• Tartalom

KK BH 2001/402

KK BH 2001/402

2001.08.01.
A kisajátítással elvett ingatlan nem tartozik a kárpótlási törvény hatálya alá, így részleges kárpótlás a volt tulajdonost nem illeti meg [1991. évi XXV. tv 1. § (1) bek.].
A felperes kárrendezési kérelmet nyújtott be a 533-as telekkönyvi betétben 1016 hrsz. 1574 négyszögöl területű ,,szántó a rózsadűlőben'' megjelölésű ingatlan után, melyet szüleitől, B. Imrétől és feleségétől kisajátítottak.
A Megyei Kárrendezési Hivatal 1991-ben 54 000 forintot, majd kiegészítő határozatban további 25 000 forint kárpótlást állapított meg a felperes részére.
Az alperes a fellebbezés folytán eljárva a határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes az 1994. évi II. törvény alapján az elbírált kárpótlási igényét ismét előterjesztette, és sérelmezte, hogy a kárpótlási kérelem elbírálásakor az ingatlant szántóként vették figyelembe, holott az ingatlan belterületi építési telek volt.
Az ismételt kérelem alapján eljárva az elsőfokú kárrendezési hivatal a korábbi határozatát 1995. augusztus 29-én kelt határozatával visszavonta, és a felperesi kérelmet elutasította.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezett, az alperes 1996. február 6-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes a korábban megítélt és kifizetett kárpótlási összeg visszafizetésére a felperest nem kötelezte.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kértet, és továbbra is azt sérelmezte, hogy szántó művelési ágú területként kapott kárpótlást, holott ő a területet belterületként kérte figyelembe venni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozatban foglaltakat, mely szerint az ingatlan elvétele kisajátítás útján történt, így az nem tartozik a kárpótlási törvény hatálya alá, ezért kellett korábbi határozatát visszavonnia. Egyébként sem minősül a perbeli telek építési teleknek.
A városi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A fellebbezés folytán eljáró megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét ítéletével helybenhagyta.
Az első- és másodfokú bíróság a rendelkezésre álló hatósági bizonyítványból és a becsatolt kisajátítási határozatokból megállapította, hogy az ingatlan elvétele kisajátítás jogcímén történt. Az 1991. évi XXV. törvény 1. §-ának (1) bekezdése és az 1. és 2. mellékletben felsorolt jogszabályok között a kisajátítási jogszabály nem szerepel akként, hogy emiatt kárpótlásra kerülhessen sor. Ezért a felperes a kárpótlásra igényt nem tarthatott, de az elsőfokú bíróság ítéletében azt is kifejtette, hogy esetleges kárpótlás esetén sem minősülne az ingatlan építési teleknek.
A másodfokú bíróság azzal egészítette ki az elsőfokú bíróság által megállapítottakat, hogy az alperes az 1994. évi II. törvény 1. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében nem lett volna köteles ismételten elbírálni a felperes kérelmét.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítéletek hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a szülei ingatlanának birtoklási jogát jogcím nélkül az 1956. évi 15. sz. tvr. alapján vonták meg. Jogellenes magatartásból eredt az a további jogsértés is, hogy a kisajátításkor a kártalanítást nem a tényleges tulajdonosoknak, hanem a termelőszövetkezetnek fizették. Ebből következik, hogy az 1991. évi XXV. törvényben szabályozott tényállás fennállott, és a felperest a kárpótlás megillette. Fenntartotta továbbra is azt az álláspontját, hogy az elvett ingatlan belterületi ingatlannak minősül.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a perbeli ingatlan elvétele kisajátítás jogcímén történt. Az 1991. évi XXV. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint a részleges kárpótlás azokat illeti meg, akiknek magántulajdona az állam által alkotott és a törvény 1. és 2. mellékletében felsorolt jogszabályok alkalmazása által szenvedett sérelmet. A melléklet felsorolásában a kisajátítási jogszabályok nem szerepelnek.
A kárpótlás címén megállapított összeg visszafizetésére a felperest nem kötelezték, így a korábbi határozat visszavonása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait a felperesnek nem érintette.
A felperes által hivatkozott jogsérelem, amely azzal érte, hogy a termelőszövetkezet a használattól megfosztotta, és a kisajátítási kártalanítási összegből nem részesítette, szintén nem tartozik az 1991. évi XXV. törvény hatálya alá, így a jogerős ítélet jogszabályt nem sértett.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.I.27.891/1998. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére