BK BH 2001/414
BK BH 2001/414
2001.09.01.
A becsületsértés vétségét nem alapozza meg a terheltnek – mint munkáltatónak – a munkaügyi vita során a beosztottjához intézett írásbeli felszólítása, amely nélkülözi a becsmérlő, gyalázkodó jelleget, és az abban foglaltak a munkajogi kereteket sem lépik túl [Btk. 180. § (1) bek. a) és b) pont].
A kerületi bíróság az 1998. december 2-án kelt végzésével a terheltet becsületsértés vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. A megállapított tényállás lényege a következő.
A magánvádló 1996. augusztus 1. napjától menedzserként dolgozott az I. Kft.-nél. 1996. szeptember elején a magánvádló több munkatársával vidéken a vállalat telephelyén termékismertetőt tartott az I. Kft. képviseletében. Ennek anyagát a vállalat vezetője videofelvételen rögzítette, majd egy példányt felajánlott a magánvádlónak és társainak, akik azt Budapestre felhozták. A kazettáról tudomást szerzett az I. Kft. ügyvezető igazgatója, a terhelt is, aki abban a hiszemben eljárva, hogy a felvétel kifejezetten az I. Kft. részére készült, kérte annak átadását a magánvádlótól és munkatársától. Nevezettek az ügyvezető igazgató többszöri felszólításának nem tettek eleget. A vádlott ezután 1996. szeptember 27-én feljegyzést készített, amelyben többek között a következő mondat szerepelt: ,,Ismételten kérem a K. Vállalatnál felvett videófelvétel átadását, mely cégünk tulajdona, így eltüntetése lopásnak minősül.''
Ezt a feljegyzést a magánvádlón kívül megkapta a Kft. munkaügyi osztálya, a magánvádló közvetlen főnöke és a cég norvég társtulajdonosa is.
A magánvádló 1996. október 25-én a magánindítványát előterjesztette. A jogi indokolás szerint a terhelt – függetlenül a magánvádló tényleges munkaköri mulasztásától – olyan kijelentést tett az írásbeli figyelmeztetésben, amely minden alap nélkül lopással vádolta – ha csak áttételesen is – a magánvádlót. Mindez a magánvádló tekintetében megszégyenítő, túllép a jogos bírálat keretein. Ezáltal a sértett munkakörének ellátásával kapcsolatos becsületsértő kifejezésnek minősül, amelyet a kézbesítés módja és címzettei alapján nagy nyilvánosság előtt elkövetettként kellett értékelni.
Mindezek alapján megállapította, hogy a terhelt a Btk. 180. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott becsületsértés vétségét elkövette, s ezért vele szemben az említett intézkedést alkalmazta.
A másodfokon eljárt bíróság az 1999. november 19-én kelt ítéletével az elsőfokú végzést megváltoztatta, és a terheltet a becsületsértés vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást irányadónak tekintve eltérő jogi álláspontra helyezkedett. Hangsúlyozta, hogy a magánvádló munkaköri kötelezettségének teljesítése kapcsán készült a videófelvétel, így azt munkahelyi vezetőjének, – a vádlottnak – mindenféleképpen át kellett volna adnia, a magánvádló azonban ezt nem tette meg. A terhelt kellő alappal vonhatott le olyan következtetést, miszerint a kazetta az I. Kft. tulajdona. Így a részéről készített feljegyzés sérelmezett kitétele társadalomra veszélyesség hiányában nem bűncselekmény. Abban a terhelt egyébként sem állította, hogy a magánvádló ellopta a kazettát, csupán figyelmeztette őt, hogy a cég tulajdonában levő kazetta eltüntetése lopásnak minősül. Ezért a terheltet bűncselekmény hiánya okán felmentette.
A másodfokú bíróság ítélete ellen – törvényes határidőn belül – 2000. február 17-én a magánvádló jogi képviselője útján felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Annak indokolása szerint a másodfokú bíróság a tényekkel ellentétesen jutott arra a következtetésre, hogy a kazetta az I. Kft. tulajdona. A feljegyzés fogalmazása a becsület csorbítására alkalmas, az több személy tudomására jutott. Így a vádlott felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor.
A védő a nyilvános ülésen felszólalva a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Valamely mással szemben használt kifejezés becsület csorbítására objektíve alkalmas voltát az általános társadalmi értékítéletre alapozottan, egyben az elkövetés konkrét körülményeinek figyelembevételével kell megítélni. Becsület csorbítására ekként a lekicsinylő, az emberi méltóságot és jó hírnevet sértő, becsmérlő kijelentések alkalmasak, amelyek akár közvetlenül, akár valamely tényre történő egyenes utalással is megvalósulhatnak. Ebből következően valamely kijelentésnek, megfogalmazásnak a becsület csorbítására alkalmasságát ezek a szempontok és nem a magánvádló szubjektív értékítélete határozza meg.
Az adott esetben a terhelt munkáltatóként írt feljegyzésében az álláspontját rögzítette, nevezetesen azt, hogy a kazetta a cég tulajdona. Ezért a magánvádlót annak az átadására szólította fel, nyomatékosítva ezt az igényét azzal, hogy a kazetta eltüntetése bűncselekmény, véleménye szerint lopás. A feljegyzésben rögzített álláspont munkaügyi vita során fogalmazódott meg, gyalázkodó, becsmérlő értékítéletet – sem közvetlenül, sem közvetett módon – nem tartalmaz. A magánvádló esetleges jogsértő magatartására, annak vélt következményeire történt figyelmeztetés a munkajogi kereteket sem lépte túl.
A magánvádló magatartásának a munkáltatói szempontokat tükröző értékeléseként íródott feljegyzés tehát a becsület csorbítására nem alkalmas, ezáltal az irányadó tényállás szerint a terhelt magatartása a becsületsértés vétségének a törvényi tényállási elemeit nélkülözi. Ebből következően a jogellenesség hiányának vizsgálata már szükségtelennek mutatkozik.
Mindezekre tekintettel a bíróság a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja I. fordulata – bűncselekmény hiánya – okán, törvényesen mentette fel a terheltet a Btk. 180. §-a (1) bekezdésében meghatározott becsületsértés vétsége miatt ellene emelt vád alól. Minthogy a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt felülvizsgálati ok nem bizonyult alaposnak, a Legfelsőbb Bíróság a magánvádló felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv.IV.618/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás