PK BH 2001/426
PK BH 2001/426
2001.09.01.
A lakáscsere-szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges; az alakiság megsértésével kötött szerződés semmis [Ptk. 217. § (1) bek., 218. § (3) bek.; 1993. évi LXXVIII. tv 29. § (1) bek.].
A bíróság a jogerős ítéletében megállapította, hogy az I. és II. r. felperesek valamint az I. r. alperes közötti lakáscsere-szerződés semmis, és ennek megfelelően kötelezte az I. és II. r. alpereseket arra, hogy 15 napon belül bocsássák a felperesek birtokába az Sz.-en, Széles u. 16. szám alatt levő lakást. Kötelezte továbbá a felpereseket, hogy ezzel egyidejűleg bocsássák az I-II. r. alperesek birtokába az Sz.-en, Zöld u. 1. szám alatt levő (a továbbiakban: perbeli) lakást, míg a III-IV. r. alperesek az ítéleti rendelkezések tűrésére kötelesek.
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a perbeli lakás a IV. r. alperes társasház közös tulajdonú épületrészében lévő házfelügyelői lakás, amelynek bérlője a társasház házmestere: az I. r. alperes volt, aki a lakását el kívánta cserélni a felperesek Sz.-en, Széles u. 16. szám alatt levő lakásával. Az I. r. alperes a társasház nevében mint közös képviselő 1996. június 30-án kötötte meg a lakásbérleti szerződést a felperesekkel, és a lakáscsere engedélyezése iránti kérelmét az Sz. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakásirodája jóváhagyta.
A felperesek keresete a lakáscsere-szerződés érvénytelenségének megállapítására irányult.
Az I. r. alperes által vitatott keresetet a elsőfokú bíróság alaposnak tartotta, és az I-II. r. alperesek által benyújtott fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét szövegezésbeli módosítással helybenhagyta.
A bíróság a jogerős ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv (Lt.) 29. §-ának (1) bekezdése szerint a lakáscsere-szerződést írásba kell foglalni, a perbeli szerződésből azonban nem állapítható meg a szerződő felek személye, a pontos tárgya és a szerződést az I. r. felperes nem is írta alá. A lakáscsere-szerződésről ugyanakkor a társasház közgyűlésének kellett volna határoznia, és csak ezt követően írhatta volna alá a közös képviselő. Az I. r. alperes a közgyűlés hozzájárulásának hiányában a szerződés megkötésére sem volt jogosult.
Az I. r. alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult. Érvelése szerint a csereszerződés érvényesen létrejött, mert a csereszerződést minden érdekelt maga töltötte ki, és ez pótolja az aláírást; ugyanakkor pedig a szerződés teljesedésbe is ment.
A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték.
A II-III-IV. r. alperesek érdemi nyilatkozatot nem tettek.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az I. r. alperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében a Ptk. 217. §-ának (1) bekezdésében foglaltak helytelen alkalmazására hivatkozva állította, hogy a jogerős ítéletben a bíróság jogszabálysértő módon minősítette érvénytelennek a lakáscsere-szerződést, ez az érvelése azonban téves. A bíróság a jogerős ítéletben helytállóan utalt arra, hogy a lakáscsere-szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges [Lt. 29. (1) bek.] és a Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése értelmében a alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis. A lakáscsere-szerződés érvényességéhez az adott esetben az I. r. felperes aláírására is szükség volt. Az a körülmény, hogy a lakáscsere-szerződés esetén a lakás átadására vonatkozó külön megállapodást az I. r. felperes aláírta, illetőleg a lakáscseréhez szükséges blanketta-szerződésben az adatokat saját kezűleg kitöltötte, nem pótolta az egyébként írásba foglalt lakáscsere-szerződés aláírását. Az alakiságok megsértése folytán a szerződés a törvény erejénél fogva semmis, függetlenül attól, hogy az I. r. felperes miként működött közre a szerződés megkötésében. Az a körülmény pedig, hogy a megállapodás teljesedésbe ment, a szerződést nem teszi érvényessé, ugyanis Ptk. 218. §-ának (3) bekezdése csak a szerződés megszüntetése és felbontása esetére teszi lehetővé annak érvényességét a megszabott alak mellőzése ellenére, ha a tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. A szerződés megkötésénél azonban ezek a szabályok nem alkalmazhatóak.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt – a Pp. 279. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott ítéletével – a Pp. 275/A §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.III.20.057/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás