41/2001. (X. 19.) AB határozat
41/2001. (X. 19.) AB határozat1
2001.10.19.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat közbeszerzéseinek, illetve közbeszerzési értékhatár alatti egyes beszerzéseinek részletes szabályozásáról szóló 24/1999. (X. 21.) rendelete 3. § (3) bekezdése, a 8. § (1) bekezdés f) pontja, valamint a 24. §-a alkotmányellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a XVI. kerületi képviselő-testület nem értett egyet – az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat közbeszerzéseinek, illetve közbeszerzési értékhatár alatti egyes beszerzéseinek részletes szabályozásáról szóló 24/1999. (X. 21.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. § (3) bekezdése, valamint a 8. § (1) bekezdés f) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Álláspontja szerint az Ör. támadott rendelkezései ellentétesek a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) több előírásával, s ily módon az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésével.
Az indítványozó úgy vélte, hogy a képviselő-testület nem alkothat olyan szabályt, amellyel lehetővé teszi, hogy határozatában eltekintsen rendelete alkalmazásától. Azt is kifogásolta, hogy az Ör. eljárás alá vont rendelkezései ellentétesek az Ör. más előírásaival, és ezáltal jogbizonytalanságot okoznak. Az indítványozó sérelmezte, hogy az Ör. 3. § (3) bekezdése ,,egyrészt lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselő-testület minősített többséggel, név szerinti szavazással meghozott határozatában a rendelet alkalmazásának az V–VI. fejezet szerinti eljárás lefolytatásának mellőzését tegye lehetővé, ugyanakkor a 24. §-ban foglalt szabály szerint viszont az értékhatár alatti beszerzésekre is a Kbt., illetve az Ör. I–IV. fejezetének teljes körű alkalmazását rendelheti el''.
Az indítványozó hivatkozott a jogbiztonság védelmét elvi jelleggel hangsúlyozó 11/1992. (III. 5.) AB határozatra, valamint a 21/1993. (IV. 2.) AB határozatra, amely az ugyanazon törvényen belüli ellentétes szabályozást alkotmányellenesnek minősítette.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi előírásokra alapozta.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése a Magyar Köztársaságot független, demokratikus jogállamnak nyilvánítja. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
A Kbt. 1. § a) pontja alapján e törvény hatálya alá tartoznak a helyi önkormányzatnak a Kbt. 2. § (1) bekezdésében említett beszerzései. A Kbt. 2. § (3) bekezdésének megfelelően a 2. § (1) bekezdése szerinti – a kötelező közbeszerzés körébe tartozó – közbeszerzési értékhatárt az éves költségvetési törvény állapítja meg. A Kbt. 2. § (4) bekezdése a következőket írja elő: ,,E törvény szabályai szerint jogosult eljárni
a) az 1. §-ban meghatározott szervezet a (3) bekezdés szerinti értékhatár alatti értékű – a központosított közbeszerzés hatálya alá nem tartozó – beszerzése során;
b) az 1. § e) pontja szerinti szervezet a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül össze nem függő beszerzése során.''
A Kbt. 2. § (5) bekezdése szerint az e törvényt a (4) bekezdés alapján önkéntesen alkalmazó szervezetre vagy személyre a törvény minden rendelkezése vonatkozik.
A Kbt. 24. § (4) bekezdés első mondata kimondja: ,,A Kormány az általa irányított központi költségvetési szervek tekintetében, a helyi önkormányzat a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében rendeletben az (1)–(3) bekezdésben foglalt elveknek megfelelő egyszerűsített eljárásrendet állapíthat meg a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár alatti értékű beszerzésekre, melyben előírhatja a kért ajánlatok kötelező legkisebb számát is.''
Az Ör. 3. § támadott (3) bekezdése így rendelkezik: ,,A 3. § (2) bekezdés b) pont hatálya alá eső beszerzéseknél a rendeletet az V–VI. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képviselő-testület ezen beszerzéseknél minősített többséggel, név szerinti szavazással meghozott határozatában eltekinthet a rendelet alkalmazásától, ha a döntés olyan sürgős, hogy az V–VI. fejezet szerinti eljárás lefolytatása hátrányt okozna. Ez esetben a képviselő-testületnek az ügydöntő határozatot kell meghoznia, hatáskör-átruházás nem lehetséges.'' Az Ör. 3. § (2) bekezdés d) pontja az Ör. hatályára vonatkozik. E szerint: a rendelet tárgyi hatálya kiterjed ,,mindazon, a közbeszerzési értékhatár alá eső (fenti szervek által részben vagy egészben az önkormányzati költségvetés terhére végzett) beszerzésekre, amelyek esetében ezen rendelet, vagy az önkormányzat költségvetési rendelete előírja a jelen rendeletben foglalt szabályok alkalmazását''.
Az Ör. 8. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelően a képviselő-testület ,,minősített többséggel (és egyben az ügydöntő határozatot is meghozva) dönt a törvényi értékhatár alatti beszerzéseknél sürgősség esetén az V–VI. fejezetben foglalt eljárás mellőzéséről''.
Az Ör. 24. §-a előírja: ,,A képviselő-testület ezirányú döntése esetén egyszerűsített eljárás alkalmazható; de a képviselő-testületnek joga van arra, hogy az értékhatár alatti beszerzésre is a Kbt., illetve jelen rendelet I–IV. fejezeteinek teljeskörű alkalmazását rendelje el.''
Az Alkotmánybíróság az indítványban foglalt hivatkozások és a szoros tartalmi összefüggések miatt az eljárást az Ör. 24. §-ának vizsgálatára is kiterjesztette.
III.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott.
1. A Kbt. 24. § (4) bekezdésének és a 2. § (3) bekezdésének bemutatott rendelkezései szerint a helyi önkormányzatnak joga van arra, hogy az éves költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzés körébe tartozó értékhatár alatti beszerzésekre egyszerűsített eljárásrendet állapítson meg. A Kbt. 24. § (4) bekezdése az említett eljárásrend megalkotását önkormányzati rendeleti formához kötötte.
A XVI. kerületi önkormányzat e felhatalmazás alapján – az Ör.-ben – alkotott szabályozást a közbeszerzési értékhatár alatti értékű beszerzésekre vonatkozóan. (Az Ör. I–IV. fejezete a közbeszerzésekre vonatkozóan általános rendelkezéseket tartalmaz, az Ör. V. fejezete a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések eljárási szabályait, a VI. fejezet pedig a szabadkézzel történő intézményi beszerzés feltételeit állapítja meg.)
Az Ör. vizsgált rendelkezései – így a 3. § (3) bekezdése, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 24. §-a – összevetéséből kitűnik, hogy a képviselő-testület a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseknél alkalmazhatja az általános szabályokat, az egyszerűsített eljárást, valamint minősített többséggel, név szerinti szavazással dönthet az egyszerűsített eljárás mellőzéséről is, a döntés sürgőssége esetén. Az Ör. eljárás alá vont előírásai tehát szabad mérlegelési lehetőséget adtak a képviselő-testületnek arra, hogy határozati formában válasszon az Ör.-ben szabályozott eljárások közül, vagy mellőzze az Ör. alkalmazását.
2. Az Alkotmánybíróság már több döntésében, így különösen az indítványozó által is említett 11/1992. (III. 5.) AB határozatban hívta fel a figyelmet a jogállamiságnak arra az alkotmányos követelményére, hogy – mivel a jogbiztonság szorosan a jogállamisághoz kapcsolódik – a jogbiztonság ,,az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára … előre láthatóak legyenek.'' (ABH 1992. 77, 84.)
A 63/1995. (X. 27.) AB határozat pedig a jogbiztonság alkotmányos elvét sértő szabályozásnak tekintette azt az önkormányzati rendeletet, amely a mérlegelés körülményeit, feltételeit meghatározó rendelkezések hiányában hatalmazta fel a képviselő-testületet arra, hogy a rendeleti előírástól eltérő határozatot hozzon. (ABH 1995. 527, 530.)
A 41/1996. (X. 4.) AB határozat arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati rendeleti szabályozás megállapíthat olyan körülményeket, amelyek figyelembevételével mérlegelhető az egyedi döntés. Az önkormányzatnak azonban – ha lehetővé teszi az egyedi döntések megalkotását, a mérlegelés alkalmazását – a törvényi keretek között kell meghatároznia annak feltételeit, körülményeit. (ABH 1996. 307, 309.)
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem tekinthető a jogbiztonság igénye szerinti eljárási rendnek az olyan tartalmú szabályozás sem, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a közbeszerzés általános vagy egyszerűsített szabályait kizárólag saját mérlegelése szerint választhatja, s az egyszerűsített eljárástól is eltérhet a döntés sürgősségére hivatkozással. A rendeleti előírások közötti, határozati formában történő választás lerontja a rendeleti formához kötött jogalkotói akaratot, s – a szabad mérlegelés lehetősége miatt – kiszámíthatatlanná teszi a képviselő-testületnek a közbeszerzési eljárásformák közötti választásra vonatkozó döntését. Az Ör. – azáltal, hogy erre irányuló követelmények, keretek, feltételek meghatározása nélkül engedi a rendelkezéseitől eltérő tartalmú egyedi döntés meghozatalát – viszonylagossá teszi a vizsgált rendeleti előírások alkalmazhatóságát.
3. A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Ör. bemutatott szabályai sértik a jogállamiságnak az Alkotmányban védett elvét és a Kbt. 24. §-ában foglaltakat, s ily módon az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör.-nek az indítványban támadott 3. § (3) bekezdését, a 8. § (1) bekezdés f) pontját és – a feltárt szabályozási összefüggésekre tekintettel – a 24. §-át is alkotmányellenesnek minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 215/H/2000.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás