448/B/2001. AB határozat
448/B/2001. AB határozat*
2002.09.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 28. § (8) bekezdés a) pontja és a (9) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó álláspontja szerint a dolgozói részvényjuttatás egyik formáját jelentő részvényopciós programból származó jövedelmek adóztatására vonatkozó szabályozásban a jövedelemszerzés időpontjának és a vagyoni értéknek a meghatározása sérti az Alkotmány 70/I. §-ban deklarált arányos közteherviselés elvét. A sérelmezett szabályozás – az indítványozó véleménye szerint – vélelmezett, nem létező jövedelmet von adó alá.
Ezért kérte a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (8) bekezdés a) pontjának és a (9) bekezdésnek a jegyzési és vételi jog gyakorlására vonatkozó rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az Alkotmány 70/I. §-ában foglaltak sérelmét látta az indítványozó abban is, hogy az adókötelezettségnél az árfolyamveszteség figyelembevételét csak meghatározott körben engedi az Szja tv. 67. § (6) bekezdése. Ahol ez a lehetőség nem biztosított, az indítványozó álláspontja szerint az állam alkotmánysértő módon meg nem szerzett jövedelem után állapít meg adókötelezettséget. Erre vonatkozóan azonban az indítványozó határozott indítványt annak ellenére nem terjesztett elő, hogy az Alkotmánybíróság végzésben hívta fel őt erre.
Az Alkotmánybíróság az ügyben megkereste a pénzügyminisztert és az igazságügy-minisztert.
II.
Az Alkotmánybíróság döntését az alábbi jogszabályi rendelkezésekre alapította:
Az Alkotmány 70/I. §-a kimondja, hogy a „Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”.
Az Szja tv. indítvánnyal érintett, valamint az Alkotmánybíróság által vizsgált rendelkezései a következők:
„3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: (...)
59. Az értékpapír szokásos piaci értéke:
a) értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által bonyolított nyilvános ügyletnél az ügyletben érvényesített ár azzal, hogy nyilvános ügylet az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása;
b) a tőzsdére bevezetett értékpapír esetében az a) pont rendelkezése alá nem tartozó ügyletnél az ügylet időpontját megelőző, utolsó érvényes tőzsdei átlagár (átlagárfolyam);
c) értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által forgalmazott, tőzsdére be nem vezetett értékpapír esetében nem nyilvános ügyletben az ügylet időpontját megelőző, legközelebbi időpontban megvalósult nyilvános ügyletben érvényesített ár vagy árak bármelyike;
d) azon ügyletek esetében, amelyeknél az a)–c) pontok rendelkezései nem alkalmazhatók, az adózó által kialakított egyéb módszerrel megállapított olyan érték, amelyről az adózó bizonyítja, hogy megfelel az értékpapír által ténylegesen képviselt, független felek által is elismert vagyoni értéknek.”
„4. § (1) Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada.
(2) Bevétel a magánszemély által az adóévben – akkor is, ha az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik – megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték az e törvényben meghatározott kivételekkel. E körbe tartozik különösen a készpénz, a jóváírás, a kifizető által a magánszemély helyett fizetett kiadás, az elengedett vagy átvállalt tartozás, a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett vagyoni érték annak kivonásakor, a természetben kapott vagyoni érték, ideértve az ingó vagyontárgyat, az ingatlant, a vagyoni értékű jogot, az értékpapírt, a szolgáltatást.”
„28. § (1) Egyéb jövedelem az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevétel körébe nem sorolható minden olyan bevétel teljes egészében, amelynek adózására e törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. (...)”.
„28. § (6) Az a vagyoni érték, amelyet olyan, nem magánszemély (társaság, cég, szervezet stb.) juttat természetben, amelyet az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terhel adókötelezettség, a szokásos piaci érték alapulvételével egyéb jövedelemnek minősül, kivéve, ha szerzési jogcíme e törvény alapján megállapítható.
(7) Ha törvény másként nem rendelkezik, egyéb jövedelem
a) a jog visszterhes alapítása,
b) a jog átruházása,
c) a jog megszüntetése,
d) a jog gyakorlásának átengedése,
e) a jogról való lemondás
ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó része, továbbá a jog gyakorlása által – a (8)–(10) bekezdés rendelkezései szerint – megszerzett vagyoni érték.
(8) Jog gyakorlása által megszerzett vagyoni érték az, amelyet a magánszemély
a) az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának,
b) pénz- és tőkepiaci származtatott, összetett ügylet nyereségére szóló jogosultságának
érvényesítése által szerez meg, azzal, hogy nem e § rendelkezései, hanem az értékpapírok adásvételére, a származtatott, összetett ügyletekre egyébként vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni, ha a jog megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az átváltoztatható kötvényben megtestesülő jogosultság esetében is.
(9) A (8) bekezdés a) pontjának alkalmazásában
a) jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékéből azt a részt kell figyelembe venni, amely a magánszemély által a jog megszerzéséért és az értékpapír megszerzéséért adott ellenértéket meghaladja (ebben az esetben a jövedelemszerzés időpontja a jog gyakorlása által megszerzett értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napja),
b) eladási jog gyakorlása esetén a bevételből az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékét és a magánszemély által a jog megszerzéséért adott ellenértéket meghaladó részt kell figyelembe venni (ebben az esetben a jövedelemszerzés időpontja a bevétel megszerzésének napja); az értékpapír szokásos piaci értékének a szerzési értéket meghaladó részére az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(10) A (9) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából a kifizető által – előzetes eladási kötelezettségvállalás nélkül – értékpapír formájában adott vagyoni érték természetbeni juttatásnak minősül.”
A 67. § (6) bekezdésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövege a következő:
„67. § (6) A magánszemély az adóbevallásában az e § szerinti adófizetési kötelezettségét csökkentheti a belföldön bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott részvényei közül azon részvények árfolyamveszteségének 20 százalékával, amelyeket értékpapír-forgalmazási tevékenység folytatására jogosult társaság közreműködésével vásárolt (jegyzett) és adott el a következők figyelembevételével. Az árfolyamveszteség adójaként levont összeg nem haladhatja meg a belföldön bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott, értékpapír-forgalmazási tevékenység folytatására jogosult társaság közreműködésével vásárolt (jegyzett) és értékesített részvények elidegenítése során az adóévben elért árfolyamnyereség adóját. Az árfolyamveszteséget a kifizető igazolása alapján lehet figyelembe venni, és az adóbevallásban fel kell tüntetni. Árfolyamveszteségnek minősül – az (1)–(3) bekezdés értelemszerű alkalmazásával – az értékpapír megszerzésére fordított összegnek az elidegenítésért kapott ellenértéket meghaladó része”.
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Ismeretes, hogy a tőkepiacon jelenlévő egyes cégek munkatársaikat értékpapírokra szóló jogosultságok biztosításával díjazzák. Ilyen a munkáltató által juttatott részvényopció is. E juttatásból származó jövedelmekre nézve tartalmaz külön szabályozást az Szja tv. 28. és 29. §-a.
E zárt körben biztosított részvényopció „vagyoni érték” megszerzését jelenti. Az ilyen típusú bevétel az Szja tv. 28. § (1) bekezdése szerint egyéb bevételnek minősül.
Az Szja tv. 28. § (6) bekezdése szerint „vagyoni érték, amelyet olyan, nem magánszemély (társaság, cég, szervezet stb.) juttat természetben, amelyet az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terhel adókötelezettség, a szokásos piaci érték alapulvételével egyéb jövedelemnek minősül, kivéve, ha szerzési jogcíme e törvény alapján megállapítható”.
A (7) bekezdés szerint egyéb jövedelem a jog megszerzése (ilyenek: jog visszterhes alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése és a jogról való lemondás) ellenében kapott bevétel meghatározott része, egyéb jövedelem e jog gyakorlásából megszerzett vagyoni érték is.
Az indítványozó ez utóbbira, azaz a jog gyakorlása során megszerzett vagyoni értékre vonatkozó adózási szabályokat támadja.
Az Szja tv. 28. § (8) bekezdés a) pontja szerint „a jog gyakorlása által megszerzett vagyoni érték az, amelyet a magánszemély az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának (...) érvényesítése által szerez meg,” (azzal, hogy az értékpapírok adásvételére, a származtatott, összetett ügyletekre egyébként vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni, „ha a jog megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.”).
Az Szja tv. 28. § (9) bekezdése különbséget tesz aszerint is, hogy a jegyzési és/vagy vételi jog gyakorlásából, vagy az értékpapír eladásából származik-e bevétele, azaz a magánszemélynek jövedelme. Az a) pont szerint jegyzési és vételi jog gyakorlása esetén a megszerzett jog vagyoni érték, az értékpapírnak a szokásos piaci értéket meghaladó része, a jövedelemszerzés időpontjában a megszerzésért adott ellenérték és a szokásos piaci érték különbözete. Ilyenkor a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor a jogosult az értékpapír feletti rendelkezési jogot megszerzi.
Ettől eltérően az eladási jog gyakorlásából származó bevétel esetében a 28. § (9) bekezdés b) pontja a jövedelemszerzés időpontjában érvényes piaci értéket veszi alapul. Jövedelemnek számít ilyenkor a bevételnek az eladás időpontjában szokásos piaci értéket és a jog megszerzéséért adott ellenértéket meghaladó része.
Erre figyelemmel az eladási jog gyakorlása esetén a jövedelemszerzés időpontja a bevétel megszerzésének a napja.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott az egyes adókra vonatkozó szabályozások alkotmányosságával. Az Alkotmány 70/I. §-áról többek között kifejtette, hogy az Alkotmányból csak az következik, hogy az adókat a jövedelem és a vagyon mértékéhez viszonyítva szabad megállapítani, vagyis álljon azokkal arányban (1558/B/1991. AB határozat, ABH 1992. 506., 507.; 620/B/1992. AB határozat, ABH 1994. 539., 541.).
Az 579/B/1990. AB határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy „amikor az Alkotmány megfogalmazza az állampolgárok közteherviselési kötelezettségére vonatkozó szabályt, nem ad további fogalom-meghatározást. Annak meghatározása, hogy mi minősül jövedelemnek, már a jogalkotás feladata.” (ABH 1991. 503–504.).
A jogalkotó feladata az adó alanyi körének, tárgyának, és mértékének a meghatározása is.
A konkrét szabályozással kapcsolatban tehát azt kellett vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak, hogy a részvényopcióból származó jövedelem-juttatás során az Szja tv. 28. § (8) bekezdés a) pontja, illetőleg a (9) bekezdés a) és b) pontja alapján valós jövedelmet von-e arányos módon adó alá a jogalkotó.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Szja tv. rendelkezéseiből megállapítható, hogy az értékpapír feletti rendelkezési jog jegyzéssel, vétellel, illetőleg eladással történő gyakorlása során tényleges, pontosan meghatározható bevétel keletkezik. E bevétel mint a magánszemély egyéb jövedelme képezi az adó alapját. A jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó eltérő szabályozás értelemszerűen igazodik az értékpapír feletti egyes rendelkezési módozatokhoz.
Az Alkotmánybíróság mindezekre figyelemmel megállapította tehát, hogy sem az Szja tv. 28. § (8) bekezdés a) pontja, sem pedig a (9) bekezdés a) és b) pontjai nem sértik az Alkotmány 70/I. §-ában foglalt rendelkezéseket. Ezért az indítványt elutasította.
2. Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 70/I. §-ával ellentétes az indítvány benyújtásakor hatályos Szja tv. 67. § (6) bekezdésének azon rendelkezése, amely az adókötelezettség megállapítása során nem mindenki számára teszi lehetővé az árfolyamveszteség figyelembevételét. Határozott kérelmet azonban nem terjesztett elő, és azt az Alkotmánybíróság felhívására sem pótolta.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Mivel az indítvány ennek a követelménynek nem felelt meg, az Alkotmánybíróság az indítvány e részét az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § d) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2002. június 10.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Holló András s. k.,
az aláírásban akadályozott
Dr. Bagi István s. k., dr. Bihari Mihály
alkotmánybíró alkotmánybíró helyett
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
az AB helyettes elnöke
az aláírásban akadályozott
az aláírásban akadályozott
dr. Kukorelli István Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró helyett alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás