• Tartalom

BK BH 2001/457

BK BH 2001/457

2001.10.01.
Folytatólagosan elkövetett egyrendbeli lopás vétségeként – és nem bűnhalmazatként – minősül a vádlottnak az a cselekménye, hogy a MATÁV vállalat által üzemeltetett, a város különböző részein levő telefonkészülékekből – az általa alkalmazott módszerrel – összesen 3445 forintot tulajdonított el [Btk. 12. § (1) és (2) bek., 316. § (2) bek. c) pont].
A városi bíróság a korábbi próbára bocsátás megszüntetése mellett a vádlott bűnösségét 95 rb. lopás vétségében állapította meg, és ezért halmazati büntetésül 40 napi közérdekű munka büntetésre ítélte azzal, hogy a vádlott könnyű fizikai munkát köteles végezni.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott az általános iskola 8 osztályát végezte el, jelenleg betanított munkás, élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermeke van, vagyontalan.
A vádlottat 1998. február 27. napján kelt végzésével a városi bíróság lopás vétsége miatt próbára bocsátotta 2 évi időtartamra.
A próba tartama alatt a vádlott – a korábbi cselekményeihez hasonlóan – a város különböző részein a telefonkészülékekből tulajdonított el pénzt oly módon, hogy a készülék pénzvisszaadó csészéjét eltömítette egy szivacsdarabbal, ami a készülékből visszajáróként lehulló pénzt felfogta, majd egy kampó segítségével a szivacsot eltávolította, és az így összegyűlt pénzt kivette.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész fellebbezett a bűncselekmények minősítése miatt, egy rb., folytatólagosan elkövetett lopás vétségének megállapítása érdekében.
A főügyész az ügyészi fellebbezést kiegészítve indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a vádlott cselekményeit egy rb. folytatólagosan elkövetett lopás vétségének minősítse, és az eljárás során lefoglalt 5 db drótkampót és 8 db szivacsdarabot kobozza el.
Az utcai pénzérmés telefonkészülékek üzemeltetője a MATÁV Rt. A vádlott a tényállásban írt cselekményeivel összesen 3445 forintot vett ki jogtalan eltulajdonítási szándékkal az említett – a MATÁV Rt. által üzemeltetett – telefonkészülékekből.
A fenti kiegészítéssel az elsőfokú bíróság a tényállást megalapozottan állapította meg, ennek során a szükséges bizonyítást felvette, a bizonyítékokat értékelte, az indokolási kötelezettségének eleget tett, és eljárási szabályt nem sértett. Az így megállapított tényállás irányadó volt az ügy felülbírálásánál.
A tényállás alapján a vádlott bűnösségének megállapítása helyesen történt.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott cselekményeit 95 rb. lopás vétségének minősítette.
A tényállásban írt telefonfülkék és készülékek a MATÁV Rt. üzemeltető birtokában vannak, az ide telefonálás végett bedobott pénzt is az üzemeltető birtokolja.
A lopás jogi tárgya a dolog feletti tényleges uralmi helyzet, tehát nem csupán a tulajdon, hanem a birtok is. A birtokos a dolog felett akár közvetlenül, akár közvetve hatalommal rendelkezik. A lopás megvalósításához elegendő a dolognak mástól való elvétele.
Az adott esetben a telefonálni szándékozók – akiket egyébként sikertelen telefonálás esetén valóban megilletett volna a visszajáró összeg – azzal, hogy a telefonkészülékbe bedobták a pénzt, időlegesen elvesztették a dolog feletti tényleges uralmi helyzetüket. A pénz ezáltal az üzemeltető birtokába került – az üzemeltető felel a telefonálni szándékozók esetleges kárigényéért –, a vádlott a pénzt eltulajdonítás végett a tényleges birtokostól, az üzemeltetőtől vette el. Ezért sértettnek is a tényleges birtokost, az adott esetben a MATÁV Rt.-t kell tekinteni.
Ebből következően a vádlott a cselekményeit azonos sértett sérelmére, éspedig egységes akaratelhatározással, rövid időközökben, többször követte el, ezért a másodfokú bíróság a vádlott cselekményét nem bűnhalmazatnak, hanem a Btk. 12. §-a (2) bekezdése szerint folytatólagosan elkövetettnek minősítette, éspedig 1 rb., a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő és büntetendő, folytatólagosan elkövetett lopás vétségének.
A bűnösségi körülmények felsorolása és megjelölése teljes volt. A vádlottra kiszabott közérdekű munka büntetés mértéke megfelelő, és alkalmas a Btk. 37. §-ában írt büntetési cél elérésére; de tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ítéletében a meghatározott munka megjelölésénél ,,könnyű'' fizikai munkavégzést jelölt meg. Az iratokban nem található olyan adat a vádlott egészségi állapotára vonatkozóan, amelynek alapján a fizikai munkakörben elvégzendő munka korlátozása lenne indokolt. Ezért az elsőfokú ítélet e tekintetben is változtatásra szorult.
Tévedett továbbá az elsőfokú bíróság, amikor a bűnjelnyilvántartásban megjelölt 5 db hajlított kampó és 8 db szivacsdarab bűnjelet a vádlottnak kiadni rendelte. Ezek a tárgyak a bűncselekmény eszközéül szolgáltak, ezért a másodfokú bíróság e tárgyakat a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján elkobozta. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Bf.915/2000. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére