bizottságával kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
a polgári veszélyhelyzet témáját érintő tervezetek, javaslatok |
1 |
– |
b) |
határozatok, irányelvek |
NS |
15 |
521 |
A polgári veszélyhelyzet tervezési ciklus felülvizsgálati dokumentumai |
3 |
– |
522 |
Miniszteri irányelvek |
NS |
15 |
523 |
A NATO polgári veszélyhelyzet tervezési és felülvizsgálati ciklus feladataiból, valamint a miniszteri irányelvekből adódó nemzeti szintű feladatok meghatározása |
NS |
15 |
524 |
A SCEPC plenáris ülésein hozott döntések és határozatok iratai az érvényesség lejárta után |
1 |
– |
525 |
A SCEPC tervezési tanácsaival, bizottságaival és munkabizottságaival kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
tevékenységgel kapcsolatos tervezetek, állásfoglalások, javaslatok |
5 |
– |
b) |
szakmai döntések, szabályozók, eljárásmódok, egyezmény tervezetek |
5 |
– |
c) |
szervezettel és működéssel kapcsolatos iratok az érvényesség lejárta után |
1 |
– |
526 |
A SCEPC válságkezelésre vonatkozó általános szabályai, válságkezelési gyakorlatok utasításai érvényesség lejárta után |
1 |
– |
527 |
A Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Kérdőívvel (CEPQ) kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
a kérdőív kitöltésére vonatkozó szabályok, nyomtatványok az érvényesség lejárta után |
1 |
– |
b) |
a kérdőívek alapján készített értékelések |
NS |
15 |
528 |
Az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Egységgel (EADRU) és az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálás Koordinációs Központjával (EADRCC) kapcsolatos iratok |
|
|
a) |
szervezettel és működéssel kapcsolatos iratok az érvényesség lejárta után |
1 |
– |
b) |
nemzeti felajánlások |
NS |
15 |
2. számú melléklet az iratkezelési szabályzathoz
A kiadmányozó megnevezése
Iktatószám: |
Ügyintéző: |
|
Telefonszám: |
|
Hivatkozási szám: |
|
Tárgy: |
kiadmányozó neve
beosztása
a hivatali egység megnevezése
|
|
aláírás |
aláírás |
............................................................ |
......................................................... |
|
|
|
|
aláírás |
aláírás |
............................................................ |
......................................................... |
a hivatali egység megnevezése
készítő neve, beosztása
a hivatali egység megnevezése
tárgy és címzett megnevezése
készítő neve, beosztása
a hivatali egység megnevezése
Év |
Irattári tételszám |
Irattári tétel címe |
Iktatószám |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
aláírás |
aláírás |
............................................................ |
......................................................... |
|
|
|
|
aláírás |
aláírás |
............................................................ |
......................................................... |
a hivatali egység megnevezése
aláírás |
aláírás |
............................................................ |
......................................................... |
átadó |
átvevő |
(P. H.) |
(P. H.) |
(az átadó hivatali bélyegzőjének lenyomata) |
(az átvevő hivatali bélyegzőjének lenyomata) |
Átadási egység sorszáma |
Év |
Irattári tételszám |
Iktatószám |
1. doboz |
|
|
|
2. doboz |
|
|
|
1. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 6. § (3) bekezdése alapján az államtitok minősítésére és a minősítés felülvizsgálatára jogosultak feladat- és hatáskörüknek megfelelően az államtitkárok, a helyettes államtitkárok.
2. A Ttv. 6. § (4) bekezdése alapján a feladat- és hatáskörében szolgálati titok minősítésére és a minősítés felülvizsgálatára jogosult a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint a Ttv. 6. § (1) bekezdésében nem említett önálló belügyi szervek vezetője (főigazgatója, igazgatója), továbbá a belügyminiszternek a Ttv. 25. § (1) bekezdése szerinti szakmai felügyeleti hatáskörében eljáró Titokvédelmi Iroda vezetője.
3. A Ttv. 7. § (2) bekezdése alapján a minősítés kezdeményezésére jogosultak és kötelezettek a feladat- és hatáskörükben eljáró – a fentieken kívül eső – vezetők és ügyintézők.
4. A NATO részére készített anyagok:
– államtitokká minősítésére és a minősítés felülvizsgálatára a közigazgatási államtitkár és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár jogosultak;
– szolgálati titokká minősítésére és a minősítés felülvizsgálatára a NATO Koordinációs Főosztály vezetője jogosult.
A Belügyminisztérium és szervei részére a NATO anyagok ügykezelését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Ügykezelési és Titokvédelmi Osztálya végzi.
I.
Az ellenőrzés általános rendje
1. A hivatali egységek és a minisztériumi szervek vezetői kötelesek az általuk irányított részleg munkáját folyamatosan ellenőrizni, ennek keretében az ügyintézőket a kiadott feladatok végrehajtásáról beszámoltatni, a minisztérium munkaprogramjában, a munkatervben, valamint a miniszteri, illetve az államtitkári értekezleteken meghatározott feladatok teljesítéséről – a szervezeti alárendeltségtől függően – az irányítást gyakorló helyettes államtitkárt, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjét, illetve az államtitkárokat az első félév tekintetében tárgyév július 15-ig, a második félév tekintetében a tárgyévet követő év február 15-ig írásban tájékoztatni.
2. A hivatali egységek és a minisztériumi szervek a munkaprogramban, munkatervekben meghatározott feladatok egész éves végrehajtásáról a közigazgatási államtitkárnak az általa meghatározott határidőre – a szervezeti alárendeltségtől függően – az irányítást gyakorló helyettes államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője útján kötelesek írásban beszámolni.
3. Belső ellenőrzést kell működtetni a minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél a saját tevékenységére és a gazdálkodására irányulóan. A belső ellenőrzés vezetői, munkafolyamatba épített és függetlenített belső ellenőrzés keretében valósul meg.
4. A költségvetési szervek vezetői saját hatáskörben kötelesek gondoskodni a belső ellenőrzés megszervezéséről. A függetlenített belső ellenőrzési szervezet, vagy arra kijelölt személy a belső ellenőrzést a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában, illetve ügyrendjében rögzítettek szerint végzi.
5. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetői a belső ellenőrzésről készített éves beszámolójukat a tárgyévet követő év január 31-ig kötelesek megküldeni a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály vezetőjének.
6. Valamennyi, a 22. § (1) bekezdésében felsorolt szervnél legalább 3 évenként átfogó ellenőrzést kell végezni. Az átfogó ellenőrzés során vizsgálni kell különösen:
a) az ügyintézés és az ügyvitel szakszerűségét, tervszerűségét, az állam- és szolgálati titok védelmét;
b) a személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását;
c) a költségvetés tervezését és végrehajtását, az állami pénzeszközök kezelését és ésszerű felhasználását;
d) a bér-, a létszám- és költséggazdálkodás jogszerűségét;
e) a pénzügyi rendelkezések megtartását;
f) a beruházások, fejlesztések, felújítások rendjét;
g) a belső ellenőrzési tevékenységet;
h) az adatvédelmet és a közérdekű adatok nyilvánosságát.
7. Az átfogó ellenőrzéseket a munka- vagy ellenőrzési tervben meghatározott, vagy a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője által kijelölt személy vezeti, a költségvetési ellenőrzéseket a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály végzi, szükség esetén más hivatali egység, minisztériumi szerv bevonásával. Az ellenőrzések vizsgálati programját az ellenőrzés vezetője állítja össze és – a szükség szerinti egyeztetést követően – a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője hagyja jóvá.
8. A miniszter, a közigazgatási államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője bármelyik 1. §-ban felsorolt egy vagy több szervet – ideértve az önálló belügyi szerveket és a közigazgatási hivatalokat, azonban a Belügyminisztérium többségi tulajdonú gazdasági társaságok kivételével – cél-, illetve témavizsgálatokat rendelhet el. A vizsgálat lefolytatásáért felelős vezető az ellenőrzésről készített összefoglaló ellenőrzési jelentést a miniszternek, a közigazgatási államtitkárnak, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjének terjeszti fel.
9. A 22. § (1) bekezdésében érintett szervek körét éves ellenőrzési tervben kell meghatározni. Az ellenőrzési tervet a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője készíti elő és egyezteti, ezt követően – az államtitkárok egyetértésével – nyújtja be a miniszterhez jóváhagyásra.
10. A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője köteles a vizsgálatban részt vevő hivatali egységek, minisztériumi szervek és a kijelölt ellenőrök munkáját összehangolni, valamint az ellenőrzés lefolytatásáról gondoskodni olyan módon, hogy a legkevésbé akadályozza az ellenőrzött szerv munkáját.
11. Az ellenőrzésekről és azok megállapításairól – a vonatkozó Kormányrendeletben meghatározott – ellenőrzési részjelentést, ellenőrzési jelentést, illetve összefoglaló ellenőrzési jelentést, a konkrét, tényszerű és hiteles rögzítést igénylő szabálytalanságokról ellenőrzési jegyzőkönyvet kell készíteni, illetve felvenni. Az ellenőrzött szerv (szervezeti egység) vezetőjének nyilatkozatát, észrevételeit a jelentés (jegyzőkönyv) záradékában rögzíteni kell.
12. Az ellenőrzési jelentést, illetve az ellenőrzési részjelentések alapján készített összefoglaló ellenőrzési jelentést a vizsgálat lefolytatásáért felelős vezető a miniszternek, a közigazgatási államtitkárnak, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjének terjeszti fel.
II.
A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal felügyeleti és ellenőrzési
tevékenységének speciális szabályai
13. A hivatali egységeknél, a minisztériumi szerveknél, az önálló belügyi szerveknél, valamint a közigazgatási hivataloknál végzett költségvetési ellenőrzéseket, melyek az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználásának, a vagyonkezelés rendeltetésszerűségének és hatékonyságának, a központi és az intézményi költségvetés bevételek jogszerű kezelésének, továbbá a számviteli és bizonylati rend betartásának ellenőrzésére irányulnak – a minisztérium más hivatali egységeivel és önálló belügyi szervekkel együttműködve – a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el, melynek szakmai ellenőrzési szerve a Felügyeleti Főosztály, költségvetési ellenőrzési szerve a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: KEF).
A rendvédelmi szervek felügyelete
14. Az egyes rendvédelmi szervek miniszteri felügyeletét
a) a szervek helyszíni szakmai ellenőrzésével;
b) a rendvédelmi információs rendszer adatainak, valamint a minisztérium más szerveinél a rendvédelmi szervekkel és tevékenységükkel összefüggésben keletkezett adatok a célhoz-kötöttség elvének megfelelő felhasználásával, a rendvédelmi szerveknél keletkezett információhordozók rendszeres vagy soron kívüli bekérésével;
c) a szervek vezetőinek beszámoltatásával
látja el.
15. A miniszteri felügyelet
a) az Országos Rendőr-főkapitányság központi, területi és helyi szerveire;
b) a Határőrség Országos Parancsnokság központi, területi és helyi szerveire;
c) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központi és területi szerveire;
d) a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatára (melyet a Hivatal vezetője személyesen lát el);
e) a Rendőrtiszti Főiskolára és a rendvédelmi oktatási intézményekre
terjed ki.
16. A 15. pont szerinti szervek felügyeletével biztosítani kell, hogy a rendvédelmi irányításhoz folyamatosan aktuális információk álljanak rendelkezésre
a) a rendvédelmi szervek tevékenységének és működésének belső szabályozottságáról, a szabályozás hatásfokáról, a feladataik teljesítésének jogszerűségéről és eredményességéről, a szervek tevékenységével és működésével kapcsolatban felmerült szabályozási igényekről;
b) a szervek működése személyi, pénzügyi és anyagi feltételeinek biztosítottságáról;
c) a személyi állomány fegyelmi helyzetéről és képzettségéről, a képzési igényekről és lehetőségekről, a képzés és továbbképzés meghatározott irányainak teljesüléséről;
d) a rendvédelmi szervek és működési környezetük (az együttműködő állami és önkormányzati szervek, a lakosság, a rendvédelmi feladatokat is ellátó-, valamint egyéb szervezetek, egyesületek) kapcsolatáról, a szerv működésére vonatkozó véleményükről.
17. Az egyes rendvédelmi szervek helyszíni felügyeletét ellátók
a) együttműködnek a rendvédelmi szerveket érintő jogosultságokkal rendelkező minisztériumi szervezeti egységekkel, állandó és közvetlen kapcsolatot tartanak a felügyelt szervek vezetőivel és munkatársaival;
b) jogosultak a felügyelt szervnél a szerv tevékenységével összefüggő iratokba, nyilvántartásokba, adatkezelési rendszerekbe betekinteni, azokról – az ügykezelési szabályok betartásával – másolatot készíteni;
c) a felügyelt szervek vezetőitől, munkatársaitól a szerv tevékenységével összefüggő információt, felvilágosítást kérhetnek, a felügyelt szerv állományának tagját feladatkörével összefüggésben meghallgathatják;
d) részt vehetnek a felügyelt szerv tevékenységi körébe tartozó témákat tárgyaló értekezleteken, ott véleményt nyilváníthatnak;
e) a felügyelt rendvédelmi szervnél végzett ellenőrzések iratait tanulmányozhatják;
f) kapcsolatot tartanak az illetékes önkormányzati-, ügyészi és bírói szervekkel, a rendvédelmi szervvel együttműködő más szervekkel, értékelik az együttműködés szintjét és hatásfokát, feltárják az együttműködés esetleges zavarainak az okát, javaslatot tehetnek azok megszüntetésére;
g) a felügyelt szervnél tapasztalt jogsértő gyakorlat megszüntetésére a szerv vezetőinek figyelmét kötelesek felhívni, javaslatot tenni a jogsértés megszüntetésére, javaslatuk elutasítása esetén kezdeményezni a felettes szerv intézkedését vagy a felügyelt szerv ellenőrzését.
A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek és a
közigazgatási hivatalok ellenőrzése
18. A Hivatal végzi a hivatali egységek és a minisztériumi szervek felügyeleti költségvetési és a hatáskörébe utalt elkülönített állami pénzalapok ellenőrzését, amit a szervek helyszíni ellenőrzésével és vezetőinek szóbeli vagy írásbeli beszámoltatásával kell végrehajtani. A fejezet felügyeletét ellátó Hivatal felügyeleti ellenőrzésébe bevonhatja a felügyelete alá tartozó azon országos hatáskörű szerveket, amelyek kiterjedt terület és helyi hálózattal rendelkeznek. Ennek megfelelően a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szervek és a Központi Gazdasági Főigazgatóság a felügyeletük alá tartozó, részben önálló költségvetési szerveknél legalább három évenként átfogó szakmai és költségvetési ellenőrzést végeznek.
19. Az országos hatáskörű szervek ellenőrzéseiket önállóan tervezik, programjaikat maguk készítik. Az ellenőrzéseket a jelen szabályzatban meghatározottak szerint folytatják le, az ellenőrzési jegyzőkönyvet pedig tájékoztatásul megküldik a Hivatal vezetőjének.
20. Az ellenőrzéseket a Hivatal vezetője által kijelölt személy irányítja. A KEF végzi az állami költségvetés rendszerében a BM fejezethez tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint végezheti az alárendeltségükben működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodásának fejezetszintű pénzügyi-gazdasági (költségvetési) ellenőrzését és utóellenőrzését.
21. A Hivatal által végrehajtott helyszíni ellenőrzés kiterjedhet:
a) az átfogó vizsgálat keretében a szerv működése és tevékenysége egészének a felmérésére, így különösen:
– az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának, kapacitásainak összhangjára;
– a szerv alaptevékenységét meghatározó jogszabályok hatályosulására, a tevékenység jogszerűségére és szabályszerűségére;
– a szervezetre ható irányítási és a szervezeten belül érvényesülő vezetési funkciók, valamint a szerv tevékenysége hatásfokára;
– a működés teljes feltételrendszerének, a működési feltételek, a feladatrendszer, az eredményesség közötti összefüggések megállapítására és értékelésére;
– az ügyintézés és az ügyvitel szakszerűségére, tervszerűségére, az állam- és szolgálati titok védelmére;
– a személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartására;
– a költségvetés tervezésére és végrehajtására, az állami pénzeszközök kezelésére és ésszerű felhasználására;
– a létszám- és illetménygazdálkodás jogszerűségére;
– a pénzügyi rendelkezések megtartására;
– a beruházások, fejlesztések, felújítások rendjére;
– a belső ellenőrzési tevékenységre;
– az adatvédelemre és a közérdekű adatok nyilvánosságának ellenőrzésére;
b) a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés kiterjed elsődlegesen:
– a gazdálkodás színvonalának, az előirányzatok, a pénzeszközök felhasználásának célszerűségére és az egyes erőforrások (munkaerő, befektetett eszközök, forgóeszközök, stb.) működtetésének hatékonyságára;
– a finanszírozott feladatok és szervezetek indokoltságára;
– a kötelezettségvállalások megalapozottságára, azok előirányzattal való összhangjára, nyilvántartására;
– az önfinanszírozó képesség javítására, a bevételi lehetőségek feltárására és kiaknázására, a bevételek szabályszerű előírására és maradéktalan beszedésére, a költségek csökkentésére, a takarékosság érdekében tett intézkedések hatására, a belső érdekeltségi rendszer működésére;
– a működés szabályozottságára, a tevékenységek és a gazdálkodás rendjének szabályszerűségére, a bizonylati rend és okmányfegyelem biztosítására, valamint a társadalmi tulajdon védelmére;
– a költségvetési beszámoló kimunkálásának valódiságára, szabályszerűségére, jogszabályban a költségvetési ellenőrzés hatáskörébe utalt állammal szembeni befizetési kötelezettségek teljesítésére, az alapok képzésének és felhasználásának szabályszerűségére;
– a pénzügyi szabályozás hatására;
– a belső ellenőrzés szervezettségére és hatékonyságára.
22. Költségvetési ellenőrzések típusai:
a) átfogó-, téma-, cél- és utóellenőrzés:
– átfogó ellenőrzés keretében kell a vizsgált szervnél meghatározott időszak alatt végzett szakmai feladatok és a költségvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzését elvégezni;
– témaellenőrzést kell tartani, ha adott feladatot egy időben több költségvetési szervezetnél, szervezeti egységnél indokolt ellenőrizni abból a célból, hogy a vizsgálat eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni;
– célellenőrzést kell végezni, ha a költségvetési szervnél, a szervezeti egységnél egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé;
– utóellenőrzést kell tartani, ha valamely előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata;
b) az ellenőrzés irányulhat szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára:
– hatékonysági vizsgálatot kell lefolytatni annak megítélésére, hogy a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmény elérhető;
c) az ellenőrzés lefolytatható előzetesen, egyidejűleg vagy utólagosan
– előzetes ellenőrzésnek minősül az az ellenőrzés, amelyet a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek a pénzügyi-gazdasági eseményt megelőzően, valamint az, amelyet a döntéshozatal elősegítése érdekében rendelnek el;
– egyidejű ellenőrzés az az ellenőrzés, amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni;
– utólagos ellenőrzés a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt ellenőrzés.
Az ellenőrzés tervezése
23. A hivatali egységek és a minisztériumi szervek miniszteri ellenőrzését a minisztérium éves ellenőrzési tervében, valamint a Hivatal munkatervében kell tervezni. Az ellenőrzési tervet a Hivatal vezetője készíti el és terjeszti fel jóváhagyásra a belügyminiszterhez a tárgyév január 15-ig. A helyettes államtitkárok által tárgyévre tervezett ellenőrzéseket – negyedéves bontásban – a Hivatal részére január 5-ig meg kell küldeni.
24. A Hivatal vezetője indokolt esetben kezdeményezi a jóváhagyott terv módosítását, a hivatali egységek és a minisztériumi szervek soron kívüli ellenőrzését vagy vezetőjének beszámoltatását.
25. A Hivatal munkaterve (éves ellenőrzési terve) tartalmazza
a) a rendvédelmi szakmai és a költségvetési ellenőrzéseket;
b) a naptári évben átfogó ellenőrzésre kijelölt hivatali egységeket és minisztériumi szerveket, tevékenységi köröket;
c) az egyes szakmai ellenőrzések ütemezését és jelentősebb határidőit;
d) az ellenőrzés 6. pont szerinti formáját és 8. pont szerinti terjedelmét, a beszámoltatás fórumát és tárgyát;
e) az egyes szakmai ellenőrzések indokait és célját;
f) a költségvetési ellenőrzések típusait.
26. A Hivatal munkaterve jóváhagyásának és módosításának, a befejezett ellenőrzések alapján szükséges intézkedések meghatározásának jogát a belügyminiszter, közigazgatási államtitkár gyakorolja.
27. A helyszíni vizsgálatot – eltérő utasítás hiányában – annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal korábban szóban, vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének, vagy az általa kijelölt személynek.
28. A minisztérium jóváhagyott éves tervében szereplő egyes ellenőrzések végrehajtására részletes ellenőrzési programot kell készíteni. Az átfogó ellenőrzés programját a KEF, az átfogó ellenőrzés részprogramjait az ellenőrzésben részvevő szervezeti egységek készítik és vezetőik hagyják jóvá. Az ellenőrzési tervben nem szereplő célvizsgálat programját a belügyminiszter, közigazgatási államtitkár által kijelölt szervezeti egység állítja össze és a belügyminiszter, közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
29. Téma- és utóellenőrzés programját az ellenőrző szervezet készíti és vezetője hagyja jóvá.
30. Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell az alábbiakat
a) az ellenőrzési szervezet megnevezését;
b) az ellenőrzendő szerv megnevezését;
c) az ellenőrzés témáját, célját;
d) az ellenőrzés típusának megjelölését;
e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást;
f) az ellenőrzés részletes feladatait;
g) az ellenőrizendő időszakot;
h) az ellenőrök (ezen belül a külső szakértők), valamint a vizsgálatvezető megnevezését, megbízólevelük számát, a feladat megosztást;
i) az ellenőrzés tervezett időtartamát, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét;
j) a kiállítás keltét;
k) a jóváhagyásra jogosult aláírását.
31. Az ellenőröket (ideértve a külső szakértőket is) megbízólevéllel kell ellátni, amelyet átruházott hatáskörben a Felügyeleti Főosztály, illetve a KEF vezetője ír alá. Az ellenőr megbízólevelének tartalmaznia kell
a) a , Megbízólevél” megnevezést;
b) az ellenőr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának számát;
c) az ellenőrzés helyére az ellenőrzési programra való utalást;
d) az ellenőrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogszabály megnevezését;
e) a megbízólevél érvényességét;
f) a kiállítás keltét;
g) kiállításra jogosult aláírását, a bélyegző lenyomatot.
32. Az ellenőrzés végrehajtásáról, megállapításairól az adatokkal és tényekkel alátámasztott értékítéletet, következtetéseket, megállapításokat írásba kell foglalni. Az írásba foglalás formái
a) ellenőrzési jegyzőkönyv;
b) ellenőrzési részjelentés;
c) ellenőrzési jelentés;
d) összefoglaló ellenőrzési jelentés.
33. Az összefoglaló jelentést az ellenőrzés helyszíni vezetője – eltérő döntés hiányában – köteles megküldeni az ellenőrzött szerv, illetőleg a felettes központi rendvédelmi szerv vezetőjének, akik az ellenőrzés megállapításaira 8 napon belül indokolással ellátott észrevételt tehetnek. Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról a Hivatal vezetője dönt, döntését indokolni köteles.
34. Az észrevételezett összefoglaló jelentést miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésre a Hivatal vezetője terjeszti elő. A felterjesztésben javaslatot tesz az ellenőrzési jelentés megtárgyalásának fórumára – ha indokolt – a résztvevők körére, az ellenőrzés megállapításai nyomán szükséges intézkedésekre, azok végrehajtásának ütemezésére.
35. A szerv vezetőjének beszámoltatásával végrehajtott ellenőrzés nyomán szükséges feladatokat a beszámolásról készült dokumentum tartalmazza.
III.
Vegyes rendelkezések
36. A kizárás szabályai:
a) az ellenőrzés végrehajtásából ki kell zárni az ellenőrzött szerv vezető beosztású dolgozójának a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóját, vagy volt házastársát, továbbá akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható;
b) az ellenőr a kizárási okot közvetlen vezetőjének haladéktalanul köteles bejelenteni, azt az ellenőrzött szerv is bejelentheti. A kizárásról a Hivatal vezetője dönt.
37. Az ellenőrzés helyszíni vezetője az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt hivatali felettese (szolgálati elöljárója):
a) az ellenőrzési programban foglaltakon túlmenően meghatározza a konkrét ellenőrzendő témaköröket;
b) az ellenőrzés időtartamától függően, rendszeres időközönként beszámoltatja a csoportok vezetőit, indokolt esetben az egyes ellenőröket az ellenőrzés részmegállapításairól;
c) az ellenőrök részére konkrét ellenőrzési feladatokat határozhat meg, az ellenőrző csoportok összetételét és feladatát módosíthatja, koordinálja az egyes csoportok működését;
d) a Felügyeleti Főosztály, illetve a KEF vezetőjét – az általa meghatározottak szerint – tájékoztatja az ellenőrzés menetéről, az elsődleges megállapításokról, az ellenőrzés esetleges, a helyszínen meg nem szüntethető akadályairól, az ellenőrzés során feltárt, vagy a hivatali egység, a minisztériumi szerv, a felettes rendvédelmi szerv vezetőjének haladéktalan intézkedését igénylő súlyos jogsértésekről vagy fegyelemsértésekről;
e) az egyes ellenőrzési részjelentések alapján elkészíti az ellenőrzés összefoglaló jelentését;
f) végrehajtja a 33. pont szerinti észrevételezési eljárást.
38. Az ellenőrök kötelesek:
a) az ellenőrzésre felkészülni, az ellenőrzött szerv működésére vonatkozó adatokat előzetesen beszerezni, a tevékenységre vonatkozó szabályozását megismerni;
b) a helyszíni ellenőrzés előtt az ellenőrzendő szerv, hivatali egység vezetőjénél bejelenteni az ellenőrzés megkezdését (különösen indokolt esetben – ha az ellenőrzés célját veszélyeztetné – ezt mellőzni lehet) és felmutatni a megbízólevelet;
c) az ellenőrzés során feltárt jogsértést, vagy jelentős szabálytalanságot, fegyelemsértést soron kívül jelenteni;
d) az ellenőrzött észrevételeit meghallgatni és ha azok megalapozottak, figyelembe venni;
e) az ellenőrzés során tett bejelentéseket, panaszokat megvizsgálni és a szükséges intézkedéseket kezdeményezni;
f) a tudomására jutott adatok tekintetében az állam-, szolgálati-, illetőleg magántitkot megtartani;
g) az ellenőrzés megállapításait – az ellenőrzés befejezését követően – az ellenőrzött szerv, hivatali egység vezetőjével teljes egészében, a felelősként megjelölt személyekkel a rájuk vonatkozó mértékben ismertetni;
h) ha az ellenőrzés során tett megállapítások indokolják – az ügy jellegétől függően – büntető-, fegyelmi-, vagy kártérítési eljárás megindítását kezdeményezni;
i) megállapításait jelentésben rögzíteni.
39. Az ellenőrök jogosultak:
a) az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv objektumába belépni;
b) a titokvédelemre, a biztonsági előírásokra vonatkozó szabályok megtartásával a szükséges okmányokat tanulmányozni;
c) az eredeti okmányokat átvenni, azokról az ügykezelési szabályok betartásával másolatot készíteni;
d) szóban vagy írásban tájékoztatást kérni, személyeket szóban vagy jegyzőkönyvben meghallgatni, kérdőívek kitöltésére felhívni;
e) jogsértésre, súlyos szabálytalanságra, fegyelmi vétségre utaló adatokat tartalmazó okiratot a jegyzőkönyvhöz, illetve jelentéséhez csatolás céljából – átvételi elismervény ellenében – bevonni;
f) szakértő, szaktanácsadó bevonását kezdeményezni;
g) a feladatokat eredményesen ellátók elismerésére és a vétkesen mulasztók felelősségre vonására javaslatot tenni.
40. Az ellenőrzést végző felelős:
a) az ellenőrzés szakszerű elvégzéséért;
b) az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításáért és a megállapítások helytállóságáért.
Ha a tudomására jutott jogsértés, súlyos szabálytalanság vagy fegyelemsértés esetén az előírt módon nem intézkedik, az ebből adódó következményekért büntetőjogi, fegyelmi, anyagi felelősség terheli;
c) az ellenőrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján – szükség esetén – végrehajtandó intézkedésekért, melynek formái:
– a realizáló levél,
– realizáló megbeszélés,
– utóellenőrzés.
41. A felügyelt, ellenőrzött szervek vezetői kötelesek:
a) a felügyeletet ellátót és az ellenőrt feladatának ellátásában segíteni, az általuk kért tájékoztatást megadni, adatokat, iratokat átadni;
b) biztosítani a felügyelet munkatársainak helyszíni munkafeltételeit a felügyeleti és ellenőrzési jogosultságuk gyakorlását.
Besorolási osztály |
Munkakör |
Képesítési előírás |
Képzettségi pótlékra |
MINISZTERI TITKÁRSÁG |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
MINISZTERI KABINET |
|||
II. |
ügyintéző |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
TITOKVÉDELMI IRODA |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
II. |
ügyintéző (leíró) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
PARLAMENTI FŐOSZTÁLY |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
FELÜGYELETI ÉS ELLENŐRZÉSI HIVATAL |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
Ellenőrzési Osztály |
|||
II. |
ügyintéző (revizor) |
közgazdasági szakközépiskolai végzettség, középiskola végzettség és középfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés; pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző szakmai vizsga |
pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző szakmai vizsga, felsőfokú költségvetési szakvizsga, raktárgazdálkodási, anyag- és áruforgalmi szaktanfolyam, számítógépes adatkezelő |
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRI HIVATAL |
|||
II. |
ügyintéző (államtitkári titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
Irattári Osztály |
|||
II. |
ügyintéző (irattáros) |
középiskolai végzettség és iratkezelő, ügyvitelszervező szakképesítés; valamint az OKJ szerint könyvtáros asszisztens szakmai vizsga |
könyvtáros képzettség, levéltárosi szakképesítés, jogi- , közigazgatási-, igazgatási informatikus szakképesítés iratkezelő, ügyvitelszervező szakképesítés |
SZEMÉLYÜGYI FŐOSZTÁLY |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
II. |
ügyintéző (archívum) |
felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási szakképesítés |
iratkezelő, ügyvitelszervező szakképesítés, könyvtáros képzettség, levéltárosi szakképesítés, jogi- , közigazgatási-, igazgatási informatikus szakképesítés |
Személyzeti Igazgatási Osztály |
|||
II. |
ügyintéző (országos nyilvántartó) |
közgazdasági szakközépiskola, vagy középiskolai végzettség és statisztikusi szakképesítés |
közép, vagy felsőfokú személyügyi-munkaügyi szaktanfolyam, irattárosi-levéltári kezelő, iratkezelő-irattáros szaktanfolyam, jogi-, közigazgatási-, igazgatási informatikus szakképesítés |
II. |
ügyintéző (igazolvány ügyintéző) |
közgazdasági szakközépiskola, vagy középiskolai végzettség és statisztikusi szakképesítés |
közép, vagy felsőfokú személyügyi-munkaügyi, társadalombiztosítási szaktanfolyam, irattárosi-levéltári kezelő, iratkezelő-irattáros szaktanfolyam, jogi-, közigazgatási-, igazgatási informatikus szakképesítés |
II. |
ügyintéző (személyi anyag kezelő) |
közgazdasági szakközépiskola, vagy középiskolai végzettség és statisztikusi szakképesítés |
közép, vagy felsőfokú személyügyi-munkaügyi szaktanfolyam, irattárosi-levéltári kezelő, iratkezelő-irattáros szaktanfolyam, jogi- , közigazgatási-, igazgatási informatikus szakképesítés |
II. |
ügyintéző (KÖZIGTAD, SZENYOR for Windows) |
közgazdasági szakközépiskola, vagy középiskolai végzettség és statisztikusi szakképesítés |
közép, vagy felsőfokú személyügyi-munkaügyi szaktanfolyam, irattárosi-levéltári kezelő, iratkezelő-irattáros szaktanfolyam, jogi- , közigazgatási-, igazgatási informatikus szakképesítés |
II. |
ügyintéző (parancs nyilvántartó) |
közgazdasági szakközépiskola, vagy középiskolai végzettség és statisztikusi szakképesítés |
irattárosi-levéltári kezelő, iratkezelő-irattáros szaktanfolyam, jogi- , közigazgatási-, igazgatási informatikus szakképesítés |
II. |
ügyintéző (volt BM dolgozók, fogyaték anyag) |
felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási szakképesítés |
felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, felsőfokú személyügyi, középfokú személyügyi, felsőfokú társadalombiztosítási, középfokú társadalombiztosítási szakképesítés |
Elismerési Koordinációs Osztály |
|||
II. |
ügyintéző (pénzügyi-anyagi ügyintéző) |
közgazdasági szakközépiskolai, középiskola és középfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés |
mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, statisztikus |
II. |
ügyintéző (kitüntetés, elismerés) |
felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási szakképesítés |
felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, felsőfokú személyügyi, középfokú személyügyi, felsőfokú társadalombiztosítási, középfokú társadalombiztosítási szakképesítés, középfokú protokoll ügyintéző, mérlegképes könyvelő, statisztikus |
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK ÉS KOMMUNIKÁCIÓS IRODA |
|||
II. |
ügyintéző |
középiskolai végzettség |
iratkezelő, ügyvitelszervező szakképesítés, jogi- , közigazgatási-, igazgatási informatikus szakképesítés |
ÖNKORMÁNYZATI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
PARLAMENTI ÉS JOGI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
KÖZGAZDASÁGI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLY |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
Terv és Költségvetési Osztály |
|||
II. |
ügyintéző (gazdálkodási) |
közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy pénzügyi számviteli szakképesítés, valamint az OKJ szerint pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon) számviteli ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga |
az OKJ szerint pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon) számviteli ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga, felsőfokú pénzügyi számviteli szakképesítés (felsőfokú szakvizsga), mérlegképes könyvelő, államháztartási szaktanfolyam |
Illetmény és Társadalombiztosítási Osztály |
|||
II. |
ügyintéző (illetménygazdálkodás) |
közgazdasági szakközépiskolai végzettség, valamint az OKJ szerint pénzügyi ügyintéző, pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga |
az OKJ szerint pénzügyi ügyintéző, pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga |
II. |
ügyintéző (statisztika) |
közgazdasági szakközépiskolai (technikumi) végzettség vagy középiskolai végzettség és statisztikusi szakképesítés |
felsőfokú statisztikai szakképesítés |
Számviteli Osztály |
|||
II. |
ügyintéző (gazdálkodási) |
közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy pénzügyi-számviteli szakképesítés, valamint az OKJ szerint pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon), számviteli ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga |
az OKJ szerint pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon), számviteli ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga, felsőfokú számviteli szakképesítés (felsőfokú szakvizsga), mérlegképes könyvelő, államháztartási szaktanfolyam |
MŰSZAKI FŐOSZTÁLY |
|||
II. |
ügyintéző (ingatlan-gazdálkodás) |
közgazdasági szakközépiskola, vagy pénzügyi- számviteli szakképesítés, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, szakmai vizsga |
pénzügyi-számviteli szakképesítés, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, szakmai vizsga, informatika, számítástechnikai szaktanfolyam, ingatlan-értékbecslő képesítés |
Építési és Beruházási Osztály |
|||
II. |
ügyintéző (beruházás és energetika) |
közgazdasági, műszaki szakközépiskolai végzettség, egyéb középiskola és műszaki technikus szakképesítés, építőanyag-ipari technikus, épületgépész technikus szakmai vizsga |
műszaki technikus szakképesítés, építőanyag-ipari technikus, épületgépész technikus szakmai vizsga, számítástechnikai szaktanfolyam, ingatlan-értékbecslő |
II. |
Ügyintéző (építés és beruházás) |
közgazdasági, műszaki szakközépiskolai végzettség, egyéb középiskola és műszaki technikus szakképesítés, építőanyag-ipari technikus, épületgépész technikus szakmai vizsga |
műszaki technikus szakképesítés, építőanyag-ipari technikus, épületgépész technikus szakmai vizsga, számítástechnikai szaktanfolyam, ingatlan-értékbecslő |
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY |
|||
II. |
ügyintéző (költségvetési) |
közgazdasági szakközépiskolai végzettség, középiskolai végzettség és középfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés; valamint az OKJ szerint; pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon), számviteli ügyintéző, számviteli ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga |
felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés; pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon), számviteli ügyintéző, számviteli ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga; közép, vagy felsőfokú pénzügyi, áruforgalmi, kereskedelmi szakképesítés, könyvelő, statisztikus szakképesítés |
INFORMATIKAI ÉS TÁVKÖZLÉSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
INFORMATIKAI FŐOSZTÁLY |
|||
II. |
ügyintéző (adatbázis-adminisztrátor) |
középfokú számítástechnikai szakképesítés; valamint az OKJ szerint: informatikai statisztikus és gazdasági tervező-szakképesítés, számítástechnikai programozó, számítógép rendszerprogramozó, számítástechnikai szoftver üzemeltető, információ-rendszerszervező |
SZÁMALK okleveles programtervező, SZÁMALK okleveles alkalmazási programtervező, ORACLE adatbázis-adminisztrátori továbbképzés |
NEMZETKÖZI ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
EU INTEGRÁCIÓS HIVATAL |
|||
II. |
ügyintéző (EU-program szervezés, képzés) |
középiskolai végzettség |
oktatásszervezői szakképesítés |
NEMZETKÖZI FŐOSZTÁLY |
|||
II. |
ügyintéző (titkárnő) |
középiskolai végzettség |
idegen nyelvű levelező |
II. |
ügyintéző (irattáros) |
középiskolai végzettség |
levéltári kezelő, iratkezelő, irattáros |
Nemzetközi Kapcsolatok Osztály |
|||
II. |
ügyintéző (nemzetközi protokoll) |
közgazdasági, kereskedelmi vendéglátóipari idegenforgalmi szakközépiskolai végzettség |
valuta-pénztáros, protokoll-ügyintéző, statisztikus, mérlegképes könyvelő |
II. |
ügyintéző (utaztatás és nyilvántartás) |
középiskolai végzettség |
valuta-pénztáros, protokoll-ügyintéző, statisztikus, mérlegképes könyvelő |
Az utasítást utóbb a 19/2002. (BK 9.) BM utasítás módosította. Az utasítást a 29/2002. (BK. 21.) BM utasítás 3. pontja hatályon kívül helyezte, 2002. november 15. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás