• Tartalom

PK BH 2001/366

PK BH 2001/366

2001.08.01.
Valamely népcsoporthoz tartozás miatt okozott személyiségsértéssel összefüggésben jelentkező hátrányok megalapozzák a nem vagyoni kárpótlás iránti igényt [Ptk. 75. § (1) bek., 76. §, 339. § (1) bek.; 1976. évi 8. tvr. Polgári és Politikai jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 17. cikk].
A jogerős ítélet kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek személyenként 300 000 forint nem vagyoni kártérítést és ennek 1995. március 15-től a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát azzal, hogy a IV. és V. r. felperesek részére fizetendő összeget gyámhivatali fenntartásos takarékbetétkönyvben, kamatozó tartós betétként kell elhelyezni.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperesek 1995. március 15-én elhatározták, hogy megfélemlítenek egy roma családot. Ezért felkeresték az I. r. felperes lakását, az épületre meggyújtott Molotov koktélokat dobtak, és azt kiabálták: ,,büdös cigányok, a zsírotokon sültök meg''. Két gyújtópalack az ablakon keresztül a szobába esett: és lángra lobbantotta a lakás egyes berendezési tárgyait. A lakásban tartózkodó felperesek megrémültek, hiányos ruházatban, sírva menekültek ki a házból. Az eset óta sötétben nem mernek az utcára kimenni, a gyermekek sokáig felsírtak éjszakánként, az iskolában tartózkodóbbak, visszahúzódóbbak lettek. Az alperesek bűnösségét társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás bűntettében a büntető bíróság jogerős ítéletében megállapította.
A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperesek a fenti magatartásukkal – amely miatt bűnösségüket a jogerős büntető ítélet is megállapította – a felperesek. személyhez fűződő jogait megsértették, ezen belül a Ptk. 76. §-ában védett emberi méltóságukat, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ezért a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének e) pontja révén alkalmazandó Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése, illetve a Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése alapján kötelezte az alpereseket nem vagyoni kártérítés megfizetésére azzal, hogy a személyhez fűződő jog megsértésével, mint jogellenes magatartással összefüggésben a felpereseket nem vagyoni hátrány érte.
A jogerős ítélet ellen az I., III. és VII. r. alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a felperesek keresetének az elutasítását. Álláspontjuk szerint az alperesek alkotmányos jogot nem sértettek a perben kifogásolt magatartásukkal, így arra nem lehet vagyoni kártérítést alapítani, és önmagában az a körülmény, hogy valaki sérelmére bűncselekményt követtek el, nem alapozza meg a kártérítési igényt.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A felperesek az alperesek által elkövetett jogellenes magatartással okozati összefüggésben őket ért nem vagyoni kár megtérítése iránt terjesztették elő keresetüket. A büntető bíróság által is megállapított, bűncselekményt megvalósító magatartás önmagában olyan hátrányokkal járó jogellenes magatartás, amely a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján a kártérítő felelősséget megalapozza, függetlenül attól, hogy e jogellenes magatartás egyben sérti-e a felperesek személyhez fűződő jogait. Az alpereseknek tehát az a hivatkozása, hogy a bűncselekmény elkövetése alapján önmagában kártérítő felelősségük nem állapítható meg, téves.
A fentiektől függetlenül a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy az alperesek a bűncselekményt is megvalósító magatartásukkal megsértették a felpereseknek a Ptk. 76. §-ában védett személyhez fűződő jogait is. Amint arra a jogerős ítélet helyesen rámutatott, a Ptk. 75. §-ának (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak és e jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E törvényi kötelezettség tehát mindenkit, minden természetes és jogi személyt, így az alpereseket is terheli. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperesek a felpereseknek egy népcsoporthoz való tartozása, cigány származása miatt tanúsítottak garázda magatartást, amellyel megsértették a felpereseknek az 1976. évi 8. tvr.-rel kihirdetett, a Polgári és Politikai jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 17. cikkében is védett, a zavartalan magánélethez és a tulajdonuk sérthetetlenségéhez fűződő alkotmányos jogait, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és a felperesek emberi méltóságát (Ptk. 76. §). Az alpereseknek ez a jogellenes magatartása a felperesek számára nem vagyoni kárpótlást megalapozó hátránnyal járt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta (Legf. Bír. Pfv.IV.23 045/2000. sz.).
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére