KK BH 2001/403
KK BH 2001/403
2001.08.01.
A földkiadási kérelem elbírálásának jogszerűségét nem érinti a felperesnek az érintett szövetkezethez címzett – kiválással kapcsolatos – földkiadás iránti kérelme teljesítésének elmulasztása. Ha az igényelt földterület a kérelmek teljesítéséhez elegendő, egyezség létrehozását nem kell megkísérelni, sorsolást nem kell tartani [1993. évi II. tv 5. § (1) bek., 6. § (1)–(5) bek., 7. § (1) bek. ,13. § (1) bek.; Pp. 1., 3. §, 324. § (1) bek.; 6/1986. (VI. 26.) IM r. 10. § (3) bek.].
A felperes írásbeli kérelmére a Földkiadó Bizottság 1994. november 21-én kelt, illetve 1994. november 23-án kelt határozatában a felperes tulajdonába adott a 0216/26. hrsz.-ú ingatlanból 5794 m2, 3,24 AK értékű erdő és a 0205/3. hrsz.-ú ingatlanból 3020 m2, 86,024 AK értékű szántó művelési ágú ingatlant.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával a Földkiadó Bizottság határozatait helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a Földkiadó Bizottság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a földkiadó bizottsági határozatok néhány nappal későbbi írásba foglalása, illetve az eljárási határidő túllépése olyan eljárási szabálysértés, amely az ügy érdemére nem hatott ki.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes írásbeli kérelmében a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fk. tv) alapján kérte a földkiadást, kérelmét pedig a Földkiadó Bizottság az általa megjelölt táblában, művelési ágban és AK-értékben teljesítette.
Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a Földkiadó Bizottság elnöke tanúvallomásában úgy nyilatkozott: a felperes a táblán belül ott kapta meg részarány-földtulajdonát, ahol kérte, s ahol az AK-érték a legmagasabb. Utalt arra, hogy a kiadott földterület táblán belüli elhelyezkedésére az Fk. tv 7. §-ának (1) bekezdése előírást nem tartalmaz. Kifejtette, hogy a földkiadási kérelem teljesítése során nem sértették meg az Fk. tv 6. §-ának (1)–(5) bekezdéseiben, valamint a 7. § (1) bekezdésében előírtakat, ugyanis a felperes földkiadás iránti kérelmét maradéktalanul teljesíteni lehetett.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem képezhetik a per tárgyát az esetleges földkimérési pontatlanságok, nem teszi az alperes határozatát érdemben jogszabálysértővé, hogy a kiadott földterületet használó szövetkezet időközben megszűnt, illetve hogy a szövetkezet a felperes földkiadási kérelmét az 1992. évi II. törvény alapján nem bírálta el.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a Földkiadó Bizottság elnökének megbízásáról szóló okirat valódiságának vizsgálata nem a közigazgatási perre tartozik.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Útéletét azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság a keresettel összefüggésben álló tényállást teljes körűen feltárta, és abból helyes jogi következtetést vont le, mert a felperes által az írásbeli földkiadási kérelmében pontosan megjelölt ingatlanokat a Földkiadó Bizottság részére kiadta. Utalt arra, hogy a részarány-földtulajdon kiadásáról szóló határozatok felülvizsgálata a per tárgya, ezért az Sz. Sertéstenyésztő és Értékesítő Szövetkezettel szembeni földkiadási igény a bíróság által nem vizsgálható. Rámutatott arra, hogy a felperes az elsőfokú eljárást követően terjesztett elő személyes költségmentesség iránti kérelmet, amelynek megadása a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Km. r.) 10. §-ának (3) bekezdése értelmében az eljárás kezdetére nem hat vissza, ezért a felperes köteles megfizetni a feljegyzett kereseti illetéket.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben arra hivatkozott, hogy az eljáró bíróságok figyelmen kívül hagyták a szövetkezetekről szóló 1992, évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Átm. tv) és az Fk. tv rendelkezéseit, nem alkalmazták a Pp. 1. §-ában és 3. §-ában foglaltakat, ezért ítéleteik megalapozatlanok, iratellenesek. Előadta, hogy a földkiadási eljárásban az Fk. tv 6. §-ában megjelölt teljesítési sorrendet nem tartották be, a felperes – mint a szövetkezetből kiváló személy – igényét már az Átm. tv alapján teljesíteni kellett volna. Álláspontja szerint törvénysértő a kereseti illeték fizetésére kötelezése, mert a per a szövetkezetből történő kiválásával kapcsolatos, ezért illetékmentes. Kifogásolta, hogy kereseti kérelmeinek bizonyítékait nem bírálták el, a tényállást nem tárták fel. Előadta, hogy a szövetkezethez címzett eredeti földkiadási igényére határidőben hivatkozott. Állította, hogy a földkiadó bizottsági határozatok a szövetkezet megszűnése miatt hamisak, és hangsúlyozta, hogy a kiadott földrészlet táblán belüli elhelyezkedéséhez is fontos érdeke fűződik, amelyet a bíróságok figyelmen kívül hagytak.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Fk. tv. 6. §-ának (1)–(5) bekezdése szerint a földkiadó bizottság az 5. § (1) bekezdése szerinti határidő elteltét követően a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve településenként csoportosítja, és meghatározza a teljesítési sorrendet.
A földkiadó bizottság a belterületen a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földrészletekből elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak a földkiadási kérelmét teljesíti, akinek az adott település belterületén keletkezett beviteli kötelezettség alapján részarány-földtulajdona.
A földkiadó bizottság az illetékességi területén a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi földrészletekből a következő sorrendben (teljesítési sorrend) elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak földkiadási kérelmét teljesíti, akinek a kérelmében megjelölt településen
a) beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett részarány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehetséges;
b) beviteli kötelezettség alapján belterületen és külterületen is, illetőleg meglévő tanyájához csatlakozó terület bevitelével keletkezett részarány-földtulajdona;
c) beviteli kötelezettség alapján külterületen keletkezett részarány-földtulajdona;
d) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló Átm. tv. alapján keletkezett részarány-földtulajdona.
Ha a földkiadási kérelmek teljesítésére a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földek az adott településen – a településen belül a belterületen, illetőleg a külterületen – a földkiadási igények nagy száma miatt nem elegendőek, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok részvételével egyezség létrehozását kísérli meg, annak eldöntése céljából, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetőek az adott helyen. Ha nem jön létre egyezség, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetőek. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
Az adott csoportban ki nem elégíthető igényeket teljesítési sorrendben a következő csoportban, illetőleg a földkiadási kérelemben megjelölt következő településen kell – szükség esetén nyilvános sorsolással – teljesíteni. A földkiadó bizottság a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.
Az Fk. tv 7. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a részarány-földtulajdonos az 5. § (1) bekezdése szerinti kérelmében megjelölte, hogy az elkülönített földalapon belül melyik földrészletből kéri földjének kiadását, és a kérelem a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíthető, a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonos által megjelölt földrészletet jelöli ki a földkiadás helyéül. Ha a földrészlet valamennyi kérelem teljesítésére nem elegendő, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok között egyezség létrehozását kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, a kielégíthető kérelmekről nyilvános sorsolással dönt, és erről jegyzőkönyvet készít.
Az Fk. tv 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény a kihirdetését követő 8. napon lépett hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellett.
Az Fk. tv 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a földkiadási eljárás a részarány-tulajdonos földkiadás iránti írásbeli kérelmével indul. Amennyiben az igényelt földterület a kérelmek teljesítéséhez elegendő, úgy a földkiadásra további részletszabályokat az Fk. tv nem ír elő. Az Fk. tv 6. és 7. §-aiban leírt csoportosítás, teljesítésisorrend-felállítás, egyezség létrehozásának megkísérlése, illetve sorsolási eljárás csak abban az esetben folytatandó le, ha az adott földrészlet a kérelmek teljesítéséhez nem elegendő. Ezért a földkiadó bizottság nem járt el jogszabálysértően, amikor a fenti eljárási cselekmények mellőzésével a felperes részarány-földtulajdonát kérelmének megfelelően kiadta.
Az Fk. tv hatályba lépése folytán a részarány-földtulajdoni alapba kijelölt földrészletekről a szövetkezet már nem rendelkezhetett. Ezért a földkiadási eljárás jogszerűségét a felperes szövetkezethez címzett, kiválással kapcsolatos földkiadási kérelmének elbírálása, illetve annak elmulasztása nem érinti.
A fentiekre figyelemmel az eljárt bíróságok helytálló álláspontot foglaltak el, amikor úgy ítélték meg, hogy az alperes eljárása nem sérti az Átm. tv, illetve az Fk. tv rendelkezéseit.
A Pp. 324. §-ának (1) bekezdése értelmében a Polgári perrendtartás általános szabályait a közigazgatási perekben a XX. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Pp. 339. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére jogosult. A Pp. 1., illetve 3. §-ának alapelvi rendelkezései tehát csak a jogszerűségi szempontra figyelemmel érvényesülhetnek. Ezért a jogerős ítélet nem ellentétes a Polgári perrendtartás alapvető elveivel.
A jogerős ítélet indokolása helyesen mutatott rá arra, hogy a Km. r. 10. §-ának (3) bekezdése értelmében a felperes részére engedélyezett személyes költségmentesség hatálya az eljárás megindítására nem hat vissza, a feljegyzett kereseti illeték viseléséről ugyanis az elsőfokú bíróság 1998. március 18-án – a költségmentesség 1998. április 16-i engedélyezését megelőzően – már döntött [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 65. §-ának (1) bekezdése].
Az eljárt bíróságok a földkiadási eljárás jogszerűségének megítéléséhez szükséges tényállást a kellő mértékben feltárták, a felperes perindítási határidőn belül előterjesztett kereseti kérelmét annak indokai alapján részletesen elbírálták.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eseti döntéssel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság más tényállás mellett tulajdonított jelentőséget annak, hogy az adott táblán belül az érintettek részére juttatott földterület hol helyezkedik el. A hivatkozott ügyben ugyanis az érintetteket azért érte hátrány, mert a földkiadási sorsolás megtartásáról értesítést nem kaptak, így számukra a visszamaradó ingatlant jelölték ki.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.VI.28.498/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás