• Tartalom

4/2001. (IK 7.) IM utasítás

4/2001. (IK 7.) IM utasítás

az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról*

2001.07.31.
Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala szervezeti felépítéséről és működési rendjéről a következő utasítást adom ki:

1. § Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala szervezetét, működésének rendjét a jelen utasítás mellékletét képező Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) szerint határozom meg.

2. § A Szabályzatot az érintettek közvetlenül kapják meg.

3. § (1) Ez az utasítás a kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) Az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2000. (IK 5.) IM utasítás (a továbbiakban: Ut.) mellékletének 4. számú függeléke A/2. részének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter személyzeti hatásköre az igazságügyi szervezet tekintetében:)

,,d) Kinevezi az igazságügyi szakértői névjegyzékben még nem szereplő intézeti igazságügyi szakértőket az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételükkel egyidejűleg, valamint kinevezi és felmenti az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalának főigazgatóját és – a főigazgató javaslatának figyelembevételével – a Hivatal gazdasági vezetőjét, az intézetek igazgatóit, igazgató-helyetteseit és osztályvezetőit.''

(A közigazgatási államtitkár személyzeti hatásköre:)

,,e) A miniszter által átruházott hatáskörben kinevezi az igazságügyi alkalmazottként foglalkoztatni kívánt, az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő intézeti igazság-ügyi szakértőket; gyakorolja az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalában az igazságügy-miniszter kinevezési jogkörébe tartozó vezetők tekintetében – az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló IM utasításban meghatározott – egyes munkáltatói jogokat a kinevezés és a felmentés kivételével.
(4) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országos Igazságügyi Szakértői Tanácsról szóló 101/1987. (IK. 2.) IM utasítás.

Melléklet a 4/2001. (IK 7.) IM utasításhoz
Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala Szervezeti
és Működési Szabályzata
TARTALOM
I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala jogállása és alapadatai
A Hivatal szervezete

II. fejezet A HIVATAL VEZETÉSE, TANÁCSADÓ TESTÜLETE

Vezetők
A főigazgató
Az önálló szervezeti egységek vezetője
A nem önálló szervezeti egység vezetője
Az igazgatótanács

III. fejezet A SZAKÉRTŐ, SZAKÉRTŐ-JELÖLT, TECHNIKUS, TISZTVISELŐ, ÍRNOK, FIZIKAI ALKALMAZOTT

IV. fejezet A BELSŐ ELLENŐRZÉS

A vezetői ellenőrzés
A munkafolyamatba épített ellenőrzés
A függetlenített belső ellenőrzés

V. fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

A szolgálati út
A hivatali és a szakértői eskü
Szabályzatok

1. számú függelék: A HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS EGYSÉGEINEK FELADATAI

2. számú függelék: MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala jogállása és alapadatai
(1) Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó, a költségvetési előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv.
(2) A Hivatal alapadatai a következők:
megnevezése: Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala
székhelye: Budapest II. Fő u. 70–78.
postacíme: 1027 Budapest II. Fő u. 70–78.
postafiókcíme: 1255 Budapest, Pf.: 107.
adószáma: 153 12747–2–41
a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483350-00000000
A Hivatal szervezete
(1) A Hivatal önálló szervezeti egységei:
a) Gazdasági Osztály, székhelye: Budapest,
b) Budapesti Igazságügyi Műszaki, Könyv- és Árszakértői Intézet, székhelye: Budapest,
c) Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, székhelye: Budapest,
d) Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet, székhelye: Budapest,
e) Debreceni Igazságügyi Szakértői Intézet, székhelye: Debrecen,
f) Győri Igazságügyi Szakértői Intézet, székhelye: Győr,
g) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Intézet, székhelye: Kecskemét,
h) Miskolci Igazságügyi Szakértői Intézet, székhelye: Miskolc,
i) Kaposvári Igazságügyi Szakértői Intézet, székhelye: Kaposvár,
j) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Intézet, székhelye: Veszprém,
k) Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet, székhelye: Szeged,
l) Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, székhelye: Szolnok,
m) Szombathelyi Igazságügyi Szakértői Intézet, székhelye: Szombathely.
Az igazságügyi szakértői intézetek (a továbbiakban: intézet) a szakmai feladatok ellátásától függően osztályokra, (irodákra) illetve csoportokra tagozódhatnak.
(2) A Hivatal nem önálló szervezeti egységei:
a) a Hivatal Titkársága,
b) a Személyügyi Osztály,
c) a belső ellenőr,
d) az intézetek osztályai,
e) az intézetek csoportjai.
(3) A Hivatal szervezeti egységeinek felépítését és feladatait az 1. számú függelék tartalmazza.
(1) A Hivatal az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala alapító okiratának, valamint az igazságügyi szakértői intézetek megszüntető okiratainak közzétételéről szóló 2/2001. (IK 3.) számú igazságügy-miniszteri utasításban meghatározott alaptevékenysége körébe tartozó feladatokat látja el.
(2) A Hivatal szervezeti egységeként működő intézet a Hivatal alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül – kiegészítő tevékenységként megbízás, vagy szerződés alapján – az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával (nem nyereségszerzés céljából) szakértői tevékenységet is végez.
A HIVATAL VEZETÉSE, TANÁCSADÓ TESTÜLETE
Vezetők

4. § A Hivatalban és az irányítása alá tartozó szervezeti egységen belül vezetőnek minősül a főigazgató, az igazgató, az igazgató-helyettes, az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes és a csoportvezető.

A főigazgató

5. § (1) A főigazgató a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Hivatal szervezetét. Ennek keretében

a) a költségvetés keretei között biztosítja a szervezeti egységek összehangolt működését, gondoskodik a Hivatal személyi és anyagi feltételeiről,

b) gondoskodik az ügyviteli és eljárási szabályok, valamint az önálló szervezeti egységek igazgatásával kapcsolatos előírások megtartásáról,

c) irányítja a közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységek munkáját,

d) meghatározza az irányítása alatt működő valamennyi szervezeti egység munkarendjét és a szervezeti egységek vezetőivel együtt gondoskodik annak betartásáról,

e) biztosítja az Igazságügyi Minisztérium részére a szakmai felügyelet ellátásának feltételeit, évente egy alkalommal tájékoztatja a Hivatal működéséről a minisztériumot,

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy a miniszter a hatáskörébe utal,

g) gyakorolja a szabályzat függelékeiben meghatározott személyzeti és pénzügyi hatásköröket,

h) közvetlenül irányítja a Hivatal függetlenített belső ellenőrzési feladatainak ellátását, értékeli az ellenőrzési rendszer működését.

(2) A főigazgatót akadályoztatása esetén a Gazdasági Osztály vezetője helyettesíti.

Az önálló szervezeti egység vezetője

6. § (1) Az intézet igazgatója irányítja a vezetése alatt álló szervezeti egységek munkáját és felelős a szervezeti egység feladatainak elvégzéséért. Ennek keretében gondoskodik arról, hogy a szakértők

a) jogi és szakmai képzettségüket állandóan fejlesszék,

b) szakértői tevékenységük során a szakterületüket érintő tudományág legkorszerűbb eredményeit alkalmazzák,

c) a tevékenységükre vonatkozó jogszabályokat és a kirendelő hatóságok előírásait maradéktalanul betartsák,

d) működésükkel minden vonatkozásban az igazságszolgáltatás munkáját segítsék.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatai mellett az igazgató

a) a hatóságok írásbeli, vagy szóbeli megkeresése alapján kijelöli az ügyben eljáró szakértőt, gondoskodik a szakértők arányos foglakoztatásáról,

b) ellenőrzi a szakértők díjfelszámítását, valamint

c) gyakorolja a Szabályzat 2. számú függelékében és a külön szabályzatokban meghatározott hatásköröket.

(3) Az igazgató a szakterületének megfelelő ágazatban igazságügyi szakértői tevékenységet is folytathat.

(4) Az igazgatót akadályoztatása esetén az általa kijelölt, vagy megbízott helyettes helyettesíti. Az igazgató és a helyettesítésére kijelölt vagy megbízott személy az igazgatói feladatok ellátását megoszthatja.

7. § (1) A Gazdasági Osztály vezetője

a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

b) a gazdasági szervezet munkájához iránymutatást ad és ellenőrzi azt,

c) gazdasági intézkedéseket hoz,

d) felelős a Szabályzat 1. számú függelékének 1.1. pontjában részletezett feladatok megfelelő ellátásáért,

e) gyakorolja a Szabályzat 2. számú függelékében és a külön szabályzatokban meghatározott hatásköröket.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az általa kijelölt vagy megbízott helyettes helyettesíti.

A nem önálló szervezeti egység vezetője

8. § A nem önálló szervezeti egység vezetője a főigazgató, illetve az igazgató közvetlen irányítása alatt, a szakterületre érvényes szabályok betartásával szakmailag irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység munkáját és felelős a szervezeti egység feladatainak ellátásáért, és a munka szakmai színvonaláért.

Az igazgatótanács

9. § (1) Az igazgatótanács az önálló szervezeti egységként működő intézetek elvi irányításában tanácsadó testületként működik közre.

(2) Az igazgatótanács ülésein meghívottként vesznek részt az önálló szervezeti egységek vezetői, a Hivatal Személyügyi Osztályának osztályvezetője, a függetlenített belső ellenőr (a továbbiakban: az igazgatótanács tagjai), valamint a tárgykör szerint kijelölt személyek. Állandó meghívott a felügyeletet ellátó Igazságügyi Minisztérium képviselője.

(3) Az igazgatótanács megtárgyalja a Hivatal gazdasági irányító és felügyeleti munkájával kapcsolatos jelentősebb elvi és gyakorlati kérdéseket, koncepciókat. Az igazgatótanács ülését követően a résztvevők véleményének meghallgatása után a főigazgató döntéseket hoz, vagy iránymutatást ad.

(4) Az igazgatótanács ülésének előkészítése és a napirend összeállítása, a munkaterv és a résztvevők javaslata alapján a főigazgató feladata.

(5) Eljárási szabályok:

a) az igazgatótanács üléseit a Hivatal főigazgatója, vagy megbízottja vezeti,

b) az igazgatótanács titkára a Hivatal Személyügyi Osztályának osztályvezetője,

c) az igazgatótanács a munkáját – lehetőleg írásban – előre megállapított napirend alapján végzi,

d) az igazgatótanács üléseiről emlékeztető készül, melyet az elnök és a titkár ír alá; az emlékeztető egy-egy példányát meg kell küldeni az igazgatótanács tagjainak, valamint az Igazságügyi Minisztérium illetékes főosztályának.

III. Fejezet

A SZAKÉRTŐ, SZAKÉRTŐ-JELÖLT, TISZTVISELŐ (TECHNIKUS),
ÍRNOK, FIZIKAI ALKALMAZOTT
A szakértő, a szakértő-jelölt

10. § (1) A szakértő köteles

a) szakértői tevékenységét a tudomány eredményeinek megfelelően, a jogszabályokban és az ügyviteli szabályokban foglaltak alapján, a kirendelő hatóság rendelkezéseinek megfelelően és munkaköri leírásának megtartásával ellátni,

b) szakmai és jogi képzettségét folyamatosan fejleszteni,

c) a személyére vonatkozó kizáró okot a vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.

(2) A szakértő-jelölt feladata a munkaköri leírásban részére megállapított, illetőleg a vezetője által meghatározott feladatok ellátása a jogszabályoknak, a szakmai elő-írásoknak és az ügyviteli szabályoknak megfelelően.

A tisztviselő (technikus)

11. § (1) Az érdemi feladatot ellátó tisztviselő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetőleg a vezetője által meghatározott feladatokat önállóan látja el – a felettesétől kapott utasítás és határidő figyelembevételével – a jogszabályoknak, a szakmai előírásoknak és az ügyviteli szabályoknak megfelelően.

(2) A technikus feladata a szakértői vizsgálat folyamatában a szakértő iránymutatása alapján a technikai jellegű tevékenység önálló elvégzése, a konkrét munkaköri leírásában foglaltak szerint.

Az írnok

12. § Az írnok ellátja a munkaköri leírásban részére megállapított ügyviteli és adminisztrációs feladatokat, ideértve különösen a beérkező ügyiratok átvételét, nyilvántartásba vételét, a leírói feladatokat, a másolat készítését, vagy a sokszorosításról való gondoskodást.

A fizikai alkalmazott

13. § A fizikai alkalmazott a munkaköri leírásában megállapított feladatait a felettesétől kapott utasítás alapján látja el.

IV. Fejezet

A BELSŐ ELLENŐRZÉS

14. § (1) A belső ellenőrzés célja, hogy megállapításaival, javaslataival biztosítsa a feladatok magas színvonalon való ellátását, a takarékos gazdálkodást, a belső rendet és fegyelmet.

(2) Az ellenőrzésnek a hibák, hiányosságok feltárása mellett be kell mutatni az azokat előidéző okokat, javaslatot kell tenni azok megszüntetésére, ismétlődésük elkerülésére.

(3) A Hivatal belső ellenőrzése

a) vezetői ellenőrzés,

b) munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint

c) függetlenített belső ellenőrzés

útján valósul meg.

A vezetői ellenőrzés

15. § (1) A Hivatal minden vezetője köteles az általa irányított szervezet (szervezeti egység) munkáját ellenőrizni, felelős a szervezet, illetve tevékenység ellenőrzési rendszerének kialakításáért, eredményes működéséért és a tapasztalatok hasznosításáért.

(2) A vezetői ellenőrzés módszerei különösen:

a) a folyamatos és eseti adatszolgáltatás ellenőrzése, értékelése,

b) a beosztott vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról,

c) a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, aláírási jog gyakorlása során a szakmai és gazdasági kihatású intézkedések megalapozottságának, szabályszerűségének ellenőrzése,

d) személyes helyszíni ellenőrzés.

(3) A hatáskörrel rendelkező vezető intézkedik a feltárt eseti, vagy rendszerbeli hiányosság megszüntetéséről és a szabálytalanságot elkövető felelősségre vonásáról.

(4) A vezetők részletes ellenőrzési feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza.

A munkafolyamatba épített ellenőrzés

16. § (1) A munkafolyamatba épített ellenőrzés célja, hogy biztosítsa a hibák és más nemkívánatos jelenségek időbeli felismerését és megakadályozását, a dolgozók személyi felelősségének növelését a végrehajtás minden szakaszában.

(2) A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében rendelkeznie kell

a) az ellenőrzési pontok kijelöléséről,

b) az ellenőrzés módjáról,

c) valamennyi ellenőrzési ponton az ellenőrzés elvégzéséről,

d) hiányosság észlelése esetén a teendőkről.

(4) A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek minősül a költségvetési gazdálkodás és a számvitel folyamatának, továbbá a pénzkezelésre előírt alaki és tartalmi szabályok betartásának vizsgálata is.

A függetlenített belső ellenőrzés

17. § (1) A Hivatal belső ellenőrzését a függetlenített belső ellenőr végzi a jóváhagyott belső ellenőrzési terv alapján, a belső ellenőrzési szabályzatnak megfelelően.

(2) Az ellenőrzési terv a benne szereplő valamennyi vizsgálat vonatkozásában meghatározza a vizsgálat típusát, témáját, a vizsgált szervezeti egységet, és a vizsgálat időbeni ütemezését.

(3) A belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításainak realizálása a főigazgató és az ellenőrzése alá vont szervezeti egység vezetőinek a feladata.

(4) Az ellenőrzési munka irányítását a főigazgató gyakorolja, tevékenységéről az igazgatótanácsot tájékoztatja.

V. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. § A Hivatal szervezeti egységeinek felépítését és feladatait az 1. számú függelék, a munkáltatói hatásköröket a 2. számú függelék tartalmazza.

19. § Jelen Szabályzatot, valamint a 22. §-ban felsorolt belső szabályzatokat évente felül kell vizsgálni és a szükséges korszerűsítést el kell végezni.

A szolgálati út

20. § (1) A Hivatal és a szakértői intézetek alkalmazottai az Igazságügyi Minisztériumhoz a Hivatal útján fordulhatnak.

(2) Az igazságügyi szakértői véleményadással, valamint oktató és tudományos tevékenységgel összefüggő feladatokon kívül a Hivatal alkalmazottai más szervekkel a Hivatal, illetve az Igazságügyi Minisztérium útján léphetnek érintkezésbe.

A hivatali és a szakértői eskü

21. § (1) A hivatali esküt a főigazgató és az igazgató az Igazságügyi Minisztérium képviselője, az intézetben dolgozó igazságügyi alkalmazottak az intézet igazgatója, az egyéb igazságügyi alkalmazottak a főigazgató előtt teszik le.

(2) A szakértő a névjegyzékbe történő felvételét követően az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988 (V. 19.) IM rendelet 5. §-ában meghatározott szakértői esküt az intézet igazgatója előtt teszi le.

Szabályzatok

22. § Az igazságügyi alkalmazottakra – ide értve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján megállapított alapilletményű fizikai alkalmazottakat is –, valamint a Hivatal működésére és gazdálkodására a következő külön szabályzatok vonatkoznak:

a) ruházati költségtérítési és étkezési hozzájárulási szabályzat,

b) iratkezelési szabályzat,

c) illetményelőleg folyósítási és elszámolási szabályzat,

d) munkavédelmi szabályzat,

e) tűzvédelmi szabályzat,

f) számítástechnikai védelmi szabályzat,

g) segélyezési szabályzat,

h) gazdálkodási és számviteli szabályzatok:

ha) a gazdasági szervezet ügyrendje,

hb) bizonylati szabályzat,

hc) számviteli politika,

hd) selejtezési szabályzat,

he) belső ellenőrzési szabályzat,

hf) reprezentációs költség keretekről szóló szabályzat,

hg) gépjárművek üzemeltetésével és hivatalos kiküldetések közlekedési eszközeinek igénybevételével kapcsolatos szabályzat,

hh) kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési rend.

1. számú függelék

A HIVATAL SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI

1. Önálló szervezeti egységek
[2. § (1) bek.]

1.1. A Gazdasági Osztály

(1) A Gazdasági Osztály a Hivatal gazdasági szervezete, mely ellátja a Hivatal vonatkozásában

a) a költségvetés tervezésével,

b) az előirányzatok felhasználásával és módosításával,

c) a beruházásokkal, a vagyon kezelésével és hasznosításával,

d) a könyvvezetéssel,

e) a bérszámfejtéssel és társadalombiztosítással,

g) a beszámolási kötelezettséggel és az adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat.

(2) A budapesti intézetek és a Hivatal vonatkozásában ellátja a készpénzkezeléssel, és az épületek üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat.

(3) A nem budapesti székhelyű szakértői intézetek vonatkozásában ellátja a készpénzkezelés ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

1.2. Az intézetek

(1) Az intézetek állami feladatként ellátandó alaptevékenysége és rendeltetése a szakértői kompetenciakörben, a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályokban meghatározott más hatóság kirendelésére, az igazság-ügyi szakértőkről szóló 2/1988. (V. 19.) IM rendeletben meghatározott illetékességi területen igazságügyi szakértői vélemények készítése.

(2) Az intézetek egyéb megbízás alapján is készíthetnek szakvéleményeket, ha azok nem akadályozzák a kirendelő szervektől származó feladataik ellátását és azokkal nem összeférhetetlenek.

(3) Az egységes és színvonalas szakértői tevékenység ellátása érdekében, továbbá a kirendelő szervek tájékoztatása céljából jogszabály alapján felhatalmazott intézetek módszertani levelet adhatnak ki.

(4) Az intézetek igazgatói – az általuk vezetett intézet részére a főigazgató által meghatározott kereten belül – gondoskodnak, és felelősek az intézet rendeltetésszerű működéséért, a rendelkezésre álló eszközök célszerű felhasználásáért, és az ésszerű takarékossági elvek mindenkori érvényesítéséért.

(5) Az intézetek a használatukban (leltárukban) levő vagyonnal felelős módon és rendeltetésszerűen gazdálkodnak. Az általános követelmények betartásáért az intézetek igazgatói és az általuk kijelölt dolgozók a felelősek.

(6) A nem budapesti székhelyű intézetek a 22. §-ban felsorolt szabályzatokban meghatározott módon ellátják a készpénzkezeléssel és az épületek üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat.

2. Nem önálló szervezeti egységek [2. § (2) bek.]

2.1. A Hivatal Titkársága

A Hivatal Titkársága

a) a főigazgató közvetlen irányítása alatt ellátja a Hivatal feladataival járó adminisztrációt,

b) vezeti a Hivatal működésével kapcsolatos nyilvántartásokat,

c) végzi a Hivatal ügykezelését (iktatás, iratkezelés, iratselejtezés stb.),

d) ellátja a Hivatal levelezését és a főigazgató által tartott értekezletekkel, rendezvényekkel kapcsolatos szervezői feladatokat.

2.2. A Személyügyi Osztály

A Személyügyi Osztály

a) ellátja az igazságügyi alkalmazotti jogviszony keletkezésével, módosulásával, megszüntetésével kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat, előkészíti az azzal kapcsolatos okiratokat,

b) kezeli a személyi anyagokat, vezeti a személyzeti nyilvántartásokat,

c) munkaügyi, statisztikai adatszolgáltatást végez a KSH részére,

d) előkészíti a költségvetést az igazságügyi alkalmazottak illetménye és egyéb juttatásai tárgykörben (együttműködve a Gazdasági Osztállyal),

e) ellátja a bér- és létszámgazdálkodás munkaügyi feladatait, a költségvetési törvényben jóváhagyott létszám rendszeresítésével és átcsoportosításával kapcsolatos teendőket,

f) döntésre előkészíti és intézi a szociális, a segélyezési, a munkáltatói kölcsönökkel és az alkalmazottak továbbképzésével kapcsolatos ügyeket,

g) irányítja a munkavédelmi, a tűzvédelmi és a honvédelmi, polgári védelmi tevékenységet.


A Hivatal szervezeti felépítését a melléklet mutatja be.

Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala
szervezeti felépítését bemutató ábra
(az SzMSz 1. számú függelékéhez)

MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA
1. Kinevezési jog
1.1. Az igazságügy-miniszter nevezi ki:
a) a Hivatal főigazgatóját,
b) a Hivatal gazdasági vezetőjét, valamint az intézetek igazgatóit, igazgató-helyetteseit és osztályvezetőit, a fő-igazgató javaslatának figyelembevételével,
c) az igazságügyi szakértői névjegyzékben még nem szereplő igazságügyi intézeti szakértőket, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg,
d) az a) és b) pontokban felsorolt beosztások ellátására megbízást ad.
1.2. A közigazgatási államtitkár nevezi ki az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőket.
1.3. A főigazgató nevezi ki a Hivatal Személyügyi osztályvezetőjét és az 1.1. és 1.2. pont kivételével az igazság-ügyi alkalmazottakat; az intézetben dolgozó alkalmazottak kinevezésénél az igazgató javaslatát figyelembe veszi. A főigazgató az igazságügy-miniszter kinevezési jogkörébe nem tartozó vezetői beosztások ellátására megbízást ad.

2. Létszám- és illetménygazdálkodási jog
a) A jóváhagyott költségvetés alapján a főigazgató – a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – dönt a Hivatal személyi juttatás és munkaerő gazdálkodási ügyeiben.
b) Az intézet igazgatójának javaslata ismeretében a főigazgató dönt a kinevezési jogkörébe tartozó új igazságügyi alkalmazott besorolásáról.
3. A szervezeten belüli áthelyezés, szolgálati jogviszony megszüntetése
a) A vezetői megbízásból való felmentésre, illetve a szolgálati jogviszony megszüntetésére – az 1. pontban foglaltak szerint – a kinevezési jogot gyakorló jogosult. Ezt a jogot a nem vezető beosztású szakértők esetében a főigazgató gyakorolja.
b) A Hivatal szervezetén belül az áthelyezés jogát – a c) és d) pontban felsorolt kivételekkel – az érintett vezetők véleményének ismeretében a főigazgató gyakorolja.
c) Az igazságügy-miniszter kinevezési jogkörébe tartozó vezető beosztású munkakörben az áthelyezés jogát a közigazgatási államtitkár gyakorolja.
d) Az intézeten belüli áthelyezés jogát az igazgató gyakorolja.

4. Más kereső foglalkozás engedélyezése
Más kereső foglalkozás végzését
a) a főigazgató tekintetében a közigazgatási államtitkár,
b) az intézetben dolgozó nem igazságügyi szakértő esetében az intézet igazgatója,
c) egyéb esetekben a főigazgató
engedélyezi.

5. Szabadság kiadása, rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezése

A szabadság kiadására a 4. pontban foglaltak az irányadók.
A fizetés nélküli szabadságot a főigazgató tekintetében a közigazgatási államtitkár, minden más esetben a főigazgató engedélyezi.

6. Az alapilletmény megállapítása, érdemek elismerése
a) Az alapilletmény megállapítására a kinevezéssel egyidejűleg – besorolás alapján – a kinevezési jogot gya- korló jogosult.
b) Az alapilletmény emelésére újbóli fizetési osztályba és fizetési fokozatba való besorolással a főigazgató és az igazgató tekintetében a közigazgatási államtitkár, egyéb esetekben a főigazgató jogosult.
c) Az alapilletmény legfeljebb 20%-os emelésére, illetve csökkentésére [az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iat.) 102. § (2) bek.] az igazságügy-miniszter kinevezési jogkörébe tartozó vezetők tekintetében a közigazgatási államtitkár, az egyéb alkalmazottak tekintetében az érintett vezető véleményének ismeretében a főigazgató jogosult.
d) Az érdemek elismerésére vonatkozó döntéshozatalra az Iat. 122. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja esetében az igazságügy-miniszter, egyebekben a főigazgató és az igazgatók tekintetében a közigazgatási államtitkár, más igazságügyi alkalmazott vonatkozásában – a vezető javaslatára – a főigazgató jogosult.

7. Fegyelmi eljárás
A fegyelmi eljárás megindítására és a vizsgálóbiztos kijelölésére a főigazgató és az igazgatók esetében a közigazgatási államtitkár, minden más esetben a főigazgató jogosult.

8. Kártérítésre kötelezés
A főigazgatót és az igazgatót a közigazgatási államtitkár, minden más beosztottat a főigazgató kötelezhet kártérítésre.

9. Az igazságügyi alkalmazott munkájának értékelése
a) Az igazságügyi alkalmazott munkájának értékelésére – a b) pontban foglalt kivétellel – a főigazgató jogosult.
b) Az intézetben dolgozó igazságügyi alkalmazott munkájának értékelésére az igazgató jogosult.

10. A rendkívüli munkavégzés elismerése
a) A túlmunkát végző igazságügyi alkalmazott részére járó szabadidőt – a b) pontban foglalt kivétellel – a főigazgató állapítja meg.
b) Az intézetben dolgozó igazságügyi alkalmazott részére járó szabadidőt – a főigazgató előzetes tájékoztatását követően – az intézet igazgatója állapítja meg.
*

Az utasítást utóbb az 1/2003. (IK 3.) IM utasítás 3. §-a módosította, illetve a 2/2006. (IK 3.) IM utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte, 2006. március 31. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére