GK BH 2001/386
GK BH 2001/386
2001.08.01.
Önmagában az a körülmény, hogy a váltó kibocsátója az alperesre intézményezte, címezte a váltót – váltóelfogadó nyilatkozat, illetve a váltó előlapján szereplő aláírás hiányában – nem teszi az alperest a váltó kötelezettjévé [Ptk. 328. § (1) bek., 324. § (3) bek.; 1/1965. (I. 24.) IM r. (Vár.) 13. § (1) és (2) bek., 16. § (1) bek., 25. § (1) bek., 28. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét – amely 37 291 725 Ft váltótartozás és ennek 1998. április 1-jétől járó évi 20%-os kamata, 0,3% váltódíj és perköltség megfizetésére irányult – elutasította, és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Tényként állapította meg, hogy az idegen váltót, amelyre a felperes a követelését alapította, az S. Kkt. 1999. november 22-én bocsátotta ki 37 291 725 Ft értékben a Q. Ltd. rendelvényes javára, és címzettként az alperest nevezte meg. A váltót a kibocsátó azzal írta alá, hogy nem garantálja. A váltón forgatmány nem található, a Q. Ltd. bélyegzőlenyomata és aláírása felett az olvasható, hogy a saját nevében elfogadja, de nem garantálja. A váltón az alperes elfogadó nyilatkozata vagy az előlapon az aláírása nem található. A felperes a perbeli váltójogviszonynak nem alanya, ezért a váltójogi szabályok közzétételéről szóló 1/1965. (I. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Vár.) 16. §-ának (1) bekezdése értelmében nem tekinthető jogos váltóbirtokosnak. Megállapította azt is, hogy az alperes sem kötelezettje a perbeli váltónak, mert a váltón nem szerepel a Vár. 25. §-ának (1) bekezdése által megkövetelt nyilatkozat vagy az előlapon az alperes aláírása. A Q. Ltd. rendelvényes elfogadó nyilatkozata nem az alperestől mint címzettől származik, ezért ebből az alperesnek nem keletkezett fizetési kötelezettsége.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amely annak megváltoztatására és az alperes kereset szerinti marasztalására irányult. Arra hivatkozott, hogy jóhiszemű váltóbirtokos, ezt a váltó kibocsátója és forgatmányosa nem vitatta, az ellenkezőjét az alperes sem bizonyította. A perbeli váltókövetelés alapja a kibocsátó és az alperes közötti létező követelés, az alperes a pályázatot megnyerte, és a váltó a felperes kártérítési igényéhez kapcsolódó követelést foglalt magában.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott arra, hogy a felperes az 1/1965. (I. 24.) IM rendelettel közzétett váltójogi szabályok 16. §-ának (1) bekezdése alapján nem tekinthető jogos váltóbirtokosnak, mert a váltón nincsen olyan váltóátruházási nyilatkozat, amely ezt igazolná. A rendelvényesnek a váltóra vezetett nyilatkozata nem felel meg sem a Vár. 13. §-a (1) bekezdésének (teljes forgatmány), sem a (2) bekezdésének (üres forgatmány). A váltóban megtestesülő absztrakt pénzkövetelés azonban a Ptk. 328. §-ának (1) bekezdése szerint is átruházható. A perbeli váltóban jelölt pénzkövetelést a Q. Ltd. mint a váltó rendelvényese – a felperes által csatolt – 1988. november 18-án megkötött engedményezési szerződéssel a felperesre engedményezte. Ezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes mint engedményes került a perbeli váltó birtokába, így ő lett a követelés jogosultja. Más kérdés, hogy ilyen esetben a Vár. 17. §-ában szabályozott kifogáskorlátozás nem érvényesül, a kötelezett kifogásolási jogára a Ptk. 324. §-ának (3) bekezdése lesz az irányadó.
A perbeli esetben azonban az a körülmény, hogy a felperes lett a váltókövetelés jogosultja, nem tette megalapozottá a felperes keresetét. Önmagában az a körülmény, hogy a váltó kibocsátója az alperesre intézményezte, címezte a váltót, az alperest nem tette a váltó kötelezettjévé. Az alperes ugyanis mint címzett nem tett a Vár. 25. §-ának (1) bekezdése szerinti váltóelfogadó nyilatkozatot, és a váltó előlapján sem szerepel az aláírása. Az alperes a Vár. 28. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás hiányában nem köteles a váltó alapján fizetésre még akkor sem, ha a váltó kibocsátásának alapjául szolgáló kötelmi jogviszonynak (alapjogviszonynak) esetleg alanya. A felperes a keresetét a váltóban foglalt követelés, és nem a kötelmi jogviszonyból eredő követelés teljesítése iránt terjesztette elő, ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az alapjogviszony tekintetében – jogcím hiányában – a bizonyítási eljárást nem folytatta le.
A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf.I.30.047/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás