• Tartalom

BK BH 2001/362

BK BH 2001/362

2001.08.01.
A zsarolás bűntettének a kísérlete sem valósul meg, ha a terhelt egy szórakozóhelyen a vállalkozó foglalkozású sértettel történt szóváltás során kijelenti, hogy a sértettnek ,,védelmi pénzt'' kell fizetnie anélkül, hogy a pénz összegét és átadásának időpontját konkretizálta volna [Btk. 323. § (1) bek., 16. §].
A városi bíróság az 1999. január 26-án kelt ítéltével a terheltet folytatólagosan elkövetett garázdaság vétsége, könnyű testi sértés vétsége, zsarolás bűntettének kísérlete és súlyos testi sértés bűntette miatt, halmazati büntetésül 1 évi börtönbüntetésre, valamint 20 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte; a börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.
A tényállás lényege a következő.
A vádlott 1997. április 18-án ittas állapotban az egyik szórakozóhelyen arcul ütötte F.-nét. A nevezett védelmére kelt a sértett, aki a terhelt tudomása szerint a városban egy sörözővel rendelkezik. A terhelt ekkor olyan kijelentést tett, hogy a sértettnek védelmi pénzt kell fizetnie, ami ellen a sértett szóban tiltakozott. A terhelt ekkor az arcába ütött, és kijelentette, hogy ha nem fizet, annak súlyos következményei lesznek. A sértett nyolc napon belül gyógyuló zúzódásos sérülést szenvedett. Ezután a terhelt a sértett társaságában levő S. E.-nek az arcába is ütött, majd ismét F.-néra támadt, akit akként bántalmazott, hogy annak a bordája eltörött, ami hat heti gyógytartamú volt.
A városi bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosítás végett és a garázdaság vétségénél téves minősítés miatt jelentett be fellebbezést.
A megyei bíróság a garázdaság vétségénél a folytatólagosság megállapítását mellőzte, a főbüntetés tartamát 8 hónapra enyhítette, a próbaidőre történő felfüggesztést mellőzte, és mellékbüntetésül a terheltet 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A terhelt és a védője az első- és másodfokú bíróság határozata ellen a Be. 284. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt okból felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Az indítvány szerint a terhelt nem valósította meg a zsarolás bűntettének kísérletét. A terhelt által tett kijelentés alkalmatlan a zsarolás bűntettének akár kísérleti megvalósítására is, mert az általános bírói gyakorlat szerint nem elégséges egy általános felszólítás, hanem annak konkrétnak kell lenni.
A legfőbb ügyész az eljárt bíróságok határozatainak a hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány alapos.
Az eljárt bíróságok anyagi jogszabályt sértettek, amikor a terhelt bűnösségét zsarolás bűntettének kísérletében is megállapították. A Btk. 323. §-ának (1) bekezdése szerinti zsarolás bűntettét az követi el: ,,aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz''. Az irányadó tényállás szerint a terhelt egy szórakozóhelyen történt szóváltás után mások előtt jelentette ki a sértettnek, hogy védelmi pénzt fog fizetni, majd amikor az tiltakozott, az arcába ütött, és kijelentette, ha nem fizet, annak súlyos következményei lesznek. Ez a tényállás nem alkalmas a zsarolás bűntettének – még csak kísérletének sem – a megállapítására. A terhelt veszekedéskor tett indulatos kijelentése csak általános felszólítás volt, amit nyilvános helyen, mások előtt tett meg. Nem konkretizálta, hogy mikor és mennyit kell a sértettnek védelmi pénzként fizetnie. Tehát nem nyert meghatározást az a jogtalan haszon, amit a terhelt meg kívánt szerezni, illetve nem derült ki, milyen kárt akart okozni.
A zsarolás bűntettének a kísérlete akkor valósul meg, ha a károsodás elmarad vagy a fenyegetett személy nem tanúsította az elkövető által kierőszakolni kívánt magatartást. Az adott esetben a sértett nem is tudhatta meg a terhelt kijelentéséből, hogy milyen magatartást kell tanúsítania. Úgy a kísérlet megállapítására sem kerülhetett sor.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 291. §-ának (1) bekezdése alapján a megtámadott ügydöntő határozatoknak a terhelt bűnösségét zsarolás bűntettének kísérletében megállapító rendelkezését hatályon kívül helyezte és a Be. 291. §-ának (3) bekezdése értelmében maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. Ennek keretében a Be. 214. §-a (3) bekezdése a) pontjának I. fordulata alapján a zsarolás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól – mert a terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény – a terheltet felmentette, de a részbeni felmentésre figyelemmel sem találta szükségesnek az egyéb bűncselekmények miatt is kiszabott büntetés mértékének az enyhítését. (Legf. Bír. Bfv.I.1750/1999. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére