PK BH 2001/381
PK BH 2001/381
2001.08.01.
A felülvizsgálati kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlásra felhívó végzésben foglaltak nem megfelelő teljesítése miatt alkalmatlan az érdemi elbírálásra [Pp. 272. § (2) bek., 270. § (3) bek., 237. §, 275/B §].
A felperes a házastársi közös vagyon megosztása, tartozások elszámolása és többlethasználati díj tárgyában meghozott jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben ,,a másodfokon eljárt bíróság ítélete mint jogszabálysértő helyett új határozat hozatalát, másodlagosan pedig, amennyiben a döntéshez szükséges tények nem megállapíthatóak, a támadott ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új határozat hozatalára utasítását'' kérte. Kérelmét érdemben nem indokolta meg, hanem ,,az első- és másodfokú eljárások során kifejtett, pontosított álláspontjára'' utalt.
A Legfelsőbb Bíróság Pfv. 1. sorszámú végzésében a törvény rendelkezéseinek megfelelően – elutasítás terhével – felhívta a jogi képviselővel eljáró felperest: 1) határozott kérelmet terjesszen elő, hogy a jogerős ítélet megváltoztatását mennyiben és milyen okból kéri (milyen rendelkezés meghozatalára irányul a kérelme), jelölje meg a jogszabályt, amelynek megsértésére a kérelmet alapítja és indokolja meg, hogy a megjelölt jogszabályt a jogerős ítélet mennyiben sérti, 2) jelölje meg a felülvizsgálati perértéket.
A felperes a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget: hiánypótlásként megjelölt beadványában határozott felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, általánosságban hivatkozott a Pp. bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó 206. §-a (1) bekezdésének megsértésére, a többlethasználati díj, az ingóságok megosztása és a biztosítási díj elszámolása tekintetében visszautalt a fellebbezésében foglaltakra és a felülvizsgálati perértéket – minden indokolás és számítás közlése nélkül – 1 000 000 forintban jelölte meg.
A Pp. XIV. fejezetében szabályozott felülvizsgálat speciális jogorvoslat, amelyet a jogerős ítélet (a törvényben felsorolt esetekben jogerős végzés) ellen, jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárás lényegesen különbözik egymástól: az utóbbinak alapja kizárólag valamely konkrétan megjelölt anyagi vagy eljárásjogi szabály megsértése lehet. A fellebbezésben foglaltak puszta megismétlése vagy a fellebbezésre való visszautalás ezért nem szolgálhat felülvizsgálat alapjául. Ennek folytán a Legfelsőbb Bíróság mellőzi a felülvizsgálat érdemi vizsgálatát, ha az – a jogi álláspont kifejtése nélkül – csak a fellebbezésre utal (BH 1998. 558), és a kérelmet előterjesztő – hiánypótlásra való felhívás ellenére – nem jelöli meg azt a jogszabályt, amelynek alapján a bíróság jogerős határozatát jogszabálysértőnek tartja [Pp. 272. § (2) bek., BH 1994. 389.].
Ha a felülvizsgálatot kérelmező a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a tényállás okszerűtlen megállapítása miatt kéri (Pp. 206. §), nem elégséges általánosságban erre utalni, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a bíróság mely bizonyítékokból vont le okszerűtlen következtetést, illetőleg milyen bizonyítási hiányosságok miatt nem tekinthető az ítélet megalapozottnak; ennek hiányában a kérelem nem alkalmas arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet ebből a szempontból felülbírálja (BH 1999. 390.).
A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése egyértelműen előírja a felülvizsgálati kérelemben annak előadását, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben kívánja, tehát annak pontos megfogalmazását, hogy a fél a sérelmesnek tartott határozat helyett milyen tartalmú határozat hozatalát
tartja a jogszabályoknak megfelelőnek (BH 1993. 774.).
Végül a Pp.-nek az 1999. évi CX. törvénnyel módosított 270 §-a (3) bekezdése vagyonjogi ügyben a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének lehetőségét értékhatárhoz köti, ezért a felülvizsgálattal élő félnek megfelelően megindokolva kell megjelölnie a felülvizsgálati kérelemben vitatott értéket. Határozott felülvizsgálati kérelem hiányában a Legfelsőbb Bíróságnak arra sem volt lehetősége, hogy ezt az értéket a Pp. 26. §-a értelmében maga határozza meg.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a felperes a Legfelsőbb Bíróság hiánypótlásra kötelező végzésének – a részletes felhívás ellenére – egyetlen pontjában sem tett eleget. A felülvizsgálati kérelem az érdemi elbírálásra alkalmatlan.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás