40/2001. (X. 19.) AB határozat
40/2001. (X. 19.) AB határozat1
2001.10.19.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a háztartási hulladék elszállításának kötelező igénybevételével kapcsolatos díjak áthárításáról szóló 2/1997. (I. 31.) rendelete 5. §-a, a 6. § (2) bekezdése és az 1. sz. melléklete törvényellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a ferencvárosi képviselő-testület nem értett egyet – az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a háztartási hulladék elszállításának kötelező igénybevételével kapcsolatos díjak áthárításáról szóló 2/1997. (I. 31.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. §-a, a 6. § (2) bekezdése és az 1. számú melléklet alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.
Álláspontja szerint az Ör. sérti az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 4. § (4) bekezdését, s ezáltal az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is.
Az indítványozó úgy vélte, hogy a ferencvárosi önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 63/A. § e) pontja és a 65/A. § (2) bekezdése sérelmével rendelkezett a települési szilárd hulladék elszállítása díjának megállapításáról. Az Ör. támadott szabályozása a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatással és a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/1998. (VII. 16.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgyr.) 10. § (1) bekezdésében és a 3. számú mellékletében foglaltakkal ellentétes tartalommal határozza meg a szemétszállítás díját.
A kezdeményezés benyújtását követően – 2001. január 1. napján – hatályba lépett a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgtv.), amely a Kötv. számos rendelkezését – így az indítványban meghivatkozott előírást is – hatályon kívül helyezte, illetve módosította. A Kötv. hatályos szövege – az 1. § (2) bekezdése és a 3. § f) pontja alapján – kizárólag a kötelező kéményseprőipari közszolgáltatásra vonatkozik.
Az Alkotmánybíróság a megváltozott jogi helyzetre tekintettel – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 20. §-a alapján – határidő tűzésével, jogvesztés kikötésével hívta fel a kezdeményezőt, hogy nyilatkozzon indítványa fenntartására vonatkozóan.
A kezdeményezés előterjesztője az indítványt fenntartotta és hivatkozott a Hgtv. 23. §-ának előírására, amely szerint ,,a Fővárosi Közgyűlés rendeletalkotási jogköre … változatlanul kiterjed az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség, az alkalmazható díj legmagasabb mértéke, megfizetésének rendje, az esetleges kedvezmények eseteinek, vagy a szolgáltatás ingyenességének meghatározására''.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi előírásokra alapozta:
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
Az Ötv. 8. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása.
Az Ötv. 63/A. § e) pontjában foglaltaknak megfelelően – a fővárosi és kerületi önkormányzatok közötti feladata és hatáskörmegosztás keretében – a fővárosi önkormányzat ,,gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról, biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét''. Az Ötv. 65/A. § (2) bekezdése megállapítja: ,,A közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a fővárosi közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson. A kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével.''
A Hgtv. 23. §-a jogalkotási felhatalmazást tartalmaz. ,,A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a) a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit – beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat –, a szolgáltatásra vonatkozó speciális szabályokat, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
d) a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – a jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit;
e) a közszolgáltatással összefüggő – jogszabályban nem rendezett – települési önkormányzati feladat- és hatáskört;
f) az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét.''
E jogalkotási felhatalmazás alapján alkotta meg – preambuluma szerint is – Budapest Főváros Közgyűlése a Kgyr.-t, amely az indítványozó által említett 10. §-ában a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos komplex helyi közszolgáltatás díjával kapcsolatos tárgyköröket szabályoz.
Az Ör. preambuluma arra utal, hogy megalkotására az Ötv. 16. § (1) bekezdése, valamint Budapest Főváros Önkormányzatának a települési szilárd hulladék részét képező háztartási hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 67/1995. (XI. 1.) Főv. Kgyr. rendelete alapján került sor. [A Kgyr. 25. § (3) bekezdése e rendeletet 1998. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezte.]
Az Ör. kifogásolt 5. §-a a következőket írja elő:
,,(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő bérbeadás útján hasznosított lakások bérlői által fizetendő szemét (szolgáltatási) díj bérleményenként 500,– Ft/hó/áfa-val.
(2) Az önkormányzati tulajdonú bérlakást életvitelszerűen és jogszerűen egyedül használó bérlők esetében a fizetendő szemét (szolgáltatás) díj bérleményenként 250,– Ft/hó/áfa-val.
(3) A lakásonkénti szemétdíj beszedésével a tulajdonos az FB. Kft.-t bízza meg.''
Az Ör. 6. § (2) bekezdése így rendelkezik: ,,A szemét (szolgáltatási) díjat az a bérlő is köteles megfizetni, aki az ingatlan használatát időszakosan szünetelteti.''
Az Ör. 1. számú melléklete a szemétszállítási díj mértékére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. ,,A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek szemétszállítási díja a 4. § (2) bekezdéséhez kapcsolódóan
a) iparosok, kézművesek, szolgáltatók (posta, órás, tv-szerelő, cipész, műszerész, turizmus stb.) 500,– Ft/hó + áfa
b) termék előállításával foglalkozó iparosok, cégek, üzlet 625,– Ft/hó + áfa
c) vendéglátók, presszók-bárok, élelmiszer-üzletek, termék eladásával foglalkozó boltok, cégek és egyéb raktárak 1125,– Ft/hó + áfa.''
III.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés a következők miatt megalapozott.
A helyi önkormányzatok jogalkotási hatáskörének terjedelmét az Alkotmány és az Ötv. határozza meg. A főváros és kerületei önkormányzatainak jogállása, feladat- és hatáskörei különbözősége elvi alapjainak vizsgálata során az 56/1996. (XII. 12.) AB határozat felhívta a figyelmet arra, hogy ,,a jogállásbeli különbségtétel a fővárosnak az országban betöltött különleges helyzetéből, valamint abból a tényből következik, hogy a főváros egésze alkot egy természetes földrajzi egységet, egy települést. A fővárosnak ez a sajátos helyzete tükröződik az Alkotmány 42. §-ában is, amikor a helyi önkormányzáshoz való jog meghatározása során a települések között és egy egységhez tartozóként említi a fővárost és kerületeit''. Az Alkotmánybíróságnak ez a döntése kifejezetten rámutat a következőkre is: ,,Vannak (...) olyan települési önkormányzati feladat- és hatáskörök, amelyek amiatt, mert a főváros egészét, illetőleg több kerületet érintenek, nem utalhatók a kerületi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe''. (ABH 1996. 204, 206.)
Az Ötv. 63/A. § e) pontja, a 65/A. § (2) bekezdése és a Hgtv. 23. §-a bemutatott rendelkezései összevetéséből kitűnik, hogy a Hgtv. végrehajtására, így a települési szilárd hulladék mint közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos tárgykörök szabályozására a fővárosban Budapest Főváros Önkormányzata kapott rendeletalkotási felhatalmazást.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Ör. sérelmezett, a települési szilárd hulladék elszállítása díjának megállapítására és megfizetésére vonatkozó előírásai erre irányuló jogalkotási felhatalmazás hiányában születtek, s ezért ellentétesek a Hgtv. 23. §-ával, az Ötv. 16. § (1) bekezdésével, a 63/A. § e) pontjával és a 65/A. § (2) bekezdésével, ily módon pedig az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével is.
A vázoltakra tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör.-nek a kezdeményezésben támadott szabályozását törvényellenesnek minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 569/H/2000.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás