KK BH 2001/455
KK BH 2001/455
2001.09.01.
Ha a hatóság – kérelem hiányában – menekültkénti elismerésről nem döntött, a közigazgatási eljárás kereteit meghaladja a menekültkénti elismerés kérdésében való állásfoglalás [1957. évi IV. tv. 72. § (1) bek.; 1997. évi CXXXIX. tv. 47. § (1) bek.; 1993. évi LXXXVI. tv. 32. § (1) bek.].
A H. Jenkins nigériai állampolgárságú kérelmező 1998 márciusában érkezett Magyarországra, és az idegenrendészeti eljárás során menedékjog iránti kérelmet terjesztett elő. A kérelmezett az 1998. július 28. napján kelt határozatával a kérelmező menekültkénti elismerését megtagadta. A kérelmező fellebbezése következtében eljárt Fővárosi Bíróság az 1998. november 10-én kelt végzésével a kérelmezett felülvizsgálattal támadott határozatát hatályon kívül helyezte, és a kérelmezettet új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az új eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményeként a kérelmezett az 1999. január 12. napján kelt határozatában ismételten megtagadta a kérelmező menekültkénti elismerését, de befogadottként elismerte. A határozat kitért arra, hogy a kérelmező befogadotti jogállásának felülvizsgálatára 2000. január 12-én került sor. A határozat ellen a kérelmező jogorvoslattal nem élt.
A befogadotti státusz felülvizsgálata során a kérelmezett ismételten meghallgatta a kérelmezőt, majd a 2000. július 5. napján kelt határozatában a kérelmező befogadottkénti elismerését visszavonta azzal, hogy az 1993. évi LXXXVI. törvény (Idtv.) 32. §-ának (1) bekezdésében írt tilalmi ok nem áll fenn. A határozat indokolása szerint, mivel a kérelmező által csatolt újságírói igazolvány eredetisége kétséges, továbbá a letartóztatási parancs hamisítvány, ezért ezen okmányok személyazonosításra nem alkalmasak. A kérelmező befogadotti státuszának elnyerése céljából a hatóságot félrevezette, az elbírálás szempontjából lényeges tényeket elhallgatta.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen menekültkénti elismerését kérte, másodlagosan pedig a kérelmezetti határozat hatályon kívül helyezését és a befogadotti státusz további biztosítását. A kérelmezett a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmezett befogadottkénti elismerést visszavonó határozatát hatályon kívül helyezte, és a kérelmezettet új eljárásra kötelezte, továbbá elutasította a kérelmező menekültkénti elismerés iránti kérelmét is. Az utóbbi rendelkezését azzal indokolta, hogy a kérelemmel támadott határozatban a kérelmezett a befogadotti státusz felülvizsgálatáról rendelkezett. A menekültstátusz tekintetében, erre irányuló közigazgatási eljárás hiányában határozat nem született. Ennek következtében nincs olyan határozat, amit a menekültstátusz tekintetében ebben az eljárásban a bíróság felülvizsgálhatna.
A végzés ellen – jogi képviselője útján – előterjesztett fellebbezésében a kérelmező az elsőfokú végzés részbeni megváltoztatását és menekültkénti elismerését, illetőleg az elsőfokú bíróság végzésének ebben a körben történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság nagy terjedelmű bizonyítási eljárás lefolytatására utasítását kérte, hivatkozva arra, hogy az elsőfokú bíróság a kérelmező menekültkénti elismerés iránti kérelmét elutasította anélkül, hogy indokolásában kifejtette volna, mire alapozza a rendelkező részben foglaltakat.
A kérelmezett fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (3) bekezdését alkalmazva az elsőfokú bíróság végzésének csak a fellebbezéssel támadott rendelkezését bírálta felül.
A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 47. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva – ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik –, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül – menekültügyben 5 napon belül – kérheti keresettel (kérelemmel) a bíróságtól.
A jelen nemperes eljárás tárgya a kérelmező befogadottkénti elismerését visszavonó kérelmezetti határozat volt.
Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a kérelemmel támadott határozatában a kérelmezett a hivatalból lefolytatott eljárásban a befogadotti státusz felülvizsgálatáról rendelkezett, a kérelmező menekültkénti elismerésével kapcsolatos kérelme tárgyában újabb közigazgatási eljárás nem indult, és felülvizsgálható határozat sem született.
A fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a menekültügyi eljárás során a bíróság hatásköre kizárólag azon menekültügyi határozat felülvizsgálatára irányulhat, amely határozat a kérelemre indult menekültügyi eljárás eredményeként a kérelem tárgyában született. Mivel a kérelmezetti határozat a Met. 3. §-a szerinti döntést a menekültkénti elismerésről – kérelem hiányában – nem tartalmazott, ezért bírósági felülvizsgálatára csak akkor lett volna törvényes lehetőség, ha ezt megelőzően a menekültkénti elismeréssel kapcsolatosan menekültügyi eljárás keretében határozat született volna.
Az elsőfokú bíróság indokolásában helytállóan utalt ezekre a körülményekre, ugyanakkor a menekültkénti elismerés iránti kérelmet a Pp. 324. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 130. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett rendelkezését nem érintette, míg a fellebbezett rendelkezését megváltoztatta, és a menekültkénti elismerés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. (Legf. Bír. Kpkf.II.39.126/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás