PK BH 2001/424
PK BH 2001/424
2001.09.01.
Ha a vállalkozó a javítása céljából átvett gépkocsi őrzése során nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, felel az üzleti kockázata körébe tartozó kárért [Ptk. 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 462. §].
A felperes a tulajdonát képező személygépkocsit javításra vitte el az alpereshez. Mivel az alperes műhelyébe már nem fért be a jármű, azt az alperes alkalmazottja egy közeli étterem parkolójában állította le, ahonnan azt ismeretlen tettes még aznap ellopta. A felperes keresetében 500 000 forint és járuléka kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését hivatkozva az alperest terhelő őrzési kötelezettség elmulasztására.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét a felperes javára, az 1995. november 2. napján bekövetkezett káresemény vonatkozásában. Az indokolás szerint a felek között vállalkozási szerződés jött létre, amely jogviszony alapján az alperest őrzési kötelezettség terhelte. Az alperesnek nem sikerült bizonyítania a perben, hogy eleget tett volna ennek a kötelezettségének, ezért kártérítési felelőssége a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján fennáll.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság azzal a pontosítással hagyta helyben az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét, hogy a felperes tulajdonát képező Citroën BX TRD típusú személygépkocsi 1995. november 2-i eltulajdonításából eredő károkért állapítja meg az alperes kártérítési felelősségét. A jogerős közbenső ítélet indokolása szerint a peres felek között létrejött vállalkozási szerződés alapján az alperesnek egyrészt őrzési kötelezettsége keletkezett a javításra átvett gépkocsi tekintetében, másrészt az alperest visszaszolgáltatási kötelezettség is terhelte, amelynek nem tudott eleget tenni. Mivel az nem nyert bizonyítást a perben, hogy a felperes tudott volna arról, hogy az alperes a gépkocsit őrizetlenül egy parkolóban tárolja, a felperes részéről önhiba sem volt megállapítható.
A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján azt kellett volna megállapítaniuk az eljárt bíróságoknak, hogy az alperest nem terheli mulasztás a felperes károsodásával okozati összefüggésben, így felróható magatartás hiányában kárfelelősségének a megállapítása jogszabálysértő. Az alperest nem a letéti szerződés szerinti folyamatos őrzési kötelezettség és custodia felelősség terhelte, hanem csak az általános elvárhatósági mérce szerint kellett eljárnia, aminek eleget is tett. Iratellenes a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes nem tudott az őrizetlenül tartás tényéről.
A felperes ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A peres felek között – a gépkocsi alperes alkalmazottja által javításra történt átvételével vállalkozási szerződés jött létre, amely letéti elemet is tartalmazott (Ptk. 462. §), hiszen az alperes a gépkocsi őrzésére, majd pedig visszaadására volt köteles. Az alperes e kötelezettségének nem tudott eleget tenni, ezért azt kellett vizsgálni a perben, hogy a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése révén alkalmazandó Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján terheli-e felelősség az alperest a felperest ért kárért. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a perben eljárt bíróságok a bizonyítékok okszerű értékelésével helyesen állapították meg, hogy az alperes a gépkocsi őrzése során nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható lett volna. Az alperesnek vagy csak annyi gépkocsit kellett volna javításra átvennie, amennyit a műhelye területén el is tud helyezni, vagy pedig gondoskodnia kellett volna a gépkocsi napközbeni őrzéséről is. Azáltal, hogy az alperes nem így járt el, lényegében vállalta a kár bekövetkeztének a kockázatát. Az üzleti kockázata körébe tartozó kárért a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján neki kell helytállnia.
Arra alappal hivatkozik felülvizsgálati kérelmében az alperes, hogy iratellenes a jogerős ítéletnek az a megállapítása, amely szerint nem nyert bizonyítást a perben, hogy a felperes tudott a gépkocsi őrizetlenül tartásáról. A felperesnek a nyomozati eljárásban tett tanúvallomása, valamint jelen perbeli előadása alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy tudott arról: gépkocsija napközben közterületen őrizetlenül maradt. A felperesnek ez a magatartása azonban nem tekinthető az alperes kárfelelősség alóli részbeni mentesülésére alapot adó, a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése szerinti felróható önhibának, hiszen a felperes a gépkocsit az alperes alkalmazottjának már átadta, így ettől kezdve annak őrzése már az alperes felelősségi körébe tartozott.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275/A §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Közbenső ítélet felülvizsgálatáról lévén szó, a felperes felülvizsgálati eljárási költségét a Legfelsőbb Bíróság csak megállapította, annak viseléséről az összegszerűség tekintetében folytatandó eljárás során meghozandó ítéletében az elsőfokú bíróságnak kell majd rendelkeznie. (Legf. Bír. Pfv.VI.21.332. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás