35/2001. (VII. 11.) AB határozat
35/2001. (VII. 11.) AB határozat1
2001.07.11.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Érd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közbeszerzési eljárások kiírásáról, elbírálásáról és az ehhez kapcsolódó egyes eljárási szabályokról szóló 5/1997. (II. 24.) számú rendelete 2. § (1) bekezdésének a) pontja, 3. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint 4. §-a alkotmányellenes, ezért azokat jelen határozat közzététele napjával megsemmisíti.
2. Ezt a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Érd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közbeszerzési eljárások kiírásáról, elbírálásáról és az ehhez kapcsolódó egyes eljárási szabályokról szóló 5/1997. (II. 24.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdésének a) pontja, 3. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint 4. §-a alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt a megyei közigazgatási hivatal vezetője terjesztett elő indítványt.
Indokolása szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (3), illetve 96. § (2) bekezdését, így az Alkotmány 44/A. §-ának sérelmét jelentik. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy az Ör. hatálya a helyi önkormányzatra is kiterjed, illetve az önkormányzat közbeszerzéseire vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket, jóllehet a Kbt. 96. § (2) bekezdése alapján csak a helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában alkothatott volna rendeletet a képviselő-testület. Továbbá azt is sérelmezte, hogy a közbeszerzési eljárásba bevont bizottságot érintően az Ör. a Kbt. 31. § (3) bekezdésében és 96. § (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétes szabályozást tartalmaz.
II.
1. Az Alkotmánynak a vizsgálatba bevont rendelkezései:
,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.''
,,44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
h) szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.) a vizsgálatba bevont rendelkezése:
,,16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.''
3. A Kbt.-nek a vizsgálatba bevont rendelkezései:
,,1. § E törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:
a) az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a központi, a helyi önkormányzati, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a megyei, illetőleg a regionális fejlesztési tanács, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítás igazgatási szerve;''
,,10. § E törvény alkalmazásában
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség és a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb (nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytató) igazgatási társulásokat is;''
,,31. § (3) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését.''
,,96. § (2) Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy – amennyiben ezt a helyi beszerzések száma és értéke indokolja – rendeletben szabályozzák az általuk alapított helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában
a) a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenységre és az abban eljáró személyekre vonatkozó – e törvényben nem szabályozott – rendelkezéseket;
b) a 24. §-sal összhangban a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokat.''
4. Az Ör.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezései:
,,2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) Érd Város Önkormányzat,
[...]
közbeszerzéseire.''
,,3. § (1) Az ajánlatkérő jogait az ajánlatkérő nevében eljáró személy gyakorolja (a továbbiakban: ajánlatkérő), aki:
a) az önkormányzat – költségvetési rendeletében szereplő – közbeszerzései esetében a polgármester,''
,,4. § (1) A rendeletben meghatározott ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására köteles legalább héttagú szakértői bizottság felállításáról gondoskodni.
(2) A Szakértői Bizottság tagjait az ajánlatkérő, a 2. § (1) bekezdésének a) pontja esetében a képviselő-testület jogosult kiválasztani a közbeszerzésben megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személyek közül az alábbiak szerint:
a) a közbeszerzéshez szakmailag kapcsolódó önkormányzati bizottságok elnökei, illetve az általuk megnevezett bizottsági tagok,
b) a Polgármesteri Hivatalban a közbeszerzéshez szakmailag kapcsolódó köztisztviselők,
c) a közbeszerzéssel érintett intézmények vezetői vagy az általuk megnevezett személyek közül.
(3) A Szakértői Bizottság összetételéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.''
III.
Az indítvány megalapozott.
1. A Kbt. 96. § (2) bekezdése felhatalmazza a helyi önkormányzatokat, hogy az általuk alapított helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában szabályozzák a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseit. A Kbt. 10. § b) pontja értelmében helyi önkormányzati költségvetési szervnek minősül: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség és a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb (nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytató) igazgatási társulásokat is. A meghatározás szerint a helyi önkormányzatok nem tartoznak a helyi önkormányzati költségvetési szervek közé. Ugyanakkor a Kbt. 96. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotott Ör. 2. § (1) bekezdés a), valamint 3. § (1) bekezdés a) pontjai a helyi önkormányzatok közbeszerzései vonatkozásában is tartalmaznak rendelkezéseket.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése előírja, hogy ,,a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig megállapítja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
Az Ötv. 16. § (1) bekezdésére figyelemmel a közbeszerzési eljárás nem helyi társadalmi viszonynak, hanem a törvény által szabályozott társadalmi viszonynak minősül. E tárgyban tehát a helyi önkormányzat képviselő-testülete csak a törvényi felhatalmazás keretein belül jogosult rendelet alkotására. Az Ör. kifogásolt rendelkezései azonban a törvényi felhatalmazáson túlterjeszkednek, ezért sértik az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglaltakat. Ennélfogva pedig ellentétesek az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 2. § (1) bekezdés a), valamint 3. § (1) bekezdése a) pontjait megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutat arra, hogy a Kbt. 1. §-a értelmében e törvény hatálya alá tartoznak – többek között – a helyi önkormányzatok 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései. Ezért az Ör. fenti rendelkezéseinek a megsemmisítése semmiképpen sem jelenti azt, hogy a helyi önkormányzatok beszerzéseire vonatkozó jogi szabályozás megszűnik. Éppen ellenkezőleg, az Ör. kifogásolt rendelkezéseinek megsemmisítése következtében vált egyértelművé, hogy a helyi önkormányzatok közbeszerzéseire törvényi szintű (Kbt.) szabályok vonatkoznak, és nem a helyi önkormányzat rendelete.
2. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban az Ör. 4. §-ában foglalt rendelkezéseknek a Kbt.-vel való összefüggését vizsgálta. Az Ör. 4. § (1) bekezdése alapján: ,,az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására köteles legalább héttagú szakértői bizottság felállításáról gondoskodni. Az Ör. 4. § (2) bekezdése meghatározza továbbá azt is, hogy kik lehetnek a bizottság tagjai. Az Ör. 4. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak törvényi szintű szabályozását ugyanakkor a Kbt. 31. § (3) bekezdése rögzíti, amely szerint: ,,Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését''. A Kbt. 96. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás pedig csak a törvényben nem szabályozott körben teszi lehetővé a helyi önkormányzatok részére a rendeleti szabályozást. Mindezek alapján a kifogásolt rendelkezések ellentétesek a Kbt. hivatkozott rendelkezéseivel. Ennélfogva az Ör. 4. § (1) és (2) bekezdései – tekintettel az 1. pontban kifejtettekre – sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
Ugyanakkor az Ör. 4. § (3) bekezdése a Kbt. által nem szabályozott, a közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Ezért ez önmagában nem ellentétes a Kbt.-nek az indítványozó által megjelölt rendelkezéseivel, és így az Alkotmány 44/A. §-ával sem. Mivel azonban az Ör. 4. § (3) bekezdése az első két bekezdés nélkül önmagában értelmezhetetlen, ezért az az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság követelményével ellentétes.
A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 4. §-át is megsemmisítette.
3. A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 278/H/2000.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás