MK BH 2001/340
MK BH 2001/340
2001.07.01.
Ha a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének módja tekintetében az azonnali döntésre való felszólítással olyan helyzetet teremt, amely alkalmas arra, hogy az a munkaviszony megszüntetésének jogi feltételeiben járatlan munkavállalóra kényszerítőleg hasson, őt megfélemlítse vagy megtévessze, az e magatartása folytán létrejött megállapodás érvénytelen [Mt. 7. § (1) bek.].
A felperes a keresetében a munkaviszonya közös megegyezéssel történt megszüntetéséről szóló megállapodás érvénytelenségének megállapítását, a munkaviszonya helyreállítását, és az elmaradt munkabére megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével helyreállította a felperes munkaviszonyát, és az alperest a felperes javára 110 454 forint és kamatai megfizetésére kötelezte.
Az ítélet tényállása szerint a felperes éjjeliőr munkakörben az alperes e.-i telepén teljesített szolgálatot 1998. április 29-ére virradó éjszaka. Az alperes 1998. április 29-én észlelte, hogy a terményraktárból 700 000 forint értékű kukorica vetőmagot tulajdonítottak el. 1998. április 30-án, mielőtt munkába állt volna felperes, a szövetkezet elnöke hivatta, és – a szövetkezet mérnöke és a telepvezető jelenlétében – közölte vele, hogy a szolgálata ideje alatt történt a termény eltulajdonítása, és emiatt rendőrségi feljelentést is tett. Felhívta a felperest a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodás aláírására, vagy fegyelmi eljárás lefolytatását helyezte kilátásba. Ezt követően írta alá a felperes a megállapodást.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes alappal hivatkozott a megállapodás érvénytelenségére az alperes által gyakorolt kényszer miatt, mert a fegyelmi eljárás kilátásba helyezésére, valamint iskolai végzettségére tekintettel, megfelelő képviselő nélkül döntési helyzetbe való kényszerítésével jogellenesen tévedésbe ejtette a felperest, és fenyegette. Ezért a megállapodás érvénytelenségét állapította meg, és az alperes által sem vitatott összegű elmaradt munkabér megfizetése mellett helyreállította a munkaviszonyát.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és elutasította a keresetet. Megállapította, hogy az alperes vezetője a közös megegyezést tartalmazó megállapodást elejétől végéig felolvasta, majd ezek után kérte a felperes válaszát a közös megegyezéses megszüntetés vagy az ügy kivizsgálása és a munkavégzés alóli felfüggesztése tekintetében. Az alperes fegyelmi eljárás lefolytatását nem helyezte kilátásba. A megállapodás aláírásakor a felperes nem emelt kifogást.
A másodfokú bíróság szerint a per adatai alapján nem lehetett arra következtetni, hogy az alperes jogellenes fenyegetést helyezett kilátásba, vagy tévedésbe ejtette, illetve kényszerítette volna a felperest a megállapodás aláírására, mivel részére választási lehetőséget biztosított, ezért azt megfontoltan, átgondoltan tehette meg, a számára előnyösebb megoldást választhatta.
A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős ítélet ,,megváltoztatását'' kérte jogszabálysértésre hivatkozással. A jogerős ítéleti tényállást megalapozatlanság miatt támadta. Előadta, hogy a rendőrségi feljelentés és a felfüggesztése közlése után nem biztosítottak számára lehetőséget a megállapodás elolvasására, illetve sem időt, sem egyéb lehetőséget arra, hogy valakivel megbeszélje az ügyet; közölték, hogy addig nem állnak fel, amíg alá nem írja a papírt. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság – az elsőfokú bíróságtól eltérően – nem vette figyelembe a ,,tanulatlan ember'' voltát. A hivatkozott körülmények számára fenyegetésnek tűntek, ezért nem befolyásmentes akaratnyilvánításként írta alá a megállapodást.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy az alperes elnöke, miután a felperest a munkába állása előtt egy órával behívatta, a munkaszerződését olvasta fel a felperesnek. A közös megegyezést tartalmazó megállapodás felolvasását sem az alperes elnöke, sem a tanúk nem állították a perbeli nyilatkozatukban, illetve vallomásukban. A másodfokú bíróság ezért megalapozatlanul, iratellenesen állapította meg, hogy a szövetkezet elnöke a megállapodást a felperesnek elejétől végéig felolvasta, és ezután kérte a felperes válaszát.
Az alperes szövetkezet elnöke az egyeztetés során és a felperes a perben egybehangzóan állította, hogy a közös megegyezésről szóló megállapodás aláírása előtt az elnök olyan kijelentést tett, amely szerint ,,addig innen el nem megyünk'', amíg a felperes nem dönt a munkavégzés alóli felfüggesztés vagy a megállapodás aláírása felől.
Az előbbiekkel kiegészített, a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás alapján megállapítható, hogy az alperes a nagy értékű lopás tényének közlésével, majd ezután a három vezető jelenlétében az azonnali döntésre való felszólítással olyan helyzetet teremtett, amely alkalmas volt arra, hogy a munkaviszony megszüntetésének jogi feltételeiben járatlan felperesre kényszerítőleg hasson, megfélemlítse és megtévessze. A perbeli időben hatályos munkajogi szabályok a ,,felfüggesztésre'' nem adtak lehetőséget. Ez a körülmény is arra utal, hogy az alperes a megállapodás aláírása előtt a felperest a választási lehetőségként feltüntetett két megoldásról érdemben és helyesen nem tájékoztatta. Ezért az alperes a másodfokú ítéletben állított megfontolt, átgondolt döntésre sem időben, sem tartalmilag lehetőséget nem biztosított a felperesnek.
A megállapodás érvénytelenségét helytállóan megállapító elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság jogszabálysértően változtatta meg. A felperesnek a fellebbezési eljárásban előterjesztett, megengedett kereset felemelése [Pp. 247. § (1) bekezdés b) pont] – a jogerős ítélet meghozataláig elmaradt munkabér iránti igénye – elbírálásához szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért a felülvizsgálati eljárásban erről nem lehetett dönteni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta, továbbá a másodfokú eljárásban felemelt kereset, az elsőfokú ítélet meghozatala után a jogerős döntésig (2000. január 13.) elmaradt munkabér és kamatai tekintetében a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az alperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú per- és felülvizsgálati eljárási költségét, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú és felülvizsgálati eljárás illetékét megfizetni. (Legf. Bír. Mfv.I.10.411/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás