37/2001. (BK 17.) BM utasítás

a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek Gazdálkodási Szabályzatának kiadásáról^*

2001.10.01.

A Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek egységes gazdálkodásának szabályozása érdekében – az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (1) és (7) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel – kiadom az alábbi

utasítást.

1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium hivatali szervezeteire, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre és a belügyminiszter közreműködésével irányított – a Kormány területi szerveiként működő – fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra, valamint a belügyminiszter útján irányított – a Kormánynak alárendelt önálló központi hivatalként működő – Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra és a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalra (a továbbiakban: költségvetési szervek).

2. A költségvetési szervek gazdálkodási rendjét a jelen utasítás mellékletét képező Gazdálkodási Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) foglaltak tartalmazzák.

3. A gazdálkodás vitelének sajátos követelményeiről a közgazdasági helyettes államtitkár – jelen utasítás keretei között – gazdálkodási intézkedést adhat ki.

4. a) Ez az utasítás – a b) pontban foglalt kivétellel – a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

b) A Szabályzat 44. h) pontjában foglaltak a ,,Biztonságos Magyarországért” Közalapítvány alapító okiratának közzététele napján lépnek hatályba.

c) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek Gazdálkodási Szabályzatának kiadásáról szóló, 7/2000. (BK 6.) BM utasítással módosított 13/1997. (BK 15.) BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet
a 37/2001. (BK 17.) BM utasításhoz

A BELÜGYMINISZTÉRIUM GAZDÁLKODÁSI
SZABÁLYZATA

A KÖLTSÉGVETÉSRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOK

A költségvetési szervek csoportosítása

1. a) A költségvetési szervek előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságára és a gazdálkodás megszervezésének módjára vonatkozó besorolását, a közvetlen irányítást ellátó szerv meghatározásával, a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

b) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának vezetéséről a Belügyminisztérium Közgazdasági Főosztály (a továbbiakban: Közgazdasági Főosztály) gondoskodik.

2. a) A költségvetési szervek az előírt feladataikat gazdasági szervezeteik útján látják el. A szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend és a munkaköri leírások tartalmazzák a gazdasági szervezetek felépítését, jogállását, valamint a személyekhez és a beosztásokhoz kötődő feladatellátás rendjét.

b) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekből álló, a költségvetési törvényben egy költségvetési címet alkotó szervek gazdasági és pénzügyi tevékenységének összehangolásáért az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője a (költségvetési címgazda) felelős.

c) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdasági és pénzügyi irányításának részletes rendjét az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője intézkedésben határozza meg.

d) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetőjét az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője bízza meg és menti fel.

e) A költségvetési szerv gazdasági szervezetének vezetője (gazdasági vezető) a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, aki feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

3. A közgazdasági helyettes államtitkár dönt a költségvetési szervek kincstári ügyfélként való besorolásáról, illetve a besorolás módosításáról. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az erre vonatkozó kezdeményezését a Közgazdasági Főosztályra küldi meg. A Közgazdasági Főosztály – a közgazdasági helyettes államtitkár jóváhagyását követően – gondoskodik a költségvetési szervnek a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) felé történő bejelentéséről, valamint a számlanyitással kapcsolatos fejezeti feladatokról.

A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és
felelősségvállalás rendje, alapító és megszüntető okirat,
vállalkozási tevékenység

4. a) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek látják el.

b) Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel és részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek, költségvetési egységek, illetve az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét – az irányítást és ellenőrzést ellátó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének döntése szerint – megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást, illetve már meglévő megállapodás módosítását jóváhagyásra – a Közgazdasági Főosztály útján – a közgazdasági helyettes államtitkárhoz kell benyújtani.

c) A b) pont szerinti megállapodásban meg kell határozni a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzatok feletti rendelkezés, előirányzat-felhasználás, az előirányzat-módosítás, továbbá a kincstári körön kívüli költségvetési szervek esetében a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés, az érvényesítés, a számvitel, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás-szolgáltatás, a beszámolás, valamint a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás és a vagyonkezelés tekintetében mindazokat a feladatokat, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el.

5. A költségvetési szerv vezetője megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető Közgazdasági Főosztály részére a költségvetési szervek alapító, illetve megszüntető okiratának egy eredeti példányát.

6. Az állami feladatként ellátott alaptevékenység mellett az alapító okirat alapján vállalkozási tevékenységet is folytató költségvetési szerv vállalkozási szabályzatot készít, amelyet egyetértésre a Közgazdasági Főosztályhoz nyújt be.

A vállalkozási szabályzatot egyetértésre a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek útján nyújtják be.

A költségvetési tervezés

7. a) A Belügyminisztérium fejezet költségvetését – a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetési tervjavaslatai és adatszolgáltatásai alapján – a Közgazdasági Főosztály állítja össze.

b) A Közgazdasági Főosztály útmutatót ad ki a költségvetési szervek részére a tervezés végrehajtása érdekében.

c) A Közgazdasági Főosztály – a közgazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – a Pénzügyminisztériummal, valamint a költségvetési szervekkel történt egyeztetést követően:

– meghatározza a Belügyminisztérium fejezet költségvetési cím (alcím) rendjét, a költségvetési szervek tervezési feladatait, a tervezési követelményeket, a szövegjavaslattal összefüggő elvárásokat, határidőket,

– tájékoztatást ad a kiadási, bevételi keretszámokról, a fejlesztés fő irányairól,

– rögzíti a báziskorrekciókat, továbbá a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétel lehetőségét, illetve módját,

– intézkedik a belügyminiszter rendelkezéseinek megfelelően a költségvetési szervek közötti feladatok, illetőleg előirányzatok átcsoportosításáról,

– gondoskodik az előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok továbbításáról, közreadásáról,

– felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési javaslatokat, és tételes költségvetési javaslatot készít a fejezeti kezelésű előirányzatokra,

– véglegezi a tervjavaslatot a költségvetési szervek bevonásával, majd a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés után szöveges indokolással ellátva benyújtja belügyminiszteri jóváhagyásra,

– gondoskodik – a belügyminiszter jóváhagyását követően – a tervezet Pénzügyminisztériumhoz történő megküldéséről és a felmerülő egyeztetések elvégzéséről.

8. A Közgazdasági Főosztály a Szabályzat 7. pontjában foglalt feladatai végrehajtása során az önállóan gazdálkodó költségvetési szervekkel tartja a kapcsolatot. A Közgazdasági Főosztály a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekkel technikai, formai, értelmezési kérdésekben, valamint halaszthatatlan esetekben kezdeményez közvetlen egyeztetést, amelyről az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet utólagosan tájékoztatja.

9. a) A költségvetési tervjavaslatban meg kell tervezni a költségvetési szervhez (költségvetési címhez, alcímhez) tartozó valamennyi szervezet és szervezeti egység mindazon bevételeit és kiadásait, amelyek

– forrástól függetlenül, állami alapfeladataival függenek össze,

– jogszabályon, szerződésen, megállapodási kötelezettségen alapulnak,

– a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak,

– eseti jelleggel, vagy egyébként várhatóak,

– eszközeik hasznosításával függenek össze.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekkel a tervévi keretszámokról tervegyeztetéseket folytat, melynek alapján a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elkészítik a költségvetési tervüket.

c) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a tervezésben érintett szervek részére a költségvetés tervezésére belső intézkedést ad ki, amely tartalmazza:

– a tervezés során kötelezően érvényesítendő általános és speciális követelményeket, előírásokat,

– bevételi és kiadási keretszámokat,

– az alapfeladatokkal kapcsolatos változásokat.

d) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek a kincstári ügyfelek (részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek) részére a költségvetési tervezés határidejét úgy kell megállapítania, hogy a Közgazdasági Főosztály által meghatározott benyújtási határidőig legalább 5 munkanap álljon rendelkezésre a kiadott táblázatok belső összefüggéseiben, a tervezés követelményrendszerében, a létszám- és bérgazdálkodásban érvényesítendő követelmények felülvizsgálatára.

10. a) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek végzik a hozzájuk tartozó szervezetek és szervezeti egységek által elkészített költségvetési tervjavaslatokkal kapcsolatos – a Közgazdasági Főosztály előírásainak megfelelően – egyeztetéseket és összesítések felülvizsgálatát.

b) A Közgazdasági Főosztályra a tervjavaslatot az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közvetlenül, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az önállóan gazdálkodó költségvetési szerven keresztül küldik meg. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv továbbítás előtt ellenőrzi, szükség szerint egyezteti és cím- szinten összesíti a tervjavaslatot.

c) A Közgazdasági Főosztály a tervjavaslatot a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok költségvetési cím vonatkozásában a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztálya bevonásával készíti el.

Kincstári költségvetés, elemi költségvetés

11. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti (a továbbiakban: Ámr.) határidőt megelőző 5 munkanappal – megállapítja és a Közgazdasági Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár részére megküldi a hozzá tartozó kincstári ügyfelek előirányzat-gazdálkodás szempontjából elkészített és a költségvetési törvény költségvetési cím, alcím bontásának megfelelő, kiemelt előirányzatokat tartalmazó kincstári költségvetését.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetésének tartalmaznia kell a saját előirányzatai mellett a kincstári ügyfélként nem működő részjogkörű költségvetési egységének előirányzatait, valamint a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon előirányzatait, amelyre kincstári költségvetés nem készült.

c) A kincstári költségvetés készítését a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásának időszakában meg kell kezdeni. A Közgazdasági Főosztály a tervezett előirányzatok alakulásáról folyamatosan tájékoztatja az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket, amelyek kötelesek tájékoztatni az előirányzatok változásában érintett részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket.

d) A Közgazdasági Főosztály a közgazdasági helyettes államtitkár által jóváhagyott kincstári költségvetéseket – a tartalmi és számszaki ellenőrzést követően – eljuttatja a Pénzügyminisztériumba, majd visszaigazolja az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részére.

12. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek – legkésőbb a visszaigazolástól számított 15 napon belül – a hozzájuk tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveik részére a kincstári költségvetést, külön szervezetenként lefolytatott tárgyalás keretében igazolják vissza. A költségvetési tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a kiadási és bevételi előirányzatok rögzítése mellett tartalmazza:

– a rendszeresített és a ténylétszám várható alakulását (leépítések, fejlesztések, várható fluktuáció),

– a közbeszerzési eljárás alá vont pótló és bővítő jellegű eszközbeszerzéseket,

– fejlesztési prioritásokat (várható bérfejlesztés, anyagi-technikai fejlesztések),

– ingatlanfelújítási koncepciókat,

– a költségvetési előirányzat feletti jogosultság mértékét,

– a kötelezettségvállalási jogosultságokat,

– a feladatváltozáshoz kapcsolódó finanszírozási kérdéseket,

– az előirányzat-módosítási jogkörök, a felterjesztési kötelezettségek és a keletkezett többletbevétel felhasználási rendjét.

13. a) A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek az elemi költségvetésüket a költségvetési törvényben jóváhagyott, illetve a Szabályzat 11. pontjában foglaltak szerint megállapított és visszaigazolt előirányzatok alapján készítik el.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a saját, valamint a hozzájuk tartozó kincstári ügyfelek elemi költségvetését a költségvetési cím, alcím szerint összesítve tárgyév február 10-ig megküldik a Közgazdasági Főosztályra. Az elemi költségvetés aláírási jogát a szerv vezetője csak tartós távolléte esetén ruházhatja át első számú helyettesére.

c) A Közgazdasági Főosztály gondoskodik az elemi költségvetések felülvizsgálatáról, feldolgozásáról, valamint tárgyév február 28-ig a Pénzügyminisztériumhoz történő benyújtásáról, továbbá folyó év március 20-ig a költségvetési szervek felé – egy aláírt példány visszaküldésével – történő visszaigazolásáról.

d) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetésük visszaigazolását követően tárgyév március 31-ig állapítják meg és igazolják vissza a hozzájuk tartozó részjogkörű költségvetési egységek költségvetését.

e) Az a)–d) pontokban meghatározott időpontoktól való eltérésre csak a Pénzügyminisztérium – határidők betartását kizáró – intézkedései miatt, és az arról kapott tájékoztatás alapján van lehetőség.

14. a) A Belügyminisztérium Költségvetési és Gazdasági Főosztálya javaslatot készít tárgyév március 31-ig az ellátási körébe tartozó minisztériumi hivatali szervezetek bevonásával a Belügyminisztérium központi igazgatása költségvetési cím elemi költségvetésének felosztásáról. Az elkészített javaslatot jóváhagyás céljából – a közgazdasági helyettes államtitkárral történő egyeztetést követően – a közigazgatási államtitkár részére kell felterjeszteni.

b) A Közgazdasági Főosztály gondoskodik a fejezeti kezelésű előirányzat(ok) kincstári és elemi költségvetésének – a felhasználó szervek közreműködésével – elkészítéséről, illetve a Pénzügyminisztériumba történő továbbításáról.

Előirányzat-felhasználás, előirányzat-módosítás

15. a) A kincstári ügyfélként működő költségvetési szervek az általuk elismert tartozásállományról havonta, az Ámr. 13. melléklete szerinti adatlapot kötelesek kitölteni.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a saját, valamint a hozzájuk tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az a) pont szerinti adatlapját tárgyhónapot követő hó 5-éig összesítve küldik meg költségvetési cím, alcím szerinti bontásban a Kincstár és a Közgazdasági Főosztály részére.

16. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – korrekciót a havi finanszírozási keretei között – a hozzá tartozó kincstári ügyfélként működő szerveinél a Közgazdasági Főosztály jóváhagyásával hajthat végre. A jóváhagyás iránti igényt szöveges indoklással ellátva a Közgazdasági Főosztálynak kell megküldeni, amelyhez csatolni kell az érintett kincstári ügyfél álláspontját tartalmazó nyilatkozatot is.

b) A keretkorrekció – kivéve, amely a költségvetési szervek kezdeményezésén alapul – a közgazdasági helyettes államtitkár hatásköre.

c) A korrekciót az éves támogatási előirányzat 8%-át meg nem haladó mértékben, legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet kezdeményezni, illetve fejezetszinten minden hónapban nulla egyenleggel kell végrehajtani.

17. a) A kiemelt előirányzatokon belüli átcsoportosítás joga az előirányzatok tekintetében az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetőit illeti meg.

b) A kiemelt előirányzatokon belüli átcsoportosításról a részben önállóan gazdálkodó szervek értesítik az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet. Az értesítést szöveges indokolással kell ellátni.

18. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítást az Ámr.
51. §-ában foglaltak figyelembevételével kell végrehajtania.

19. a) A közgazdasági helyettes államtitkár a költségvetési szervek kezdeményezésére engedélyezi a jóváhagyott bevételi előirányzatokon felüli többletbevételre vonatkozó előirányzat-módosítást.

b) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az a) pont szerinti módosításra irányuló javaslatot – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv útján – a Közgazdasági Főosztályhoz nyújtják be.

20. a) A fejezet hatáskörben végrehajtható előirányzat-módosítások és fejezeten belüli átcsoportosítások jóváhagyása – ideértve a költségvetési címek közötti és a költségvetési címen belül alcímek és kincstári ügyfelek közötti átcsoportosításokat is – a közgazdasági helyettes államtitkár hatáskörébe tartozik.

b) A közgazdasági helyettes államtitkár a belügyminisztert féléves és éves beszámolás keretében tájékoztatja a végrehajtott fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokról, a fejezeti tartalékkeretekről, azokból történt kötelezettségvállalásokról és felhasználásról.

c) A Közgazdasági Főosztály gondoskodik az a) pont szerinti módosítások jóváhagyásra történő felterjesztéséről, továbbá a Kincstár, a Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék és az érintett önállóan gazdálkodó költségvetési szervek értesítéséről.

d) A költségvetési címek közötti előirányzat-átcsoportosításra a költségvetési szerkezeti változás, a központi költségvetési szervek felügyeletének megváltoztatása, átszervezése, a költségvetési alapfeladatok és kötelezettségek átadása-átvétele miatt kerülhet sor.

e) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek az a) pontban foglalt fejezeti hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási igényét a Közgazdasági Főosztályhoz kell benyújtania.

f) Az érintett költségvetési szervek a szervezeti módosításra, feladatváltozásra vonatkozó – a döntés, illetve az intézkedés hatálybalépését követő 30 napon belül – közös jegyzőkönyvben rögzítik a jóváhagyott előirányzatok fordulónapi felhasználását, a kincstári ügyfelek között az átadás-átvételre kerülő előirányzatokat, valamint azok létszámvonzatát, továbbá vagyontárgyakat, a pénzügyi és az egyéb okmányokat. A Közgazdasági Főosztályhoz a kérelmet az aláírt jegyzőkönyv csatolásával az átvevő szervnek kell benyújtania.

g) Az előirányzat-módosításokhoz minden esetben mellékelni kell az átcsoportosítás szükségességét, célszerűségét alátámasztó dokumentumokat, számításokat, valamint a szöveges indoklást.

21. A Közgazdasági Főosztály közvetlenül gondoskodik az Országgyűlés és a Kormány hatáskörében elrendelt, a Pénzügyminisztérium által visszaigazolt előirányzat-módosítások végrehajtásáról és az érintett önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felé történő intézkedésről. Ha a kincstári ügyfelenkénti megosztás a visszaigazolás adattartalmából nem azonosítható be, a megosztást az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv végzi el és küldi meg a Közgazdasági Főosztályra.

Beszámolás

22. a) Az elemi költségvetés készítésére kötelezett szervek gazdálkodásukról és az előirányzatok felhasználásáról június 30-ai fordulónappal féléves, december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót készítenek. A beszámolási kötelezettség a költségvetési előirányzatok alakulására, illetve teljesítésére, a vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzet, költségvetési feladatmutatók és normatívák alakulásának elszámolására, valamint a Közgazdasági Főosztály által meghatározott egyéb témakörökre terjed ki. A feladatok végrehajtásáról szóló költségvetési beszámolónak biztos alapot kell nyújtania a következő költségvetési év pénzügyi tervezéséhez.

b) Az éves költségvetési beszámoló részei:

– könyvviteli mérleg,

– pénzforgalmi jelentés,

– pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás,

– eredménykimutatás,

– kiegészítő melléklet.

c) A féléves költségvetési beszámolónak tartalmaznia kell a pénzforgalmi jelentést, valamint az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését.

d) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a féléves és éves beszámolójukat a Közgazdasági Főosztályra küldik meg, amelynek tartalmaznia kell a saját és a hozzájuk tartozó kincstári ügyfelek felülvizsgált és címszinten összesített beszámolóját is. A beszámoló megküldésének határideje – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a féléves beszámoló esetében július 31-e, az éves beszámolónál a tárgyévet követő év február 28-a.

e) A féléves és az éves beszámolót a központilag előírt nyomtatványon, illetve közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón kell elkészíteni. A Közgazdasági Főosztály az adatszolgáltatási űrlapokat, illetve a nyomtatványgarnitúrát és a számítástechnikai programot – az Ámr. 148. §-ának (2) bekezdése alapján – a féléves beszámoló esetében legkésőbb június 30-ig, az éves beszámolónál legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-ig küldi meg az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek.

f) A Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja és fejezetszinten összesíti a beszámolókat, majd megküldi a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez.

g) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket az éves költségvetési beszámoló elfogadásáról a Közgazdasági Főosztály írásban tájékoztatja.

h) A költségvetési szerv vezetője a felelős a beszámolási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. A költségvetési szerv vezetője a beszámoló aláírási jogát csak tartós távolléte esetén és csak első számú helyettesére ruházhatja át.

i) A Közgazdasági Főosztályhoz az évközi mérlegjelentést az Ámr. 145. §-ában foglalt rendelkezések alapján kell elkészíteni és benyújtani.

23. a) A költségvetési beszámoló teljesítésére kötelezettek zárszámadást készítenek. A zárszámadás és szöveges indoklás részletes tartalmi és formai követelményeit, illetve a határidőket a Közgazdasági Főosztály – a Pénzügyminisztérium tájékoztatójának figyelembevételével – határozza meg.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a zárszámadás összeállításához szükséges formanyomtatványokat (táblákat) megküldi a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve(i) részére. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) – a kitöltést és aláírást követően, szöveges indoklással együtt – visszaküldi(k) az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részére. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a részjelentések alapján elkészíti a zárszámadást és annak szöveges indoklását.

c) A Közgazdasági Főosztály a zárszámadásokat felülvizsgálja és fejezeti szinten összesíti, valamint továbbítja a Pénzügyminisztériumba. A felülvizsgálat kiterjed az előirányzattal összefüggően jóváhagyott alaptevékenységi feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére, a pénzügyi teljesítés és feladatmegvalósítás összhangjára, az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére, valamint a számszaki beszámoló belső, illetve az előírt adatszolgáltatással való összhangjára.

Előirányzat-maradvány megállapítása,
elszámolása, felhasználása

24. a) A költségvetési szerv az előirányzat-maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg, amelyet a Közgazdasági Főosztály felülvizsgál.

b) A Közgazdasági Főosztály javaslatot tesz a közgazdasági helyettes államtitkárnak – a Pénzügyminisztérium általi jóváhagyást követően – a költségvetési szervek előirányzat-maradványának visszahagyására és gondoskodik – az Ámr. 66. §-ának (2) bekezdésében megjelölt időpontig – a jóváhagyás visszaigazolásáról.

c) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolójuk és előirányzat-maradványuk jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodnak a hozzájuk tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező szervek beszámolójának és előirányzat-maradványának jóváhagyásáról.

d) A közgazdasági helyettes államtitkár a fejezet költségvetési cím alcímeihez tartozó költségvetési szervek előirányzat-maradványát cím, alcím bontásban hagyja jóvá.

e) A költségvetési szerv az előirányzat-maradványt a d) pont szerinti jóváhagyásáig a társadalombiztosítási alapokkal, elkülönített állami pénzalapokkal és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközökkel kapcsolatos (a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon teljesíthető) kiadásokra, valamint az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokra használhatja fel.

f) Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni azt a tárgyévben szerződés alapján befolyt bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra, de a tárgyévet követő évben kerül felhasználásra.

A számvitel

25. a) A költségvetési szervek a számviteli törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint kötelesek a kettős könyvvitel rendszerében beszámolási és könyvvezetési kötelezettségüknek eleget tenni.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője felelős a saját, valamint a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek egységes számviteli politikájának kialakításáért.

c) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője határozza meg, hogy a költségvetési szervhez tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek számviteli politikájukat tartalmazó dokumentumokat önállóan készíti el, vagy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv rögzíti a saját számviteli politikáját tartalmazó dokumentumában.

d) A költségvetési szervnek a számviteli politikája kialakításánál a jogszabályi rendelkezések mellett figyelemmel kell lennie a jelen Szabályzatban meghatározottakra, valamint az alapító okiratában és szervezeti és működési szabályzatukban (ügyrendjükben) rögzített szakmai feladatokra és sajátosságokra.

e) A költségvetési szerv a számviteli politika keretében készíti el az eszközök és források leltározási, leltárkészítési, illetve értékelésének Szabályzatát, valamint a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, továbbá pénzkezelési szabályzatot.

f) A költségvetési szerv a számviteli politikában köteles rögzíteni a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél, valamint az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál, továbbá a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információkat, az alap- és a vállalkozási tevékenységet terhelő áfa megosztásánál az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál, a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál a számviteli elszámolást meghatározó szempontokat.

g) A költségvetési szerveknek leltározási, leltárkészítési, illetve értékelési szabályzatát, továbbá a pénzkezelési szabályzatát az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője által meghatározottak szerint kell elkészítenie, illetve a már meglévő szabályzatokat módosítania.

h) A költségvetési szerv számviteli politikájára épül a költségvetési szerv számviteli rendszere (számlarend, számlatükör), illetve a választott adatfeldolgozási és információs, valamint a különféle belső ellenőrzéseinek rendszere.

i) A számviteli politikát tartalmazó dokumentumot (szabályzatot) a költségvetési szerv vezetőjének és a gazdasági vezető együttes aláírásával kell kiadni. A végrehajtásért és annak ellenőrzéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

26. a) A Közgazdasági Főosztály – a fejezet beszámolási és könyvvezetési feladatainak egységes végrehajtása érdekében – évente számlatükröt, illetve a számlaösszefüggéseket és magyarázatokat tartalmazó számlarendet ad ki a költségvetési szervek részére.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője által meghatározott rendben a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv hatáskörébe tartozik – a kötelezően előírt főkönyvi számlák alkalmazásával, a szakma feladatainak és sajátosságainak megfelelően – számlatükör és számlarend kialakítása.

c) A költségvetési szerv a számviteli politikájában, valamint a Szabályzat 25. pontjának g) pontjában meghatározott szabályok kialakításánál köteles rögzíteni a folyó kiadásoknak az 5. ,,Kiadások előirányzata és előirányzat teljesítése” számlaosztályban történő könyvelését és a vásárolt készleteknek a mérlegben átlagos (súlyozott) beszerzési áron való kimutatását.

A kontrolling

27. a) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek a Közgazdasági Főosztály részére havi kontrollingjelentést kell készítenie minden tárgyhót követő hónap 10-éig.

b) A havi kontrollingjelentés tartalmazza:

– költségvetési előirányzatok hatáskörönkénti módosítását,

– teljesítésadatokat összességében.

c) A kontrollingjelentést a Közgazdasági Főosztály értékeli, elemzi, valamint ezek eredményéről havi rendszerességgel tájékoztatást ad a közgazdasági helyettes államtitkár részére.

II.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Kötelezettségvállalás rendje

28. a) A költségvetési szervek a tárgyévben fizetési kötelezettséget csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalhatnak, kivéve a jogszabályon, jogerős bírósági, illetve államigazgatási határozaton alapuló kötelezettségeket és juttatásokat.

b) Tárgyéven túli fizetési kötelezettséget – kivéve a jogszabályon, jogerős bírósági, illetve államigazgatási határozaton alapuló kötelezettségvállalást – a közgazdasági helyettes államtitkár egyetértését követően lehet vállalni. Az egyetértés iránti kérelem az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részéről akkor terjeszthető elő, ha a fizetési kötelezettség a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett, rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

c) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az Ámr. 134–138. §-ban foglaltak alapján készítik el, illetve aktualizálják – a kincstári ügyfelenként. A jogosultak nevét, aláírásmintáját, beosztását, aláírási jogosultságuk összeghatárát, jogcímét is tartalmazó – kötelezettségvállalási szabályzatukat és nyilvántartásba vétel céljából megküldik a Belügyminisztérium Költségvetési Ellenőrzési Főosztályára. Az önállóan gazdálkodó szerv a változásokról a Belügyminisztérium Költségvetési Ellenőrzési Főosztályát 7 napon belül írásban köteles tájékoztatni.

d) A költségvetési szerv vezetője 1 millió Ft szerződéskötési összeget (kötelezettségvállalást) elérő, illetve meghaladó szerződés tervezetét köteles előzetes jóváhagyásra a belügyminiszterhez felterjeszteni. A szerződéskötésre a belügyminiszter jóváhagyása, illetve a felterjesztést követő hét munkanap eredménytelen elteltét követően kerülhet sor.

Kis összegű követelés behajtása

29. a) A költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelésről – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának figyelembevételével – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, illetve az általa kijelölt személy(ek) mondhatnak le és nyilváníthatnak behajthatatlan követeléssé.

b) A lemondást, illetve a behajthatatlannak nyilvánítást meg kell előznie legalább két, a teljesítésre történő írásos felhívásnak. A felhívás költségei nem haladhatják meg a követelés összegét.

c) Nem tekinthető kis összegű követelésnek, ha a kötelezettnek ugyanazon költségvetési szervvel szemben több gazdasági eseményből származó tartozása van, és ezek együttes összege meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt.

Kiküldetés és szolgálati jellegű utazás elrendelése

30. a) Kiküldetés és szolgálati jellegű utazás elrendelésére a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, az állományilletékes parancsnok, illetve a vele azonos vagy magasabb jogállású vezető, valamint az általuk erre írásban felhatalmazott vezető jogosult. Az elrendelési jogosultság megadásáról – aláírási minták megküldésével – az illetékes gazdasági szervet tájékoztatni kell.

b) A kiküldetést, szolgálati jellegű utazást az erre a célra szolgáló – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. §-ában meghatározott adattartalommal két példányban kiállított – kiküldetési rendelvényben, utasításban, továbbá menetlevél nyomtatványon, vagy egyéb okmányon (a továbbiakban: kiküldetési rendelvény) előre kell elrendelni. Az elrendelés napja és a kiküldetési rendelvény érvényességi határideje közötti idő a 30 napot nem haladhatja meg.

c) A kiküldetési rendelvényen szerepeltetni kell a hivatali, szolgálati utazás célját, időtartamát, útvonalát, a megtett út nagyságát (futásteljesítményt), az utazási költség térítését, az élelmezésiköltség-térítést, valamint a költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).

d) A kiküldöttnek a kiküldetéssel kapcsolatosan felmerült utazási költsége, szállásköltsége és a napidíj megtérítésének szabályait jogszabály, illetve belügyminiszteri utasítás határozza meg. A szolgálati jellegű úttal összefüggő költségtérítésre a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján kerülhet sor.

Szabadkézi beszerzés

31. A szabadkézi beszerzés eljárási szabályait a Belügyminisztérium Beszerzési Szabályzata tartalmazza.

Élelmezési tevékenység

32. a) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (a továbbiakban: fenntartó költségvetési szerv) feladata az élelmezési tevékenység a helyi adottságokra és sajátosságokra figyelemmel történő megszervezése.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője gondoskodik az élelmezési tevékenység feladatainak meghatározásáról, valamint dönt az élelmezési tevékenység szabályozása tekintetében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részére a jogkörök átadásáról.

33. A fenntartó költségvetési szerv élelmezési tevékenysége során biztosítja:

a) a hivatásos állományúak, közalkalmazottak és köztisztviselők (a továbbiakban együtt: dolgozók) élelmezését, élelmezési járandóságait,

b) a középiskolai és felsőoktatási intézmény hallgatóinak, határőrizeti (idegenrendészeti) és rendőrhatósági őrizetben, előzetes letartóztatásban lévők, (a továbbiakban: fogva tartottak), valamint az egészségügyi intézetben gyógykezelés alatt álló betegek, továbbá az üdülőkbe beutalt vendégek, az üdülői férőhelyeket igénybe vevők (a továbbiakban együtt: ellátottak) élelmezését,

c) az ellátottak és dolgozók élelmezési járandóságait,

d) a belügyi szervek élelmezési anyagokkal, élelmezés-felszerelési eszközökkel való ellátását.

34. a) A fenntartó költségvetési szerv az ellátottak és dolgozók természetbeni élelmezését saját konyhai étkeztetés keretében, vagy belső, illetve külső szervek szolgáltatásának igénybevételével oldja meg.

b) A dolgozók részére étkezési hozzájárulás is fizethető. Az étkezési hozzájárulás mértékét, a hozzájárulásban részesülők körét, valamint a kifizetés lebonyolítását a fenntartó költségvetési szerv vezetője az adott költségvetési évre vonatkozó jogszabályok és a belügyminiszteri utasítás figyelembevételével határozza meg.

35. A fenntartó költségvetési szerv étkeztetési szolgáltatást nyújthat más szervek alkalmazottai vagy ellátottjai részére is.

36. A szervezett étkeztetés keretében térítés nélküli étkeztetés igénybevételére jogosultak a különleges feladatban (elemi csapás elhárítása, harckészültségi feladat és gyakorlat, biztosítási feladat, visszatartás, berendelés, közbiztonsági akció esetén) a határőrizeti akcióban részt vevők, illetve menekültügyi veszély és a válságkezelés-végrehajtás feladatait végzők, valamint a fogva tartottak.

37. A különleges feladatot ellátók térítésmentes étkeztetésének részletes szabályait a fenntartó költségvetési szerv vezetője határozza meg.

38. A fenntartó költségvetési szerv – pénzügyi lehetősége függvényében – határozza meg az élelmezési normákat (az élelmezési nyersanyagköltségként elszámolható ráfordításait), azok részétkezésenkénti megoszlását, valamint az étkezésre kötelezettek körét és az élelmezési járandóságokat.

39. a) Az étkezés igénybevételének térítési díja – az étkezést kötelezően igénybe vevők térítési díjának kivételével – nem lehet alacsonyabb a napi nyersanyagköltség (norma) összegétől.

b) A külső szervek és személyek legalább az önköltséget (nyersanyagköltség + átlag rezsiköltség + áfa), illetve ezen túl a fenntartó költségvetési szerv vezetője által megállapított, de az önköltséget meghaladó összeget fizetik.

40. Az üdülőkbe beutalt vendégek, az üdülői férőhelyeket igénybe vevők, valamint külső szerv részére biztosított étkeztetésnél a nyersanyagköltséget és a térítési díjakat az érintett költségvetési szerv vezetője – a jogszabályok figyelembevételével – határozza meg.

41. Az élelmezési tevékenység közegészségügyi előírásait a jogszabályok, illetve a közegészségügyi szakmai mutatók tartalmazzák.

Alapítványok, társadalmi szervezetek, támogatása,
adományok elfogadása, gazdasági társaságban való
részvétel

42. a) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 94. § (3) bekezdése alapján költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat hozzá, azonban az állami feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban álló, alapítvány által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre évi 5 millió Ft értékhatárig kötelezettséget vállalhat, vagy a rendelkezésre bocsátott kapacitás révén elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti.

b) Költségvetési szerv társadalmi szervezetet a Kormány engedélyével hozhat létre, illetve csatlakozhat ilyenhez. A társadalmi szervezet létrehozására vonatkozó javaslatokat, kérelmeket – részletesen indokolva, az anyagi és pénzügyi eszközök konkrét meghatározásával – ellenjegyzésre a Közgazdasági Főosztályhoz kell benyújtani.

c) Alapítvány és társadalmi szervezet részére történő támogatást illetően kötelezettségvállalás, bevételátengedés, akkor teljesíthető, ha

– a költségvetési szervnek központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szemben nincs az eredeti esedékességi időn belül meg nem fizetett és a támogatás teljesítésekor fennálló tartozása,

– a támogatás címzettje számlákkal és bizonylatokkal alátámasztva elszámol a támogatásról, valamint – céljellegű támogatás esetén – annak a támogató által megjelölt célra való felhasználásáról.

d) Az a)–c) pontokban meghatározott feltételeknek megfelelő támogatás kifizetésére az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének, illetve a Belügyminisztérium központi igazgatása költségvetési cím és a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő támogatás esetén a közigazgatási államtitkár engedélyével kerülhet sor.

e) Alapítvány és társadalmi szervezet támogatásáról, valamint azon fejezeti kezelésű előirányzatok esetében, melyek rendeltetése az államháztartáson kívüli szervezetek címzett támogatása, a támogatásról az érintett felhasználó szervekkel megállapodást kell kötni. A megállapodásban a támogatás feltételéül számadási kötelezettséget kell előírni, valamint a felhasználással járó, a központi költségvetéssel (adó, vám, illeték stb.) és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni kötelezettségeket teljesítést kell rögzíteni. A megállapodásban szereplő kötelezettségek nem teljesítése esetén a további támogatást fel kell függeszteni.

f) Nem támogatható olyan államháztartáson kívüli szervezet, amelynek a támogatást nyújtó szervvel szemben lejárt határidejű tartozása áll fenn.

g) A támogatások jellegéről, értékéről, összegéről, felhasználásáról analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján a támogatást folyósító költségvetési szerv éves kimutatást készít és küldi meg – a tárgyévet követő április 30-ig – a Közgazdasági Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár számára.

43. a) A költségvetési szerv az Áht. 94. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint alapíthat gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetve szerezhet ezekben érdekeltséget. A költségvetési szerv az erre vonatkozó javaslatát, kérelmét a Közgazdasági Főosztály útján nyújtja be a közgazdasági helyettes államtitkárhoz.

b) A Belügyminisztérium által alapított gazdasági és közhasznú társaságok felsorolását a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

c) Azon költségvetési szerv, amely útján gazdasági vagy közhasznú társaság pénzbeli és tárgyi apportja biztosításra került, köteles azt a számviteli nyilvántartásában szerepeltetni.

44. a) A költségvetési szerv részére felajánlott adomány elfogadásáról 10 millió forint bruttó értékhatárig az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője dönt.

Az adományok elfogadásának rendjét és annak részletes feltételeit az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője határozza meg.

b) A 10 M Ft bruttó érték feletti, illetve ha a tárgyévben kapott adományok bruttó göngyölített értéke ugyanazon támogató esetén eléri vagy meghaladja a 10 M Ft bruttó értékhatárt, az adomány elfogadása a közgazdasági helyettes államtitkár hatáskörébe tartozik. Az elfogadására vonatkozó írásos kérelmet – ingatlan esetében a Belügyminisztérium Műszaki Főosztályával történt előzetes egyeztetést követően – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője felterjesztés céljából a Közgazdasági Főosztály vezetője számára küldi meg.

c) A költségvetési szerv adományt csak feladatellátásával összeegyeztethető céllal fogadhat el. Az adomány elfogadásakor vizsgálni kell az adományozó által kikötött célok teljesíthetőségét és következményeit, a rendszerbe illeszthetőséget, illetve a gazdaságosságot, valamint az adomány (különösen a gépjárművek esetén) működtetési feltételeinek meglétét. Különös gondot kell fordítani a rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés tilalmának követelményére.

d) A költségvetési szerv részére felajánlott adomány (különösen a pénzeszköz, ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog, ingyenes szolgáltatás) elfogadásáról a költségvetési szervnek és a támogatónak megállapodást kell kötnie. A megállapodásnak tartalmaznia kell az adomány azonosító adatait, bruttó könyv szerinti értékét, ha ez nem állapítható meg, annak piaci értékét, valamint az adomány felhasználási (hasznosítási) célját, módját, továbbá a felhasználás (hasznosítás) feltételeit. A megállapodás megkötése előtt vizsgálni kell a c) pontban felsorolt követelményeket.

e) Az adomány kizárólag arra a célra használható fel, amelyre a támogató juttatta.

f) Az adománnyal járó valamennyi kötelezettség és felelősség a kedvezményezett költségvetési szerv vezetőjét terheli.

g) Az elfogadott adományokról, azok jellegéről, értékéről, összegéről, felhasználásának módjáról az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek naprakész, elkülönített nyilvántartást vezetnek, amely alapján éves kimutatást készítenek. Az éves kimutatást a tárgyévet követő április 30-ig a Közgazdasági Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár számára küldik meg.

h) A Rendőrségnek, a Határőrségnek, a Katasztrófavédelem hivatásos szerveinek, a Közigazgatási Hivataloknak, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak, továbbá a Rendőrtiszti Főiskolának és a rendészeti oktatási intézményeknek a 44. a)–g) pontban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazniuk, hogy adományt csak a ,,Biztonságos Magyarországért” Közalapítványtól, valamint nemzetközi alapítványoktól fogadhatnak el.

Biztosítások kötésének a rendje

45. a) A részben önálló költségvetési szervek biztosítást az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetője által meghatározottak szerint a tárgyi eszközeikre, készleteikre, vállalkozásaikra kötnek. A hivatásos állomány személybiztosításának és a gépjármű kötelező felelősségbiztosításának megkötésére – a pénzügyi forrás megjelölésével – a közgazdasági helyettes államtitkár központi intézkedést hoz.

b) Az a) pontban meghatározott személyi körön kívüli biztosítás a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes egyetértésével köthető. Az érintett munkakörökre (személyekre) vonatkozó javaslatot az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetői terjesztik elő. A biztosítási szerződések megkötésénél közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.

Pénzügyi igények külső szervezetek felé történő
előterjesztésének, állásfoglalások kérésének rendje

46. A költségvetési szervek a költségvetésükkel kapcsolatos támogatási többletigényeiket a Közgazdasági Főosztályon keresztül terjeszthetik elő.

47. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatban felmerülő – különösen adózással, járulékfizetéssel – kérdésekben más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől írásbeli állásfoglalást a Közgazdasági Főosztály útján lehet kérni.

Személyi juttatás és létszámgazdálkodás

48. a) A Közgazdasági Főosztály döntés-előkészítő tevékenységében a fejezeti központi gazdálkodás végrehajtásának részét képezi a költségvetési címek részére a jóváhagyott személyi juttatás és létszámkeretek – ezen belül a hivatásos állományra, a köztisztviselőkre, a közalkalmazottakra vonatkozó – elosztása, valamint fejezeti szinten a keretek módosítása, ideértve a feladat megvonása, kiszabása vagy átcsoportosítása miatt szükségszerűvé vált illetmény- és létszámkeret megvonását és jóváhagyását is.

b) Az államtitkárok és helyettes államtitkárok javaslatára a közvetlenül alárendelt szerveik között személyi juttatás és költségvetési létszámelőirányzat-átcsoportosítás a belügyminiszter jóváhagyásával hajtható végre.

c) A belügyminiszter rendeli el a költségvetési címeket érintő szervezeti változásokat, melynek alapján – a személyügyi szervek közreműködésével – kerül sor a személyi juttatások módosítására.

d) A Közgazdasági Főosztály az elfogadott keretmódosításokról írásban értesíti az érintett átadó és átvevő költségvetési szerveket.

e) A költségvetési szerv vezetője – az a)–c) pontok előírásainak figyelembevételével – rendelkezik a részére jóváhagyott személyi juttatás- és létszámkeretek feletti gazdálkodás jogával, valamint az intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosításokkal.

f) A személyi juttatás felhasználása során biztosítani kell – az illetményrendszereket tartalmazó jogszabályok és intézményi szintű intézkedések alapján – a foglalkoztatottakat megillető juttatások teljesítését, amelyek kötelezettsége megelőzi az egyéb címen adható kifizetéseket.

g) A tartósan vagy időszakosan betöltetlen beosztások (munkakörök) esetében az adott munkahely betöltéséhez szükséges személyi juttatást kell tartalékolni. A tartós távollétek miatt keletkezett és a feltöltetlenségből eredő megtakarításokat elsősorban többletmunkák (pl. túlszolgálat, túlóra, ügyelet, készenlét), valamint helyettesítések díjazására, illetve előre nem tervezhető személyi juttatásokra kell felhasználni.

h) A költségvetési szerv vezetőjének döntése szerinti további kifizetésekre a fennmaradó megtakarítások terhére csak az e) és f) pontban foglalt járandóságok maradéktalan teljesítése után kerülhet sor. A közgazdasági helyettes államtitkárt írásban tájékoztatni kell, ha az intézkedés a személyi állomány 10%-ánál egyszerre többet érint, vagy a költségvetési év során az egymást követő intézkedések több alkalommal elérik ezt az értékhatárt.

i) A személyi juttatáson belül elkülönített jutalomkeret felhasználása során az ünnepekhez kötődő általános jutalmazással szemben a feladatteljesítéshez kötődő jutalmazást kell előtérbe helyezni.

j) Az éves személyi juttatás keretekkel – egyenlőtlen ütemű felhasználás esetében is – úgy kell gazdálkodni, hogy a következő költségvetési évre átnyúló, tartós többletkötelezettség ne keletkezzen. Egyenlőtlen ütemű létszámfelhasználás esetén követelmény, hogy az éves átlagos állományi létszám ne haladja meg a költségvetési létszámot.

k) A költségvetési szerveknek a saját, illetőleg az alárendeltségükbe tartozók személyi juttatásairól és létszámkereteiről a felhasználást nyomon követhető nyilvántartást kell vezetniük.

l) A költségvetési szervek az adatszolgáltatási kötelezettségeiket az alábbiak szerint teljesítik:

– a Belügyminisztérium fejezet az adatgyűjtéshez az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ útján a Belügyminisztérium Informatikai Főosztály (a továbbiakban: Informatikai Főosztály) által készített programot használ,

– az Informatikai Főosztály évenként három alkalommal illetmény-, kereset-, jövedelemfelmérést készít, valamint az érintett szerveknek leválogató és rögzítő programot biztosít,

– az érintett szervek – az illetménykifizetések alapján – a szükséges adatokat kötelesek megküldeni elektronikus formában minden felmérési időpontot követő 10 napon belül az Informatikai Főosztály számára,

– az Informatikai Főosztály az elkészített kimutatásokat az adatok feldolgozását követően a Közgazdasági Főosztály részére küldi meg,

– a Közgazdasági Főosztály a fejezeti központi gazdálkodás szabályozásának elősegítése érdekében – a személyi juttatásra, és létszámra vonatkozóan – egyszeri adatszolgáltatást kérhet, melynek adattartalma, kitöltési módja, határideje külön kerül kiküldésre.

A szociális és kegyeleti tevékenység

49. A szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges keretek képzése – a költségvetési szervhez tartozó valamennyi szervezet és szervezeti egység állományának szociális rászorultság figyelembevételével – az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv feladata.

50. a) A fogpótlás támogatására, az albérleti hozzájárulásra, a szemüvegtérítésre szolgáló szociális keretek nagyságát az állomány létszámának, rászorultságának figyelembevételével és a pénzügyi lehetőségek függvényében kell meghatározni. A szociális keretek terhére kifizetett támogatások mértéke azonban az előző költségvetési évhez viszonyítottan nem csökkenhet. A szociális keretek nagysága az adott költségvetési évben meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatának legalább 0,7%-át kell elérnie az alábbi megoszlás szerint:

– a fogpótlás támogatására szolgáló keret nagysága az adott költségvetési évben meghatározott személyi juttatások a kiemelt előirányzat legalább 0,15%-a,

– az albérleti hozzájárulás fedezetéül szolgáló keret nagysága az adott költségvetési évben meghatározott személyi juttatások a kiemelt előirányzatnak legalább a 0,05%-a,

– a szemüvegtérítésre szolgáló keret nagysága a személyi juttatások kiemelt előirányzatnak legalább 0,1%-a.

b) Az a) pont szerinti keretek képzésére vonatkozó előírásokat a költségvetési tervjavaslatok és a kincstári, illetve elemi költségvetések összeállításakor kell figyelembe venni.

51. A költségvetési szervek vezetői gondoskodnak a szociális keretek tervezéséről, továbbá az előirányzott összegek terv szerinti felhasználásáról, amely az alábbiakban felsorolt juttatások fedezetére szolgál:

– eseti szociális segély,

– szülési segély,

– beiskolázási segély,

– tanulmányi támogatás,

– jövedelemkiegészítés,

– temetési segély,

– kedvezményes étkeztetés,

– kedvezményes üdültetés,

– egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele,

– tanszer, sportfelszerelés, sportruházat.

52. Az alanyi jogon, illetve a kérelemre adható szociális támogatások esetén a kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

53. A kérelemben – az igényelt juttatástól függően – meg kell jelölni:

– az igényelt juttatás megnevezését, összegét (értékét),

– az igényjogosultságra vonatkozó rendelkezést,

– a juttatás megállapítását és folyósítását megalapozó körülményeket, feltételeket (pl. a családi körülményeket, anyagi körülményeket, egészségi állapotot, az egy főre jutó nettó jövedelem nagyságát, amelyet a létminimum összegéhez kell viszonyítani),

– az előírt igazolásokat, bizonylatokat, illetőleg azok másolatát.

Építési beruházások tervezése

54. a) A Belügyminisztérium beruházási tervjavaslatába az igazgatási, a rendőrségi, a határőrségi, a katasztrófavédelmi, a szociális, a jóléti, a kulturális és a lakásberuházások a Szabályzat 1. számú függelékében felsorolt költségvetési szervek igénybejelentései alapján kerül beépítésre. A nemzetközi kapcsolatokból és egyéb kormányzati döntésekből, valamint a Belügyminisztériumra háruló egyéb beruházási feladatok a Belügyminisztérium Műszaki Főosztálya (a továbbiakban: Műszaki Főosztály) javaslata alapján kerül tervezésre. A Műszaki Főosztály felelős a tervjavaslat, valamint az összesített éves beszámoló Közgazdasági Főosztály felé történő megküldéséért.

b) A Műszaki Főosztály gondoskodik a beruházási tervben szereplő energiaracionalizálási fejlesztések megvalósításához szükséges keret elkülönítéséről és pályázati rendszer működtetéséről.

55. A lebonyolító szervnek a belügyminiszterrel engedélyeztetnie kell a tárgyévi költségvetés alapján a belügyminiszter által jóváhagyott éves pontosított fejlesztési (központi beruházási, intézményi beruházási, felújítási) tervben nem szereplő, felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportba tartozó fejlesztéseket. A lebonyolító szervnek az engedélyt a fejlesztés megkezdése előtt (közbeszerzési eljárás, pályázat) kell beszereznie.

56. Belügyminisztérium szinten (fejezeti összesen) törekedni kell, hogy az építési beruházások megvalósítása esetén a kötelezettségvállalás a bázisév utáni első évben a bázisévre jóváhagyott beruházási előirányzat 75%-ára, a második évben a bázisév 50%-ára történjen. A kötelezettségvállalásra vonatkozó előírás betartását a Műszaki Főosztály kíséri figyelemmel és eltérés esetén a közgazdasági helyettes államtitkár útján módosító intézkedést kezdeményez a beruházást megvalósító szerv felé. A tárgyéven túli kötelezettségvállaláshoz a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes engedélye szükséges.

Rendkívüli események jelentése

57. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek jelentést kell készítenie a saját, valamint a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek kezelésében, használatában lévő gépjárműlopásokról, értékhatártól függetlenül a közúti közlekedési balesetből származó totálkárokról, valamint az egyéb vagyoni tárgyakban – amennyiben erről egyéb szabályozás másként nem rendelkezik – az egymillió forint becsült kárértéket meghaladó eseményekről. A jelentést – a rendkívüli eseményt követően munkanapokon 48 órán, munkaszüneti napokon 72 órán belül – a Műszaki Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár részére kell megküldeni.

b) A rendkívüli eseményekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell:

ba) Gépjárműben keletkezett kár esetén a gépjármű

– forgalmi rendszámát,

– típusát, színét,

– beszerzési értékét,

– forgalomba helyezés időpontját,

– a kilométeróra állását, továbbá

– a feltételezett vagy megállapított kár keletkezési okát, az azt elősegítő vagy lehetővé tevő okot,

– a becsült vagy megállapított kárösszeget,

– a kár megtérülésére (CASCO), csökkentésére megtett, esetleg még folyamatban lévő intézkedések,

– a használatára (szolgálati, magáncélú) vonatkozó adatokat,

– a lopásért vagy a közlekedési balesetért felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását;

bb) Egyéb vagyonban keletkezett kár esetén

– a keletkezés helyét, időpontját,

– a feltételezett keletkezési okot,

– a körülmények részletes leírását,

– a keletkezett kár becsült értékét,

– a felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását,

– a megtett, illetve folyamatban lévő, valamint a hasonló káresetek megelőzése érdekében tett intézkedések;

c) A rendkívüli jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó károk rendezésével kapcsolatos ügyek intézése a kárt szenvedett költségvetési szervek feladatkörébe tartozik.

Adatszolgáltatás

58. a) A költségvetési szervek kötelesek – a Belügyminisztérium Informatikai Főosztály és a Közgazdasági Főosztály közreműködésével – a Központi Statisztikai Hivatal felé adatszolgáltatást teljesíteni.

b) A költségvetési szervek a Szabályzat 47. k) pontjának előírására figyelemmel a beruházásokról a tárgyidőszakot követő hó 20-ig negyedévenkénti, a tárgyévet követő március 31-ig évenkénti adatszolgáltatást kell készíteni.

c) A költségvetési szervek munkaügyi adatokról a tárgyhót követő 20-ig havonkénti, a szeptemberi keresetfelvétel címén tárgyév október 30-ig többévenkénti, továbbá az éves munkaügyi jelentés címen tárgyévet követő március 31-ig évenkénti, munkaerőköltség-felvétel címén tárgyévet követő május 31-ig többévenkénti gyakorisággal szolgáltatnak adatot.

59. a) A Közgazdasági Főosztály, a Műszaki Főosztály és a Belügyminisztérium Költségvetési Ellenőrzési Főosztálya a gazdálkodás hatékonysága és a szükséges operatív beavatkozások előkészítése érdekében további eseti adatszolgáltatások bekérésére jogosult.

b) A Közgazdasági Főosztály, a Műszaki Főosztály és a Belügyminisztérium Költségvetési Ellenőrzési Főosztálya az a) pont szerinti adatok köréről tájékoztatót ad ki, különös tekintettel a költségvetési szervek lejárt határidejű kinnlévőségeire, fizetési kötelezettségeire, valamint a Belügyminisztérium által alapított gazdasági és közhasznú társaságok működésének jellemzőire.

III.

INGATLANGAZDÁLKODÁS

A vagyonkezelők ingatlanvagyonának kezeléséről,
értékesítéséről és egyéb kötelezettségeiről

60. A Belügyminisztérium fejezet alá tartozó szervek közül a feladatellátáshoz rendelt ingatlanvagyonra az a szerv gyakorol vagyonkezelői jogot, amellyel a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) az adott ingatlanra – az 1996. január 1-jei állapotnak megfelelően, vagyonkezelői jog átruházását, illetve a kijelölési eljárást követően – vagyonkezelési szerződést kötött. Ingatlanra vonatkozó a vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is szükséges.

61. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a jogszabályokban előírt ,,a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének” hozzájárulását, egyetértési jogosultságát a belügyminiszter gyakorolja. A közgazdasági helyettes államtitkár gyakorolja – átruházott hatáskörben – a kijelölési és a vagyonkezelői, valamint a Belügyminisztérium fejezeten belüli átruházására vonatkozó eljárásban az egyetértési jogosultságot.

62. A KVI és a vagyonkezelő között létrejövő vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell:

– az általános tartalmi kellékek mellett az állami, illetve közfeladat és az ahhoz kapcsolódó ingatlanvagyon sajátos jellegét,

– a kijelöléssel kapcsolatos adatokat,

– a vagyonkezeléssel érintett ingatlanvagyonnak a KVI nyilvántartás adataival megegyező pontos megjelölését,

– egyetértési nyilatkozatok megtörténtének igazolását,

– a vagyonkezelés terjedelmét,

– a vagyonkezelői jog átruházására vonatkozó előírásokat,

– a birtoklással, használattal, hasznosítással (bérbeadással) kapcsolatos szerződések megkötésének feltételeit,

– a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértékét,

– a kincstári ingatlanvagyon megterhelésével kapcsolatos előírásokat,

– a kincstári ingatlanvagyonnal való vállalkozás feltételeit,

– a KVI-vel szemben fennálló elszámolási kötelezettségeket.

Az ingatlanvagyon kincstári vagyon körbe kerülése, kijelölése

63. a) A vagyonkezelő – pénzügyi lehetőségeinek függvényében – feladatai ellátásához ingatlanokat a irányadó jogszabályok betartásával vásárolhat, bérelhet, továbbá adományként fogadhat el. A közgazdaság helyettes államtitkár által kiadott előzetes írásbeli engedély szükséges a 200 négyzetméter alapterület feletti ingatlan bérbevételéhez, valamint ingatlan vásárlásához.

b) A vagyonkezelő köteles felkérni a Műszaki Főosztály képviselőjét az ingatlanvásárlásra vonatkozó közbeszerzési eljárás bizottsági munkájában való részvételre.

64. A vagyonkezelő adományt, illetőleg ajándékot a Szabályzat 44. pontjában foglalt feltételekkel fogadhat el.

65. a) Kijelölésre vásárolt, cserélt, illetve adományként elfogadott ingatlanok, valamint a vagyonkezelői szerződésben nem szereplő, de a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban a Belügyminisztérium vagy valamely szervezete javára kezelői joggal bejegyzett ingatlanok (a továbbiakban: fellelt ingatlanok) esetében van szükség.

b) A KVI jelöli ki a leendő vagyonkezelőt – a belügyminiszter egyetértésével – a kincstári vagyonkörbe bekerült új ingatlan kezelésére.

66. a) A leendő vagyonkezelő a kijelölési eljárás során előterjesztést készít a BM Műszaki Főosztály részére az adásvételi-, a csere-, az ajándékozási szerződés megkötését, illetőleg a fellelt ingatlanok listájának (pontos cím, hrsz., területnagyság, rendeltetés megjelölésével) összeállítását követően. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a leendő vagyonkezelő kijelölése iránti kérelmét.

b) A kijelölési kérelemhez két példányban mellékelni kell:

– a szerzésre vonatkozó (adásvételi, csere, ajándékozási) szerződést vagy a fellelt ingatlanok listáját,

– a KVI által kiadott formanyomtatványokat, az adatlapot,

– 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– adomány esetén az engedélyt annak elfogadásáról.

c) A Műszaki Főosztály az előterjesztés birtokában javaslatot tesz az adott szerv vagyonkezelői kijelölésére vonatkozó belügyminiszteri egyetértésre.

d) A leendő vagyonkezelő köteles intézkedni az ingatlan jogi helyzetének rendezése iránt:

– a KVI felé a kijelölési határozat megszerzése, illetőleg a vagyonkezelési szerződés módosítása érdekében,

– az illetékes földhivatal felé a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából.

e) A vagyonkezelő köteles megküldeni a szerződés megkötését követő 30 napon belül a módosított vagyonkezelési szerződés egy másolati példányát a Műszaki Főosztálynak.

67. A vagyonkezelők a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatainak ellátása során a külön jogszabályokban meghatározottak szerint köteles eljárni.

Az ingatlanvagyon bérbeadása

68. A vagyonkezelő az ingatlanvagyont elsősorban feladatai ellátásához köteles felhasználni. A vagyonkezelő feladata ellátásához szükségtelen ingatlanát – a vagyonkezelési szerződésben, valamint a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek elhelyezési szabályzatának kiadásáról szóló 26/2000. (BK 16.) BM utasításban foglaltak figyelembevételével – átmenetileg bérbeadás útján hasznosíthatja. Az ingatlan bérbeadása azonban a vagyonkezelő feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

69. A vagyonkezelői jogot gyakorló szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik a 10 évi időtartamot meg nem haladó ingatlan bérbeadása. Saját hatáskörben a bérleti szerződés kizárólag határozott – 10 vagy 10 éven belüli időtartamot meg nem haladó – időtartamra köthető. Tilos a bérleti szerződés bármely módon való meghosszabbítása, amely összességében a 10 évi időtartamot meghaladja.

70. a) Az ingatlan 10 évi időtartamot meghaladó bérbeadása, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítása a Műszaki Főosztály egyetértésével, és az általa beszerzett KVI engedélyével történhet.

b) A vagyonkezelő az engedély megszerzéséhez a Műszaki Főosztály részére előterjesztést készít, amely tartalmazza a bérleti szerződés tervezetét, a gazdaságossági számítást és a részletes szöveges indokolást.

c) A bérletiszerződés-tervezetnek tartalmaznia kell:

– a bérleti jogviszony alanyainak pontos megjelölését,

– a bérlet tárgyának meghatározását (cím, hrsz, alapterület stb.),

– a bérleti jogviszony célja, időtartamát,

– a bérleti díj havi vagy évi összegét, fizetési feltételeket,

– a rendeltetésszerű használattal járó jogosultságokat és kötelezettségeket, illetve korlátozásokat (további bérbeadás, átalakítás stb.) meghatározását,

– közüzemi szolgáltatások vagy egyéb mellékszolgáltatások meghatározását,

– a felmondás szabályozását,

– a bérlet megszűnése utáni jogokat, kötelezettségeket,

– hivatkozást a KVI engedélyére, illetve a Műszaki Főosztály egyetértésének meglétét.

71. A vagyonkezelő a 10 évi időtartamot meghaladó bérleti szerződést, a megkötést követő 15 napon belül nyilvántartásba vétel céljából köteles a Műszaki Főosztályra megküldeni.

Értékesítés

72. a) A vagyonkezelő javaslatot tehet az ingatlanvagyon elidegenítésére, amennyiben az a feladatellátásához feleslegessé vált vagy feladatellátásához célszerűbb, gazdaságilag előnyösebb egy új ingatlanvagyon kincstári vagyon körbe kerülése. A vagyonkezelő ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó javaslatot megelőzően köteles:

– felterjeszteni a Műszaki Főosztályra – a fejezetbe tartozó vagyonkezelők részére történő felajánlás céljából – az ingatlan részletes bemutatását tartalmazó dokumentációt;

– felajánlani más állami feladat biztosítása érdekében a KVI részére, amennyiben a vagyonkezelők részére történő felajánlás nem járt sikerrel.

b) A vagyonkezelő a KVI nemleges nyilatkozata birtokában javaslatot tesz az ingatlanvagyon elidegenítésére.

73. Az ingatlanvagyont a KVI, illetőleg az a vagyonkezelő értékesítheti, amellyel a KVI erre vonatkozóan megállapodást kötött.

74. a) Az értékesítést pályáztatás útján kell lebonyolítani.

b) Zárt körű pályázat kiírására csak kivételes esetben kerülhet sor, különösen, ha a vagyontárgy jellege miatt a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, továbbá legalább három vételi ajánlat várható, illetőleg a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, és az ott szereplő pályázók közül a legjobb három ajánlattevő várhatóan újabb, kedvezőbb ajánlatot tesz.

c) Nyilvános árverést elsősorban a szélesebb lakossági kereslet, magánszemélyek érdeklődése, illetve kisebb értékű ingatlanok esetén lehet alkalmazni.

75. A kincstári vagyoni körből történő kivonást, illetőleg az elidegenítési eljárást az alábbiak szerint kell lefolytatni:

a) A vagyonkezelő javaslatot tesz az adott ingatlanvagyon kincstári vagyoni körből történő kikerülésére, bemutatva annak gazdasági előnyeit és utalva a tervezett értékesítési eljárás formájára.

b) A javaslathoz csatolni kell két eredeti példányban a 6 hónapnál nem régebbi hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslést, amelynek tartalmaznia kell az ingatlanvagyon földterületet, az épületek, építmények feltüntetését, és a megbontott áfatartalmat.

c) Az ingatlanforgalmi értékbecslés mellékleteiként be kell csatolni:

– 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– hivatalos helyszínrajzot,

– az értékbecslő jogosultságának igazolását,

– fényképeket, esetleges megosztási vázrajzokat,

– egyéb igazolásokat, dokumentációkat pl. önkormányzati határozat, utcanév változás igazolása stb.,

– a KVI által kiadott formanyomtatványt adatlapot,

– részletes szöveges indoklást, gazdaságossági számítást, amely tartalmazza mindazon további tényeket, érveket és körülményeket, amelyeket a vagyonkezelő szükségesnek tart, illetve a bevétel mértékére és konkrétan megjelölt felhasználására vonatkozó javaslatot,

– védett ingatlanvagyon esetén a védettség szerint illetékes miniszter egyetértését.

d) A Műszaki Főosztály a dokumentációk alapján intézkedik az ingatlan kincstári vagyoni körből való kikerüléséhez szükséges belügyminiszteri hozzájárulás megszerzése iránt.

e) A Műszaki Főosztály a KVI részére előterjesztést készít – a belügyminiszteri hozzájárulás birtokában – az adott ingatlanvagyon kincstári vagyoni körből történő kivonása érdekében.

f) A vagyonkezelő a KVI, illetőleg Miniszterelnöki Hivatal engedélye birtokában köteles haladéktalanul megkezdeni az ingatlanvagyon-értékesítésre vonatkozó eljárást abban az esetben is, ha a Pénzügyminisztérium engedélye még nem áll a rendelkezésére.

g) A KVI az ingatlanvagyon értékesítésére megbízási szerződést köt a vagyonkezelővel, amelyet a vagyonkezelő köteles soron kívül a Műszaki Főosztály részére megküldeni.

h) A vagyonkezelő a megbízási szerződés alapján készíti el – a Műszaki Főosztállyal egyeztetve – a pályázati felhívás dokumentációját. A KVI jóváhagyását követően a kiíró köteles a pályázati felhívást egy országos napilapban és a vagyontárgy megtekintésének helye szerinti megyei napilapban, valamint a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője ,,Kincstári Vagyoni Értesítő” című rovatában megjelentetni. A pályázat meghirdetésének közhiteles időpontja a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való közzétételének napja.

i) A h) pont szerinti pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

– a kiíró megnevezését, székhelyét, továbbá ha a pályázat kiírására a KVI megbízásából kerül sor, az erre való utalást,

– a pályázati eljárás jellegét,

– a pályázat célját,

– az ingatlan nyilvántartási adatokat, illetve a per- teher- és igénymentesség bármilyen korlátozását, vagyonkezelőjét, forgalmi értékét,

– a pályázat elbírálás értékelési szempontjait fontossági sorrendben,

– az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módját, a pénzügyi garanciákat,

– ajánlati biztosíték mértékét, befizetési módját,

– az ajánlattevőnek a szerződés teljesítését biztosító esetleges mellékkötelezettségét,

– az ajánlati kötöttség időtartamát,

– a pályázati ajánlatok benyújtásának és bontásának helyét, módját, határidejét, időpontját,

– a pályázattal kapcsolatos további információt szolgáltató nevét, címét, telefonszámát stb.

– az esetlegesen készített dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét, feltételeit,

– a pályázat magyar nyelvére vonatkozó kikötést,

– az ajánlatok elbírálásának időpontját, az ajánlattevők értesítésének módját,

– a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, illetőleg jogosult a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani, továbbá, hogy az ajánlattevőtől szükség esetén az ajánlat lényegét nem érintő technikai, formai kérdésekben írásban felvilágosítást kérhet,

– a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit.

j) A kiíró vagyonkezelő a pályázati ajánlatokat a megjelölt időpontban közjegyző közreműködésével bontja fel. A vagyonkezelő a bontás időpontjáról és helyéről a KVI és a Műszaki Főosztály képviselőjét köteles értesíteni.

A vagyonkezelő a pályázati ajánlatok felbontása során a külön jogszabály rendelkezései szerint köteles eljárni. A döntésre a pályázati ajánlatok elbírálásához elkészített értékelési jegyzőkönyv alapján a KVI Hasznosítási Tanácsa tesz javaslatot.

k) Az értékelési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

– pályázati eljárás rövid ismertetését, beérkezett ajánlatok számát,

– a beérkezett ajánlatok rövid értékelését,

– a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslat indokait,

– a vételár meghatározásának szempontjait,

– a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,

– a pályázati felhívásnak nem megfelelő ajánlatok eredménytelenségének indokait,

– összefoglaló értékelést,

– egyéb, fontosnak tartott körülményeket, tényeket.

l) A kiíró vagyonkezelő az értékelési jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti, valamint hozzácsatolja a pályázati felhívást, a részletes dokumentációt, a részletes dokumentációt megvásárló személyekről, szervezetekről készített listát, továbbá a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyvet és a benyújtott ajánlatok egy-egy eredeti példányát. A kiíró vagyonkezelő az értékelési jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt köteles a KVI részére megküldeni.

m) Az értékelési jegyzőkönyv alapján a KVI Hasznosítási Tanácsa – amelyben részt vevő a vagyonkezelő és a Műszaki Főosztály, mint a vagyonkezelő felügyeletét ellátó minisztérium képviselője – döntési javaslatot terjeszt elő a KVI vezérigazgatója részére.

n) A kiíró vagyonkezelő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről írásban a bontástól számított 30 napon belül – , illetve az esetleges meghosszabbítás lejártát követő 15 napon belül – tájékoztatja az ajánlattevőket és ezzel egyidejűleg közzéteszi a pályázat eredményét a pályázati felhívással azonos lapokban. A kiíró vagyonkezelő a nyertes ajánlattevővel az adásvételi szerződést a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhez vételétől számított 30 napon belül köti meg.

o) A vagyonkezelő a megkötött adásvételi szerződés egy eredeti példányát – a megkötéstől számított 15 napon belül – köteles megküldeni az ingatlan nyilvántartásból való kivezetése céljából a Műszaki Főosztályra.

76. Az értékesítésből származó bevétel felhasználását a vagyonkezelő kizárólag a Pénzügyminisztérium erre vonatkozó jóváhagyása, illetőleg a belügyminiszter – a Közgazdasági Főosztály útján bekért – előzetes írásbeli engedélye alapján kezdheti meg.

77. A vagyonkezelő – a mindenkori költségvetési törvény rendelkezéseinek megfelelően – az ingatlanvagyon értékesítését követő 60 napon belül a pénzügyminiszter számára tájékoztatást ad a tényleges bevételről, az értékesítés önköltségéről, a nettó bevétel nagyságáról és az előzetesen meghatározott bevételhányad számszerű teljesüléséről, valamint a felhasználás céljáról. A tájékoztatás másolati példányait a vagyonkezelő köteles megküldeni a Közgazdasági Főosztály és a Műszaki Főosztály részére is.

Ingatlanvagyon-csere

78. a) Az ingatlanok cseréjére, az értékesítésre vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

b) A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanvagyont elcserélheti, ha az feladata ellátásához célszerűbb vagy gazdaságilag előnyösebb. A vagyonkezelőnek a csereingatlan kiválasztásánál a legoptimálisabb elhelyezés biztosítására kell törekednie.

c) Az adott ingatlanvagyon kincstári vagyoni körből történő kikerülésére, illetve a csereingatlan kincstári vagyoni körbe történő bekerülésére, a vagyonkezelő tesz javaslatot. A javaslatnak tartalmaznia kell az ingatlanvagyon-csere gazdasági előnyeit, valamint mellékletként a Szabályzat 75. c) pontjában felsoroltakat, valamint két eredeti példányban az érintett valamennyi ingatlan 6 hónapnál nem régebbi hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslését, csereszerződés-tervezetét.

79. A vagyonkezelő – a KVI, illetőleg a Miniszterelnöki Hivatal engedélye birtokában – a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelő eljárást folytatja le, amelyre köteles meghívni a Műszaki Főosztály képviselőjét.

80. A vagyonkezelő köteles megküldeni a megkötött csereszerződés egy eredeti példányát – a megkötéstől számított 15 napon belül nyilvántartásba vétel céljából – a Műszaki Főosztályra, valamint köteles intézkedni az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés, és a vagyonkezelővé történő kijelöltetés iránt.

A vagyonkezelői jog átruházása

81. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogát a KVI-vel kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint ellenérték fejében vagy a központi költségvetési szervek egymás közötti ügylete esetén ingyenesen is átruházhatja a vagyonhoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt a vagyonkezelésre jogosult más szervre. A vagyonkezelő az írásbeli megállapodással egyidejűleg köteles a KVI-t értesíteni.

82. A vagyonkezelői jog átruházója csak olyan vagyonkezelő lehet, aki az átruházandó ingatlanra jogilag rendezett vagyonkezelői jogosultsággal rendelkezik.

83. A vagyonkezelői jog átvevője csak olyan szerv lehet, amelynek a KVI-vel vagyonkezelési szerződése van.

a) A vagyonkezelői jog átruházása során a vagyonkezelői jog átruházója köteles megvizsgálni az átvevő (személyi, szakmai, vagyoni) alkalmasságát az átruházandó vagyontárgy vagyonkezelésére. A kötelezettség elmulasztásából eredő károkért az átruházó köteles helytállni.

b) A vagyonkezelő az átruházáshoz történő belügyminiszteri egyetértés érdekében előterjesztést készít a Műszaki Főosztály részére, amelyhez csatolja:

– a vagyonkezelői jogot átruházó szerv nyilatkozatát, melynek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan az általa ellátott feladataihoz szükségtelen,

– a vagyonkezelői jogot átvevő szerv nyilatkozatát arról, hogy az átvenni kívánt ingatlan szükséges a feladatai ellátásához,

– a vagyonkezelői jog átruházás alapjául szolgáló irat másolatát,

– az átruházás okaira vonatkozó részletes indoklást,

– a vagyonkezelői jog átruházásáról szóló megállapodás 10 példányát aláírással, ellenjegyzéssel ellátva,

– 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot két példányban,

– védett ingatlan esetében a védettség szerint illetékes miniszter előzetes engedélyét.

c) A belügyminiszteri engedély birtokában az átvevő köteles:

– benyújtani a megállapodást (egy eredeti, két másolati példány) az illetékes földhivatalhoz,

– értesíteni a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot a megállapodás egy másolati példányának megküldésével,

– intézkedni a vagyonkezelési szerződés módosítása érdekében,

– értesíteni a Belügyminisztérium központi ingatlan-nyilvántartásának módosítása céljából a Műszaki Főosztályt – a megkötéstől számított 15 napon belüli – a megállapodás és a módosított vagyonkezelési szerződés egy másolati példányának megküldésével.

d) A belügyminiszteri engedély birtokában az átruházó köteles:

– eljárni az átadott ingatlan vagyonkezelési szerződéséből történő törlése céljából a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál,

– a Műszaki Főosztály – a megkötéstől számított 15 napon belüli – értesítése a megállapodás és a módosított vagyonkezelési szerződés egy másolati példányának megküldésével a Belügyminisztérium központi ingatlan-nyilvántartásának módosítása céljából.

84. a) A vagyonkezelő lemondhat vagyonkezelői jogáról a KVI részére, ha az ingatlanvagyon feladata ellátásához felesleges, illetve többszöri értékesítési kísérlete sikertelen volt, vagy az ingatlan értékesítésének tervezett, reális költségei meghaladják az ingatlan forgalmi értékét, illetőleg az egyéb állami feladat ellátása céljából nem nyújtottak be rá igényt.

b) A vagyonkezelő javaslatot készít a Műszaki Főosztály számára a vagyonkezelői jogról történő lemondásról. A javaslatnak tartalmaznia kell az ingatlan részletes bemutatását, jogi, műszaki, valamint gazdaságossági indokolását. A Műszaki Főosztály írásban tájékoztatja a vagyonkezelőt a vagyonkezelői jogról történő lemondás belügyminiszteri elfogadásáról.

Megterhelés

85. a) A vagyonkezelő az ingatlanát saját hatáskörben nem terhelheti meg. A vagyonkezelő megterhelésre vonatkozó javaslatát a vizsgálati dokumentáció csatolásával a Műszaki Főosztály részére – az általa elvégzett szakmai, műszaki vizsgálatot követően – terjeszti elő.

b) Az a) pont szerinti felterjesztendő dokumentáció tartalmazza:

– a 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– hivatalos helyszínrajzot,

– a földhivatal és a vagyonkezelő által aláírt vázrajzot,

– a vagyonkezelő és a jogosult között a teher bejegyeztetésére alkalmas megállapodástervezetet,

– védett ingatlanvagyon esetén a védettség szerint illetékes miniszter előzetes egyetértését.

86. A Műszaki Főosztály köteles intézkedni a KVI tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatának megszerzése iránt. A vagyonkezelő kizárólag a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat birtokában jogosult a teher alapítására vonatkozó megállapodás megkötésére, majd annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére.

87. A vagyonkezelő a megterhelésre vonatkozó megállapodás egy másolati példányát a megkötéstől számított 15 napon belül megküldi a Műszaki Főosztályra.

Nyilvántartási kötelezettségek

88. A vagyonkezelő a teljes ingatlanállományáról nyilvántartást köteles vezetni, amelyek naprakészségéért és valódiságáért felelősséggel tartozik.

89. a) A vagyonkezelőnek rendelkeznie kell tételes-manuális ingatlan- nyilvántartással, amely alapját a vagyonkezelési szerződés képezi.

b) Az ingatlan-nyilvántartás ingatlanonkénti bontásban tartalmazza az egyes ingatlanokra vonatkozó szerződéseket, tulajdoni lapot, helyszínrajzot, egyéb jogi és műszaki dokumentációkat.

90. A vagyonkezelő feladata az összesített számítógépes ingatlan-nyilvántartás vezetése, amely az alábbi kimutatásokból áll:

– a saját vagyonkezelésű ingatlanok,

– a szerv által ingyenesen használt ingatlanok,

– a vagyonkezelő által bérbe vett ingatlanok,

– a vagyonkezelő által bérbe adott ingatlanok,

– az elidegenítés alatt álló ingatlanok aktuális helyzete.

– Műszaki Főosztálya által elrendelt egyéb adatok és kimutatások.

91. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek – a saját vagyonkezelésükben lévő e fejezetben megállapított ingatlan-nyilvántartáson túlmenően – kötelesek a hozzájuk tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanairól összesített számítógépes ingatlan-nyilvántartást vezetni.

Adatszolgáltatási kötelezettségek

92. a) A vagyonkezelő köteles az ingatlanokról a Műszaki Főosztály felé adatokat szolgáltatni, amely adatszolgáltatási kötelezettség nem érinti a jogszabályokban meghatározott egyéb vagyonkezelői adatszolgáltatási kötelezettségeket.

b) A vagyonkezelő a Szabályzat 90. pontjában meghatározott adattartalommal – tárgyévről, a tárgyévet követő május 31-éig – kimutatás formájában teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.

c) A vagyonkezelő az ingatlanokról a kincstári vagyoni körbe történő bekerülés, vagyonkezelői jogátruházás, megterhelés, 10 évi bérbeadás, valamint értékesítés, csere esetén a szerződés megkötését követő 15 napon belül, illetve a vagyonkezelői szerződés megkötését, módosítását követő 30 napon belül a szerződés egy másolati példányának megküldésével szolgáltat adatot.

93. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, az irányításuk alatt álló költségvetési szervek ingatlanairól, továbbá saját ingatlanállományukról kötelesek minden év október 15-ig a Szabályzat 91. pontjában foglalt összesített kimutatást a Műszaki Főosztálynak megküldeni.

94. A vagyonkezelők területileg illetékes helyi lakásügyi szervei lakásgazdálkodásukra vonatkozóan – a Műszaki Főosztály által kiadott adatlapon – kötelesek minden év február 20-ig adatot szolgáltatni.

1. számú függelék

I. A Belügyminisztérium fejezet előirányzatok
feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező,
a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó
költségvetési szervei

	Megnevezés
	Belügyminisztérium Központi Igazgatása
1.	(BM Költségvetési és Gazdasági Főosztály)
2.	BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
3–22.	Fővárosi és 19 megyei közigazgatási hivatal
23.	BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
24.	Országos Rendőr-főkapitányság
25.	Határőrség Országos Parancsnokság
26.	BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
27.	BM Duna Palota és Kiadó
28.	BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal
29.	Rendőrtiszti Főiskola
30.	BM Központi Kórház és Intézményei
31.	BM Központi Gazdasági Főigazgatóság
32.	Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ
33.	BM Oktatási Igazgatóság

II/A. A Belügyminisztérium Központi Igazgatásához tartozó részben önállóan gazdálkodó,
saját előirányzata felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv

Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal

II/B. A Belügyminisztérium Központi Igazgatása
(BM Költségvetési és Gazdasági Főosztály)
ellátási körébe tartozó minisztériumi hivatali
szervezetek

	Megnevezés
1.	Miniszteri Titkárság
2.	Miniszteri Kabinet
3.	Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal Titkársága
4.	Politikai Államtitkár Titkársága
5.	Közigazgatási Államtitkár Hivatala
6.	Önkormányzati Helyettes Államtitkár Titkársága
7.	Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkársága
8.	Közgazdasági Helyettes Államtitkár Titkársága
9.	Informatikai és Távközlési Helyettes Államtitkár Titkársága
10.	Nemzetközi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága
11.	Titokvédelmi Iroda
12.	Belügyi Szemle Szerkesztősége
13.	Felügyeleti Főosztály
14.	Költségvetési Ellenőrzési Főosztály
15.	Parlamenti Főosztály
16.	Személyügyi Főosztály
17.	Közkapcsolatok (PR) Főosztály
18.	Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda
19.	Oktatási Főosztály
20.	Védelmi Hivatal
21.	Önkormányzati Főosztály
22.	Településfejlesztési Iroda
23.	Önkormányzati Gazdasági Főosztály
24.	Településüzemeltetési Iroda
25.	Közszolgálati Főosztály
26.	Jogi Főosztály
27	Jogi Képviseleti Iroda
28.	Közgazdasági Főosztály
29	Műszaki Főosztály
30.	Költségvetési és Gazdasági Főosztály
31.	Informatikai Főosztály
32.	Távközlési Főosztály
33.	EU Integrációs Hivatal
34.	NATO Koordinációs Főosztály
35.	Nemzetközi Főosztály

III. A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

	Megnevezés
	Menekülteket Befogadó Állomás
	– Békéscsaba
	– Bicske
	– Debrecen

IV/A. Az Országos Rendőr-főkapitányság
teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

	Megnevezés
1–20.	BRFK és 19 MRFK
21.	Készenléti Rendőrség
22.	Köztársasági Őrezred
23.	Híradástechnikai Szolgálat

IV/B. Az Országos Rendőr-főkapitányság
részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve

ORFK Gazdasági Ellátó Igazgatóság

V. A Határőrség Országos Parancsnokság
részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

	Megnevezés
1.	Győr Határőr Igazgatóság
2.	Szombathely Határőr Igazgatóság
3.	Nagykanizsa Határőr Igazgatóság
4.	Pécs Határőr Igazgatóság
5.	Kiskunhalas Határőr Igazgatóság
6.	Orosháza Határőr Igazgatóság
7.	Nyírbátor Határőr Igazgatóság
8.	Miskolc Határőr Igazgatóság
9.	Balassagyarmat Határőr Igazgatóság
10.	Budapest Határőr Igazgatóság

VI. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

	Megnevezés
1.	Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság
2–20.	Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok (19)

VII. BM Központi Kórház és Intézményei
részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve

BM Hévízi Rehabilitációs Intézet

VIII. A BM Központi Gazdasági Főigazgatóság részjogkörrel rendelkező,
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei

	Megnevezés
1.	BM Andezit Üdülőszálló Galyatető
2.	BM Pilis Üdülőszálló Dobogókő
3.	BM Aranypart Üdülőszálló Siófok
4.	BM Park Üdülőszálló Balatonlelle
5.	BM Kastély Üdülőszálló Balatongyörök
6.	BM Kelén Üdülőszálló Balatonfüred

IX. A BM Oktatási Igazgatósághoz tartozó
részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek

	Megnevezés
1.	Budapesti Rendészeti Szakközépiskola
2.	Miskolci Rendészeti Szakközépiskola
3.	Szegedi Rendészeti Szakközépiskola
4.	Csopaki Rendészeti Szakközépiskola
5.	Soproni Rendészeti Szakközépiskola
6.	Körmendi Rendészeti Szakközépiskola
7.	Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola
8.	BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ
9.	BM Nemzetközi Oktatási Központ

X. A Belügyminisztérium által alapított gazdasági
és közhasznú társaságok

	Megnevezés
1.	BM Beszerzési és Kereskedelmi Részvénytársaság
2.	Belügyi Általános Beruházási és Fejlesztő Közhasznú Társaság
3.	BM Nyomda Korlátolt Felelősségű Társaság
4.	BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt.

Az utasítást a 25/2002. (BK 18.) BM utasítás 5. pontjának b) alpontja hatályon kívül helyezte 2002. október 9. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek