MK BH 2001/42
MK BH 2001/42
2001.01.01.
Tanárképző főiskolán zeneesztétikát az oktathat, aki a zenei egyetemi végzettség mellett bölcsész egyetemi tanári diplomával is rendelkezik. A filozófia szakos diploma zeneesztétikai tanításra nem jogosít [1993. évi LXXX. tv. 14. § (3) bek.].
A felperes a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1976-ban zeneiskolai hegedű-, szolfézs- és általános iskolai énektanári, 1980-ban középiskolai ének- és zeneelmélet-tanári, valamint karvezetői végzettséget szerzett. 1985-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán filozófia szakos előadói diplomát szerzett, amit a kar később középiskolai tanári végzettségnek minősített.
A felperes az alperes zenei intézetében zenetörténetet, zeneesztétikát, zenepszichológiát és partitúraolvasást oktat.
Az alperes a felperest 1997. február 1. napjával az „F” fizetési osztályból a „H” fizetési osztály megfelelő fizetési fokozatába sorolta, és az illetményét ennek alapján állapította meg.
A felperes a „G” fizetési osztályba való sorolása és 142 676 Ft illetménykülönbözet megfizetése iránt keresetet indított az alperes ellen, mert álláspontja szerint a munkakörének ellátásához szükséges két egyetemi végezettséggel rendelkezik.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, mert az alperes a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. 14. §-ának (3) bekezdése alapján nem határozta meg az egyes tárgyak oktatásához szükséges végzettséget, emiatt a bíróság nem vizsgálhatja, hogy a felperes iskolai végzettségei szükségesek-e a munkakörének ellátásához.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, de eltérő indokokkal. A megyei bíróság szerint az alperes mulasztása nem vezethet arra, hogy szabadon mérlegelve dönthessen a besorolásról. A beszerzett összes bizonyíték mérlegelésével kell a bíróságnak eldönteni, hogy a felperes filozófia szakos végzettsége is szükséges-e a munkakörének ellátásához. Ebben a körben a megyei bíróság a bizonyítékokat mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a filozófia szakos diploma a zeneesztétika oktatására nem jogosít, a szükséges ismereteket a felperes a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1980-ban befejezett tanulmányai során szerezte meg.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az alperes kereset szerinti marasztalása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat megsértve döntöttek. Az esztétika filozófia jellegű tudomány, ennek alátámasztására két ismert szerző művéből idézett. Nyilvánvaló, hogy a zeneesztétika oktatásához a filozófia tanári diploma a zenetanári diplomával együttesen szükséges, önmagában egyik végzettség sem elegendő. Az alperes ennek ismeretében alkalmazta. A megyei bíróság álláspontjával szemben a zeneesztétika tanulása nem jelenti egyúttal az annak főiskolai oktatásához szükséges ismeretek megszerzését is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. 14. §-ának (3) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény oktatói-kutatói követelményrendszerében határozza meg az alkalmazás, az előremenetel és a folyamatos alkalmasság követelményeit.
Az alperes nem határozta meg, hogy az egyes tárgyak oktatásához milyen egyetemi vagy kivételesen főiskolai végzettség szükséges. A felperes keresete folytán ezért a perben azt kellett tisztázni, hogy rendelkezik-e több olyan egyetemi végzettséggel, amelyek a munkaköri leírásában szereplő tárgyak oktatásához szükségesek. A felek között azzal kapcsolatban volt vita, hogy a zeneesztétika oktatásához a felperes filozófia tanári végzettsége megfelelő-e.
A Zeneművészeti Főiskola tájékoztatása szerint a főiskolán zeneesztétikát az oktathat, aki a zenei egyetemi végzettség mellett bölcsész egyetemi tanári diplomával is rendelkezik. Az ELTE BTK szerint a filozófia szakos diploma zeneesztétika tanítására nem jogosít. Ebből arra kell következtetni, hogy a felperes nem rendelkezik olyan egyetemi végzettséggel, amely a zeneesztétika oktatására feljogosítja. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatott zeneesztétikai tanulmányok önmagukban erre nem jogosítanak. A besorolásnál figyelembe vehető egyetemi végzettség szempontjából közömbös, hogy az esztétika mint tudomány műveléséhez filozófiai alapok szükségesek, amit a felperes a filozófiai tanári végzettséggel megszerzett. Annak sincs jelentősége, hogy az alperes a felperest a végzettségei alapján alkalmasnak találta a tantárgy oktatására.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról nem kellett rendelkezni. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv. II. 11.049/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás