KK BH 2001/456
KK BH 2001/456
2001.09.01.
A másodfokú hatóság a fellebbezési eljárás során az elsőfokú határozatban megállapított tényállást kiegészítheti (1957. évi IV. tv. 66. §).
A román állampolgárságú felperest az elsőfokú idegenrendészeti hatóság 1998. év február 6. napján kelt határozatával az országból kiutasította, és kötelezte, hogy az ország területét 1998. év február hó 9. napjáig hagyja el. Vele szemben 3 évre beutazási tilalmat rendelt el. A felperes fellebbezésére az alperes 1998. év március 30. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot kiegészítéssel helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata érdekében a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak, azt elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes az 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 31. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazta, a tényállást kellőképpen feltárta, s mindenben megfelelő döntést hozott.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, amely azonban nem vezetett eredményre, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen, hivatkozással arra, hogy az eljárt bíróságok jogszabálysértő ítéleteket hoztak, az alperes a fellebbezési eljárás során az 1957. évi IV. tv. (Áe.) rendelkezéseinek megsértésével egészítette ki az elsőfokú hatóság által megállapított tényállást, amelyre vonatkozóan a felperesnek jogorvoslati lehetősége nem nyílt meg. A másodfokú bíróság ítélete ellentmondást tartalmaz a 4. oldal (2) és (3) bekezdésében.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a fél jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányult, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, és meg kell jelölni, hogy a felülvizsgálni kért jogerős ítélet mely jogszabály mely rendelkezését sérti. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ennek alapján a felülvizsgálni kért eljárásban a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság eleget tett-e tényállás-megállapítási kötelezettségének, és arra alapított jogi okfejtései helytállóak voltak-e. A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg. A bizonyítékokat a maguk összességében értékelik, és meggyőződése szerint bírálja el. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében rámutatott, hogy a felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellegére tekintettel – új tényállás megállapítására vagy a jogerős ítéletben megállapított tényállás felülmérlegelésére, megváltoztatására általában nincs lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban a tényállás jogszabálysértésének megállapítására csak akkor van lehetőség, ha az kirívóan okszerűtlen, iratellenes, vagy belső logikai ellentmondást tartalmaz.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bíróság véleményével, amely szerint a Tv. 3. §-ának (2) bekezdése alapján a külföldi magyarországi tartózkodása alatt köteles a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét tiszteletben tartani, jogszabályait megtartani, és a magyar hatóságok intézkedéseinek eleget tenni. A külföldi magyarországi tartózkodása nem alanyi jog, a jogszabályba ütköző cselekmény elkövetése esetén a külföldinek számolnia kell cselekménye jogkövetkezményével.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az indokolás sérelmezett része logikai ellentmondást nem tartalmaz, nem iratellenes, és életszerű következtetéseket vont le a nem vitatott tényállásból.
Nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett felperesi állásponttal, az alperes által lefolytatott fellebbezési eljárással és azon belül az elsőfokú határozatnak a fellebbezési eljárás során történt kiegészítésével kapcsolatos okfejtésével.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 66. §-ának (2) bekezdése szerint a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti. E törvényhely (3) bekezdése szerint a felettes szerv a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedhet. Az alperes helyesen járt el tehát, amikor a fellebbezés eredményeként az elsőfokú idegenrendészeti hatóság eljárását és határozatát felülvizsgálva az elsőfokú határozatot kiegészítette. Ezzel a felperesnek semmilyen jogorvoslati jogát nem sértette, a felperes számára nyitva állt a bírósági felülvizsgálat lehetősége az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése alapján, amellyel a felperes élt is.
A fent kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős másodfokú bírósági ítéletet a Pp. 275/A §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.III.28.146/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás