BK BH 2001/363
BK BH 2001/363
2001.08.01.
Feltétlen eljárási szabálysértés valósul meg, és az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését eredményezi, ha a tanács tagjaként az eljárásban olyan ülnök vett részt, aki a 70. életévét már betöltötte [Be. 21. § (1) bek., 187. § (1) bek., 249. § (1) bek.; 1997. évi LXVII. tv 57. § (4) bek., 127. § (1) bek. c) pont és (6) bek.].
A megyei bíróság az 1999. március 5. napján kelt ítéletével a vádlottat a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt ellene emelt vád alól felmentette.
Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében; míg a vádlott és a védője a felmentés jogcíme miatt, annak bűncselekmény hiánya okán történő megváltoztatása céljából fellebbezett.
A legfőbb ügyész az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint azonban a megyei bíróság ítéletének tényállása felderítetlen, hiányos, iratellenes és helytelen ténybeli következtetéseket tartalmaz. Ezért az ítéletet a Be. 239. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban írt okokból oly mértékben megalapozatlannak találta, mely a másodfokú eljárás során nem küszöbölhető ki. Ezért a Be. 262. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és a megyei bíróság új eljárásra történő utasítására tett indítványt.
A másodfokú bíróság tanácsának elnöke – a megyei főügyész fellebbezésének írásbeli indokolásában felvetett perrendi szabálysértésre tekintettel – a Be. 248. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a megyei bíróságtól beszerezni rendelte az elsőfokú eljárásban közreműködő ülnökök születési idejét.
Az elsőfokú bíróság e felhívásra közölte, hogy az ítélet meghozatalában részt vett Sz. I. ülnök 1949. április 2-án, míg J. J. ülnök 1928. augusztus 26-án született.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezések elintézésének előkészítése során – a fentiek szerinti adatok ismeretében – a Be. 250. §-ának II/a. pontjában írt eljárási szabálysértést észlelt, minthogy a bíróság nem volt törvényesen megalakítva.
Mindenekelőtt a Legfelsőbb Bíróság a következőkre kíván rámutatni.
Az elsőfokú eljárás törvényességét a másodfokú bíróság a Be. 236. §-ának (1) bekezdése értelmében hivatalból is felülbírálja, tehát az esetben is, ha azt a fellebbezések nem érintették. Ennek során felszínre kerülhetnek olyan, az elsőfokú eljárásra vonatkozó – közöttük szervezeti jellegű – szabályszegések, amelyekre tekintettel lényegében érvénytelennek kell tekinteni az egész elsőfokú eljárást és az annak alapján hozott ítéletet. Minthogy az ilyen eljárási szabálysértések a másodfokú eljárásban közvetlenül nem orvosolhatóak, ennek módja kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú eljárás megismétlése lehet.
A fenti okból a Legfelsőbb Bíróság nem bocsátkozott a fellebbezések érdemi elbírálásába, így nem vizsgálta sem a legfőbb ügyész átiratában foglalt, az ítéleti tényállás megalapozatlanságát illető kifogásait, sem a védelmi perorvoslat alaposságát.
A Be. 187. §-ának (1) bekezdése értelmében bűntetti eljárásban az elsőfokú bíróság a tárgyaláson háromtagú tanácsban jár el, és a Be. 21. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a tanács egy hivatásos bíróból és két ülnökből áll. Az iratokból megállapíthatóan a megyei bíróság eljáró tanácsa az 1998. március 18-án, április 8-án, május 4-én, június 10-én, november 9-én és 1999. március 5-én tartott tárgyalást, és az utóbbi napon az ítélet meghozatalakor változatlan összetételben járt el: abban a tanács elnöke mellett Sz. I. és J. J. ülnökök vettek részt a tanács tagjaiként.
A Be. 21. §-ában foglaltaknak megfelelően a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 15. §-ának (1) bekezdése is akként rendelkezik, hogy az ítélkezésben a törvény által meghatározott ügyekben és módon ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak. Ennek megfelelően a bírák jogállásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény XI. Fejezetében tartalmazza az ülnök jogállására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is. A fenti törvény 57. §-ának (4) bekezdése szerint a bírói tisztség megszűnik, ha a bíró a 70. életévét, a felső korhatárt elérte; a 127. § (1) bekezdésének c) pontja az ülnök tekintetében ugyancsak kimondja, hogy az ülnök megbízatása megszűnik a 70. életév betöltésével. A 127. § (6) bekezdése emellett kimondja, hogy az ülnöki megbízatás megszűnését az őt megválasztó önkormányzat képviselő testülete, illetve a megyei közgyűlés határozattal állapítja meg, és erről az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti.
Az ülnöki megbízatás megszűnése tehát a 70. életév betöltésével a törvény erejénél fogva bekövetkezik. A fenti aktus csupán deklaratív jellegű, így az ülnök eljárása törvényességének megítélésénél nincs jelentősége, ha az ülnöki megbízatás megszűnésének megállapítását a megyei közgyűlés esetleg elmulasztotta, vagy az erről szóló határozat késve érkezett a bíróságra. A bíróság tanácsában eljárt J. J. ülnök 1998. augusztus 26-án töltötte be a 70. életévét, így e napon az ülnöki megbízatását megszűntnek kell tekinteni, az első fokon eljárt bíróság 1998. november 9-én tartott tárgyalásán tehát ülnökként már nem vehetett volna részt, mint ahogy az 1999. március 5-én tartott tárgyaláson és az ítélet meghozatalában sem működhetett volna közre.
Miután az elsőfokú bírság J. J. ülnök esetében a felső korhatár elérésére nem volt figyelemmel, és a vonatkozó perrendi szabályokat – másik ülnök bevonásával a tárgyalás megismétlését – mellőzve folytatta a tárgyalást, és hozott ítéletet, súlyos eljárási szabálysértést követett el.
Minthogy az elsőfokú bíróság eljárásának teljes tartama alatt nem volt törvényesen megalakítva, ez a körülmény a Be. 250. §-ának II/a. pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezési okot alapoz meg.
Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 249. §-ának d) pontja szerinti tanácsülésen az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (Legf. Bír. Bf.IV.2190/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás